A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 82. § (1) bekezdése, és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet célja, hogy a helyi iparűzési adó megállapításával és beszedésével az Önkormányzat bevételeit, forrásait növelje.

Adókötelezettség, az adó alanya

2. §

/1/        Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

/2/        Az adó alanya a vállalkozó.

/3/        Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel

végzett iparűzési tevékenység

3. §

/1/        A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

/2/        Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

            a/^[1]       

            b/         építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye a telephelynek minősül,

c/         bármely – az a/ és b/ pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. §

/1/        Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

/2/        Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeli terjedelmére.

Az adó alapja

5. §

/1/        Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

/2/        Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

/3/        Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

/4/        Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározására az 1990. évi Htv. 39/A. §-a, valamint a 39/B. §-a az irányadó.

Adómentesség, adókedvezmény

6. §

/1/        Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár, a magánnyugdíjpénztár és költségvetési szerv, és költségvetési szervnek nem minősülő nevelési- oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozatot tenni az adóhatóságnak.

/2/        A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség igénybevételére a Htv. 39/D. § rendelkezései az irányadóak.

/3/ ^[2]      Adómentes az az adóalany, akinek az adóalapja az 500.000 Ft-ot nem haladja meg,

Az adó mértéke

7. §

/1/        Az adó évi mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén 2013. január 1. napjától az adóalap 1,7%-a.^{[3] [4] [5] [6]}

/2/ ^[7]      A 3. § /2/ bekezdésének b/ és c/ pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5.000 Ft.

/3/        A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően a Htv. 40. § /4/ bekezdésében meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

8. §

/1/        A vállalkozó – a /4/ bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

/2/        Az adóelőleg összege:

            a/         ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

            b/         ha az adóévet megelőző adóév 12  hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,

            c/         az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

/3/        Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az adóelőleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.

/4/        Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetén.

/5/        Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

/6/        Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a/ és b/ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

/7/        A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és a megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő május 31-ig fizeti meg, illetve igényelheti vissza.

/8/        A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget (az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével) a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december hó 20. napjáig ki kell egészíteni.

/9/        Az adózó az adóelőleget, az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

9. §

/1/        Az adófizetést – ideértve az előleget és a napi átalányt is – az OTP Bank Rt. Szarvasi fiókja által Békésszentandrás Polgármesteri Hivatala részére vezetett: 11733058-15346755-03540000 (Iparűzési adó) számú számlájára kell teljesíteni.

/2/        Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.

Jogkövetkezmények

10. §

/1/        Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól,  a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

/2/        Adóhiány megállapítása adóbírságot, a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése mulasztási bírság megállapítását eredményezi.

/3/        Az adó és adóelőleg késedelmes megfizetése, vagy utólagos megállapítása esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell megállapítani, illetőleg fizetni.

11. §

Kérelem alapján – indokolt esetben – részletfizetés, fizetési halasztás és adómérséklés engedélyezhető az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. 133. § és a 134. §-a alapján. Az erre vonatkozó kérelmet az önkormányzat adóhatóságához kell elbírálásra benyújtani.

Értelmező rendelkezések

12. §

E rendelet alkalmazásában:

/1/        Önkormányzat illetékességi területe:

Az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

/2/        Székhely:

Belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

/3/        Telephely:

Az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használati jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárat, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant.

/4/        Telephelyen kívül végzett tevékenység:

Az iparűzési adó az adókötelezettség szempontjából nem különböztet aszerint, hogy állandó (jellemzően a telephelyen végzett), vagy ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenységről van szó az önkormányzat illetékességi területén (eltérés legfeljebb az adómegállapítás módjában – napi átalány – lehet).

/5/        Nettó árbevétel:

a)A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte a b/ - j/ alpontokban foglalt eltérésekkel;

b)A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezet tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedelmi célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű;

c)Biztosítóknál: biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamat jellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyam nyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezet tétel) nyereségének/veszteségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedelmi célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű;

d)Költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel;

e)Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és a kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezet tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedelmi célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű;

f)Egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel;

g)A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti – illetve, ha külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel;

h)A b) – g) és j) alpontokban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb.) – könyvvezetési kötelezettségétől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele;

i)A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel, és csökkentve a fogyasztási adóval.

j)A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.

/6/        Vállalkozó:

A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

            a)   a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

            b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja,

            c)   a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

            d)   egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

            e)  jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,

            f)  egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet                     is.

/7/        Idényjellegű tevékenység:

Az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakaszához kötötten rendszeresen végez.

/8/        Közszolgáltató szervezet:

A Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül: távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.

/9/        Eladott áruk beszerzési értéke:

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 10. pont szerint anyagköltségként, a 11. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

/10/      Anyagköltség:

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

/11/      Közvetített szolgáltatások értéke:

Az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 9. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 10. pont szerinti anyagköltségként nettó árbevételét csökkentette.

/12/      Anyag, áru:

A számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk.

Záró rendelkezések

13. §

/1/        Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről és felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a vállalkozókat és a település lakosságát tájékoztatni.

/2/        Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

            a/ a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint,

            b/ az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.

/3/        E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2005. január 1-től kell alkalmazni.

/4/        A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 23/2002.(XII.09.) számú KT. rendelet, 9/2003.(III.31.) számú KT. rendelet, valamint a 20/2003.(XI.24.) számú KT. rendelet.

/5/        A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.