1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás célú helyiségekre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások fajtáit és felsorolását a rendelet 1. számú függeléke, a nem lakás célú helyiségeket a 2. számú függeléke tartalmazza.

2. § (1) A lakások bérbeadói jogát az Oktatási, Egészségügyi- és Sportbizottság Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az üzemeltetéssel, felújítással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

3. § (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

4. § (1) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni:

(2) Az ideiglenes jelleggel, illetve a határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb két év.

(3) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.

5. § (1) A lakást bérlőtársak részére kell bérbe adni:

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, a jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs írásban kéri a bérbeadótól.

(3) A bérlő, bérlőtárs, a társbérlő az Lt. 21. §-ában meghatározott, az ott felsorolt személyi körön kívül más személyt a lakásba kizárólag a bérbeadó előzetes írásos engedélyével fogadhat be.

(4) A (3) bekezdésben említett személyi hatály: Pl.: a gyermek házastársa, az élettárs, a testvér.

(5) A (3)-(4) bekezdés figyelembe vételével kötött szerződésben meg kell határozni, hogy a bérlő, társbérlő és a bérlőtárs bérleti jogának megszűnését követően a jogcím nélkül befogadott személyek a lakásból kiköltöznek. A társbérleti szerződést módosító szerződésben meg kell határozni, hogy a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő a bérleti jogviszony fennállásáig használhatja.

6. § (1) A rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható:

(2) Legfeljebb egy önálló lakószoba nem lakás céljára akkor adható bérbe, ha:

(3) A lakószoba nem lakás céljára történő használathoz való hozzájárulás esetén, a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

(4) A más célú használat megszűnésekor a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(5) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A jogszerűen befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásra, vagy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 5 évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakik.

(6) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére.

7. § (1) Az 1. számú függelékben meghatározott önkormányzati bérlakásokra a lakásigénylés alapján az a személy jogosult, aki a jogszabályban és e rendeletben foglalt feltételnek megfelel.

(2) Szociális helyzete alapján válhat bérlővé az a nagykorú:

(3) Azonos feltételek fennállása esetén, szociális helyzete alapján előnyt élvez:

(4)

8. § (1) Költségalapon meghatározott bérlakások bérlői jogviszonyára, a lakásigénylés alapján az a nagykorú jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme eléri, vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(2)

(3) A lakbéreket a Képviselő-testület évente felülvizsgálhatja.

9. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni (továbbiakban: bérlő).

(2) A komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi az Lt-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatosan felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg, a számlák benyújtását követő 30 napon belül. A bérlő a megtérítést bérleti díj beszámítás formájában is kérheti.

(5) Bérleti díj beszámítás esetén, ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet, a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni.

(6) Bérlő és a bérbeadó előzetesen, írásban megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsítheti.

(7) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérleti díj beszámításra tarthat igényt, az ezt meghaladó, egyéb munkálatokat a saját költségén végezheti (végeztetheti) el. A beszámításra a 9. § (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(8) A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek előzetesen, írásban kell rögzíteni.

(9) Ha a bérbeadó és a bérlő megállapodnak, hogy a bérlő a lakás komfortfokozatát növeli, illetve a fűtést korszerűsíti, vagy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor az üzemeltetőnek írásban rögzíteni kell:

(10) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás karbantartásával, felújításával, a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik. A szerződés megkötésekor a fizetendő lakbér összegét e költségek figyelembevételével kell megállapítani.

9/A. § (1) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni. A lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente kétszer, a szerződésben meghatározott időszakokban a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, előzetes értesítés mellett ellenőrzi.

10. § (1) A bérlő a lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni, minden hónap 10. napjáig, egy összegben az üzemeltetőnek.

(2) Az önkormányzati bérlakások havi bérleti díjait a rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

(3) A bérbeadó évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja a lakbért.

(4) A lakásban lévő, vagy a lakásbérleményhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. garázs) bérleti díját a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.

(5) Önkormányzati lakbértámogatásra jogosult az a bérlő:

(6) A lakbértámogatás mértéke a havonta fizetendő lakbér legfeljebb 75%-a lehet, amely a jogosultat minden hónapban megilleti. A lakbértámogatást közvetlenül az üzemeltetőnek kell utalni.

(7) A lakbértámogatás iránti kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(8) A kérelmező köteles a maga és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó - e rendeletben előírt tartalmú - igazolásokat a kérelemhez csatolni.

(9) A személyi feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni:

(10) A jövedelem igazolás módja a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek közül,

10/A. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó - a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap eltelte után - a jogosult részére minden hónap 5. napjáig, egy összegben lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni.

(2) A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(3) A használati díj évente legfeljebb két alkalommal - a lakbér bérbeadó által történő emelésekor - módosítható.

11. § A bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor lakás-használatbavételi díjat nem kell fizetni, de a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel összefüggésben térítésre nem tarthat igényt.

12. § A bérlő lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja.

13. § (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) lakásigénylési adatlapon lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal).

(2) Lakást csak nagykorú magyar állampolgár, illetve EGK tagállam jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgára igényelhet.

14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell:

(2) A havi jövedelem megállapítása szempontjából a lakásigénylés időpontját megelőző 1 év átlagkeresetét kell figyelembe venni. Jövedelemként a személyi jövedelemadóról szóló hatályos jogszabályban megjelölt adóköteles bevétel vehető figyelembe.

(3) A hivatal a kérelem benyújtásakor a helyszíni szemlét (környezettanulmányt) nem igénylő adatokat ellenőrzi és az igénylőt nyilvántartásba veszi.

(4) Az igénylőnek a lakásigénylési adatlapon közölt adatok, körülmények megváltoztatását be kell jelenteni a hivatalhoz, a változást követő 15 napon belül.

(5) A hivatalnak bejelentéskor írásban nyilatkozni kell a változás tudomásul vételéről.

(6) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit,(pl.: törlés a nyilvántartásból) köteles viselni.

15. § A hivatal környezettanulmányban állapítja meg:

16. § Lakás nem lakás céljára bérbe nem adható.

17. § A lakásigényléseket két évig kell nyilvántartani. A határidő után az igény érvényét veszti, amennyiben az igénylő annak meghosszabbításáról nem gondoskodik.

18. § Az igényjogosultság elbírálásánál figyelembe vehető lakásigény mértékét az 3. számú melléklet tartalmazza.

19. § (1) Önkormányzati bérlakást csak másik lakással lehet elcserélni. Az ingatlan ilyen minőségét az érdekelt fél jogerős használatbavételi engedéllyel vagy hatósági kiutaló határozattal, Illetve tulajdoni lappal köteles igazolni.

(2) Lakáscsere esetén, a szociális címen bérbe adott lakásnál az érdekeltek újból kötelesek kérni a rászorultságuk és a lakbér támogatás felülvizsgálatát.

(3) A feltétel bekövetkezéséig, illetőleg meghatározott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is az eredeti feltétel bekövetkezéséig, illetőleg a határozott időtartamig kell szerződést kötni.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakások cseréje esetén a felek a lakásokra az 1. számú mellékletben megállapított lakbért kötelesek megfizetni.

(5) A lakáscserére engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt.

(6) Lakáscseréhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a cserélő felek egyike sem rendelkezik az elcserélni kívánt lakáson túl másik önkormányzati bérlakással, vagy bérleti jogával, vagy beköltözhető személyi tulajdonban lévő lakással.

(7) Lakáscseréhez az engedélyt a bérbeadó adja meg, előtte igazolni kell, hogy a szerződő felek egyikének sincs lakbér, vagy közüzemi díj tartozása.

20. § (1) Az 1994. január 1. előtt határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra a bérlő kezdeményezésére a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszüntethető és ilyenkor a bérlő az 1993-ban a lakásra megállapított használatbavételi díjnak:

21. § Az Lt. 24. § (1) bekezdésében szabályozott felmondási jogot az üzemeltető gyakorolja.

22. § A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül alanyváltozás miatt a jogviszony folytatását be kell jelenteni.

23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosíthatásáról a Településfejlesztési és a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság javaslatára, mint bérbe adó, a Képviselő-testület dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek legfeljebb 5-10 éves határozott idejű bérleti szerződés formájában hasznosíthatóak.

(3) A bérbe adó nem lakás céljára szolgáló helyiségeket elsősorban pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(4) A pályázati eljárásra a vagyongazdálkodásról szóló Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (VI. 1.) önkormányzati rendelete IV. számú mellékletét kell alkalmazni.

24. § A bérbe adó a megállapodásban egyes, a szerződésben meghatározott karbantartási, felújítási feladatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

25. § (1) A bérbe adó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltségekkel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbe adótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használati céljának megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

26. § (1) A bérbe adó a bérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak betartására a bérbe adó írásban köteles felszólítani a bérlőt. Ha a bérlő felszólításának 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbe adó további 8 napon belül élhet felmondási jogával, azzal, hogy a felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de 15 napnál rövidebb nem lehet.

(3) A bérlő a bérleti szerződést bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A bérbe adó részéről történő felmondást minden esetben írásba kell foglalni.

(5) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átvételi állapotnak megfelelően és felszereltséggel köteles átadni.

(6) A bérlő más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása mellett fogadhat be.

27. § (1) Az elidegeníthető lakások forgalmi értékének meghatározásánál főbb szempontok: a lakás alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, állandó berendezési tárgyai, a lakás épületen és az épület településen belüli fekvése, tájolása, a lakás és az épület közös szerkezeteinek, berendezéseinek műszaki állapota, a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségek és területek mértéke, állapota, telkes lakásingatlan esetében a telek forgalmi értéke és a lakottság ténye.

(2) A forgalmi érték csökkentendő a bérlő által a bérbe adó hozzájárulásával elvégzett, számlákkal igazolható értéknövelő beruházások azon körével, melyeket a bérbe adó a bérlő részére nem térített meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerint kialakított korrigált forgalmi érték 50%-a képezi az elővásárlási jog alapján értékesítendő lakások vételárát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték képezi a megürült és kívülálló részére történő értékesítésre a Képviselő-testület által kijelölt lakások minimális vételárát, mely a licit alapját képezi.

(5)¹ A lakottság ténye miatt, a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a részére a (3) bekezdés szerinti korrigált forgalmi értékéből 5 % kedvezményt (árengedményt) kell adni.

28. § (1) Önkormányzati lakásnak az elővásárlásra jogosult részére történő értékesítésnél a 27. § (3) bekezdés szerinti vételár 10%-át a szerződéskötéskor kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vevőt a vételárhátralék megfizetésére - kérelemre - 25 év részletfizetési kedvezmény illeti meg a Ptk. által pénztartozásra megállapított kamattal együtt. A vevőt a szerződés megkötésétől számított egy évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Ha a vételi jog jogosultja vállalja, hogy

(4) Ha a vevő a vételárhátralék megfizetését 20 vagy 25 évre vállalja, de a teljes vételárat a szerződéskötéstől számított 5 éven belül kiegyenlíti, őt a fennálló vételár hátralékból 25% engedmény illeti meg.

28/A. § (1) A Lt. 54. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 30 nappal meghosszabbíthatja.

29. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jelöli ki az értékesítésre kerülő nem lakáscélú helyiségeket.

(2) Elidegenítésre kijelölt helyiség vételárának alapja a helyiség forgalmi értéke.

30. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által kedvezményesen vásárolt lakásra illetve helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, a települési Önkormányzat javára.

(2) Részletre vétel esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalom a részletfizetés időtartamára, illetve a vételár teljes kiegyenlítéséig szólhat.

(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel vásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a részére megállapított kedvezményt visszatéríti az önkormányzat javára, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.

31. § (1) Az Lt. alapján elidegeníthetővé vált önkormányzati lakások értékesítéséről a Képviselt-testület dönt.

(2) Az Lt. hatálybalépésének napjáig társasházzá alakított és (részben) elidegenített lakóépületek lakásainak és garázsainak az értékesítését illetve a törlesztő részletek beszedését a Képviselő-testület által, e rendelet végrehajtására külön határozattal megbízott szervezet végzi.

31/A. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit lakásépítésre, lakóház felújításra, a településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére és a lakásforgalmazás költségeire használja fel.

(2) A Képviselő-testület a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

32. § (1) A Hivatal a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban - az érintett polgárokról - a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott - a bérbeadáskor szükséges - szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

33. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az Lt. szabályai az irányadóak.

(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1993. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, az azt módosító Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1994. (II. 15.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1994. (IV. 12.) önkormányzati rendelete és a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/1994. (XI. 29.) önkormányzati rendelete, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjáról és a külön szolgáltatások díjáról szóló Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1993. (XII. 21.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(4) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.