Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésében, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2./A. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §^[2]

A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város közigazgatási területén az egészséges, tiszta, esztétikus és balesetveszély-mentes lakókörnyezet megőrzése, a köztisztaság és településtisztaság helyzetének fokozatos javulása érdekében megállapítsa azon helyi szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyek biztosítják a környezetünk tisztán tartásával és védelmével összefüggő feladatok eredményes végrehajtását.

2. §

(1) A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) ^[3]

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó magánszemélyekre, társasházi lakóközösségekre, székhellyel vagy telephellyel rendelkező, illetve itt tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre és egyéni vállalkozókra.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre. Ezen hulladékok kezelését és az ezzel összefüggő tevékenységeket külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

3. §

A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

4. §

E rendelet alkalmazásában:

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztán tartása;

b)^[4] közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat (pl.: közút, járda, tér, közpark, közkert, alul-és felüljáró stb.) ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, illetve a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület, annak állapotától függetlenül;

c) köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás): megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, a m) pontban meghatározott szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége;

d) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása – ideértve a hulladék eltávolítását is –, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, valamint folyamatos gyommentesítése;

e)^[5] peremkerületi városrészek: Andráshida, Avashegy, Bazita, Becsali, Bekeháza, Botfa, Csácsbozsok, Ebergény, Egerszeghegy, Gálafej, Gévahegy, Gógánhegy, Hatháza, Jánkahegy, Lukahegy, Nekeresd, Neszele, Pipahegy, Pózva, Öreghegy, Ságod, Szenterzsébethegy, Vakaroshegy, Vorhota és Zalabesenyő;

f) belváros: az e) pontban felsoroltakon kívüli belterületi, lakott városrészek;

g) ^[6]

h) köztéri szobrok fogalma alá tartoznak a művészeti-, kegyeleti szobrok, emlékművek, emlékkövek, emlékoszlopok, díszkutak, szökőkutak;

i) játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;

j)^[7] közterületi berendezés fogalma alá tartoznak a közterületeken felállított padok és más parkbútorok, utcabútorok, hulladékgyűjtő edények;

k) közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

l)^[8] gyom: az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény;

m)^[9] közszolgáltató, szakvállalkozó: Városgazdálkodási Kft. (Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.), illetve a 12. § (7) bekezdés és a 12. § (9) bekezdés b) , c) pontja tekintetében a ZALA-DEPO Kft. (Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.), és a 12. § (12) bekezdése esetén a LÉSZ Kft. (Zalaegerszeg, Kert u. 39.), továbbá a 16. § (1) bekezdés tekintetében a Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft. (Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 47-51.)

II. fejezet

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS KÖZTISZTASÁGI FELADATOK

5. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak;

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti közterület (járda, zöldsáv stb.) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;

b) a járdaszakasz melletti vagy az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, továbbá

c) tömbtelken és úszótelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, az ingatlan előtti, valamint körülötte lévő 4 méter széles területsáv tisztán tartásáról, valamint, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;

d) a beépítetlen ingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről;

e) az ingatlan használatában lévő, közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztán tartásáról;

f) az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok (forgalomirányító lámpa és tábla) láthatóságát.

(3) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

(4) Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi és szövetkezeti lakásokat is – épületek esetében az (1)-(2) bekezdésekben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezéséért a társasházi és szövetkezeti lakásoknál a közös képviselő felelős.

(5)^[10] Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben köteles az ingatlan és környezetének gyommentesítéséről szükség szerinti gyakoriságú kaszálással gondoskodni. Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos részletszabályokat az önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza.

(6) A belvárosban és a peremterületi városrészekben szükség szerint az épületek homlokzatát a földszint magasságáig, továbbá a kerítéseket a tulajdonosok (használók) kötelesek letakarítani. Az aktualitásukat vesztett, szakadt, vagy illegális falragaszokat, a közízlést sértő vagy a városképet rontó festéseket – amennyiben a hirdetmény elhelyezője e kötelezettségének nem tett eleget – az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles folyamatosan eltávolítani.

(7) Az ingatlan tulajdonosa (használója) a köztisztasággal kapcsolatos feladatok elvégzéséből keletkezett hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles gondoskodni. Tilos a keletkezett hulladékot elhagyni, a közterületen – a rendeletben foglaltaktól eltérő módon – elhelyezni, kezelni, illetőleg a csapadékelvezető rendszerbe önteni.

(8) A rendeletben meghatározott, köztisztasággal kapcsolatos feladatok elvégzése során keletkezett (észlelt) veszélyes hulladékot tilos összekeverni más hulladékkal vagy anyaggal, annak összegyűjtésére és ártalmatlanítására a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletének előírásait kell alkalmazni.

(9)^[11] A rendeletben meghatározott, köztisztasággal kapcsolatos feladatok elvégzése során keletkezett (észlelt) állati hulladékkal – ideértve az állati trágyát is – , továbbá az elhullott állati tetemmel kapcsolatban az önkormányzat állattartási rendeletében szabályozottak szerint kell eljárni.

(10) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról – az (1) bekezdésben foglaltak alapján – a terület, épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának, kezelőjének), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének (együtt: fenntartó) rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtásnak ki kell terjednie az ingatlant körülvevő, a (2) bekezdésben meghatározott területre is. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az ingatlan használói az irtást tűrni kötelesek. Az irtással kapcsolatos tevékenységre a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI TERÜLETEK TISZTÁN TARTÁSA

6. §

(1)^[12] Építéssel, bontással vagy felújítással érintett ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, különös tekintettel az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható építési-bontási hulladékok - annak felhasználásáig - az ingatlanon belül rendezett módon történő tárolásáról. Az egyéb, a keletkezés helyén nem hasznosítható hulladék elszállításáról, ártalmatlanításról - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – kell gondoskodni.

(1a)^[13] Bontási munkák befejeztével az ingatlan tulajdonosa köteles a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a telek területi adottságának megfelelő, természetes terepfelületét helyreállítani.

(2)^[14] Építési, bontási, felújítási munkáknál, valamint az úttest, járdaszakasz felbontásánál keletkezett por és szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni. A munkálatok során, illetve a közterület rendeltetéstől eltérő használata esetén a növényzetet, létesítményeket a szennyeződéstől, rongálódástól meg kell védeni.

(3) Az építő- vagy bontási anyagot úgy kell elhelyezni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építő- vagy bontási anyag tárolására a 15. § (1)-(3) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(4) Az építési területekről a közterületre történő sárfelhordás, ill. egyéb szennyeződés letakarításáról, a szükséges jelzések kihelyezéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(5) A közterületen bármely burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) vagy zöldterület felbontása csak az önkormányzat– országos közúthálózatba tartozó utak esetén a területileg illetékes közútkezelő – hozzájárulásával, az abban foglalt feltételek betartásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék vagy más hulladék keletkezik, azt a közterületről folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani, a közterület eredeti állapotát helyre kell állítani, és meg kell tisztítani. A keletkezett hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az építtető köteles gondoskodni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletben, továbbá a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(7) Közművekben bekövetkezett hibák elhárítását, javítását követően a közterület feltakarításáról és az eredeti állapot helyreállításáról a hiba elhárítója köteles gondoskodni.

(8) A közterület rechabilitációját legkésőbb a munka befejezését követő 30 napon belül el kell végezni.

(9)^[15] Bármely okból félbehagyott építési beruházás, továbbá bontással érintett ingatlan esetén az ingatlan tulajdonosa köteles a telek, valamint a félbehagyott építményrész csapadékvíz-elvezetését úgy megoldani, hogy a területen, valamint az építményrészben pangó víz ne keletkezhessen.

KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEK, SZEMÉLYEK KÖTELEZETTSÉGEI

7. §

(1) A szórakozó-, vendéglátó- és elárusító helyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek, intézmények körüli területet az 5. § (2) bekezdésben foglaltak szerint – a közútkezelővel kötött eltérő megállapodás hiányában a használó (üzemeltető) köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 7.00 óráig feltakarítani, és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, havat eltakarítani, biztosítani a síkosságmentességet, valamint eltávolítani a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése során keletkezett hulladékok gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a használó (üzemeltető) a rendelet 5. § (7)-(10) bekezdésében foglaltak szerint köteles gondoskodni.

HÓ- ÉS SÍKOSSÁGMENTESÍTÉS

8. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója, üzemeltetője, ill. az építtető) köteles az 5-6. §-okban meghatározott területekről a havat letakarítani, illetőleg a területet síkosságmentessé tenni, szükség esetén naponta többször is.

(2) Hórakást tilos elhelyezni útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedési járművek megálló- és várakozó helyén, közszolgáltatási felszerelési tárgyakon (vízelzáró csap, gázcsap, csapadékcsatorna lefolyója stb.), lámpaoszlop és hirdetőoszlop köré, kapubejárat elé.

(3) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl. kőzuzalék, fűrészpor, homok) kívül csak klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m²-nél lehetőleg ne legyen több. Ezen anyagokat közterületen, valamint zöldterületen tárolni csak zárt edényben, a környezetszennyezést kizáró módon lehet.

(4) Síkosságmentesítési munkák során kiemelt figyelmet kell fordítani a közutak, kerékpárutak, gyalogutak, gyalogjárdák és várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. Klorid tartalmú vegyszereket zöldterületeken, illetőleg a növényzet közvetlen közelében használni tilos.

(5) A járdák, gyalogutak tisztítása, hó- és síkosságmentesítése során ügyelni kell arra, hogy azok burkolata ne rongálódjék meg.

III. fejezet

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSÁVAL ÉS HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ^[16]

9. §

(1)^[17] Tilos a közterületen hulladékot elhelyezni, elhagyni, – a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, kezelni, a közterületet és köztéri szobrot bármely módon beszennyezni, azokat, valamint a közterületen elhelyezett létesítményeket, berendezéseket és növényzetet megrongálni, eltulajdonítani, a közterületnek minősülő zöldterületen élő védett állatokat, növényeket pusztítani, élőhelyüket károsítani. Állati tetemet és olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a lakók egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(2) Aki a közterületet, köztéri szobrot bármely módon beszennyezi, köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(3) Aki a közterület létesítményeit vagy az azon lévő növényzetet, illetve köztéri szobrot megrongálja, köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, köteles a rongálással okozott kárt az önkormányzatnak megtéríteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség nem érinti a szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséget.

10. §^[18]

(1) A közterületet, továbbá a  közterületen felállított virágtartókat és a bennük lévő növényzetet, a köztéri szobrokat, játszóeszközöket, közterületi berendezéseket rendeltetésének megfelelő célra és módon, jogszabályok keretei között, állaguk sérelme és mások nyugalmának, pihenésének zavarása nélkül bárki díjmentesen használhatja.

(2)^[19] A bekerítetlen közterületi játszóeszközök esetén az eszközre kihelyezett dohányzást tiltó tábla 15 méteres sugarú körén belüli terület minősül a játszótér határának.

Közterületi játszóterek játék felszereléseit csak 18 éven aluli gyermekek használhatják, 6 éven aluli gyermekek a játszótéren csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak.

(3) Szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokat az önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza.

(4) Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen, azok állapotától függetlenül, járművel közlekedni és ott parkolni, a gépjárműveket ott javítani vagy tisztítani tilos.

(5) Szilárd burkolattal ellátott közterületen engedélyezett a gépjárművek felsőmosása. A művelethez vegyszert használni tilos. Amennyiben a tevékenység folytán a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a gépjárműmosását végző köteles haladéktalanul gondoskodni.

(6) A város közigazgatási területén kutyafuttatás, -sétáltatás kizárólag az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletben kijelölt helyeken és módon lehetséges.

(7)^[20] Közterületen lévő fás szárú növények kivágását, valamint ezek pótlását a jegyző engedélyezi a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Amennyiben a fa pótlása nem teljesíthető, abban az esetben jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott Radó-féle értékmeghatározás alapján a fa értékét a kérelmező köteles az önkormányzat számára megfizetni.

(8)^[21] Közterületen növényzetet telepíteni – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a saját tulajdonú ingatlannal határos 5 méteres távolságon belüli közterületen lehet, egyéb esetekben a polgármester hozzájárulása szükséges. A közterületre telepített növényzet gondozása, fenntartása, szakszerű kezelése a telepítést végző kötelezettsége.

(9)^[22] A külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények telepítése az ingatlan azon részén és oly módon történhet, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

11. §^[23]

(1) Közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata – külön önkormányzati rendeletben foglaltak alapján – az önkormányzattal megkötött közterület-használati szerződés alapján lehetséges. Ilyen esetben a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani, a használt közterületnek minősülő zöldterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagát megóvni, a keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni, jelen rendeletnek az adott tevékenységre vonatkozó 6., illetve 7. §-ában meghatározott módon.

(2) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején és azt követően a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a rendezvény területének és közvetlen környezetének tisztán tartásáról. A rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, folyamatos tisztán tartásáról és rendszeres fertőtlenítéséről.

12. §

(1) A közterület – ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról – az 5-11. §-okban, a 13. §-ban, továbbá a 12. § (3) bekezdésben, a 12. § (4) bekezdés a), c) pontjában, a 12. § (5)-(6) és (8) bekezdésekben foglalt esetek kivételével – az önkormányzat gondoskodik.

(2) Az önkormányzat a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos közszolgáltatási feladatait az általa megbízott szakvállalkozó útján, az érintett tulajdonosok e rendeletben meghatározott közreműködésével végzi.

(3) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartásáról a közútkezelő közhasznú társaság, magánutak tisztán tartásáról annak a területnek a tulajdonosa köteles gondoskodni, amelyen a magánút van, illetőleg állami tulajdonban lévő ingatlanon fekvő magánút esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) köteles gondoskodni. A tisztán tartási kötelezettségnek az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell eleget tenni.

(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében

a)       a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója;

b)      a belterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a szakvállalkozó, az önkormányzattal kötött szerződés szerint;

c)       a külterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője

köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint – gondoskodni, a helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. E rendelkezéseket kell alkalmazni a tömegközlekedést szolgáló járművek tekintetében is.

(5) A vasúti pályatest területe, valamint a vasúti töltés melletti 1,5 méter széles területsáv rendszeres tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról, ezen területsávban lévő nyílt árkok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint – a vasút üzembentartója köteles gondoskodni. Ez a kötelezettség nem terjed ki a fentiek szerinti azon területekre, amelyek más személy (szervezet) tulajdonában lévő ingatlanon helyezkednek el. Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.

(6) Helyi közutakhoz csatlakozó – a (4)-(5) bekezdés hatálya alá nem tartozó – várakozóhelyek és kijelölt rakodóhelyek üzemeltetése, tisztán tartása a terület kezelőjének, bérlőjének, használójának a feladata, akinek gondoskodnia kell a területre bevezető és a várakozóhely területén lévő utak és térburkolatok, valamint az oda- és elvezető gyalogutak tisztán tartásáról is, a helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően.

(7) A helyi közutak, - a (4) bekezdés a), c) pontjában felsoroltak kivételével – az út menti közlekedési létesítmények, leálló- és várakozóhelyek, valamint a fizetőparkoló rendszerbe nem tartozó gépjármű-várakozóhelyek hó- és síkosságmentesítése a szakvállalkozó kötelezettsége, amelyet az önkormányzattal kötött szerződés szerint, illetve a helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végez.

(8) A fizető parkoló rendszerbe sorolt gépjármű-várakozóhelyek, a területre bevezető és a várakozóhely területén lévő utak és térburkolatok, valamint az oda- és elvezető gyalogutak tisztán tartása, hó- és síkosságmentesítése az üzemeltető kötelezettsége, amelyet megállapodás alapján a szakvállalkozó útján végez el, a helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.

(9) A (7) bekezdésben felsorolt helyi közutak tisztítása, por- és gyommentesítése, a területükön elhelyezett szemétgyűjtőkből a hulladék rendszeres elszállítása, továbbá a (7)-(8) bekezdés hatálya alá nem tartozó közterületek (kerékpárutak valamint a gyalog- és kerékpárutak, gyalogos átkelőhelyek, úttartozékok, zajárnyékoló falak, járdaszigetek, a helyi közút útburkolaton kívül eső részei, önkormányzat fenntartásában lévő zöldterületek, közparkok, közterek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztülvezető gyalogjárók, ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, lejtő, gyalogút, térburkolat) tisztán tartása, hó- és síkosságmentesítése, a keletkező hulladék összegyűjtése és rendszeres elszállítása, a helyi közutak melletti növényzet, valamint a zöldterületek gondozása, alakítása, gyommentesítése a szakvállalkozó kötelezettsége, amelyet az önkormányzattal kötött szerződés szerint, továbbá a helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végez. Ennek során a szakvállalkozó gondoskodik:

a)       az utcai hulladékgyűjtő edények fenntartásáról, tisztántartásáról, rendszeres ürítéséről, a szemét elszállításáról, megrongálódása esetén a kisebb javítások elvégzéséről, a pótlási kötelezettség jelzéséről az önkormányzat felé;

b)      az önkormányzat által kihelyezett konténerek környezetének tisztán tartásáról,

c)^[24]     a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténerek melletti illegális hulladékok felszámolásáról,

d)^[25]     a Közszolgáltató által fenntartott, valamint a rendelet 12. § (9) c) pontjába nem tartozó területeken képződött illegális hulladékok felszámolásáról.

(10) A helyi közutakhoz tartozó nyílt árkok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a keletkező hulladék összegyűjtéséről és rendszeres elszállításáról az önkormányzat egyedi megrendelés alapján gondoskodik.

(11)^[26] A (7)-(10) bekezdésben felsorolt közterületeken a károsítók és allergén növények elleni védekezésről az önkormányzat a szakvállalkozóval kötött szerződés útján vagy egyedi megrendelések alapján gondoskodik.

(12)     Az önkormányzat tulajdonában álló játszótéri eszközök üzemeltetése, karbantartása, balesetveszélyessé vált eszközök esetén a használat megakadályozása, az eszközök szükséges kijavítása, továbbá karbantartási és ellenőrzési terv készítése a szakvállalkozó kötelezettsége, amelyről az önkormányzattal kötött szerződés szerint gondoskodik.^[27]

HIRDETŐK KÖTELEZETTSÉGEI

13. §

(1) Közterületre hirdetményt kihelyezni kizárólag a külön önkormányzati rendeletben meghatározott helyeken és módon szabad.

(2) A közterületre vagy annak létesítményeire, berendezéseire kifüggesztett, aktualitásukat vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője és megrendelője egyetemlegesen köteles gondoskodni.

SZENNYEZŐ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA, KÖZTERÜLETEN TÖRTÉNŐ IDEIGLENES TÁROLÁSA, KÖZLEKEDÉS SORÁN KELETKEZŐ SZENNYEZŐDÉSEK ELTÁVOLÍTÁSA, LOMTALANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

14. §

(1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki. Könnyen kihulló anyag (pl. homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.

(2) Undort keltő anyagot csak zárt tárolóval felszerelt járművel szabad szállítani. A jármű vezetőjének – külön jogszabály előírása szerint – vizsgával kell rendelkeznie.

(3) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállítása során, illetve a jármű üzemeléséből következően a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, illetve a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni.

(4) A város útjait szennyező idényjellegű szállítások esetén (kukorica, csuhé, cukorrépa stb.) a szennyeződés eltávolítása a szállító (fuvarozó) kötelessége.

(5) A közúti balesetekből eredő közterületi szennyeződések feltakarításáról, eltávolításáról – amennyiben a baleset kimenetele miatt arról a baleset előidézője gondoskodni nem tud – az önkormányzat a szakvállalkozó útján, megállapodásban foglaltak szerint gondoskodik.

15. §

(1) Tüzelő-, építő- és egyéb ömlesztett anyagot közterületen kizárólag a járdán, valamint a járda és az úttest közötti területen (nem zöldterületen) szabad ideiglenesen tárolni. 48 óra időtartamot meghaladó tároláshoz külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az önkormányzattal közterület-használati megállapodást kell kötni. Az anyag szétszóródását, környezetének szennyeződését védőburkolattal vagy más arra alkalmas eszközzel meg kell akadályozni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során – a védőburkolat ellenére, illetve annak megrongálódása miatt – az elhelyezett anyag szétszóródik, annak feltakarításáról, eltávolításáról, valamint a további szétszóródás megakadályozásáról a tulajdonos köteles haladéktalanul gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység befejezését, időtartam lejártát követően a tárolt anyag által elfoglalt közterület feltakarításáról a tulajdonos köteles haladéktalanul gondoskodni.

(4) A karácsonyi ünnepek után a fenyőfák közterületről történő elszállításáról – az önkormányzattal kötött szerződés szerint – a szakvállalkozó gondoskodik. A tulajdonos köteles a fenyőfát a hulladékgyűjtő edények mellett elhelyezni.

(5)^[28] A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor és egyéb ingóság – közterületre történő kihelyezése szigorúan tilos. A lomtalanítási akció során a lomtalanítási hulladékokra vonatkozóan a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(6)^[29]

IV. fejezet

A KÖZTISZTASÁGGAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16. §

(1)^[30] Közterületen nyilvános illemhely létesítése közgyűlési döntés alapján történik, üzemeltetéséről a szakvállalkozó gondoskodik. Az önkormányzati tulajdonban lévő, de üzemeltetésre átadott nyilvános illemhely rendszeres fertőtlenítéséről, az illemhely és környékének folyamatos tisztán tartásáról a szakvállalkozó gondoskodik.

(2)^[31] Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, az 5-7. §-ban, a 11. § (1)-(2) bekezdéseiben, és a 12. §-ban említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő (csikkgyűjtő) edényzet elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá rendszeres kiürítéséről, az edényzet és környékének tisztán tartásáról gondoskodni.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa, használója, illetve üzemeltetője jelen rendeletben foglalt közterület tisztántartási kötelezettségének idős kora, egészségi állapota vagy más ok miatt nem tud, illetve nem akar eleget tenni, a feladatok ellátására a szakvállalkozóval szerződést köthet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés időtartama alatt az ingatlantulajdonos (használó, üzemeltető) közterület tisztántartási feladatait a szakvállalkozó látja el.

(5)^[32] Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvános illemhely térítésmentesen  vehető igénybe.

ELHAGYOTT HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

17. §

(1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési (begyűjtési, elszállítási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási) kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megnevezi a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

(2) ^[33]

(3) A közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül az önkormányzat, a szakvállalkozó útján gondoskodik.

(4) Ha a közterületen elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesítheti.

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A KÖZTISZTASÁGI RENDELKEZÉSEK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

18. §

(1)^[34] A köztisztasággal kapcsolatos, jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője – a közterület-felügyelet és az érdekelt szakhatóságok bevonásával – rendszeresen ellenőrzi.

(2) A szakvállalkozó a jegyzőnél kezdeményezheti az ellenőrzést, ha tevékenysége során annak szükségességét észleli.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a városi tisztiorvos, továbbá a rendőrség általános feladat- és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG

19. §^[35]

(1) A jegyző a külön jogszabályok rendelkezései szerint hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

(2) A jegyző által kivetett hulladékgazdálkodási bírság a Környezetvédelmi Alap bevétele.

SZABÁLYSÉRTÉS

20. §

(1)^[36]

(2)^[37]

(3)^[38]

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

21. §

(1) Jelen rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelméről szóló 29/1993. (XI.1.) sz. rendelete, valamint a rendelet módosításáról szóló 49/1995. (XI.9.) számú önkormányzati rendelet és a 13/2000. (III.3.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A 25/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2005. június 18-án lépnek hatályba.

(4)       A 42/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelet 5. §-ával módosított rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba, melyeket a hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

(5) A 15/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. május 1-jén lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(6) A 21/2009. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. június 30-án lépnek hatályba.

(7) A 43/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. november 27. napján lépnek hatályba.

(8) A 15/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. április 21. napján lépnek hatályba.

(9) A 25/2012. (V.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. május 31. napján lépnek hatályba.

(10) A 36/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. december 24. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.