1. § A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

2. § A Rendelet a 2010. július 29. napján elfogadott Görbeháza Község Települési Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: Program) célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításához, végrehajtásához szükséges jogi szabályozás teremti meg.

3. § A Rendelet hatálya kiterjed:

4. § A környezet védelme érdekében:

5. § Az Önkormányzat köteles a település, illetve az érintett településrész lakóinak véleményét kikérni, meghallgatni az őket érintő változások esetén.

6. § A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.

7. § A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

8. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően.

(2) A szalma, tarló, parlag- és gyepterületek égetését – levegőminőség-védelmi érdekekből – lehetőleg kerülni kell.

(3) A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét.

9. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

10. § (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) A település közterületeinek és közterületnek minősülő zöldterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Görbeházai Község Községgondnoksága (a továbbiakban Községgondnokság) végzi.

(3) A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely kizárólag mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.

11. § (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.

(3) Szilárd tüzelésű lakossági és közületi tüzelőberendezésekben, illetve nyílt téren környezetre fokozottan ártalmas és szennyező anyagok /pl.: PVC alapanyagú termékek, gumi, vegyszeres flakonok, műtrágya, műtrágyazsák, növényvédőszer-maradvány, annak göngyölege, gyomirtó maradéka, kommunális hulladék, autógumi, kisipari vállalkozói tevékenység hulladéka stb./ égetése tilos.

(4) A község belterületi és Bagota külterületi lakott település kertjeiben keletkezett nagy mennyiségű falomb és házi kerti növényi hulladék /minden hasznosításra alkalmatlan növényi maradvány/ égetése tilos. Ezeket elsősorban komposztálni kell, de nagy mennyiségű hulladék elszállításáról az évenkénti lomtalanítások idején a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft gondoskodik.

(5) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik.

(6) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad.

(7) Országosan elrendelt égetési, tűzgyújtási tilalom időszakában mindennemű avar és kerti hulladék nyílttéri égetése tilos.

(8) Közterületen mindennemű égetés tilos!

12. § A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos:

13. § A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre.

14. § A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

15. § A felszíni vizek (Hollós-Dézsán csatorna, Bogárzó csatorna, Görbeházi főcsatorna stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

16. § (1) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.

(2) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat rendszeresen itatni, eszközöket elmosni tilos, illetve olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, trágyatároló stb.) létesíteni, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezi, csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságokban szabad.

(3) Az ivásra alkalmatlan (szennyezett, fertőzött) vizet szolgáltató közkutat „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával kell ellátni.

(4) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak engedély alapján, szakszerűen, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.

17. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás megkezdése napjáig kizárólag zárt szennyvízgyűjtő műtárgyak kerülhetnek megépítésre.

(2) A szennyvizek emésztőgödrökben, szikkasztó kazettákban történő elhelyezése a szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás megkezdése napjától számított egy naptári éven túl nem engedélyezett.

(3) Az illetékes vízügyi hatóság – a szakhatóságok véleményének figyelembevételével, a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően – határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére mely szennyvíztisztító telep(ek) vehető(k) igénybe.

(4) A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg.

(5) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítására talajtani szakvélemény alapján a közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzőjének hozzájárulásával az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás határozatban engedélyezhet külön jogszabályban foglaltak szerint.

(6) Az állattartásból származó hígtrágya gazdasági célú felhasználása kötelező. A korábbi gyakorlat (trágya faforgáccsal történő vegyítése) alkalmazása javasolt. A Bagota melletti agyaggödörbe - mivel nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel - hígtrágyát szállítani tilos.

18. § (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.

(2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(3) A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztántartani.

19. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett.

(2) A környezetet erősen terhelő víziszárnyastartó-telep(ek) létesítése a településen nem engedélyezett.

20. § A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

21. § A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

22. § A földhasználó a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében köteles a talajvédelmi előírásokat betartani:

23. § A földmunkák során kitermelt talajokat, földet elkülönítve kell tárolni, hogy szükség esetén ismét felhasználható legyen.

24. § Természeti terület valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, nádas, vizes élőhelyek stb.), melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.

25. § A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.

26. § Erdő telepítése – ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik – kizárólag tájhonos vagy őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet.

27. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, zöldterületeken és közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.

(2) Parkolás a természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 20 m-en belül tilos.

(3) Parkolás csak a közutak mentén (amennyiben az nem természeti területen található) illetve a kijelölt parkolóhelyeken engedélyezett.

28. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(2) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.

(3) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágának élettevékenységét veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.

(4) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására, részleges beépítésére, illetve művelésbe vonására az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes véleménynyilvánítása után csak akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

29. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.

(3) A közcélú zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a Községgondnokság gondoskodik.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai (használói) kötelesek az ingatlant megfelelően karban tartani. Ennek érdekében kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat (rendszeres fűnyírás, gyomtalanítás, az útra kihajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak levágása stb.)

(5) A parkok, játszóterek és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.

30. § (1) A zöldterületet beszennyezni, környékén szemetet elhelyezni tilos.

(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell az ott tartózkodók pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblát (feliratot) elhelyezni.

31. § (1) A közterületeken és az utak mentén kizárólag őshonos vagy a honos fákat szabad telepíteni.

(2) Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét, a fafaj(ok) és a mennyiség meghatározásával.

32. § (1) –(4)

(2) A település kül- és belterületén tilos bármilyen eredetű folyékony, iszapszerű vagy szilárd hulladék hatósági engedély nélküli elhelyezése.

(3) A felszíni vizek partján, úttesten, járdán és egyéb közterületen tilos olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(4) A mezőgazdasági gépek által az utakra felhordott földet, sarat a szennyeződés okozója köteles eltávolítani.

(5) A település építményeire (épületeire, műtárgyaira) – különösen a műemléki védelem alatt álló épületekre – falfirkákat rajzolni, festeni tilos.

33. § (1) A köztisztaság magában foglalja az ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló egyéb épületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását.

(2) A települési közterületek (közparkok, játszóterek, utak, a belterületi vízelvezető csatornák, a Közúti Igazgatóság útjai és az utak alatti önkormányzati átereszek, piac) tisztántartásáról, fenntartásáról és kezeléséről a Községgondnokság gondoskodik.

34. § (1) A természeti területek forgalmasabb útjai mentén és egyéb közterületen gondoskodni kell esztétikus (pl. fa anyagú) szemétgyűjtő edények kihelyezéséről, melyek egymástól való távolsága maximum 40 méter lehet.

(2) A közterületeken a hulladékgyűjtő tartályok, edények kihelyezése a Községgondnokság feladata.

(3) Az üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek előtt a hulladékgyűjtő tartályok, edények elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.

(4) A település közterületein és az ingatlanok területén belül (udvaron), illetve a közösség számára nyitvaálló helyiségekben szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő tartályokban, edényekben szabad elhelyezni.

(5) Közterületen üzemképtelen jármű tárolása, gépjármű mosása, karbantartása tilos!

35. § (1) Az ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) kötelessége gondoskodni

(2) Üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, és a középületek előtti közterület állandó tisztántartása az üzemeltető, a használó kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik –e. Az árusításból származó hulladék összegyűjtéséből és elszállításából eredő költség a tulajdonost (használót, üzemeltetőt) terheli.

(3) A helyiségek és területsávok feltakarításából származó szennyeződést, szennyvizet és szilárd hulladékot a közterületre, csapadékvízelvezető-rendszerbe juttatni tilos.

(4) Téli síkosságmentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata tilos. Erre a célra homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot (pl. zeolit) kell használni.

(5) Az ingatlanok előtti új átereszek építése alkalmával a műtárgy a mértékadó vízhozamot kiöntés és károkozás nélkül vezesse el és ezért minimum 40 cm átmérőjű átereszek beépítése javasolt, melyről gondoskodni az ingatlan tulajdonosának /kezelőjének, használójának/ kötelessége.

36. § Alkalmi szabadtéri (szórakoztató, kulturális, sport és egyéb) rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet és illemhely biztosításáról, továbbá a rendezvény alatt és azt követően a használattal érintett terület és annak közvetlen környezetének tisztántartásáról, illetve rendbe tételéről.

37. § A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.

38. § (1) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkák során úgy kell eljárni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) A kitermelt illetve a felhasználásra nem kerülő anyagokat a kivitelező, illetve a tulajdonos folyamatosan, a munkálatok közben is, illetve a munkálatok befejezését követő 8 napon belül köteles elszállítani.

(3) Az építkezés, bontás vagy tatarozás helyét – szükség esetén – kerítéssel el kell zárni a környező területtől.

39. § (1) Görbeháza egész közigazgatási területe a 8/2002 (II.22.) KvVM-EÜM egyesített rendeletének zajvédelmi besorolása szerint „lakóterület falusias beépítésű” területi funkcióba tartozik. Az ezen belül található övezetek:

(2) A külterületi telephelyeken és területhasználatok esetében a belterülettől 100 méteren túli sávban az MSZ-13-111 sz. szabványban megadott zajterhelési határértékek a mértékadóak.

(3) Az egyes övezeteken belül érvényes zajterhelési határértékeket üzemi, építési és közlekedési zajra a 8/2002 (II.22.) KvVM-EÜM rendelet 1.-2.-3. számú melléklete, épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajterhelésre a rendelet 4. számú melléklete, az emberre ható rezgésterhelés határértékeit a rendelet 5. számú melléklete alapján kell alkalmazni a védendő területre vonatkoztatható megítélési pozíciók szerinti értékkel.

(4) Az építési zajhatárértékek betartása az építtető vagy a kivitelező kötelessége.

(5) Üzemi zaj és építőipari tevékenységből származó zaj határértékeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

40. § E rendelet 2004. április 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a települési környezet védelméről szóló 12/1995. (III. 23.) Kt. sz. rendelet.