PILISCSÉV KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.20.) SZÁMÚ RENDELETE

 PILISCSÉV KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

(Egységes szerkezetben a 6/2009.(V.26.), a 7/2010.(VI.29.),

az 5/2012.(II.11.), a 8/2014.(VII.18.), a 10/2017.(XI.08.), valamint a 14/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelettel)

Piliscsév község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás és a 109/2004(XII:20.). számú településszerkezeti tervet elfogadó önkormányzati határozat alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a megalkotja Piliscsév helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. §

/1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Piliscsév község teljes közigazgatási területére.

/2/A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

/3/Jelen rendelet csak TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

/4/ A szabályozási tervet módosítja a TH-09-02-13 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M számú szabályozási tervlapjai szerint.

Szabályozási elemek

2. §

/1/ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó  szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/ I. rendű kötelező szabályozási elemek

• az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
• a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)
• a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
• területfelhasználási módok határa
• építési övezet határa
• beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
• 10 éven túli szabályozási vonal
• készítendő részletes szabályozási terv határa
• telek beépíthető és nem beépíthető területének határa

/3/ II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

• irányadó telekhatár
• építési hely határa

/4/ Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

/5/ A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3. §

/1/ Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása, építési engedély és bejelentés nélkül végezhető, ha 50 m2, vagy annál kisebb alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építmény magasságú emberi tartózkodásra nem alkalmas. Ettől eltérő nagyságú létesítmény továbbra is építés engedély köteles.

Lakóterületen melléképítmények közül állattartási épület, állatkifutó, trágyatároló, árnyékszék, siló, nem helyezhető el.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4. §

/1/

/2/

Övezeti besorolások

5. §

/1/ A szabályozási és övezeti terv Piliscsév közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Védőtávolságok

6. §

/1/ A fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni:

• folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6 méteres sávon

/2/ A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/3/ A 120 kV-os nagyfeszültségű villamos vezeték tengelytől mért 20,0-20,0 méteres védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.

/4/ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

/5/ A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/6/ A vasúti vágány 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (Közlekedési főfelügyelet Vasúti felügyelet szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.

/7/ A szennyvíztisztító mű 150 méteres védőtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

/8/ Az M10 gyorsforgalmi út védőtávolsága 100 méter, melyen belül bármely építési tevékenység csak a Közlekedési felügyelet hozzájárulásával végezhető.

A telekalakítás szabályai

7. §

/1/ A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be, kivéve 9.§ /6/-ban foglaltakat.

/2/ A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:

• a kialakított minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekszélességek átlagánál
• a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagánál
• a kialakított maximális telekszélesség nem lehet nagyobb 20 méternél

A ’K’ jel és a megszüntető jel (_*) együttes alkalmazása esetén a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.

/3/ A falusias lakóterületeken telket összevonni 30 méteres telekszélességig lehet.

/4/ A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein a közút céljára történő lejegyzés által érintett részeken a meglévő terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti előírásoknak- a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthető. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8. §

/1/ Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak Beépítési mód (az építési hely) határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. A terveken jelölt építési hely határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.

/2/ Ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat (az építési hely), ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/3/ Oldalhatáron álló beépítés esetén

• kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
• dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
• észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
• észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni.

/4/ Lakóterületen az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi tűzoltó szakvélemény alapján csökkenthető.

/5/ Az újonnan beépítésre kerülő, 180 mBf alatti területek beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

/6/ Az újonnan beépítésre kerülő, 180 mBf alatti területek valamint a 10%-nál meredekebb lejtésű területek beépítése előtt talajmechanikai vizsgálat készítése szükséges.

/7/ Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

/8/ Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

/9/ A külterületi utak tengelyétől számított 6-6 méteren belül épület nem helyezhető el.

/10/ A talajvédelmi célú beruházásokkal (talajcsőrendszer: hrsz.:080/1, 088)  érintett területeken létesítmények elhelyezése a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével lehetséges, a területre fenntartási kötelezettség vonatkozik.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9. §

/1/ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/ Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

/3/ Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Beépítési mód (az építési hely) kötelező határa az eredeti épület helyének határa. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága.

/4/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

/5/ Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

/6/ Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek Beépítési mód (az építési hely), beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

/7/ Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10. §

/1/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

/2/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

/3/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

/4/ A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

/5/ A település belterületén az újonnan beépítésre kerülő területeken az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

/6/ A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

/7/ Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

/8/ A közcsatornával ellátott beépítésre szánt területeken használatbavételi engedély az ingatlan csatorna-hálózatra történő rákötését követően, a meglévő közműpótló berendezés funkcióját meg kell szüntetni.

/9/ A beépítésre szánt területen közművek (víz, villany, gázenergia és szennyvíz- hálózat), illetve az utak, járdák és vízelvezető árkok kiépítése az építtető feladata.

/10/ Amennyiben az építtető a beépítésre szánt területeket belterületbe kívánja vonatni, Piliscsév Község Önkormányzata a hozzájárulását akkor adja meg, ha a (8) bekezdésben felsoroltak kiépítését az építtető vállalja.

Művi- és régészeti értékvédelem

11. §

Táj-és településkép védelem

12. §

/1/

/2/

/3/ A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

/4/

/5/

/6/ A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el.  A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

/7/ A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet. 

/8/

/9/

/10/

/11/ A tájba illeszkedés és a Pilisi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1 %-át.

/12/

/13/ A település területén a közterületek használatát a 8/2003. (III. 25.) számú önkormányzati rendelet a közterületek használatáról szabályozza.

/14/

Természetvédelem

13. §

Környezetvédelem

14. §

/1/ A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. r. „ökológiailag sérülékeny területek légszennyezettségi határértékeiről” szóló 2. számú mellékletének megfelelően kell megállapítani.

/2/ A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve a különleges és a gazdasági területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

/4/ A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

/5/ A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

/6/ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

/7/ Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

/8/ Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

/9/ Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

/10/ Beépítésre szánt területen az épületekkel kapcsolatos építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

/11/ A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet rendelkezik. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

/12/ A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a 204/2001 (X.26) Kormányrendelet által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, a szennyvíz szikkasztása a település teljes területén tilos.

/13/ Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló 49/2001 (IV.3.) Kormányrendeletnek.

/14/ Piliscsév közigazgatási területe a 219/2004. (VII.22.) Korm. rendelet szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.

/15/ Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.

/16/ Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak.

/17/ A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló 16/2002 EüM és a köztisztaságról szóló 1/1986 ÉVM-EüM rendeletben foglaltak az  irányadóak.

/18/ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell, azaz a 49/2001. évi (IV. 3.) Korm. Rendelet alapján a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot.

/19/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Tv. Előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Lakóterületek

15. §

Általános előírások:

/1/ Épületek elhelyezése:

• már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
• új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35.§ –ban foglaltak az irányadóak

/2/ Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 22 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

/3/ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

/5/ Az új lakóterületen belül (IV.-XV., XXIII.-XXVI., XXVIII.-XXX., XLII. Tömb) melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 20 m² hasznos alapterületig létesíthető.

/6/ Az újonnan kialakításra kerülő lakóterületen belül (XIX-XXV. Tömb) a kiépítendő utak útkorona szintjének magassága minimum 112 mBf legyen.

/7/ A falusias lakóterület (FL) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.

A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

L f-14, L f-15, L f-16

Vegyes területek

16. §

/1/ A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

Gazdasági területek

17. §

/1/ A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

/2/ A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

/3/ A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

/4/ A VIII., IX., XI., XII. Jelű tömbökben a 11125. sz. országos közút melletti telkeken a közút felőli telekhatárokon a kerítést 15 méterrel beljebb kell tenni. Az azon kívül eső telekterület beleszámít a telek területi mutatóiba. Ebben a 15 méteres sávban helyezhetők el a felszín alatti közművek és ezek függvényében védőfásítás.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

G ksz-5, G ksz-6, G ksz-ú

/4/ Az SZ-1/K szabályozási tervlapon jelölt, I-XV. számú tömbökben, a GKSZ-1 és GKSZ-2 jelű övezetekben telkenként maximum 1 db reklámfunkciójú építmény építhető 22 m építménymagassággal, amennyiben a telek területe eléri a minimum 15000 m²-t.

/5/

/6/

/7/ A gazdasági ipari területen csak gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el az alábbi övezeti előírások szerint:

Különleges területek

18. §

/1/ A különleges területek a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

/2/ A különleges területek esetében a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

/3/ A K sp-1 övezetben a közösségi, vízisport és sporthorgászat céljait szolgáló létesítmények, vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények, kemping és kiszolgáló létesítményei, szociális létesítmények, valamint a terület fenntartásához szükséges épületek, kiszolgáló létesítmények helyezhetők el, az alábbi övezeti előírások alapján:

/4/ A területen elhelyezhetőek:         Közösségi, vízisport és sporthorgászat céljait szolgáló létesítmények

Vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények

Kemping és kiszolgáló létesítményei

Szociális létesítmények

A terület fenntartásához szükséges épületek, kiszolgáló létesítmények

/5/ A különleges vízfelület a horgásztó területe, melyen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

/6/ A K pf-1 jelű övezetbe a saját telekkel rendelkező pincék területei tartoznak.

/7/ A K pf-1 jelű övezetbe a saját telekkel nem rendelkező, közterületről nyíló pincék területei tartoznak.

/6/ A K if jelű övezetre új épület vagy építmény elhelyezési igény felmerülése esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni. A K if jelű területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladhatják meg a lakóterületekre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.

/7/ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

/8/ A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

/9/ A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelező.

/10/ A kegyeleti park területén a beépítettség mértéke max. 2 %. Az övezetben a terület fenntartását szolgáló létesítmények helyezhetőek el szabadon állóan. A megengedett építménymagasság 4,5 m. A kegyeleti park területén a zöldfelület minimális mértéke 90 %.

/1/ A különleges terület a sajátos használat szerint: bányaterület.

/2/ A K B övezet területén a bányaműszaki tervek és engedélyek szerinti homokbányászat folytatható.

/3/ A bányaterületen állandó jellegű épület nem építhető.

Közlekedési- és közműterületek

19. §

/1/ A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/ A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

/3/ Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.

/4/ A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

/5/ A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

/6/ A területen az útkategóriák alábbiak:

KÖ t                                                                                                                                                                    Településközi út

KÖ ám                         Állami mellékút

KÖ gy                                Gyalogút

KÖ tgy                          Települési gyűjtőút

KÖ                                Kiszolgáló út

Tervezési osztály:                                                                                              Tervezett szabályozási szélesség:

Gyalogút (B X.):                                                                                                 

• 798 hrsz.-ú útkialakult (3,75 m)
• 734 hrsz.-ú út és a folytatásakialakult(5,0 m)
• 281 hrsz.-ú útkialakult(5,0-7,0 m)
• 280/2 és 280/6 hrsz.-ú telkek közötti útkialakult(4,0-5,0 m)
• 4437 hrsz.-ú útkialakult(6,5 m)

A belterületen települési gyűjtőút (B V.):

a Szőlősor utca................................................................................................................................... kialakult (10,5 - 16,0 m)

• a Temető utcakialakult (13,0 m)
• az Ady Endre utcakialakult (10,5-34,0 m)
• a Basa utcakialakult (10,0-13,0 m)
• a Petőfi utcakialakult (12,0-14,0 m)
• a Rákóczi utcakialakult (9,0-16,5 m)

Településközi út (K VIII.):

• a Pilisjászfalu felé vezető út melynek tervezett nyomvonala a: 0182/1, 0182/2 és 464 hrsz.-ú utak nyomvonalában vezet10,0 - 12,0 m
• a Piliscsaba felé vezető út, melynek tervezett nyomvonala a: 0180 hrsz.-ú út nyomvonalában vezet

10,0 - 12,0 m

Állami mellékút (K V.):

• a Béke utca (11125 sz. állami mellékút)kialakult (16,0 – 34,0 m)
• a Marx K. utca (11125 sz. állami mellékút)kialakult (15,0 – 21,0 m)
• a Kesztölci utca (11125 sz. állami mellékút folytatása)kialakult (11,0 – 18,0 m)
• 11125 sz. állami mellékút (külterület)kialakult( 20,0-30,0 m)
• 0115 hrsz.-ú út (tervezett állami mellékút)min. 22 m

Egyéb közlekedési területek:

KÖ z                             Közlekedési zöldfelület

Köv                               Vasút terület

A területen az útkategóriák az alábbiak:

a.) KÖtgy települési gyüjtőút

Tervezett szabályozási szélesség: 22 m

Tervezési osztály: B.V.c.B..

b.) KÖ lakóutca

Tervezett szabályozási szélesség: 14-16 m

Tervezési osztály: B.VI.d.B.-C.

/7/ A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

/8/

/9/ A területen kizárólagos közműterületek a KÖ k jellel jelölt –  vízmű, szennyvíztisztitó mű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

Zöldterületek

20. §

/1/ Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

/2/ A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/3/ Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

/4/ A közkert közpark jellegű, de nem kiépített rendszeresen karbantartott zöldterület. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek, pihenőhelyek, tűzrakók, sportpályák stb.) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/5/ Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

/6/ A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

/7/  

Erdőterületek

21. §

/1/ A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

E                             Gazdasági célú erdő

                E v                          Védőerdő

A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

/2/A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

22. §

/1/ A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

                M sz                       Szántóterület

                M r                          Rét és legelő területe

                M k                         Mezőgazdasági kert terület

/2/ Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m²-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m² feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m² feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető.  A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.

/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

/4/ Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

/5/ Az M k mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.  A területen gazdasági jellegű épület 5000 m² telekterület, lakóépület pedig 8000 m² telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.

/6/ A szántó és kert területeken épületek részleges közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

/7/ A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Egyéb területek

23. §

/1/ Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

/2/ A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:

                V                             vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás)

/3/ A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek

24. §

/1/ Építési tilalommal érintett ingatlanok:        875, 876 hrsz.ú területek

1105 hrsz.ú terület

/2/ Elővásárlási joggal érintett területek:         110, 243, 244, 393, 394, 395, 386/1, 386/2, 717 hrsz.ú területek

/3/ Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek:

526, 530, 531/2, 533, 534, 535/1, 536/1, 540, 541/1, 542/1, 543,  545/2 hrsz.-ú területek

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

25. §

/1/ Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:

/2/ Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

............................................                                                               .................................................

                 jegyző                                                                                                 polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Piliscsév, 2004. december 20.

.........................................

  jegyző