1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat bel- és külterületére (ide értve a volt zártkerteket is) lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkokra, továbbá a Balaton vízterületének az Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó részére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre és jogi személynek nem minősülő szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodik (működik).

(3) ^[1]

2. § (1) A település közigazgatási területén lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad növényvédő szert tárolni.

(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - csak zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad tárolni.

3. § (1) az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávjában található szemét, uszadék, hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közvetlen vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.

(3) A vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is.

(4) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagot felhasználni nem szabad.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.

(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(7) Szennyvizet csak a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába szabad gyűjteni, elhelyezni, illetve bevezetni.

(8) Tilos a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy bevezetni.

(9) ^[3]

(10) ^[4]

(11) ^[5]

(12) ^[6] A kiépített szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanon kialakított szennyvíztároló vízzáróságát évenként ellenőriztetni kell a jogszabályban előírt módon. Az ellenőrzésről szóló hivatalos igazolást az ingatlan tulajdonosa köteles a tárgyév május 31.-ig a Polgármesteri Hivatalba bemutatni.

(13) ^[7]

4. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

5. § (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása, csapadékvíz elvezető árkon átvezető gépkocsi kihajtó építése, gyalogátkelő építése csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közúti hatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterültet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

6. § (1) Az ingatlan tulajdonosok a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kötelesek elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségnél nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni nem szabad.

(3) A közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot elhelyezni nem szabad.

(4) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel- vagy a lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.

(5) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolatokkal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

(6) Közterületen a gépjárművek mosása — erre alkalmas helyen — csak karosszéria mosással és mosószer használata nélkül, illetőleg a környezetre nem káros mosószerrel végezhető. A mosással okozott szennyeződést és csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni. Tömegközlekedési útvonalakon és az útvonalak mentén gépjárműveket mosni nem szabad.

(7) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

(8) Az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni nem szabad.

(9) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.

(10) Az összegyűjtött havat nem szabad elhelyezni:

6/A. § ^[8] (1) A röplapok terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Autó buszmegálló helyiségében, villanyoszlopon, egyéb közterületen lévő műtárgyon plakátot, hirdetést elhelyezni tilos. Hirdetményt, plakátot kizárólag a város hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Röplapot, szórólapot olyan ingatlanon elhelyezni, amelynek tulajdonosa, használója azt megtiltotta és ezt az ingatlan bejáratán jól látható módon jelezte, tilos!

(4) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette; amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását. A kihelyezett hirdetményt, plakátot az azon szereplő esemény bekövetkezésétől számított 7 napon belül el kell távolítani.

(5) Köz- és intézményi épületek falfelületének festékkel történő beszennyezése, befirkálása tilos.

(6) Közterületen bármilyen hirdetés csak az önkormányzat által szabályozottak szerint helyezhető el.

7. § (1) A település belterületén a védett területekre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység nem végezhető.

(2) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék elégetésére a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján van lehetőség. Május 1. és szeptember 1. között az égetés tilos! Égetni csak október 1-je és április 30-a között, megfelelően kialakított helyen, vagyon- és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00 – 18.00 óra között szabad.

(3) Az égetésre szánt hulladék kommunális, ipari eredetű (műanyag, gumi, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai), valamint veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

(4) A Balaton parton, vagy egyéb náddal benőtt helyeket kizárólag téli időszakban, egyszerre legfeljebb 0,2 ha területen lehet égetni. Mezőgazdasági, növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése során a megsemmisítésre szánt mennyiség egy alkalommal legfeljebb 1 m³ lehet. Az égetéshez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság hozzájárulását és be kell tartani az érvényes tűzvédelmi előírásokat.

(5) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint az erőszélektől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos!

(6) A (2) bekezdés első mondatában foglalt tilalom alól növényegészségügyi érdekből (amerikai szövőlepke, tűzelhalás fertőzés stb.) a Polgármester - kérelemre - felmentést adhat.

(7) Aki olyan tevékenységet folytat, amely erős szagártalmat vagy bűzt termel, az köteles olyan műszaki berendezést alkalmazni, amely ennek megszüntetésére szolgál.

(8) Aki olyan tevékenységet folytat, amely szúnyog vagy rovarok keletkezésével, szaporodásával jár, az köteles ezek megfelelő biológiai és vegyszeres irtásáról gondoskodni.

8. § (1) A rendeletben szabályozott zaj- és rezgésvédelmi szabályok az alábbi tevékenységi csoportokra terjed ki:

• a) a közterületi rendezvényekre,
• b) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

• a) az önkormányzat által szervezett ünnepségek, rendezvények során, annak területén és időtartama alatt alkalmazott hangosításra,
• b) vallási tevékenység végzésére,
• c) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre.
• d) közművek rendeltetésszerű használata, üzemelése, illetve hibaelhárítása,
• e) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
• f) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre.

9. § (1) Zajkibocsátó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a mindenkor hatályos környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban foglalt, a módosító tényezők figyelembevételével megállapított értéket, és megfelelő feltételek előírásával és megtartásával – üzemelési rend – biztosítható az, hogy a zajkibocsátás a helyi körülmények között még elfogadható zajterheléssel jár. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más zajkibocsátó berendezések zajkibocsátását is és ezek együttes zaja sem haladhatja meg az engedélyezett értéket.

(2) ^[20] Azt, aki zajkibocsátó berendezést nem a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően üzemeltet, a hatóság a tevékenység abbahagyására kötelezi. Azzal szemben, aki az engedélyező határozatban foglalt előírásokat nem teljesíti, a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 134. §-ának (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási intézkedést kezdeményezi, és az esetlegesen szükségessé váló mérés költségeinek fizetésére kötelezi.

(3) Ha a zajkibocsátó berendezést ismételten az engedélyben foglaltakról eltérőn üzemeltetik, az engedélyt vissza kell vonni.

10. § (1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

11. § (1) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása! A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos!

(3) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.

(4) Zöldterület felbontásához a Polgármesteri Hivatal kommunális feladatokat ellátó szerve engedélye szükséges. Aki a zöldterületet felbontja, a munkák megkezdése előtt köteles zöldterület igénybevételi díjat fizetni a mindenkori költségeknek megfelelően és azt helyreállítani.

12. § (1) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(2) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos! Tilos az emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése is!

(3) Parkokban, zöldterületen sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(4) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni!

13. § ^[21] A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről és felügyeletéről az Önkormányzat a Városüzemeltető Nonprofit Kft. közreműködésével gondoskodik.

14. § (1) A település területén az ingatlanok tulajdonosai, bérlői kötelesek a tulajdonukban, bérletükben lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.

(2) Az ingatlanokon található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a Polgármester határozattal kötelezi az érintetteket a parlagfű mentesítésre. Amennyiben a kötelezett a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a mentesítést nem végzi el, úgy a Polgármestert a mentesítést a kötelezett költségére elvégezteti.

(4) A Polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

15. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete környezetvédelmi alapot hoz létre (a továbbiakban: Alap).

(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

• a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
• b) a környezeti károk mérséklése,
• c) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
• d) zöldfelület gazdálkodás,
• e) természeti értékek megóvása,
• f) környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

16. § Az Alap bevételei:

• a) a területi környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat illetékességi területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a,
• b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
• c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra az Alap támogatására elkülönített összege,
• d) az Önkormányzat által kivetett természetvédelmi bírság,
• e) a pályázatokon elnyert összegek,
• f) egyéb, az alapot megillető bevételek.

17. § (1) Az Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

• a) levegőtisztaság védelme (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése stb.)
• b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
• c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
• d) zaj- és rezgésvédelem,
• e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
• f) élővizek védelme,
• g) talajvédelem,
• h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
• i) környezetvédelmi információs rendszer működtetése fejlesztése,
• j) csapadékvíz elvezetés, vízrendezés,
• k) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

(2) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

18. § (1) Az alap bevételeiről, kiadásairól a Képviselő-testület évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg a költségvetés részeként külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait.

(3) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja a Környezetvédelmi Alap maradványát.

(4) ^[22] A Képviselő-testület az Alap éves tervének jóváhagyását a Pénzügyi, Ügyrendi, Mezőgazdasági és Városfejlesztési Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(5) A Polgármester minden évben felhasználási tervet készíttet - október 31-ig - az alapba ténylegesen befolyt bevételeknek az e rendeletben részletezett célok megvalósítását biztosító felhasználására.

(6) Az Alap-kezelés működési rendjéről és szervezetéről a vonatkozó jogszabályok (1992. évi XXXVIII. tv.) előírásainak figyelembevételével a Polgármester rendelkezik.

(7) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalék alapot kell képezni.

19. § (1) Az Alapból támogatást:

• a) az éves felhasználási terv, valamint
• b) pályázat útján,

az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén olyan természetes- és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből az Önkormányzat közigazgatási területén végez a 16. § (1) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi tevékenységet.

(2) Az Alap éves költségvetésének 20%-a fordítható pályázati célra.

20. § (1) Az Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Polgármester írásbeli javaslatára a Bizottság határozza meg.

(2) Az Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménynél és olyan tevékenységgel lehet pályázni, amelyet a 17. § (1) bekezdés a.)-k.) pontjai tartalmaznak.

(3) A pályázat alapján elnyerhető pályázat formája visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő is lehet, amelyek együttesen is alkalmazhatók.

(4) A támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 30%-a lehet. A Bizottság kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész hitelt érdemlő igazolását.

(5) A pályázat kiírásához, előírásainak meghatározásához - szükség szerint - független szakértő véleményét is be kell szerezni.

(6) A Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni, amit a Bizottság elnöke ír alá, a Jegyző ellenjegyzésével.

21. § (1) A Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult.

(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Bizottság visszavonja.

(3) Visszavonás esetén a már igénybevett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamattal növelve köteles visszafizetni a támogatott.

22. § (1) Az Alap felhasználásáról a Bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.

(2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetőnek kell tenni.

24. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon.

(2) A rendelet szövegét meg kell küldeni a Tatay Sándor Közös Fenntartású Általános Iskola igazgatójának a tanulók tájékoztatása végett, továbbá az 1995. évi LIII. tv. 48. § (2) bekezdése alapján a szomszédos településeknek és a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról szóló 12/2000. (V.12.) számú rendelet, valamint az azt módosító 25/2001. (XII.28.) és a 13/2002. (X.15.) számú rendeletek.

25. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.