Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi állattartás szabályairól
Hatályos: 2004. 05. 01- 2023. 01. 26Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi állattartás szabályairól1
Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendeletet Olcsva Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (a továbbiakban állattartó);
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik;
c) a közterületen megvalósuló állattartásra;
d) a kóborállatokra.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.
Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazása szempontjából
1. Gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), illetve vadak (fácán, fürj stb.);
2. Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.);
3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat;
4. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott állat;
5. Vágóállat: a hús-, bőr-, szőrme- és egyéb termékek előállítás céljából tenyésztett és tartott állat;
6. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei;
7. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ;
8. Kis létszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is;
9. Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, 1 sertés, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak;
10. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el;
11. Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja;
12. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja;
13. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (Tvr.) 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull, terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb;
14. Ebsétáltatás: közterületen -ha a rendelet eltérően nem rendelkezik- minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése;
15. Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése;
16. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
Az állattartás közös szabályai
3. § (1) Olcsva Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.
(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(3) A 2. § 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
9. § Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 100 méteres körzetében - a lakásban tartható állatok kivételével- az állattartás tilos.
Kóborállatokra vonatkozó szabályok
10. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a (más településen lévő) gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester -eseti megbízás alapján- gondoskodik.
(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.
(3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.
(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételükről intézkedni.
Állatbetegségek megelőzése és leküzdése
11. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik.
12. § Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.
13. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel- az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.
14. § Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.
Az állattartás különös szabályai
Ebtartás
15. § (1) Olcsva Önkormányzat közigazgatási területén a kertes családi házak udvarán az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb három eb -és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.
16. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.
(2) Az udvar, ház bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.
(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
17. § (1) Közterületen, az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságot meghaladó ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet - a 20 cm marmagasságot el nem érő eb kivételével - csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.
18. § (1) Tilos ebet - a vakvezető eb és a jelző eb kivételével - beengedni vagy bevinni
a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,
b) oktatási, egészségügyi, szociális, kultúrális intézmény területére és kegyeleti helyre,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.
19. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.
(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:
Macskatartás
20. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként -fajtára való tekintet nélkül- három macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.
(2) A középületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.
(3) A macskatartásra egyebekben a 16. § (2), a 18. § (2), illetve a 19. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása
21. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. §, ill. a 16 -20. §-ra.
Szabálysértés
22. § Szabálysértést követ el - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik - és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:
a) aki a 9. §-ban meghatározott állattartási védőtávolságra vonatkozó rendelkezéséket megszegi;
b) aki a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart;
c) aki a közterületen keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul;
d) aki közterületen ebfuttatást végez;
e) aki a 21. § (1 ) bekezdésében meghatározott számú macskánál többet tart;
f) aki az állati hulladékok ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodik;
23. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.
Záró rendelkezések
24. § Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Huszti József polgármester |
Varga Zoltán jegyző |
Az önkormányzati rendeletet az Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. január 27. napjával.