Zirc Város Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény    (a továbbiakban: Hgt.) 20. § (2); 23. §; 27. § (1); 31. § (2) –ben, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1)-ben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) A rendeletet Zirc Város közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel  nem rendelkező szervezet.

(3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §

(1) Zirc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart

fenn.

(2)[1] A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására,  ártalmatlanítására, kezelésére és egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére.

(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató, a képviselőtestület által kiírt nyilvános pályázat nyertese (a továbbiakban: szolgáltató). A szolgáltató  nevét és székhelyét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a./ Települési szilárd hulladék

aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

ad)[2] szelektív hulladék: elkülönítve gyűjtött műanyag palack és üveg.

b./ Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

c./ Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

d./ Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

e./ Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

f./ Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

g./ Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

h./ Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi.

i./ Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

j./ Gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

k./ Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

l./ Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

m./[3] Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

II.FEJEZET

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. §

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt pályázaton kiválasztott vállalkozó útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlantulajdonos feladatai

5. §[4]

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával    kapcsolatos feladatai:

(a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, járda hiányában egy méter széles területsávnak, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét-és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése, (ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,) kivéve azon szakaszokon, amelyeken azt a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a – 3. függelékben található – 234/2013.(X.28.) és az ezt módosító 246/2013.(XI.25.) határozatai alapján az ingatlantulajdonos kérelmére a „Zirci Városüzemeltetés” Kiemelten Közhasznú Non-profit Kft. végez el.

(b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,

(c) a két szomszédos terület, épület közötti kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli

közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

6. §

Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

(a) az épület homlokzatának (kerítésének) folyamatosan  történő letakarítása,

(b) az épület faláról, kerítéséről a  szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

(c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

(d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét.

(e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt, vagy egyébként üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása, az ingatlan állapotából eredeztethető esetleges balesetveszély elhárítása a kivitelező, kivitelező hiányában  a tulajdonos kötelezettsége. Az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvény szervező kötelezettségei

7. §

(1)[5] Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység (továbbiakban: üzlet) előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. Ennek érdekében köteles legalább a nyitvatartási idő alatt az üzlet elé cigarettacsikkek elhelyezésére és gyűjtésére szolgáló edényt kihelyezni, annak folyamatos ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani.

8. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

9. §

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2 -nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) útburkolati jelen,

c) járdasziget és járda közé,

d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e) kapubejárat elé,

f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré (pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.).

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10. §

(1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

c) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS

HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. §

(1) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

12. §

(1)[6] Az ingatlantulajdonos által a települési szilárd hulladék kötelező gyűjtésére és elszállítására  igénybe vehető gyűjtőedények típusai:

                    a) 1100 literes  szabványos gyűjtőedény ,

                    b) 770 literes szabványos gyűjtőedény,

                    c) 660 literes szabványos gyűjtőedény,

                    d) 120 literes szabványos gyűjtőedény,

                    e) 110 literes nem szabványos gyűjtőedény,

                     f) 80 literes  szabványos gyűjtőedény,

                    g) 60 literes szabványos gyűjtőedény és

                   h)[7] a szokásos mennyiségen felül keletkezett hulladék eseti összegyűjtésére a szolgáltató  által kiközölt

                       egységnyi díjtétel ellenében biztosított, emblémázott 60, 80, vagy 110 literes műanyag zsák.

(2)*,[8],[9] Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nem szabványos gyűjtőedényre meglévő    gyűjtőedény nem cserélhető.

(3) Az ingatlantulajdonos által igénybe vehető legkisebb méretű az (1) bekezdés g) pontjában leírt gyűjtőedény.

13. §

A lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, társasház, gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt - a 14. §-ban meghatározott tartalmú - szerződés megkötésével jön létre.

14. §

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,

h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

i) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

m) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b) a települési szilárd hulladékot különös tekintettel a hulladék további kezelésére az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

d) az ingatlanán keletkező, a rendelet 3.§ ad.) pontjában leírt szelektív hulladékot elkülönítetten gyűjteni és azt a város területén e célra rendszeresített és a rendelet függelékében leírt helyekre telepített gyűjtőedénybe elhelyezni.[10]

(2) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.

(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4)[11],[12] Az ingatlantulajdonost terheli az (1) bekezdésében meghatározott hulladékgyűjtési, ártalmatlanítási és hasznosítási kötelezettsége alóli, a (3) bekezdésében szabályozott mentesülési feltételek bizonyítása.

(5)[13]

(6)[14]

(7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. §

(1)[15] Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni.

Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan

engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon,  valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

17. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

18. §[16]

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

19. §

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag az önkormányzat által biztosított hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

20. §

(1) A szolgáltató nyilvántartást vezet a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokról (közszolgáltatást igénybevevők neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve).

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben leírt tevékenysége tekintetében adatkezelőnek minősül, ezért adat és titoktartási védelem terheli: ügyfele személyes adatainak –hozzájárulás nélküli- nyilvánosságra hozatala személyhez fűződő jogot sért.

21. §[17]

(1) Kérelemre az Emberi Erőforrás Bizottság azon szociálisan rászoruló személy részére, aki a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a meglévő 110 literes hulladékgyűjtő edény helyett 60 literes, vagy 80 literes hulladékgyűjtő edényt ad térítésmentesen használatra. E hulladékgyűjtő edények az önkormányzat tulajdonában maradnak, ürítési díjuk a lakost terheli.

(2) A 60 literes hulladékgyűjtő edény csak azon kérelmező részére biztosítható az (1) bekezdésben leírtak szerint, akinek a háztartásában életvitelszerűen, legfeljebb három személy tartózkodik.

(3) Az (1) bekezdésben részletezett támogatásban részesül az a személy,

      a) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

      b) aki rendszeres szociális segélyben részesül,

      c) aki időskorúak járadékában részesül, vagy

      d) az a személy, akinek a háztartásában a jövedelem kizárólag a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásból származik, és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetén a 200 %-át.

(4) A kérelmeket a jelen rendelet 2. függelékében meghatározott nyomtatványon lehet   benyújtani, egy alkalommal 2012. március hó 31. napjáig. E határidő elmulasztása jogvesztő.

22. §

(1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási, munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

23. §

(1)*,[18] A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente egy alkalommal a közszolgáltatás keretében külön díj felszámítása nélkül gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

24. §[19]

(1)[20]    
 

(2) A közszolgáltatási díj megfizetésére az az ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.

24/A. §**,[21]

25. §

(1) A közszolgáltatási díjat a szolgáltató havonta, negyedévente, félévente, évente számlázza ki.

(2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni.

(3) Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

(4) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.

26. §[22]

(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a  jegyzőnél kezdeményezi.

(4) A jegyző - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a jegyző nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.

(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a jegyző - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a szolgáltatónak.

A közszolgáltatás szüneteltetése

27. §

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

28. §

(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdőidőpontja előtt.

(3) Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(4)[23] Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5)[24],[25] A szüneteltetés időtartama alatt az alapdíjat kell megfizetni.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

29. §[26]

Gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni, kivéve, ha a hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseinek megfelelően a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett hulladék ártalmatlanítására alkalmas eljárás, berendezés, vagy létesítmény alkalmazásával a tevékenységük végzése közben keletkezett hulladék hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról gondoskodnak. Az ilyen eljárást alkalmazó, vagy hasznosító, ártalmatlanító berendezéssel, létesítménnyel rendelkező gazdálkodó szervezet is köteles igénybe venni a közszolgáltatást,ha a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés- a  környezetvédelmi hatóság által igazolt módon -  környezeti szempontból a gazdálkodó szervezet által alkalmazott hasznosítási, vagy ártalmatlanítási tevékenységnél lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

30. §

(1)[27] A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi  szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett egyéb hulladékra, ha   a Hgt. 20. § (4)  bekezdése, 21. § (2) bekezdése, illetőleg jelen rendelet 29. § (1) és (2) bekezdése alapján nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére.

(2)[28] Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége meghaladja az átadott gyűjtőedény űrtartalmát, a közszolgáltatás ezen hulladék gyűjtésére és elszállítására nem terjed ki. Az ingatlantulajdonos feladatai  -  Hgt. 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban-   a tevékenységének gyakorlása során keletkezett, vagy más módon birtokába került hulladék gyűjtéséről, továbbá az ártalmatlanításáról, vagy hasznosításáról történő gondoskodás.

(3)[29]

(4)*[30] Az ingatlantulajdonos a (2) bekezdésben leírt feladatának ellátása érdekében jogosult a szolgáltató szolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívül más, erre feljogosított  és engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szolgáltatását is igénybe veheti.

31. §

(1) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) [31]

(3)[32]

(4)[33],[34] Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja el a kijelölt hulladéklerakó helyre, a hulladék átadásával egyidejűleg  számla ellenében – a 18. §- ban leírt kivétellel - köteles elhelyezési díjat fizetni az üzemeltető részére.

32. §

(1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás teltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

(2) Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

33. §

(1)[35] A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély  megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének  folyamatos tisztántar1ásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(2) A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §[36],[37],[38],[39]

35. §[40]

Hatálybalépés

36. §

(1) Ez a rendelet 2004. május 01-én lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 3/1997.(III.1.) ÖK. rendelet, valamint az azt módosító 2/1998.(II.26.), 24/1999.(XII.31.), 33/2000.(XII.15.), 43/2001.(XII.31.) ; 26/2002.(XII.31.) és az 57/2003.(XII. 29.) ÖK. rendeletek hatályukat vesztik.

37. §[41]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.