A TELEKALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. §.

(1) A terezési területén a telekalakítást a településszerkezeti tervnek megfelelően fokozatosan, több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándék megjelenése.

(2) A nyúlványos telek legalább 3 m széles nyúlvánnyal csatlakozhat a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett.

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §.

(1) A közterületek felöli utcakép védelme, valamint a szomszédok közötti zavaró hatások csökkentése érdekében az épületeket fő- és mellékrendeltetés szerint, -fő- és melléképületekre kell osztani.

(2) Egyéb szabályozási vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épület a telek utcavonal felöli részére kerül.

(3) Mellékrendeltetésű épület csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény - kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az utca felöli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület- elhelyezést. Mellékrendeltetésű épület használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a főrendeltetésű épület használatbavételéig.

(4) ^[2]

(5) Új lakótelkek utcai homlokvonala:

- szabadonálló beépítés esetén min. 18 m, oldalhatáron álló beépítés esetén lóm, közterületi csatlakozása pedig 5 m lehet.

(6) ^[3]

(7) ^[4]

(8) Falusias lakóövezetben, hétvégi házas üdülőövezetben faszerkezetű épületek (rönkház, gerendaház) homlokzati kialakítása látszó faszerkezettel, külön vakolás nélkül is kialakítható.

(9) Szerelt kémény a gazdasági területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen.

Meglévő épületeknél a korábban engedélyezett szerelt kémény csak addig tartható meg, amíg az épületen új építési igény nem jelentkezik. Gázvezeték, gázóra homlokzati falra nem telepíthető.

(10) Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert szélessége 3 m, a hátsókert mélysége pedig 6 m lehet.

Oldalhatáros beépítés esetén az épület oldalhatáron álló homlokvonala telekhatáron, ellenkező oldalon min. 5 m-re a telekhatártól helyezhető el, kivéve a már meglévő épületeket. A hátsókertek legalább 6 m mélységűek legyenek.

A beépítetlen telektömbökben sarokteleknél a közterület rövidebb oldala mentén az előkert 10 m lehet.

(11) Építési telek elő- és oldalkertjében az OTEK 35.§. foglaltakon túl árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor nem helyezhető el.   

(12) A szabályozási terven a telken külön nem jelölt építési hely az elő, oldal- és hátsókert méreteinek elhagyásával fennmaradó terület. Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

(13) Építési engedélyt csak az övezeti előírásnak megfelelően lehet kiadni. Az OTEK 34.§.- ban meghatározott építési helyen belül építményt csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik. Ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető, állaga megóvható. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

(14) Lakóövezetben csak lakófunkció mellett alakítható ki az övezetre engedélyezhető egyéb funkció.

(15) A belterületi telkek be nem épített részét kertként kell művelni és fenntartani.

(16) A település egész területén tilos a kék és lila színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása, anyaguktól függetlenül, valamint a homlokzatok harsány színű festése. A belterületen a főrendeltetésű épületek tetőfedése nem lehet szürke pala, hullámpala, csillogó fémlemez fedés.

(17) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai vizsgálattal és külön jogszabályban meghatározott látványtervvel alátámasztott módon lehetséges. Az önkormányzati testület véleményét az építmény, műtárgy elhelyezésével kapcsolatban ki kell kérni, hozzájárulását biztosítani kell.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSA

6.§.

(1) ^[5]

(2) A belterületi határ módosítását a rendezés időszerűsége esetén az Önkormányzat rendeli el.

(3) A művelés alól való kivonásig a területeket az eredeti művelési ágnak megfelelően kell használni.

ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK

7.§.

(1) ^[6]

(2) ^[7]

(3) Óriásplakátok a település külterületén elhelyezhetők, kivételt képeznek külterületi épületek homlokzata és a telek közterülethez 5-nél közelebbi része.

(4) Lakóterületen kerítés , tömör vakolt, terméskő, homlokzati tégla, beton lábazatos, kovácsoltvas, fémháló vagy lécből kialakított kitöltő mezővel vagy dróthálót átfont sövénykerítés utca felől elhelyezhető. A kerítés anyagát, méretét a szomszédos területekhez illeszkedve, azokat figyelembe véve kell kialakítani. Kerítés utca felöl 1,60 m, szomszéd felöli pedig 2,00 m-nél magasabb nem lehet.

Külterületi beépítésre nem szánt területen csak élő sövény vagy 1,60 m-nél alacsonyabb vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövény kerítés lehet.

BELTERÜLET BŐVÍTÉSE

8.§.

(1) A beépítésre nem szánt külterületi mezőgazdasági teriilet közül a szabályozási tervlapon jelöltek szerint belterületbe csatolandók:

- 0253 hrsz-ú ingatlan EK-i része

- 02/2 hrsz-ú ingatlan ENy-i része

- 013/7 hrsz-ú ingatlan DK-i része

- 016 hrsz-ú ingatlan D-i része

- 012 hrsz-ú ingatlan

- 017/20-21-22 hrsz-ú ingatlan

- 017/15 hrsz-ú ingatlan

- 017/14 hrsz-ú ingatlan

- 016/6 hrsz-ú ingatlan

- 014 hrsz-ú ingatlan D-i része

- 017/3-4-5-6-7-9 hrsz-ú ingatlan

- 017/10-11-12-13 hrsz-ú ingatlan D-i része

- 018 hrsz-ú ingatlan D-i része

- 019/9 hrsz-ú ingatlan DK-i része

- 019/10 hrsz-ú ingatlan

- 078/45 hrsz-ú ingatlan

- 078/46 hrsz-ú ingatlan ÉNy-i része

- 086/5 hrsz-ú ingatlan

- 087/2 hrsz-ú ingatlan          . -

- 87/5-6-7-8-9-10-11-12 hrsz-ú ingatlan ÉNy-i része

- 091 hrsz-ú ingatlan

- 034/2 hrsz-ú ingatlan

(2) Külterületbe csatolandó területek:

- 702 hrsz-ú ingatlan

- 706/2 hrsz-ú ingatlan

-153 hrsz-ú ingatlan DNy-i része

-154 hrsz-ú ingatlan

-156 hrsz-ú ingatlan

- 157/2 hrsz-ú ingatlan

A belterületi határ módosítását a rendezés időszerűsége esetén az Önkormányzat rendeli.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

FALUSIAS LAKÓTÉRÜLET

9.§.

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 - 5,0 m épületmagasságú lakóépület, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

-legfeljebb kétlakásos lakóépület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

- szálláshely szolgáltató épület

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

(3) Falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:

- mező-és erdőgazdasági építmény

- kézműipari építmény

- fő funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény

Kiegészítő funkciójú épület építménymagassága nem haladhatja meg az építési övezetre előírt építménymagasságot, elhelyezése csak a telek belső területén lehet.

(4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

Falusias lakóövezeten beépíthető legkisebb telekméret 800 m2, legnagyobb pedig 1800 m2 lehet.

(6) Foghíjas beépítéskor az újonnan megvalósuló építmények magassága, illeszkedési elv alapján, az utcára jellemző legyen vagy a szomszédos 2-2 épület által meghatározott építménymagasságokhoz kell igazodni, de az övezetre vonatkozó maximális értéket nem haladhatja meg.

(7) ^[8]

FALUSIAS LAKÓÖVEZET

10.§.

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 50%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen. Az épületek 40-45^o -os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfeliilete a tetőfelület max. 20%-a lehet.

(3) FL-1 - falusias lakóövezet zömmel a település peremén megépülő új lakóterület

- Az építési övezetben az épületeket szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 900 m²

- A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5,5 m-t.

- Előkert egységesen 5 m legyen, kivéve azokat az ingatlanokat, ahol az előkert mélysége a szabályozási terven jelölt méretű lehet.

(4) FL -2 - falusias lakóövezet a település már beépült része és ahhoz csatlakozó területek

- Az építési övezetben az új épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- Az övezetben szabadonálló épület saroktelkeknél épülhet.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 800 m²   

- A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

(5) FL -3 - falusias lakóövezet a már kialakult ikresen csatlakozó épületekből álló lakóterület

- Az építési övezetben új épületeket ikresen csatlakozó beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság a kialakult telekméret vagy telekhatár módosításnál, kiigazításnál 800 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

(6) Foghíjas beépítéskor az újonnan megvalósuló építmények magassága, illeszkedési elv alapján, az utcára jellemző legyen vagy a szomszédos 2-2 épület által meghatározott építménymagasságokhoz kell igazodni, de az övezetre vonatkozó maximális értéket nem haladhatja meg.

ÜDÜLŐTERÜLET

11. §.

(1) Üdülőterület lehet:

- üdülőházas üdülőterület

- hétvégi házas üdülőterület

(2) Üdülőházas üdülőterületen olyan laza beépítésű 4,5 - 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, melyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(3) Üdülőházas üdülőterületen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el

(4) Üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő       . -

- 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára parkoló vagy garázs

(5) Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

Üdülőházas üdülőterületen beépíthető legkisebb telekméret 1000 m² , legnagyobb pedig 5000 m² lehet.

(6) ^[9]

(7) Hétvégi házas, laza beépítésű övezetben legfeljebb két üdülőegységes 4,5 m építménymagasságú üdülőépületek helyezhetők el.

(8) Hétvégi házas területen elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és sportlétesítmény.

(9) Hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető még:

- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

- a terület igényei szerinti parkolók és garázsok

(10) Hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő

- 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára parkoló vagy garázs

(11) Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

Hétvégi házas üdülőterületen beépíthető legkisebb telekméret 600 m² , legnagyobb pedig 1200 m² lehet.

(12) ^[10]

ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET

12.§.

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 40%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek 30-45^o os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 30%-a lehet.

(3)       ÜÜ -1 - Üdülőházas üdülőterület a tervezett kemping területére vonatkozik

- Az építési övezetben az új épületeket szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 1000 m²

-A telkek beépítettsége legfeljebb 10% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

(4)       ÜÜ -2 - Üdülőházas üdülőterület a központi vegyes terület szomszédságában és Csőszpusztán megépülő szálláshelyek, panziók, appartmanházak területe

- Az építési övezetben az új épületeket szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 1000 m²

-A telkek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 6,5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

HÉTVÉGI HÁZAS ÜDÜLŐÓÖVEZET

13.§.

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 60%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek 30-45 0 -os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 30%-a lehet.

(3) HÜ -1 - Hétvégi házas üdülőterület a meglévő lakóterülethez csatlakozó üdülőterület

- Az építési övezetben az új épületeket szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 600 m2

- A telkek beépítettsége legfeljebb 20% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez, de 5,0 m-nél kevesebb nem lehet.

(4)       HÜ-2  - Hétvégi házas üdülőterület zömmel a Csőszpusztán kialakuló

üdülőterület

- Az építési övezetben az új épületeket szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

 - A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 700 m2

- A telkek beépítettsége legfeljebb 20 % lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez, de 5,0 m-nél kevesebb nem lehet.

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

14.§.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó lakó- és olyan helyi települési szintű építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- közösségi szórakoztató- és kulturális épület

- egyházi, egészségügyi és szociális épület

- sportlétesítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(3) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő

- közműpótló építmény

- haszonállattartás céljára szolgáló építmény

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

- Településközpont vegyes övezetben lakóépület számára kialakítható legkisebb telekméret 1000 m²,  legnagyobb pedig 1800 m² lehet.

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, közösségi szórakoztató- és kulturális, egyházi, egészségügyi és szociális és egyéb épület számára kialakítható legkisebb telekméret 1000 m², legnagyobb pedig 5000 m²- lehet

(5) ^[11]

(6) ^[12]

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÖVEZET

15.§

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 20%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek 30-45^o -os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 30%-a lehet.

(3) TV - településközpont vegyes övezet

- Az építési övezetben meglévő épületet átépíteni, új épületet szabadon álló beépítés szabályai betartásával lehet elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 1000 m2 lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 6,5 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez, de 5,0 m-nél kevesebb nem lehet.

KÖZPONTI VEGYES TERÜLET

16.§.

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, regionális szerepkörű építmények elhelyezésére szolgáló, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a környező lakó és üdülő funkciókra.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató- és kulturális épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület

- sportlétesítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(3) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő

- közműpótló építmény

- haszonállattartás céljára szolgáló építmény

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

- Központi vegyes övezetben beépíthető legkisebb telekméret 1000 m² , legnagyobb pedig 2000 m² lehet.

(5) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, főfunkciójú épületek elhelyezését tisztázó elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni.

(6) ^[13]

KÖZPONTI VEGYES ÖVEZET

17.§.

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség a be nem épített terület 50%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.       

(2) Az épületek 30-45^o -os hajlású magastetővel készülhetnek A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 30%-a lehet.

(3) KV - központi vegyes övezet

- Az építési övezetben meglévő épületet átépíteni, új épületet szabadon álló beépítés szabályai betartásával lehet elhelyezni.

-  A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 1000 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg a 8,0 m-t.

- Az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez, de 5,0 m-nél kevesebb nem lehet.

GAZDASÁGI TERÜLET

18.§.

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet:

- kereskedelmi szolgáltató terület

- mezőgazdasági gazdasági terület

(2) ^[14]

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavarú hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

-gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, telkenként egy lakás

- irodaépület

- sportlétesítmény

- üzemanyagtöltő

(5) A mezőgazdasági gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavarú hatású mezőgazdasági tevékenység valamint mezőgazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.     

(6) A mezőgazdasági gazdasági területen elhelyezhető:

- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású mezőgazdasági tevékenységi célú épület

-mezőgazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, telkenként egy lakás

- irodaépület

(7) Gazdasági területen az elő- oldal és hátsókert mélysége 10 m-nél kevesebb nem lehet. Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

(8) ^[15]

(9) ^[16]

KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI ÖVEZET

19.§.

(1) -A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 40%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek 20-45 °-os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 20%-a lehet.

(3) KG - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

- Az építési övezetben az új épületet szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 2500 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet, de egy telken legfeljebb 2000 m² alapterületű gazdasági épület építhető.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m lehet

- Az elő- oldal és hátsókert mélysége min 10 m lehet.

(4) Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára telkenként egy lakás létesíthető.

(5) A 705 és 712/16 hrsz-ú utak felöl, telekhatár melletti 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre beültetési kötelezettség érvényes.

MEZŐGAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖVEZET

20.§.

(1) - A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 40%

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2)  Az épületek 20-45 °-os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 20%-a lehet.

(3) MG - mezőgazdasági gazdasági övezet

- Az építési övezetben az új épületet szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 3000 m2 lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet, de egy telken legfeljebb 2000 m² alapterületű mezőgazdasági gazdasági épület építhető.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m lehet

-  Az elő- oldal és hátsókert mélysége min 10 m lehet.

(4) Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára telkenként egy lakás létesíthető.

(5) Az utak, lakóövezet felöl, telekhatár melletti legkevesebb 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre beültetési kötelezettség érvényes.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET-KÜLÖNLEGES TERÜLET

21.§.

(1) Különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.

Különleges területek:

- sportlétesítmények területe

- temető területe

KÜLÖNLEGES ÖVEZET - SPORT

22.§.

(1) A telken belüli zöldfelületi fedettség (beépítetlen és burkolatlan telekrész) min. 20%.

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

(2) Az épületek 20-45⁰ -os hajlású magastetővel készülhetnek. A tetőtér beépíthető, a tetőtéri ablakok összfelülete a tetőfelület max. 20%-a lehet.

A területen csak sportpályák és járulékos létesítményeik (lelátók, öltözők, klubhelyiségek) helyezhetők el.

(3) KÜ-sp - sport építési övezete a település meglévő és tervezett sportterületét foglalja magába

- Az építési övezetben új épületet szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 3000 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m lehet

- Az előkert mélysége min 10 m lehet.

(4)^[17]

KÜLÖNLEGES TERÜLET- TEMETŐ

23.§.

(1) A temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (ravatalozó, halottasház, kápolna, síremlékek, kripták, urnafalak) valamint úthálózat, közművek, térbútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el.

(2) KÜ-t-   Temető építési övezete a település meglévő és bővítendő temető teriiletét foglalja magába

Halottasház telkére vonatkozó övezeti előírások

- A legkisebb temetőként hasznosítható teleknagyság 3000 m² lehet.

- Temető területén megépülő épületek 30-45 ° -os hajlású magastetővel készülhetnek.

- Az övezetben új épületet szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A halottasház telkének beépítettsége legfeljebb 40% lehet, a temető telek beépítettsége pedig legfeljebb 5% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m lehet

(3) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a, a sírok területét a zöldfelületi arány számításnál 100%-ban zöldterületként kell figyelembe venni.

(4) A temető területén lévő régi, a településre ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok ill. személyek síremlékeit.

(5) A meglévő koros növényállomány megóvásáról helyi védelemmel gondoskodni kell. A temető területén, a kerítés mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, ebben a sávban növényzet (védő fasor) telepítendő.

(6) ^[18]

BEÉPÍTESRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

24.§

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket a terv ábrázolja.

(2) ^[19]

(3) A község területén a közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei:

1. Települési főút                        16 - 22 m

2. Települési mellékutak

- gyűjtő és gyűjtő jellegű utak      16 m

- lakóutak                                   10-12-14-16 m

- vegyesforgalmú utak                  10 m

- gyalogútak, kerékpárutak           (önálló) 4-6-8 m

- parkolók              -merőleges      5x 2,4-2,5 m

                            - párhuzamos   2,5 m

                            - garázshelyek 6x 3 m

(4) ^[20]

(5) A négy gépjárműnél nagyobb befogadó képességű parkolást fásítva kell kialakítani.

(6) Tömegközlekedési útvonalakon javasolt a meglévő és tervezett megállókban az autóbuszöblök kialakítása.

(7) A rálátási háromszögeket minden esetben biztosítani kell, útcsatlakozásnál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

KÜLÖNLEGES TERÜLET- HONVÉDELMI ÖVEZET

27. §.

(1) KÜ-HT jelű övezetbe a honvédelmi célú különleges területek, gyakorlóterek és azok védelmi területei tartoznak.

Az építmények elhelyezésére és a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a fegyveres szerv szerinti illetékes miniszter által kiadott külön rendelkezések határozzák meg.

(2) A terület elsődleges rendeltetése szerint honvédelmi célokat szolgál, másodlagos rendeletetése szerint viszont erdőterület.

Erdő használata az elsődleges rendeltetés figyelembe vétele mellett a másodlagos rendeltetésnek megfelelően (fatermelő, védelmi, szociális célú) üzemeltethető, lásd: ERDŐTERÜLETEK 39.§.

(3) Ahhoz, hogy honvédelmi érdekek ne sérüljenek, védőtávolságokat kell betartani. A lő- és gyakorlótér határaitól mért:

- 1500 m távolságon belül gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület vagy egyéb építmény, szérűskert

- 1000 m távolságon belül lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény nem helyezhető el.

(4) ^[21]

(5) ^[22]

KÜLÖNLEGES TER ÜLET BÁNYATERÜLET      

28.§.

^[23]

KÖZMŰTERÜLETEK

29.§.

(1) A közmű létesítményeinek elhelyezése:

- közterületen (nyomvonal jellegű létesítmények),

- önálló közmű-telek területén vagy

- szolgalmi jog biztosítása mellett, más területfelhasználási egységek területén lehetséges.

(2) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTEK előírásait, valamint a megfelelő ágazat szabványokat és előírásokat be kell tartani

(3) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésnél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

VÍZELLÁTÁS

30.§.

(1) Tésen a vizet jelenleg a K-l mélyfúrású kút biztosítja. A kútból a víz az 50 m -es acéltartályba jut, majd átemelők nyomják a hálózatba, illetve a 100 m³-es glóbuszba.

(2) A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbfejleszteni. A kialakuló fejlesztési területeken a vízellátás hálózatbővítéssel valósítható meg a tényleges beépítés függvényében a meglévő hálózatot hidraulikailag felül kell vizsgálni.

A vízvezeték építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, kiviteli terveket kell készíteni. Minden új ingatlant önálló vízbekötéssel kell ellátni.

(3) Az egyes fogyasztások mérésére a telekhatáron belül vízmérőaknákat kell építeni.

(4) ^[24]

(5) Az egy telken elhelyezkedő épületeknél a mértékadó oltóvíz mennyiséget a legnagyobb tűzszakasz alapján kell meghatározni.

(6) Az oltóvíz biztosítása a községi hálózatról történik, vagy ha az arról közvetlen egyidejűleg nem biztosítható, úgy önálló tűzivíztározót kell létesíteni.

(7) ^[25]

(8) Vízbázisvédelem:

A települést érintő védőterületekre vonatkozó előírásokat, használati korlátozásokat a 123/1997 számú Kormányrendelet tartalmazza, amelyeket az építési engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni.

-A vízműkutak vízminőségét a védőterületek kijelölésével kell biztosítani.

A kijelölt belső-külső védőterületen, védőövezeteiben csak a Kormány 123/1997. (VII. 18)sz. rendeletében foglalt korlátozások melletti beépítés illetve tevékenység végezhető.

CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS

32.§.

(1) A községben a domborzati adottságoknak megfelelően az utak melletti nyíltárkok vezetik el a csapadékvizeket.

(2) Új utcanyitásoknál, útrekonsrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítás érdekében - lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni.

(3) A településre szintezett csapadékvíz-térképet kell készíteni. A meglévő árkokat és kapubehajtókat rendszeresen karban kell tartani a biztonságos csapadékvíz elvezetéshez, a kapubehajtók alatt min. Ø 50-es átereszeket kell elhelyezni.

(4) Az állandó vízfolyású árok melletti min 2-2 m-es sávot szabadon kell hagyni, a karbantartás biztosításához.

VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS

33. §.

(1) Tés község területén a bővítési teljesítmény igény egy 630 kVA-os transzformátor állomás telepítésével oldható meg.

(2) ^[26]

GÁZELLÁTÁS

34. §.

(1) A 4,0 bar középnyomású elosztó fölgázvezetékről kell minden épületet ellátni, a csatlakozó vezetékeket a telekhatárra telepített házi nyomásszabályozó állomáson, gázmérőn keresztül. A közterületi földgázelosztó vezeték csak a gázszolgáltató beruházásában valósulhat meg.

(2)  Mérőórákat telken belül kell elhelyezni. Égéstermék kivezetés, gázvezeték csövek épületek homlokzatán nem jeleníthetők meg.

(3) ^[27]

TÁVKÖZLÉS

35. §.

(1) Tés távközlési hálózata kiépítésekor alépítményben vezetett Qv kábelt kell alkalmazni. A telefon előfizetők ellátását a Táncsics M. utcában elhelyezett RSU biztosítja, ami a Veszprémben lévő EWSD központ kihelyezett fokozata.

(2) ^[28]

(3) A kábel TV hálózat bővítése a meglévő áramszolgáltatói oszlopok felhasználásával vagy földárokba fektetve földkábeles megoldással valósítható meg.

ZÖLDTERÜLETEK

36. §.

(1) Zöldterület a belterület állandó növényzettel fedett közhasználatú része, mely a szabályozási tervlapon közkertként, közparkként (KK,KP) van szabályozva.

(2) Meglévő zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználásra átminősíteni nem lehet.

(3) Z-KP   közpark

Közparkban elhelyezhető:

- pihenést és testedzést szolgáló építmény

- vendéglátó épület

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

- Az épületek 30-45 ⁰ -os hajlású magastetővel készülhetnek.

- Az építési övezetben új épületet szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen közpark céljára legkisebb újonnan kialakítható teleknagyság 500 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 2% lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 3,5 m lehet

(4) Meglévő és újonnan létesítendő közhasználatú zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(5) ^[29]

(6) Közhasználatú zöldfelületen fát kivágni csak engedély alapján lehet, a jegyző által előírt és megadott helyen történő fásítás mellett.

(7) A település egész területén bármely létesítmény elhelyezésénél figyelmet kell fordítani a meglévő növényzet védelmére. Fakivágás csak engedély alapján végezhető. Táj és településkép védelmi szempontból a növénytelepítéshez a tájra jellemző elsősorban lombhullató, Vértes-Bakonyi flórajárásban honos fajokat kell telepíteni.

(8) Z-kk - közkertben építményt elhelyezni nem lehet, csak térbútorzatot.

ERDŐTERÜLETEK

37.§.

(1) Meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté nem minősíthetők át.

Meglévő erdők esetében a művelési ág nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való áttérés. Erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(2) E-PE                0 %

                         ---------

                           1 ha

- jelű övezetbe az OTEK 28.§-nak megfelelő szociális, sport, kirándulás rendeltetésű erdőterületek tartoznak. Az erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad. Osztással kialakítható legkisebb területnagyság 1 ha telek lehet.

(3) E-FT              0 %

                        ---------

                         10 ha

- jelű övezetbe a gazdasági fatermelő erdők tartoznak. Az erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad.

Osztással kialakítható legkisebb területnagyság 10 ha telek lehet.

(4) E-VE             0 %

                      -----------

                        10 ha

- jelű övezetbe a védelmi célú erdők tartoznak. Az erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad.

Osztással kialakítható legkisebb területnagyság 10 ha telek lehet.

(5) Erdők területén fakivágás csak erdőgazdálkodási terv alapján végezhető.

(6)^[30]

(7) Az erdők szabad látogathatóságát, a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

Sövénykerítést vagy vadvédelmi kerítést létesíteni, csak természetvédelmi, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célból szabad.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

38.§.

Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el

(1) ^[31]

(2) M-SZ  0%

- jelű nem beépíthető mezőgazdasági övezetbe szántó művelési ágú területek tartoznak. Mezőgazdasági területen épületet, építményt elhelyezni nem szabad. Osztással kialakítható legkisebb területnagyság 1 ha telek lehet.

(3) M-SZ-1          - jelű szántó művelési ágú területek tartoznak, ahol szélerőműpark telepítése tervezett

- A területen a megújuló energiaforrások műtárgyai, a szélenergia hasznosítását szolgáló szélerőműpark helyezhető el.      

- A terület elsődleges hasznosítása mezőgazdasági terület, megtartva a jelenlegi szántó művelést. Másodlagos rendeltetés megújuló energiaforrások műtárgyai, a szélenergia hasznosítását szolgáló szélerőműpark létesítményei.

A külön telekkönyvi betétben szerepeltetett, max. 250 m² nagyságú telkeken csak a szélerőmű talapzata és tornya állhat, egyéb építményt elhelyezni nem lehet.

A szélkerekek megközelítésére területen belül meglévő murvázott úthálózat és annak kis mértékű bővítése lehetséges, a művelési terület minimális igénybevételével.

- ^[32]

(4) M-R          0%

- jelű nem beépíthető mezőgazdasági övezetbe a rét-legelők, gyepterületek tartoznak és rajtuk építményt elhelyezni nem szabad.

Osztással kialakítható legkisebb területnagyság 1 ha telek lehet.

(5) M-R-l        -jelű rét művelési ágú területek tartoznak, ahol szélerőműpark telepítése

tervezet

- A területen a megújuló energiaforrások műtárgyai, a szélenergia hasznosítását szolgáló szélerőműpark helyezhető el.

- A terület elsődleges hasznosítása mezőgazdasági terület, megtartva a jelenlegi rét művelést. Másodlagos rendeltetés megújuló energiaforrások műtárgyai, a szélenergia hasznosítását szolgáló szélerőműpark létesítményei.

A külön telekkönyvi betétben szerepeltetett, max. 250 m~ nagyságú telkeken csak a szélerőmű talapzata és tornya állhat, egyéb építményt elhelyezni nem lehet.

A szélkerekek megközelítésére területen belül meglévő murvázott úthálózat és annak kis mértékű bővítése lehetséges, a művelési terület minimális igénybevételével.

A közművezetés csak földalatti nyomvonalon történhet.

- ^[33]

(6) M-R -2 - jelű mezőgazdasági övezetben gyepműveléshez szükséges mezőgazdasági vagy rideg állattartást szolgáló épület építhető

- Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

Az épületek 30-45⁰-os hajlású magastetővel készülhetnek.

Az övezetben új épületet szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 5 ha lehet.

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 6 m-t.

- 5 ha-nál nagyobb földrészleten, ill. egymáshoz kapcsolódó birtoktestet létrehozó területen, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő, a fenti bekezdésben meghatározott paraméterekkel épület épülhet, de a gazdasági épületek beépített alapterülete a földrészlet 0,5%-át ill. a 400m²-t nem haladhatja meg.

- ^[34]

(7) M-K - kertgazdaság

A kertgazdasági műveléshez, termény feldolgozásához szükséges épületek, lakófunkciót is kielégítő épület kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

- Az övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki.

- Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat (kő, fa, vakolt és meszelt, festett fal, agyagcserép) kell használni.

Az épületek 30-45⁰ -os hajlású magastetővel készülhetnek.

Az övezetben új gazdasági( gyümölcstároló, szárító) és lakóépületet szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

- A területen a legkisebb beépíthető teleknagyság 3000 m² lehet.

- A telkek beépítettsége legfeljebb 3,0 % lehet

- A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m lehet de a legnagyobb homlokzatmagasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t.

- ^[35]

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

39. §.

(1) Vízgazdálkodási területek:

- víztorony, szennyvízátemelő, szennyvíztelep, tó          VT

(2) ^[36]

(3) Szennyvíztelep szervizútjár ól megközelíthető, szennyvíztelep ingatlana elkerített részén elhullott állatok összegyűjtésére alkalmas hűtő konténer helyezhető el, melynek elektromos energiával történő ellátása szennyvíztelep el. energia hálózatáról kell biztosítani.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

40. §.

(1) ^[37]

(2) ^[38]

(3) ^[39]

(4) ^[40]

(5) A település közigazgatási területén új hulladék lerakó és hulladék ártalmatlanító nem tervezett.

(6) P.B. gáztartály csak föld alatt helyezhető el.

A FÖLD VÉDELME

41. §.

(1) A településen a keletkező szemét gyűjtése és elszállítása megoldott. A hulladéklerakó- hely, dögkút közigazgatási területen kívül van.

(2) Mindenfajta gazdasági tevékenység csak a talajszennyezés lehetőségének kizárásával történhet.

(3) ^[41]

(4) A termőföldön tervezett beruházások, építések tervezése során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a szomszédos mezőgazdasági terültek további megközelíthetőségének, művelésének a biztosításáról.

(5) ^[42]

(6) Mezőgazdasági művelésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon csak mezőgazdasági művelés folytatható.

(7) A szennyvizek szikkasztása nem megengedhető. A szennyvizek környezetkímélő kezelését a meglévő szennyvíztisztító telepen kell meg oldani.

A szennyeződés potenciális forrásai a felhagyott bányagödrök, bevágások, vízmosások. A megszűnt felszíni művelésű bányák rekultivációjára különös gondot kell fordítani.

A VÍZ VÉDELME

42.§.

(1) A község önálló vízbázissal rendelkezik, vízellátása megoldott.

(2) A község szennyvize helyi szennyvíztisztító telepre jut.

(3) ^[43]

(4) Vízminőség tekintetében tilos a rendeletekben megállapított határértékeket túllépni, a szennyvizet csapadékcsatornába bevezetni.

(5) A gazdasági területen keletkező szennyvizek tisztítását üzemi tisztítóberendezéssel úgy kell megoldani, hogy szennyezettségük a jogszabályok által megállapított határértéket ne haladja meg.

(6) A csapadékvíz-elvezetés a domborzati adottságoknak megfelelően az utak melletti zárt és nyílt árkokban történik. A csapadékvíz elvezetés, különösen közlekedési területekről olaj- és homokszűrőn keresztül történhet.

(7) ^[44]

(8) ^[45]

(9) ^[46]

A LEVEGŐ VÉDELME

43.§.

(1) Tés és tágabb környezete olyan régióban helyezkedik el, ahol a levegőszennyezettség fő forrásai a belterületen kívül vannak. A 8213sz-ú összekötő út Csőszpusztán áthaladó terület környékét, mint jelentős üdülőterületet levegővédelmi szempontból kiemelten kell kezelni.

(2) Levegőtisztaság-védelmi rendeletekben megállapított határértékeket túllépni tilos. Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmény helyezhető el, amely légszennyező anyag kibocsátása a területre vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(3) A veszélyes és kommunális hulladék nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.

(4) A légszennyezés csökkenése érdekében az építményekben gázfűtésre való átállás szükséges.

(5) A levegő védelme végett rendezett zöldfelületek megépítése és folyamatos karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése szükséges.

(6) ^[47]

(7) Újabb légszennyezéssel járó tevékenység telepítése előtt hatásvizsgálat készítendő, akkor is, ha a rendelet erről eltérően nyilatkozik.

ZAJ ELLENI VÉDELEM

44.§.

(1) Zaj és rezgés elleni védelem érdekében a megállapított határértékeket túllépni tilos.

(2) A zajterhelési határértékek nem haladhatják meg:

(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket nem haladja meg. Ellenkező esetben a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható, működési engedélye visszavonható.

(5) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén fasorok telepítése és lakó-, üdülő és gazdasági területen elő- oldal és hátsókert kialakítása szükséges.

(6) Zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a zajterhelési határértékek betartása biztosított legyen.

(7) Szélerőműpark telepítésénél lakóterülettől, ill. minden olyan beépített területtől, ahol huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas helyiség van kialakítva védőtávolságot kell betartani. A szélerőműpark várt zajterhelése lakóterületen 40/60 dB (éjjeli/nappali) értéket nem haladhatja meg.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, ÉLŐVILÁG VÉDELME

45.§.

Hulladékgazdálkodás:

(1) A hulladék lerakó hely a közigazgatási területen kívül van. A környezet védelme érdekében feltétlenül szükséges a külterületen lévő illegális szemétlerakó helyek felszámolása, a megtisztított terület rekultiválása.

(2) A településen kívüli, jelenleg mezőgazdasági gazdasági területen keletkező trágya, hulladék, megfelelő tárolásáról és elszállításáról gondoskodni kell.

(3) ^[48]

(4) A tervidőszak végére fel kell számolni az összes esetleg még működő vagy lezárt dögkutat, állati hulladéklerakót.

Állati hulladékgyűjtőt, hűtő konténert a szennyvíztelep szervizútjár ól megközelíthető, szennyvíztelep ingatlana elkerített részén lehet elhelyezni, melynek elektromos energiával történő ellátása szennyvíztelep el. energia hálózatáról biztosítható.

Települési környezet:

(1) Művelési ág változás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A területen csak extenzív jellegű, természet-és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(2) Fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál tevékenykedő jegyző engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell, magánterületen elő lehet írni.

(3) Az erdőterületek más célú igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges.

(4) Értékes településkép kialakítása érdekében igényesen megtervezett, tájba illő épületek, rendezett, parkosított közterületek és udvarok megvalósítása szükséges.

(5) Gazdasági területeknél kötelező intenzív fásítás elvégzését az építésügyi hatóságnak ellenőrizni kell.

MŰEMLÉKI TERÜLETEK

46.§.

(1) Műemléki területbe tartozik a szabályozási terven a ,,műemléki környezet határa" által jelölt terület.

Műemléki környezet: 459, 460, 462 valamint a 467, 468, 471 hrsz-ú ingatlanok délkeleti része és a 087/2471 hrsz-ú ingatlan területe

(2) Tés közigazgatási területén műemlékvédelem alatt álló építmények:

- szélmalom, Táncsics Mihály u. 16,      469 hrsz- ú ingatlan

- szélmalom, Táncsics Mihály u. 32,      461 hrsz- ú ingatlan

Részletes vizsgálat, felmérés alapján javasolt a:

- Tés, középkori eredetű, barokk jelleggel újjáépített római katolikus templom, Petőfi utca, 182 hrsz és

- az 1785-86-ban épült evangélikus templom, Petőfi utca, 518 hrsz-ú ingatlan, kulturális örökségvédelmi jegyzékbe vétele

(3) A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról 2001 évi LXIV. sz-ú a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezik.

(4) A környezeti érték jellegét, a látvány hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű- és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről i a műemlékvédelemről szóló törvények korlátozásai az érvényesek.

HELYI ÉRTÉKVÉDELEMI TERÜLETEK

47.§.

(1) Helyi értékvédelmi területbe tartozik a szabályozási terven a „helyi értékvédelmi környezet határa " által jelölt területre.

(2) Helyi védelem kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területen meglévő közterületekre, épületekre, építményekre, a területen található zöldfelületi elemekre.

(3) A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

(4) A helyi védelemre javasolt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek kialakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet ill. az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését.

(5) A védett területen a homlokzatok színezése fehér, szürkével ill. sárgával tört fehér, okkersárga vagy annak árnyalatai illetve terrakotta vörös lehet. Meglévő épületek karbantartásakor a fal anyaga vakolt és meszelt tégla, természetes kő, a lábazati anyag terméskő, a tető anyaga agyagcserép vagy nádfedés lehet. A tető hajlásszöge 30-45° lehet. A kerítések, kapuk anyaga illeszkedjen az épülethomlokzati anyagokhoz. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű legyen mint az épület ( vakolt tégla, kő) míg a felső rész és kapuzat készülhet fa, kovácsoltvas szakaszokkal.

(6) A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges akkor közcélú hasznosításra.

(7) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(8) A védett területen, a közterületen csak az alábbi építmények, utcabútorok helyezhetők el:

- hirdetőoszlop

- pihenőpad, pihenőszék, utcai hulladékgyűjtő

- kandeláber, falikar

- műalkotás, ivókút

- kerékpártartó

- közműépítmények

A felsorolt elhelyezhető építmények, köztárgyak, utcabútornak a megjelenése a védett környezetnek megfelelő legyen. A területen a maximális építménymagasságnál nagyobb építmény, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

(9) - Helyi védelem alatt álló épület:

- 712/9 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóépület.

(10) Helyi védelemre javasolt épületek

- kocsma, volt erdészeti intézőház          502/3 hrsz-ú ingatlan

- lakóház                                              505 hrsz-ú ingatlan

- vendéglő, volt uradalmi kocsma            509 hrsz-ú ingatlan

- római katolikus parókia                        183 hrsz-ú ingatlan

- evangélikus paplak                              517 hrsz- ú ingatlan

- volt istálló                                           706/1 hrsz- ú ingatlan

 Helyi védelemre javasolt még:

- fogadalmi kereszt,                              333/3 hrsz-ú ingatlan

- fogadalmi kereszt,                              708/1 hrsz- ú ingatlan

- 1838-ban állított fogadalmi kereszt,

I.-II. világháborús emlékmű,                    489/2 hrsz- ú ingatlan

- tó                                                       236 hrsz- ú ingatlan

- tó                                                       708/1 hrsz- ú ingatlan

Szép látványt nyújtó tájelemek:

- fasorok,                                             708/1 hrsz-ú ingatlan

- kétoldali fasor,                                    708/7 hrsz-ú út

- kétoldali fasor,                                    036 hrsz-ú út.

(11) ^[49]

TÁJVÉDELEM

48.§.

(1) Közigazgatási területen új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint ártalmatlanító nem létesíthető. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(2) A kialakult tájhasználatot, csak a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad megváltoztatni.

(3) A kialakult geomorfológiai formák megőrzendőek.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

50.§.

(1) Új lakóterület, központi vegyes terület, gazdasági, különleges és egyéb építési területek kialakítása, telekosztás, meglévő övezeti rehabilitáció csak e szabályozási terv és helyi építési szabályzat előírásai alapján történhet.

(2) Ez a rendelet 2004. december 01-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az ÖRT. előírásairól szóló 2/1987.(IX.25.)Tanácsrendelet. Rendelkezéseit az ezt követő ügyekben kell alkalmazni

^[50]

Wittman József                                                        Borteleki Istvánné

polgármester                                                                 jegyző