Sarród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2004. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

a község közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 09. 26

Sarród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2004. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

a község közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról

2024.09.26.

Sarród Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) 8. § (1) bekezdésében, illetve a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 6. §. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a.) pontjában, a 7. § (3) bekezdése c.) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XI.20) Korm. rendelet (OTÉK) 4. §-ban foglaltak alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya Sarród község közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és mellékletei együttes alkalmazhatóságával szabad.

I. Fejezet

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. § (1)

(2) A tervezési területen

a) vegyes területeken,

b) különleges területeken,

c) zöldterületeken,

d) továbbá a központi belterülettől legalább kétszáz méterre elhelyezkedő/leszakadó beépítések esetén –külterületen, egyéb beépítésre szánt területen -

az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás összevont eljárás lehet.b

(3) A sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna a tervezési területen nem létesíthető.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

3. § (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó illetve az egyéb, vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el.

(2)

(3)

(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletOTÉK 42. §-ában, meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(5) Állattartó épületet engedélyezni csak e rendelet övezeti előírásainak és a szabályozási tervek megfelelően lehet.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

4. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:

a) a terv határa, közigazgatási határvonal;

b) belterületi határvonal;

b) illetve beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa;

c) I. rendű - szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal:

ca) meglévő, megmaradó ingatlanhatár;

cb) újonnan kialakított, módosított határok;

d) terület-felhasználási egység határa;

e) építési övezet és övezethatár;

f) területegységre, építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások;

g) építési hely határa (az övezetenkénti előírások paraméterei szerint, a kialakult vagy kialakítandó telekhatárokhoz igazítva);

h) kötelező fásítás;

i) füves vízparti sáv,

j) védelmi kategóriák és határvonalak.

(3) Amennyiben terület-felhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeeső telekhatár változik, a használat illetve az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul.

(4) Telekhatár(ok) kialakítása illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható.

(5) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent.

(6) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető.

(7) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.

(8) Az övezeti jelekben előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterektől a kialakult állapot szerinti adatok eltérnek –

a) kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés esetén is;

b) kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti. Ez a 0,0 m-es, előkert nélküli utcavonalak mentén is érvényes,

c) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (1), (2) ill. (3) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ott jelen szabályzat 3. §. (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(9) Ahol a terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 5. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott háromszintesnek megfelelő növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény az övezeti előírás szerint, legfeljebb a kerítéssel együtt létesíthető, továbbá parkoló, út kialakítható.

(10) Ahol a terv ligetesen fásítandó terület kialakításáról rendelkezik, ott a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 5. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott kétszintesnek megfelelő növényzet telepítendő. A ligetesen fásítandó területeken sétaút, kerti bútorok, szobor, ivókút, pergola, tereplépcső, legfeljebb 50 m 2 össz-alapterületű esőbeálló(k), a közvilágítás létesítményei, hirdetőtábla ill. oszlop, torony, valamint a lótartáshoz, lovagoltatáshoz szükséges, homokos vagy füves felületű kifutók, karámok, pályák, stb. helyezhető el.

(11)

(12) Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) II. rendű szabályozási vonal,

b) javasolt telekhatár,

c) megszüntető jel,

d) javasolt funkciók;

e) szabályozási terven jelölt földszinti árkádsor.

(13) A magánútként is kialakítható kiszolgáló utak helye a tulajdonviszonyok alakulása illetve a tulajdonosi szándékok szerint változtatható. Amennyiben a telekalakítás következtében szükségtelenné válnak, el is hagyhatók, de legalább a terv szerinti építési területtel biztosítandók.

(14)2 Amennyiben valamely övezetben magánút létesítésül, a magánút telkének kialakítására az övezeti előírásban rögzített, kialakítható telekméretre vonatkozó paraméterek nem vonatkoznak. A magánutat legalább jelen szabályzat 8. számú melléklet, Köu-5. jelű minta-keresztszelvénye szerinti építési területtel kell biztosítani. Az út létéből építési jog akkor keletkezhet, ha a magánút telke útként van nyilvántartva.

(15) A kialakult, változó beépítésű területeken a szabályozási terv beépítési módra tett javaslata a kialakult telekhatárokhoz, illetve a javasolt telekhatárokhoz igazodó lehetőség. Eltérés esetén a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozhatja.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § (1) A tervezési terület építésügyi szempontból

a) beépítésre szánt területre és

b) beépítésre nem szánt területre osztott.

(2) A tervezési területen a közművesítettség mértéke övezetenként szabályozott:

a) A helyi védett területeken, településközpont vegyes-, központi vegyes-, üdülő-, különleges-, illetve zöldterületeken légkábel nem létesíthető. Kivételes esetekben a központi belterülettől leszakadó egyéb beépítésre szánt területek (majorok) esetén, ahol az építési engedély részleges közművesítéshez kötött jelen bekezdés b.) pontja szerint lehet, az övezeti besorolástól függetlenül.

b) Ahol az építési engedély részleges közművesítéshez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést kell biztosítani.

(3) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek védelmi kategóriáit – kulturális, örökségvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi – a tervlapok tüntetik fel, továbbá jelen rendelet 20. §, 21. §, 22. §, 23. § és 24. §-ai tartalmazzák.

(4) A tervezési terület beépítésre szánt területei

1. lakó- L jelű,

a) kisvárosias lakó-, Lk-1 jelű,

b) kertvárosi lakó-, Lke-1 jelű,

c) kertvárosi lakó-, Lke-2 jelű,

d) kertvárosi lakó-, Lke-3 jelű,

e) falusias lakó-, Lf-1 jelű,

f) falusias lakó-, Lf-2 jelű,

g) falusias lakó-, Lf-3 jelű,

h) falusias lakó-, Lf-4kp jelű,

2. vegyes V jelű,

a) településközpont vegyes-, Vt-1 jelű,

b) központi vegyes-, Vk-1 jelű,

3. gazdasági-, G jelű,

a) kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz jelű,

b) ipari-, Gip jelű,

4. üdülő Ü jelű,

a) üdülőházas üdülő Üü-1 jelű,

b) hétvégi-házas üdülő és Üh-1 jelű,

5. különleges K jelű,

a) elsősorban kistérségi szintű oktatási, kulturális célú létesítmények, sportolással kapcsolatos tevékenységek, szabadidős létesítmények, szabadtéri rendezvények, vásárok számára kijelölt, K-1o,sp,nk,vá jelű,

b) elsősorban települési szerepkörű sportolással kapcsolatos tevékenységek folytatására szánt terület, mely szabadtéri és kisebb fedett sportpályák-, valamint szabadidős létesítmények-, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgáló, K-1sp jelű,

c) elsősorban mezőgazdasági célú gazdasági épületek, állattartó létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló, K-4mgjelű,

d) szennyvízátemelő és további településüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgáló, K-5szjelű

területekre tagolódnak.

(5) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza:

Övezeti jel

Beépítési mód

Beépítettség

Építménymagasság

Kialakítható legkisebb telekméret

Lke-1

K(O,SZ, Ikr)/O,SZ

K/25

K/5,0

K/900

a) Az övezeti jelben a betűjel a terület-felhasználásra utal, a szám pedig az azonos terület-felhasználáson belül eltérő karakterű alövezetek számát jelöli.
b) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A “/” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti előírás szerint.
c) A beépítettség(%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. §. (8) bekezdésének a) pontját), az első szám az övezet telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez.
d) Az építménymagasság(m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. §.(8) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.
e) A teleknagyság(m2) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. §.(8) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja. Ahol második szám is van, az-az övezetben előforduló sajátos beépítésekre vonatkozó legkisebb kialakítható telekméretet jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.
(6) A tervezési terület beépítésre nem szánt területei
1. közlekedési-, közműelhelyezési-, Köu jelű,
a) országos főközlekedési út - II. rendű főút, Köu-1 jelű,
b) forgalmi út – összekötő út, belterületi út, Köu-2 jelű,
c) gyűjtő út, Köu-3 jelű,
d) kiszolgáló út, Köu-4 jelű,
e) vegyes forgalmú út, magán út, Köu-5 jelű,
f) gyalogút, kerékpárút, Köu-6 jelű,
g) közterületi fásított parkoló, Köu-7 jelű,
h) külterületi kiszolgáló út, földút, Köu-8 jelű,
i) kötöttpályás közlekedési terület- vasút, Kök jelű,
2. zöld-, Z-1 jelű,
3. erdő- , E jelű,
a) védett ill. védelmi erdő Evjelű
b) gazdasági erdő Egjelű,
c) turisztikai erdő Et jelű,
4. általános mezőgazdasági- , Má jelű,
a) Szántók Má-1 jelű,
b) Gyepfelületek Má-2 jelű,
5. vízgazdálkodási-, V jelű,
a) a Fertő V -1 jelű,
b) kisebb tavak V-2 jelű,
c) egyéb vízfelületek, vízfolyások V-3 jelű,
6. természetközeli-, Tk jelű,
a) nádas, mocsár-, Tkn,mjelű,
7. 3 különleges beépítésre nem szánt terület-, Kk jelű,
a) temető Kk-1temetőjelű,
b) bányatelek, Kk-2Bjelű,
c) különleges kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló Kk-3kutjelű,
d) Különleges zöldterület, ökológiai mintatér Kk-4zö jelű,
területekre tagolódnak

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

6. §4 (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és az egyes övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezeti jelekben és előírásokban előforduló kialakult állapot értelmezését (K), jelen rendelet 4. § (8) bekezdése tartalmazza.

VEGYES TERÜLET

7. § (1) Az övezeti jelekben és előírásokban előforduló kialakult állapot értelmezését (K) jelen rendelet 4. § (8) bekezdése tartalmazza.

(2) A

Vt-1

K(SZ)/SZ/Z

40/60

K/5,5

K/2000

jelű övezet elsősorban települési szintű igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi- valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. § (8) bekezdés

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5, 6 pontja szerinti építmények.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

Kialakult állapot tartandó illetve 2000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

Kialakult állapot tartandó illetve 30,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb
beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen● zártsorúan csatlakozó is engedélyezhető,

40/60●●

40/20●●
●Több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén zártsorú beépítés akkor engedélyezhető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja. Ebben az esetben kerítés telkenként nem létesíthető.
●●▬ Oktatási létesítmény elhelyezése esetén a legnagyobb beépítettség mértékét külön jogszabály állapítja meg.
▬ A második szám saroktelken tartható értéket mutat.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Egy épület, illetve egy tömegnek látszó épületegyüttes létesíthető.

8,0/0,0● m

5,0 m●●

12,0 m

Szabadon álló
Zártsorúan csatlakozó
● Legalább 4,0 m széles földszinti árkádsor létesítése esetén 0,0 m lehet,
●●Az oldalkert legalább 5,0 m legyen zártsorú beépítés esetén hátsókert irányú épületszárny estén is.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

Kialakult magasságok tarthatók, illetve
5,5 m●

Illeszkedő legyen, jellemzően magastetős●● kialakítással.

12,0 m

Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet

● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani (ld. Jelen szabályzat 11. §. (6) bek).
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

8.

Sajátos jogintézmények:-

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog: önkormányzat számára elővásárlási jog jegyezendő be,

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: Fertőújlakon helyi védett épületek: Fő utca 5. 824 hrsz. Fő utca magtár, 796/2 hrsz.
b.) egyéb:
(3) A

Vk-1

K(SZ)/SZ

K/50/70

K/6,5

K/2000

jelű övezet elsősorban központi oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi- valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. § (8) bekezdés

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 17. § (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 és 9● pontja szerinti építmények, valamint kivételesen●● elhelyezhető (3) bekezdés 2 pontja szerint lakóépület.
●Emeleti szinte(ke)n lakások létesíthetők.
●●Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtakat figyelembe kell venni.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás
engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 2000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 30,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Szabadon álló beépítés lehet.

K tartható ill. 50●

30(20)●●
●Oktatási létesítmény elhelyezése esetén a legnagyobb beépítettség mértékét külön jogszabály állapítja meg.
●●A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

K tartható vagy 16,0/8,0● m

4,0●●m

12,0 m

szabadon álló
●▬ Saroktelek esetén az egyik előkert mérete legalább 16,0 m, a másik 8,0 m legyen.
▬ A 16,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítendő funkciónak megfelelő nagyságrendben.
●●Kialakult állapot esetén az oldalkert OTÉK 36. §. (1),(2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb telepítési távolság fele legyen, új építés esetén legalább 4,0 m biztosítandó.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építmény-
magasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

K tartható, illetve
6,5 m●

Kialakult állapot tartható, új beépítés illeszkedő legyen, jellemzően magastetős●● kialakítással.

K tartható ill. 12,0 m

Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani (ld. Jelen szabályzat 11. §. (6) bek).
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: Fertőújlakon helyi védett épületek: Fő utca 798/6 hrsz.
b.) egyéb:

GAZDASÁGI TERÜLET

8. § (1) Az övezeti jelekben és előírásokban előforduló kialakult állapot értelmezését (K) jelen rendelet 4. § (8) bekezdése tartalmazza.

(2) A

Gksz

K(SZ)/SZ

K/40

K/6,5

K/2000

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, térségi szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. § (8) bekezdés

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § (2) bekezdés: 1, 2, 3 pontja valamint kivételesen● elhelyezhető (3) bekezdés 1 és 2 pontja szerinti építmények.
●Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtakat figyelembe kell venni.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély részleges közművesítettség esetén adható ki (ld. 5. §. (2) b.) pontja)

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 2000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 30,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb
beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen.

K tartható ill. 40

30 (30)●
●A telek burkolt felülete legfeljebb 30 % lehet.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

K tartható vagy 12,0/6,0 m ●

K tartható vagy 5,0 m

K tartható vagy 12,0 m

Szabadon álló
●▬ Saroktelek esetén az egyik előkert mérete legalább 12,0 m, a másik 6,0 m legyen.
▬ A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítendő funkciónak megfelelő nagyságrendben.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

K tartható, új beépítés legfeljebb
6,5 m●

Jellemzően magastető legyen.●●

K tartható ill. 16,0 m

Szürke pala nem lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [5]
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

8.

Sajátos jogintézmények:-

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: -
(3) A

Gip

K(SZ)/SZ

K/40

K/7,5

K/2500

jelű övezet egyéb ipari övezet, amely elsősorban a raktározás, a rakodás, a szállítás, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. § (8) bekezdés.

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 20. § (4) bekezdés szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély részleges közművesítettség esetén adható ki (ld. 5. §. (2) b.) pontja szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 2500 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 50,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Szabadon álló lehet.

K tartható ill. 40

30

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

12,0/8,0 m ●

6,0 m

12,0 m illetve

Szabadon álló
●▬ Saroktelek esetén az egyik előkert mérete legalább 12,0 m, a másik 8,0 m legyen.
▬ A12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítendő funkciónak megfelelő nagyságrendben.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

7,5 m●

-

-

Szürke pala nem lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [4]

7.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: -

ÜDÜLŐTERÜLET

9. § (1) Az

Üü-1

SZ

30

6,5

2000

jelű övezet laza beépítésű üdülőházas üdülőterület, a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 12 üdülőegységes üdülőépület elhelyezésére szolgál.

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 22. § szerinti építmények.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

2000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

22,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Szabadon álló beépítés lehet.

30

50

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

8,0 m

4,0/6,0● m

12,0 m

szabadon álló
● Árok, vagy vízfolyás mellett 6,0 m tartandó.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

6,5 m●

Jellemzően magastető●● legyen.

14,0 m

Szürke pala nem lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [3] .
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5),19. §. (11) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: ökológiai hálózat által érintettek Fertőújlak Üü-1 jelű övezetei.
(2) A

Üh-1

O

20

4,5

1000

jelű övezet laza beépítésű hétvégi házas üdülőterület, amely a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépület elhelyezésére szolgál.

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: OTÉK 23. § (1) bekezdés szerinti építmények, továbbá a terület üdülőnépességének ellátását célzó kereskedelmi -, vendéglátó -, szolgáltató -, egészségügyi - illetve sport létesítmények.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

18,0/26,0● m
● Saroktelken, a rövidebb homlokvonal min. 26 m legyen,

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Oldalhatáron álló beépítés lehet.

20

60

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

8,0 m

8,0/4,0 m●

12,0 m

oldalhatáron álló
●Saroktelken, ill. változó oldalhatáron álló beépítés esetén, ha két oldalkert találkozik, 4,0 m tartható.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

4,5 m●

Jellemzően magastető●● legyen.

10,0 m

Szürke pala nem lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [3] .
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5),19. §. (11) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: ökológiai hálózat által érintettek Fertőújlak Üh-1 jelű övezetei

KÜLÖNLEGES TERÜLET

10. § (1) A


K-1
o,sp,nk,vá

SZ

20+8

7,5

5000

jelű övezet elsősorban kistérségi szintű oktatási, kulturális célú létesítmények, sportolással kapcsolatos tevékenységek, szabadidős létesítmények, szabadtéri rendezvények, vásárok megrendezésére alkalmas illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgál.

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: oktatási, konferencia célú, sportolással kapcsolatos létesítmények, bemutatóterem, a helyi lakosság és a területet látogatók ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-wellness illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

5000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

50,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Szabadon álló beépítés legyen.

20+8●

60/40 ●●
●Az övezetben a + jellel jelölt érték ideiglenes, időszakos létesítmények elhelyezésére vonatkozik.
●●A burkolt felületek mindösszesen a telek 40 %-át nem haladhatják meg.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód
függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

16,0/8,0● m

6,0 m

24,0 m

Szabadon álló
●▬ Saroktelek esetén az egyik előkert mérete legalább 16,0 m, a másik 8,0 m legyen.
▬ A 16,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítendő funkciónak megfelelő nagyságrendben.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

6,5 m● lehet

Jellemzően magastető, egységes építészeti együttesben épülhet.●●

16,0 m

Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [3] .
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében valamint 3. számú függelék.

7.

Egyedi előírások

▬Az övezet oldal- és hátsókertjeiben többszintes, gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, valamint 5. számú melléklete, továbbá jelen rendelet 2. számú függelék)
▬ Az övezetben a növényesítést lombos fákból, cserjékből és gyepfelületből álló őshonos növényállománnyal kell elvégezni a konkrét rendeltetés szerinti csoportban (jelen rendelet 2. számú függelék).
▬ Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kő szegéllyel kialakítva, vagy fából készülhetnek.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint:
Sarródon a 104 számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti a következő ingatlanok: 044/5-, /6 hrsz
(ld. 8. számú mellékletben),
Nyárligeten helyi védett épület: 642 hrsz. Magtár, 642 hrsz Istállóépület.
b.) egyéb: ökológiai hálózat által érintettek Fertőújlak K-1 jelű övezetei.
(2) A

K-2
sp

SZ

10+8

7,5

10000

jelű övezet elsősorban települési szerepkörű sportolással kapcsolatos tevékenységek folytatására szánt terület, mely szabadtéri és kisebb fedett sportpályák-, valamint szabadidős létesítmények-, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgál.

1.

Az övezetben

Elhelyezhető funkció: a térségi ellátást szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-wellness, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei.

2.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármely az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 10000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 80,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Szabadon álló legyen

10+8●

75
●▬Az övezetben a + jellel jelölt érték ideiglenes, időszakos létesítmények elhelyezésére vonatkozik.
▬ Az övezetben építés a terven jelölt építési helyen, az elő-, oldal- illetve hátsókertek betartása mellett, de legfeljebb 24,0 m széles sávban lehet.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód
függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

16,0/8,0 ●m

6,0 m

6,0 m

Szabadon álló
●▬ Saroktelek esetén az egyik előkert mérete legalább 16,0 m, a másik 8,0 m legyen.
▬ A 16,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítendő funkciónak megfelelő nagyságrendben.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

7,5●m

Környezetébe illeszkedő, jellemzően magastetős épület létesíthető●●

16,0 m

Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [3] .
●●Jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében valamint 3. számú függelékben.

7.

Egyedi előírások

▬Az övezet elő-, oldal- és hátsókertjeiben többszintes, gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt
növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, továbbá jelen rendelet 2. számú függeléke).
▬ A területen csak őshonos növények telepíthetők (ld. jelen rendelet 2. számú függeléke)
▬ Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani.
▬ Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel
kialakítva.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: ökológiai hálózat által érintettek Fertőújlak K-2 jelű övezetei.
(3) A


K-4
mg

K(SZ)/SZ

K/30

K/9,5

K/5000/1000

jelű övezet elsősorban mezőgazdasági célú gazdasági épületek, állattartó létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
“K” betűjel meghatározása ld. 4. § (8) bekezdés

1.


Az övezetben

elhelyezhető funkció továbbá: a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakóépületek, igazgatási és egyéb irodaépület, sportépítmény, kereskedelmi célú létesítmények épületei illetve mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület..

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély részleges közművesítettség esetén adható ki (ld. 5. §. (2) b.) pontja szerint)

3.

A telekalakítás lehetőségei

Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 5000/1000● m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 50,0 m
● Az övezet lakóépületeihez kialakítható telek legkisebb nagysága,

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület
%

szabadon álló beépítés tartható, új
beépítés szabadon álló legyen,


30%


50 /20 %●
●A burkolt felületek mindösszesen a telek 20 %-át nem haladhatják meg,

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

Hátsókert

Több épület létesíthető

K tartható vagy 8,0 m

8,0 m

8,0m

Szabadon álló

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legnagyobb szélessége

Tető héjazata

K tartható, új épület esetén legfeljebb 9,5 ●m lehet

Egységes építészeti együttesben épülhet.


-


-
● Kivéve toronyépület esetén, amikor az építménymagasságot esetenként kell megállapítani [4] .

7.

Egyedi előírások

▬A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok
káros hatásai) csökkentése érdekében valamennyi telephelyen felül kell vizsgálni az állattartási
technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket
biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók jelenlegi állapotának javításáról és megfelelő színvonalú kialakításáról.
▬Az övezet oldal- és hátsókertjeiben többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal (ld. OTÉK. 25. §. (2) bekezdés és jelen rendelet 2. számú
függelék).
▬Ld. még jelen rendelet “A környezet és természet védelméről szóló” 23. 24. 25. §-it.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a.) Örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb:-
(4) A K-5sz jelű övezet szennyvíztisztító telep, szennyvízátemelő és további településüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgáló övezet:
a) A ma átemelőként működő, volt szennyvíztisztító telep környezetében a Sza-2/M jelű szabályozási tervlapon jelölt véderdő telepítendő. A véderdő növényállomány típusa a belterületi határ mellett legalább 30 m szélességben többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt legyen (ld. OTÉK. 25. §. (2) bekezdés és jelen rendelet 2. számú függelék).
b) Az övezetben hulladékudvar létesíthető.

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

11. § (1) Főfunkciót (továbbiakban főépületet), kiegészítő épületek építmények elhelyezhetősége beépítési mód szerint:

a) Oldalhatáron álló beépítés esetén a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.

b) Szabadon álló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el, azzal építészeti egységet alkotva, az övezeti előírás szerint oldalkertet tartva.

c) Ikresen csatlakozó beépítés esetén a főépülettel közös telekhatáron ikresen csatlakoztatva helyezhető el, ahhoz igazodó építészeti formában.

d) A főfunkciót kiegészítő épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni, kivéve ahol a terv másképpen rendelkezik.

(2) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók.

(3) Nyelestelek esetén az oldalkertek kialakítását a 6. számú melléklet szerint kell biztosítani, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 4,0 m legyen, hosszúsága pedig a 25 m-t nem haladhatja meg .

(4) Előkert csak a kialakult állapot és az övezeti előírás szerint engedélyezhető, 8,0 m-nél kisebb előkert esetén az épületek utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem létesíthető.

(5) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzően magastetővel kell kialakítani. Jellemzően magastetőnek számít az a tetőzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70 %-át magastető fedi, így terasz, torony stb. létesítése nem kizárt (ld. Még jelen rendelet 3. számú függelék).

(6)

(7)

(8) A tervezési területen föld alatti építmény létesíthető (pince, mélypince, mélygarázs), melynek nagysága az övezetre előírt beépítést legfeljebb 10 %-al haladhatja meg.

(9) Az övezeti előírásokban meghatározott magastető szélessége, a magastető tetőidomainak legnagyobb fesztávolságát jelenti.

(10) Telekalakítás :

a) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új telek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.

b) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket.

c) Az övezetre előírt legkisebb telekmérettől eltérni abban az esetben lehet, ha a telekméret út területének biztosítása miatt (közérdek) csökken a megengedett méret alá.

d) Ahol az övezeti előírásban a kialakítható telek legkisebb homlokvonala meghatározott, az minden esetben utcai homlokvonalra vonatkozik, kivéve:

▬nyelestelek, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 4,0 m,
▬zsákutca végén elhelyezkedő, legalább 4,0 m közterületi kapcsolattal rendelkező telek, valamint
▬szabálytalan telekalakulat esetén, ahol az átlagos telekszélességre vonatkozik.
„(11) Lakó és vegyes szerepkörű övezetekben saroktelek az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható, ha a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 600 m2.

(12) Saroktelken épület – amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.”

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK

12. § (1) A közutak számára a tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell. A 7. számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján a közművek az (védőtávolságok és biztonsági övezetek) MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetők el.

(2)5 A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

a) Köu-1 jelű országos főközlekedési út - II. rendű főút,

b) Köu-2 jelű forgalmi út – összekötő út, belterületi út;

c) Köu-3 jelű gyűjtő út.

d) Köu-4 jelű kiszolgáló út,

e) Köu-5 jelű vegyes forgalmú út, magán út;

f) Köu-6 jelű gyalogút, kerékpárút;

g) Köu-7 közterületi fásított parkoló;

h) Köu-8 külterületi kiszolgáló út, földút ;

i) Köu-9 jelű közforgalom elől elzárt magánút.

j) Kök kötöttpályás közlekedési terület- vasút

(2a) Közműterület a szabályozási terven Köm jellel jelölt terület. A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el. A közműterület telke, a közmű műtárgyak és építmények helybiztosításához szükségesen méretkorlát nélkül kialakíthatók.

(3) A tervezett utak kiépítéséig a területeken a jelenlegi művelési ág tartandó, a szabályozási terven jelölt területeken új beépítés nem hozható létre.

(4) Zsákutca létesítése esetén, ha az út egy oldalához több mint 15 db ingatlan csatlakozik, abban az esetben az utca végén legalább 25 m sugarú körnek megfelelő helyen forduló alakítandó ki.

(5) A települési gyűjtő utakhoz csatlakozó utak esetében a saroktelkek kapubejáratát mindig az alárendelt úton, az ingatlannak az útcsatlakozástól számított legtávolabbi pontján kell kialakítani.

(6) A Köu-1 – Köu-6 jelű, közterületnek minősülő közlekedési területek építési területein legfeljebb 5 %-os beépítettséggel elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés a.), b.), c.), d.),e.) és f.) pontja alatti építmények.

(7) A Köu-7 jelű közterületi fásított parkoló építési területén legfeljebb 8 %-os beépítettséggel minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1. 2. 3. és 4. pontja szerinti, valamint az alábbi építmények:

a) hirdető berendezések,

b) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

c) szobor, díszkút,

d) távbeszélő fülke.

e) fix árusító pavilon-,

f) illemhely építménye.

(8) A Fő utca, terven kitöltéssel jelölt közlekedési területét az alábbiaknak a figyelembe vételével kell kialakítani:

a) A gépjármű forgalmú útszakaszokat is kiselemes kőburkolattal kell kiépíteni,

b) A csomópontok teresedéseit őshonos növényállománnyal kell betelepíteni (ld. jelen rendelet 2. számú függelék).

c) Az övezetben elhelyezhető pihenés céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, stb.

d) A közterületi fásított parkoló területén a fásítás elvégzése csak őshonos fa elegyekkel történhet (ld. jelen rendelet 2. számú függelék).

(9) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell:

-a megbolygatott területek füvesítendők,
-a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen.
(10) Az övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “Zöldterületi rendszer” című 13. §. (4) bekezdésében foglaltakkal.
(11) Védelmi kategóriák:
a) főbb utak (tervezettek is) nyomvonala a következő nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érinti:
105. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyet,
105/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyet,
114/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyet,
b) Utak építési területén álló műemlékek:
Sarród, Fő utca templom 108 hrsz.
Sarród, Fő utca Pestis szobor 163 hrsz
c) Utak építési területén álló helyi védett szobrok:
Sarród, Széplaki út 2. elött Aranylakodalmi emlékszobor 359 hrsz.
Sarród, Szeder utca vége Mária szobor 026 hrsz.
Sarród, Kossuth utca Pözi erdő szélén Szentháromság szobor 284 hrsz

ZÖLDTERÜLETI RENDSZER

13. § (1) A terv területén létesítendő közparkokat a szabályozási tervlap tünteti fel (Z-1 jelű területek), melyek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról a mindenkori tulajdonos, vagy meghatalmazottja gondoskodik.

(2) A terv közparkjainak területén OTÉK 27. §. (4) bekezdés a) b) és c) pontja szerinti funkciók építményei létesíthetők. Elhelyezhetők továbbá hirdető, reklám, hirdetés, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, szobor, diszkút, pihenő pad, távbeszélő fülke, fix árusító pavilon, illemhely, építményei.

(3) A zöldterületen legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető(k) el épület(ek).

(4) A zöldterületen kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

a) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.
b) A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet.
c) Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhető.
(5) A zöldterületeken a sétautakat kiselemes térburkolattal lehet kialakítani vagy/és kőszegély között kavics burkolatúak lehetnek.
(6) A szabályozási terven szereplő zöldfelületeket más terület-felhasználási kategóriába sorolni csak a településszerkezeti és szabályozási terv egészének módosításával lehet.
(7) Sarród teljes területén az utcafásításhoz javasolt őshonos fa és cserjefajokat jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(8) Védelmi kategóriák:
Műemlék: Sarród, Fő tér kereszt, 163 hrsz.
Helyi védett: Nyárligeti templom, 081/7 hrsz.

ERDŐTERÜLET

14. § (1) Sarród közigazgatási területén meglévő és telepítendő erdők5 rendeltetés szerint :

1. védett ill. védelmi erdő Ev

2. gazdasági erdő Eg

3. turisztikai erdő Et

(2) Sarród közigazgatási területén található erdőket a rendeltetés szerint a Sza-1/M jelű tervlap tünteti fel, külön megkülönböztetve a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek” övezetét.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőben (Ev) épületet elhelyezni nem szabad.

(4) Az Egjelű gazdasági rendeltetésű erdőben, legfeljebb 0,2% beépítés akkor hozható létre, ha az erdő nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmű.

a) Azon a beépíthető erdőterületen, melynek nagysága a 10 ha többszörösét is meghaladja, a 0,2 %-os beépítés 10 ha-onként megbontva, külön-külön helyezhető el.
b) A kialakítható funkció az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épület, az ott dolgozók ellátását, pihenését szolgáló szállás, ellátás lehet.
(5) Az Et jelű turisztikai rendeltetésű erdő, elsősorban a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenését, kikapcsolódását, testedzését szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Építményt elhelyezni a 10 ha-t meghaladó turisztikai erdőben, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lehet.
(6) Az erdőterületeken építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása.
(7) Az erdőterületeken építményeket szabadon álló beépítési módban, legfeljebb 6,5 m-es építménymagassággal lehet létesíteni. Az épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani.
(8) Védelmi kategóriák:
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel érintett ingatlanok:
107/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0232/5-/7 hrsz.
110/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0227 hrsz.
113/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek – 0259/3 hrsz.
115/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 017/3 hrsz.
b) Természetvédelmi területbe eső erdőket a Sza-1/M jelű tervlap ábrázolja.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

15. § (1) A mezőgazdasági területek a földhasználat szerint az általános mezőgazdasági területek övezetébe tartoznak, melyek alövezetei:

▬ Szántók Má-1 jelű,
▬ Gyepfelületek Má-2 jelű,
(2) Az általános mezőgazdasági területek az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel összefüggő termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei, továbbá kivételes esetben lakóépület helyezhető el.
(3) A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezetébe tartozó mezőgazdasági területeket, a Sza-1/M jelű külterületi szabályozási terv tünteti fel.
(4) A mezőgazdasági területeken a meglévő gyepek, fás ligetes területek, nedves élőhelyek és természet közeli növénytársulások megőrzése kötelező, szántóföldi növénytermesztésű területeken művelési ág váltás engedélyezhető az extenzívebb, gyepművelés irányába.
(5) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 és Má-2 jelű övezetein a 5000 m2-t el nem érő teleknagyság esetében építményt elhelyezni nem szabad.
(6) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 és Má-2 jelű övezeteinek az 5000 m2-t meghaladó területű telkén 3 %-os beépítettséggel, elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény● helyezhető el.
● terepszínt alatti létesítményre vonatkozó előírást ld. 11. §. (7) bekezdés;
(7) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 és Má-2 jelű övezeteinek a 10000 m2-t meghaladó területű telkén legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, a (9) bekezdésben foglalt épületek mellett lakóépület is elhelyezhető, úgy hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(8) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 jelű övezetein több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklete 55/A pontja szerint birtoktest alakítható ki. A birtoktesthez tartozó összes telek területe után számított 3 %-os beépítettség legalább egy 10000 m2 teleknagyságot meghaladó birtokközponton hozható létre. A birtokközpont telkén a beépítettség a 20 %-ot nem haladhatja meg.
(9) Új épület nem létesíthető, birtokközpont telke nem helyezkedhető el:
a) a vízvédelmi övezetekbe eső mezőgazdasági területeken;
b) Nemzeti Park védett területein;
c) nyilvántartott régészeti lelőhely területén;
d) a tervezett közlekedési útvonalak építési területein;
(10) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:
a) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 12,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.
b) A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet;
c) Építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 5. § (2) bekezdés b.) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása.
(11) Védelmi kategóriák:
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel érintett ingatlanok:
115/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely-020/42-020/45 hrsz-ok.
104. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 043/22
105. számú nyilvántartott régészeti lelőhely- 020/40-020/44 -, 020/4-02/16 hrsz-ok.
109. számú nyilvántartott régészeti lelőhely- 040/1-, /2-, 036/4 hrsz.
110/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0227 hrsz.
114/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0171-, 0138 hrsz.
114/c. d. e. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0169/1-, 0163/6 hrsz.
103. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0266/13-, ./14 hrsz.
106. 107. 108. 115. 113/b. számú nyilvántartott régészeti lelőhelyek – 0259/3 hrsz.
111. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0244/17-20-, 0280/12-, 0248/27 hrsz.
110. számú nyilvántartott régészeti lelőhely – 0385/1, 0385/5-, 0423 hrsz.
b) Ökológiai hálózat által érintett területeket a Sza-1/M jelű tervlap jelöli.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

16. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetei:

- a Fertő (V -1),
- kisebb tavak (V-2),
- egyéb vízfelületek, vízfolyások (V-3)
(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és az öntözés létesítményei alakíthatók ki.
(3) A tavak területén a (2) bekezdés építményein kívül a horgászat, a nem motoros vízi sport és a természet megfigyelését szolgáló közösségi, kutató építmények helyezhetők el, ha azok a meglévő értékes élőhelyeket nem károsítják.
(4) Védelmi kategóriák:
a.) Nyilvántartott régészeti lelőhely: -
b.) Természetvédelmi területek, ld. Sza-1/M jelű tervlapot.

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET

17. § (1) A természetközeli terület övezete:

- nádas, mocsár-, Tk-1n,m
(2) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet, földalatti építményt sem.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

18. § (1) A






Kk-1
temető


SZ

K tartható legfeljebb
100 m2 új építés engedélyezhető

K/5,0/9,5

K védendő, illetve terv szerint bővíthető

jelű különleges övezet, a település temetői számára kijelölt területek.

1.

Általános előírások
▬ A temetők folyamatos karbantartásáról önkormányzat gondoskodik.
▬ A temető bővítési területét a szabályozási terv szerint biztosítani kell. A temető tényleges bővítéséig a jelenlegi vagy a terv szerinti használat folytatható, más célra nem változtatható.
▬ A szabályozási terv szerinti fásított parkolók kialakításáról önkormányzat gondoskodik.

2.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a
magastető hajlásszöge

Magasető
legnagyobb
szélessége

Tető héjazata
közterületről látható oldalon


K/5,0 ·m

Környezetéhez illeszkedő szerkezet legyen.


max. 14,0 m

Cserép-, fém- és üvegfedés alkalmazható

· Egyházi épület, templom, kápolna esetén ettől el lehet térni jelen szabályzat 11. §. (6) és (7) bekezdése szerint.

3.

4.

Sajátos jogintézmények

5.

Vonatkozó védelmi kategóriák

a) Örökségvédelem szerint: Sarródon védett műemlék a temetőben: rokokó urnák, helyi védett a kápolna 125/1 hrsz.
b) Egyéb: A jelölt kötelező védőfásítások telepítése valamint fásított parkoló kialakítása kiemelt önkormányzati feladat legyen.
(2) A Kk-2B jelű övezet Sarród bányatelke, melyeket az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény 39. §-ának (3) bekezdése alapján, az egyes bányatelek megállapításánál megadott EOV koordináták szerint a Sza-1/M jelű szabályozási terv tüntet fel:
a) A Sza-1/M jelű terv ugyancsak feltünteti, szintén EOV koordináták alapján Sarród közigazgatási területén található ásványi nyersanyag kutatási területet.
b) A bányatelek és a kutatási terület között fekvő ingatlanokat telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozók hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.
c) A megkutatott és nyilvántartott országos ásványvagyon területeket bányaművelés céljára fenn kell tartani, a területeken új beépítést létrehozni nem lehet.
d)

18/A. §6 A Kk-4zö övezetben burkolatot létesíteni és építményt elhelyezni nem szabad.

KÖZTERÜLETEK

19. § (1) A tervezési terület közterületeit rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

20. § (1) A tervezési területen előforduló kultúrtörténeti értékek:

a) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa R

b) Műemléki környezet MK

c) Műemlék M

d) Helyi értékvédelmi terület határa he

e) Helyi védett épület HV

(2) A szabályozási tervlapokon külön számmal jelölt területek Sarród nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jelölik. Jelen szabályzat övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint, a 8. számú melléklet pedig a nyilvántartott régészeti lelőhelyek összesített listáját tartalmazza, az érintett ingatlanok hrsz. szerinti felsorolásával.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatást csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

(4)

(5)

(6) Sarród országosan védett műemlékeit a 9. számú melléklet tartalmazza, a szabályozási terv pedig külön-külön ábrázolja.

(7) Az országosan védett műemlékek műemléki környezetét a szabályozási terv határvonallal feltüntetik, a 9. számú melléklet pedig az érintett ingatlanokat tartalmazza.

(8) Az országosan védett épületek, építmények és azok műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

(9) Sarród építészeti értékeinek továbbá sajátos karakterének megőrzése érdekében a szabályozási terv helyi védettségek létrejöttével számol.

(10) A helyi védett épületek és területek esetében építési engedélyezési eljárást lefolytatni, engedélyt kiadni, jelen szabályzat rendelkezéseinek megtartása mellett, Sarród Község Önkormányzata Képviselő–testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló külön rendelete szerint lehet.

(11) Sarród helyi védett épületeit és területét a függelék 4. pontja tartalmazza, a védendő épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, beazonosítható módon, a szabályozási terv pedig külön-külön feltünteti.

(12)

(13) A helyi védett épületek teljes bontása csak nagyon indokolt esetben, akkor engedélyezhető, ha az épület életveszélyes és műszaki állagbiztosítása másképpen nem lehetséges. Ezt a tény statikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(14)

(15) A település sajátos építészeti karakterének megőrzése érdekében, a 3. számú függelék szerinti arányok a műemléki környezetben és a helyi védett területeken betartandók, egyéb területeken követésük javasolt.

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

21. § (1) A tervezési terület jelentős része természetvédelmi terület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéhez tartozik, melynek határvonalát a külterületi szabályozási tervlap (Sza-1/M) tünteti fel.

(2) Sarród egyedi tájértékeit a Sza-1/M, és Sza-2/M jelű tervlapok tüntetik fel, a 10. számú melléklet pedig hrsz-ok szerint is felsorolja azokat.

(3) Sarród egyedi tájértékeivel érintett, a rendelet 10. számú mellékletében felsorolt területeken-

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b) szántó művelési ágú területek nem építhetők be.
(4) Új utak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani, kivéve ha a terv másképpen rendelkezik.
(5) A szabályozási tervek szerinti védőfásítások elvégzése a mindenkori tulajdonos, kezelő feladata.
(6) A közterületen lévő fák, fasorok csonkolása vagy kivágása csak akkor engedélyezhető, ha
a) a fa egészségi állapota,
b) a baleset-elhárítás,
c) vagy közegészségügyi szempontok
azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik.

TÁJKÉPVÉDELEM

22. § (1) Adótorony, távközlési magasépítmény a tervezési területen nem létesíthető.

(2) A tájkarakter védelme érdekében a mezőgazdasági területek korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni.

(3) Mezőgazdasági és erdőterületen 1m2-nél nagyobb önálló reklámtábla nem helyezhető el.

A KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET VÉDELME

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

23. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.f

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.g

(3)

(4) Az Lk, Lke, Lf jelű lakóterületeken, a Vt, a Vk jelű vegyes használatú területeken, a Gksz jelű gazdasági területen „telepengedélyhez” kötött tevékenységek számára nem alakítható ki építmény és az alábbi tevékenységekre nem adható ki engedély:

vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermék gyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, műanyag feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás, építőanyag-kereskedés.i
(5)
(6) A különleges rendeltetésű övezetekben és az üdülőterületeken telephelyhez kötött tevékenység számára nem alakítható ki építmény, kivéve a K-4mgjelű majorsági övezeteket. k
(7) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.l
(8) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.m
(9) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárt, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. n
(10) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. o
(11) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.p
(12) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. q
(13) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatás rendeltetési mód változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani. r
(14) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. s

KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK

24. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. t

(2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.u

(3) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.v

(4) A termőföldön szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év értéket.x

(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.y

(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.z

(7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.aa

(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. bb

SPECIÁLIS ELJÁRÁSOK

25. § (1)

(2)

(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.ff

(4) [3]

(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.hh

(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. ii

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. jj

(8)

(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. kk

(10)

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet 2005. január 1-én lép hatályba.

5. melléklet

6. melléklet

Hátsókert méretének meghatározása
Hátsókert méretének meghatározása:
Ha TH ≤ 50 m akkor HK legalább 6,0 m,
Ha 50 m < TH ≤ 100 m akkor HK legalább 12,0 m,
Ha TH ≤ 100 m akkor HK legalább 18,0 m,
Kivéve Lf-4kp jelű övezet, ahol az övezeti előírás részletezi a hátsókert alakulását.

7. melléklet

Nyúlványos (nyeles) telek elrendezése

8. melléklet

Út mintakeresztszelvények

9. melléklet

Sarród közigazgatási területén lévő nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája

LELŐHELY

TÁRGY

107. Sarród, Gáncshalmi-domb

Település. Felszíni cserépszórványok.

107/b. Sarród, Kis-Süd (Séd)

Település. Prehisztorikus cserepek, források közelében.

115. Sarród

Település. Cserepek.

105/b. Sarród, Keréktó dűlő

Település. Prehisztorikus cserepek

110. Sarród, Mexikópuszta

Temető. Sír, edény.

110/b. Sarród, Dallos-domb
(A vasútszöglet felett)

Temető. Zsugorított csontváz, agyagedények, cserepek.

113. Sarród, Horvát Géza földje (1936)

Temető. Sírleletek, 2 zsugorított csontváz, 2-2 bögre, edények.

113/b. Sarród, Nyárosmajor

Telep? Edénytöredék

113/c. Sarród, Garab Ignác földje (1930)

Temető. Zsugorított csontváz agyagedénnyel

104. Sarród, Egyetértés MGTSz. major

Bronzöv, vasdarab, edény.

105. Sarród, Keréktó dűlő

Villagazdaság kőépületei: kőfal, bronz ládikafül, csont hajtű, néhány vassalak, római pénzek

105/b. Sarród,
Fő u.

Temető.Szarkofág, csontvázak

103. Sarród, Nyáros-major, Szalmás út

Településnyom. Szórványos cserepek.

108. Sarród, Gáncshalmi-domb

Településnyom. Kerámia.

114. Sarród, Öregtag, Horváth Ferenc háza építésekor

Településnyom. Cserepek, állatcsontokkal.

114/b. Sarród, László-major felé vezető kövesút, 4 km, 400-as szakaszkő előtt 20 m.

Településnyom. Gödör (az új csatorna metszetfalán) állatcsontokkal és egy cseréppel.

114/c. Sarródtól nem messze, É-ra a Fertő alatt (1842)

Temető. „Régi temető kőfalai”, tán téglasírok.

109. Sarród, Kacsadűlő

3 sír

111. Sarród, Nyáros-major, Szalmás út

Felszíni telepnyom, cserepek

109. Sarród, Kacsadűlő

3 sír

111. Sarród, Nyáros-major, Szalmás út

Felszíni telepnyom, cserepek

10. melléklet

Országos építészeti értékvédelem
Országosan védett műemlék és annak műemléki környezetébe tartozó ingatlanok
Sarród Országosan Védett Műemlékei:

1. Római katolikus templom, barokk 1752., Fő u. 108 hrsz.

Műemléki környezete: 101-, 107-, 108-, 122-, 164-168-, 173-179-, 184-187 hrsz-ok.

1. Pestis-szobor, barokk 1741., Fő u. 163 hrsz.

2. Kereszt, rokokó 1760., Fő u. 163 hrsz.

3. Rokokó urnák, 1760., 125/1 hrsz

11. melléklet

Sarród egyedi tájértékei
-Orchideás rét a község DK-i határában – 020/26-39b hrsz-ok.
-Kacsa rétek – 029/1-, ./2-, 030-, 033/1-, ./2-, 034-, 036-, 037-, 039-, 040-, 042 hrsz-ok.
-Hanság csatorna töltése – 0306-, 0307-, 0312 hrsz-ok.

1. függelék

Hagyományos portarend

2. függelék

Sarród utcafásításához javasolt őshonos fa- és cserjefajok

latin név

magyar név

Berberis vulgaris

Sóskaborbolya

Pyrus piaster

Vadkörte

Malus silvestris

Vadalma

Sorbus domestica

Házi berkenye

Sorbus aucuparia

Madárberkenye

Sorbus torminalis

Barkócaberkenye

Crataegus monogyna

Egybibés galagonya

Rosa canina

Vadrózsa

Prunus spinosa

Kökény

Cerasus avium

Madárcseresznye

Acer campestre

Mezei juhar

Euonymus europeus

Csíkos kecskerágó

Frangula alnus

Kutyabenge

Cornus sanguinea

Vörösgyűrű som

sambucus nigra

Fekete bodza

Viburnum opulus

Kányabangita

Viburnum lantana

Ostorménbangita

Tilia platyphhyllos

Nagylevelű hárs

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

Magyar kőris

Ligustrum vulgara

Vesszős fagyal

Ulmus minor

Mezei szil

Ulmus laevis

Vénicszil

Corylus avellana

Közönséges mogyoró

Quercus robur

Kocsányos tölgy

3. függelék

A Fertő-táj hagyományos népi lakóépületeinek arányai

4. függelék

Helyi építészeti értékvédelem
Sarród
Sarród, Fő tér 3. 4. 31. hrsz.
Sarród, Fő utca 19. 61. hrsz.
Sarród, Fő utca 20. 62. hrsz.
Sarród, Fő utca 23. 73. hrsz.
Sarród, Fő utca 24. 74. hrsz.
Sarród, Fő utca 25. 76. hrsz.
Sarród, Fő utca 27. 84. hrsz.
Sarród, Fő utca 31. 107. hrsz.
Sarród, Fő utca 125/1 hrsz.
Sarród, Fő utca 36. 166. hrsz.
Sarród, Fő utca 38. 176. hrsz.
Sarród, Fő utca 39. 177. hrsz.
Sarród, Fő utca 41. 184. 185.186. hrsz.
Sarród, Fő utca 42. 187. hrsz.
Sarród, Fő utca 54. 199. hrsz.
Sarród, Fő utca 55. 204. hrsz.
Sarród, Fő utca 57. 206. hrsz.
Sarród, Fő tér 64. 218. 219 hrsz.
Sarród,Szeder utca 4. 134 hrsz.
Sarród,Szeder utca 8. 144 hrsz.
Sarród, Vasút utca 5. 364. hrsz.
Sarród, Széplaki utca 2. 360. hrsz.
Sarród, Széplaki utca 3. 361. hrsz.
Sarród helyi védelemre méltó köztéri szobrai:
Sarród, Széplaki út 2. elött Aranylakodalmi emlékszobor 359 hrsz.
Sarród, Szeder utca vége Mária szobor 026 hrsz.
Sarród, Kossuth utca Pözi erdő szélén Szentháromság szobor 284 hrsz
Sarród teljes központja helyi védett terület: 1-, 2-, 4-, 5-, 10/1-, /2-,14/1-, /2-, 15-18-, 21/2-, /3-, 27-43-, 49-, 50-, 51/1-,/2-, 58-, 59-, 61-63-, 69-75-, 78-88-, 89/1-, /2-, 90-, 96-, 99-, 100/1-, /2-, 101-, 107-109-, 113-115-, 118-124-, 125/1-, /2-, 126-, 127-, 130-, 131-, 134-, 135-, 138-141-, 144-159-, 161-242-, 358-, 364-,365-, 369 hrsz.
Fertőújlak
Fertőújlak, Fő utca 5. 824 hrsz.
Fertőújlak, Fő utca 7. 822 hrsz.
Fertőújlak, Fő utca 8. 821 hrsz.
Fertőújlak, Fő utca 12. 817 hrsz.
Fertőújlak, Fő utca 798/6 hrsz.
Fertőújlak, Fő utca 1. 833 hrsz.
Fertőújlak, Petőfi utca 796/2 hrsz.
Nyárliget
Nyárliget, magtár 642 hrsz.
Nyárliget, 642. hrsz.
Nyárliget, templom 081/7 hrsz.

5. függelék

Törvényi hivatkozások:
a Jóváhagyáskor: „az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról” szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 2. cím 24. § (1) és 25. § (2) bek. d.) pontja szerint.
bJóváhagyáskor: „az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról” szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 31/A., 31/B., 31/C. §-ai. szerint.
c Jóváhagyáskor: „az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról” szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 19. §. (1) bek . a.) pontja, (4) bek. b.) és e.) pontja szerint.
dJóváhagyáskor: a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet –az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról -5. számú melléklet, 1. c.) egyéb munkarészek, valamint 10. Látványterv;
eJóváhagyáskor: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVIII. Törvény
f Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. Törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény tartalmazza.
g Jóváhagyáskor: Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény határozza meg.
h Jóváhagyáskor: A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet határozza meg.
i Jóváhagyáskor: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet határozza meg.
j Jóváhagyáskor: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet határozza meg.
k Jóváhagyáskor: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet határozza meg.
l Jóváhagyáskor: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvV rendelet szerint.
m Jóváhagyáskor: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
n Jóváhagyáskor: A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet tartalamazza.
o Jóváhagyáskor: A követelményeket a vizek és a közcélú vízi-létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet tartalmazza.
p Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.
q Jóváhagyáskor: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
r Jóváhagyáskor:: A követelményeket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet határozza meg.
s Jóváhagyáskor: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
t Jóváhagyáskor: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
u Jóváhagyáskor: Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.
v Jóváhagyáskor: A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
x Jóváhagyáskor: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint.
y Jóváhagyáskor: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 23.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
z Jóváhagyáskor: Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
aa Jóváhagyáskor: Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
bb Jóváhagyáskor: Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
cc Jóváhagyáskor: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet határozza meg.
dd Jóváhagyáskor: A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módsoított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
ee Jóváhagyáskor: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.
ff Jóváhagyáskor: Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. Törvény és a módosítás előtt álló 29/2007. (IV. 30.) FM rendelet előírásai vonatkoznak.
gg Jóváhagyáskor: A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékeynségek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet.
hh Jóváhagyáskor: Az üzletelek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
ii Jóváhagyáskor: Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 70. §-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény határozza meg.
jj Jóváhagyáskor: A 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet és az 1. sz. melléklete szerint létesíthető és üzemeltethető állattartó létesítmény.
kk Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
ll Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 66. §-a előírásai, illetve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint.
1

Az 1. § (2) bekezdése a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (14) bekezdése a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. § (6) bekezdés 7. pontja a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

A 6. § a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

5

A 12. § (2) bekezdése a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

6

A 18/A. §-t a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

7

A 2. mellékletet a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.

8

A 3. mellékletet a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 4. mellékletet a Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.