Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL VALÓ RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ

a 30/2005. (IV.20.), 4/2006. (I.31)

26/2006. (V.02.), 43/2006. (IX.19.)

24/2007. (VI.20.), 10/2008. (III.27.),

 46/2008. (XII.03.), 16/2010. (V.03.)

 49/2011. (XII.02.), 5/2012. (III.01.)

 32/2012. (X.02.) , 51/2012. (XII.17.) ,

 53/2012. (XII.17.)  29/2013. (VI.24.) és a

21/2014. (VIII.25.)

önkormányzati rendeletek által módosított

60/2004.(X.20.) rendelet

egységes szerkezetbe foglalt szövege

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete [a továbbiakban: Kt.] a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény [a továbbiakban: Ötv.] 16. § (1), 79. § (2), 80. § (1) bekezdéseiben foglaltak, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény [a továbbiakban: Htv.] 138. § (1) bekezdés j) pontjában, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény [a továbbiakban: Áht.] 108. § (1) és (2) bekezdésében, 109. §-ában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Áht. végrehajtására kibocsátott Kormányrendeletekre, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban: a Vtv.], a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek [a továbbiakban együtt: a számviteli szabályok], illetőleg a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok rendelkezéseire, továbbá annak érdekében, hogy az Önkormányzat vagyonát megóvja, és lehetővé tegye annak leggazdaságosabb, legcélszerűbb felhasználását, a Budaörs Város Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] vagyonáról való rendelkezési jog szabályairól az alábbi rendeletet (a továbbiakban e rendelet) alkotja:

I. Fejezet:
Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra,

b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, c) az Önkormányzat a) és b) pontokban be nem sorolható – számviteli szabályok szerinti - befektetett és forgóeszközeire, valamint saját és idegen forrásaira.

(a továbbiakban együtt: vagyon).

(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítése során:

a) az Ötv. 80. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - a tulajdonost megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése körében hozott döntések [a továbbiakban: a tulajdonosi döntések] előkészítésére, meghozatalára, végrehajtására, amennyiben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

b) a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében érintettekre és résztvevőkre.

(3) E rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni a vagyont érintő, Kt. tulajdonosi döntését nem igénylő, úgynevezett belső szabályzatok - jogszabály felhatalmazása alapján történő - megalkotásánál.

2. §

(1) E rendelet szabályait kell alkalmazni, különösen az 1. § (2) bekezdése szerinti jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, valamint a következő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása során:

a) a vagyon birtoklására , a vagyon és a tulajdonjog védelmére,

b) a vagyon használatára és hasznainak szedésére, ide értve különösen a vagyonnal kapcsolatos terhek, az állag megóvással, fenntartással kapcsolatos költségek viselését, a károk elhárítását, a károk viselését, figyelemmel a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretekre

c) a vagyonnal való rendelkezésre, ezen belül különösen

c.a) a tulajdonjog átruházására, ideértve többek között a vagyon tulajdonjogának gazdasági társaság ( apportálás ), alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátását, cserét, a térítésmentes átadást (ajándékozás), a lízingszerződéssel való hasznosítást, ha a szerződés lejártát követően a lízingbe vevő a tulajdonjogot megszerzi [a továbbiakban együtt: az elidegenítés],

c.b) a használati vagy haszonszedési jog átengedésére, különösen a bérbeadásra, a vagyon használati, haszonszedési jogának gazdasági társaság, alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátására, használatba adásra, hasznosítási jog átadására (pl. a koncesszióba adás, hozzá-, rá- és aláépítés megengedése), kezelői, üzemeltetési, működtetési jog átadására, a haszonbérbeadásra, a lízingszerződéssel való hasznosítást, ha a szerződés lejártát követően a lízingbe vevő a tulajdonjogot nem szerzi meg, a reklámjog biztosítását [a továbbiakban együtt: a hasznosítás],

c.c) a vagyon biztosítékul adására (pl. letétbe helyezés),                                                                                                                                                                                      

c.d) a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi (opció) vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra [a továbbiakban együtt: a megterhelés],

c.e) a vagyonnal, a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügy ellátásával való megbízásra (haszonkölcsön megbízás, bizomány, vagyonbiztosítási szerződés) a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével,

d) a vagyon létrehozására (beruházás), a vagyon - tulajdonjogának, kezelési, használati jogának – megszerzésére, ideértve az árubeszerzéseket, szolgáltatásvásárlásokat, építési és szolgáltatási koncessziót, a lízingszerződéssel való vagyonszerződést is, amennyiben arról a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) és a végrehajtására kibocsátott jogszabályok másként nem rendelkeznek [a továbbiakban együtt: a megszerzés],

e) a közös tulajdonra, (pl. a társasházakban lévő önkormányzati tulajdoni hányaddal való rendelkezés) különösen a közös tulajdonban lévő

e.a) vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására az önkormányzati tulajdoni hányad arányában,

e.b) vagyonnal való rendelkezésre az önkormányzati tulajdoni hányaddal ideértve a közös tulajdon megszüntetését is,

e.c) nem önkormányzati tulajdonban lévő hányadával kapcsolatos elővásárlási, elő-bérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlására,

e.d) a közös tulajdon létesítésére (pl. a társasház alapítása),

f) az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására, amelyek az Önkormányzatot, mint a vagyon tulajdonosát, kezelőjét megillető, az a)-e) pontokban nem említett jogok és kötelezettségek gyakorlását és teljesítését jelentik, ilyen különösen az építési tevékenységhez való hozzájárulás, a gazdasági társasági üzletrész (részvény) alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, az Önkormányzat javára más tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

g) követelések elengedésére és mérséklésére, a tartós, vagy a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, amennyiben az Önkormányzat tárgy évi költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik,

h)^[1] a vagyongazdálkodásra, különösen a Budaörs Város Önkormányzata tulajdonában lévő vagyonelemeknek önkormányzati költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, alapítvány (a továbbiakban együtt: önkormányzati gazdasági társaság), vagy önkormányzati társulás által történő hasznosítására, üzemeltetésre, működtetésre,

i) egyes e rendeletben meghatározott “eljárásokra”, különösen a vagyon nyilvántartására, értékelésére, ideértve a leltározást, selejtezést értékcsökkenés, értékvesztés elszámolását (pl. az e rendelet 9 - 10.§-a szerinti nyilvántartások), értékmeghatározását (pl. az e rendelet 8.§-a szerinti értékbecslés, üzleti értékelés), valamint a szerződések közzétételére, a pályázatok kiírására, versenytárgyalásra. 

j)^[2] a vagyon kezelésére, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései szerint.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az önkormányzat egyéb rendeletében másként nem rendelkezett.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

·         ingatlan vagyontárgy, különösen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az ingatlanvagyon-kataszterről szóló Korm.rendelet) hatálya alá tartozó föld, épület, közmű és egyéb építményterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény.

·         ingó vagyontárgy, különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)

·          vagyoni értékű jog különösen

a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, telefonhasználati jog, koncessziós jogok, licencek, saját internet cím beszerzése, internetes regisztrációhoz kapcsolódó kiadások, szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint

b) az ingatlan vagyontárgyakhoz kapcsolódó az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény és az ingatlanvagyon-kataszterről szóló Korm.rendelet szerinti földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]

·         az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti

a) befektetett eszköz a számviteli szabályoknak megfelelően

a.a) az immateriális javak az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni értékű jogok kivételével, (pl. szellemi termékek),

a.b) a tárgyi eszközök közül a befejezetlen beruházások, felújítások,

a.c) a pénzügyi befektetések a tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, kincstárjegy) és a hosszú lejáratú követelések.,

a.d) az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, vagyis azok az eszközök melyeket az Önkormányzat nem a Polgármesteri Hivatal, vagy az önkormányzati költségvetési szervek, hanem gazdálkodó szerv számára adta át üzemeltetésre, kezelésre, működtetésre,                                                                                                                                                                                  

a.e) koncesszióba adott eszközök,

a.f) a vagyonkezelésbe vett eszközök, különösen az Önkormányzat vagyonkezelésébe adott kincstári vagyon.

b) forgóeszköz az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingó vagyontárgyak kivételével a számviteli szabályoknak megfelelően

b.a) a követelések, különösen a vagyon értékesítéséből, az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatás nyújtásából eredő (pl. bérleti díj hátralék, késedelmi kamat) az Önkormányzatot megillető követelés, az Önkormányzat által immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, szolgáltatásokra adott előleg, rövid lejáratra adott kölcsön, az Önkormányzat kötelezettségének túlfizetéséből eredő visszafizetési igény, az Önkormányzat által elfogadott váltók,

b.b) az értékpapírok, különösen a forgatási célú tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvények, kincstárjegyek),

b.c) a pénzeszközök, különösen a készpénz, a számlapénz, a csekk.

c) saját és idegen forrás, különösen a számviteli szabályok szerinti saját tőke, költségvetési tartalék (pl. pénzmaradvány), az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége esetén a vállalkozási tartalék, a hosszú lejáratú kötelezettségek (pl. az éven túli le járatra kapott kölcsönök, beruházási, fejlesztési hitelek, kötvénykibocsátásából eredő tartozások, lízingelt, illetve hosszú lejáratú visszafizetésre vásárolt eszközök miatti tartozások), a rövid lejáratú kötelezettségek (pl. a működés finanszírozása érdekében felvett hitelek, kölcsönök, igénybe vett áruszállításból, szolgáltatásból eredő Önkormányzatot terhelő tartozások, kapott előleg miatti tartozások).

·          tulajdonosi döntések előkészítésében és végrehajtásában résztvevők különösen a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek, az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon kezelésére, üzemeltetésére létrehozott önkormányzati gazdasági társaságok.

·          a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében érintettek és résztvevők, különösen az 5) pontban meghatározottakon túl az e rendelet hatálya alá tartozó

a) vagyon kezelésével, üzemeltetésével megbízott gazdasági társaságok, közhasznú társaságok,

b) “eljárásokban” (pl. versenyeztetés, árverés, ajánlatkérés, vagyonérték meghatározás) résztvevő természetes és jogi személyek.

·          a tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése körébe tartozik különösen a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.                                                                                                                                                                                                         

·          a lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező vagyont lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt vagyon tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, vagy a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

·         a vagyon kezelésbe adása - a meglévő, létrehozandó vagy megszerzendő - vagyon olyan hasznosítása, amikor a vagyon fenntartóját, üzemeltetőjét, működtetőjét és/vagy hasznainak beszedőjét a Kt. választja ki és - a vagyon kezeléséről szóló megállapodás megkötésével, vagy a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerv alapító okiratában való rögzítésével - bízza meg.

·          vagyonkezelő az, akit a Kt. a vagyon kezelésével megbízott.

II. Fejezet:
Az Önkormányzat vagyona

Az önkormányzati vagyon részei

4. §^[3]

(1) Az Önkormányzat 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon vagyontárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, e vagyontárgyak közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(3)  A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Kt. dönthet a vagyontárgy

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

(4) A törvényben meghatározottakon túl a törzsvagyon – Kt. által meghatározott - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 5.§-a, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 6.§-a határozza meg.

5. §^[4]

„Az Önkormányzat törzsvagyonának nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) az irattárba tartozó levéltári anyagok, ideértve a tervtárak terv- és iratanyagát is.

6. §^[5]

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vagyontárgyai a nemzeti vagyonról szóló törvényben és más törvényekben meghatározottakon túl:

a) a műemléki környezetben lévő, valamint a helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) az egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések,

d) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak.

                                                                             7. §       

Forgalomképes mind az a vagyon, vagyontárgy, amely nem tartozik az e rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott törzsvagyon körébe.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8. §

(1) Az Önkormányzat vagyonát a számviteli szabályok szerinti értéken, értékeken kell nyilvántartani.

(2) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingó és ingatlan vagyontárgy esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján meg kell határozni,

b)  a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely  a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon kell figyelembe venni.

c) a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani, kivéve a koncessziós jog esetében.

(3) A (2) bekezdés a - c) pontjába be nem sorolható vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(4) A (2) és (3) bekezdésbe be nem sorolható, valamint a külön rendeletekkel, illetve az e rendelettel nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében, a vagyon megszerzése kivételével, az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(5) A vagyon megszerzésekor az értéket a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével, annak szabályai szerint kell megállapítani.

(6) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt.

(7) A vagyon hasznosítása esetén a jog értékének megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni.

(8) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(9) Ha tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

(10) A tartós, vagy forgatási célú tulajdoni viszonyt, hitelviszonyt megtestesítő részesedések értékpapírok (a továbbiakban a portfolió vagyon) körében

a) egyedi értékesítésnek kell tekinteni az egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések, értékpapírok tulajdonjogának átruházását.

b) együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések, értékpapírok tulajdonjogának egy szerződés keretében történő átruházását, ideértve az egy pályázat keretén belüli megvételre történő felajánlását is.

(11) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

(12) Az e §-ban meghatározott értékmeghatározás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az V. Fejezet eltérően rendelkezik.

A vagyonmérleg  és vagyonnyilvántartás

9. §

(1) A vagyonmérleg az Önkormányzat tulajdonában a tárgyévi költségvetés zárónapján meglévő vagyon kimutatása, célja a vagyon számviteli szabályok szerinti számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonmérlegben szerepeltetni kell különösen a befektetett, forgóeszközöket, és a vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonmérleg a vagyont számviteli szabályok szerinti bontásban (törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon) tételesen, mennyiségben, és értékben veszi számba.

(4) A vagyonmérleg a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.                                                                                                                                                                                                                         

(5) A vagyonmérleg alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről, a folyamatos vezetésről, valamint a vagyonmérleg összeállításáról, közzétételéről a számviteli szabályok szerinti feladat- és hatáskörében a jegyző gondoskodik.

(6) A számviteli szabályok és az ingatlan-vagyonkataszterről szóló Korm. rendelet szerint a vagyonmérlegben nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterben szereplő adataival való egyezőségét biztosítani kell.

(7) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez és módosításához az e rendelet 12.§-a szerinti vagyonkezelők kötelesek térítési igény nélkül adatot szolgáltatni.

(8) A (3) bekezdésben foglaltakról az adatszolgáltatás rendjét, az ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat a Polgármester és a Jegyző közös utasításban szabályozza.

(9) Az ingatlanvagyon-kataszter adatait a Kt. szervei, a képviselők, és - megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával - az önkormányzati gazdasági társaságok feladataik ellátásához felhasználhatják.

^[6]

(10) A nem törzsvagyon, forgalomképes vagyonállomány adatait minden év december 31-i állapotnak megfelelően e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.”

(11) A törzsvagyon, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonállomány adatait minden év december 31-i állapotnak megfelelően e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

                                A szerződések nyilvántartása és közzététele

10. §

(1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről Központi Ügyleti Nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

(2) A Központi Ügyleti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltakat közérdekű adatoknak minősülnek, amelynek tartalmáról az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a szerződést aláíró fél a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Központi Ügyleti Nyilvántartásnak megküldeni a szerződés egy példányát, vagy hitelesített másolatát.

III. Fejezet:
Gazdálkodás és rendelkezés a vagyonnal

A vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre jogosultak

11. §

(1) E rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi döntést a Kt., illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Kt. által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat.

(2) Az Önkormányzat (1) bekezdés szerinti tulajdonosi döntésről szóló jognyilatkozatait - a bizottságra átruházott feladat- és hatáskör esetében is - a Polgármester bocsátja ki.

(3) Amennyiben külön, illetve e rendelet eltérően nem rendelkezik a tulajdonosi döntés meghozatalára a Kt. jogosult, (pl. a vagyonvédelmével kapcsolatos kötelezettségekről való rendelkezés, vagyonnal, tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügy ellátásával való megbízás).

Vagyonkezelés^[7]

12. §

(1) A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában meghatározott személy [a továbbiakban: vagyonkezelő] az Önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Kt. tulajdonosi döntése alapján láthatja el.

(2) A Kt. határozatában megjelöli a vagyonkezelő személyét, amellyel vagyonkezelési szerződést köt, egyúttal meghatározza és jóváhagyja a vagyonkezelés feltételeit. A vagyonkezelési szerződésben a Kt. felhatalmazást adhat az Önkormányzat nevében jognyilatkozat kibocsátására.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelő, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, terheit viselni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, a vagyon értékét megőrizni, állagának megóvásáról és megfelelő karbantartásáról gondoskodni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkező kárról értesíteni a tulajdonos önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket teljesíteni,

e) teljesíteni a jogszabályokban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

f) köteles az ellenőrzések során közreműködni és tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, továbbá köteles eleget tenni a 12/A. § (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámolási kötelezettségének.

(4) A vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyonnal kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele és tervezési, építési munka esetén a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályokat köteles alkalmazni.

(5) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyon tekintetében, a víziközmű- üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére a jelen rendeletben foglaltakat - a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezései szerinti elvek mentén, a helyi önkormányzatokról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit figyelembe véve - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai^[8]

12/A. §

(1) A vagyonkezelő ellenőrzésének célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módokon történik:

a) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel, továbbá

b) A vagyonkezelő köteles évente, a tárgyévet követő év első negyedévének végéig a Kt. részére a vagyongazdálkodásáról szóló éves beszámolót előterjeszteni. A beszámolónak tartalmaznia kell az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetnie kell a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyon értékét,

b) gondoskodik-e a vagyon állagának megóvásáról, a megfelelő karbantartásról,

c) a vagyon tekintetében jó gazda gondosságával járt-e el,

d) az egyéb vállalt és jogszabály szerint fennálló kötelezettségeit teljesítette-e,

e) az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz-e.

Vagyongazdálkodás 

12/B. §

(1) Budaörs Város Önkormányzata a vagyonával való gazdálkodása körében – a vagyonkezelési szerződésen kívül – egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az önkormányzat bevételeinek növelését szolgáló hasznosítás [a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés].

(2) Az Önkormányzat a Kt. tulajdonosi döntése alapján vagyongazdálkodási szerződést

a) önkormányzati költségvetési szervvel,

b) az önkormányzati többségi, vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal,

c) nemzetiségi önkormányzattal,

d.) önkormányzati társulással, valamint,

e) más természetes személlyel, jogi személlyel, szervezettel,

f) más közigazgatási szervvel

[a továbbiakban együtt: a vagyongazdálkodó] köthet.

(3) A Kt. az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyongazdálkodók [a továbbiakban együtt: az önkormányzati vagyongazdálkodók] alapító okirataiban is meghatározhatja a használatukba adott vagyon körét, a vagyon hasznosítására, üzemeltetésére és működtetésére vonatkozó szabályokat.

(4) A Kt. az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott vagyongazdálkodókkal [a továbbiakban együtt: a megbízott vagyongazdálkodók] vagyongazdálkodási szerződésben adhat megbízást és felhatalmazást a vagyon hasznosítására, üzemeltetésére és működtetésére. Ebben az esetben a Kt. határozatban jelöli meg a vagyongazdálkodó személyt, amellyel vagyongazdálkodási szerződést köt, egyúttal meghatározza és jóváhagyja a vagyongazdálkodás feltételeit.

(5) A vagyongazdálkodási szerződésben a vagyongazdálkodó vezetője számára a Kt. felhatalmazást adhat az Önkormányzat nevében jognyilatkozat kibocsátására is.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyongazdálkodó kiválasztására a Kt. köteles pályázatot kiírni.

(7) Vagyongazdálkodási szerződés – közbeszerzés nélkül – kizárólag az (2) bekezdésben meghatározott személlyel, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás, vagy közfeladat ellátása, illetve annak megszervezése érdekében köthető.

(8) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés tárgya a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, úgy a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult szerv dönt a vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről.

(9) Vagyongazdálkodási szerződés olyan személlyel köthető, aki/amely a szerződésben vállalja a vagyongazdálkodási szerződés teljes időtartamára érvényes, megfelelő felelősségbiztosítás megkötését.

(10) Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv vezetője a használatában lévő önkormányzati tulajdonú ingatlant - az intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladat ellátásának sérelme nélkül – bérbe adhatja, illetve bevétel elérése, növelése érdekében egyéb módon hasznosíthatja.

IV. Fejezet:
A gazdálkodási és rendelkezési jogok gyakorlásának általános szabályai

A forgalomképtelen vagyon feletti jogok gyakorlása

13. §

(1) E rendelet 5. §-ában meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka vagy tartozás fedezete sem.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható, az ilyen vagyontárgyon reklámjog is biztosítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti, de az egy évet meg nem haladó idejű hasznosításáról az Önkormányzatot megillető 8. § (4) bekezdés szerinti éves nettó bevétel összegét figyelembe véve, ha az (5)-(9) bekezdés és e rendelet V. Fejezet eltérően nem rendelkezik:

a) tizenötmillió forint értékhatárig a Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: TFVB)^[9]

b) tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB)^[10]

c) huszonötmillió forint összeghatár felett a Kt.

dönt.

(4) A (2) bekezdés szerinti, de az egy évet meghaladó idejű, valamint a hasznosítás időtartamától függetlenül a korábbitól eltérő célú hasznosításról, illetőleg a forgalomképtelen törzsvagyon tulajdonjogának megszerzéséről az értékhatártól függetlenül a Kt. dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti jogok gyakorlása

14. §^[11]

(1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon biztosítékul adásáról, megterheléséről a 8. §-ban meghatározott érték megállapítást, és a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt korlátozást figyelembe véve, ha az V. Fejezet eltérően nem rendelkezik:

a) tizenötmillió forint értékhatárig a szakmailag illetékes önkormányzati bizottság véleményét figyelembe véve a TFVB

b) tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB^[12]

c) huszonötmillió forint összeghatár felett a Kt.

dönt.

(2)^[13] A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon hasznosításáról – tulajdonjog átruházásával járó rendelkezés esetén a 8. §-ban meghatározott érték megállapítást figyelembe véve, valamint tulajdonjog átruházásával nem járó rendelkezés esetén az Önkormányzatot megillető 8. § (4) bekezdés szerinti éves nettó bevétel összegét és a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt korlátozást figyelembe véve – ha az V. Fejezet eltérően nem rendelkezik:

a) tizenötmillió forint értékhatárig a TFVB

b) tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB

c) huszonötmillió forint összeghatár felett a Kt.

dönt.

(3)^[14] A (2) bekezdés szerinti hasznosítás magában foglalja a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő átruházását, azokban az esetekben is, amelyeknél a döntést a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezéseinek 2012. június 30-i hatályba lépése előtt hozták meg.

A forgalomképes vagyon feletti jogok gyakorlása

15. §

(1) E rendelet 7. §-ában meghatározott forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, a forgalomképes vagyon hasznosításáról a 8. §-ban meghatározott érték megállapítást figyelembe véve, ha az V. Fejezet eltérően nem rendelkezik:

a) hatmillió forint - lakás esetén kettőmillió forint - összeget el nem érő értékhatárig a Polgármester,

b) hatmillió forinttól - lakás esetén kettőmillió forinttól – tizenötmillió forint összegű értékhatárig a TFVB

c) tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB 

d) huszonötmillió forint összegű értékhatár felett a Kt

dönt.

(2)^[15] Egy, már szennyvízcsatornával és ivóvízzel ellátott területen lévő ingatlant/ingatlanrészt tulajdonosa az Önkormányzat részére közterület céljára, térítésmentesen átadja, az arról rendelkező külön szerződést, értékhatártól függetlenül a TFVB^[16] hagyja jóvá.

A versenyeztetési eljárás szabályai

16. §

(1)              ^[17] A A 8. § szerint megállapított értékű húszmillió (ipari park esetében ötvenmillió) forint összegű értékhatár feletti vagyontárgy, vagyonrész elidegenítése, hasznosítása, – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános – indokolt esetben zártkörű – versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehetséges, ideértve azt is, ha a kezelésbe adás nem önkormányzati vagyonkezelőnek vagy nem önkormányzati gazdasági társaságnak, önkormányzati társulásnak történik.

(2) Az (1) bekezdés szerint indokoltnak tekintendő és emiatt zártkörű versenytárgyalás hirdethető, ha a vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé.

(3) ^[18]

(4) ^[19]

(5) A versenyeztetési eljárás során szakértő (pl. közjegyző, jogi) közreműködése igénybe vehető.

(6) A versenyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat polgármesteri-jegyzői közös utasítás szabályozza.

V. Fejezet:
A gazdálkodási és rendelkezési jogok gyakorlásának

különös szabályai

A koncesszióba adás

17. §

A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Kt. dönt.

A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása

18. §

(1) Vagyon tulajdonjogát, illetve használatát térítésmentes vagy kedvezményesen átruházni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

a) közérdekű célra kötelezettségvállalás,

b) közalapítvány részére vagyonrendelés vagy vagyoni hozzájárulás jogcímén,

c) közhasznú tevékenység eredményes ellátása, anyagi forrásai biztosításának céljából,

d) más önkormányzat részére feladat – és hatáskör átadásával és átvételével, valamint ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével összefüggésben

lehet.

(2) A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházásáról, átadásáról a Kt. - minősített többséggel elfogadott határozatával - dönt.

(3) A használónak térítésmentes használat esetén is fizetnie kell a társasházi közös költségnek megfelelő összeget és a közüzemi díjakat.

(4)^[20] Az Önkormányzat a tulajdonában álló, illetve az Önkormányzat tulajdonába kerülő vízellátó viziközművek tekintetében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bek. alapján, vagyonkezelői jogot létesít; valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (1) és (3) bek., valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (2) és (4) bek. alapján, a vagyonkezelői jogot versenyeztetés nélkül, vagyonkezelési szerződésben, ingyenesen átruházza a Fővárosi Vízművek Zrt-re. Egyéb esetekben a víziközmű vagyon vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átadásáról a Kt. - minősített többséggel elfogadott határozatával - dönt.

Közszolgáltatási feladatok Önkormányzat általi átvállalása, átadása

19. §

(1) A közszolgáltatási feladatok Önkormányzat általi átvállalása, illetve másik önkormányzat részére való átadása esetén a vagyoni feltételek biztosításáról a Kt. dönt.

(2) Az (1) bekezdés alapján használatra átvett, illetve a használatra átadott ingatlan vagyontárgy eredeti rendeltetésének megváltoztatásával kapcsolatos jognyilatkozatot a Kt. tehet.

Vagyon értékű jog biztosítása

20. §

Az Önkormányzat vagyonán vagyoni értékű jog biztosításáról a vagyon 8. § szerinti forgalmi értékét figyelembe véve a következők döntenek:

a) tizenötmillió forint értékhatárig a TFVB

b) tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB 

c) huszonötmillió forint összeghatár felett a Kt.

dönt.

Gazdasági társaságokban való vagyoni részesedésre vonatkozó szabályok

21. §

(1) Az Önkormányzat a Kt. tulajdonosi döntése vagy jogszabály alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban.

(2) A gazdasági társaságban való érdekeltség megszerzéséhez nem kell a Kt. tulajdonosi döntése, ha az érdekeltség megszerzésére a Kt. által az értékpapír kezelésével megbízott szervezet közreműködésével kötött szerződés alapján kerül sor a portfolióhoz tartozó értékpapír, részesedés felhasználásával, kivéve, ha a portfolió kezelésére adott megbízásban a Kt. másként rendelkezik.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve a Kt. engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, és szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget. Az érdekeltséget kifejező üzletrész, részvény az Önkormányzat tulajdona.

(4)^[21] Az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági és közhasznú társaság tekintetében az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kt. gyakorolja.

(5) A Kt. gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat, ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének a huszonöt százalékát nem, de az Önkormányzat üzletrészének az értéke a húszmillió forintot meghaladja. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. Ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság összes üzletrészének huszonöt százalékát és húszmillió forintot nem haladja meg, a. feladat-és hatásköröket a Polgármester gyakorolja. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat is a Polgármester gyakorolja. Tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6)^[22] A  Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat –az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogok kivételével- az alább felsorolt gazdasági társaságokban:

-         AMFORA Kereskedelmi Rt.

-         ^[23]

-         Fővárosi Vízművek Rt.

-         ^[24]

-         ^[25]

-         ÚTVASÚT Rt.

-         ^[26]

-         ^[27]

-         Budaörsi Teniszcentrum Rt.

-         ^[28]

-         TÖRS Kft.

-         ^[29]

-         Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási

Vagyonkezelő és Közszolgáltató Rt.

(7)^[30] Ha gazdasági társaságban a portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az Önkormányzat részesedést, a Polgármester felhatalmazhatja – az e paragrafusban meghatározott értékhatárok szerint megjelölt tulajdonosi döntéshozók egyetértésével - a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell.

A portfolióval való rendelkezés

22. §

(1) A tőzsdén jegyzett részvények értékesítését megelőzően az értékpapírok értékesítésében közreműködő befektetési vállalkozás(ok) kiválasztására a Kt egyedi értékesítés esetén ajánlatokat kér be. Az ajánlatkérésre legalább három – tőzsdei kereskedési joggal rendelkező- befektetési vállalkozást kell felhívni.

(2) A tőzsdén jegyzett  részvények egyedi értékesítése esetén a Kt. az ajánlatkérés eredményeként dönt a tőzsdei értékpapírok elidegenítéséről és a tőzsdei értékpapírügylet jellegének megfelelő szerződés megkötéséről.

23. §

Az értékesítésről tizenötmillió forint értékhatárig a TFVB, tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB , ezen összegen felül a Kt. dönt. Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha az Önkormányzat részesedést, részvényt vásárol.

Az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv javára fennálló jogokkal való rendelkezés

24. §

(1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára – fennálló e rendelet 2.§ (1) bekezdés c.b) – c.d) pontjában meghatározott jogról – az e rendelet 33.§-ban foglaltakra is figyelemmel - a TFVB. mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.

(2) A beköltözhető forgalmi érték 50 %-a mértékéig a TFVB. a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, amennyiben pénzintézeti hitelt vagy munkáltatói kölcsönt az ingatlan

a) felújítására,

b) komfortfokozatának növelésére,

c) bővítésére,

d) vételár hátralékának kiegyenlítésére

veszik igénybe.

(3) Az önkormányzati költségvetési szerv javára fennálló bérleti, haszonbérleti és a használat jogról a Polgármesteri Hivatal esetében a Polgármester, az önkormányzati költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője mondhat le, illetve járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amely e jogokat ténylegesen gyakorolja, azzal a feltétellel, hogy az nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.

Az Önkormányzat képviselete a társasházakban

25. §

(1) A társasházakban az Önkormányzatot - az önkormányzati tulajdonhányadot illetően - a Polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli. A meghatalmazott Polgármesteri Hivatalának köztisztviselője, illetve a megbízott vagyonkezelő lehet (a továbbiakban a meghatalmazott).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megbízott vagyonkezelőnek azt a szervezetet kell tekinteni, amely a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket magába foglaló ingatlanokkal kapcsolatban a bérbeadói kötelezettségek teljesítésére megbízást kapott.

(3) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat                                                                                                                                                                                                                        

(4) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt, hogy a meghatalmazottnak az Önkormányzat tulajdoni hányada megváltoztatását eredményező, valamint a 26. §-ban meghatározott esetekben, a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozata csak a tulajdonosi döntésre jogosult hozzájárulásától függően érvényes.

26. §

(1) A TFVB. előzetes egyetértésével – ideértve a keret-meghatalmazás feltételeinek meghatározását is -, ennek hiányában az utólagos hozzájárulásának a feltételével lehet, a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel:

a) a társasházi alapító-okirat olyan módosításához hozzájárulni, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) gyakorolhatja [a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 3. § (2) bekezdés],

b) a szervezeti-működési szabályzat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik [Thtv. 17. §],

c) olyan közgyűlési határozatot megszavazni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná [Thtv. 18. § (1) bekezdés],

d) az alapító-okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged [Thtv. 5. § (3)],

e) szavazni a közgyűlésen az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint – a közös költséget kivéve – a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról [Thtv. 28. § a) pont és 29. § (1) bekezdés],

f) szavazni a közös tulajdon(rész) elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is.

(2) Ha az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10%-ot nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében a tulajdonosi döntési jogot (pl. társasház pályázatokon való részvételhez kapcsolódó megterhelési nyilatkozat kibocsátása, a közös tulajdon(rész) használatához, hasznosításához, társasházban a szomszédot megillető építési tevékenységhez kapcsolódó egyedi döntések, nyilatkozatok), az ott meghatározott módon a Polgármester gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja esetében nem kell az (1)-(2) bekezdés szerinti engedélyt, illetve hozzájárulást beszerezni, ha az Önkormányzatot terhelő költségek – a közös költséget kivéve - az adott társasházzal kapcsolatban az adott évben az ötszázezer forintot nem haladják meg.

(4) A Thtv. 42. §-ában szabályozott per megindításáról az Önkormányzat képviseletében a TFVB. dönt. A meghatalmazott a Polgármesteri Hivatal útján köteles haladéktalanul jelezni, ha ilyen pert kell indítani.                

Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez

27. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában ingatlan vagyontárgyakon - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására – ha önkormányzati rendelet más szabályt nem tartalmaz – a Polgármester jogosult.

(2) A TFVB dönt a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról:

a) az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez;

b) a lakás és helyiség rendeltetésének megváltoztatásához;

c) a közterületeken, illetőleg épületeken reklám elhelyezéséhez, ha kettőnél több helyre kérik a reklám elhelyezésének az engedélyezését, és nem esik a reklámokat szabályozó jogszabályok hatálya alá

d) a veszélyhelyzetet megszüntető munkák esetében;

Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás

28. §

(1) A Htv 139. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az Áht 109. §-ában és a (2) bekezdésben szabályozott esetekben az öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a TFVB. dönt.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati költségvetési szerv javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

Vagyonszerzés ellenérték fejében

29. §

Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.

30. §

(1) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Kt. dönt, ha a megszerzendő ingatlan 8. § szerint megállapított forgalmi értéke általános forgalmi adó nélkül számítva a huszonötmillió forintot eléri vagy meghaladja.

(2) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről tizenötmillió forint értékhatárig a TFVB dönt.

(3) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között a TFVB és a PEB^[31] dönt.

(4) Az Önkormányzat javára lakás tulajdonjogának az adásvételi szerződés felbontása vagy tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés útján történő megszerzéséről a TFVB és a PEB^[32] dönt.

31. §

(1) Csereszerződés alapján történő ingó, ingatlan vagyontárgy és vagyoni értékű jog megszerzésről a Kt. dönt, ha a megszerzendő ingatlan 8. § szerint megállapított forgalmi értéke a huszonötmillió forintot nem éri el, de a csereként felajánlott - az Önkormányzat tulajdonában lévő - másik ingó, ingatlan vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke a huszonötmillió forintot eléri vagy meghaladja.

(2) A csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről a TFVB és a PEB^[33] dönt, ha a megszerzendő, illetve a csereként felajánlott - az Önkormányzat tulajdonában lévő – ingó, ingatlan vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke  tizenötmillió forint és huszonötmillió forint értékhatár között van.

(3) A csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről a TFVB dönt, ha sem a megszerzendő, sem a csereként felajánlott - az Önkormányzat tulajdonában lévő – ingó, ingatlan vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke nem éri el a tizenötmillió forintot.

32. §

(1) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről - ha ennek alapján az ingatlant társasházzá alakítják, vagy az Önkormányzat további tulajdoni hányadot szerez - a Kt. dönt, ha:

a) az Önkormányzat közös tulajdonon fennálló, vagy

b) a közös tulajdon megszüntetése alapján az általa megszerzett újtulajdoni hányad forgalmi értéke a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárt el nem érő értékek esetében a közös tulajdon megszüntetéséről a TFVB. dönt.

(3) Ha a közös tulajdon megszüntetésével az Önkormányzat tulajdonába kerülő társasházi tulajdoni hányad forgalmi értéke megegyezik az Önkormányzat korábbi közös tulajdoni hányadának forgalmi értékével, a társasház alapítással kapcsolatos megállapodásról a Polgármester dönt.

33. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog, szolgalmi jog) megváltásáról és a más tulajdonán ilyen jog (24.§) megszerzéséről a Kt. dönt, ha e jog értéke egy évre számítva az ötmillió forintot eléri vagy meghaladja. Akkor is a Kt. dönt, ha a vagyoni értékű jog nem egy évre számított értéke a húszmillió forintot meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről a TFVB. dönt.

A közbeszerzések

34. §^[34]

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseinek rendjére Budaörs Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata irányadó.

Vagyonnal kapcsolatos közigazgatás, peres és nem peres eljárások

35. §

(1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja.

(2) Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy a (4) bekezdés kivételével a peren kívüli egyezség megkötésére:

a) húszmillió forint perértékig, illetve egyedi értékhatárig a TFVB jogosult a PEB  egyetértésével,

b) húszmillió forintot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár esetén a Kt. jogosult.

(3) Hárommillió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó - peren kívüli, per indítás előtti - kizárólag a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét módosító megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján az eljárást a Polgármester vagy a TFVB kezdeményezte, a kezdeményezésről a polgármester, vagy a TFVB elnöke - az indokok megjelölése mellett - a legközelebbi ülésen írásban tájékoztatni köteles a Kt-t.

(5) Az (1)-(2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelő indít pert, vagy vele szemben indul per a kezelésébe adott vagyonnal kapcsolatban, kivéve, ha a Polgármester szükségesnek tarja a Kt. vagy a TFVB. állásfoglalását.

A követelésekről való lemondás

36. §

(1) Az Önkormányzat a behajthatatlan követeléseiről lemondhat.

Behajthatatlan követelés:

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,                                                                                                                                                                                                               

c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,

c.a) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve

c.b) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) A követelés elengedéséről vagy mérsékléséről az (1) bekezdésen kívül hozható tulajdonosi döntés:

a) csődegyezségi vagy bírói megállapodásban,

b) kamatkövetelés esetén,

c) különösen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján -, a közcélú szolgáltatást végző non profit szervezetekkel szemben fennálló követelés esetén.

(3) Az Önkormányzat javára fennálló, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelés elengedéséről, illetve mérsékléséről

a) ötszázezer forintot el nem érő értékhatárig a Polgármester,

b) ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó, de hárommillió forintot el nem érő értékhatárig a TFVB,

c) hárommillió forintot elérő vagy meghaladó értékhatár esetében a Kt. dönt.

VI. Fejezet:
Záró rendelkezések

37. §

(1) Jelen rendelet 2004. december elsején lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásainak szabályairól szóló 28/1994.(IX.30.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 11/1997.(IV.07.) számú és a  12/2004.(III.24.) önkormányzati rendelet.

(3) A hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet alapján kiadott önkormányzati jognyilatkozatok és megkötött szerződések hatályát az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése nem érinti.

Budaörs, 2004. október 15.

Tevanné dr Südi Annamária                                                         Wittinghoff Tamás

               jegyző                                                                                     polgármester

A 60/2004.(X.20.) ÖKT. rendelet 2004. október 20-án a Polgármesteri Hivatal (Budaörs, Komáromi u. 16. sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került.

Erdős Károlyné

irodavezető

1. számú melléklet

VAGYONKIMUTATÁS

a ….. évi beszámolóhoz

Nem törzsvagyon, Forgalomképes vagyonállomány ….. december 31-én

2. számú melléklet

VAGYONKIMUTATÁS

a …... évi beszámolóhoz

Törzsvagyon, Forgalomképtelen és Korlátozottan forgalomképes vagyonállomány …... december 31-én