Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1996. évi LIII. törvény 24. §                            (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

1.§

A rendelet célja, a védelem indoka

Kapuvár város közigazgatási területén elődeink igényes tájgondozó munkája eredményeként botanikai és tájképi értékeket képviselő, a gazdaságtörténeti múltunkra utaló fák, fasorok, facsoportok maradtak az utókorra.

Kapuvár város lakosságának és önkormányzatának közös érdeke fűződik ezen természeti értékek megóvásához és bemutatásához. A helyi védetté nyilvánítás lehetőséget nyújt arra, hogy értékeinket a város lakossága jobban megismerje, óvja és az ide látogatók számára bemutassa.

Az Európai Unió tagjaként, a helyi védetté nyilvánítás összhangban van a vidékfejlesztéssel, a természeti környezet egyre nagyobb hangsúlyt elnyerő védelmével.

2.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Kapuvár város közigazgatási területén található, a „Kapuvár város kül- és belterületén helyi védetté nyilvánításra javasolt fák, fasorok, facsoportok” című tanulmányban felsorolt fákra, mely a rendelet mellékletét képezi.

Az érintett természeti értékek elhelyezkedését a tanulmány 2. oldalán található vázrajz tartalmazza.

(2)  A rendeletben meghatározott természetvédelmi tevékenységek valamennyi ingatlan tulajdonosának, birtokosának, használójának kötelessége, függetlenül attól, hogy az érintett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

3.§

Eljárási szabályok

(1) A védelemben részesülő fákat óvni kell minden olyan hatástól, amely a fennmaradásukat veszélyezteti.

(2) Tilos a fák törzsének rongálása, az ágrendszerének indokolatlan csonkítása.

(3) Tilos a fák veszélyeztetett környezetében

• égetni
• ipari hulladékot, trágyát (szervestrágyát és mésziszapot) tárolni,
• a fákat is érintő vegyszerezést folytatni,
• a fákon és azok közvetlen környezetében hirdetéseket, tárgyakat elhelyezni,
• építményeket elhelyezni és fásítást végezni, ami az addigi fényviszonyokat megváltoztatja.

(4) Az ápolási, gondozási teendők ellátásáról a tulajdonos gondoskodik.

(5) Az ápolási, gondozási teendők a következők:

• a fák és közvetlen környezetük folyamatos rendben tartása,
• természeti kártétel (szél, villám stb.) esetén a megrongálódott fák letört, elszáradt ágainak eltávolítása.

(6) Az elpusztult védett fát azonos fafajjal, előnevelt sorfával kell pótolni.

(7) ^[1]Hatályát vesztette.

(8) A védett természeti értékek közelében a védelmet jelző tábla, a kiemelkedő értékek esetében pedig további, a fák adataira, a keletkezésük történetére vonatkozó ismertető kerül elhelyezésre.

(9) A fák védelméhez fűződő érdekeket a várostervezési, terület- és településfejlesztési, ill. rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

      A város 2004. évi Rendezési Tervében a védett fák felsorolást nyertek.

4.§

Természetvédelmi bírság

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;

b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;

c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;

d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;

e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) ((Megállapította: 2002. évi LXII. tv. 90. §.)) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(3) A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(4) Ha a természetvédelmi bírságot a) ((Hat. kiv. h.: 2000. évi CXXXIII. tv. 110. § (1) e).)) b) ((Megállapította: 2000. évi CXXXIII. tv. 97. §.)) a jegyző szabta ki (80. § (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének (62. § (3) bekezdés] bevételi forrása.

(1996. évi LIII. törvény 80. §)

(4)  A természetvédelmi bírság kiszabásának szabályaival kapcsolatban a 33/1997. (II. 20.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

5.§

Záró rendelkezések

(1)  A rendeletet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvénnyel, valamint a fák védelméről szóló 21/1970.(VI.21.) Kormányrendelettel összhangban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

Kapuvár város kül- és belterületén

helyi védetté nyilvánításra javasolt

fák, fasorok, facsoportok

Kapuvár Város Önkormányzata megbízásából készítette:

                                                                 Balsay Endre erdőmérnök

                                                                 Bősze Gyula erdésztechnikus

                                                                 Nagy László FHNP ter. felügyelő

                                                                 Németh László erdőmérnök

Kapuvár, 2003. szeptember

Kapuvár város bel- és külterületén elődeink igényes tájgondozó munkája eredményeként értékes fák, fasorok, facsoportok maradtak ránk. Az Esterházy uradalom irányítói, különösen annak bérlője, Báró Berg Gusztáv nagy gondot fordított a gazdaságot, majorokat behálózó utak, a kisvasút mentének díszítésére. A várkastélyt övező park pedig tárháza volt az évszázados korú, ebben a tájban honos és idegenből hozott különleges fafajoknak.

               A II. világháború után a kastélypark megsemmisült, a fákat kivágták, a területet beépítették. A külterületen élő fák is gazdátlanná váltak, semminemű megfogalmazott védelemben nem részesültek. Talán az előző generáció fa iránti tiszteletének, a génjeiben lévő természetszeretetének köszönhető, hogy a hosszú évtizedeket kis veszteséggel vészelték át a fák. Sajnos a veszély nem múlt el. Az elmúlt évtizedben több felelőtlen hatás érte őket, mint az azt megelőző fél évszázadban.

               A veszély láttán elkerülhetetlen a helyi védetté nyilvánítás. Bár minden fa védett azáltal, hogy csak engedéllyel lehet kivágni, ill. a károsításuk szankcionálható, de csak a helyi védetté nyilvánítással lehet hatékonyabb a természet érdekének a képviselete. A védetté nyilvánítás rangot ad a természeti értékeinknek, ezáltal idegenforgalmi célzatú figyelemfelhívást is jelent. Nem mellékes, hogy egy ilyen megfogalmazott védelem keretében a fák kezeléséhez pályázatokon keresztül állami támogatás is elnyerhető.

               A fák korát csak becsülni lehet, mivel az ültetők már nem élnek, írásos visszaemlékezés pedig nem található. A mérhető adatok helyszíni felvételezést nyertek, a fák által hordozott értékek indoklást kaptak az előterjesztésben.

               A felsorolt helyi védetté nyilvánítandó értékek együttese alapján megállapítható, hogy Kapuvár város közigazgatási területén, a Fertő-Hanság Nemzeti Park által védett területen kívül is országos jelentőségű természeti érték-együttes található.

               A védetté nyilvánítás megvalósulása esetén mindenütt figyelmeztető tábla helyezendő el.

1. Juharlevelű platánok /Platanus hybrida/ a kistölgyfai út szakrális kisemléke mellett

               Kapuvárt Kistölgyfa felé elhagyva, az útkanyarulatban található két platánfa egy gondosan kezelt szakrális kisemlék két oldalán díszlik.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0155/40

               Területe:                           4779 m²

               Művelési ág:                     út

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               A fák kora 104 évre becsülhető. Egészségi állapotuk kiváló, törzssérülés nem látható rajtuk, koronájuk terebélyes. A lombozatuk is ereje teljében lévő fákra utal, még száraz gallyak sem láthatók rajtuk.

               Az átlagmagasságuk:                            26 m

               Mellmagassági átmérőjük:                   73 cm

               A fákat valószínűleg a szakrális kisemlék 1899-ben történt építése alkalmával ültethették. A törzseket időben, szakszerűen megnyesték, így azok 3 m-ig ágtiszták, simakérgűek, forradásmentesek.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A koruk tekintélyes és még hosszú évtizedekig, talán évszázadban mérhető időtartamig díszíthetik környezetüket.
• A napjainkban ültetett platánok sajnos vírusos, baktériumos fertőzéstől szenvednek, gyakori a betegség miatt sínylődő ültetés. A két fa és a Kapuvár határában lévő többi idős platán mentes a betegségtől, ezáltal fontos botanikai-genetikai érték hordozói.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák beavatkozást nem igényelnek.

2.  Hideg-állén, a Földvármajor felé vezető műút juharlevelű platán /Platanus hybrida/ fasorai

               A Földvármajor felé vezető műút két oldalán álló fasor az ún. barom-álléi kereszteződéstől a Kis-Répcéig terjed.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0188/1

               Területe:                           47731 m²

               Művelési ág:                     saját út

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               A fák kora legalább 100-110 évre becsülhető. Általában egészségesek, terebélyes koronával rendelkeznek és csak kevés száraz gally található rajtuk. Kivételt képez 3 tősérült, odvassá vált egyed, továbbá 2 ipari szennylerakástól károsodott fa a Barom-állé szomszédságában.

Az út északi oldalán:

                                    35 db egészséges, ép

                                      1 db tősérült, de még teljes lombozatú

                                      2 db szennyvíziszaptól pusztuló

Az út déli oldalán:

                                    40 db egészséges, ép

                                      2 db tősérült odvasodó, de teljes lombozatú fa található

               A fák magassága:             26-28 m

               Az elliptikus keresztmetszetű törzsek mellmagassági átmérője:

                                                                                          - a kisebbik átmérőnél:     68-130 cm

                                                                                          - a nagyobbik átmérőnél:   85-134 cm

               A fasort Báró Berg Gusztáv ültettette. Bérelt mintagazdaságában nagy fontosságot tulajdonított az uradalmi utak, kisvasút, csatornák díszítésének, az egyes szakaszokon más-más fafajt alkalmazva. A magas kor és a szervezett védelem hiánya ellenére a fasor a majorig szinte hiánytalan, azt elérve azonban már csak néhány egyed található. A fák életük során          4-5 m magasságig többszöri nyesést kaptak, az út felé benövő ágakat a közlekedés érdekében időközönként eltávolították. Három évvel ezelőtt azonban egy engedély nélküli, szakszerűtlen nyesés érte a fákat, ami nagy kárt okozott bennük és sok munkába kerül a helyreállításuk. Ez a nem kívánt beavatkozás is arra utal, hogy a természeti értékeink csak helyi védettség keretében őrizhetők meg az utókor számára.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák kora magas és további évtizedek, évszázad áll előttük.
• A fasor az Esterházy uradalom és Báró Berg Gusztáv által gondosan kezelt tájra utal, gazdaságtörténeti értéket hordoz.
• Hatalmas lombozatukkal, odvaikkal kiváló élőhelyet biztosítanak.
• Impozáns méreteivel tájképi, botanikai és genetikai érték a fasor.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A durva nyesést követően ismét sarjadó ágakat 4-5 m magasságig mindaddig le kell vágni, amíg a sebhelyek be nem forrnak, ill. amíg a sarjadzás meg nem szűnik.

3.  Hideg-állén, az Öntésmajor felé vezető műút juharlevelű platán

/Platanus hybrida/ fasora

         A fasor a Kis-Rábától keletre az ún. szelencésnél levő útkanyarulatig, a műút két oldalán található.

         A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0620

         Területe:                           35736 m²

         Művelési ág:                     országos közút

         Tulajdonosa:                     Magyar Állam

         Kezelője:                          Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő KHT.

         A fák kora 100-110 évre becsülhető. Általában egészségesek, terebélyes koronával rendelkeznek. Néhány egyed tősérülést szenvedett, ezen keresztül bekorhadt és a koronában is jelentkeznek kisebb száraz ágak. A törzsek 4-5 m magasságig nyesettek. Az utolsó vastag ág eltávolítás utáni sarjakat 3 éve ismét lenyesték, a sebek záródása, behegedése előrehaladott.

Az út északi oldalán:

         37 db egészséges, ép

           8 db tősérült, de ép koronájú

az út déli oldalán:

         40 db egészséges, ép

           2 db tősérült, de ép koronájú

           1 db tősérült, elpusztult koronájú, csak alul élőágas fa található.

         A fasor szintén Báró Berg Gusztáv főbérnöksége alatt létesült. A forgalmas földutat és az elsőként megépült kisvasúti pályát díszítette. Az elektromos távvezeték építésekor a fasor folyamatosságát megszakították.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák magas kort értek el és még hosszú évtizedekig díszei lehetnek a tájnak.
• A fasor az uradalmi időkből az utókorra maradt gazdaságtörténeti érték.
• Terebélyes koronáikkal, számtalan odúval az élővilág számára nyújtanak szálláshelyet.
• A fasor kiemelkedő tájképi, botanikai és genetikai érték.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A keletkező sarjakat 4-5 m magasságig, az ághelyek teljes beforradásának megtörténtéig el kell távolítani.

4. A Cakó-árok partján álló jegenyenyár /Populus Italica/ fasor

               A kettős fasor a Cakó-árok partján, annak Öntésmajor dél-nyugati sarka és a Kis-Rába közötti szakaszán található.

               A terület helyrajzi száma:                     Kapuvár, 0614/1

               Területe:                           6827 m²

               Művelési ág:                     saját út

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               és

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0614/2

               Területe:                           7561 m²

               Művelési ág:                     árok

               Tulajdonosa:                     Magyar Állam

               Kezelője:                          Kapuvári Vizitársulat

               A jegenyenyárak kora legalább 80-90 évre becsülhető. A fák többsége egészséges az egész törzshosszban és sűrűn ágas. Csak néhány tőrészen tapasztalható kisebb-nagyobb bekorhadás. A törzsek alsó része bordás, durván terpeszes, így alkalmazkodtak a hatalmas törzseket hajlítgató szélviharok ellen.

               A csatorna déli felén:                                              18 db

               A csatorna északi felén:                                           9 db fa található

Az átlagos magasságuk:                                         32 m

Mellmagassági átmérőjük ÉNY-DK irányban:      85-125 cm

                                                          DNY-ÉK irányban:       80-105 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák igen magas kort értek el és még sokáig fenntarthatók.
• A fasor a múltat idézi: hajdan ez a fafaj a magyar táj egyik jellegzetes díszítőeleme, elragadó látvány volt az utak, folyók, csatornák mentén. A hajdani Kapuvár határában is sok jegenyenyár volt, ennek maradványa a cakó-árki fasor.
• Az impozáns méretű, földig ágas fák az élővilág kiemelkedő fontosságú szálláshelyét jelentik.

• A fák tekintélyes méretükkel, terpeszes törzsükkel és ilyen nagy egyedszámukkal kiemelkedő tájképi, egyben botanikai és genetikai értéket képviselnek.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fasor külön gondozást nem igényel.

5. A Kis-Rába partján  és a „folyásközi” csatornánál álló jegenyenyár  /Populus Italica/ facsoport

               A jegenyenyárak egyike a hajdani gazdasági vasút vb. hídjánál, a többi öt példány pedig a Kis-Rábáról lecsatlakozó folyásközi öntöző-árok partján található.

            A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0624/1

            Területe:                           89450 m²

            Művelési ág:                     Kis-Rába folyó

            Tulajdonosa:                     Magyar Állam

            Kezelője:                          Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

               és

            A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0333/3

            Területe:                           4069 m²

            Művelési ág:                     töltés

            Tulajdonosa:                     Magyar Állam

            Kezelője:                          Kisalföldi Mezőgazdasági Rt.

               A fák kora 100-110 évre becsülhető. Hatalmas törzsük földig ágas, alul erősen terpeszes, a viharokban megedződött. Lombozatuk dús és egészséges.

               A facsoportot 6 egyed alkotja.

               Magasságuk átlaga:                                               38 m

               Mellmagassági átmérőjük ÉNY-DK irányban:     100-130 cm

                                                         DNY-ÉK irányban:      125-160 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák igen magas kort értek el és még hosszú évtizedekig fenntarthatók.

• A facsoport a múltat idézi: a Kis-Rába partját megszakításokkal jegenyenyár fasorok díszítették, a folyószabályozások során azonban ezeket eltávolították.
• A fák kiemelkedő tájképi, egyben botanikai értéket képviselnek.
• A monumentális méretű, végig ágas fák az élővilág szálláshelyét több emeletben biztosítják.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák beavatkozást nem igényelnek.

6. Hegyi juhar /Acer pseudoplatanus/ fasor Öntésmajor                          és a Kis-Rába folyó között

               Az egyetlen hegyi juhar fasor Öntésmajor ÉNY-i sarkától a Kis-Rábáig vezető földút két oldalán található.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0609/1

               Területe:                           12248 m²

               Művelési ág:                     út és árok

               Tulajdonosa:                     Kapuvár  Városi Önkormányzat

               Kezelője:                          Kapuvár Városi Önkormányzat.

               A fasor kora legalább 80-90 évre becsülhető. A fák alacsony növésűek, a többszöri, durva ágnyesésektől károsodtak. Többségük ennek ellenére egészséges koronájú, láthatóan kiheverte a sérüléseket. Vannak elkorcsosult, száraz ágakat tartalmazó törzsek is.

               Az út északi oldalán:              54 db

               az út déli oldalán:                   59 db egyed található

               A magasságuk:                       8-16 m között váltakozik

               Mellmagassági átmérőjük:    30-70 cm közé esik

A védetté nyilvánítás indoka:

• A tekintélyes kort elért hegyi juharok ilyen nagyszámú jelenléte ritkán látható élményt nyújt.
• A fasor a két uradalmi központot, Öntésmajort és a Kistölgyfamajort összekötő utat díszítette, gazdaságtörténeti értéket képvisel.
• Tekintélyes hosszával, sűrű cserjeszintjével az élővilág számára fontos élőhely és a vonuláskor biztonságos élő folyosó.
• Nagy egyedszámával, hosszúságával tájképi értéket képvisel.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák beavatkozást nem igényelnek.
• Környezetvédelmi célból el kellene távolítani az oda kihelyezett kommunális és építési hulladékot.
• Évente egy alkalommal le kell kaszálni a két fasor közötti közlekedésre nem használt területrészt.

7.  A „Csallánosi-állé” kislevelű hárs /Tilia cordata/, juharlevelű platán /Platanus hybrida/ és oszázsnarancs /Maclura pomifera/ fa- és cserjesora

               A fák Öntésmajorból, a már csak emlékében élő Csallános-majorhoz vezető csallánosi-állé két oldalát díszítik.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0593/1

               Területe:                           30200 m²

               Művelési ág:                     út és árok

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               A fasor kora 100-110 évre becsülhető. Az út déli felében a hársak találhatók. Ezek viszonylag alacsony növésűek, nyesések nyoma látható rajtuk. Lombozatuk egészséges a kiváló sarjadzó képesség révén, így még hosszú évtizedekig fenntarthatók. Az idők hosszú során a fasor megritkult, így a fák viszonylag távol állnak egymástól. A nyugati soron álló hársak alatt oszázsnarancs cserjeszint látható. Az út északi felében lévő platánok hatalmas, többnyire egészséges koronával rendelkeznek. Sajnos több egyed tősérülést szenvedett, ez azonban a koronák egészségi állapotán még nem mutatkozik.

               A keleti hárs soron:                   27 db

               A nyugati hárs soron:               24 db fa található

               Magasságuk:                              12-18 m

               Mellmagassági átmérőjük:       40-80 cm között váltakozik

               A keleti platán soron:                19 db

               A nyugati platán soron:             18 fa található

               Magasságuk:                              20-23 m

               Mellmagassági átmérőjük         :           85-110 cm között váltakozik

               A fasort Báró Berg Gusztáv főbérnöksége alatt ültették. A hajdani Csallános-majorba, onnét tovább a Hanságba vezető utat és gazdasági vasutat fogták közre a fák, bizonyítva az uradalom gondos tájszépítő szemléletét. A fákkal lehatárolt széles út az állatok legelőre hajtását is szolgálta.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák idős kort értek el és még hosszú évtizedekig fenntarthatók.
• Mint uradalmi létesítmény, fontos gazdaságtörténeti érték.
• Az élővilág számára gazdag élőhelyet, nagy hosszával a madarak részére        biztonságos  vonuló-, zöldfolyosót szolgáltat.

• Az észak-amerikai eredetű oszázsnarancs ilyen mennyiségű jelenléte botanikai ritkaság.
• A fasor kiemelkedő tájképi értékkel rendelkezik.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák gondozást nem igényelnek.
• A széles úton felhalmozott kommunális és építkezési hulladékot környezetvédelmi indokból el kellene távolítani.
• Évente legalább egy alkalommal le kellene kaszálni a járművek által nem használt területrészt.

8.  A „nyírfás-állé” juharlevelű platánjai /Platanus hybrida/

               A „nyírfás-állé” platánjai a „csallánosi-állé”-val párhuzamosan, attól nyugatra lévő árok és út mentén találhatók.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0595

               Területe:                           5057 m²

               Művelési ág:                     út és árok

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               A 100 éves korra becsült fák egymástól viszonylag távol állnak a belvízelvezető csatorna partján. Földig ágasak, erőteljes koronájúak, egészséges törzsűek.

               A fasort:                                     7 db önálló egyed és

                                                                  2 db sarjeredetű iker, ill. négyes törzs alkotja

               A fák magassága:                      22-23 m

               Sarjtörzseké:                              13-15 m

   Mellmagassági átmérőjük:       90 – 120 cm

               Sarjtörzseké:                              31- 55 cm

Ezt a fasort is valószínűleg Báró Berg Gusztáv főbérlő létesítette.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák magas kort értek el és a mai egészségi állapotuk alapján még hosszú évtizedekig fenntarthatók.
• Az uradalmi időkből származó gazdaságtörténeti érték, az általuk díszített árok ma is fontos belvízelvezető.
• Az élővilág számára kiváló szálláshelyet biztosítanak a fák.
• Kiemelkedő tájképi értékkel rendelkezik.

9.  A hajdani tuskósi erdészház juharlevelű platán /Platanus hybrida/, mamutfenyő /Sequoiadendron giganteum/ és magaskőris 

/Fraxinus excelsior/fasora és facsoportja

               A fasor, ill. a facsoportok a Kis-Rába jobb oldalán, a Szegedi csatornától induló, a volt tuskósi erdészház környezetét átszelő, közel 2 km-es földút mentén találhatók.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0546

               Területe:                           6410 m²

               Művelési ág:                     saját út

               Tulajdonosa:                     Magyar Állam

               Kezelője:                          Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0544

               Területe:                           71061 m²

               Művelési ág:                     erdő

               Tulajdonosa:                     Magyar Állam

               Kezelője:                          Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0561

               Területe:                           119715 m²

               Művelési ág:                     szántó és árok

               Tulajdonosa:                     Magyar Állam

               Kezelője:                          Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

               A platánok kora 100-110 évre becsülhető. Egészségi állapotuk jó, földig ágasak, az elmúlt 30 évben nyesést nem kaptak, törzseik épek.

A mamutfenyők kora 100 évre becsülhető. Egészségi állapotuk változatos: vannak a facsoportban alászorult, koronájukat vesztett egyedek, továbbá található egy csúcstörött példány is.

A magaskőrisek kora 100-120 évre becsülhető. Az egyik törzs tőkorhadt, ill. odvas. Törékeny ágrendszerük a közelgő biológiai felső kor elérésére utal.

A fák maradványai a Kis-Rába folyót övező, hajdani tölgy, kőris, szil keményfás ligeterdőnek.

               A platánsort az 1970-es évek elején megritkították. A tuskók ismét kisarjadtak és a 19 tőről 10-12 m-es sarjak sűrítik a fasort.

               A hajdani erdészháztól északra eső kettős platánsor:     51 db egyedből

               A hajdani erdészháztól délre eső kettő platánsor:           21 db egyedből

               A hajdani erdészház melletti magaskőris facsoport:      5 db egyedből

               A hajdani erdészház melletti mamutfenyő facsoport:   16 db egyedből áll.

               A fasor-facsoport a hajdani tuskósi erdészház /szilágyi-ház/ környezetét, ill. a rajta keresztül vezető utat díszítette. A Kis-Rába partját, annak kiöntéséből származó magaslatot használta fel az út, biztonságos terepen lehetett eljutni a Kapuvári-, Osli-, Békási-égerbe. Az erdészház az első ilyen építmény volt a Hanságban.

               A platánok magassága:                                         22-26 m

               Mellmagassági átmérője:                                      80-130 cm között váltakozik

               A magaskőrisek magassága:                                 22-24 m

               Mellmagassági átmérőjük:                                    80-130 cm között váltakozik

               A mamutfenyők magassága:                                 24-25 m

               Mellmagassági átmérőjük:                                    65-113 cm között váltakozik

               Az alászorult mamutfenyők átmérője:                  46 és 51 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák magas kort értek el és még hosszú ideig fenntarthatók.
• A volt erdészház környezete, a hajdani Hanságba vezető út gazdaságtörténeti emlék.
• A fák dús lombozata, odvaik, az őket kísérő sűrű cserjeszint, a háborítatlan állapot kiváló szálláshelyet biztosít az élővilág számára.
• A mamutfenyő - mint Észak-Amerikából származó fafaj - főként ilyen nagy egyedszámmal, egyedülálló botanikai különlegesség.
• A fasor egésze, impozáns méreteivel kiemelkedő tájképi érték.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A két fasor közötti utat ma nem használják, ezért sűrű cserjeszint lepte el. A megközelíthetőség, a megtekinthetőség érdekében az utat évente két alkalommal le kellene kaszálni.

10. A miklósmajori magaskőris /Fraxinus excelsior/ tanúfák

               A kőrisfák a major területének különböző pontjain: a határőrség épülete előtt, a volt uradalmi cselédépületeknél és a major ÉNY-i sarkában találhatók.

               A területek helyrajzi száma: Kapuvár, 0411/15

               Területe:                              670 m²

               Művelési ág:                        lakóház, udvar

               Tulajdonos:                          Kiss Zoltánné Miklósmajor

               Kezelője:                             Kiss Zoltánné Miklósmajor

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0411/20

               Területe:                           19890 m²

               Művelési ág:                     erdő

               Tulajdonos:                       Magyar Állam

               Kezelő:                             Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0411/22

               Területe:                           2135 m²

               Művelési ág:                     út

               Tulajdonos:                       Magyar Állam

               Kezelő:                             Kisalföldi Mezőgazdasági Rt.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0413

               Területe:                           31298 m²

               Művelési ág:                     állami terület  és lakóház udvara

               Tulajdonos:                       Magyar Állam

               Kezelő:                             Győri Határőr Igazgatóság

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 0414/1

               Területe:                           8325 m²

               Művelési ág:                     szántó

               Tulajdonos:                       Magyar Állam

               Kezelő:                             Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

               A fák kora legalább 120-150 év köztire becsülhető és minden bizonnyal eltérő korúak. Egyes példányok sarjeredetűek. Életkoruk a biológiai felső határ felé közeledik, erre utalnak a bekorhadt ághelyek és az ágak törékeny volta. Néhány fa tősérült, odvasodó. Miután néhány példány kivételével a fák a személy – és járműforgalmat nem veszélyeztetik, a jövőjük még hosszú évtizedekben mérhető.

               A védelemre kijelölt fák részben az út és épületek mellett, részben az erdő rendeltetésű területen elhatárolható csoportban élnek. A törzsekre helyezett festékjel alapján ismerhetők fel a védett fák. Az erdő rendeltetésű területen álló többi egyed a mellettük lévő nyárfák kitermelése során annyira megsérült, hogy azok védetté nyilvánítása nem indokolt. Természetesen indok nélkül nem szabad kivágni őket.

               A védetté nyilvánítandó fák száma:        47 db

               A fák magassága:                                     16-23 m között váltakozik

                Mellmagassági átmérőjük                       43 cm és 89 cm közötti, átlag 71 cm

               Miklósmajor a Hanság egykori mocsárvizéből kiemelkedő, ún. lápszigeten épült fel az Esterházy-uradalom legfiatalabb településeként az 1930-40-es években. Addig, ezt az enyhe magaslatot a magaskőris alkotta, a tölgy, kőris, szil keményfás ligeterdő évszázadokban mérhető korú fái borították. A major létesítésekor az erdő nagy részét kivágták, ma már csak a védettségre javasolt maradványa látható.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák igen magas korúak és még hosszú évtizedekig fenntarthatók.
• Az elaggott kőrisek egy ősi, természetes erdőtársulás tanúfái, ezáltal kiemelkedő természeti értéket képviselnek.
• A fák magas egyedszámukkal, az idő által megviselt, dekoratív megjelenésükkel nagy tájképi értéket képviselnek.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A volt cselédépületek és a határőrség laktanyája előtt álló példányok fokozott megfigyelést kívánnak. A keletkező, veszélyes ágakat le kell vágni.
• A fák védettségét és az uradalmi major rövid történetét egy, az autóbusz-megállónál elhelyezett táblán kellene ismertetni.
• A fák egyéb gondozást nem igényelnek.

11. A hajdani „kiserdő” kocsányos tölgy /Quercus robur/ tanúfája

A fa Kapuvár belterületén, a Pátzay Pál múzeum udvarán található.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1478

               Területe:                           2152 m²

               Művelési ág:                     múzeum

               Tulajdonosa:                     Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

               Kezelője:                          Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

               A kora legkevesebb 150-200 évre becsülhető. Intézményi területen állva, kerítés által védetten kiváló egészségi állapotnak örvend, alacsonyan kezdődő, hatalmas koronája életerőről tanúskodik.

               A fa magassága:                       27 m

               Mellmagassági átmérője:                      135 m

               A fa a II. világháború után megsemmisült kastélypark, az ún. „kiserdő” több évszázados korú faegyüttesének része volt.

Maga a „kiserdő” pedig - a hajdani, rábaközi tölgy, kőris, szil keményfás ligeterdő - mint ősi, természetes erdőtársulás maradványa volt, kiegészülve néhány nem őshonos fafajjal. Ezekből maradt meg a tölgy szomszédságában három vénic szil, egy mezei juhar és egy páfrányfenyő.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A tölgyfa magas korával Kapuvár történelmének részévé vált.
• Tanúfája a várkastélyt hajdan övező „kiserdőnek”.
• Monumentális méretével, kiváló egészségi állapotával, kiemelkedő természeti és tájképi értéket képvisel.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• Néhány, a törzs álló részén lévő száraz ágat el kell távolítani. A múzeum épület tetőzetére fekvő ágak végét szintén le kell vágni.
• A kívülről szemlélődök számára, a törzs teljes hosszának láthatósága érdekében a betonkerítés egyik elemét idomvasból készült elemmel kell kiváltani.
• A tölgy, szilek, mezei juhar és páfrányfenyő védettségére utaló ismertető táblát kell elhelyezni a kerítésen belül.
• Célszerű lenne a múzeum udvarán felhalmozott köztéri tárgyakat, emlékműveket skanzenszerűen felállítani a tölgyfa környezetében.

12.  A hajdani „kiserdő” páfrányfenyő /Ginkgo biloba/ tanúfája

A fát a Pátzay múzeum raktárépülete fogja közre úgy, hogy az építmény nem érintkezik annak törzséhez.

                        A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1478

                        Területe:                           2152 m²

                        Művelési ág:                     múzeum

                        Tulajdonosa:                     Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

                        Kezelője:                          Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

            A kora 100 év felettire becsülhető. A törzs alsó része egészséges, sérülésmentes, a felső törzsrészen kisebb bekorhadt ághelyek láthatók. Ágrendszere a csúcs kivételével egészséges, kiváló regeneráló képességet mutat.

                        Magassága:                             25 m

                        Mellmagassági átmérője:       96 cm

            Ez a fa is a II. világháború után megsemmisült kastélypark, a „kiserdő” faegyütteséhez tartozott. A páfrányfenyő hazája Japán és Kína, tehát exotaként volt jelen a parkban, az         1800-as években felkarolt egyik divatfaként.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fa magas kort ért el, része volt a hajdani kastélyparknak.
• Mint exota fafaj, nálunk botanikai különlegesség.
• Kiemelkedő méretével, impozáns alakjával nagy tájképi értéket képvisel.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• Kezelést nem kíván a fa.

13.  A hajdani „kiserdő” három vénic szil /Ulmus laevis/ tanúfája

A három fa egyike a Pátzay múzeum udvarában, kettő pedig kívül, annak kerítése mellett található.

A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1478

Területe:                            2152 m²

Művelési ág:                     múzeum

               Tulajdonosa:                     Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 

               Kezelője:                          Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1388

               Területe:                           6724 m²

               Művelési ág:                     közterület

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

               Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

               A fák kora 100 év felettire becsülhető. A törzsek egészségesek, szintúgy a lombkoronájuk is. A fafaj természetes adottságaihoz viszonyítva kiváló méreteket értek el.

               Magasságuk:                                          24-26 m

               Mellmagassági átmérőjük átlaga:         85 cm

               A fák a II. világháború után megsemmisült kastélypark, az ún. „kiserdő” több évszázados korú faegyüttesének részét képezték. A Rábaköz hajdani természetes erdőtársulásának egyik névadója az 1900-as évek elején a szilfavész /baktériumos, vírusos járvány okozta betegség/ áldozata lett. Csak az idős példányok vészelték át a katasztrófát. Ezért ma már a szil természetes erdőállományokban alig fordul elő. A védettségre javasolt három példány már a járvány idején is magas korának köszönheti fennmaradását.

A védetté nyilvánítás indoka:

• Magas korukkal, a „kiserdő” parkfáiként Kapuvár történelmének részévé váltak.
• Mint a szilfavésztől megmenekült példányok, botanikai és genetikai értéket képviselnek.
• Tekintélyt parancsoló méretükkel, bordás-csomoros törzsükkel kiemelkedő tájképi értékkel bírnak.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák tövén minden évben sarjak keletkeznek, amit az érdekes, terpeszes tőrész láthatósága érdekében le kell nyesni.
• Védettségükre a tölgyfánál elhelyezett tájékoztató tábla utal.

14. A hajdani „kiserdő” mezei juhar /Acer campestre/ tanúfája

A fa a Pátzay múzeum kerítése és a járda között található.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1388

               Területe:                           6724

               Művelési ág:                     közterület

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Városi Önkormányzat

               Kezelője:                          Kapuvár Városi Önkormányzat

               A fa kora 100 év felettire becsülhető. A fafaj kiemelkedő méretet elért egyede. Egészségi állapota a korának megfelelő, egy vastag ág levágása helyén tapasztaltható be nem nőtt ággörcs. A törzse egészséges, szintúgy a lombozata is.

               A magassága:                            24 m

               Mellmagassági átmérője:                      68 cm

               Ez a fa is a II. világháború után megsemmisült kastélypark faegyütteséhez tartozott, a hajdani tölgy, szil, kőris ligeterdő kísérőjeként volt jelen. Ma már a természetes és ültetett erdőkben, a Kisalföldön elvétve fordul elő ilyen nagy méretet elérő egyed.

A védetté nyilvánítás indoka:

• Magas kora, a kastélyparki múltja rangot ad számára.
• A fa kézművesség által kedvelt, de nem utánpótolt fafaj ilyen nagy méretet elérve botanikai ritkaság és genetikai értéket képvisel.
• Dekoratív megjelenésével tájképi értéket képvisel.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• Védettségére a tölgyfánál elhelyezett tájékoztató tábla utal.
• A fa egyéb kezelést nem igényel.

15. A várárok juharlevelű platánja /Platanus hybrida/

A fa a várkastély előtti árokban, a 85. sz. főút mellett látható.

A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1487/1

Területe:                            17597 m²

Művelési ág:                     park és várkert

Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

Kezelője:                          Kapuvár Város Önkormányzata

A fa kora legalább 150 évre becsülhető. A főútra benyúló egyik vastag ágát le kellett vágni, de a nagy vágásfelület sebkezelést kapott és nem korhadt be. A fa törzse egészséges, a lombozata, ágrendszere életerős.

            Magassága:                       29 m

Mellmagassági átmérője:  120 cm

            Magányos faként él a várárokban, ezért tudott oldalirányban hosszan kinyúló ágakat növeszteni. Láthatóan mentes a napjainkban fellépett platánbetegségtől.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fa igen magas kort érte el, meghatározó résztvevője Kapuvár zöldövezetének.
• Egyike a kevés, megmaradt, hajdani várkastélyt közvetlenül övező parkfáknak.
• Impozáns méretével és alakjával kiemelkedő tájképi érték.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A levágott nagy ág sebfelületét 2-3 évenként ismételten kezelni kell.

16.   A várkastély melletti korai juhar /Acer platanoides/

A fa a várkastély északi homlokzatánál, a várárok szélén található.

A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 1487/1

Területe:                            17597 m²

Művelési ág:                     park és várkert

Tulajdonosa:                     Kapuvár Város Önkormányzata

Kezelője:                           Kapuvár Város Önkormányzata

            A fa kora 120 év felettire becsülhető. Törzse ép, koronája egészséges, de a magas korból eredően kisebb száraz ágak keletkeznek és ágletörések is előfordulnak.

            A fa magassága:                                                                  21 m

            Mellmagassági átmérője az alacsony elágazás előtt:         118 cm

            A két elágazás átmérője:                                                     78 cm és 62 cm

            Egyedülálló faként erőteljes koronát fejlesztett. Központi szerepet töltött be a várkastély környezetének díszítésében.

A védetté nyilvánítás indoka:

• Igen magas kort ért el, részévé vált a várkastély történetének.
• Impozáns méreteivel meghatározó tájképi érték.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fa forgalmas helyen áll, ezért fokozott figyelem kell a száraz ágak eltávolítására.

17.   A vasútállomás főépülete melletti vénic szil /Ulmus leavis/

A fa a vasútállomáson, a lebontott utasellátó épülete mellett található.

Terület helyrajzi száma:   Kapuvár, 4193

Területe:                            76385 m²

Művelési ág:                      közforgalmú vasút

Tulajdonosa:                     Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.

            A szilfa kora 100 év felettire becsülhető. A koronája kissé feltolódott, terebélyes és egészséges.  Törzse sérülésmentes, a gyökérzetén látható kisebb károsodás. A felső törzsrészben látható egy vastag ág levágása és néhány letörés helye.

            Magassága:                                               24 m

Mellmagassági törzsmetszete:                 elliptikus

A kisebbik átmérőben:                             60 cm

Nagyobbik átmérőben:                             111 cm

A fa a szilfavészt már idős korban átvészelt példány, megmaradt tanúja a Rábaközt hajdan uraló tölgy-kőris-szil, keményfás ligeterdőnek.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fa igen magas kort ért el.
• Ritkán látható tanúfája egy hajdani erdőtárulásnak.
• Impozáns méretű, kiemelkedő tájképi érték, egyben botanikai látványosság, genetikai értékhordozó.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

•    A fa külön kezelést nem kíván.

18.   Császárfa /Paulownia tomentosa/ az erdészeti székház udvarán

A fa az erdészetek székházának udvarán található.

            A terület helyrajzi száma:   Kapuvár, 1489/1

         Területe:                              1460 m²

         Művelési ág:                        épület és udvar

         Tulajdonosa:                        Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

         Kezelője:                             Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

A császárfa kora 55-60 évre becsülhető. Gyors növésű fa, erőteljes ágrendszerrel rendelkezik. Néhány száraz, letört ág helyén be nem nőtt ághely található a törzsön.

            A fa magassága:                   16 m

            Mellmagassági átmérője     72 cm

A fa az uradalom hajdani tiszttartói lakásának udvarát díszítette.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fafaj Kínából származik, nálunk botanikai különlegesség.
• Az előző és az idei évi termés átfedéssel mindig jelen van a fán, ami kiemelten dekoratívvá teszi. Az egyébként is szép megjelenésű fa kiemelkedő tájképi érték.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fa külön kezelést nem igényel.

19.  A Damjanich utcai szakrális kisemlék melletti két vadgesztenyefa

/Aesculus hippocastanum/

A két vadgesztenye a Damjanich utcában egy szakrális kisemlék két oldalán díszlik.

      A terület helyrajzi száma:   Kapuvár, 569/1

            Területe                               2848 m²

      Művelési ág:                        közterület

      Tulajdonosa:                        Kapuvár Város Önkormányzata

      Kezelője:                             Kapuvár Város Önkormányzata

         A fák kora legalább 90 évre becsülhető. Koronájuk terebélyes, dús és egészséges. A törzseik sérülésmentesek, 3 m-ig ágtiszták.

      Magasságuk:                          18 m

      Mellmagassági átmérőjük:   70 cm

      A fák valószínűleg a szakrális kisemlék építésével egyidejűleg kerületek ültetésre, de a létesítés dátuma nem szerepel az építményen.

A védetté nyilvánítás indoka:

• A két fa által átölelt kisemlék megkapó tájképi és történeti emlék.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A vadgesztenyefák aknázómoly elleni védelme évente aktuális.

20.  A Lumniczer Sándor Kórház tulipánfái /Liriodendron tulipifera/

A három tulipánfa a kórház „D” épületének közelében található.

            A terület helyrajzi száma:   Kapuvár, 405/4

            Területe:                              26023 m²

            Művelési ág:                        kórház

            Tulajdonosa:                        Kapuvár Város Önkormányzata

            Kezelője:                             Kapuvár Város Önkormányzata

            A fák kora 60-70 évre becsülhető. Viszonylag sűrű állásban vannak, ezért kis koronával rendelkeznek, de ezek egészségesek. A törzsek sérülésmentesek.

            Magasságuk:                              16-17-23 m

            Mellmagassági átmérőjük:       48-45-68 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák magas korukkal, dekoratív megjelenésükkel a kórház parkjának kiemelkedő díszei.
• Az egyébként Észak-Amerikában honos fák nálunk botanikai különlegességnek számítanak.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák különleges kezelést nem igényelnek.

21. A Lumniczer Sándor Kórház két szivarfája /Catalpa bignonioides/

A két szivarfa a kórház „D” épülete, ill. a belgyógyászat épülete közelében található.

            A terület helyrajzi száma:     Kapuvár, 405/4

            Területe:                                26023 m²

            Művelési ág:                          kórház

            Tulajdonosa:                          Kapuvár Város Önkormányzata

            Kezelője:                                Kapuvár Város Önkormányzata

         A fák kora 60-70 évre becsülhető. Sokat gyötört, forradásos törzsük alacsony növésű, ágrendszerük már idős fára utal.

            Magasságuk:                            14 m  és 15 m

            Mellmagassági átmérőjük:    101 cm és 80 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák magas korukkal, különleges termésükkel, patinás törzsükkel a kórház parkjának különleges értékei.
• Az Észak-Amerikában honos fák botanikai különlegességnek számítanak.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fák különleges kezelést nem igényelnek.

22. Öntésmajor juharlevelű platán /Platanus hybrida/ fasora

A fasor az Öntésmajort átszelő közút keleti oldalán található.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 10070

               Területe:                           15267 m²

               Művelési ág:                     közterület

               Tulajdonosa:                     Kapuvár Városi Önkormányzat

               Kezelője:                          Kapuvár Városi Önkormányzat

         A fák kora 100-110 évre becsülhető. Minden bizonnyal Báró Berg Gusztáv ültettette. Tekintélyes koruk és a sokszori nyesés ellenére egy kivételével a fák egészségesek, törzsük sérülésmentes. A tősérült fa koronájában sok, levágásra váró száraz ág van. Az egészséges fákon folyamatosan keletkező kisebb-nagyobb száraz ágak jelenléte a magas korukból eredő, természetes jelenség.

               Az utca északi harmadában:                     6 db

               Az utca déli harmadában:                        6 db fa található

               Magasságuk:                                             19-20 m

               Mellmagassági keresztmetszetük:           elliptikus

               A kisebbik átmérőben:                              65-90 cm

               A nagyobbik átmérőben:                           75-95 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• A fák kora magas, de biológiai állapotuk alapján a jövőjük is hosszú évtizedekben mérhető.
• Báró Berg Gusztáv által létesített öntési mintagazdaság gondosan megtervezett majorfásításának részét képezték.
• Kiemelkedő tájképi értéket képviselnek.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A korábban nyesett törzsrészt a jövőben is ágmentesen kell tartani. Ez részben a villanyvezeték biztonsága érdekében elengedhetetlen, részben pedig a közút űrszelvényét is mentesíteni kell a benövő ágaktól.
• A villanyvezetékek biztonsága érdekében további, eddig még nem érintett ágat is le kell vágni.
• A fasor északi harmadában lévő egyedein, a járda által meghatározott síkban az ágakat le kell vágni. A művelet a szomszédos lakóházak biztonsága érdekében végzendő el.
• A tősérült egyed száradó ágai visszavágandóak.
• Miután a fasor lakott helyen van, a száraz ágak levágása folyamatos feladat.

23.   Az öntésmajori kistemplom udvarán lévő erdei fenyő                           /Pinus silvestris/

A fa az öntésmajori templom udvarán található.

               A terület helyrajzi száma: Kapuvár, 10055/3

               Területe:                           1432 m²

               Művelési ág:                     kápolna

               Tulajdonosa:                     Római Katolikus Egyházközség

               Kezelője:                          Római Katolikus Egyházközség

               A fa kora 100 évre becsülhető, a Báró Berg Gusztáv által építtetett uradalmi lakások egyikét díszítette. A törzse egészséges, a vezérhajtása hosszú évtizedekkel ezelőtt megsérült, ennek következtében különleges, torz korona jött létre.

               Magassága:                        13 m

               Mellmagassági átmérője: 53 cm

A védetté nyilvánítás indoka:

• Az uradalmi major részeként gazdaságtörténeti múltja van.
• Deformálódott koronája, különleges megjelenése a természet sokszínű megjelenésének bizonyítéka.
• Kiemelkedő tájképi értéket képvisel.

A védetté nyilvánítást követő kezelési igény:

• A fa beavatkozást nem igényel.

Kapuvár, 2003. szeptember

1. számú melléklet

K Ü L T E R Ü L E T E N

B E L T E R Ü L E T E N

2. számú melléklet