Sátoraljaújhely Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében és az 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c./ pontjában kapott fel­hatalmazás alapján, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet hatá­sának, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű összehangolt védelme, a fenntartható fejlő­dés biztosítása, továbbá a város tiszta, esztétikus képének kialakítása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területére – beleértve Széphalom, Rudabányácska és Károlyfalva városrészeket -  a jogi és magánszemélyekre, jogi személyek társulására, magánsze­mélyek társaságára is egyaránt kiterjed.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

a) a zöldterület gazdálkodásra, a zöldterületek fenntartására és karbantartására,

b) a csapadék és szennyvízelvezetésre,

c) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre.

2.§

E rendelet alkalmazásában:

a) környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

b) környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének termé­szeti erőforráskénti használata;

c) környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó ter­he­lése;

d)környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatá­sára bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;

e) környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;

f) környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennye­zett­sége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;

g) környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;

h) fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a termé­szeti értékeket megőrzik a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takaréko­san és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életmi­nőség javítását és a sokféleség megőrzését;

i) megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghaté­ko­nyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;

j) környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környe­zet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

II. fejezet

A környezet védelmének alapelvei

3.§

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetter­helést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosí­tást.

(2) A környezetet veszélyeztető, vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszé­lyeztető, vagy károsító tevékenységet.

(3) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, és a károsodott környezet helyreállításáról.

4.§

A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

5.§

(1) A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, különösen a környezet állapotának, a környezetter­helésnek és környezethasználatnak, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi te­vékenységnek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére min­denkinek joga van.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében az önkormányzat feladatkörében köte­les a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni és a megfelelő tájékoztatást megadni.

(3) A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.

III. fejezet

A környezeti elemek védelme

A föld védelme

6.§

(1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére, a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és ásvá­nyokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

(2) A föld felszínén, vagy a földben csak olyan tevékenység folytatható, ott csak olyan anyagok helyez­hetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennye­zik, nem károsítják.

(3) A föld bárminemű igénybevételével járó tevékenység befejezését követően, a környezetkárosító ha­tásokat meg kell szüntetni, a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a terület használóját terheli.

(4) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szen­nyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosodás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást vont maga után.

A víz védelme

7.§

(1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyisé­gére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, vala­mint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböz­tetett védelem alatt álló területekre.

(2) Sátoraljaújhely város közigazgatási területe a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolás tartalmazó jogszabály alapján „fokozottan érzékeny terület”, ezért kiemelt fi­gyelemmel kell eljárni a területhasználat során.

(3) A vízbázisok védőövezetén belül a csatornahálózat teljes körű kiépítése és arra a rácsatlakozás kötelező.

8.§

(1) A felszíni vízfolyásokat a mederszennyezéstől meg kell szüntetni, biztosítani kell a medrek tisztítását és folyamatos kezelését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végzése a tulajdonos illetve a kezelő kötelezettsége.

9.§

(1) A felszíni vízfolyásokba szennyvizet, szennyező anyagot juttatni tilos!

(2) A vízfolyások, patakmedre, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos!

10.§

(1) Kommunális szennyvizet közterületi csatornába bevezetni a Zempléni Vízmű Kft. engedélyével szabad.

(2) Közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) kell kialakítani. A szennyvíztisztító rendszeres kar­bantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtött, szippantott kommunális szennyvizek és szennyvíziszap térítés ellenében kizárólag a vá­rosi szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(4) Közterületre, csapadékcsatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani (még tisz­títás után is) tilos!

A levegő védelme

11.§

A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira, összetételére, valamint a klímára.

12.§

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más kör­nyezeti elemet, sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető, vagy az egészséget károsító módon terheli.

(2) A tevékenységek folytatásánál új építmények tervezésénél, megvalósításánál, a termékek előállítá­sánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető leg­kisebb mértékű legyen.

13.§

(1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon a főző­berendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szük­sé­ges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezés használati utasításában engedélyeztek.

(3) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes gön­gyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem)!

(2) Az égetést a látási viszonyok és a talaj-közeli légmozgások miatt 10 és 15 óra között lehet végezni.

(3) Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos!

(4) A szabadban tüzet gyújtani vagy tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környeze­tére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon.

Az élővilág és az épített környezet védelme

15.§

(1) Az élővilág védelme érdekében törekedni kell az ökológiai rendszer természetes arányainak megtartá­sára.

(2) Az épített környezet védelme kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

16.§

A város, az Ungvári pincék megnevezésű terület révén a „Tokaj-Hegyalja Borvidék” világörökséghez tartozik.

17.§

(1) A város területén lévő közhasználatú parkok, közcélú zöldterületek építéséről, felújításáról, fenn­tartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik, a feladatot a Városellátó Szervezet útján látja el.

(2) Az önkormányzat a járdák és utak tisztántartásáról a Város­ellátó Szervezet, illetve más gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.

18.§

(1) Tilos a közpark területére gépjárművel behajtani és parkolni!

(2) Közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsáv eredeti állapotba történő helyreállítása kötelező.

(3) A közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és a fiókák kiszedése és irtása tilos!

(4) A közhasználatú zöldterületeken járművet mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe venni tilos!

(5) Közparkok területén állatok legeltetése tilos!

19.§

(1) Az erdőterület csökkenésének részbeni ellensúlyozására növelni kell a városban lévő faállományt, pótolni kell az út mentén kivágott fákat.

(2) Az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról, a tulajdonos (kezelő, használó, bérlő, továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni.

(3) Tilos a fák és egyéb növények rongálása, pusztítása, beszennyezése, vagy olyan szakszerűtlen keze­lése, amely értékük csökkenésével jár.

(4) A közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) Tilos a közterületen lévő hársfákról növényi részek (virág, levél, termés) szedése. Tilos a fák meg­csonkítása, a fákra plakátok ragasztása és szegezése!

Zaj- és rezgésvédelem

20.§

(1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed minden mesterségesen keltett energia-kibocsá­tásra, melyek alkalmatlan, zavaró, veszélyeztető, vagy károsító hang- vagy rezgésterhelést okoz­nak.

(2) A város zaj és rezgés elleni védelem keretében:

a) a lakóházak és az utak közé fákat és élő sövényt célszerű ültetni,

b)a városon keresztül vezető teherforgalmat új elkerülő út megépítésével el kell terelni.

IV. fejezet

A Környezetvédelmi Alap

21.§

A Képviselő-testület az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

22.§

(1) A Környezetvédelmi Alap bevételei:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege;

b) a területi környezetvédelmi hatóság [65.§ (1) bekezdés a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka;

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része;

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege;

e) egyéb bevételek.

(2) A Környezetvédelmi Alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni, az alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg ren­delkezik.

(3) A Környezetvédelmi Alapot a Polgármesteri Hivatal kezeli.

V. fejezet

Záró rendelkezések

23.§

A Képviselő-testület a településre vonatkozó környezetvédelmi programot és akciótervet hagy jóvá, melyet évente értékel, s az értékelés eredményéről a lakosságot tájékoztatja.

24.§

(1) A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, így különösen a környezet állapotát, a környezetterhelést és környezethasználatot, a környezetszennyezettség mértékét, a környezetvédelmi tevékenységet, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásait, mindenkinek joga van megismerni.

(2) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben törekedni kell a környezeti nevelés minél színvonalasabb ellátására, annak személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell.

(4) A Kossuth Lajos Művelődési Központ, a Zemplén Televízió Kht., továbbá az Újhelyi Körkép ismeretterjesztés céljából tartson környezetvédelmi témájú előadásokat, készítsen ilyen jellegű riportokat.

26.§

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hiteles szövegét – mivel az állampolgárok szélesebb körét érinti – a Zempléni Hírlapban is közzé kell tenni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1996. (VI.07.) számú, valamint az azt módosító 23/1999. (IX.06.)számú és a 32/2001. (XI.30.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.