Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2004. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a településtisztaság egyes kérdéseiről

Hatályos: 2023. 11. 23

Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2004. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a településtisztaság egyes kérdéseiről

2023.11.23.

Tab Város Önkormányzata a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és az 58. § (1) bekezdésében valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELEKZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Tab város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed

a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;

b) az e rendeletben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) minden magánszemélyre, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, gazdálkodó szervezetekre, továbbá a társadalmi szervezetekre, akik vagy amelyek a (2) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket, vagy amelyeket kötelezettségek terhelik.

b) akik vagy amelyek a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék, kaszálék, egyéb növényi maradványok.

(2) Hangosító berendezés: bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki.

(3) Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét.

(4) Roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményező (felső humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor.

(5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat.

(6) Zöldterület: a település mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a település lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobbrészt növényzettel borított terület, beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított pihenést, védelmet szolgáló területet.

(7) Gondozott zöldterület: olyan zöldterület, ahol a növények kiültetését, pótlását, a pázsit nyírását, öntözését, a fák és cserjék gondozását rendszeresen végzik.

(8) Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője.

(9) Járdaszakasz: járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület.

(10) környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály hatálya alá eső tevékenységből származó káros hatású kültéri zaj ( A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Korm. Rendelet 3. § a) pontja)

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI; KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége

3. § (1) Az önkormányzat biztosítja a környezet védelmére alkotott jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

(2) A városban történő fejlesztések során érvényesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, segíti a környezet állapotának javítását.

(3) Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, civil társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal.

Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

4. § (1) Tab Város Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében „Környezetvédelmi Alap”-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap bevételi forrásai a következők:

a) a városi önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a Tab város területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) az önkormányzat bevételeiből - az éves költségvetési rendeletben meghatározott - környezetvédelmi célokra elkülönített összeg,

e/ az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,
f) az 1995. évi LIII. tv. 58. §. (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,
g) az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések, illetve bármely, az Alapot illető egyéb bevétel.

Az Alap felhasználása

5. § (1) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

(2) Az Alap felhasználásáról a Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérése után - a polgármester javaslata alapján - a képviselőtestület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(3) Az Alapot Tab város közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása érdekében,

b) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására,

c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartására,

d) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére,

e) a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,

f) a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére,

g) a környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére.

(4) Az Alapba befolyt összeget, mely az (1), (2) bekezdéseiben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

Az Alap kezelése

6. § (1) Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását a Településfejlesztési Bizottság ellenőrzi.

(2) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásért a polgármester felelős.

(3) A jegyző minden év végéig köteles tájékoztatást adni a Településfejlesztési Bizottságnak, illetve a képviselő-testületnek a befolyt, illetve felhasználásra került összegekről.

(4) Az Alapba befolyó összegeket és onnan történő kifizetéseket a Tab Város Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájától elkülönített számlán kell kezelni.

III. Fejezet

AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

A levegő tisztaságának védelme

7. § (1)1

(2) Az avar és növényi hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(3) Amennyiben a komposztálás nem megoldható a növényi hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve égetéssel kell gondoskodni.

(4)2 Családi és kertes háznál kerti hulladékot (pl.: avart, ágakat, nyesedéket) égetni, csak október és november, továbbá március és április hónapokban lehet minden nap reggel 9.00 és este 19.00 között, kizárólag szélcsendes időben, a tűzvédelmi előírások betartásával.

(5) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(6) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(7) Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs ne maradjon.

(8) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű valamint veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.).

(9) Mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

(10) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el. Június 1. és szeptember 30. között külterületen is tilos égetni.

(11) A gyomok, allergiakeltő növények irtásáról még azok virágzása előtt kell gondoskodni, mechanikus vagy vegyszeres úton.

A víz minőségének védelme

8. § (1) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vagy zárt csapadékelvezető árokba, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezetőben, nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos.

(3) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(4) Szennyvízcsatorna hálózatra rákötni csak a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és Tab Város Polgármesterének a hozzájárulásával, csapadékvíz elvezető csatornára rákötni csak Tab Város Polgármesterének hozzájárulásával lehet.

(5) A települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását külön rendelet szabályozza.

A föld védelme

9. § Aki olyan tevékenységet folytat, amely eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

Azokon a területeken, ahol gépjárműforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín füvesített legyen és ne vízzáró módon (lebetonozva) kerüljön lefedésre.

Zaj- és rezgésvédelem

10. § (1)3 A zajforrásnak minősülő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításárról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési alapértékeket ne haladja meg.

(2)4 A város egész területén 8.00-13.00 óra között folytatható mobil hangosító berendezés üzemeltetése. Vasárnap és munkaszüneti napokon mobil hangosító berendezés nem üzemeltethető.

(3)5 A mobil hangosító berendezést álló helyzetben üzemeltetni nem szabad.

(4) A várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sport rendezvények előtt a rendezvény szervezője az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel köteles beszerezni a jegyző engedélyét.

(5) Az engedély iránti kérelmet a rendezvény megkezdésének időpontja előtt legalább 15 nappal köteles a szervező benyújtani. Egy napnál rövidebb rendezvény jegyzői engedély nélkül tartható.

(6) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területen lévő más szórakoztatóipar létesítmény és hangosító berendezés zajkibocsátását, illetve a tevékenységgel összefüggő zajterhelést is, és azok együttes zajkibocsátása sem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti határértékeket.

(8) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

- zaj- és rezgéshatárok mindenkori betartására vonatkozó nyilatkozat,
- a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének pontos időpontjának megjelölését,
- a zajkeltés illetőleg a hangosítás módjának, eszközeinek megjelölését,
- a kérelmező megbízottjának a nevét, aki a zajértékek betartását vállalja és azért felelős,
- közterület használat esetén a polgármesterrel kötött közterület-használati szerződést.
(9) 6 Zajjal járó ház körüli munkát (betonkeverés, fűnyírás, gépi fűrészelés, stb.) hétfőtől szombatig 7.00-19.00 óra, vasárnap 7.00-12.00 óra között lehet végezni.
IV. Fejezet

AZ INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

11. § (1) A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) A közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, gyommentesítéséről, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel, valamint a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat Tab Város Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezete (továbbiakban: GAMESZ) útján gondoskodik.

(3) Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel, úszó telkekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (kiépített beton vagy egyéb átereszek), valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról -ide értve a hó és sikosság elleni védelezést is- az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(4) Közös tulajdonban álló -ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat is- épületek

esetében a (3) bekezdésben írt tisztántartás a tulajdonosok kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezéséért a társasházi és szövetkezeti lakásoknál a közös képviselő, vagy az intéző bizottság a felelős.
(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek
tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

12. § (1) Közterületen építési, bontási anyagot Tab Város Önkormányzatának a közterület használatáról, védelméről, díjáról szóló 13/1996. (IV. 29.) számú rendelete 2. § (1) bekezdésében meghatározott közterület-használati szerződés alapján szabad tárolni.

(2) Az ingatlanokon csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen, továbbá megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, végrehajtási rendeltei előírásainak, továbbá Tab Város Önkormányzatának a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 21/2003. (VIII.29.) számú rendeletének.

(3) Közterületen bárminemű burkolat (közút, járda) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(4) Amennyiben a közterület felbontásával járó munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek ártalmatlanítás, avagy hasznosítás céljából el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

13. § (1) Közterületen hulladék csak kiszóródást megakadályozva, környezetszennyezést kizáró módon szállítható. Ha a szállítás közben környezetszennyezés következne be, a szennyezés okozója köteles a bekövetkezett szennyezés megszüntetéséről és a további szennyezés bekövetkezésének megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a tevékenység elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

14. § (1) A közterületek, a közösségi sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek szennyezése tilos.

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról az önkormányzat képviselő-testületének külön rendelete rendelkezik.

15. § (1) A település közterületein tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre és más ingatlanára ne kerüljön.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

16. § (1) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg

kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésről – a rendelet 8. § (4) bekezdésében előírt hozzájárulással – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(2) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.
Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.
(4) A város területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba
illetve zárt csatornába tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

17. § (1) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt, tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell az ónos esőtől, jégtől, hótól megfelelően letisztítani, csúszásmentessé tenni, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni.

A felhintésre bomló anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.
E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.
A szóróanyag beszerzéséről az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia.
(2) A járda és a közút síkosság-mentesítését az ingatlantulajdonosnak úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
– a gyalogos közlekedési útvonalon,
– az útkereszteződésben,
– az úttorkolatban,
– a kapubejárat elé, annak teljes zélességében,
- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.
V. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

1/A.7 18. §.

(1)
(2)
VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

.

(1) Ezen rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata 14/2002. (VIII.21.), 12/2002. (VI.25.), 30/2000. (XII.22.), 19/2000. (IX.29.), 10/2000. (II.25.), 9/2000. (II.25.), 5/2000. (I.28.), 30/1996. (XII.30.), 14/1996. (IV.29.), 12/1993. (VI. 23.) számú rendeletekkel módosított 3/1992. (III.25.) számú rendelete.
(2a) 8 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1

A 7. § (1) bekezdését a Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 7. § (4) bekezdése a Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Módosította a 9/2013. (VI. 5.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2013. július 1. napjától.

4

Módosította a 9/2013. (VI. 5.) rendelet 1. § (2) bekezdése, a 17/2013. (VIII. 30.) rendelet 1.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. szeptember 1. napjától

5

Hatályát vesztette a 9/2013. (VI. 5.) rendelet 2. §-ával, beiktatta a 17/2013. (VIII. 30.) rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2013. szeptember 1. napjától.

6

Módosította a 9/2013. (VI. 5.) rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2013. július 1. napjától.

7

Hatályát vesztette a 12/2012. (IV. 27.) rendelet 7. §-ával, hatálytalan 2012. április 30. napjától.

8

Beiktatta a 27/2009. (VIII. 31.) rendelet 8. §-a, hatályos 2009. szeptember 1. napjától.