Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2004. 09. 30- 2006. 04. 30
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2004.09.30.
SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
VÉGLEGESÍTÉS ELŐTTI DOKUMENTÁCIÓ
Pekkerné Szabó Piroska
Ügyvezető igazgató
okl. táj- és kertépítész Településrendezés tervező
okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök Táj-, természet és környezetvédelem tervező
táj- és kertépítész vezető tervező
irányító településtervező ....................................................................
Tervezői névjegyzék szám.: K1-08-0073/99
Tervezői névjegyzék szám.: TT1-08-0073/2001
Varga László
Településrendezés tervező
okl. építészmérnök
építész vezető tervező
irányító településtervező ..............................................................................
Tervezői névjegyzék szám: É1-08-0118/99
Tervezői névjegyzék szám: TT1-08-0118/2001
Németh Gergely
Településrendezés társtervező
településmérnök
...................................................................
Ferenczi Huba
Közműrendszer tervező
okl. gépészmérnök
................................................................................
Tervezői névjegyzék szám: G-2-08-0253
Réder Tibor
Közlekedési szakág tervező
okl. közlekedésépítőmérnök
okl. forgalomtechnikai
szakmérnök ...............................................................................
Tervezői névjegyzék szám: K1d-1/08-0133
Ficzek Istvánné, Juhász Mária, Vargáné Márk Ildikó, Szeredi Gábor
GYŐR, 2004. 07. HÓ
Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai.
SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
VÉGLEGESÍTÉS ELŐTTI DOKUMENTÁCIÓ
Jóváhagyásra kerülő munkarész
Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) SZ-J1 M 1:4.000
Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) SZ-J2 M 1:10.000
Telekalakítási javaslat (Madarász utca) SZ-A1 M 1:2.000
Rendelet tervezet
Telekalakítási javaslat (Madarász utca) SZ-A1 M 1:2.000
Rendelet tervezet
Enying város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet
- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv)
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2 terv)
című, Rp.I.221-2 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § /1/ A rendelet hatálya Enying város közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- módosult belterületi határvonal
- a szabályozási vonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határa
- az építési vonal.
/2/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.
/3/ Ahol az SZ-J1 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
/4/ Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/5/ Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
/6/ Amely övezetekben az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat kizárólagos funkciót jelöl, attól eltérő funkciójú épület csak az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása után építhető.
A telekalakítás általános szabályai
4. § /1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
/2/ A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.
/3/ A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
/4/ Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.
/5/ Kialakult telekosztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 30,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 400 m2.
/6/ A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
/7/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
/8/ Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
A telek beépítésének általános szabályai
5. § /1/ A közterület bővítés céljából szabályozási vonallal érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterülethatártól kell számítani.
/2/ Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
/3/ Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
/5/ Az 1. sz. függelékben megjelölt csúszásveszélyes területen az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a külön jogszabály3 szerinti előírásokat.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. § /1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
/2/ Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ Az SZ-J1 terven jelölt hátsókerti építési hely határa és az övezeti határvonal közé eső telken, telekrészen épület nem építhető.
/4/ Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
Funkcionális indokoltságból vagy városképi érdekből ettől eltérést az önkormányzati tervtanács engedélyezhet.
/6/ Az épületek tető hajlásszöge 30°-45° között lehet.
/7/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.
/8/ Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /6/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
/9/ Kerítésépítés
a., Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. Ettől a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.
b., Lakó-, és vegyes területen
ba., Előkert nélküli beépítésnél az épület utcai homlokzati falának folytatásában a telek teljes szélességében legfeljebb 2,5 m magas, tömör, falazott, vakolt kerítés is építhető.
bb., Előkertes beépítésnél az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas és legfeljebb 75%-ban tömör lehet. Ettől eltérni különösen indokolt vagyonvédelmi szempontokra figyelemmel önkormányzati tervtanácsi támogatással lehet. Ez esetben a kerítés tömör, magassága legfeljebb 2,5 m lehet.
c., Különleges, gazdasági és üdülőházas üdülőterület telkeinek telekhatárán legfeljebb 2,5 m magas, tömör kerítés is építhető.
Védőtávolságok, védőterület
7. § /1/ A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli
- 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
- 120 kV-os vezeték: 13,0 - 13,0 m
- 400 kV-os vezeték 28,0 - 28,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos4 jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagynyomású gázvezeték: 28,0 - 28,0 m
- nagyközépnyomású gázvezeték (Alsótekeresnél): 30,0-30,0 m
- nagyközépnyomású gázvezeték (Lajoskomáromhoz): 9,0-9,0 m
- nagyközépnyomású gázvezeték (enyingi gázfogadóhoz): 5,0-5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos5 jogszabályok tartalmazzák.
/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
/5/ A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos6 jogszabályok tartalmazzák.
/6/ Az oktatási, szociális, egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
/7/ A meglévő szennyvíztisztító védőtávolsága a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A tervezett szennyvíztisztító védőterülete a telekhatárától mért 500 m széles területsáv. A védőterületen belül lakó-, intézményi, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével) üdülő és különleges területi besorolást igénylő építmény nem építhető.
/8/ A 7. sz. főút tengelyétől mért 45,5 m-es területsávon belüli épülethomlokzaton a legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem létesíthető.
8. § /1/ A rendelet hatálya alá tartozó területen helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
a., Az önkormányzati védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos építési, átalakítási tevékenységet csak a jelen szakasz (2) bekezdésben meghatározott szakmai-műszaki előírások szerint szabad végezni.
b., Az önkormányzati védelem alatt álló épületen, vagy annak telkén végzendő építési munka csak az építésztörténeti leírást, a fellelhető archív dokumentumok, építési tervek másolatát, az esetleges átalakítások terveit és fotósorozatot tartalmazó kutatási dokumentáció alapján engedélyezhető.
c., A helyi védelem alatt álló épületek listájára való felvétel és az onnan való törlés építész-szakértő által készített értékvizsgálat alapján lehetséges.
d., A védelem alá vont épületek tulajdonosát Enying Város Önkormányzata tájékoztatni köteles a helyi védelem hatásáról és a várható következményekről. A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg annak megszüntetéséről tájékoztatni kell:
- az ingatlan tulajdonosát,
- a védettség nyilvántartására, illetőleg a megszüntetésére javaslattevőt,
- az építésügyi hatóságot,
- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,
- érintett közművek, utak és közterületek fenntartóit.
e., A helyi védelem alatt álló épületeket 15 cm átmérőjű, az épület falába falazott fémcsappal – „helyi építészeti emlék” – kell megjelölni. A jelölés elhelyezéséről Enying Város Polgármesteri Hivatala gondoskodik.
f., A fémcsap elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles, valamint a tulajdonos feladata annak karbantartása.
/2/ A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:
a., Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
b., Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
c., Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Ennek érdekében az önkormányzati tervtanács szakvéleményében állást foglal.
/3/ a., Az SZ-J1 terven városépítészeti szempontból kiemelt jelentőségű területként jelölt területen épülő, átépülő, külsejében felújításra kerülő, funkciója, épülettömege, megjelenése következtében a városképre jelentős hatást gyakorló építmények, az intézményi, vagy intézményt is tartalmazó épületek, a négynél több lakást tartalmazó lakóházak terveit az önkormányzati tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani.
b., A területen épülő, épületnek minősülő építmények közterületről látható határoló falainak homlokzatalakítása, felületképzése és színezése környezetével harmonizálódó, ahhoz igazodó legyen.
Ezen épületek tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet.
/4/ Területi helyi védelem alatt áll az SZ-J1 terven ekként megjelölt terület.
a., A helyi védelem alatt álló területen meg kell őrizni a kialakult közterületi rendet, telekszerkezetet, a jellemző terepalakulatokat, rézsűket, támfalakat.
b., A védett területen új közút nem alakítható ki. A telekbelsők feltárására magánút, vagy nyeles telek létesíthető. A magánút területének szélessége meg kell, hogy egyezzen annak a közútnak a szélességével, amelyhez kapcsolódik.
c., A védett területen telket összevonni, telekhatár-rendezést végrehajtani csak az övezetre vonatkozó kialakítható legkisebb telekméret elérése érdekében lehet.
/5/ A területi helyi védelem alatt álló terület SZ-J1 terven jelölt közterület-rendezési tanulmányterv kötelezettségével érintett területén a közterületi építési engedélyköteles tevékenység egy-egy utcára kiterjedő közterület-rendezési tanulmánytervnek megfelelően engedélyezhető.
a., A közterület-rendezési tanulmányterv kötelező minimális tartalma
- burkolati rend meghatározása
- köztéri berendezések, föld feletti műtárgyak meghatározása
- utca növénytelepítésének meghatározása
- közműrend meghatározása.
/6/ Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály7 szerint kell eljárni.
/7/ Helyi értékvédelmi terület a volt Batthyány kastély körüli parkterület SZ-J1 terven megjelölt területe.
A területen a meglévő növényzet megőrzéséről, értékőrző fejlesztéséről gondoskodni kell.
A területen építési engedély köteles a kertépítési tevékenység.
A területen lévő fát, cserjét kivágni, újat ültetni kertrekonstrukciós terv alapján lehet.
/8/ Műemlékek
a., Műemlék: Batthyány kastély (1474/41 hrsz)
Öregek Otthona (1470 hrsz)
katolikus templom és kertje (2295/1 hrsz)
b., Műemléki környezet: az SZ-J1 jelű terven jelölt terület.
c., A műemlékeket és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot be kell vonni.
9. § /1/ Enying város légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.8
/2/ A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.9
/3/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/5/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
/6/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
10. § /1/ Természeti területek a vízfolyásokat, patakokat kísérő, az SZ-J terveken jelölt, természetközeli vegetációjú területek.
A természeti területen épület nem építhető.
A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály10 tartalmazza.
/2/ Az ökológiai (zöld) folyosó területe az SZ-J terveken jelölt területek.
Az övezet nem minősíthető beépítésre szánt területté.
/3/ Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
11. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
/3/ A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
/4/ Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § /1/ A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
kisvárosias lakóterület Lk
kertvárosias lakóterület Lke
központi vegyes terület Vk
településközpont vegyes terület Vt
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület Gipz
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
kötöttpályás közlekedési terület Kök
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
beépítési mód
(oldalhatáron álló,
|
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület
( %) |
területfelhasználási
|
|
szabadonálló) |
beépítettség (%) |
elem |
|
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
|
legkisebb
építési
telekszélesség
(m) |
legkisebb
építési
telekmélység (m) |
legkisebb
építési
telekterület
(m2) |
A kisvárosias lakóterület építési előírásai
14. § /1/ A kisvárosias lakóterületen – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – telkenként elhelyezhető
a., két darab egyenként legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b., a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
|
|
|
Lk1
|
Lk2 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m,
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
6,0 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
50%
30% |
Telekalakítás
|
|
legkisebb
telekszélesség /m/ legnagyobb
telekszélesség /m/
|
az illeszkedés szabályai szerint figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésre
|
az illeszkedés szabályai szerint figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésre
|
alakítható |
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
500 m2
|
-
1000 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
|
6,5 m
|
Egyéb |
|
|
az övezetben egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető |
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
A falusias lakóterület építési előírásai
15. § /1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
e., pince
f., állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra
g., kisipari műhely
/2/ A telkeken a d, e, f, g. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.
/4/ Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
/5/ a., Kabókapusztán kívüli falusias lakóterületek
övezeteiben állattartó épület a család önellátását szolgáló állattartó épület építhető.
Állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 30,0 m-en túl építhető azzal, hogy az /1/ a., b., pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 5,0 m távolságot kell tartani.
b., Kabókapuszta falusias lakóterületei
övezeteiben kislétszámú állattartó telep számára építhető állattartó épület.
Állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 40,0 m-en túl építhető azzal, hogy az /1/ a., b. pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 15,0 m távolságot kell tartani.
/6/ Övezeti előírások
|
|
|
Lf
|
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/ legnagyobb
telekszélesség /m/
|
14,0 m, figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/50/900 |
Lf O 30/50
4,5 14/K/- |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
18,0 m
50,0 m
|
14,0 m, figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére
kialakult
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
900 m2
|
kialakult
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat
kiépítése után kötelező rákötés |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/K/- |
Lf O 30/50
4,5 18/SZT/900 |
Lf O 30/50
4,5 18/-/800 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m
SZ-J1 terv szerint |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6.0 m
6,0 m |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
30%
50% |
30%
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
18,0 m
kialakult
|
18,0 m
SZ-J1 terv szerint |
18,0 m
-
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
értelem szerint
|
900 m2
|
800 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
|
|
|
Lf SZ 30/50
4,5 -/-/2500 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
5,0 m
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50%
|
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
-
-
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
2500 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
Egyéb |
|
|
Az övezet építési telkeinek megköze-lítésére legalább 8,0 m széles, nem közforgalmú, önálló telekként lejegyzett magánút alakítható. |
A kertvárosias lakóterület építési előírásai
16. § /1/ A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik
b., önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület
c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló épület, pince
e., ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.
/2/ A telkeken a d; e. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c., pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.
/4/ Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a b., c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b., c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
/2/ Övezeti előírások
|
|
|
Lke1
|
Lke2 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
|
14,0 m, figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére
|
14,0 m, figyelemmel a 4. § /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
kialakult
800 m2
|
kialakult
800 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építmény-magasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m |
Egyéb |
|
|
Az övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület építhető figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakat.
Állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 30,0 m-en túl építhető azzal, hogy az /1/ a., b. pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 10,0 m távolságot kell tartani. |
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
|
|
|
Lke3 |
Lke4 |
Lke O 30/50
4,5 18/-/900 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
5,0 m egyben építési vonal
3,0 m
6,0 m
|
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
30%
50% |
30%
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
|
kialakult |
18,0 m
|
18,0 m
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
kialakult
kialakult
|
kialakult, vagy SZ-J1 terv szerint alakítandó
-
|
-
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építmény-magasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
4,5 m
|
Egyéb |
|
|
telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető |
az övezet telkei a telekcsoport újraosztása után építhetők be |
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
|
|
|
Lke O 30/50
4,5 18/-/840 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m, egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
|
18,0 m
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
840 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építmény-magasság |
4,5 m
|
Egyéb |
|
|
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz-vezetékkel
- a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezetvédelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
Központi vegyes terület építési előírásai
17. § /1/ A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek építésére szolgál.
/2/ A központi vegyes terület telkein elhelyezhető
a., igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, illetve ezekkel egy épületben elhelyezve legfeljebb négy lakás
b., egy darab, legfeljebb négylakásos lakóépület
c., nem zavaró hatású gazdasági építmények.
/3/ Övezeti előírások
|
|
|
Vk
|
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
a tömbre jellemzően kialakult
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
50%
25% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/ |
14,0 m
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
800 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 7,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
A településközpont vegyes terület építési előírásai
18. § /1/ A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető
a., telkenként összesen legfeljebb négy lakást tartalmazó lakóépületek
b., helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények
c., nem zavaró hatású gazdasági építmények.
/3/ Övezeti előírások
|
|
|
Vt
|
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
a tömbre jellemzően kialakult
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
50%
25% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/ |
14,0 m
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
800 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § /6/ bekezdésére, de legfeljebb 7,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés |
19. § /1/ A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- zavaró hatású ipari terület Gipz
Kereskedelmi, szolgáltató terület
20. § /1/ A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális, oktatási épület építhető.
/2/ Övezeti előírások
|
|
Gksz1
|
Gksz2 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló
|
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
50%
|
50%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30%
|
30%
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
4,5 m
|
6,0 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
1500 m2 |
2000 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
SZ-J1 terv szerint
|
közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m |
Közműellátás |
|
A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Környezetvédelem |
|
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás |
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás |
|
|
Gksz SZ 50/30
6,0 -/-/ 2000 |
Gksz SZ 50/30
6,0 -/-/3000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló
|
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
50%
|
50%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30%
|
30%
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
6,0 m
|
6,0 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
2000 m2 |
3000 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m
|
közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m |
Közműellátás |
|
A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Környezetvédelem |
|
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás |
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás |
A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési előírásai
21. § /1/ A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.
/2/ A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
/3/ A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, háromszintes zárt, (lombkorona, magas cserje, alacsony cserje) takaró-védőfásítást kell létrehozni. A takaró, -védőfásítás növényanyagát a tájra jellemző fafajok közül kell kiválasztani.
/4/ Övezeti előírások:
|
|
Gipz SZ 30/50
9,0 K/K/K
|
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30%
|
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50%
|
Épület
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
9,0 m
|
Telekalakítás
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység/m/
telekméret /m2/ |
Kialakult
Kialakult
Kialakult
|
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/
|
SZ-J1 terv szerint
|
|
|
igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető |
Közműellátás |
|
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal. |
Környezetvédelem |
|
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás
- elhullott állatok kötelező elszállítása. |
Az ipari terület építési előírásai
22. § /1/ Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.
/2/ Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
/3/ Övezeti előírások
|
|
GipE |
GipE SZ 50/30
9,0 50/100/5000 |
GipE SZ 50/30
9,0 30/-/ 2500 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló
|
szabadonálló |
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
50%
|
50%
|
50%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30%
|
30%
|
30%
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
7,5 m
tároló műtárgy esetén: kialakult |
9,0 m
|
9,0 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
50,0 m |
30,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
100,0 m |
- |
|
telekméret /m2/ |
4000 m2 |
5000 m2 |
2500 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
15,0 m |
közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
15,0 m |
közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
15,0 m |
Közműellátás |
|
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Környezetvédelem |
|
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
23. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető K T
- sportterület K Sp
- hulladékudvar K H
- szabadidőpark K Szi
- kegyeleti park K Kegy
(2)A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.
(3)
a., A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
b., Övezeti előírások
K Sp1
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 60%
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 15%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m (porta épület: 3,5 m)
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 10,0 m, de legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának távolsága, kivéve a porta épületet, amely legfeljebb 50 m2-nyi mértékig a telekhatártól 3,0 m-re építhető.
K Sp2
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 70%
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 6,0 m, de legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának távolsága.
Egyéb: A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(4)
(5) A kegyeleti parkban épület nem építhető. A telekhatárokon legfeljebb 2,5 m magas tömör kerítés építhető.
/6/ A K H jellel ellátott területen hulladékudvar alakítható ki.
A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m
A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.
/7/ A különleges terület telkeit a hulladékudvar és a kegyeleti park területét kivéve el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
24. § /1/ Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:
a., üdülőházas terület Üü
/2/ Az üdülőházas területen üdülőtábor számára szolgáló épületek építhetők.
/3/ Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Építési hely határai: kialakult, új épület építése esetén a telekhatároktól 8,0-8,0 m
Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható legkisebb telek: kialakult
Közműellátás: közüzemi villany
ivóvíz
a szennyvízcsatorna elkészül-téig zárt szennyvíztároló műtárgy
Környezetvédelem: zajvédelem: üdülőterület
üzemi zaj: nappal 45 dB/A
éjjel: 35 dB/A
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
25. § /1/ Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
- közútterület KÖu
- vasúti terület KÖk
- közműterület Köm
/2/ A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
/3/ A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- főút KÖu F
- mellékút KÖu M
b., Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖu TE
- kerékpárút Köu Kp
- mezőgazdasági út KÖu MG
- gyűjtőút KÖu GY
- kiszolgálóút KÖu
- vegyeshasználatú út KÖu V
- gyalogút KÖu GYA
- kerékpáros út KÖu KP
- autóbusz pályaudvar KÖu B
- parkosított közlekedési terület KÖu ft
/4/ A közutak területén a 3. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
/5/ Enying közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a., Külterületi utak
- Enying - Ágostonpuszta települési mellékút: K.VIII.A.60
- Enying - Alsótekeres települési mellékút: K.VIII.A.60
b., Belterületi utak
ba., Gyűjtőutak
- B. V. C. A. 50
bb., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A. 40
bc., Kerékpárút
- B. IX.
bd., Gyalogutak
- B. X.
/6/ Az 6,5 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén új lakótelek kialakítása, illetve építésengedély köteles tevékenység esetén a kapubehajtónál, de legalább 50,0 m-ként 5,0x2,0 méter méretű járműöblöt kell kialakítani.
A járműöböl kialakítását az építési hatóság a meglévő és beépített telkek esetében is elrendelheti a közlekedés biztonsága érdekében.
/7/ A lakótelekre a kapubehajtót legkésőbb az épület használatbavételi engedélykérelmének benyújtásáig ki kell alakítani.
/8/ Az SZ-J1 tervlapon a KÖu V jellel ellátott utakat gyalogos elsőbbséggel rendelkező korlátozott forgalmú /”vegyeshasználatú”/ útként kell figyelembe venni.
/9/ A gyalogos elsőbbséggel rendelkező utakon, ahol azok forgalmi, vagy gyűjtőúti rangú úthoz csatlakoznak, az útcsatlakozásnál sebességcsökkentő küszöböt kell kialakítani.
/10/ Keresztmetszeti elrendezések
a., Helyi gyűjtőút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:
· legalább 7,0 m-es útburkolat
· kétoldali, legalább 2,0-2,0 m széles járda
· legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor) kialakítása
· az útkorona és a járda között legalább 3,5-3,5 m sáv.
b., Kiszolgáló utak esetén az út szabályozási szélességén belül elhelyezendő:
ba., gyalogos elsőbbséggel rendelkező kiszolgáló utak esetében
· legalább 3,5 m széles útburkolat
· csapadékvíz elvezetésre legalább burkolt folyóka, vagy kétoldali kiemelt szegély és csésze szelvényű útburkolat kialakítása.
bb., egyéb kiszolgáló utak esetében
· legalább 6,0 m széles útburkolat
· kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 2,0 m széles járda
· legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)
· kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv
/10/ A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.
/11/ A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.
Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m.
/12/ Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
26. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.
/2/ A mezőgazdasági terület besorolása
- általános mezőgazdasági terület Má
- farmgazdasági terület Mg Farm
- kertgazdálkodási terület Mk
/3/ Általános mezőgazdasági terület
a., A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen a 10 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 3000 m2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők.
b., A területen a külön jogszabály11 szerint birtokközpont kialakítható.
/4/ Farmgazdasági terület
A területen a 6000 m2-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével gazdasági épületek és lakóház építhető.
/5/ Kertgazdasági terület
a., A kertgazdasági területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 80 m2-nyi alapterülettel pihenő-, és a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető.
b., Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.
c., Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni.
Az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek.
Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek.
A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra.
Az épülethez kapcsolódva, vagy alatta pince, pinceszint építhető. A pince területe az épület területének mértékét nem haladhatja meg.
Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet.
Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.
d., Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 5,0 m-re kell építeni.
e., Fa az utcai telekhatárhoz 5,0 m-nél közelebb nem ültethető.
f., A területen 1200 m2-nél kisebb telek nem alakítható.
g., Közműellátás: közüzemi villany
ivóvíz
zárt szennyvíztároló műtárgy
27. § /1/ Az erdőterületek besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.
/2/ Övezetek:
a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
Az övezetben épület nem építhető.
b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c., Elsődlegesen egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdők övezete: Ee
Az övezetben 5%-os beépítettséggel erdei melléképítmények, sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok helyezhetők el.
28. § /1/ A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
/2/ A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.
/3/ A Z KP1 jelű övezetben a /2/ bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület építhető.
Az épületekre vonatkozó előírások:
- építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
29. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint
- Cinca – Csíkgát patak
- Enyingi ér
- Józsefkúti-árok
- halastavak
30. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
térszín alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
(2) a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(3)
(4)
(5)
Átmeneti szabályozási előírások
31. § /1/ A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig:
a., Az Á
1 jelű területre a
15. § /1/-/5/ bekezdése és a /6/ bekezdés Lf jelű övezetre vonatkozó előírásai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meglévő telkek méretei, kivéve az SZ-J1/1 terven jelölt közterület-alakításokat, nem változathatók.
b., Az Á
2 jelű terültre a
25. § /5/ bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
c., Az Á
3 jelű terültre a
25. § /3/ bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
d., Az Á4 jelű területen új építményt építeni, a meglévők használati módját megváltoztatni nem lehet.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
32. § /1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 9/1997. (IV. 23.) sz. és a 16/1999. (VI. 30.) sz. rendelet hatályát veszti.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Enying, 2004. szeptember 29.