Nagyiván Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 10.§ a./ pontja és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25.§. (3) bekezdés és 26.§-ában kapott felhatalmazás alapján az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és azok igénybevételének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

A rendelet célja és hatálya

1.§.

E rendelet célja , hogy a településen élők szociális biztonságának megteremtése, megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit.

2.§.

A rendelet hatálya kiterjed:

a./ Nagyiván község közigazgatási területén élő:

- magyar állampolgárokra

- állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,

- letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

- magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre

- hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás

  igénybevételekor nyilatkozatában Nagyiván község közigazgatási területét

  tartózkodási helyként megjelölte.

b./ Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra  rászorulónak:

- önkormányzati segélyt⁴¹

- étkezést,

- szállást

biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét és testi épségét veszélyezteti.

c./ A b./ pont tekintetében, az a./ pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(2) ⁴² 

(3) ⁴²

II. fejezet

Eljárási rendelkezések

3.§.

(l)^4,34,41 A pénzben és természetbeni ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult , illetve az terjesztheti elő aki a helyzetéről tudomást szerez. A települési önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozó  szociális ellátások iránti kérelem az Önkormányzati Hivatalnál terjeszthető elő.

(2) ⁴¹Az Önkormányzati Hivatal az ellátást igénylő szociális helyzetéről  tájékozódik, ennek során:

            a./ kötelezi az igénylőt , hogy saját valamint családja jövedelmi viszonyairól hivatalos          

                 igazolást nyújtson be;

            b./ szükség esetén környezettanulmányt készít az igénylőnél;

            c./ egészségkárosodásról vagy betegségről (szak)orvosi igazolás becsatolását kérheti.

(3)³¹ Az e rendeletben foglalt egyes ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök gyakorlására vonatkozóan az Sztv-ben, valamint   - az átruházott hatáskör gyakorlás tekintetében -  az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében foglaltak az irányadók.

(4)³²

(5)³²

(6)²²

(7)⁵

(8) ²²

4.§.²³

E rendelet hatálya kiterjed a következő ellátási formákra:

1. Pénzbeli ellátások: ¹⁶
   1. rendszeres szociális segély
   2. lakásfenntartási támogatás
   3. ápolási díj
   4. önkormányzati segély⁴¹
   5. ⁴²

f)   foglalkoztatást helyettesítő támogatás^36,37,38

2. Természetben nyújtott szociális ellátások:
   1. köztemetés
   2. ⁴²
   3. ⁴¹az (1) bekezdés a), b), d) pontjaiban  foglalt pénzbeli ellátások az Sztv-ben foglaltak szerint egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.
3. Szociális szolgáltatások: ⁶
   1. étkeztetés
   2. házi segítségnyújtás
   3. családsegítés
   4. nappali ellátás

5.§.^{10, 41}

(1)⁴¹Az Sztv-ben továbbá e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások kifizetése  az Önkormányzati Hivatal házipénztárából történik, -  a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -  a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig utólag.

(2) ⁴¹ Az  önkormányzati segély a megállapítást követő egy héten belül kerül kifizetésre.

III.

Pénzbeli ellátások

6.§.

(1) Nagyiván Község Önkormányzati Képviselőtestülete szociális rászorultság esetén az Sztv-ben, valamint ezen önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint pénzbeli ellátást állapít meg.

(2) Ezen rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendszeres pénzbeli ellátást a kérelem benyújtásának napjától időarányosan kell megállapítani és folyósítani a jogosultsági feltételek megszűnéséig.

7.§.^17,43

Rendszeres szociális segély

8.§.^12,24

(1) A rendszeres szociális segély az Sztv-ben és e rendeletben foglaltak szerint kerül megállapításra.

(2)³⁵ A gyermekjóléti családgondozó javaslatára védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a  természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, melynek formái:

a)  gyermekintézményi térítési díj

b) tankönyv

c) élelmiszer

d) ruházat

A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként megállapított részének célszerinti felhasználását a gyermekjóléti családgondozó koordinálja, nyilvántartja és arról az ellátást megállapító szerv felé 3 havonta beszámol. 

9.§.^{13, 18,25}

(1)³¹A nem foglalkoztatottként vagy támogatott álláskeresőként rendszeres szociális segélyben részesülő az ellátás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeiről Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ Nagyiváni Szakmai Egysége   - továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv -  útján gondoskodik.

(2) Az együttműködés érdekében:

            a)  a Hivatal a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot

                 megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek;

2. a rendszeres szociális segély jogosultja az ellátás megállapításáról szóló

     határozat kézhezvételét követő 15 napon belül személyesen megkeresi az

     együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse

     magát;

3. az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a segélyezett a b)

pontban meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát és

amennyiben azt állapítja meg, hogy a segélyezett ezt elmulasztotta, akkor:

ca)  a b) pontban meghatározott határidő lejáratát követő 10 napon belül

       írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi

       kötelezettség teljesítésére,  illetve  vizsgálja a határidő mulasztás

       okát;

cb) ha a segélyezett a ca) pontban foglalt felszólítás kézhezvételétől

       számított 10 napon belül nem tesz eleget nyilvántartásbavételi

       kötelezettségének, úgy a határidő lejáratát követő 3 napon belül

       írásban értesíti a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az

       együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. 

(3) Az együttműködés keretében az együttműködésre kijelölt szerv:

a) a segélyezettet nyilvántartásba veszi;

b) kidolgozza a segélyezett egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segít

    programot és arról a nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül

    írásban megállapodást köt a segélyezettel;

c) kapcsolatot tart a segélyezettel és legalább 3 havonta személyes találkozás

    útján figyelemmel kiséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak  

    betartását;

4. legalább évente értékeli a beilleszkedést segítő program teljesülését és

     szükség esetén módosítja azt;

            e) kapcsolatot tart az állami foglalkoztatási szervvel;

            f) jelzi az ellátást megállapító szervnek, ha a segélyezett együttműködési       

              kötelezettségének nem tesz eleget;

(4) A segélyezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő

programok tipusai:

a) kapcsolattartás  - legalább 3 havonkénti személyes találkozással -  az

    együttműködésre kijelölt szervvel;

b) állami foglalkoztatási szervnél munkanélküliként történő nyilvántartásba

    vétel és az elhelyezkedés érdekében való együttműködés;

c) egyéni képességeket fejlesztő, életmódformáló foglalkozásokon vagy

    munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel;

d) munkalehetőség felajánlása.

Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusban is megállapodhat a segélyezettel, ha azok együttes alkalmazása segíti a kívánt eredmény elérését.

(5) A segélyezett  az Sztv-ben foglalt eseteken túlmenően megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha:

            a) felszólítás ellenére sem veteti nyilvántartásba magát az együttműködésre

              kijelölt szervnél;

            b) nem köt megállapodást a beilleszkedését segítő programról;

            c) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat;

            d) a segély összegének vagy a segélyre való jogosultságnak a

              felülvizsgálatában nem működik együtt a Hivatallal.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

9/A.§. ^36,37,38

Aktív korúak ellátásaként,  a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek támogatására, az Sztv-ben foglaltak szerint bérpótló juttatás kerül megállapításra.

10.§.^{14, 26}

(1) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott munkanélküliek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást helyettesítő támogatás^37,38, melynek keretében a települést érintő közfeladatok, illetve jogszabály által az önkormányzat számára előírt feladat ellátására kerül sor (különösen: köztisztasági, karbantartási, szociális ellátási stb. területen).

(2) A foglalkoztatás megszervezésére a állami foglalkoztatási szervvel²⁶ együttműködve, illetve más szerv útján is sor történhet.

Lakásfenntartási támogatás

11.§.¹

(1) A normatív lakásfenntartási támogatás az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint kerül megállapításra.

(2)⁴⁰

12.§.^{2, 40}

13.§.^{3, 40}

Ápolási díj

14.§.^{15, 21, 27}

(1) A képviselőtestület az Sztv-ben foglalt egyéb feltételek megléte esetén méltányosságból ápolási díjat állapít meg annak az ápolónak aki:

1. az ápolás miatt munkaviszonyát nem tudja fenntartani és az a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapon belül szűnt meg; ²⁷
2. kereső tevékenységből vagy más rendszeres pénzellátásból származó jövedelmmel nem rendelkezik;
3. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

feltéve hogy:

4. vagyonnal sem az ápolt, sem pedig az ápoló és vele közös háztartásban élők nem rendelkeznek.”

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított ápolási díj havi bruttó összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 80 %-ával egyenlő.

Önkormányzati segély⁴¹

15.§.⁴¹

(1) Önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre vagy hivatalból az,  aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy ha gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul (továbbiakban: önkormányzati eseti segély).

(2) Az önkormányzati segély kerül megállapításra kérelemre az elhunyt hozzátartozó eltemettetésének költségeihez történő hozzájárulásként (továbbiakban: önkormányzati temetési segély).

 16.§. ⁴¹

(1) Önkormányzati eseti segély megállapítására okot adó, létfenntartást veszélyeztető élethelyzetek különösen:

1. krónikus vagy hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés vagy  többletkiadás;
2. társadalombiztosítás által nem vagy  csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás  igénybevétele;
3. alkalmanként keletkező, önhibáján kívüli többletkiadások (pl.: beiskolázás,  tüzelővásárlás);
4. elemi kár;
5. egyéb különösen méltánylást érdemlő esetek.

(2) Az önkormányzati eseti segély akkor állapítható meg, ha az egy főre  számított havi jövedelem összege nem haladja meg:

1. családok  esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át;
2. egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Az önkormányzati eseti segély  megállapítható:

a) pénzbeli támogatásként;

b) természetbeni ellátásként, különösen az Sztv-ben megjelölt formákban;

c) intézményi térítési díjhoz történő hozzájárulásként;

d) legfeljebb 2 év alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsön formájában, ha

    a segélyezett a visszafizetést vállalja  vagy biztosítékot nyújt (pl.:

    jelzálog).

17.§. ⁴¹

(1) Az önkormányzati eseti segély egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 50%-át .

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez:

1. a térítési díj átvállalása, mely esetben a segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig;
2. a kamatmentes kölcsön, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig;

terjedhet.

18.§. ⁴¹

(1) Nem állapítható meg önkormányzati eseti segély abban az esetben, ha:

a) a kérelmező családjának tulajdonában lévő vagyon együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének ötvenszeresét;

b) a kérelmező életvitele,  életmódja a társadalmi elvárásokkal ellentétes vagy neki felróható  okból,  önhibájából került nehéz anyagi körülmények közé;

c) létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, a körülmények súlyosságára való tekintettel a fentiektől  el lehet eltérni, ha az önkormányzati eseti segély nélkül a kérelmező élete, testi épsége, egészsége kerül veszélybe.

19.§. ⁴¹

(1) Önkormányzati temetési segély kerül megállapításra annak a  helyi lakosnak, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra kötelezhető volt–e vagy sem és a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosával egyenlő.  Az önkormányzati temetési segély összege:

a) a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 60%-ával egyenlő;

b) különös méltánylást érdemlő esetben és egyedi mérlegelés alapján elérheti  

    annak teljes összegét,

(3) Az önkormányzati temetési segély iránti kérelmet az eltemetést követő 60 napon belül lehet előterjeszteni, melyhez mellékelni kell:

• az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát;
• a kérelmező nevére kiállított a temetés költségeiről szóló számlák eredeti   példányát;
• az eltemettető és családja jövedelemigazolásait.

A segély kifizetésének tényét a számlákra és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatára rá kell vezetni.

(4) Az önkormányzati temetési segély az eltemetést megelőzően is megállapítható és kifizethető, ha az eltemettető családjában az egy főre számított havi jövedelem összege nem éri el az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott összeg felét vagy azt egyéb körülmények indokolják. A temetést megelőzően kifizetett segéllyel a temetést követő 30 napon belül a temetést igazoló és a segélyezett eltemettető nevére kiállított eredeti számla bemutatásával el kell számolni, ennek hiányában a  segélyt vissza kell fizetni. 

(5) Nem állapítható meg temetési segély:

1. ha az eltemettető családjában az egy főre  számított havi jövedelem összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.
2. hadigondozotti temetési hozzájárulásban részesült,
3. ha a temetés közköltségen történt.

20.§.^28,43

IV.fejezet

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

21.§.

(1) A közköltségen történő eltemettetésről  a haláleset helyi szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(2) Közköltségen csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendezhető meg.

(3) A képviselőtestület az eltemettetésre köteles, az 1999.évi XLIII.tv. 20.§.(1) bekezdésében meghatározott személyeket – az ott meghatározott sorrendben – kötelezi a köztemetés költségének megtéríésére.

(4) A köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy kérésére, szociális és vagyoni viszonyaira valamint az örökrésze értékeire tekintettel, legfeljebb 24 havi részletfizetés engedélyezhető a temetés költségeinek megtérítésére.

(5) Amennyiben eltemettetésre köteles személy:

a./  nincs vagy nem lelhető fel;

b./ a köztemetés költségének megtérítésére még részletfizetés engedélyezése esetén is        

                 képtelen

a köztemetés költségét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

22.§.^{19, 31,39,43}

23.§.^28,43

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

24.§.

(1)⁷Az önkormányzat saját szervezetén keresztül a  következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja az alapszolgáltatások keretében:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés
• nappali ellátás (idősek klubja)
• ²⁹

(2)^20,30 Az időskorúak, illetve a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezéséről az önkormányzat az Sztv-ben foglaltak szerint gondoskodik. Az étkeztetés vonatkozásában a szociális rászorultság feltételeit a szociális ellátások térítési díjáról szóló külön rendelet tartalmazza.

(3)^8,31A Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ Nagyiváni Szakmai Egységén belül működő nappali ellátás elsősorban a saját otthonunkban élő időskorúak vagy egészségi állapotuk, koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes felnőttek részére biztosít lehetőséget étkezésre,  nappali tartózkodásra,  társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(4) ³¹ Az önkormányzat a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ Nagyiváni Szakmai Egysége keretében működő házi segítségnyújtás útján gondoskodik azokról a személyekről akik önmaguk ellátásra nem képesek, róluk nem gondoskodnak és gondozásuk otthonukban oldható meg.

Ennek során a gondozottak igénytől függően segítséget kaphatnak:

• étkezésben (értve ez alatt az étel kiszállítását is)
• bevásárlásban
• takarításban
• tisztálkodásban
• napi ügyeik intézésében (pl.: gyógyszerkiváltás, postai befizetések teljesítése)

(5)^30,31 A Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ Nagyiváni Szakmai Egysége keretében működő családsegítés során valósul meg a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése az Sztv. 64-65.§-aiban foglaltak szerint.

(6)³⁰Az étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás iránti kérelmet a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell intézni, aki az ellátást igénylő körülményei valamint a kapacitás, illetve férőhely figyelembevételével dönt az  ellátás biztosításáról és erről értesíti az igénylőt. Külön eljárás nélkül ellátást kell biztosítani annak a személynek, akinek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs és a gondozásba vétel életveszély elhárítása miatt szükséges.

(7)³⁰Az ellátás megszűnik:

                        a) az ellátott halálával;

                        b) határozott idő lejártával;

                        c) lemondással;

                        d) ha az ellátott az ellátást több mint 3 hónapon át nem veszi igénybe

e) ha az ellátott a házirendben foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi;

(8) A szociális étkezési igények kielégítése mellett, a szociális konyha kapacitás kihasználtságának növelése érdekében  személyes gondoskodásban nem részesülők részére is biztosítható étkeztetés. 

(9)^9,29

VI. fejezet

Záró rendelkezések

25.§.

(1) Ezen rendelet  - a 2.§.(2) és (3) bekezdése kivételével -   2004. február 20.-án lép hatályba azzal,  hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet 2.§. (2) és (3) bekezdése 2004. május 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az egyes szociális ellátások formáiról és megállapításának szabályairól szóló 8/2002.(VII.30.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 2/2003.(II.15.) és 10/2003.(IV.17.) számú önkormányzati rendeletek.

N a g y i v á n, 2004. február 12.

-.  Orosz Gyuláné  .-                                              -.  Kissné Horváth Piroska  .-

       polgármester                                                                         jegyző