Bodrogkeresztúr Község Képviselő-testületének 5/2004 (II.24..) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzat
Hatályos: 2004. 02. 24
Bodrogkeresztúr Község Képviselő-testületének 5/2004 (II.24..) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzat
2004.02.24.
BODROGKERESZTÚR község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
- korlátozások
3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
b) az a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
4. § (1) Engedélyhez kötött építési munkák
A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint.
1 m-nél kisebb reklámhordozó
védett épületek átfestése, illetve színezése
klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén
Valamennyi új építmény létesítése előtt meg kell győződni a terület alápincézettségéről és ennek megfelelően talajmechanikai és statikai tervek készítendők.
- védett épület esetén a részletes színezési terv
- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó tervei
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 42. §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – a járműtároló épületeket kivéve – a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján helyi önkormányzati parkolási rendelet – legfeljebb 50 %-os eltéréssel – eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával útkezelői hozzájárulással megengedje. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a) falusias lakóterületek
b) kertvárosias
c) településközpont vegyes terület kisvárosi karakterrel
d) kereskedelmi, ipari gazdasági terület
e) különleges terület
f) üdülő terület
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület
b) zöldterület
c) erdőterület
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
e) egyéb rendeltetésű terület
A belterületi határ módosítása
(1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembevételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.
II. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
9. § (1) Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.
a) Levegőtisztaság védelem
Levegőtisztaság védelmi szempontból a település belterülete és külterületnek egy része VÉDETT I. területi kategóriába tartozik. A Tokaj-Bodrogzug TK területe a kiemelten védett övezetbe tartozik.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása - környezetterhelése – az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a
20/2001. (II.14.) Korm. rendelet alapján.
A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
A jelenleg érvényes jogszabály szerint mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges, illetőleg a 21/2001. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésének értelmében.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolság betartásán túl lehetséges. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b) Vízvédelem
Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a Bodrog folyó partéltől számított 10 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni.
A hullámtéren továbbá az épület lábai közötti terület (térköz) beépítése tilos, a szennyvizet elvezető rendszer hiányában zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni, és rendszeres ürítésükről gondoskodni kell.
A vízoldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni.
A nyílt ártereken és hullámtereken a levonuló árhullámok által esetlegesen okozott károkért a vízügyi hatóság kártérítésre nem kötelezhető, az ingatlanon keletkezett károk teljes mértékben a tulajdonost terheli.
A Bodrog bal partján fekvő árvízvédelmi töltés kiépítettnek tekinthető, azonban a töltés mentett oldali területsávja változó szélességben fakadóvizek által veszélyeztetett területnek minősül. (Ez vonatkozik majd a jelenleg építés alatt lévő jobb parti töltésre is.)
A mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni.
Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a vízoldali lábvonaltól mért 60,0 m-en a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggöröt nyitni tilos.
Az ÉVIZIG (és az önkormányzat) kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 9004/1982. sz. KpM-IpM rendeletben foglaltak betartandók.
I. A nyílt ártéri területeken, a hullámtéren, s a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül történő bármilyen fejlesztési elképzeléseket a vízügyi hatósággal egyeztetni kell.
46/1999. (III.8.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak az előzőekben felsorolt területekre.
Meglévő épületek szerkezeti alsó élének megváltoztatására, illetve az alsó szintek beépítésének megszüntetésére javaslatot nem tesz a vízügyi szakhatóság, azonban valamennyi beépítés esetén a víz- és jégkárokért a tulajdonosok a vízügyi szervek felé kártérítési igénnyel nem léphetnek fel, az általuk vagy létesítményeik által okozott károkért teljeskörűen felelősek.
Újabb építési engedélyezési eljárások során, a hullámtérben tervezett épületek szerkezeti alsó élét a MÁSZ + 1,00 m magasságban kell kialakítani. A tervezett pilléreket árvízi víz- és jégnyomásra méretezni kell. (Ld! horgásztanyák)
A tervezés során 2,0 m-nél magasabb szabad magasságú pilléreket előirányozni nem szabad, illetve mélyebb fekvésű területek esetén, még további maximum 0,50 m terepfeltöltés vehető figyelembe.
Az esetlegesen felmerülő növényzetletermelési, telepítési megoldásokat a Vízügyi Igazgatósággal egyeztetni kell. Általában lefolyásgátló növényzet nem telepíthető, védelmi célú erdő nem termelhető le
Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.
Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet.
A fürdőhelyre vonatkozóan a részletes beépítési tervben külön hasznosítási és beépítési terv készítendő, amely figyelembe veszi a biztosítandó hajóút paramétereit és tartalmazza a kijelölt fürdőhely üzemeltetési szabályzatát.
A nyílt árterek és hullámterek beépítése nem javasolt, mivel az építmények akadályozhatják az árvizek szabad levonulását, és káros visszaduzzasztásokat okozhatnak. A vízügyi hatóság engedélye alapján időszakosan legfeljebb mobil építmények elhelyezésével használható a partszakasz (sátorozás, parti fürdőzés, stb.)
A tervezés során „A folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való fürdés,… szabályairól” szóló 8/1978. (XII.22) BM rendelet és a
27/1993. (IX.23.) KHVM rendelettel kiadott Hajózási Szabályzat előírásait be kell tartani, illetve alkalmazni kell.
A partok mentén viziállások engedélyezése nem lehetséges, csónakkikötő és úszóstégek telepítéséhez az ÉVIZIG kezelői és szakhatósági hozzájárulást esetenként be kell szerezni.
a BODROG folyón stég építésével kapcsolatos ügyekben a 2/1985. (III.28.) OHV rendelet és az azt módosító 18/1992. (I.28.) Kormányrendelet szerint az engedélyező hatóság az ÉVIZIG.
Az élővizek, csatornák vízminőségvédelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
c) Vízügyi előírások
A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OKH számú rendelkezés szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A tervezett befogadóba vezetendő vizek (csapadékvizek) minőségével ki kell elégítenie az említett rendelet által rögzített paramétereket.
A nyílt árterekre vonatkozó előírások értelmében a házak padlószintjét, szennyvízgyűjtők aknafedlapját (szellőzőjét) legalább a BODROG folyóra vonatkozó mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1 m biztonság magasságban kell megépíteni. A pincéket és szennyvízgyűjtő aknákat, tartályokat felúszásra méretezni kell.
Az ármentesített területeken az árvízvédelmi töltések mentén a töltés vízoldali lábától 110 m-es sávon belül anyagnyerő helyet nyitni nem szabad, az épületek alá pince nem építhető, illetve ezen sávokon belül a fedőréteg megbontása esetén a Vízügyi Igazgatóság szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni.
A tervezésnél figyelembe veendő mértékadó árvízszintek a BODROG folyó megadott folyamkilométer szelvényeiben:
A két szelvény között a MÁSZ értékeit lineáris interpolációval lehet meghatározni. A BODROG mindenkori partélétől számított 6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott semmilyen létesítmény nem helyezhető el. Az árvízvédelmi töltések mentett- és vízoldali előterén szükséges a 10 m-es kezelési sáv biztosítása, valamint a fejlesztésre váró területeken a fejlesztések helyigényének (+ 5 m ) biztosítása, ezeken a területeken semmilyen építmény nem helyezhető el. A nyílt ártéri területeken, vagy a védvonalak mentén esetlegesen bekövetkező árvízkárokért az ÉVIZIG nem vállal felelősséget.
Hullámtéren az épületek lábakon álló kivitelben építhetők, a lábakat kihajlásra és a jeges árvíz torló nyomására méretezni kell. Az épületek alatti lábak terepszinthez viszonyított magassága max. 2,5 m lehet, mélyebb terepszint elhelyezése nem engedélyezhető.
Az épület lábainak beépítése és térben nagyobb tárgyak elhelyezése tilos.
Az ÉVIZIG kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 9004/1982. sz. KpM-IpM rendeletben foglaltak betartandók.
Folyószabályozás:
BODROGKERESZTÚR község településszerkezeti továbbá szabályozási és övezeti terve alapján belterületének és külterületének egy része a BODROG folyó 8,172 fkm szelvényei között helyezkedik el. Folyószabályozási szempontból a BODROG folyó jelenlegi és szabályozási partélétől számított 6,0 – 6,0 m kezelő, fenntartási sávot szabadon kell hagyni, ott semmilyen építmény nem engedélyezhető.
Folyószabályozási művek 98,12 + 100 cm szinten épülnek.
d) Földvédelem, tájvédelem
A felhagyott anyagnyerő helyek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az
1993. évi XLVIII. törvény alapján. A természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNP előírása érvényes.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
A közutak tájba illesztése során a tájfásítást őshonos fafajok telepítésével kell elvégezni. Tilos az ún. agresszív fafajok ültetése.
e) Hulladékelhelyezés
1) A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
Fenti rendelkezések alapján:
Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
A veszélyes hulladékok – melyeknek körét a mód.
102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete határozza meg - környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogosultságát.
2) A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.
f) Zajvédelem
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, az egészségügyi miniszter 4/1984. (I.23.) EÜM. számú rendeletében szereplő határértéket kell alkalmazni. E rendelet szerint a település lakóterülete LAKÓTERÜLET ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET LAZA BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETI FUNKCIÓNAK minősül, illetve a gazdasági területek IPARTERÜLET LAKÓTERÜLETTEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL VEGYES kategóriának minősül.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
f) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.
1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes terület-felhasználási egységekre
Lakóterületek általános előírásai
10. § (1) A területen fő funkció építményeként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
termelő kertgazdasági építmény,
a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület 500 m 2 ,
beépített szintterületig,
szálláshely, szolgáltató épület 500 m 2 beépített szintterületig,
kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig,
igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület 500 m 2 beépített szintterületig,
sportlétesítmény,
üzemanyagtöltő max. 2 kútállásig helyezhető el,
nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény.
(2) Kiegészítő mellékfunkció építményeként az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
Ha a főfunkció építményével egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
Különálló kiegészítő, vagy kiszolgáló mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.
(3) Az (építmény elhelyezése) építési hely feleljen meg:
a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
a levegőminőségi előírásoknak,
működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.
(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet- és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
(6) Egy lakótelken több főfunkció (főépítmény) nem építhető.
(7) Különálló mellékfunkció építmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti távolság betartandó.
Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció nem közvetlenül a telekhatárra került.
Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve
Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.
(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok messzemenő figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m .
Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m , kifutója 12,0 m .
Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(12) A lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cseréppel történjen. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(13) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(14) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
11. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet (vagy a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos méretét.
b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
a) Az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
b) Az oldalkert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt távolság 2/3-ára csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul.
c) A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt 2/3-ra csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi hatóság hozzájárul.
d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg
sem az övezetre előírt telekmélységet,
sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéket
e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében a főépítmény mélysége sem haladhatja meg
sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét,
sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét,
sem a 20,0 m-t.
(3) Az illeszkedés általános szabályai
a) A szabályozási terven a „településszerkezeti védelem” jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki.
b) Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
(4) Az építési vonal a kialakult telektömb:
a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.
b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz – kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
(5) A kialakult telektömbben a a legnagyobb építmény, illetve épületmagasság
foghíj esetében nem haladhatja meg
sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát,
sem az érintett utcaszakasz súlyozott – a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított – homlokzatmagasságot,
de az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az építési hatóság magasabb értéket is előírhat.
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát.
(6) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága – általában – ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge – megközelítőleg – legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
b) hézagosan zártsorú (félig zártsorú) beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge – megközelíthetőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.
12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a) Aalakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b) az övezetben zártsorú beépítés megengedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 900 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT Lf-IV
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legngyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
Lf-IV |
900 |
16 |
50 |
30 |
4,5 |
Szabadon-álló |
LF-IV
SZ |
900 |
18 |
50 |
30 |
4,5 |
Zártsorú |
Lf-IV
SZ |
900 |
14 |
50 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőség: védett I.
Zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
Rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
Lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 0,5
13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés megengedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
II. TÁBLÁZAT Lf-III
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
Lf-III |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5 |
Szabadon-álló |
LF-III
SZ |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5 |
Zártsorú,
hézagosan zártsorú |
Lf-III
Z |
700 |
14 |
35 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőség: védett I.
Zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
Rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
Lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 0,5
14. § (2) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
III. TÁBLÁZAT Lke-III
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
Lke-III |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5 |
Szabadon-álló |
Lke-III
SZ |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőség: védett I.
Zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
Rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
Lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 0,5
15. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b) az övezetben félig zártsorú beépítés a központ közelsége miatt megengedhető.
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
IV. TÁBLÁZAT LF-II
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
LF-II
O |
800 |
16 |
32 |
30 |
4,0 |
Szabadon-álló |
LF-II
SZ |
800 |
16 |
32 |
30 |
4,0 |
Zártsorú |
Lf-II
Z |
800 |
14 |
32 |
30 |
4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőség: védett I.
Zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
Rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
Lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 0,5
16. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben félig zártsorú beépítés megengedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 400 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
V. TÁBLÁZAT Lf-I
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
Lf-I |
550 |
16 |
25 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló |
Lf-I
SZ |
550 |
16 |
25 |
30 |
4,5 |
Zártsorú |
Lf-I
Z |
550 |
14 |
25 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőség: védett I.
Zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
Rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
Lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 0,5
(1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet:
a) településközpont vegyes
Településközpont vegyes terület
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület
b) igazgatási épület
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) egyéb közösségi szórakoztató épület
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
f) sportlétesítmény
g) parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
a) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
b) Termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
lemez borítású trafó, illetve gáznyomás szabályozó építmény
sugárzó hírközlés tornyai
A településközpont vegyes terület,
dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló
(1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
VI. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial.
telekterület |
Min. kial.
Telekszélesség |
Max. beép.
Arány |
Max. építm.
magasság |
m2 |
m |
% |
M |
Vt1kl A-
O(SZ)Z |
K (800) |
(K)
14 |
30 |
4,0 vagy 4,5 |
Vt1kl F-
O(SZ)Z |
K (800) |
(K)
14 |
30 |
4,0 vagy 4,5 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú beépítési mód
K a kialakult telekméretek
A (alsó sor) A Kossuth Lajos utca Bodrog folyó felé eső területe, építmény magasság kialakult, illetve 4,5 m
F (felső sor) A Kossuth Lajos utca Felső sor felőli része, építmény magasság kialakult, illetve 4,0 m
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig zártsorú beépítés megengedhető.
(3) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(4) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(5) Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (I. oktatási intézmények minimális telke).
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 20 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 2,4
A településközpont vegyes terület,
dominánsan alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló
(1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
VII. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial.
telekterület |
Min. kial.
telekszélesség |
Max. beép.
arány |
Max. építm.
magasság |
m2 |
m |
% |
M |
Vt2
O(SZ)Z |
K* |
16 |
40 |
K, vagy 4,5
alapfokú intézmény esetén 6,0 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú beépítési mód
K a kialakult telekméretek
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épület feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig zártsorú beépítés megengedhető.
(3) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(4) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(5) Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (Id. oktatási intézmények minimális telke).
(8) A táj- és kilátás védelem érdekében a nagyobb építmény magasságú épületek mellett kis építmények építésével kell gondoskodni a kedvező látványsor feltárulásáról.
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 20 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 2,4
A településközpont vegyes terület,
dominánsan különleges védettséget igénylő
(1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
VIII. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial.
telekterület |
Min. kial.
telekszélesség |
Max. beép.
arány |
Max. építm.
magasság |
m2 |
m |
% |
M |
Vt3
O(SZ)Z |
K* |
K |
K |
K |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú beépítési mód
K a kialakult telekméretek
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) megengedhető.
(3) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(4) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(5) Meglévő, kialakult 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (Id. oktatási intézmények minimális telke).
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 20 %
terepszint alatti létesítmény csak szennyvíz, illetve trágyalé tárolására szolgáló építmény
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Szintterületi sűrűség: 2,4
(1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:
Gazdasági terület, ezen belül
kereskedelmi, szolgáltató terület
Gk jelű terület
egyéb ipari terület
Gi jelű terület
A gazdasági terület általános előírásai
23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gk) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
átrakó építmény, mérlegház
üzletház
raktár
szociális helyiség építménye
üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
szolgálati lakó- és szállásépületek
terület ellátó alapfokú intézmény
termék vezeték
üzemanyagtöltő
Mellékfunkciók (melléképítmények)
garázs
kirakatszekrény
tüzelőanyag tároló
kazánház
(3) Terepszint alatti építmények
süllyesztett rakodó
mérlegház
pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(4) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
IX. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon-álló (SZ) |
Gk |
1000 |
25 |
25 |
40 |
4,5 |
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 20 %
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület
rezgésvédelem: 40 m/s2 határérték
épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
Szintterületi sűrűség: 2,0
X. TÁBLÁZAT
Gi Ipari gazdasági terület
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon-álló (SZ) |
Gi |
1000* |
25 |
50 |
30 |
4,5 |
Kivétel bortároló toron
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 25 %
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület
rezgésvédelem: 40 m/s2 határérték
épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvizszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
Szintterületi sűrűség: 2,0
*Normatív szabályozás
Terület Beépíthető szintterület
1000 m2 500 m 2
1500 m2 600 m 2 és a fennmaradó terület 40 %-a
3000 m2 1000 m 2 és a fennmaradó terület 30 %-a
A beépítettség maximum 50 % lehet.
(7) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők:
akkumulátorgyártás
ércdúsító
bányaüzem
lőporgyártás
lakk- és festékgyártás
műtrágyagyártás
atomenergiai létesítmény
izotóp labor
veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
fehérje-feldolgozó üzem
zsírfeldolgozó üzem
azbesztgyártás
cellulózgyártás
kőolaj és földgáz feldolgozó
grafitgyártás
foszgéngyártás
gyógyszergyártás
növényvédőszer gyár
klórgyártás
kokszoló mű
Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
vörösiszap tároló
zagytér
veszélyes hulladéklerakó
Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben:
téglagyár
műanyag-feldolgozó
nyomtatott áramkör előállító üzem
üveggyártó
nehéz gépjárműjavító
A tiszta technológiák fogadását előtérbe helyezni!
(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági területfelhasználási
24. § (1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcsfeldolgozás befogadására alkalmas.
(2) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem alakítható ki).
(3) A Bodrogzugi TK védőzónája (puffer zónája) területén lévő meglévő M-jelű gazdasági területeken jelen előírások nem alkalmazhatók, arra a Bükki Nemzeti Park tervei kötelező erejűek.
(4) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.
(5) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
(6) A borfeldolgozó üzem területén állattartás nem engedélyezhető.
Az egyéb élelmiszerfeldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.
XI. TÁBLÁZAT Má
Birtok test központ – (Mezőgazdasági majorok)
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon-álló |
M |
1000* |
25 |
25 |
40 |
4,5,
Kivéve szőlőfeldolgozó üzem tar-tály, vagy siló |
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40 %
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület
rezgésvédelem: 40 m/s2 határérték
épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az üdülőterület hétvégi házas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(3) Az üdülőházas területen belül a terület ellátását biztosító kereskedelmi épület 500 m 2 beépített szintterületig helyezhető.
(4) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
XII. TÁBLÁZAT Má
Üü üdülő házas terület
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélység |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló (O)SZ |
Üü-VI |
500 |
18 |
35 |
15 |
4,5 |
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 30 %
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: védett I.
zajvédelmi: üdülőterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület
rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő.
közművesítés: részleges
A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
Szintterületi sűrűség: 0,2
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek terület-elhasználási mód szerinti tagozódása.
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a) temető (K-T)
b) sporttelep (K-SP)
c) strand (szabad strand) (K-ST)
d) camping (sátorozó hely, vízi tábor) (K C) (VT)
e) pince terület (PI)
XIII. TÁBLÁZAT
Az építési övezet funkcionális besorolása |
Az építési telek |
Övezeti
jele |
Funkcionális
besorolása |
Beépítési
mód |
Legkisebb
terület |
Legnagyobb
beépítettség |
Építmény-
magasság
legkisebb-legnagyobb
értéke |
m2 |
% |
m |
K-T |
Működő temető |
Csak kiszolgáló épület
(SZ) |
K* |
10 |
4,5 |
K-SP |
Sportpálya |
Csak kiszolgáló épület. Stadion (SZ) |
K* |
10 |
4,5 |
K-ST |
Szabad strand |
SZ
Csak kiszolgáló, lehetőleg mobil építmény |
3000 |
20 |
3,5 |
K-C |
Sátorozó hely |
SZ
Csak kiszolgáló mobil építmény |
1000 |
20 |
4,5 |
K-VT |
Vízi tábor |
SZ |
1000 |
40 |
3,5 |
K-PI
* |
Pince terület |
SZ(O) |
K*
Új teleknél 150 |
40 |
4,5 |
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
Szintterületi sűrűség: 1,5
* Új pince létesítése csak bányageológiai szakvélemény alapján lehetséges.
Pince építés esetén a szomszéd pince építmény alá üregezés tilos.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
27. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével – a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
37-es főút 40 m
38-as főút 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
közlekedési létesítmények
közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1995. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM. sz. rendeletet,
a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V:21.) KHVM rendeletet.
Közműlétesítmények, közműellátás
(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m , a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartása számára szabadon hagyandó.
f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia ellátás
a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .
b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a) A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodáősi okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén a BNP és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,
köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,
utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése,
távbeszélőfülke elhelyezése,
építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
30. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:
beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
(1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
a terület fenntartásához szükséges épület.
32. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, 1996. évi XIV. tv.
(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján.
Ev védelmi célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
Et természetvédelmi
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
Védelmi rendeltetésű erdők
33. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.
34. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
Természetvédelmi területek erdői
35. § (1) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
36. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő- és gyümölcstermelést, állattenyésztést, továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület
Má-lx (döntően) szántó művelésű terület – majorlétesítési tilalommal extenzív
Má-E (döntően) gyep, legelő művelésű terület – extenzív terület
M-Ke kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlőültetvények
TK termékvédelem alatt álló területek – Bodrogzug TK területe (zónabeosztás, jelen rendelet szerint)
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(döntően) Szántó művelésű terület
37. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek)
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
beépítettsége |
Építmény min-max. magassága |
m2 |
% |
m |
SZ |
Má-1 |
6000+ 10 ha |
3 |
4,5 |
(2) A lakóház építés feltétele továbbá legalább 10 ha terület művelési és tulajdonlási kötelezettsége.
(3)
a) Az Má-lx-el jelölt területeken (belterület közvetlen közelében lévő területeken) M övezet (major) számára új területet kialakítani nem lehet.
b) A Bodrogzugi TK védőzónáján belül lévő területeken új M övezet csak a rendezési terv módosításával alakítható.
c) A fentiekben nem említett szántó művelésű területeken, elvi engedélyezési eljárás lefolytatását követően alakítható terület új (mezőgazdasági) ipari gazdasági tevékenység számára.
(döntően) Gyep, legelő művelésű terület
38. § (1) Az övezete a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
beépítettsége |
Építmény min-max. magassága |
m2 |
% |
m |
SZ |
Má-E |
6000+ 10 ha |
3 |
4,5 |
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 3 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével. Az épületek tömbösített formában helyezendők el. A Bodrogzugi TK területén létesítendő tanyaépületek az elhelyezéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
(3)
a) A Bodrogzugi TK védőzónáján belül lévő területeken új M övezet csak a Bükki Nemzeti Park engedélye alapján lehetséges.
b) A fentiekben nem említett szántó művelésű területeken, elvi engedélyezési eljárás lefolytatását követően alakítható terület új (mezőgazdasági) ipari gazdasági tevékenység számára.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület,
39. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ág esetén 720 m 2 , szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m 2 . Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m 2 .
(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:
a) az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b) növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c) földbevájt pince létesíthető
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
beépítettsége |
Építmény min-max. magassága |
m2 |
% |
m |
SZ |
Má-ke |
3000+ 5 ha |
3 |
3,5 |
Tokaj-Bodrogzugi TK Természetvédelmi terület
40. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Tájvédelmi Körzet TK területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(2) A Bodrogzugi TK területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készíttet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint:
„A” Természetes állapotú zóna
„B1” Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)
„B2” Halastavak és erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.
„B3” Védett terület intenzív agrárterület.
„C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással.
„D” Pufferzóna a védett területek körül.
(3) A Bodrogzugi TK területén a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:
A gyepes - B1
A szántó területek - C
A halastavak és erdőtelepítések - B2
övezetként kerültek besorolásra. A „D” jelű védőterület (puffer zóna).
41. § (1) VT-1 jelű övezetbe tartozik a Bodrog folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
(3) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.
42. § (1) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint:
a) Mg-1 Tartalék kereskedelmi gazdasági terület (átmeneti hasznosításként mezőgazdálkodásra jelölve)
b) Mg-1 Tartalék ipari gazdasági terület (átmeneti hasznosításként kertgazdálkodásra jelölve.
(2) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
43. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
44. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
(1) Változtatási tilalom, három év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, illetve más értéknövelő változtatást – életveszély elhárításon kívül – végrehajtani nem szabad.
Változtatási tilalom a Bodrog folyó árvédelmi töltése melletti sávra vonatkozik.
45. § Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
Helyi önkormányzati védelem alatt álló épületek
(1) Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetésben elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz
(1) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
(2) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(3) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
47. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát,az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
48. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
49. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
(1) Ez a rendelet 2004. február 24-én, a kihirdetése napján lép hatályba.
a) hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a.a.) Az építészeti és természeti értékek védelméről szóló 12/1999. (VIII.30.) sz. rendelet
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki (amely)
a) építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez,
b) építési vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő módon végeztet, illetőleg végez. (az építési bírság szabályait, eljárásait, rendjét a
43/1997. (XII.29.) KTM rendelet szabályozza.