Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzati Képviselő-testülete

5/2004. (IV. 29.) ÖKT. rendelete

a 15/2004.(XII.28.); a13/2005.(XI.03.); a 10/2012.(VI.08.) és az 1/2014.(II.11.) rendelettel egységes szerkezetben.

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Tornyiszentmiklós Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, az 58. § (1) bekezdésében, az 1991. évi XX. törvény 85. §-ában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:[1]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, alkalmazási köre

1. §

(1)[2] A rendelet célja Tornyiszentmiklós Község közigazgatási területén az emberi egészség és a környezet állapotának megóvása érdekében a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme.

(2) A rendeletet Tornyiszentmiklós Község közigazgatási területén kell alkalmazni.

(3) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(4) Nem alkalmazható a rendelet veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

(5) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, bérlőjének kell gondoskodni.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §

(1) Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3)[3] A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató, az önkormányzat képviselő-testülete által kiválasztott Lenti Hulladékkezelő Kft. Lenti, Petőfi u.4.  ( továbbiakban: szolgáltató ).

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1.Települési szilárd hulladék: a háztartásból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási engedély, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 liter/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2.Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3.Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4.Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése.

5.Tisztántartás: az egyes ingatlanok, közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.

6.Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

7.Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

8.Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos, használó, bérlő által a közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj.

II. fejezet

KÖZTERÜLETEK, INGATLANOK TISZTÁNTARTÁSA

4. §

(1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt saját alkalmazottjai útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok, közterület használók kötelezésével gondoskodik.

(2) Önkormányzati tulajdonú közút, közforgalmú, közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények, belterületi váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről az ott keletkezett hulladék elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata a (4) bekezdés kivételével.

(4) az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.

(5) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, teret a tényleges használónak kell tisztántartani, függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

Az ingatlantulajdonos közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai

5. §

(1)[4]

a)[5]az ingatlan előtti járdának, járda hiányában zöldsáv, teljes területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b)az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyaiknak tisztítása, gyommentesítése, csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,

c)az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

d)[6]az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok (forgalomirányító tábla) láthatóságát.

2. Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

(3)[7] Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben köteles az ingatlan és környezetének gyommentesítéséről szükség szerint, de évente legalább két alkalommal kaszálással, az allergén növények irtásával, virágzásának megakadályozásával gondoskodni. Vegyszeres gyommentesítést csak az e rendelet 9/B.§.  előírásai szerint lehet végezni.

Levegőtisztaság-védelmi szabályozás

5/A. §[8]

A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, termékek előállításánál, használatánál a légszennyező anyagok legkisebb mértékű kibocsátására kell törekedni.

Avar és kerti hulladék, illetve mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanítás szabályai

5/B. §[9]

1. Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.
2. Amennyiben az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a kezeléséről ezen rendelet szilárd hulladékkal kapcsolatos szabályai szerint kell gondoskodni.
3. Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor /Erwinia amylovora/ a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás előírásai szerint kell eljárni.
4. Tilos égetni egészségügyi és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők és helyi védelem alatti területeken.

(5)

(6)

7. Az égetést minden héten szerdán, a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 9 és 17 óra között lehet végezni szélcsendes időben.
8. Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.
9. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
10. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.
11. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
12. A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.
13. Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását a jegyző ellenőrzi. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésével kapcsolatos levegővédelmi követelmények betartatása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

Az ingatlantulajdonos feladat az ingatlanokkal kapcsolatban

6. §

(1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezése, illetőleg csapadékvíz-elvezető árokba történő elhelyezése úgy, hogy az a szomszédos ingatlan állagát ne veszélyeztesse, rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(3) Csapadék-elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, trágyalevet bevezetni tilos.

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot csapadékelvezető árokba szórni, beleönteni tilos.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7. §

Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos, használó köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos, használó köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

8. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

9. §

(1) Tilos

a)az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b)a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje, stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

c)a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni,

d)a község közterületén járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz,

e)a település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, csapadékelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni.

(2) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat ilyen célra felhasználni, illetve ezzel megrongálni.

Hó- és síkosságmentesítés

9/A. §[10]

(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója, üzemeltetője, ill. az építtető) köteles az 5,7. §-okban meghatározott területekről a havat letakarítani, illetőleg a területet síkosság mentessé tenni, szükség esetén naponta többször is.

(2) Hórakást tilos elhelyezni útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedési járművek megálló- és várakozó helyén, közszolgáltatási felszerelési tárgyakon (vízelzáró csap, gázcsap, csapadékcsatorna lefolyója stb.), lámpaoszlop és hirdetőoszlop köré, kapubejárat elé.

(3) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl. kőzúzalék, fűrészpor, homok) kívül csak klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m²-nél lehetőleg ne legyen több. Ezen anyagokat közterületen, valamint zöldterületen tárolni csak zárt edényben, a környezetszennyezést kizáró módon lehet.

(4) Síkosság mentesítési munkák során kiemelt figyelmet kell fordítani a közutak, gyalogutak, gyalogjárdák és várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. Klorid tartalmú vegyszereket zöldterületeken, illetőleg a növényzet közvetlen közelében használni tilos.

(5) A járdák, gyalogutak tisztítása, hó- és síkosság mentesítése során ügyelni kell arra, hogy azok burkolata ne rongálódjék meg.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

9/B. §[11]

(1)Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése a földhasználó, illetve a termelő kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30-ig, majd folyamatosan, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2)A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(3)A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(4)Az (1) bekezdésben leírtak megtartását – helyszíni szemle alapján belterületen - a jegyző ellenőrzi.

(5)Amennyiben a helyszíni szemle során kiderül, hogy a belterületi ingatlan gyommentesítését az arra kötelezett nem végezte el, a jegyző írásban kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt a terület 8 munkanapon belüli gyommentesítésére.

(6)Amennyiben az (5) bekezdésben leírtak nem vezetnek eredményre, a jegyző közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit a földhasználó és a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó és a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra.

(7)Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy a helyszíni szemlét, illetve a közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza, a jegyző külön jogszabályban foglaltak szerint növényvédelmi bírságot szabhat ki.

III. fejezet

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

10. §[12]

(1) Tornyiszentmiklós közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Lenti Hulladékkezelő Kft.  (Lenti, Petőfi u. 4.)  – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Tornyiszentmiklós közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett határozatlan ideig, a 2001.év 12 hó 14 napján kötött szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Tornyiszentmiklós község települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék elhelyezéséről a helyi közszolgáltatás útján köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített  gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

A háztartási többlethulladék – az a hulladék, aminek az elhelyezésére már a szabványosított gyűjtőtartályban nincs lehetőség – az erre a célra rendszeresített egyedi megjelölésű „HUKE” feliratú zsákban kerül elszállításra.

a) a gyűjtőedény mérete a b) pontban közölt kivétellel 120 liter;

b) 60 literes gyűjtőedény használatára jogosultak  az egyszemélyes háztartások - a bejelentést követő negyedév kezdetétől – ( ahol egy lakcímen bejelentett lakóhellyel egy személy rendelkezik ).

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

11. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a)az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b)a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és a jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és az épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c)az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2)[13] Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost (használót) az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(3) [14]A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az ingatlantulajdonos (használó) 30 napot meghaladóan tartósan távol van és az ingatlanon ez idő alatt háztartási hulladék nem keletkezik, továbbá ha ezt a tényt előzetesen a szolgáltatónak bejelentette.

(4) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

(5)[15] Az ingatlantulajdonos (használó) köteles írásban bejelenteni a szolgáltatónak, ha

a)a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, az igény keletkezését követő 15 napon belül,

b)a közszolgáltatás igénybevételének szüneteltetését kéri, a szüneteltetés kezdetét megelőző 15 napon belül a várható időtartam pontos közlésével, továbbá

c)50-60 literes gyűjtőedényt kíván igénybe venni, a következő negyedév kezdetéig.

12. §

(1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt az ingatlana területén belül köteles elhelyezni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével-

13. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

14. §

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tarozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2)[16] A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás  -továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, zalaegerszeg-i 0182/13 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

(3) A (2) bekezdésben körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre  és ártalmatlanításra kijelölt, zalaegerszeg-i 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a Lenti Hulladékkezelő KFt.  Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

15. §

(1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés eltakarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kár a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

16. §

(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató az önkormányzat eseti megbízása alapján gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos az önkormányzat által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

17. §

(1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak, használónak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

18. §

(1)[17] A közszolgáltatási díjat a szolgáltató évente 4 alkalommal, negyedévente számlázza ki és szedi be.

(2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján – a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében – köteles megfizetni.

(3) Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve az önkormányzat biztosítja.

(4) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztást pótolta.

19. §[18]

A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§ g) pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben és terjedelemben jogosult. Ezek az adatok a következők:

            a) a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.

            b) a közszolgáltatás igénybe vételének jogcíme. (tulajdonos, bérlő, használó)

A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

Közszolgáltatási díj fizetése kedvezmények

20. §[19]

(1) A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjösszeg 50%-át az önkormányzat átvállalja:

a)[20]

b)olyan többszemélyes háztartás esetében, ahol a gyermekét egyedül nevelő szülő rendelkezik csak jövedelemmel és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

c)olyan kétszemélyes háztartás esetében, ahol a család legalább egyik tagja nyugdíjas és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményben csak az a háztartás részesíthető, ahol nincs nyilvántartott közszolgáltatási díjhátralék.

21. §[21]

(1) A kedvezmény megállapítása iránti kérelmeket évente egy alkalommal, minden év január 31-ig kell a Körjegyzőséghez benyújtani.

(2)[22] A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat, dokumentumokat e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú jövedelem-nyilatkozatát és a jövedelmekre vonatkozó alábbi igazolásokat:

a)havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban elért nettó átlagkeresetet tartalmazó munkáltatói igazolást,

b)a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nyugdíj összegét igazoló szelvényt,

c)egyéb rendszeres ellátásokról )pl. társadalombiztosítási) a folyósító szerv által a benyújtást megelőző hónapban kifizetett ellátás összegét igazoló szelvényt.

(3)[23] A kérelemről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél, a határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. A határozat egy példányának megküldésével a díjkedvezmény engedélyezéséről a közszolgáltatót értesíteni kell.”

(4)[24] A kedvezményre okot adó körülmény megváltozását az igénybevevő köteles 15 napon belül a Körjegyzőségnek vagy a közszolgáltatónak bejelenteni. A jogosultsági feltételek megváltozása miatt a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a Ket. szabályai szerint dönt a díjfizetési kedvezmény fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

 (5) Az átvállalt díjkedvezmény összegét az önkormányzat minden év szeptember 30-ig egy összegben téríti meg a szolgáltatónak.

Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

22. §

Gazdálkodó szervezet a tevékenysége során keletkezett hulladék elszállítására a szolgáltatóval külön szerződést köt.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

23. §

Ez a rendelet 2004. május 1-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Tornyiszentmiklós Község Önkormányzati Képviselő-testületének a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági szolgáltatásról szóló 6/2001. (IX. 11.) ÖKT. számú rendelete.

Tornyiszentmiklós, 2004. április 14.

Röszler Attila s.k                                                                      Szak László s.k

helyettesítő körjegyző                                                               polgármester

Kihirdetve:

2004. április 29.

Röszler Attila s.k

helyettesítő körjegyző

1. számú melléklet

JÖVEDELNYILAZKOZAT[25]

A 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez

1. Személyi adatok

1. Az ellátást igénylő neve: …………………………………………………………

(Leánykori név:) ………………………………………………………………….

2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: ……………………………… …………………………………………………………………………………….

3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: ………………………………… …………………………………………………………………………………….

4. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: ………... ……………………………………………………………………………………

5. A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe: …………………………. …………………………………………………………………………………….

6. Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ……fő.

7. A 6. pontban szereplő közeli hozzátartozók neve:

a)………………………………………………

b)………………………………………………

c)………………………………………………

d)………………………………………………

e)………………………………………………

f)………………………………………………

g)………………………………………………

B.Jövedelmi adatok

                                                                                                                     Forintban

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ………………………Ft/ hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT - ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT – ban közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti.

Dátum: …………………………..

…………………………………..

az ellátást igénylő vagy törvényes

 képviselőjének aláírása

…………………………………….

cselekvőképes hozzátartozók aláírása