A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

Adókötelezettség

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

2. §

Adóalany

A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó, a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély;

d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl.: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magán-orvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély;

e) jogi személy, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is;

f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.

3. §

Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel (telephellyel) nem rendelkező vállalkozó 

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat;

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

4. §

Adómentesség

Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

5. §

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.

6. §

Az adó alapja

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít.

7. §

Az adó mértéke

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke  2%.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege: 300 Ft/nap.

(3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

8. §

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idény jellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg;

b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege;

c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(4) A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(5) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet.

(6) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a Htv. 42. § (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

9. §

Az első fokú adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása

(1) A jegyző, mint első fokon eljáró adóhatóság, a magánszemély adózó kérelmére az őt terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti, a nem magánszemély adózó pótlék-és bírság- valamint adótartozását mérsékelheti.

(2) A magánszemély adózó esetében az adótartozás, a bírság vagy pótlék akkor csökkenthető illetve engedhető el, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásban élő családtagok megélhetését veszélyeztetné.

(3) Az adóhatóság a (2) bekezdés szerinti döntését a kérelmező által becsatolt jövedelem-igazolások, vagyon-nyilatkozat valamint környezet-tanulmány alapján hozza meg.

(4) A magánszemélynek nem minősülő adóalany kérelmére a pótlék- és bírságtartozás kivételes esetben, csak akkor mérsékelhető, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené.

10. §

Egyéb rendelkezések

Ezen helyi iparűzési adóra vonatkozó egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

10.  §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.

Ellend, 2004. december 15.

Hornung György                                                                               Hendzselné Papp Ilona

polgármester                                                                                                 körjegyző