Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Hatályos: 2004. 11. 25- 2022. 11. 28
Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi hulladékgazdálkodási tervről1
2004.11.25.
Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §. (2) és (3) bekezdéseiben és a 126/2004. Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelményekre figyelemmel a következőket rendeli el:
1. § A helyi hulladékgazdálkodási tervet jelen rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
2. §2 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
Üllő Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terve
Megbízó, jóváhagyó: Üllő Nagyközség Önkormányzata
Cím: 2225 Üllő, Templom tér 3.
Témafelelős, fővállalkozó: Connect 3 Környezetvédelmi, Szolgáltató és Oktató Kft.
Székhely: 3100 Salgótarján, Irínyi J. u. 6.
Telephely: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 13.
Adatgyűjtés, dokumentáció összeállítás:
Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szakmérnök, szakértő
2. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK.. 8
3. A tervkészítés általános adatai: 11
4. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete.. 16
4.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna). 16
4.2. A 2003-as állapot rögzítése (2002-es bázisadatok alapján) 17
4.4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira és mennyiségére 26
4.5. Adatok a tervezési területen meglévő hulladékokról 26
5. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 30
6. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 34
7. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások.. 38
7.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése. 38
7.1.1. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása. 38
7.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése. 40
7.1.3. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása. 42
7.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzése. 42
7.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése. 42
7.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen. 43
7.3. A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzése. 44
7.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyűjtési körzetenként 44
7.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítő helyek) ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma. 46
7.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai 48
7.4. A települési hulladék kezelését végző létesítmények és vállalkozások. 51
8. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása.. 60
8.1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen. 60
8.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen: 66
8.3. Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései 68
8.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása 70
9. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program... 72
9.1. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása. 72
9.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai. 75
9.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje. 76
10. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek.. 81
A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. Törvény szabja meg a tevékenységek általános környezetvédelmi kritériumait. A törvény célja „az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti:
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;
b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;
c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;
d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;
e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;
f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;
g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását;
h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;
i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.
A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 30. paragrafusa foglalkozik a hulladékokkal, megállapítva a hulladékok környezeti hatásai elleni védelem tárgyát (a hulladékok körét), valamint a környezethasználó hulladékkezelési kötelezettségét.
A hazai hulladékgazdálkodási politikában az 1990-es évektől kezdődött meg a korszerű, nemzetközileg is elfogadott elvek és prioritások erőteljesebb érvényesülése.
Ennek értelmében az optimális arányok kialakításával kell elérni minden hulladékra vonatkozóan:
- a hulladékkeletkezés lehetőség szerinti megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését,
- a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását,
- a nem hasznosuló hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítását.
A célok elérése érdekében a
Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 33. §-a - összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel - a
Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként
Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írta elő. Az OHT elfogadását 270 nappal követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával területi tervezési statisztikai régiókra kiterjedő
Területi Hulladékgazdálkodási Tervek készültek, amelyeket a környezetvédelmi miniszter rendeletben hirdetett ki. A területi tervek kihirdetését 270 nappal követően a
126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet értelmében a települési önkormányzatok kötelesek
Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni.
A 2000. évi XLIII.törvény a hulladékgazdálkodásról 56. § (6) bek. szerint: „ A helyi hulladékgazdálkodási terveket a területi tervek kihirdetésétől számított 270 napig kell közzétenni.”
A hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A rendelet 11. § (1) bek. szerint a tízezer vagy ennél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási tervét, valamint a tízezer vagy ennél nagyobb lakosságszámú társulások, illetve körjegyzőségek közös helyi hulladékgazdálkodási tervét tájékoztatásul meg kell küldeni az illetékes megyei önkormányzat részére.
Az átfogó hulladékgazdálkodási célok eléréséhez szükségesek az alábbiak:
a megelőzés terén: anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák, környezetkímélőbb, tartós vagy többször felhasználható, hulladékként „jól” kezelhető anyagok elterjesztése.
a hasznosítás terén: biztosítani kell, hogy a már kisajátított természeti erőforrás - mint alap- vagy nyersanyag, végső esetben, mint energiaforrás - minél tovább a termelés-fogyasztás körforgásában maradjon, minél teljesebben hasznosuljon.
szorgalmazni kell a korszerű technológiák kifejlesztését és alkalmazását, törekedni kell ezek gazdasági hátterének megteremtését.
az ártalmatlanítás terén: törekedni kell a megfelelő műszaki védelem mellett végzett gyűjtés során a hulladékok fizikai előkezelés módszereinek alkalmazására, mellyel a lerakásos, égetéses ártalmatlanítási költségeket lehet csökkenteni. (válogatás, térfogatcsökkentés stb.)
A Helyi Hulladékgazdálkodási tervek célja
a hulladékgazdálkodás hierarchikus rendszerének érvényre
juttatása
megbízható adatbázis létrehozása a különböző önkormányzati
szinteken
Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodási
stratégiájának megvalósulása
Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Terv alapelveinek
érvényesítése
a hulladékgazdálkodás környezetvédelmi és gazdasági
mutatóinak javítása, az ehhez szükséges intézkedések
környezettudatos magatartás kialakítása a lakosságban, a
hulladék teljes életciklusában,
a lakosság által "termelt" települési szilárd hulladék teljes
életciklusára vonatkozó hulladékgazdálkodás áttekintése.
Az utóbbi években felerősödő környezetvédelmi törvénykezés jelentőségét, prioritását átérezve a kistérség menedzsmentje egy környezettudatosabb szemlélet kialakítását tűzte ki célul, amelyet konkrét belső intézkedésekkel kívánnak érvényre juttatni a következő években.
3. A tervkészítés általános adatai:
Tervezési szint:
A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv a 2004-2008. közötti időszakra, Üllő Önkormányzata illetékességi területére készült.
Készítő neve és címe:
CONNECT 3 Környezetvédelmi, Szolgáltató és Oktató Kft.
Székhely: 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6.
Telephely: 3100 Salgótarján Rákóczi u. 13.
Tel/fax: 32/422-494
Tervkészítés időszaka:
2004. június-augusztus
Az általunk készített Helyi Hulladékgazdálkodási Terv bázisát a 2002. évi adatok képezik.
A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet a 126/2003(VIII. 15.) Korm.rendeletben foglalt kötelező tartalom és a KVVM által kiadott Segédlet szakmai iránymutatásai alapján készítettük el.
3.1. A Pest Megyei hulladékgazdálkodási tervanyag vázlatos bemutatása
A Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve 2001-ben készült. Jelentős változások a térségben – lakosság, ipar, stb.- nem történtek.
Pest megye népessége: 1018201 fő
Háztartások száma: 372636
A keletkező hulladékokat kategóriákba sorolták a területen, melyet a településen keletkező hulladékkategóriáknál figyelembe kell venni.
A Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve elkészítésekkor az alkotók becslésekkel és az alábbi feltételezésekkel számoltak.
-Települési hulladék, a háztartásokból származó hulladékok mellett az
intézményekből, vállalkozásokból kikerülő hulladékokkal számoltak.
-Pest megyében általában 300 kg/lakos/év települési hulladékmennyiség volt a kiinduló pont.
A hulladékok összetétele (becsült adatok):
Hulladék fajtája |
Pest megye |
|
% |
t/év |
Papír |
15 |
46000 |
Üveg |
4 |
12000 |
Fém |
4 |
12000 |
Műanyag |
7 |
21000 |
Szerves |
40 |
112000 |
Textil |
2 |
6000 |
Veszélyes hulladék |
1 |
3000 |
Egyéb |
27 |
83000 |
A hulladékok összetétele változni fog a megyei tervezet szerint az alábbi tényezők miatt:
-Demográfiai változások (népesség változása)
-Az egy főre eső hulladék mennyiségének növekedése. Az életmód, életszínvonal megváltozásával a fogyasztási szokások módosulnak, ami világ szerte évi 2-3 %-os hulladékmennyiség növekedéssel jár.
. Előtérbe kerülhet a műanyag felhasználás növekedése, PET palackok felhasználása, illetve megnövekedhet a műanyagok felhasználásának aránya a csomagolási hulladékokban. A törekvés mindenképpen az, hogy e mennyiségeket csökkenteni tudjuk.
Év: |
Hulladék
% |
Műanyag hulladék % |
2000-2003 |
3 |
3,5 |
2004-2005 |
2 |
2,5 |
2005-2006 |
1 |
1,5 |
2006-2007 |
1 |
1,5 |
Hulladék típusok:
|
2000/t |
2004/t |
2005/t |
2006/t |
20076t |
2008/t |
Papír |
46740 |
54211 |
55848 |
56971 |
58116 |
59284 |
Üveg |
12464 |
14456 |
14893 |
15192 |
15498 |
15809 |
Fém |
12464 |
14456 |
14893 |
15192 |
15498 |
15809 |
Műanyag |
22575 |
26184 |
26714 |
27251 |
27527 |
28081 |
Szerves anyagok |
124640 |
144562 |
148928 |
151921 |
154975 |
158090 |
Textil |
3116 |
3614 |
3723 |
3798 |
3874 |
3952 |
Veszélyes anyagok |
6232 |
7228 |
7446 |
7596 |
7749 |
7905 |
Egyéb: |
83369 |
96694 |
99875 |
101882 |
104201 |
106296 |
(Táblázatok forrása: Pest megye hulladékgazdálkodási terve 2001)
Ezeket az illeszkedés miatt figyelembe kell venni a kistérségi tervezés során.
Magyarországon a veszélyes hulladékokat három osztályba sorolják: az I. osztály tekinthető a legveszélyesebbnek, a II. osztály kevésbé veszélyes, míg a III. osztály tekinthető a legkevésbé veszélyesnek.
Pest megyében ipari veszélyes hulladékmennyiségek 1997-ben: |
I. osztályból: |
15711 t/év |
Összesen:
75 277 t/év |
II. osztályból: |
57127 t/év |
III. osztályból: |
2438 t/év |
(Forrása: Pest megye hulladékgazdálkodási terve 2001)
Nem veszélyes az a hulladék, amely az ipari termelésből származik: a becsült mennyiség kb. 780 000 t/év.
A tervezés során az ipari hulladékok mennyiségét 1 %-os növekedését feltételezik a gyors ipari fejlődés miatt.
A megyei tervezés során a következő adatokkal számoltak (Ráckeve és kistérségére is) amit ugyancsak figyelembe kell venni az illeszkedés miatt.
Várhatóan növekedni fog az elkövetkezendő években az ipari tevékenység. A tervezés során az ipari hulladékok mennyiségének 1 %-os növekedését feltételezik a gyors ipari fejlődés miatt.
Év |
2000/t |
2004/t |
2005/t |
2006/t |
2007/t |
2008/t |
Vesz hull. |
76030 |
79117 |
79908 |
80707 |
81514 |
82329 |
Nem vesz hull. |
378750-787800 |
394129-819788 |
398070-827986 |
402051-836266 |
406071-844628 |
410132-853075 |
(Forrása: Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve 2001)
Néhány speciális hulladékáram:
Állattenyésztésből származó hulladék: 4000 t/év
o Vágóhidakról származó hulladék:
o Levágott: 48 953 t/év Számolt: 10 865 t/év
Építési bontási hulladék: 700 000 t/év
Roncsautó: Az elmúlt évek során autópark 7-8 %-os növekedése miatt, várhatóan több gépjármű kerül a hulladékfázisba. Ez kb. 16000-24000 t/év roncsautó hulladékot jelenthet.
Elektronikus hulladékok: 7000 t/év.
Egészségügyi hulladékok: a Brüsszeli Hulladékgazdálkodási Terv adatokat közöl a kórházi hulladékok összes becsült mennyiségéről. 1,2 t/év/ágy, melynek 10 %-át tekintik veszélyes hulladéknak, 70 %-át nem veszélyesnek , melynek 30%-a különleges elbánásban részesül. Belgiumban általában égetik.
Az elkövetkezendő években a szennyvíztisztító telepek száma növekvő tendenciát mutatott, amely a jövőben is növekedni fog. 1998-ban 44 telep működött a felmérés szerint, mely 2010-re számuk várhatóan a térségben 73-ra növekszik.
A szennyvizek növekedése maga után vonzza a szennyvíziszap megnövekedését is.
A szennyvíziszap várható alakulása:
Év: |
Keletkező száraz iszap: t/év |
Kezelt iszap t/év: |
|
|
Víztelenített |
Egyéb |
Sűrített: |
1996 |
10500 |
7400 |
2100 |
1100 |
2010 |
18500 |
12950 |
2800 |
2680 |
(Forrása: Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve 2001)
Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve alapján a helyi hulladékgazdálkodási terv megvalósításához a következők javasolhatók:
» Települési hulladékokra:
§ Megelőzés: Oktatás, tájékoztatás
§ Kerti és házi komposztálás
§ Feldolgozható alapanyag kínálatának befolyásolása
§ A szükséges kezelési kapacitás létrehozása, pl.: előkezelő telep
§ Újrahasznosító termékek piacának megteremtése
§ Kampányok akciók az illegális hulladéklerakás ellen
» Termelési hulladékokra:
§ Visszaforgatás ösztönzése
» Speciális hulladékokra:
§ Állati hulladékok megfelelő tárolása
§ Építési bontási hulladékok csökkentése:
Megelőzés: karbantartás, helyreállítás, fenntarthatóság
Hasznosítás: Új betonba adalékként történő visszaforgatása
A feltűntetett adatokat, javaslatokat a települési hulladékgazdálkodás tervezésénél figyelembe kell venni
4. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete
4.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna).
Az adatok kérdőíves és személyes adatgyűjtésből származnak
Hulladék |
Mennyiség (t/év) |
Települési szilárd hulladék |
4160 |
Települési folyékony hulladék |
6000 |
Kommunális szennyvíziszap |
600 |
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
550 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
Összesen |
8350 |
4.2. A 2003-as állapot rögzítése (2002-es bázisadatok alapján)
Települési Önkormányzat címe: 2225 Üllő, Templom tér 3.
Tel/fax: 29/320-011; 320-965 fax: 29/521-930
E-mail cím: ulloph@monornet.hu
Lakóingatlanok száma: 3.400
Üllő nagyközség, a budapesti agglomeráció egyik jelentősen fejlődő települése. Üllő közigazgatási területe: 4812 ha ebből belterület: 521,4 ha . A vasúti közlekedésbe a Budapest-Szolnok vonal révén kapcsolódik be, amely a község északi részén halad keresztül. Üllőt kettészeli a 4. számú főút, amelyet a szintén jelentős forgalmat bonyolító 4603. számú út keresztez. Infrastruktúrája az utóbbi tíz évben nagyon sokat fejlődött. Meghatározó a Ferihegyi repülőtér közelsége, illetve annak a 4. sz. főúton közvetlen elérhetősége.
Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy a községben mind több vállalkozás veti meg a lábát és hogy a település népessége a megelőző éveket figyelembe véve, az elkövetkező 5-10 évben évi 100-150 fővel gyarapszik, azaz várhatóan 10.500 és 11.000 fő közötti lesz..
Üllő Nagyközség területén tájvédelmi körzet, illetve természetvédelmi szempontból védett területek nem találhatók és olyan terület sincs, amely védetté nyilvánítási eljárás alatt áll, de Üllő Településszerkezeti Tervében már megjelölésre kerültek kiemelt természetvédelmi oltalom alá helyezésre javasolt, helyi jelentőségű természetvédelmi területek. Ilyen a Dóra-majori kert 2,5 hektár területen, valamint a Fácános erdőtömb kb. 1 hektáros erdőrészlete.
A település, domborzati viszonyait tekintve sík, egy-két mélyebben fekvő területtel, amelyekre időszakosan veszélyt jelenthet a belvíz.
Mezőgazdasági tevékenységet pár kisebb vállalkozás folytat, de ennek a jelentősége csökken.
Erdőgazdasági tevékenységet a déli területeken egy-két erdő-és vadgazdálkodással foglalkozó társaság folytat (Dóra Vadásztársaság, NEFAG Rt.).
Az idegenforgalom a községben nem jelentős. Az elkövetkező években azonban a Dóra-major szabadidős célú fejlesztése változtathat ezen.
A községben épült jelentős, egybefüggő területeken kialakított kereskedelmi-gazdasági létesítmények a keleti oldalon jobbára logisztikai, raktározási célokat szolgálnak; a nyugati oldalon azonban több féle tevékenység is helyet kapott (építőanyag-kereskedelem, dísznövény, ill. kerti áruk kereskedelme, gépjármű-kereskedelem, stb.). A településen kisebb, 10-20 főt foglalkoztató ipari tevékenységek találhatók meg (élelmiszeripari termékek gyártása, aszfaltkeverő-üzem, műanyag termékek gyártása, fém-,faipari tevékenységek).
Vannak nagyobb területigényű beruházásokra tervezett területek. Ezek elsősorban a település északi részén alakíthatók ki, főleg azért, mert a déli oldalon helyezkednek el a már korábban említett, védelemre tervezett területek. A településfejlesztés koncepciója tehát— a déli-délnyugati erdős, ligetes területek kivételével— a gazdasági területek fejlesztését helyezi előtérbe, ugyanakkor a Dóra-major szabadidős célokra történő terület-felhasználását is fejleszteni kívánja.
érinti.
Hulladékkezelési közszolgáltatás végzésével megbízott cég
ÉKÜ Építőipari Kommunális és Ügyintéző Kft
Székhelye: 2220 Vecsés, Vágóhíd u. 11/a
Képviselő: Südi Gyula ügyvezető
A közszolgáltatásban a lakosság 100 %-a vesz részt, ezáltal teljes körűnek tekinthetjük a lefedettséget. A lakosság a szennyező fizet elv alapján 8.220 Ft/éves díjat fizetnek a hulladékszállítás költségeire. Ebbe a zsákok elvitele és a 110 l-es edényzet, heti egyszeri ürítése tartozik bele.
Alkalmazott hulladékgyűjtő edényzetek, létesítmények bemutatása
Edényzet típusa A gyűjtés eszközei vegyesek. Elsősorban kb. 100 l-es műanyag zsák, másodsorban 100-110 l-es kukák (műanyag, fém vegyesen), ezek a lakosok tulajdonában vannak.
Edényzet űrtartalma A kukák egységesen 110 literesek.
Edényzet darabszáma Kb 400 edényzet került kihelyezésre
Kiszolgáló géppark
A hulladékszállításra megfelelő begyűjtő-rendszere és szállítójárműve van a ÉKÜ Kft.-nek:
Tömörítős felépítménnyel ellátott IFA alvázas szállító gépjármű.
Szilárd kommunális hulladékot befogadó lerakóhely
A település hulladékát a ÉKÜ Kft. járművei segítségével gyűjtik be és szállítják el a maglódi kommunális hulladéklerakóba heti egy alkalommal.
Évente egy alaklommal van lomtalanítási akció. Ilyenkor minden kirakott szemetet, lomot elszállítanak a lakosoktól, a megadott lomtalanítási időpontokon. A lomtalanítás költsége az éves díjban szerepel. A begyűjtött hulladék teljes egészében a maglódi kommunális hulladéklerakóba kerül ártalmatlanításra.
A lomtalanításban leggyakrabban előforduló hulladékok
- Gumi: A főleg lomtalanítás alkalmával összegyűjtött gumi hulladékok hasznosítására folyamatban van egy megállapodás egy vállalkozóval.
- Zöldhulladék: A lakosság egy része otthon a telken elégeti. A mennyiségét csökkenteni kell. A lakosság kis részét komposztálja.
- Fém hulladék: Nagy részét összeszedik, fémhulladék felvásárlóknak eladják
- Papír és csomagolási hulladék: A papírhulladék felvásárló telep veszi át.
Üllő területén keletkező hulladékok bemutatása
Hulladék |
Mennyiség (t/év) |
Települési szilárd hulladék |
4160 |
Települési folyékony hulladék |
6000 |
Kommunális szennyvíziszap |
600 |
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
550 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
Összesen |
8350 |
Forrás:gyűjtött adat
Hulladék fajtája |
Üllő |
|
% |
t/év |
Papír |
15 |
624 |
Üveg |
4 |
166,4 |
Fém |
4 |
166,4 |
Műanyag |
7 |
291,2 |
Szerves hulladék |
40 |
1664,8 |
Textil |
2 |
83,2 |
Veszélyes hulladék |
1 |
41,6 |
Egyéb |
27 |
1123,2 |
Forrás:számított adat
Hulladék |
Keletkezett mennyiség
(t/év) |
Felhalmozott mennyiség (t/év) |
Településre be-ki szállított menny. (t/év) |
Hulladékként átadott mennyiség (t/év) |
|
Veszélyes hulladékok |
Hulladék olajok |
0,9 |
Nincs adat |
0,9 |
0,9 |
|
Akkumulátorok szárazelemek |
1,1 |
Nincs adat |
1,1 |
1,1 |
|
Elektromos és elektronikai hulladékok |
0,8 |
Nincs adat |
0,8 |
0,8 |
|
Kiselejtezett gépjárművek |
1,9 |
Nincs adat |
1,9 |
1,9 |
|
Egészségügyi hulladékok |
3,2 |
Nincs adat |
3,2 |
3,2 |
|
Állati eredetű hulladékok |
1,2 |
Nincs adat |
1,2 |
1,2 |
|
Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik |
1,2 |
Nincs adat |
1,2 |
1,2 |
|
|
Azbeszt |
0,0 |
Nincs adat |
0,00 |
0,00 |
|
Egyéb hulladék |
0,6 |
Nincs adat |
0,6 |
0,6 |
|
Nem veszélyes hulladékok |
Csomagolási hulladékok összesen |
120,6 |
Nincs adat |
120,6 |
120,6 |
|
Gumi |
0,9 |
Nincs adat |
0,9 |
0,9 |
|
Egyéb hulladék |
421,10 |
Nincs adat |
421,10 |
421,10 |
|
Csomagolási hulladékok: |
|
|
|
0,00 |
Papír és karton csomagolási hulladék |
9,35 |
Nincs adat |
9,35 |
9,35 |
|
Műanyag csomagolási hulladék |
6,24 |
Nincs adat |
6,24 |
6,24 |
|
Fa csomagolási hulladék |
0,00 |
Nincs adat |
0,00 |
0,00 |
|
Fém csomagolási hulladék |
10,50 |
Nincs adat |
10,50 |
10,50 |
|
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék |
0,00 |
Nincs adat |
0,00 |
0,00 |
|
Egyéb, kevert csomagolási hulladék |
0,00 |
Nincs adat |
0,00 |
0,00 |
|
Üveg csomagolási hulladék |
3,30 |
Nincs adat |
3,30 |
3,30 |
|
Textil csomagolási hulladék |
8,40 |
Nincs adat |
8,40 |
8,40 |
|
Forrás:becsült adat
Üllő hulladékgazdálkodási célkitűzései
A település szakemberei tervezik a település saját tulajdonú közszolgáltatójának további működését, esetleg a nagyrégióba beolvasztva is.
Illegális és vadlerakó több is van, de már kezdik a felszámolást, az illegális lerakót bekerítették. A komposztáló telep kialakítására fognak pályázni.
Ki kell alakítani a településen a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. A településnek csatlakozni kell olyan hulladékgazdálkodási rendszerhez, ahol a szelektíven gyűjtött hulladék szelektíven kerül befogadásra és feldolgozásra. Ki kell alakítani az illetékes környezetvédelmi hatósággal együttműködve a veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtésének és tárolásának módját. A település területén új hulladéklerakó hely nem alakítható ki. A kialakult vadlerakók felszámolását folyamatosan végezni kell, a keletkezett hulladék ártalommentes elhelyezésével. A nagyközség belterületéről különös tekintettel a lakó, üdülő és műemlékterületeken az állattartási tevékenységet folyamatosan el kell távolítani az erre kijelölt települési felhasználási egységbe.
Üllő nagyközség közigazgatási területén a hulladékgyűjtés a település vegyes területen hetente legalább egyszer, 12 hónapon keresztül, zárt rendszerben, a kihelyezett gyűjtőedények ürítésével, járatrendszer alapján történik.
A külterületeken a hulladékgyűjtés időszakos, így a szolgáltató feladata minden év április 1-től november 30-ig az összegyűlt hulladék elszállítása. Az üdülőterületeken a hulladékgyűjtés módozata a következő: a hulladékgyűjtés időszakos, zárt rendszerű, a tulajdonosok által kihelyezett gyűjtőedények ürítésével történik.
A közterületre kihelyezett gyűjtőedény biztonságáról és tisztántartásáról a szolgáltató gondoskodik.
A kommunális hulladék kezelésével kapcsolatos feladatok:
- A közterületen elszórt hulladék kezelése
- Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása
- A zöldhulladék komposztálással történő hasznosításának bevezetése
- A maglódi lerakóhely rekultivációjának támogatása
- Részvétel regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításában
A környezetvédelem érdekében készült szabályozások:
- A környezetvédelmi alap kezelésére vonatkozó szabályozás
- Környezetvédelmi rendelet
- Települési szilárd hulladékkezelés
- Állattartás
- Helyi építési szabályzat
Üllő nagyközség Önkormányzata a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulásban vesz részt, amely a kohéziós alap keretében az Európai Unió követelményeinek megfelelő regionális integrált szilárd hulladék-gazdálkodási rendszert kíván létrehozni az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek biztosításával.
A korszerű hulladékgazdálkodás elvei önkormányzati szinten meghatározottak, azok valóra váltása érdekében az első lépések megtörténtek a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás integrált hulladékgazdálkodási rendszerhez való csatlakozással. A megkezdett úton tovább kell haladni, minden lehetséges eszközt felhasználva annak érdekében, hogy napjaink egyik legjelentősebb környezeti problémája mielőbb megoldódhasson.
A kommunális, és termelési hulladék okozta környezetterhelés gazdaságosan komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával csökkenthető a térségben. Ebben lehetővé kell tenni, hogy a keletkező hulladékok túlnyomó része a lehető legrövidebb úton és legrövidebb időn belül megfelelő kezelésre kerülhessen. Középtávon meg kell oldani a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkenését, melynek egyik, az önkormányzat által is alkalmazható eszköze a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása.
A szerves hulladék mellett a kommunális hulladék 30-35 %-a újrahasznosítható (papír, fém, műanyag, üveg) hulladékokból áll, ennek a kommunális hulladékból való kiválogatásával is csökkenthető a lerakott hulladék mennyisége. Ez a rendszer hosszú távon plusz bevételt hozhat az önkormányzatnak.
A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos első lépés a lakossági együttműködési készség kialakítása, mely nélkül eredményes hulladékgazdálkodási tevékenység nem képzelhető el. Mivel a szelektív gyűjtés elindítása, a lakosok meggyőzése, szemlélet- és tudatformálása lassú folyamat, a programot már 2004-ben el kell kezdeni.
Második lépésként a településen hulladékudvarok és hulladékszigetek kialakítása szükséges. A hulladékudvarokban, ahol a lakosság- térítés nélkül- leadhatja az otthon szelektíven gyűjtött hulladékát, amelyet a szolgáltató szállít el a feldolgozóhoz. A hulladékszigetek a lakóterületek közelében kihelyezett üveg, papír, műanyaggyűjtő konténerek. A gyűjtőedényeket rendszeresen kell üríteni, és olyan sűrűségben kell elhelyezni, hogy a lakosságnak megérje használni azokat. A program megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékok gyűjtésére is. A szelektív hulladékgyűjtésbe be kell kapcsolni a település vállalkozásainak létesítményeit is, mivel a tőlük elszállított hulladék is jelentős mennyiségben tartalmaz újrahasznosítható komponenseket.
A program elindítása esetén a lerakóba kerülő hulladék mennyisége csökkenthető lesz, így a lerakó élettartama növekedhet. A hulladékudvarokban lehetőség nyílik szociális foglalkoztatottak alkalmazására. A feladat végrehajtására a közmunkára jelentkezők nagyobb mértékben bevonhatók
Kezelési lehetőséget kell biztosítani a komposztálható szerves hulladék számára. A keletkező kommunális hulladék 30-35 %-a szerves hulladék, ami hasznosítható egy térségi komposztáló telepen. A komposzt hasznosítására elsősorban a térség mezőgazdasági területein nyílhat lehetőség, de kertészeti célra, a városi zöldterület tápanyag-utánpótlására is felhasználható.
Összességében a környezeti állapot a szűkebb környezethez viszonyítva megfelelőnek, az országos viszonyokat figyelembe véve jónak mondható. Fokozott figyelmet kell fordítani a jelenlegi helyzet fenntartására és esetleges javítására.
További stratégiai feladat a különböző termelési, kommunális és veszélyes hulladékokkal szennyezett területek, a régi és illegális lerakók rekultivációja, illetve felszámolása. Az illegális szemétlerakók felszámolásával párhuzamosan a helyi iskolák és civil szervezetek bevonásával egy nagyszabású településhatár-takarítást érdemes rendezni.
A szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére és az illegális hulladék elhelyezés csökkentésére a szelektív hulladékgyűjtésben résztvevők számára kommunális díjkedvezmény bevezetése ajánlott. A szelektív gyűjtéssel csökken az elszállítandó, illetve a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, mely költségmegtakarítást eredményez.
A feladatok megoldása érdekében az önkormányzat éves szinten az alapellátást nem veszélyeztető pályázati önrészt biztosít saját forrásból.
A település csatlakozása a Gyáli Kistérségi Többcélú Társuláshoz fontos lépés ahhoz, hogy hosszú távon megoldott legyen a nagyközségben a hulladék gyűjtése, és ártalmatlanítása.
A hulladékgazdálkodás korszerűsítésére irányuló megoldás mindenképpen a térségi rendszerben való részvétel és a hulladéknak a gyáli EU-konform lerakóba való elszállítása. Fontos kihangsúlyozni, hogy a település hulladékgazdálkodási célkitűzései a jövőre vonatkoztatva -az anyagi lehetőségektől is függően- a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Üllő nagyközségre vonatkozó összesített koncepció -a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulásban történő hulladékkezelés, és konkrét részvétel -a tanulmány 9.1 fejezetében található.
4.4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira és mennyiségére
Az adatok kérdőíves és személyes adatgyűjtésből származnak
Hulladék |
Hasznosítás |
Égetés |
Lerakás |
Egyéb kezelt |
t/év |
% |
t/év |
% |
t/év |
% |
t/év |
% |
Települési szilárd hulladék |
|
|
|
|
4160 |
|
|
|
Települési folyékony hulladék |
|
|
|
|
6000 |
|
|
|
Kommunális szennyvíziszap |
|
|
|
|
600 |
|
|
|
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
|
|
|
|
550 |
|
|
|
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
|
|
|
|
n.a. |
|
|
|
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
|
|
|
|
n.a. |
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
4.5. Adatok a tervezési területen meglévő hulladékokról
Üllő nagyközség |
Lakosok száma/fő |
Keletkező t.sz.hulladék t/év: |
Keletkező
inert hulladék t/év: |
Díj Ft/év: |
|
10048 |
4160 |
550 |
8220 |
Hulladékfajta |
Összetétel % |
Papír |
15 |
Üveg |
4 |
Fém |
4 |
Műanyag |
7 |
Szerves hulladék |
40 |
Textil |
2 |
Veszélyes hulladék |
1 |
Egyéb |
27 |
A Területi Hulladékgazdálkodási Terv szerint a régióban keletkező nem települési nem veszélyes hulladékok jelentős részét lerakással, égetéssel és egyéb módon ártalmatlanítják.
A hasznosítás aránya viszonylag alacsony, amely messze elmarad az EU 45-50 %-os arányához mérten. (Budapesten kb. 17 %, Pest megyében kb. 13,5 % )
A jelenleg begyűjtött hulladék mennyiség alapján a fém-, és a papír hulladék hasznosítása megoldott, a műanyag és üveg hulladékok hasznosítási háttere alacsony.
A települési szilárd hulladék elenyészően kis mennyiségét gyűjtik szelektíven. A hasznosítási célkitűzések megvalósításához szervesen hozzátartozik a szelektív gyűjtési hálózat kialakítása. A szelektíven begyűjtött hulladék mennyiség a régióban 1-3 %. A hulladékok közül a papír és fém hulladék szelektív gyűjtése nagyobb arányú, mert hasznosítása megoldott. A régió hulladékának kb. 20 % -át termikusan hasznosítják. A hulladék jelentősebb részét lerakással ártalmatlanítják. A nagyközség települési szilárd hulladék ártalmatlanítási kapacitása elegendő lehet hosszabb távra is, amennyiben kiépül a szelektív gyűjtési rendszer, hasznosítási háttér.
A tervidőszak végéig a településen az ártalmatlanítási kapacitás elegendő lesz. Az építési, bontási hulladékok közűl a tervezési területen évente kb. 550 tonna keletkezik. A hulladék hasznosítási aránya kedvezőtlen, mivel a megfelelő hasznosítási háttér nem áll rendelkezésre. A településen keletkező hulladékok mennyiségének legalább 95 %-a lerakásra kerül a maglódi kommunális hulladéklerakóba
A 2002. évi veszélyes hulladék keletkezése a megújított HAWIS információs rendszer nyújtotta adatok alapján kb. 30 %-os csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. A veszélyes hulladék keletkezésének csökkenése 3 fő okra vezethető vissza:
- egyrészt érvényesül a 2000. évi XLIII. Törvény alapelve, mely előírja a hulladékszegény technológiák alkalmazásának széleskörű elterjesztését;
- másrészt a megújított HAWIS információs rendszer kizárja a keletkezett ill. a területen kezelt veszélyes hulladékok duplikációjának lehetőségét;
- a
16/2001.(VII.18.) KöM rendelet lehetőséget nyújt a veszélyes hulladékok termelőinek, hogy hulladékaikat a tényleges veszélyességi jellemzőjük alapján sorolják be, így sok korábban veszélyesnek minősített hulladék a nem veszélyes besorolási kategóriába került át.
A gyűjtött-tárolt veszélyes hulladékok nagy része hazai technológiákban ártalmatlanítható, vagy hasznosítható, ezért olyan irányba mutató hulladékgazdálkodási intézkedéseket kell bevezetni, hogy a tervezési időszak végére a mennyiség 60%-ra csökkenjen.
A keletkező hulladékok mennyisége 2002-ben gyűjtött és becsült adatok alapján(t/év)
A településen keletkező különleges hulladékok megoszlása fajtánként
5. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
A hulladék lerakással történő ártalmatlanításának alapvetően fontos műszaki követelményeit a 22/2001.(X.10.) KöM r. szabályozza.
A települési hulladékokra vonatkozó követelményeket a 213/2001.(XI.14.) Korm. r., az 5/2002.(X.29.) KvVM r. külön részletezi.
A hulladékégetés műszaki követelményeit a 3/2002.(II.22.) KöM r. határozza meg.
Hatósági intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az üzemi gyűjtőhelyek, ill. veszélyes hulladéktárolók megfeleljenek a
98/2001.(VI.15.) KöM rendelet 3. sz. mellékletében előírt műszaki követelményeknek. A gyűjtőhelyeken és hulladéktárolókban elhelyezett veszélyes hulladékok forgás ideje egy éven belül legyen. A technológiák engedélyezése során előnyben kell részesíteni a hulladékok keletkezésének minimalizálására irányuló törekvéseket.
A célok elérése érdekében a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény a lakosság számára előírja, hogy:
- A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
- Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni.
- Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat:
- közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra),
- közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése
- a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás
- közterületek tisztántartásának megszervezése,
- a közszolgáltatás a díjainak megállapítása
- helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése
A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá:
- szelektív gyűjtés megszervezését,
- hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását,
- válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését.
A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára:
- Kötelező a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése:
2000 fő és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig;
2000 fő állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56. § (1) bekezdés).
- Az üzemeltetőnek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) a már üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56. § (5) bekezdés).
- A településen jelenleg működő állati hulladéktemető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni (71/2003. (VI. 27) FVM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján).
- Az üzemeltető (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni (
203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28. § (1) bekezdés). Leürítő hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni.
- A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell:
2004. július 1. napjáig 75%-ra,
2007. július 1. napjáig 50%-ra,
2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56. § (7) bekezdés)
- A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították (Hgt. 56. § (9) bekezdés).
A különböző kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető:
- veszélyes hulladéklerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok;
- nem-veszélyes hulladéklerakóban történő elhelyezéssel:
- települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a
Lr. 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket,
- egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a
Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket,
- biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent,
- az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a
Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket;
- inert hulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék.
Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon
- folyékony hulladékot;
- nyomás alatti gázt;
- robbanásveszélyes hulladékot,
- maró, oxidáló, tűzveszélyes hulladékot,
- fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot;
- használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után,
- előkezelés nélküli szennyvíziszapot,
- állati hulladékot,
- minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket.
A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékű lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétől teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gyűjtését, illetve az ezt követő külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gyűjtése gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát.
6. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
Települési szilárd hulladékok
Közszolgáltatás szervezése 2003.január 1-ig megtörtént.
Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat végzése már üzemelő hulladéklerakók esetében.
A biológiailag lebomló szerves anyag-tartalom ütemezett csökkentése 2014.július 1-ig.
-A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása.
A települési önkormányzatoknak elemi érdeke a szelektív gyűjtés megszervezése.
A szelektív gyűjtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek:
- A lerakási tilalom miatt külön gyűjtendő és kezelendő hulladékok gyűjtése
= biológiailag lebomló hulladékok,
- másodnyersanyag értékesítése céljából külön gyűjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, műanyag, papír, üveg, textil),
- a gyártói-forgalmazói felelősség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gyűjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerződés alapján (pl. kiselejtezett gépjárművek és berendezések, hulladék olajok, elemek-akkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok).
A szelektív gyűjtés megszervezése általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A többi tevékenység azonban megfelelő hasznosítókkal kötött szerződés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban működő hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekről az önkormányzatok a területi tervek megfelelő fejezeteiből is.
A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkező piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történő megvalósítást. A szelektív gyűjtéssel elérhető a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentős helymegtakarítást eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb előnyökkel is jár:
- csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetőmű káros anyag kibocsátását),
- a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erőforrások igénybevétele is,
- erősíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért).
A szelektív hulladékgyűjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor néhány akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb:
- a lakossági közreműködés mértékének valószínűsíthető alacsony foka,
- a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya.
Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgyűjtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos előkészítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gyűjtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakó kapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végző szervezet kiválasztása és felügyelete, ellenőrzése az ő feladata.
A gyűjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan működéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gyűjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gyűjtőedényzet előírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyűjtés megoldott (ez pedig jogszabályi előírásból következően kötelező).
Szelektív gyűjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetővé tevő eszközrendszerről is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gyűjtőedényzet (gyűjtősziget), mobil gyűjtést lehetővé tevő speciális gyűjtő-szállító gépjármű, lakossági gyűjtés céljára hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gyűjtő-átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is.
Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyűjtés esetén a gyűjtőedényzet és a szállítójármű típusainak megfelelő megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bűzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyűjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevőket is tartalmaz.
A szelektíven gyűjtött hasznos másodlagos nyersanyagok értékesítése gazdasági hasznot, bevételt is jelenthet az önkormányzatok számára.
A csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A csomagolási hulladékok hasznosítási hátterének növelése tekintetében a feldolgozó létesítmények számát növelni kell. A műanyag hulladékokon belül a fólia és PET palackok hasznosító kapacitásának kiépítése szükséges.
A biológiailag lebontható (növényi, állati) hulladékok
E hulladékok lerakását meg kell szüntetni, ennek érdekében komposztáló, biogáz előállító stb. létesítményeket kell kialakítani.
A hasznosítási arányt növelni kell. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok:
Figyelembe véve a kistérségben keletkező kb 5 000 t/év veszélyes hulladék keletkezést ,a hulladéklerakón történő elhelyezés kiváltása érdekében a kórházi égetési kapacitás bővítését kell szorgalmazni.
Az elektronikai hulladékok keletkezési mennyisége a jövőben rohamosan fog növekedni a számítástechnikai és hírközlési berendezések gyorsabb amortizációjából. Várható a honvédségi berendezések lecseréléséből történő fokozódó hulladékkiáramlás is. Elkülönített gyűjtés, begyűjtés, hasznosítási rendszerek kiépítése szükséges a tervezési területen.
A biomassza hasznosítási aránya alacsony, zöldhulladék hasznosítására alkalmas kapacitás jelentős növekedésével számolhatunk a dömsödi lerakóban.
A gumihulladék hasznosítására a tervezési területen adat nem áll rendelkezésre.
A gumihulladék hasznosítására orientált kisebb feldolgozó szervezetek létrehozása szükséges a kistérségben..
Egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések: egészségügyi hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításának teljessé tétele; olajhulladékok esetében hasznosítási kapacitás telepítése a régióba; állati hulladékok esetében a dögtemetők bezárása, az ártalmatlanítás teljes körű ügyintézését a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás és az ATEV vállalat hatáskörébe bocsátani.
Bizonyos hulladék típusoknál az együttégetéses ártalmatlanítás ajánlott.
7. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
7.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése
A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma
Engedélyes neve |
Cím |
Telephely |
Tárgy* |
Engedély száma |
Engedély érvényességi ideje |
ÉKÜ Kft. |
2220 Vecsés |
2220 Vecsés |
Környezet- |
|
|
|
Vágóhíd u. 11/a |
Vágóhíd u. 11/a |
használati |
folyamatban |
|
|
|
|
engedély |
|
|
* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték
7.1.1. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása.
A Maglódi Kistérségi Kommunális Hulladéklerakó Telep területe 39 000 m 2 , helyrajzi száma 0111/2
A hulladéklerakó telep Pest megyében található, Budapesttől kelet-délkelet irányban. A hulladéklerakó telep megközelíthető a lerakótól D-i irányban húzódó 31 fkl. útról. A főutat a lerakóval, kiépített, leágazó üzemi út köti össze.
A hulladéklerakó külterületen helyezkedik el (hrsz:0111/2), a telekhatár és a lerakótól délnyugati irányban található összefüggő lakóterület között több mint 1,5 km távolság van.
A lerakó egy kb. 350 m hosszú, átlagosan 100 m széles és 8- 12 m mély völgy területén került kialakításra.
A maglódi kistérségi kommunális hulladéklerakóra Maglód nagyközség, Üllő nagyközség, Ecser község és Gyömrő város településekről kerül beszállításra a kommunális és termelési hulladék.
Az ÉKÜ Kft. a lerakó kezelését pályázat útján nyerte el és szerződés szerint a bánya beteléséig előreláthatólag 2004 évig végzi. A feltöltött térfogat 130 000 m 3 , a szabad kapacitás 47 000 m 3 .
|
Korszerű műszaki védelemmel ellátott, működő lerakók
Pest megyében |
|
|
építésügyi, bányahatósági eljárás során engedélyezett kapacitás ( m3 ) |
környezetvédelmi engedélyben rögzített lehetséges kapacitás
( m3 ) |
összes kiépített kapacitás ( m3 ) |
szabad kapacitás 2001.-ben ( m3 ) |
szabad kapacitás 2003.-ban ( m3 ) |
Cegléd * |
|
|
500.000 |
360.000 |
240.000 |
Csömör |
|
1.000.000 |
360.000 |
285.000 |
210.000 |
Dabas |
|
600.000 |
600.000 |
600.000 |
600.000 |
Dömsöd |
|
253.000 |
250.000 |
210.000 |
170.000 |
Dunakeszi |
2.650.000 |
|
2.650.000 |
1.650.000 |
810.000 |
Gyál |
|
4.000.000 |
320.000 |
300.000 |
120.000** |
Kerepes |
330.000 |
|
330.000 |
165.000 |
30.000 |
Pusztazámor |
|
15.500.000 |
4.400.000 |
4.285.000 |
3.630.000 |
Tura |
|
360.000 |
360.000 |
355.100 |
355.000 |
Zsámbék |
|
280.000 |
280.000 |
160.000 |
150.000 |
Összesen |
|
|
9.770.000 |
8.370.100 |
6.315.000 |
Kivéve |
|
|
FKF Rt. |
FKF Rt. |
FKF Rt. |
|
|
|
2.720.000 |
2.435.100 |
1.875.000 |
|
|
|
|
|
|
* Külső Kátai út |
|
|
|
|
** kiépül 2003.-ban + 300.000 m 3 |
|
|
|
|
7.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése
Az Önkormányzat egy olyan rendszert, és szervezetet hoz létre, amely a lakokossági és ipari (elsősorban csomagolóanyag) hulladékok szelektív gyűjtésére, továbbválogatására, elsődleges feldolgozására (tömörítés, darálás, zsákolás, bálázás stb.) és értékesítésére lenne hivatott.
Egy olasz cég- megfelelő együttműködési szándék esetén- kész egy társaságot alapítani Magyarországon, társaság működéséhez berendezéseket, gépeket (többféle konstrukcióban gondolkodva) a társaság rendelkezésére bocsátani. Sőt, ezen túlmenően a társaság bevételeit megalapozandó értékesítési európai (uniós és unión kívüli) piacot biztosítani. Mindehhez nemcsak azokkal az önkormányzatokkal, ezek társulásával és önkormányzatokkal együttműködő hulladékbegyűjtő cégekkel keresik a kapcsolatot, amelyekkel az újrahasznosítható hulladékokat össze lehet gyűjteni, hanem egy stratégiai partnert is aki a létrehozni tervezett társaság működéséhez szükséges ingatlant (telek, épület) – ugyancsak többféle konstrukcióban megvalósítható módon – biztosítani.
A területigény kezdetben mintegy 4,0 ha , ahol a szelektíven gyűjtött hulladékokat tovább lehet válogatni, s el lehet végezni a tömörítést, bálázást, a fa- és műanyaghulladékok őrlését, a komposztálást és zsákolást.
A projekt nemcsak önmagában (újrahasznosítás), hanem jelentő munkahelyteremtő hatása miatt is hazai és uniós támogatásokra számíthat, ami a társaság, az Euro FILE Bt. és stratégiai partnerei számára is fontos kapcsolódási felület. Az olasz cég érdeklődését figyelemre méltónak tartjuk, mert céljuk szerint, ami a hulladékok szelektív gyűjtésére, továbbválogatására, elsődleges feldolgozására és értékesítésére irányul, ugyanezen törekvések fogalmazódnak meg, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogi szabályozásban is.
A körvonalazandó projekt célja egy, Budapest dél-keleti határa mentén, a környező települések és az érintett kerületek lakossági és ipari hulladékbázisára épülő – gyűjtési, szelektáló és feldolgozó tevékenységet folytató – vállalkozás létrehozása és működtetése.
A maglódi kistérségi kommunális lerakóban alkalmazott kezelési tevékenység a következő:
A maglódi kistérségi kommunális hulladéklerakó építési módja a domboldalnak támaszkodó völgyfeltöltés. A terület 350 m hosszú, átlagosan 100 m széles és 8- 12 m mély völgy, amelyet a hulladékkal fokozatosan töltöttek fel. A völgyfenék szántóművelés alól kivont terület, oldalát akác sarjerdő övezi. A völgyet erdős terület határolja.
A hulladékok beszállítása, lerakása folyamatos a településről. A lerakott hulladék mennyisége 11 000 m3/év körül alakul. Jelenleg a lerakott hulladék vastagsága a területen kb. 10- 15 m , amit a terület 90 %-án 20 cm-es földtakarás fed. A friss, fedetlen lerakások a terület 10 %-át adták a vizsgálat időpontjában.
A tömörítés során csökkentik a hulladék térfogatát, kedvezőbb lesz a lerakó vízháztartása, állékonysága. A 0,15-25 t/m2 tömörségű hulladéknál 0,5 m t/m3-nél nagyobb sűrűséget érnek el.
A kiporzás, szél általi hulladék elhordás megakadályozására, valamint a csurgalékvíz képződésének az elkerülésére folyamatos takarást végeznek a területen. A takarást 2- 3 m hulladéklerakás esetén 20 cm földtakarással végzik.
A telephelyen nem történi szelektív hulladékgyűjtés, jelenleg a szerves anyagok bizonyos hányada sem kerül elkülönítésre.
A lerakón veszélyes hulladékot külön nem gyűjtenek. Ami veszélyes összetevő, az a települési hulladékok közé, a háztartási tevékenységekből, cégektől és közüzemi intézményekből -nem elkülönítetten gyűjtve- származó hulladékanyagok.
A hulladéklerakóra Üllő háztartási és közületi hulladékai kerülnek. A lerakás üteme 15 000 m 3 , szabad (tervezett) kapacitás 45 000 m 3 .
A települési szilárd hulladék megoszlása %-ban:
- háztartási hulladék 90 %
- inert hulladék 10 %
A biológiailag lebontható hulladékok a háztartási hulladékok részeként jelentkeznek, melyeknek aránya kb. 25-30 %. Veszélyes hulladékok a települési hulladékok részeként kerültek a lerakóra. Külön veszélyes hulladékgyűjtés, illetve lerakás nem történt a lerakón. Szennyvizek tisztításából származó hulladék, iszap (EWC:200306) nem kerül elhelyezésre a lerakó felületén.
A beszállításra kerülő hulladékok minőségét a lerakás előtt ellenőrzik. Ennek célja a veszélyes hulladékok bekerülésének megakadályozása. A hulladék-átvételi mérlegelés, nyilvántartás, szabályozása megoldott. A hulladék mennyiségének nyilvántartása a szállító járművek szállítási kapacitásának ismeretében történik.
Komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés nem történik, a lerakó 2004-2005-ben bezárásra és rekultiválásra kerül.
7.1.3. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása
Illegális és vadlerakó több is van, megkezdték a felszámolást, az illegális lerakót bekerítették. A helyszínt most rendezik, helyre szeretnék hozni, a keletkező komposztot tervezzük a terület rekultivációjakor felhasználásra.
A rekultiválást igénylő telep a maglódi kommunális hulladéklerakó. Jelen állapotában 2005 közepéig megtűrt, azután bezárásra és rekultiválásra kerül.
Az önkormányzat pályázni fog a rekultivációra.
7.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzése
7.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése
A területen komposztáló nem található. Fontos iránymutatója a tervezett kapacitásbővítési és új komposztáló telepek kialakítását célzó beruházásoknak a biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálókkal kapcsolatban a
23/2003 (XII.29.) KvVM rendeletet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. E jogszabály előírásait a. Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás hulladékkezelő központja kialakításánál figyelembe kell majd venni.
7.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen.
A hulladékkezelő célgépek fokozatos beállításával, a technológiai fegyelem maximális betartásával elérhető, hogy a maglódi lerakó bezárása utáni gyáli térségi lerakóba az összes összegyűjtött és beszállított hulladéknak csak 30-35%-a kerüljön. A lerakóhely működési időtartamát fenti technológiai gépek beállításának figyelembevételével tervezzük.
Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi, hogy az egyes hulladéktípusok kikerülhessenek a lerakás folyamatából.
A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését.
A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot.
Teljes kiépítésben a következő hulladékok hasznosítását tervezzük
fémhulladék újrahasznosítás elszállítás után
papírhulladék újrahasznosítás elszállítás után
üveghulladék újrahasznosítás elszállítás után
háztartási üveghulladék elszállítás külön szerződés szerint
fa-és zöldhulladék helyszíni komposztálás
biohulladék helyszíni komposztálás
kommunális szennyvíziszapok helyszíni komposztálás
építési törmelék helyszíni darabolás, osztályozás
gumiabroncs újrahasznosítás elszállítás után
műanyagok újrahasznosítás elszállítás után
hűtőszekrények újrahasznosítás elszállítás után
7.3. A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzése
7.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyűjtési körzetenként
A tervezési területen a települési folyékony hulladékok beszállítása, és a szennyvíziszapok keletkezése szempontjából Üllőn a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft által üzemeltetett szennyvíztisztító működik.
Emellet a DIMER Iszap és Szennyvízszippantó Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 1997-től működik folyamatosan.
A cég 1989-ben alakult, 1 db teherautóval rendelkező egyéni vállalkozásból és azóta folyamatos fejlődésen ment keresztül.
Ügyvezető: Csiszárik István
Cím: 1 188 Budapest Lőrinci u 17/a
Telefon/fax: 291-8448
Telephely: 2360 Gyál Dózsa-major 2215/3 hrsz.
Veszélyes hulladék szállítási engedély szám: H-696/3/2202.
2000-ben elkészült és átadásra került egy új kétszintes irodaépület, és telephely szociális blokkal, és 360 m 2 meleggarázzsal.
A cég 2001-től 10 000 000 Ft törzstőkéjű Kft-ként üzemel.
A folyamatos átalakulások jogutódlással történtek meg.
A jelenlegi járműpark 15 db gépkocsiból áll.
Összetétele a következőképpen alakul:
o 1 db mélyszívó
o 2 db csatornaszívó
o 7 db szippantó (5-11 m3-ig)
o 1 db kombinált szippantó és csatornatisztító
o 1 db 30 m3-es tartályos tgk
o 1 db 8 tonnás konténeres gépjármű
o 2 db 3,5 tonna alatti kisteher gépjármű
Munkaerő létszámuk általában 20 fő körül van, melyből 5 fő adminisztratív és 15 fő fizikai dolgozó.
A cég fő tevékenysége a szennyvízszállítás.
Ezen felül foglalkoznak még:
- csatornatisztítással
- dugulás elhárítással
- veszélyes hulladékszállítással
- nagykonyhai és üzemi zsírfogók és olajfogók tisztításával
- autómosók takarításával
- konyhai hulladék (moslék) szállítással
A működéshez szükséges engedélyek a mindenkori új jogszabályoknak és az EU normáknak megfelelőek (telephelyre, hulladékszállításra vonatkozólag rendelkezésre állnak.
A társaság ISO minősítést 2003 januárjában szerzett. Így 2003-tól az MSZ EN ISO 9001-es szabvány követelményei szerint működnek. Fontosnak tartják gépparkjuk folyamatos növelését és frissítését, a megrendelők maximális kiszolgálását és munkájuk minőségének fenntartását is.
A szennyvíz iszap elszállítására az ASA lerakójába a VETÜSZ Kft.- vel van szerződésük.
A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége
Kezelés módja |
Kezelt mennyiség
(t/év) |
Kezelőtelep üzemeltetője |
Szennyvízelőkezelő telep |
6000 |
Gyál és Vidéke Vízügyi Kft |
7.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítő helyek) ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma
A szippantott szennyvíz-előkezelő bővítésének meglévő és új létesítményei, valamint műtárgyai a jelenlegi szennyvíztelepen kerültek elhelyezésre.
A műtárgyak és berendezések egyik része:
- kiegyenlítő-homogenizáló medence
- levegőztető medence
- utóülepítő medence (meglévő műtárgy)
szabadtéren,
másik része:
o fázis-szétválasztó és iszapvíztelenítő dekanter
o vegyszerkezelés gépei
o iszapátemelő szivattyú
o előkezelt szennyvízátemelő szivattyú
zárt épületekben.
A szennyvíz fogadó állomás konténerben van.
A centrifuga, a vegyszerkezelés gépei és a homokleválasztó berendezés 10x13 alapterületű gépházban helyezkednek el.
Az iszap recirkuláció és az előtisztított szennyvíz átemelésére szolgáló szivattyúk a meglévő szivattyúházban vannak.
Az előírásoknak megfelel a 130 m 2 alapterületű kezelőépület.
A tisztítási technológia az alábbi szempontok szerint üzemel:
o az elfolyó előtisztított víz minőségi paraméterei nagy biztonsággal elégítik ki a közcsatornára előírt II. területi kategóriára előírt határértéket
o a telepen lévő létesítmények maximálisan kihasználhatók
o a technológia energiatakarékos
o az előtisztítás során keletkező iszap és rácsszemét víztartalma, ill. térfogata alacsony
o a tisztító telep automatizálható és ellenőrizhető.
A zárt tartálykocsiból leengedett szippantott szennyvíz a fogadó műtárgyba kerül. A 3 mm-nél nagyobb darabos anyagok kiszűrése automatikus üzemű finomráccsal történik.
A fogadó-tartály bevezető csővezetékébe épített automatikus üzemű motoros zárószelvény pH és Redox potenciálmérő segítségével megakadályozza, hogy a nehézfém és egyéb káros szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz kerüljön az előtisztítóra. A rácsszemét gyűjtése a fogadó műtárgy mellé helyezett konténerben történik.
Elszállítása a maglódi kistérségi kommunális lerakóba történik szállítójárművel.
A fogadó műtárgyból gravitációsan elvett szennyvíz igen változó minőségi értékeinek kiegyenlítése és a benne lévő homok eltávolítása – a meglevő V=100 m3térfogatú utóülepítőből átalakított – kiegyenlítő-homogenizáló medencében történik.
A homogenizáláshoz szükséges keverést 1 db automatikus üzemű búvárkeverő biztosítja. A medencéből a homok kiemelése a gépházban elhelyezett homokleválasztó berendezésre kézi üzemű búvárszivattyúval történik.
Az előkezeléshez szükséges Q=5 m3/d mennyiségű mésztej adagolása a műtárgy bevezető hengerébe történik automatikus üzemű adagoló szivattyúval.
Az előtisztított szennyvíz telepről történő átemelése a szivattyúházban elhelyezett 1+1 db automatikus üzemű búvárszivattyúval történik.
Az előtisztított szennyvíz a továbbiakban a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepre tisztításra, majd természetes befogadóba, a Dunába kerül bevezetésre.
A tervezett komposzt elhelyezésére több lehetőséget vizsgáltunk egyrészt gazdaságilag, másrészt a jelenleg érvényes jogszabályok figyelembevételével, így különösen a termékké minősíttetést, és a mezőgazdasági elhelyezést.
Felmerült annak a lehetőségnek a vizsgálata is, mely szerint a kész komposztot a térségi gyáli hulladéklerakón a rekultiváció kapcsán takaróanyagként lehetne elhelyezni.
A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége
Szennyvíztisztító mű telephelye |
Összes mennyiség (t/év) |
Összes mennyiség
Szárazanyag
(t/év) |
1188 Bp Lőrinci u. 17/a |
600 |
180 |
7.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai
A szennyvíziszap elszállítására ami a gyáli ASA szilárd térségi hulladéklerakóba történik, a Vetüsz Kft-vel van érvényes szerződés.
A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelésére általában az alábbi műszaki megoldást alkalmazzák:
- gépi elősűrítés
- iszapvíztelenítés szalagszűrőpréssel
- a víztelenített iszap komposztálása gyors irányított komposztáló berendezéssel
Amennyiben az iszap kommunális eredetű, úgy a szennyvíziszapból készült komposzt a mezőgazdaságba is kihelyezhető. A talajokon elhelyezett komposzt egyrészt tápanyagforrást jelent a növények számára, másrészt hozzájárul a talajszerkezet javításához. Alkalmazható továbbá hulladékdepóniák lefedésére, azok rekultivációjára.
Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve külön fejezetet szentel a szennyvíziszap kezelés témakörének. Bemutatja az Európai Unió ezzel kapcsolatos jogi szabályzását, az európai hulladékpolitika hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét, melyet prioritásként javasol átvenni, úgy mint:
- minimalizálás/megelőzés,
- energia visszanyeréssel járó égetés, és végül
- hulladéklerakás/deponálás.
Az uniós irányelv szerint a keletkező szennyvíz iszap lerakása nincs megtiltva, de korlátozva van, mivel az biológiailag lebontható hulladék.
A terv hosszasan ismerteti a különböző iszapkezelési műszaki megoldásokat és főleg a nyugat-európai gyakorlatot. Iszapkezelési költségek alakulását bemutató számításokat közöl, de flamand módszereket és példákat felhasználva, ezért magyarországi adaptációját csak körültekinthetően érdemes kezelni.
A tanulmány összefoglaló része végül a következő, hasznos gondolatokkal ill. javaslattal zárul:
„Mivel az iszap okozta problémát nagyüzemi módon könnyebb kezelni, a vízművek részvételével egy, az iszapkezeléssel foglalkozó testületet kell létrehozni. Továbbá a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának ösztönzésében döntő fontossággal bír egy olyan szabályzás bevezetése, amely az ipari üzemeket leválasztja a közüzemi csatornahálózatról, valamint egy jó minőségellenőrzési rendszer kialakítása. „
A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása
Ártalmatlanítást végző neve/telephelye |
Ártalmatlanítás módja |
Alkalmazott technológia |
Engedélyezett mennyiség [m3/év] |
|
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
*A kezelt komposztált szennyvíziszap elhelyezését a maglódi hulladéklerakó rekultiválására és a földtulajdonnal rendelkezők felé történő értékesítésre tervezzük. Települési szilárd hulladéklerakóban csak előkezelt stabilizált szennyvíziszap rakható le
A település egyéb területein a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezéséhez szükséges teendők:
1. A szennyvíziszap felhasználásához tervbe vett a talajok állapotának felmérése, a talajok lehetséges hasznosító területként történő bevizsgáltatása az 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet előírásai szerint.
2. A mezőgazdasági felhasználásra szánt szennyvíziszap vizsgálata, mezőgazdasági felhasználásra való alkalmasságának megállapítása a vonatkozó jogszabályok alapján.
3. Az 1. és 2. pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján talajtani szakvélemény készítése, a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak, illetve tápanyag- és mikroelem ellátottságának felmérésére, és a mezőgazdasági felhasználásra szánt iszap felhasználhatóságának meghatározására, figyelembe véve a térség hidrogeológiai és hidro-meteorológiai jellemzőit, valamint az előírt védőövezeteket.
4. A fentiek ismeretében készíti el szakhatósági állásfoglalását a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának lehetőségéről, illetve a szükséges szakmai feltételekről, az
Ø Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Ø Környezetvédelmi Felügyelőség
Ø Vízügyi Igazgatóság
Ø Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás
Ø Önkormányzat jegyzője.
5. A 4. pontban felsorolt szakhatóságok állásfoglalása, és az elhelyezésre tervezett földterületek tulajdonosainak, illetve használóinak a hozzájáruló nyilatkozata alapján a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat megvalósítási engedélyt ad ki a szennyvíziszapnak adott területeken történő felhasználására.
6. Minden iszapkihelyezés előtt dózis meghatározó szakvéleményt kell készíteni a szennyvíziszap anyagösszetevői, az adott talajállapot és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembe vételével, a területegységre kijuttatható szennyvíziszap mennyiségének meghatározására.
7. El kell végezni a szennyvíziszap felhasználási munkáknak, a befogadó mezőgazdasági terület használója, vagy más mezőgazdasági szakember által készített agronómiai tervbe való beillesztését.
8. El kell végezni az iszappal kezelt termőföldön termesztett növényből vett minták analízise, azaz növény- és termésvizsgálat alapján, a tápanyagok hasznosulására és a nehézfémek mennyiségének ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat.
9. El kell végezni a szennyvíziszappal kezelt talajokon az utóhatás vizsgálatot az 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet előírásai szerint. Ennek keretében felmérendő, hogy a talaj állapotában milyen változások történtek az iszapelhelyezés hatására.
10. A talajvíz (talajoldat), illetve a figyelőkutak vizének ellenőrzését a vonatkozó szakhatósági állásfoglalások előírásai szerint el kell végezni.
A települési szennyvíziszap hasznosítása
Szennyvíziszap hasznosítás |
Hasznosítást végző neve |
Hasznosítás módja |
Hasznosí-tási terület nagysága (ha) |
Alkalmazott technológia* |
Engedélyezett mennyiség [t/év] |
|
mezőgazdaság ** |
|
mezőgazdasági kihelyezés ** |
|
|
komposztálás |
|
komposztálás |
|
|
|
|
|
|
* komposztálás, rothasztás biogáz hasznosítással, hasznosítás égetéssel
** a kihelyezéshez szükséges engedélyeket meg kell kérni az illetékes hatóságoktól
7.4. A települési hulladék kezelését végző létesítmények és vállalkozások
Az ÉKÜ Kft mint jelenlegi szolgáltató bemutatása
A Kft 1991-ben alakult. A szakszerű és pontos szolgáltatással az Önkormányzat, és a szolgáltatást igénybevevők elégedettek.
A szerződéses kapcsolat több éves megbízásra szól. Céljuk, hogy bekapcsolódva a hulladékkezelés rendszerébe, elősegítsék Üllőn a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósulását. A vállalat központja Üllőn működik. Kiemelkedően fontosnak ítélik meg, a települési szilárd hulladék precíz, pontos, megbízható elszállítását Üllő nagyközség területéről.
Név ÉKÜ KFT - Építőipari Kommunális és Ügyintéző Kft.
Cím: 20 Vecsés Vágóhíd u 11/a
Tel/fax: 06-29 /350-132
Az ÉKÜ kft 1992 augusztusa óta kezeli a Maglódi Körzeti Hulladékkezelőt, melynek üzemeltetését pályázat útján nyerte el. Jelenleg- a lerakóba Gyömrő, Üllő, Maglód, Ecser háztartási és inert hulladéka kerül.
Az ÉKÜ kft a lakossági szemétszállítást Üllőn és Ecseren végzi, Gyömrőről és Maglódról a lakossági hulladékot nem ők gyűjtik be.
A lerakó előreláthatóan 2005. július 1-ig üzemel, ekkorra betelik.
A bányakezelést és a szemétbegyűjtést az alábbi eszközökkel végzik:
o 1 db TO 130-as lánctalpas homlokrakodó
o 1 db DT 75-ös lánctalpas tolólapos munkagép
o 1 db IFA BILLENCS tehergépkocsi
o 2 db IFA konténeres tehergépkocsi
o 2 db UNIPORM 8-as zárt rendszerű, tömörítős kukásautó
o 1 db SKODA LIAZ 12 m3-es zárt rendszerű, tömörítős kukásautó
Az ÉKÜ kft fő tevékenysége a kommunális szolgáltatás, ezen kívül építőipari kivitelezéssel, tervezéssel, műszaki ellenőrzéssel is foglalkoznak.
Az A.S.A. Magyarország Kft mint tervezett befogadó és szolgáltató bemutatása
A hulladékkezelő létesítmény, amelynek építője és üzemeltetője az A.S.A. Magyarország Kft., a Budapesttől délkeletre elterülő régió kommunális hulladékának elhelyezési gondjait oldja meg, s egyúttal lehetőséget nyújt a térségben lévő számtalan, veszélyes, illegális hulladéklerakó felszámolására.
A hulladékkezelő megnyitott első üteme mintegy 600 millió forintos beruházással épült meg. Az A.S.A., amelynek ez már a harmadik hasonló létesítménye Magyarországon, jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy nem csak a háztartási hulladék lerakását, hanem annak hasznosítását is megoldja. Így, amint ennek jogszabályi háttere biztosított lesz, a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében is együtt kíván működni a térségi önkormányzatokkal.
A hulladékkezelő összesen négymillió tonna (20 millió „laza” köbméter) kommunális szilárd hulladék elhelyezését biztosítja majd legalább negyvenéves távlatban. Az A.S.A. rugalmasan, az igényeknek megfelelően kívánja növelni a hulladékkezelő kapacitását. Az első ütemben a cég kéthektárnyi terület szigetelését végezte el, amely fokozatosan bővíthető. Annak érdekében, hogy a beérkező hulladéknak minél nagyobb hányadát hasznosítsák, a depóniát biogázkezelő és –hasznosító berendezésekkel is ellátták már az első ütem építése során és azt hamarosan válogatómű, valamint komposztáló berendezés is kiegészíti majd.
A hulladékkezelő legfontosabb része az EU-előírásoknak megfelelő biztonsági rendszer: olyan kombinált, négyszeres biztonságú szigetelés, amely a hulladékot elválasztja a talaj vízadó rétegeitől. A szigetelés felső három rétege természetes ásványi agyagból készült vízzáró réteg, amelyet 2,5 milliméteres vízszigetelő fóliával és meghibásodást jelző elektronikus jelzőrendszerrel egészítetek ki. Ez a rendszer minden természeti hatásnak ellenáll, s jelenleg ilyenek épülnek az Európai Unió legfejlettebb államaiban is.
További garanciát jelentenek a depónia biztonsági rendszerének további elemei a szigetelés mellett a csurgalékvíz-kezelés és a gázkezelés is. Ugyancsak a biztonságot növeli az átvételi rendszer: minden egyes beérkező szállítmányt átvizsgálnak, azokat a térmester vagy a kompaktor kezelő ellenőrzi. Csak kommunális jellegű, nem veszélyes hulladékot vesznek át, s folyamatosan ellenőrzik, hogy abban nincs-e állati eredetű vagy pedig veszélyes hulladék.
A hulladékkezelő központot úgy tervezték, hogy a térség települési szilárd hulladékának elhelyezését legalább 30 évig biztosítani tudja. Az alkalmazott műszaki védelem megfelel a legszigorúbb EU normáknak, és a több –önmagában is megfelelő védelmet biztosító szigetelési elem egymásra építésével- a maximális környezetvédelmi biztonságot nyújtja.
A többrétegű szigetelés, a biogázkezelés, a csurgalékvíz kezelés technológiája, valamint a beérkező hulladékok ellenőrzése, tömörítése, takarása, később pedig a rekultiválás és az utógondozás garantálja, hogy nem kerül ki szennyezés a környezetbe.
A hazai tapasztalatokat, valamint műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve a lerakót ütemenként bővítik –a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási előírásoknak megfelelően- valamint a később lerakandó hulladék mennyiségétől, fajtájától függően.
Beérkezéskor a hulladékszállítmányt mennyiségének, összetételének, származási helyének megfelelő tarifacsoportba sorolják. A hulladék mennyiségét az elektromos hídmérlegen bruttó és táraméréssel határozzák meg. A beszállító nevét, címét, gépkocsi rendszámát, beszállított hulladék mennyiségét, hulladék fajtáját, származási helyét számítógépes nyilvántartásba veszik és bizonylatot (mérési jegyzőkönyvet, készpénzes fizetés esetén számlát) készítenek. Az adatokat rendszeres időközönként archiválják.
A mérlegháznál történik az adatrögzítés mellett a beszállított hulladék első szemrevételezés alapján történő ellenőrzése, majd a szállítójármű lerakási helyre irányítása után a depónián a térmester ismételt ellenőrzést végez az ürítésnél. Amennyiben a depónián nem ártalmatlanítható hulladék kerül beszállításra a térmester visszarakodtatja azt a szállítójárműre és visszaszállíttatja a keletkezés helyére. Minden ilyen eseményről értesítést kap a depóniavezető, aki jegyzőkönyvet készít az esetről.
A hulladéklerakó szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drénrendszerrel, és biogáz-kinyerő rendszerrel ellátott depóniatér a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel.
A hulladéklerakó befogadóképessége: 3.400.000 m3
élettartama: 35-40 év.
A hulladéklerakóra beszállítható hulladékok:
háztartási és közterületi szilárd hulladék (szerves anyag, fa, papír, fém, üveg, műanyag, zöldhulladék)
nem veszélyes ipari, intézményi szilárd hulladék
lomtalanításból származó hulladék
A depónia műszaki védelmét a III. építési osztálynak megfelelően alakították ki, de az osztrák ÖNORM szabványt figyelembe véve 2,5 mm-es HDPE szigeteléssel. A depónia műszaki védelme megfelel a 2001. évben hatályba lépett
22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásainak is.
A szigetelt depónia felépítése:
Rétegrend: eltömődés elleni védelem (geotextília)
csurgalékvíz felületi szivárgó ( 30 cm vastag 16/32-es mosott kavics)
mechanikai védelem (geotextília)
mesterséges védelem ( 2,5 mm vastag HDPE fólia)
természetes védelem (3×20 cm ásványi agyag) k10-9m/s
A hulladéklerakó aljzatszigetelése kombinált műszaki védelemmel készült. A műszaki védelem ellenőrzése
A szigetelés mechanikai sérülésnek potenciális veszélye a 1,5 méteres hulladékmagasság eléréséig tart. Ezt elkerülendő addig csak úgynevezett finom hulladék kerülhet az aljzatra. A kompaktor csak a 1,5 méteres hulladékvastagság után mehet rá az aljzatra, addig a finom hulladék terítését a lánctalpas dózer végzi.
Monitoring rendszer
Horizontális irányban: geoelektromos érzékelő rendszer
2002. májusában elvégzett HDPE fólia vízzáróképesség ellenőrzés eredménye is a szigetelő plaszfólia sértetlenségét bizonyította.
Vertikális irányban: 7 db talajvízfigyelő kút
-talpmélység: 10 méter
-üzemeltetési engedélyük megvan
-vízmintavétel: negyedévente
A hulladékkezelő központba beszállított hulladékot a jelenleg 2,05 ha-on leszigetelt depóniánkon ártalmatlanítják. A hulladékbetöltés szektoros rendszerben, dombépítéses eljárással történik.
1999. november 1-én az első két drénmezőn kezdték meg a települési szilárd hulladékok deponálását. A két méteres betömörített hulladékvastagság elérése után 2000. márciusában megkezdték a harmadik drénmező feltöltését, mellyel 2000. májusában elérték az első két mező betöltési szintjét. A három drénmezőn 11 méteres magasságig emelve a hulladékszintet, csak 2002. januárjában nyitották meg a negyedik drénmezőt, melyet feltöltöttek az első három mező szintjéig. Jelenleg az első négy mezőn történik a hulladék betöltése, két méteres szintemelésekkel, 1 000 m2-es szektorokban. A betömörített hulladéktest magassága jelenleg 15 méter , mely már szükségessé teszi a II. ütem műszaki védelmének megépítését. A munkálatok 2003. áprilisában megkezdődtek.
A II. ütem átadására 2003. szeptemberében kerül sor. Ezzel újabb 2 hektáros szigetelt felülettel bővül a hulladékkezelő központ.
Kezelt hulladék mennyisége
|
|
1999. |
2000. |
2001. |
2002. |
Hulladék fajta |
EWC kódszám |
tonna |
tonna |
tonna |
tonna |
Ipari, intézményi szilárd hulladék |
20 03 01 |
1153,2 |
10 877,4 |
16 945,93 |
22 571,43 |
Lakossági hulladék |
20 03 01 |
785,8 |
14 612,9 |
20 259,84 |
25 649,5 |
Építési törmelék |
17 07 01 |
557,0 |
12 454,0 |
12 031,04 |
16 240,81 |
Föld |
20 02 02 |
166,2 |
2 356,7 |
553,13 |
4 537,23 |
Takaróanyag |
20 02 02 |
0 |
1 286,7 |
6 488,76 |
7 136,6 |
Fanyesedék |
20 02 00 |
0 |
799,8 |
1 090,3 |
2 259,1 |
Összesen (tonna/év) |
2 662,2 |
42 387,5 |
57 369,0 |
78 394,67 |
Összes betöltött térfogat: (m3) |
|
|
|
149 707 |
Hulladékkezelés gépparkja:
1 db WF 450-3 Komatsu kompaktor,
26 tonna súlyú, 194 kW teljesítményű
Kezelési teljesítménye: 1 500 tonna hulladék/nap
1 db homlokrakodó
1 db MTZ kistraktor
1 db lánctalpas dózer (kompaktor meghibásodása esetén, ill. 1,5 méter hulladékvastagság alatt).
A depónián keletkező tiszta, hulladékkal nem érintkező csapadékvizet gravitációsan vezeti el a kiépített drénrendszer, amely a csapadékvíz gyűjtőaknába van bekötve. Innen az összegyűjtött csapadékvíz egy átemelő szivattyú segítségével kerül a mintegy 900 m 3 hasznos térfogatú csapadékvíz gyűjtő földmedencébe. Vizét locsolásra, az üzemi utak pormentesítésére és tüzivízként használják.
A depóniatesten átszivárgó csapadékvizet szennyezett csurgalékvízként egy a depónia szigetelésével azonos védelemmel ellátott, 1 500 m 3 befogadóképességű földmedencében gyűjtik össze és hasznosítják. Mivel mechanikai hatásnak nincs kitéve, sérülés veszélye nem áll fenn.
A már létesítésnél kiépített visszaforgató rendszer segítségével a csurgalékvizet visszapermetezik a depóniára, elősegítve ezzel a hulladék tömörödését, a biogáz keletkezését, mennyiségének csökkenését és megakadályozva egy esetleges öngyulladást, valamint a kiporzást.
Havária helyzet esetére a csurgalékvíz elszállítására keretszerződést kötöttek a Gyáli Vízmű Kft-vel.
A csurgalékvíz medence egyben tüzivíz tárolóként is szolgál, így min. 30% hasznosítható vízmennyiséget mindig hagynak benne.
Csurgalékvíz medence ellenőrzése:
Napi szemle.
Talajvízfigyelő kút (negyedéves mintavétel).
Keletkező mennyiség: ca. 30 l/t hulladék/év
A depónián keletkező biogáz összegyűjtése és hasznosítása során a depónia I. ütemének létesítésénél már kiépült a 11 gyűjtőkútból, elvezető csövekből, három gázszabályzó állomásból és főgyűjtőcsőből álló rendszer, mely a kondenzvíz leválasztó aknán át köt majd a mesterséges vákuumot előállító kompresszorra. Jelenleg még biogáz kinyerés nem történik, 40% CH4 koncentrációnál kezdődik meg a fáklyázás, és 60%-os CH4 koncentrációnál az energiaellátásra történő hasznosítása.
A depóniára beérkezett hulladék mennyiségét, összetételét figyelembe véve a keletkező biogáz mintázását 2003-tól végzik. Jelenleg a metán koncentráció már eléri a 40%-ot, mely a hulladék szervesanyag tartalmától, tömörítési és bomlási fokától függ, ezért megépítésre került a fáklyázó, 2003-ban.
2003-ra a lerakótér bővítésével párhuzamosan a II. ütem biogáz elvezető rendszerét is kiépítették.
A gazdálkodó szervezeteknél szelektíven összegyűjtött hulladékok közül a kartont és a fóliát 2003. márciusától a telephelyen erre a célra kialakított helyiségben bálázzák. A bálázott anyagot újrahasznosításra tovább szállítják.
Környezeti károk azonnali beavatkozásához és elhárítására havária tervet készítettek, valamint elkészítették a 21/1999 (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet előírásai alapján az Üzemi Vízminőségvédelmi Kárelhárítási tervet, melyet a KDV-VIZIG a H.55.341/2001. határozatában jóváhagyott. A telephelyen keletkezett veszélyes hulladékot az erre a célra kialakított, fedett, zárható, kármentővel ellátott helyiségben gyűjtik és év végén elszállíttatják. A telepen keletkező veszélyes hulladék nyilvántartása, elszállíttatása, a gyűjtőhely üzemeltetése a 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történik. A depónia építésre rendelkezésre álló terület nagysága: 21,5 ha
A tervek szerint 21,5 hektáron, 10 ütemben, 30 méter koronamagasságú depónia kerül kiépítésre. Tervezett élettartam: 35-40 év. Teljes kapacitás: kb. 3.700.000 m 3 .
Kiépített lerakótér: I. ütem területe: 2,05 ha Kapacitása: ca. 328 500 m 3
emelési magasság: 21 méter
Lerakótér bővítés II. ütem területe: 2,1 ha Kapacitása: ca. 340 000 m 3
emelési magasság: 26 méter
III. ütem területe: 2,0 ha Kapacitása: ca. 320 000 m 3
emelési magasság: 30 méter
A további ütemek nagyságát és a kiépítés ütemét a beérkező hulladék mennyisége határozza meg.
A közép- és hosszútávú beruházási és fejlesztési tervek között szerepel:
- hulladékösszetétel mérése,
- komposztáló telep, a szervesanyag tartalom csökkentése érdekében, figyelembe véve a Hgt. előírásait.
- utóválogató a lakossági szelektív gyűjtéssel párhuzamosan mű kialakítása, figyelembe véve a gazdasági tényezőket és a környezetvédelmi előírásokat,
- gyűjtő-tároló kiépítése, a szelektíven gyűjtött és/vagy a hulladékválogató műből visszanyert újrahasznosítható nyersanyagok, ipari felhasználókhoz történő gazdaságos logisztikai rendszer kialakítására.
- mechanikai-biológiai hulladékkezelő mű építése, tekintettel a jelenlegi égetési eljárások gazdaságtalan voltára
8. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
8.1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen
Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni.
v Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására.
v Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a terv elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is.
A települési hulladékgazdálkodási tervnek több tényezős szerepet kell betöltenie:
- A hulladékgazdálkodási stratégia az Európai Közösség Tanácsának a hulladékokról szóló módosított 75/442/EEC keret irányelve, az Európai Parlament és Tanács hulladék gazdálkodási stratégiáról szóló 97/c, 76/01 határozza meg.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995, évi LIII, tv. szerint, környezetpolitikai célként meghatározott, a fenntartható fejlődés feltételeinek meghatározása,
- A termelési erőforrások kíméletével, hatékonyabb felhasználásával kell elérni a környezethasználat kedvezőbb igénybevételét.
- Hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzése,
- Keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése,
- A keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása,
- Nem hasznosítható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
Átfogó hulladékgazdálkodási célok érdekében:
- A megelőzés terén: Technológia- és termékfejlesztés, anyag és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák preferálása, az életciklus elemzések alapján a környezetkímélő, tartós vagy többször felhasználható, hulladékká válásukat követően „jól” kezelhető, a termelése visszaforgatható termékek elterjedése, a nehezen kezelhető, termelésbe visszaforgatható termékek elterjesztése, a nehezen kezelhető, vagy hulladékként a környezetre nagy kockázatot jelentő termékek kiválasztása, az ezekhez szükséges piackonform nagy kockázatot jelentő termékek kiválasztása, az ezekhez szükséges piackonform gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása.
- A hasznosítás terén: biztosítani kell, hogy a már kisajátított természeti erőforrás, feldolgozott anyag létrehozott termék – mint alap- vagy nyersanyag, alkatrész, energiaforrás- minél tovább a termelés-fogyasztás körforgásában maradjon, minél teljesebben hasznosuljon funkciójában vagy anyagában. Szorgalmazni kell a korszerű hasznosító technológiák kifejlesztését és alkalmazását, meg kell teremteni ezek gazdasági hátterét, de épp így ösztönözni szükséges a hagyományos technológiákban is a hulladékok fokozottabb felhasználását.
Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása.
Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. A többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. Ilyen a betétdíjas termékek csomagolása (göngyölege).
- Az ártalmatlanítás terén: törekedni kell a fizikai-kémiai-biológiai módszerek minél szélesebb körű, egyenkénti vagy kombinált alkalmazására. A másképp nem ártalmatlanítható hulladékok – hő hasznosítással egybekötött – termikus ártalmatlanítását kell előtérbe helyezni a lerakással szemben, és csak ezek után megmaradó, szükség által meghatározott minimumra kell korlátozni a hulladékok- a megfelelő természetes és műszaki védelem mellett végzett, a táji, természeti adottságok és értékek figyelembe vételével történő lerakásos ártalmatlanítását.
Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel un. lerakással (ennek helyszíne a hulladéklerakó) vagy anyagi minőségének megváltoztatásával, azaz égetéssel.
Magyarország elsődleges célja a települési hulladék kezelése területén az anyag- és energiatakarékos gazdálkodás megvalósítása, mivel a hulladékkezelés jelenlegi gyakorlata ettől a céltól lényegesen eltér, ezért az elkövetkező rövid és középtávú időszakban jelentős fejlesztésekre lesz szükség.
A célok megvalósításának alapfeltétele a kezelési lehetőségekhez igazodó hulladékgyűjtési, szelektív begyűjtési és előkezelési módszerek alkalmazása, amelyeket a hulladék-feldolgozó kapacitások fejlesztésével párhuzamosan kell megvalósítani.
A folyamatosan keletkező hulladékok kezelése mellett el kell érni a hulladékok helytelen kezelésével a korábbi időszakban okozott káros hatások mérséklését, fokozni kell az illegális lerakók és a szennyeződött területek felkutatását, feltárását és felszámolását, meglévő, de a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő lerakók bezárását és rehabilitálását, tájba illesztését.
A hulladékok keletkezésének megelőzésére irányuló javaslatok:
1. Házi komposztálás a szervezett, biológiailag lebomló hulladékok begyűjtésével
2. Települési hulladékok között megjelenő ”speciálisabb” hulladékfajták mérséklési lehetőségei
- Egyes hulladékfajták kezelése(eldobható pelenka, csomagolóanyagok )
3. Speciális körülmények között keletkező hulladékok
- Nagy eseményekkel kapcsolatos kezdeményezések az ott keletkező hulladékok külön begyűjtésére
4. Tanintézetek szemléletformáló programjai:
- Oktatás, tájékoztatás, környezetvédelmi szemlélet formálása
- Iskolákkal együttműködő programok megszervezés
- Lakossági fórumok megtartása
A különböző országokból átvett tapasztalatok azt mutatják, hogy az alábbi szempontok meghatározóak lehetnek a megelőzésnél:
- Gondos előkészítés, tervezés, koordinálás amely hosszú távon is hitelességet biztosít a kezdeményezésnek.
- A civil társadalomi csoportok bekapcsolódása, melynek pozitív hatása lehet.
A települési szilárd hulladékok negyedrésze kerti hulladékból és ételmaradékból áll, amelyet a keletkezési helyén kertes családi házakban sikeresen és olcsón hasznosítani lehet. A szerves anyagok otthoni hasznosítása csökkenti a hulladéklerakók szerves anyag terhelését, valamint javíthat a talaj ill. növényzet tápanyag ellátottságát.
A helyi vagy kistérségi önkormányzatok önálló ill. területi összefogásával, támogatásával, a szerves anyag hasznosítási eljárás a lakosság körében népszerűsíthető a szervezett tanfolyamokon keresztül.
Így az önkormányzatoknak e témakörben az alábbi feladatok körvonalazódnak:
- Komposztáló tanfolyamok szervezése
- Kisebb komposztáló területek kialakítása a nagyobb városrészekben, lakónegyedekben
- Házi komposztáló berendezések anyagi támogatása
1. Települési hulladékok között megjelenő ”speciálisabb” hulladékfajták mérséklési lehetőségei
„Egy-utas” eldobható pelenkák:
A szilárd hulladékok között 2-4 %-os is lehet a papírpelenkák részaránya. Az új műszaki textíliából készült vászonpelenkák alkalmazása mindenképpen hulladékcsökkenést eredményeznek.
Kéretlen reklámküldemények:
Nagy mennyiségben, rendszeresen érkező reklámanyagok ( papír alapú) kihelyezésének mérséklése, ezen szórólapok lakóközösségeken belüli összegyűjtésének megszervezése.
Egyszerű csomagoló anyagok szélesebb körű alkalmazása:
A termékeket ( fogyasztási cikkeket) csomagolóknak törekedni kell az egyszerűbb, egyneműbb csomagolás technikák bevezetésére.
„A csomagolás adja el a terméket” helyett a fogyasztók körében a „jó terméknek nem kell cégér” szlogent lenne jó tudatosítani.
A termelő-kereskedő-fogyasztó piaci szerkezetben mindhárom csoportnak jelentős szerepet tulajdoníthatunk a hulladék csökkentési lehetőségek keresésében, amelyet az önkormányzatok sajátos eszközrendszerével támogathat, serkenthet, alkalmas fórumokon népszerűsíthet.
1. Speciális körülmények között keletkező hulladékok:
Nagy tömegeket vonzó rendezvényeket követően az „egy-utas eszközök” (poharak, papírtálcák, tányérok) elkülönített, válogatott összegyűjtése, hulladékudvarba v. újrahasznosító üzembe történő szállítása.
1. Tanintézetek szemléletformáló programjai:
Országosan is nyilvántartott jeles napokon (Föld, Víz, Környezetvédelmi Világnap stb.) kívül is rendszeressé kell tenni a tanórákon ill. tanórákon kívüli környezetszemlélet és tudatformálást.
Az iskola hatékony helyszín lehet a megelőzés szempontjából. A környezeti nevelés-oktatás színterei az óvodák, iskolák, spontán szerveződő civil szervezetek közösségei.
Javaslat: Valamennyi településnek legyen önként vállalt település része, amelyet a településüzemeltetővel (önkormányzat) rendszeresen ápol és karbantart.
Üllőn a közeljövőben várható szolgáltató váltás után tudják felmérni azokat a technológiai lehetőségeket, amelyek pl. a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez, ennek segítségével a minél nagyobb arányú hulladékhasznosításhoz szükségesek.
A leendő szolgáltatóval már előre fel kell venni a kapcsolatot, hogy a lakosságot érintő kérdésekben a megfelelő tájékoztatással már idejében el lehessen kezdeni az átállást.
Ilyen kérdés pl. a lakossági hulladék begyűjtése, szállítása. Pályáztatás dönti el, hogy ezt mely vállalkozó végzi; fontos szempont a szolgáltatások díjszabása.
A hulladékkeletkezés csökkentésére szolgáló intézkedési elképzelések:
- hulladékkeletkezés, ezen belül a szerves hulladékok törvényben előírt csökkentése
- helyi építési szabályzat környezetvédelmi rendelkezéseinek vizsgálata
- hulladékhasznosítási célkitűzések (hulladékhasznosító vállalkozással az együttműködés lehetőség szerinti kialakítása)
- amennyiben a hulladékkezelést illetve szállítást bonyolító cég kiléte tisztázódik, a szelektív gyűjtés bevezetése a településen, illetve további lehetséges hulladékhasznosítási-, kezelési fejlesztések
- az úgynevezett vadlerakók kialakulásának hatékony megakadályozása, a meglévők felszámolása, ha van rá kapacitás, természetvédelmi őrszolgálat, vagy mezőőri szolgálat megszervezése
- cselekvési program kialakítása (legalább 4 év időtartamra) a következők figyelembevételével:
- hulladékkeletkezés csökkentése, a hasznosítás, újrahasznosítás fejlesztésének, önkormányzati kistérségi eszközökkel történő támogatásával
- pályázatok, támogatások figyelése, benyújtása
- a propaganda eszközeivel a lakosság tudatformálása, tájékoztatása
- mindezen feladatok jogszabályi hátterének tisztázása
- a tervben foglaltak megvalósításához szükséges költségek előteremtése
A fejlesztések elsősorban a szolgáltató technikai színvonalától és a fejlesztésekre felvehető támogatásoktól függenek. A fejlesztések irányát a fent említett hulladékgazdálkodási célok határozzák meg.
8.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen:
Pest megye Hulladékgazdálkodási Kerettervében meghatározott, javasolt beruházások
A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége évi 3% hulladékmennyiség növekedéssel számolva (t/év, +,- 5%)
Hulladék |
2002
(t/év) |
2005
(t/év) |
2008
(t/év) |
Települési szilárd hulladék |
4160 |
4540 |
4960 |
Települési folyékony hulladék |
6000 |
6540 |
7130 |
Kommunális szennyvíziszap |
600 |
650 |
710 |
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok |
550 |
600 |
660 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Összesen |
11310 |
123330 |
13460 |
Matematikai,statisztikai elvek szerint kerekített adatok-
A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései szerint a tervezési területen a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyiségének előírt csökkentése, vagy 2005. július 1-ig a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítása rendelet módosítással.
A nem veszélyes mezőgazdasági hulladékokat a termelésbe történő visszaforgatással lehetne hasznosítani. A mezőgazdasági területen tevékenykedő vállalkozásoknál, vagy az élelmiszeripari cégeknél a szakhatósági hozzájárulások, vagy telephely engedélyezési eljárás esetén a Helyi Építési Szabályzatban foglalt általános környezetvédelmi rendelkezéseket, illetve a vonatkozó jogszabályi előírásokat fokozottan figyelembe véve kell az eljárást lefolytatni.
Amennyiben a HÉSZ valamely környezetvédelmi, vagy hulladékkezelési problémára nem tartalmaz rendelkezést, de az a településen gyakran előfordul, rendeletmódosítással lehetne megoldani.
A nem veszélyes ipari hulladékokat szelektív gyűjtés útján, vagy utólagos válogatással, anyagok szerint különféle technológiákkal feldolgozva értékesíteni lehetne. Ilyen hulladékhasznosító vállalkozás 2004.márciusában már megkereste az Önkormányzatot, de kistérségi szinten még jobban kihasználható egy ilyen lehetőség. A hulladékhasznosító- és ártalmatlanító kapacitások kialakításának célkitűzéseinél, és azok elérésére szolgáló intézkedések meghatározásánál ez is figyelemre méltó körülmény.
A települési szilárd hulladékok hasznosításánál a nem veszélyes ipari hulladékokra felvázolt elképzelés lehet irányadó.
A biológiailag lebomló hulladékok- a környezetre ártalmas anyagok kivételével-a mezőgazdaságban, vagy energiatermelési célokra hasznosíthatók, ezt azonban főleg azok a vállalkozások tudják megvalósítani, amelyek tevékenységi körében keletkező lebomló hulladékokat a termelésbe vissza tudják forgatni (egyedi hulladékgazdálkodási tervek). A lakossági hulladékhasznosítást a háztartásokon belül megvalósítható lehetőségeken túl (komposztálás), a közszolgáltatást végző szolgáltató technológiai lehetőségeit kihasználva lehet megvalósítani.
Az építési és bontási hulladékok hasznosítása elsősorban rekultiválandó bányaterületek feltöltésének céljára lehetséges, úgy mint a közelmúltban Ócsán újra megnyitott inert (elsősorban építési, bontási)az előírt műszaki felteteleknek megfelelő hulladéklerakó.
Amennyiben Üllőn pl. az útépítések kiszolgálására homokbányák nyílnak meg, a kitermelés befejeztével a feltöltésnél az építési hulladék hasznosítása kell legyen az elsődleges szempont.
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék hasznosításával akkor lehet érdemben foglalkozni, ha a jövőben egyre inkább kikerülhetetlenné váló szelektív gyűjtés azt lehetővé teszi. Önkormányzati intézményként az orvosi rendelő mondható elsősorban veszélyes hulladékot termelő egységnek, de esetében az elkülönített hulladékkezelés már megvalósult.
A csomagolási hulladékok nagy arányú hasznosítása is csak a szelektív gyűjtéssel válik lehetővé.
8.3. Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései
A lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, 2008-ban a lerakásra kerülő mennyiség a jelenlegi mennyiség 75 %-a legyen, ez a csökkentett mennyiség kerülhet lerakásra. Ez kb 550 t/év a település esetében.
A hulladékok keletkezésének megelőzése érdekében kezdeményezések indítása a lakosság, civil szervezetek bevonásával.
El kell érni, hogy a kistérségben képződő kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2001 évi szintet.
A települési szilárd hulladékokban található veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése
A nem települési nem veszélyes hulladékok mennyiségét 2008-ig kb. 20 % -kal kell csökkenteni, környezetbarát, hulladékszegény technológiák bevezetésével.
A szennyvíz elvezetési (csatornázási) és tisztítási program megvalósításával csökkenthető a települési folyékony hulladék mennyisége
Az elérhető legjobb technikák alkalmazásával csökkenteni kell a szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap mennyiségét; az iszapkezelési technológiák közül olyan technológiákat kell előtérbe helyezni, amelyek során a biológiailag lebontható szerves anyag tartalom minimálisra csökkenthető.
2008. végéig ütemezetten begyűjtő-körzetek kialakítása szükséges: 2003, 2005, 2008. évi ütemezéssel hulladékgyűjtő udvarok, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása szükséges a fenti célok elérése érdekében.
Az építési és bontási, és a nem települési nem veszélyes hulladék hasznosítási arányát is növelni kell.
Szennyvíziszap hasznosítási arányának növelésére kell törekedni a kistérségben.
A keletkező veszélyes hulladékok jelenlegi kb. 15%-os hasznosítási arányát 30%-ra vagy ennél nagyobb arányra szükséges növelni.
A főként szénhidrogén származékokkal szennyezett talajok, iszapok komposztálással történő ártalmatlanítását kell preferálni, az így keletkezett komposzt rekultivációs célú felhasználásának növelésével.
Veszélyes hulladéknak minősülő folyékony hulladékokat kibocsátó technológiákhoz kezelő létesítmények telepítése szükséges úgy, hogy veszélyes hulladékkénti kibocsátásra csak víztelenített iszap kerülhessen. A telepítendő kezelő berendezések helyének, számának kijelölése a területi közcsatorna szolgáltatókkal végzett együttes felmérés alapján kb. 2006. év végéig lehetséges.
Az elektronikai hulladékok anyagában történő hasznosítás mellett az alkatrészként történő hasznosítást kell támogatni. Ehhez megfelelő technikai színvonal és szakmai képzettségű munkahelyek teremtése szükséges. Ennek érdekében szelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat kiépítése szükséges.
Az autópark fiatalodásával, gépkocsi használati szokások változásával várhatóan csökken a kereslet a használt alkatrészek iránt. Az autójavításra alkatrészenkénti hasznosításra épülő gépkocsi bontási üzletág tevékenysége eltolódik az anyagában történő hulladék hasznosítás irányába.
Elérendő cél a bontók számának csökkentése, a hasznosítási technológiák körzetébe történő koncentrálása. A korszerű bontók számának végleges tervezése 2005-2006-ra tehető, amikorra várhatóan körvonalazódnak a bontásból származó hulladékok hasznosításának lehetőségei. 2005. július 1-ig a csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25% legyen. A biológiailag lebomló szerves anyag hasznosítási arányát növelni kell.
2003. július 1-je után a használt egész gumiabroncs lerakása tilos. 2006. július 1-je után az aprított használt gumiabroncs lerakása tilos. A gumiabroncsok anyagában vagy termikus hasznosítását kell szorgalmazni a kistérségben. A lakossági fogyasztásban keletkező fáradt olaj begyűjtő hálózat kialakításának elkezdése üzemanyagtöltő állomásoknál. Lakossági fogyasztásban keletkező veszélyes hulladékok elemek, akkumulátorok, veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek, festékmaradványok, gyűjtésére is alkalmas hulladékudvarok létesítése településenként a tervezési időszak végére. Akkumulátorok, elemek forgalmazási helyein a visszavétel, begyűjtés biztosítása. A még működő dögkutak körzeteiben azok felszámolásával egyidejűleg az elhullott állatok tetemeinek gyűjtésére hűtő-tároló kapacitás kialakítása.
8.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása
2008. végéig a felülvizsgálatok alapján a korszerűtlen illegális lerakók lezárása; ezzel párhuzamosan a gyáli települési szilárd hulladék lerakó komposztáló és biohulladék fogadó kapacitásának bővítése és a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszerhez történő csatlakozás szükséges. A maglódi lerakó esetében az önkormányzat pályázni fog a rekultivációra. A vadlerakók kialakulásának megakadályozására kellene az Önkormányzatnak valamilyen intézkedési tervet kidolgoznia, figyelembe véve természetesen a jogszabályok adta lehetőségeket. Megfontolandó egy mezőőri szolgálat megszervezése, ennek megalakítási és dologi költségeinek 50 %-a, de mezőőrönként legfeljebb 100 000 Ft-nak a megtérítése, illetve a működéssel kapcsolatos személyi és dologi kiadások 50 %-ának, de legfeljebb 50 000 Ft/hó/fő megtérítése negyedévente igényelhető.
9. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program
9.1. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása
Üllő Nagyközség Képviselőtestülete részt kíván venni a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás megalapításában.
A Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás
Székhelye: 2360 Gyál Kőrösi út 112-114.
Tel.: 29/540-930
Önálló jogi személyként működő önkormányzati költségvetési szerv.
A hatályos Társulás Megállapodás alapján:
Alsónémedi Nagyközség Képviselő testülete
Bugyi Nagyközség Képviselő testülete
Felsőpakony Nagyközség Képviselő testülete
Gyál Nagyközség Képviselő testülete
Ócsa Nagyközség Képviselő testülete
Üllő Nagyközség Képviselő testülete.
A felsorolt települések feladata a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok közös ellátása.
A Gyáli kistérséghez tartozó települési önkormányzatok – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41 § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a alapján – megállapodtak abban, hogy önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást (a továbbiakban: kistérségi társulás) hoznak létre abból a célból, hogy: § biztosítsák a kistérség lakói számára a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalán történő, illetve hatékonyabb ellátását
§ a kistérségi területfejlesztési programok és projektek megvalósításával az ott élők számára élhető térséget alakítsanak ki
§ a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésével hozzájáruljanak a térség lakossága életminőségének javulásához
§ a jogszabályok által többcélú kistérségi társulások hatáskörébe utalt feladatok ellátását együttműködve, közösen a térségben élők javára valósítsák meg.
A társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében megállapodásban rögzített területeken működnek együtt, melyek a
§ egészségügyi- és szociális ellátás
§ gyermek-, és ifjúságvédelem
§ alapfokú oktatás-nevelés
§ középfokú oktatás-nevelés
§ szolgáltatás-szervezési feladatok
§ település-és területrendezés
§ műemlékvédelem, helyi építészeti védelem
§ természet- és környezetvédelem
§ településüzemeltetési feladatok
§ közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok
Üllő nagyközség Önkormányzata a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás vesz részt, amely a kohéziós alap keretében az Európai Unió követelményeinek megfelelő regionális integrált szilárd hulladék-gazdálkodási rendszert kíván létrehozni az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek biztosításával.
A korszerű hulladékgazdálkodás elvei önkormányzati szinten meghatározottak, azok valóra váltása érdekében az első lépések megtörténtek a Gyáli Kistérségi Többcélú Társulás integrált hulladékgazdálkodási rendszerhez való csatlakozással. A megkezdett úton tovább kell haladni, minden lehetséges eszközt felhasználva annak érdekében, hogy napjaink egyik legjelentősebb környezeti problémája mielőbb megoldódhasson.
9.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.
Pest megyében jelenleg üzemelő, EU előírásoknak megfelelő hulladéklerakók
9.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje
Általánosan tervezett intézkedések:
Intézkedés |
Ütemezés |
Résztvevők |
A megye, ill. a
Területfejlesztési Tanács szerepe |
Általános intézkedések: Hulladékmennyiségek nyilvántartása |
2004 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek |
Kezdeményezés |
Megelőzés: Házi komposztáló berendezések anyagi támogatása |
2004 |
Önkormányzatok |
Kezdeményezés (közös) finanszírozás |
Általános intézkedések: Környe-zetvédelmi tudatformálási tervek kidolgozása |
2004 |
Megye és önkormány-zatok, ill. önkormány-zati szöv. |
Kezdeményezés |
Megelőzés: komposztáló tanfolyamok szervezése |
2004-2005 |
Környezetvédelmi ható-ság, felsőokt. intézmé-nyek, önkormányzatok |
Kezdeményezés (közös) finanszírozás |
Megelőzés: Iskolai hulladékgazdálkodási vagy környezetvédelmi akciótervek kidolgozása |
2004-2005 |
Önkormányzatok iskolák, vagy felügyeleti szerveik |
Kezdeményezés |
Hasznosítás: Hulladékgyűjtő udvarok létesítése a nagyobb településeken konténerek is |
2004-2005 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek |
Kezdeményezés (közös) finanszírozás |
Általános intézkedések: Illegális hulladéklerakás elleni intézkedé-sek |
2004-2005 |
Önkormányzatok |
Kezdeményezés |
Általános intézkedések: Az illegális hulladéklerakás szigorú ellenőrzésére |
2005 |
Önkormányzatok, rendőrség |
Kezdeményezés |
Általános intézkedések: Környezetvédelmi charta az önkormányzatok és a megye között |
2005 |
Megye és önkormányzatok, ill. önkormányzati szöv. |
Kezdeményezés |
Általános intézkedések: Hulladékgazdálkodási programtanács |
2006 |
Megye és önkormányzatok, ill. önkormányzati szöv. |
Kezdeményezés |
Általános intézkedések: A települések közötti együttműködés erősítése |
2006 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek |
Kezdeményezés (tájékoztatás, stb.) |
Megelőzés: Kisebb komposztáló helyek létesítése bérházas lakónegyedekben |
2006 |
Önkormányzatok |
Kezdeményezés |
Megelőzés: "Nyaralási hulladék" akcióprogram |
2006 |
Önkormányzatok |
Kezdeményezés |
Megelőzés: "Rendezvények hulladékai" nevű akcióprogram |
2006 |
Önkormányzatok nem állami szervezetekkel együttműködve |
Kezdeményezés |
Megelőzés: Anyagok újrahasz-nálatának, javításának és megosztott használatának propagálása |
2006-2007 |
Önkormányzatok |
Kezdeményezés |
Megelőzés: Különböző akció-programok azonnali bevezetése az iskolákban |
2006-2007 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek, iskolák |
Kezdeményezés |
Hasznosítás: A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése (papír/kartonpapír, üveg/fém, szerves hulladék) |
2006-2007 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek |
Kezdeményezés, (közös) fi-nanszírozás |
Hasznosítás: A kisméretű veszé-lyes hulladékok elkülönített gyűjtése |
2007 |
Önkormányzatok, ill. önkormányzati szövetségek |
Koordinálás, kezdeményezés |
Hasznosítás: A szükséges kom-posztáló infrastruktúra létrehozá-sa |
2007 |
Önkormányzatok, ill önkormányzati szövet-ségek |
Koordinálás és (közös) finanszírozás |
Hasznosítás: Előkezelő létesítmények létrehozása |
2007 |
Regionális vagy országos szinten |
Koordinálás és (közös) finanszírozás |
Hasznosítás: Minőségi jegy, címke újra feldolgozott termékek részére |
2008 |
Regionális vagy országos szinten |
Kezdeményezés |
Hasznosítás: A közintézmények példamutató szerepe (hasznosított termékek terén) |
2008 |
Hatóságok |
Kezdeményezés |
Vásárlók és kereskedők részvételével folytatott anyagok újrahasználatának javításának és megosztott használatának propagálása program |
2008 |
Önkormányzati szövetségek, környezetvédelmi szervezetek |
Kezdeményezés |
Részletesen tervezett intézkedések: |
Kitűzött cél |
Feladat |
Eszköz |
Becsült költségek |
Határidő |
Korszerű hulladékgazdálkodás és kezelés megteremtése |
Régi helyi rendeletek aktualizálása,korszerüsítése |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2005 február |
Szemléletformálás
Szelektív gyűjtés megalapozása |
Korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: tájékoztatás és oktatás. |
Tájékoztató anyagok, előadások. |
3 kiadvány 150 000 Ft
2 előadás 100 000 Ft
(lakosság bevonásával) |
2005-től folyamatos
(Negyedéves rendszerességgel)
|
Hulladék mennyiségének csökkentése |
A lakosság érdekeltté tétele a szelektív hulladékgyűjtésben. |
Tájékoztató anyagok, előadások. |
3 kiadvány 150 000 Ft
2 előadás 100 000 Ft |
2005- től folyamatos
|
Környezettudatos lakosság kialakítása, példamutatás a lakosságnak, gazdaságnak |
A szelektív gyűjtés elindítása |
Szelektív hulladékgyűjtő edényzet vásárlása |
450 000 Ft/4 db edényzet |
2005-től folyamatos rendszerességgel |
Tiszta környezet, nagyobb hulladék elhelyezési fegyelem, megelőzés |
Illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolása
Illegális hulladéklerakás megakadályozása |
„Tájsebészeti” programhoz csatlakozás, KAC pályázat,
tiltó táblák, ellenőrzés, szankcionálás |
Önerő+ 1 000 000 Ft |
2005. |
Hulladékszigetek tervezése kialakítása |
Tőke (pályázat) |
180 000 Ft/db térburkolattal |
2004-2005 |
Kitűzött cél |
Feladat |
Eszköz |
Becsült költségek |
Határidő |
A hulladék újrahasznosítás elindítása
Megfelelés a nagytérségi rendszer elvárásainak |
Keletkezés helyén történő szétválasztás |
Négyfrakciós hulladék gyűjtő edényzet területre történő kihelyezése |
50 000 Ft/gyűjtősziget |
2005-től |
Szelektív hulladékgyűjtés beindítása. |
Szelektív hulladékgyűjtő sziget térburkolattal, edényzettel |
680 000 Ft/4 db gyűjtő edényzet+gyűjtősziget térburkolattal a teljes költség |
2005 |
Településre települő hulladék hasznosítók működésének elősegítése, támogatása |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2005 -től folyamatos rendszerességgel |
A feldolgozó ipar hátterének fejlesztése, a szelektíven gyűjtött hulladékok további újrahasznosítása |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2005 -től folyamatos rendszerességge |
Hulladékudvar korszerűsítése |
Tőke (pályázat) |
5 000 000 Ft |
2005 március |
Települési szilárd hulladék és a kommunális szennyvíz szerves anyag tartalmának csökkentése |
Helyi vendéglátó egységeknél (intézményi konyháknál) keletkező konyhai ételmaradék kikerülésének ellenőrzése |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2006 |
Vendéglátó egységeknél (intézményi konyháknál) keletkező konyhai ételmaradék szervezett gyűjtése, hasznosítási eljárás kialakítása |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2006 |
Kitűzött cél
|
Feladat |
Eszköz |
Becsült költségek |
Határidő |
|
Kommunális szennyvíz és szennyvíziszap előkezelése újrahasznosítása, hasznosulás feltételeinek megteremtése |
Az illegális rákötések felderítése és visszaszorítása |
Önkormányzati rendelet |
Önerő |
2004-2005 |
|
Szennyvíziszap mennyiségének csökkentése |
Komposztálás lehetőségének vizsgálata, tanulmány készíttetése |
500 000 Ft+ önerő
|
2005 |
|
Kommunális hulladék mennyiségének a csökkentése: |
Házi komposztálás kialakításának ösztönzése, szervezése |
Tájékoztató anyagok, előadások. |
3 kiadvány 150 000 Ft
2 előadás 100 000 F |
Folyamatos
(2005-től) |
|
Házi, kerti komposztáló „edényzet” beszerzése |
Tőke (pályázat) |
20 000 Ft/db |
2005 |
|
Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése |
Tőke (pályázat)
Nagytérségi rendszerhez kapcsolódva |
10 000 000 Ft |
2005-2006 |
|
A regionális hulladéklerakó élettartalmának növelése |
|
Veszélyes hulladék ne kerüljön a kommunális hulladékba |
Lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akció. |
Megfelelő gyűjtő edényzet biztosítása. |
300 000 Ft |
2005 évtől félévenkénti rendszerességgel |
|
10. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek
Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatai
- A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítő üteme az aktuális környezeti állapot felmérése (jelezve a változásokat, tendenciákat).
Megfelelő önkormányzati szakértelem hiányában mindenképpen külső szakértőket kénytelenek igénybe venni. Ennek költségvonzata elsősorban a feladat nagyságától függ.
- Az állapotfelmérésből kiindulva meg kell határozni a megoldandó problémákat, fel kell tárni azok okait. A problémák teljes körű feltárása után meg kell határozni a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat.
Az okok feltárása sok esetben igen egyszerű, esetleg már jól ismert az önkormányzatok számára, ebben az esetben nem kell költségtöbblettel számolni. Sok esetben azonban jelentős kutatómunkát igényelhet az újonnan előtérbe kerülő probléma okainak feltárása.
A feladatok finanszírozási vonzataira, és a költségek forrásaira csak nagyvonalú becsléseket lehet adni az előkészítési szakaszban. A lehetséges források, támogatási lehetőségek – beruházások esetében alapvetően a központi költségvetés előirányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalap (pl. Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, regionális területfejlesztési források) - a pályázati kiírásokban szerepelnek. Az önkormányzatok ezek ismeretében eldönthetik, mely feladatok megoldását milyen mélységben vállalják, ehhez milyen külső forrásokra számíthatnak.
A helyi hulladékgazdálkodási tervben kiválasztott fejlesztések előkészítése bizonyos esetekben tetemes költséggel is járhat. Sok pályázatnál és a hitelkérelmeknél már megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és beadni. Ezekre általában nem szerezhető külső forrás, azt a pályázóknak saját erőből kell biztosítani. A támogatás elnyerése esetén általában a tervezési költségek is a támogatás alapjául szolgálnak.
A támogatás számításának alapja a komposztálónak a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. A támogatás alapjául 70 kg/fő/év fajlagos biohulladék mennyiség szolgál. Az ajánlott kapacitások: 1.000, 5.000, 10.000, tonna/év.
|
Nyitott rendszerű, forgatásos
prizmás komposztáló |
Szemipermeáblis membránnal
takart komposztáló |
Kapacitás
tonna/év |
Fajlagos beruházási költség*
Ft/tonna/év |
Fajlagos beruházási költség*
Ft/tonna/év |
10 001-11 000 |
16 000 |
11 800 |
11 001-12 000 |
15 600 |
11 500 |
12 001-13 000 |
15 200 |
11 200 |
13 001-14 000 |
14 800 |
10 900 |
14 001-15 000 |
14 400 |
10 600 |
A támogatás számításának alapja a közép kategóriájú gépekkel és berendezésekkel felszerelt, 12.000 t/év kapacitásig (két műszak) legalább 5-8 hulladékfajta, 12.000 t/év kapacitástól (két műszak) 9-15 hulladékfajta egyidejű válogatására és előkezelésére alkalmas hulladékválogató mű(vek)nek a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. Az ajánlott kapacitások: 8.000, 16.000 és 24.000 tonna/év.
Kapacitás, két műszak
tonna/év |
Fajlagos beruházási költség*
Ft/tonna/év (2 műszak) |
10 001-11 000 |
42 000 |
11 001-12 000 |
40 300 |
12 001-13 000 |
43 000 |
13 001-14 000 |
41 400 |
14 001-15 000 |
39 800 |
A támogatás számításának alapja a hulladéklerakó 30 km-es körzetén kívül található település(ek) lakosszáma, ahonnan átrakóállomás közbeiktatásával történne a hulladékszállítás.
Igénybe vevő lakosszám fő
|
Fajlagos beruházási költség* Ft/fő |
10 001-20 000 |
1 650 |
20 001-30 000 |
2 150 |
30 001-40 000 |
1 750 |
40 001-50 000 |
1 650 |
50 000 fölött |
1 550 |
A támogatás számításának alapja az az igénybe vevő lakosszám, amelyre a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és az elszállításig történő, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló
5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik.
|
|
Igénybe vevő lakosszám
fő |
Fajlagos beruházási költség*
Ft/fő |
1 000 alatt |
6 500 |
1 000-4 500 |
5 900 |
4 501-10 000 |
3 800 |
A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, speciális - nem a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik.
Megnevezés |
Fajlagos beruházási költség* Ft/létesítmény |
3 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
330 000 |
4 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
440 000 |
5 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
550 000 |
Térburkolat kialakítása |
100 000 |
A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos, de bedobó szerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik.
Megnevezés |
Fajlagos beruházási költség
3 Ft/létesítmény |
3 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
180 000 |
4 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
240 000 |
5 gyűjtőedényes gyűjtősziget |
300 000 |
Térburkolat kialakítása |
100 000 |
A hulladékgazdálkodási cselekvési program fejlesztési költsége
Hulladékgazdálkodás fejlesztési célkitűzései |
Becsült költség 2008-ig (millió Ft) |
Szelektív hulladék gyűjtés teljes körű bevezetése |
4 |
Szelektív hulladék gyűjtés edényzetének beszerzése |
3 |
Komposztálható bio és zöldhulladékok begyűjtésében való részvétel |
3 |
Fajtánkénti veszélyes hulladék gyűjtés |
3 |
Hulladékgazdálkodási tervezés, tervezői díjak, vizsgálati költségek, adatfeldolgozás és adatlekérés fejlesztése |
2 |
Hulladékgazdálkodási szakemberek létszámának fejlesztése |
2 |
Technikai fejlesztés informatikai rendszer fejlesztése, számítástechnikai, egyéb technikai eszközök fejlesztése |
2 |
Oktatás, képzés, tudatformálás |
6 |
Összesen |
25 |
A felmerülő költségek között nem szerepeltettük a hulladékelszállítás költségeit, tekintettel arra, hogy a település csatlakozása a Gyáli Kistérségi Többcélú Társuláshoz változtatni fog a jelenlegi díjakon. A tervekben rögzített célkitűzések kisebb része az üzemeltetési feladatok finanszírozási körébe tartozik, amelyek teljesíthetők. Jelentős költségigényű, beruházási forrásokat igénylő fejlesztések megállapítása az önkormányzat, a tulajdonosok és gazdasági szakemberek felelősségi körébe tartozik.
A jelen munka és a település környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembereinek célja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos folyamatok magas színvonalú végzése úgy, hogy e közben messzemenően szem előtt tudják tartani a környezet állapotának megőrzését.
E felmérő munkaanyag szeretne rámutatni mindazon folyamatokra, melyek potenciális veszélyt jelentenek a település környezetére, feltárni azok megelőzésének, felszámolásának módját.
A környezettudatosság fejlesztése nagyon fontos feladat. A hulladékgazdálkodás csak akkor valósítható meg, ha mindenki meg van győződve annak fontosságáról.
A hulladékkeletkezés minimalizálása az önkormányzatnál olyan helyzetet teremt, amelyben a lakosság is érdekelve van. Így a vállalkozásoknál a hulladékminimalizálás alacsonyabb hulladékkezelési költségekhez, közép és hosszú távú versenyelőnyökhöz, a vállalkozás versenyképessége növekedéséhez, alacsonyabb alapanyag-beszerzési költségekhez, a hatóságokkal szembeni kevesebb problémához fog vezetni.
Mindezek mellett meg kell hogy jegyezzük, a kommunális hulladékok lerakással történő elhelyezése mai modern felfogás szerint nem fenntartható, hiszen az utógondozás ideje 30, de akár 300 év is lehet. A jövőbe mutató legújabb tendencia a kommunális hulladékok energiává alakítása hőkezelő, mechanikai-biológiai és egyéb, még kidolgozásra váró eljárásokkal.