Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Hatályos: 2004. 12. 17- 2024. 12. 16
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről1
2004.12.17.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény (továbbiakban: Tvt.) 24. § b.) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja.
A rendelet és a védetté nyilvánítás célja
1. § (1) E rendelet célja a meglévő természetvédelmi, tájképi jelentőségű, ritka, illetve veszélyeztetett egyedek, életközösségek és területek, természet közeli kultúrtörténeti emlékek, növénytelepítések fennmaradásának biztosítása.
(2) A védetté nyilvánítás célja, hogy:
a.) Biztosítsa a védetté nyilvánított értékek fennmaradását a jelenlegi vagy annál jobb ökológiai állapotban.
b.) Megóvja e területek értékes életközösségeit.
c.) A település lakosságának pihenési, szórakozási, kirándulási lehetőséget nyújtson a védett terület sérelme nélkül.
d.) Az ifjúságnevelési és oktatási alapfeladatok ellátásához megfigyelő és bemutató helyeket biztosítson.
e.) A természetvédelem érdekei határozzák meg a környező terület településfejlesztési célkitűzéseit.
2. § A rendelet hatálya kiterjed az e rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megjelölt helyrajzi számú ingatlanokra, valamint ezek tulajdonosaira, kezelőire, használóira.
3. § Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet
(1) 1. számú mellékletében felsorolt területeket természetvédelmi területté nyilvánítja.
(2) 2. számú mellékletében felsorolt növényeket természeti emlékké nyilvánítja.
(3) A természeti területek és egyedi fák védelem alá helyezésének indoka a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek, a védett növény és állatfajok fennmaradásának biztosítása, és bemutatása.
A védettség tényének bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba
4. § (1) A védelem biztosítása érdekében a védetté nyilvánított természeti emlékek esetén az ingatlan-nyilvántartásba a következő bejegyzés kerül bevezetésre:
"Az ingatlanon védett természeti emlék (faj neve, darabszáma) található."
(2) A védett területek esetén az ingatlan-nyilvántartásba a védettség ténye kerül bejegyzésre.
Tilalmak, korlátozások, védelmi előírások
5. § (1) A Tvt-ben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alól felmentés nem adható, kivéve a veszélyelhárítással összefüggő eseteket.
(2) A természetvédelmi terület fenntartását, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását a környező területekkel együtt, azokkal összehangoltan kell végezni.
(3) A természetvédelmi területen tilos olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának élettevékenységét, valamint a természetvédelmi terület rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti.
(4) A természetvédelmi területen a gazdálkodási (erdő, mező, rét, legelő, vad-, és vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természetvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
(5) A természetvédelmi terület és a helyi jelentőségű természeti emlékek részletes kezelési és fenntartási szabályait a 3. számú mellékletben foglalt kezelési és fenntartási terv rögzíti.
A védett természeti értékek kezelése, fenntartása
6. § (1) A védetté nyilvánított természeti értékek kezelése, fenntartása - azok megjelölése mellett - különösen az állagmegóvásra, jellegmegőrzésre terjed ki.
(2) A védetté nyilvánított természeti emlékek, természetvédelmi területek kezelése, fenntartása az érintett ingatlantulajdonos(ok), kezelő(k), használó(k) kötelezettsége az e rendelet 3. számú melléklete szerinti kezelési és fenntartási tervnek megfelelően.
(3) A jogszabályban megállapított - az önkormányzatot terhelő, illetve általa felvállalt - fenntartási kötelezettségek költségét az éves költségvetésben a környezetvédelmi alap terhére kell biztosítani.
(4) A természetvédelmi terület határait határjelekkel meg kell jelölni, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell kihelyezni.
7. § Jelen rendelet a kihirdetése napján, 2004. december 17-én lép hatályba.
1. melléklet a 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI
|
Sor-szám |
Megnevezése
|
Címe
|
Hrsz. /
EOV koordiná-
ták |
Védendő terület (ha) |
Művelési ág |
Védelem indokoltsága
|
|
TT1 |
Baracsi úti „Arborétum” TT |
Dunaújváros Baracsi út 47. |
663/19
EOV:
X:641393;
Y:180382 |
1,5733 |
Parkerdő / kivett |
Az arborétum a löszplatóba bevágódó Alsófoki-patak által képzett völgyelet déli részén foglal helyet. Ez adja azt az értéket, ami a védelem alá helyezést indokolta. A védett értékek különleges jelentőségét elsősorban az urbánus, erősen zavart környezetben megmaradt, jól fejlődő, ma is megfelelő egészségi állapotban lévő fák jelentik. Különlegesnek tekinthető a száraz klímájú Mezőföldön – a helyi kedvező mikroklímának köszönhetően – kialakított fenyőgyűjtemény. |
|
TT2 |
Gyurgyalag Fészkelőtelep
TT |
Dunaújváros felső Duna-part Barátság városrész alatti terület |
372/18
EOV:
X:641393;
Y:180382 |
8,3397 |
Erdő (vízgazdálkodási célokat szolgáló terület) |
Az itt fészkelő madárfajok közül kiemelkedik jelentőségével a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) 20-25 párból álló fészkelő kolóniája. A rendkívül színpompás madarak a partvédőmű rézsűjének függőleges falában alakítják ki közel 1 méter hosszú járatok végén a fészkelő üregeket. A jellegzetes hangot adó madarak a fészkelési időben könnyen megfigyelhetők a fészektelep megközelítése nélkül is amint a terület felett rovartáplálékra vadásznak. A területen fészkelő gyurgyalag faj (Merops apiaster) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi jelentőségű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1/B.) számú mellékletében szerepel az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb vonuló madárfajok között.
|
2. melléklet a 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TERMÉSZETI EMLÉKEI
TE1. Közönséges platán (Platanus acerifolia) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 203 cm. Egészséges, szép térállású egyed.
TE2. Ezüst hárs (Tilia tomentosa) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 166 cm. Egészséges dekoratív egyed.
TE3. Fehér nyár (Populus alba) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 184 és 214 cm. Hatalmas termetű, az adott zöldfelületet meghatározó egyedek.
TE4. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 152 és 173 cm. Dunaújvárosban ritka, terebélyes koronájú egyedek.
TE5. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Kőműves utca udvar (Dunaújváros 132/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 123 és 171 cm. Városban szoliter faként ritkán ültetett fafaj, szép habitusú, jó egészségi állapotú egyedei.
TE6. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Petőfi Sándor liget (Dunaújváros 157 hrsz): Ültetve 1955., 3 példány, törzs körméretük 116, 172 és 193 cm. A tér karakterét meghatározó csoportot alkotnak.
TE7. Magas kőris (Fraxinus excelsior) – Vasvári Pál Általános Iskola udvara (Dunaújváros 162 hrsz): Középkorú, jó egészségi állapotú egyed.
TE8. Schwedler vérjuhar (Acer platanoides ’Schwedleri’) – Május 1. u. (Dunaújváros 163/1 hrsz): Ültetve 1960., 6 példány, törzs körméretük 112-192 cm. Alakjuk, ritkaságuk és az utcaképet meghatározó jellegük miatt értékesek.
TE9. Mezei juhar (Acer campestre) – Május 1. u. (Dunaújváros 163/1 hrsz): Ültetve 1960., 2 példány, törzs körméretük 125-135 cm. Szép alakú szoliter fák.
TE10. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Bartók Béla tér (Dunaújváros 165 hrsz): Ültetve 1945., 2 példány, törzs körméretük 190 és 198 cm. Kiemelt helyen lévő, erőteljes növekedésű példányok.
TE11. Páfrányfenyő (Ginko biloba) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körméret 74 cm. A városban ritka exota fa.
TE12. Platánfasor (Platanus acerifolia) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1960., 39 példány, törzs körméretük 130-220 cm. Egységes fejletségi állapotú, egészséges az út képét meghatározó fasor.
TE13. Pirosvirágú galagonya (Crataegus laevigata ’Paul s Scarlet’) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körmérete 91 cm. Különlegeses szép virágai és mérete miatt a park meghatározó dísze.
TE14. Kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körmérete 85 cm. Ritkán ültetett, igen szép alakú példány.
TE15. Krími hárs (Tilia euchlora) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1970., törzs körmérete 96 cm. Szép alakú, viszonylag ritkán ültetett fafaj.
TE16. Magnólialevelű magyal (Ilex aquifolium ’Magnolifolia’) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1975., magassága 5 m. Dendrológiai érdekesség, a városban néhány kisebb példánya ismert.
TE17. Amúri parásfa (Phellodendron amurense) – Gagarin tér 9-11. (Dunaújváros 196/1 hrsz): Ültetve 1970., 2 példány törzs körméretük 57 és 63 cm. Igazi dendrológiai ritkaság, mely közterületeken alig fordul elő.
TE18. Mezei szil (Ulmus minor) – Munkaügyi Központ udvara (Dunaújváros 200/4 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány törzs körméretük 132 és 151 cm. A szilfavészt átélt, egészséges sarjakkal terjeszkedő egyedek.
TE19. Vadkörte (Pyrus pyraster) – Aranyalma Óvoda mellett (Dunaújváros 202/1 hrsz): 40 év körüli, a természetes erdősztyepp vegetációra utaló egyed.
TE20. Szelestei ezüsthárs (Tilia tomentosa ’Szeleste’) – Eszperantó u. (Dunaújváros 313 hrsz) Ültetve 1960., törzs körmérete 112 cm. Szabályos, tömött koronájú, egészséges példány.
TE21. Kislevelű hárs (Tilia cordata) – Eszperantó u. (Dunaújváros 313 hrsz) Ültetve 1980., törzs körmérete 35 cm. Feltűnően karcsú, kúpformájú fa, különleges alakjával messziről kitűnik.
TE22. Fehér eperfa (Morus alba) – Kistemető u. (Dunaújváros 1491 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 195 cm. Szabadon álló, dekoratív megjelenésű, egészséges egyed.
TE23. Mocsárciprus (Taxodium distichum) – Duna-parti kemping mögötti terület (Dunaújváros 3350/1 hrsz): Ültetve 1985., 5 példány törzs körméretük 58-75 cm. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint a faegyedek élőhelyéül szolgáló terület a HUD 120034 nyilvántartási számon a Duna és ártere elnevezésű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területen helyezkedik el.
TE24. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Hajóállomás (Dunaújváros 3355 hrsz): 3 Kb. 100 éves egyed, törzs körméretük 317, 330 és 350 cm. A területre valamikor jellemző keményfás ártéri ligeterdő társulásból megmaradt, még jó egészségi állapotú egyedek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint a faegyedek élőhelyéül szolgáló terület a HUD 120034 nyilvántartási számon a Duna és ártere elnevezésű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területen helyezkedik el.
3. melléklet a 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
Dunaújváros Természeti Értékei Gyurgyalag Fészkelőtelep TT, Baracsi úti „Arborétum” TT, Dunaújváros Egyedi Fái TE természetvédelmi kezelési és fejlesztési terv
1. 1. Összefoglaló adatok
|
A terület neve: |
Dunaújvárosi Természeti Értékei:
- Baracsi úti „Arborétum” TT, hrsz.: 6663/19.
- Gyurgyalag Fészkelőtelep TT, hrsz.: 372/18.
- Dunaújváros Egyedi Fái TE |
|
Törzskönyvi szám: |
|
|
A védetté nyilvánító rendelet száma: |
|
|
Nemzetközi kijelölések sorszáma: |
- |
|
A terület kiterjedése: |
9,913 ha, (ebből a Baracsi úti „Arborétum” TT 1,5733 ha, a Gyurgyalag Fészkelőtelep TT 8,3397 ha) valamint az egyedi értékként védett faegyedek |
|
ebből fokozottan védelemre javasolt: |
- ha |
|
Megye: |
Fejér |
|
Települések: |
Dunaújváros |
|
A terület középpontjának koordinátái: |
EOV X:641393, Y:180382 |
|
Tengerszint feletti átlagos magasság: |
140 m |
|
1:10 000 EOTR azonosító: |
45-141; 45-142; 45-143; 45-144 |
|
Illetékes természetvédelmi hatóság: |
Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője |
|
Természetvédelmi kezelő: |
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata |
1. 2. A terület rendeltetése
A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint a Duna mellett húzódó löszpart falában kialakult, fokozottan védett gyurgyalag fészkelőtelep és a Baracsi úti „Arborétum” területe.
Nyújtson lehetőséget a tudományos célú ismeretterjesztésnek, kutatásnak. Szolgáljon bemutatóhelyként a szervezett és az önálló természetismeret szerzésnek, a tudatos környezeti nevelésnek.
1. 3. A terület jogi helyzete
A terület helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alá helyezését kezdeményezte Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése, jelen kezelési terv a védetté nyilvánításhoz kapcsolódóan készült el.
1. 4. A terület elhelyezkedése, határai
A természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Mezőföld keleti – Dunával határolt - peremén helyezkedik el.
Közigazgatásilag a Fejér megyei Dunaújváros város belterületéhez tartozik. A terület magába foglalja a Baracsi úti „Arborétum” és a Duna-parti löszpart védőművének egy szakaszát, valamint egyedi értékekként a természetvédelmi oltalomra kijelölt faegyedek élőhelyét.
1. 5. Tulajdonosi-, birtokviszonyok, használati jogok
A védett természeti területen, illetve az egyedi fák élőhelyén a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg a meghatározó tulajdoni hányad. Egy ingatlan esetében tulajdonos a Magyar Állam (kezelő: Fejér Megyei Munkaügyi Központ).
A védett természeti területen belül, a mai arányokat jelentősen megváltoztató tulajdonos változás hosszabb távon sem várható.
A területtel védelem alá kerülő ingatlanok tulajdon viszonyait az 1. számú táblázat tartalmazza.
A Dunaújváros Természeti Értékei TT-k birtokviszonyai
1. számú táblázat
|
Tulajdonos/Kezelő |
Terület (ha) |
% |
AK |
% |
|
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata |
9,913 |
100,00 |
49,50 |
100,00 |
|
Összesen: |
|
100,00 |
|
100,00 |
A védett természeti terület elvi kiterjedése és a ténylegesen oltalom alatt álló objektumok kiterjedése között eltérés mutatkozik. Ennek oka, hogy az egyedi értékként védelem alá kerülő faegyedek esetében az érintett ingatlan teljes területét lehetne szerepeltetni, ami szakmai szempontból indokolatlan lenne. A 6. 3. mellékletben ugyanakkor felsorolásra kerülnek ezek az ingatlanok is.
A területtel védelem alá kerülő ingatlanokon belül a meghatározó művelési ágat az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján az erdő (89 %) jelenti.
A kivett területek kiterjedése (11 %) kisebb nagyságot ér el. Ide tartozik az arborétum területén található telephely, az azt átszelő patak területe, valamint két beépítetlen területként nyilvántartott, de ténylegesen másodlagos természetszerű erdőállománnyal borított ingatlan.
A következő táblázat az egyes művelési ágak nagyságát mutatja be az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint!
A művelési ágak megoszlása a Dunaújváros Természeti Értékei Természetvédelmi Területein belül
2. számú táblázat
|
Művelési ág |
Terület (ha) |
% |
|
erdő |
8,8398 |
89,17 |
|
kivett |
1,0732 |
10,83 |
|
ebből: telephely |
0,0818 |
0,82 |
|
beépítetlen terület |
0,6119 |
6,17 |
|
patak |
0,3795 |
3,84 |
|
Összesen: |
9,9130 |
100,00 |
Az egyedi védelem alá kerülő fák kivett (közpark, közterület, stb.), művelési ágú ingatlanokon találhatók.
A természetvédelmi terület a Dunaújvárosi Földtulajdonosi közösség vadászterületéhez tartozik. A Dunaújvárosi Kohász VT vadászterületének természetvédelmi oltalommal érintett részén – a belterületből adódóan – a vadászati jog gyakorlása korlátozott.
A védett területen a területhasználatok a tulajdonviszonyokhoz kötődnek. A Dunaújváros Megyei Jogú Város tulajdonában lévő területen az üzemeltetési feladatokat a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő RT társaságai, a Duna-erdő Kft., a Duna-Park Kft. és a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat végzi.
A védett területen üzemelő bánya, bányatelek nincs.
Szolgalmi jogok közül a területen áthaladó vezetékekhez, az elhelyezett földmérési jelekhez kapcsolódó korlátozások jellemzőek.
1. 6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
A település általános rendezési terve kiemelten kezeli a területet. A védett terület a dunaújvárosi kistérséghez tartozik, mely fejlesztési tervében fontos szerepe van a természeti értékek megőrzésének, bemutatásának.
A területet érintő erdő- és vadgazdálkodási tervekbe rögzíteni szükséges a természetvédelmi követelményeket.
1. 7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája
A természetvédelmi kezelést Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi. A védett terület kezelési feladatait – más területekkel együtt – a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő RT társaságai, a Dunaerdő Kft., a Duna-Park Kft. és a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat látja el. A kezeléshez szakmai segítséget elsősorban az önkormányzat környezetvédelmi feladatokért felelős személye ad. Speciális feladatok esetében külső, szakirányú szakemberek bevonására is sor kerül.
A tervben rögzített feladatok megvalósítása nagyrészt a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő RT társaságainak feladata. A kezelési feladatok ellátására rendelkezésére áll a szükséges infrastruktúra.
A terület éghajlata az Alföldhöz hasonló. Általában elmondható, hogy a Mezőföld 120-140 m tengerszint feletti magasságú területén az évi középhőmérséklet 10,5 oC, ezzel a Dunántúl legkontinentálisabb területe. A napsütéses órák száma csak kissé marad el a Duna-Tisza közére jellemző évi 2000 órától. Az évi átlagos csapadék mennyiség 500-550 mm között mozog, megoszlása megfelel az országos átlagnak. A havas napok átlagos évi száma 20 körül ingadozik.
Dunaújváros városnak kis kiterjedésű vízgyűjtő területe van. Fő vízfolyása a település keleti oldalán húzódó Duna folyam. Ide rövid úton futnak le a belterület vizeit elvezető kisebb-nagyobb árkok, vízfolyások.
A védetté nyilvánítással kapcsolatban meg kell említeni a Baracsi úti arborétum területén keresztül folyó Alsó-Foki-patak déli ágát, mely a Technikum városrész csapadékvizeit vezeti el.
A gyurgyalag telep északi határában fakad a Dunára néző löszfalban a Lajos-forrás, melynek vize néhány száz méter után jut a Dunába.
Sem az Alsó-foki-patak, sem a Lajos-forrás esetében a vízhozamokról nem állnak rendelkezésre mért adatok.
Dunaújváros belterülete a Dunát kísérő – attól mintegy 40-45 méterre kiemelkedő – löszfal vonulaton helyezkedik el. A természetvédelmi oltalom alá kerülő értékek változatos geomorfológiai környezetben helyezkednek el.
A hajóállomás, illetve a kemping területén található egyedi fák a Duna hordalékából lerakódott, közel sík területen találhatók.
A gyurgyalag telep a löszfal oldalában húzódik, alsó szinte a Dunához közel helyezkedik el, míg a felső szint már a löszplató szélét képezi.
A Belváros területén elhelyezkedő egyedi értékek a plató egyenletes – részben mesterségesen rendezett – felső térszínén találhatók.
A Baracsi úti arborétum a löszplatóba bevágódó Alsó-foki-patak által képzett völgyelet déli részében foglal helyet, míg egy természeti érték a patak völgyével elválasztott, északra tovább húzódó löszhát felső szintjében található.
2. 1. 4. Geológia, hidrogeológia
A terület geológiailag a mezőföldi löszhátsághoz tartozik, amely itt 40-45 méterrel magasodik a Duna szintje fölé. A pannon időszakban nagy vastagságú tengeri üledék (homokos, agyagos, márgás) rakódott le, majd a tenger visszahúzódásával került szárazra. Az alsó pleisztocénban megkezdődött kéregmozgások hatására az egységes tábla ÉÉNY-DDK irányban feltagolódott és kismértékben megemelkedett. A jégkorszakok glaciális időszakaiban ezek a száraz felszínek optimális feltételeket biztosítottak a löszképződés megindulásához. A lösz képződése a felső pleisztocénban volt a legintenzívebb, amit a legfelső – 25-30 métert is meghaladó vastagságú - löszrétegsor is bizonyít.
A pleisztocén végén a fokozatos emelkedéssel párhuzamosan megkezdődött a lösz lepusztulása, karsztosodása. A tektonikusan előre jelzett völgyekben megjelentek a vízfolyások és kialakították a felszín mai tagoltságát.
A pleisztocénban lerakódott folyóvízi homok és lösz keverékén a növénytakaró kialakulásával párhuzamosan a talajfejlődés is gyorsan megindult. Ma a területet csernozjom jellegű erdőtalajok és Ramann-féle barnaerdő talaj borítja.
A Duna melletti keskeny sávban meghatározó a réti, öntésréti talajok szerepe is.
2. 2. Biológiai jellemzők
A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidék Mezőföld flórajárásába tartozik. A természetes növényzet töredékei és a talajtakaró alapján a mai város területén az eredeti vegetáció valószínűleg a homoki és lösztölgyesek keveréke lehetett, melyeket jelentős kiterjedésű sztyeppfoltok tagoltak. A tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris et Aceri tatarico-Quercetum) csak kis foltokat alkothattak, uralkodóak a sztyepprétek voltak. A homok és a lösz flórája nagymértékben keveredhetett.
A Duna árterén, zátonyszigetein a természetes vegetációt a puha- és keményfa ligeterdők jelentették. Az alacsony ártér mélyfekvésű részein található puhafa ligeterdők (Leucojo aestivo-Salicetum) termőhelye kisebb árhullám esetén is gyakran víz alá kerül, ezért talaja általában kellően nedves. Az alföldi ártéri szukcessziósor klimax társulását a tölgy-kőris-szil (Fraxino pannonicae-Ulmetum) keményfa ligeterdő képezi. Állományai az ártér legmagasabb pontjain figyelhetők meg.
Ezek a természetes társulások az urbanizáció, a terület használat következtében gyakorlatilag teljesen eltűntek a területről. Néhány hírmondójuk – mint a hajóállomás melletti idős kocsányos tölgyek – jelen védetté nyilvánítással kerülnek oltalom alá. A gyurgyalag telep térségében elhelyezkedő sztyepptársulás jellegű gyep fragmentumok csak az eredeti vegetáció degradált, másodlagosan megjelent maradványainak tekinthetők.
2. 2. 2. Vegetációszerkezet
Talajfelszín vagy mohaszint:
A védett területen belül nyílt talajfelszín jellemzi az egyedileg védelem alá kerülő faegyedek környezetének jelentős részét. Az útszéli zöldsávba telepített fák körül az emberi igénybevétel miatt nagy területekre a talajfelszín közvetlen jelenléte a jellemző. Ennek, a védett értékek jellegéből fakadóan – idős, szoliter fák – az oltalom szempontjából nincs jelentős kedvezőtlen hatása.
Gyepszint:
A védett területen belül legnagyobb kiterjedésben a gyurgyalag telep környezetére jellemző vegetációszerkezeti elem. A gyep részben degradált, másodlagos jellegű, de még ebben az állapotában is több löszpuszta elemet tartalmaz. Ezek az elemek az alaptársulás zavarást tűrő fajaiból tevődnek össze. A terület egy részét évente néhány alkalommal parkfenntartási céllal kaszálják.
Kisebb kiterjedésű gyep foltok találhatók a Baracsi úti arborétum területén is. A terület elhelyezkedéséből adódó hűvösebb mikroklímában az arborétumba telepített fák, facsoportok között másodlagos, részben telepített, a rendszeres parkfenntartás következtében kétszikűekben szegény, monodomináns gyepszőnyeg helyezkedik el.
Jellemző fajok:
- Agropyron repens – tarackbúza
- Centaurea pannonica – magyar imola
- Coronilla varia – tarka koronafürt
- Dactylis glomerata – csomós ebír
- Euphorbia pannonica – magyar kutyatej
- Festuca pratensis – réti csenkesz
- Festuca pseudovina – sziki csenkesz
- Festuca rupicola – pusztai csenkesz
- Hypericum elegans – karcsú orbáncfű
- Inula britannica – réti peremizs
- Potentilla arenaria – homoki pimpó
- Salvia pratensis – mezei zsálya
- Thymus marsallianus – magas kakukkfű
Cserjeszint:
Másodlagos, kis területre korlátozódó szerveződési szint. Elsősorban a vízlevezető árkok szegélyébe telepített állományai a jellemzők. Megtalálható az erdőrészletekben is.
Jellemző fajok:
- Berberis vulgaris – sóskaborbolya
- Cornus sanguinea – veresgyűrű som
- Crataegus monogyna – egybibés galagonya
- Elaeagnus angustifolia – keskenylevelű ezüstfa
- Prunus spinosa – kökény
- Sambucus nigra – fekete bodza
Lombkoronaszint:
A természetvédelmi oltalom alatt álló területen meghatározó szerepe van a fás vegetációnak. Az egyedi értékként megjelenő fák mellett az arborétum és a gyurgyalag telep területét is erdőállomány borítja. Röviden jellemzésre kerülnek az egyes védett faegyedek.
1. Közönséges platán (Platanus acerifolia) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 203 cm. Egészséges, szép térállású egyed.
2. Ezüst hárs (Tilia tomentosa) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 166 cm. Egészséges dekoratív egyed.
3. Fehér nyár (Populus alba) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 184 és 214 cm. Hatalmas termetű, az adott zöldfelületet meghatározó egyedek.
4. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – Gorkij udvar (Dunaújváros 123/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 152 és 173 cm. Dunaújvárosban ritka, terebélyes koronájú egyedek.
5. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Kőműves utca udvar (Dunaújváros 132/1 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány, törzs körméretük 123 és 171 cm. Városban szoliter faként ritkán ültetett fafaj, szép habitusú, jó egészségi állapotú egyedei.
6. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Petőfi Sándor liget (Dunaújváros 157 hrsz): Ültetve 1955., 3 példány, törzs körméretük 116, 172 és 193 cm. A tér karakterét meghatározó csoportot alkotnak.
7. Magas kőris (Fraxinus excelsior) – Vasvári Pál Általános Iskola udvara (Dunaújváros 162 hrsz): Középkorú, jó egészségi állapotú egyed.
8. Schwedler vérjuhar (Acer platanoides ’Schwedleri’) – Május 1. u. (Dunaújváros 163/1 hrsz): Ültetve 1960., 6 példány, törzs körméretük 112-192 cm. Alakjuk, ritkaságuk és az utcaképet meghatározó jellegük miatt értékesek.
9. Mezei juhar (Acer campestre) – Május 1. u. (Dunaújváros 163/1 hrsz): Ültetve 1960., 2 példány, törzs körméretük 125-135 cm. Szép alakú szoliter fák.
10. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Bartók Béla tér (Dunaújváros 165 hrsz): Ültetve 1945., 2 példány, törzs körméretük 190 és 198 cm. Kiemelt helyen lévő, erőteljes növekedésű példányok.
11. Páfrányfenyő (Ginko biloba) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körméret 74 cm. A városban ritka exota fa.
12. Platánfasor (Platanus acerifolia) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1960., 39 példány, törzs körméretük 130-220 cm. Egységes fejletségi állapotú, egészséges az út képét meghatározó fasor.
13. Pirosvirágú galagonya (Crataegus laevigata ’Paul s Scarlet’) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körmérete 91 cm. Különlegeses szép virágai és mérete miatt a park meghatározó dísze.
14. Kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1965., törzs körmérete 85 cm. Ritkán ültetett, igen szép alakú példány.
15. Krími hárs (Tilia euchlora) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1970., törzs körmérete 96 cm. Szép alakú, viszonylag ritkán ültetett fafaj.
16. Magnólialevelű magyal (Ilex aquifolium ’Magnolifolia’) – Vasmű út (Dunaújváros 179 hrsz): Ültetve 1975., magassága 5 m. Dendrológiai érdekesség, a városban néhány kisebb példánya ismert.
17. Amúri parásfa (Phellodendron amurense) – Gagarin tér 9-11. (Dunaújváros 196/1 hrsz): Ültetve 1970., 2 példány törzs körméretük 57 és 63 cm. Igazi dendrológiai ritkaság, mely közterületeken alig fordul elő.
18. Mezei szil (Ulmus minor) – Munkaügyi Központ udvara (Dunaújváros 200/4 hrsz): Ültetve 1955., 2 példány törzs körméretük 132 és 151 cm. A szilfavészt átélt, egészséges sarjakkal terjeszkedő egyedek.
19. Vadkörte (Pyrus pyraster) – Aranyalma Óvoda mellett (Dunaújváros 202/1 hrsz): 40 év körüli, a természetes erdősztyepp vegetációra utaló egyed.
20. Szelestei ezüsthárs (Tilia tomentosa ’Szeleste’) – Eszperantó u. (Dunaújváros 313 hrsz) Ültetve 1960., törzs körmérete 112 cm. Szabályos, tömött koronájú, egészséges példány.
21. Kislevelű hárs (Tilia cordata) – Eszperantó u. (Dunaújváros 313 hrsz) Ültetve 1980., törzs körmérete 35 cm. Feltűnően karcsú, kúpformájú fa, különleges alakjával messziről kitűnik.
22. Fehér eperfa (Morus alba) – Kistemető u. (Dunaújváros 1491 hrsz): Ültetve 1955., törzs körmérete 195 cm. Szabadon álló, dekoratív megjelenésű, egészséges egyed.
23. Mocsárciprus (Taxodium distichum) – Duna-parti kemping mögötti terület (Dunaújváros 3350/1 hrsz): Ültetve 1985., 5 példány törzs körméretük 58-75 cm.
24. Kocsányos tölgy (Quercus robur) – Hajóállomás (Dunaújváros 3355 hrsz): 3 Kb. 100 éves egyed, törzs körméretük 317, 330 és 350 cm. A területre valamikor jellemző keményfás ártéri ligeterdő társulásból megmaradt, még jó egészségi állapotú egyedek.
A Baracsi úti Arborétum létesítésének célja a kedvező mikroklímájú élőhelyen olyan élőfa gyűjtemény kialakítása ahol bemutathatóvá válhatnak a hazánkban erdészeti és parképítészeti céllal telepített fenyő és lombhullató fafélék törzsalakjai és nemesített változatai. Ennek értelmében a mai területen mintegy 60 fafajt és változatot lehet megismerni.
A védett területen természetvédelmi oltalom alatt álló növények csak szórványosan, kis egyedszámban fordulnak elő. Elsősorban a gyurgyalag telep környezetének sztyepp fragmentumaihoz köthetően lehet velük találkozni.
Az ártéri ligeterdőkre a térségben is jellemző védett növényfajok mint a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) és a nyári tőzike (Leucojum aestivum) már eltűntek a védett faegyedek körüli Duna-parti sávból.
2. 2. 3. 1. Védett növényfajok
- Astragalus asper – érdes csüdfű
- Centaurea sadleriana - Sadler-imola
- Iris pumila – apró nőszirom
A védelem alá kerülő terület egyes részeire jellemző a gyomfajok jelenléte. Közülük a természetvédelmi szempontból meghatározó invázív fajok jelenléte nem jelentős. Előfordulásuk zömmel – az előzőekben jelzett emberi bolygatásoknak jobban kitett – lakótelepi részekre és közlekedési utak mentére jellemző. A zöldfelületek rendszeres karbantartása nem engedi ezeknek a fajoknak a felszaporodást, így hosszabb távon sem jelentkezhetnek kedvezőtlen változások.
Kisebb problémát jelent a gyurgyalag telep térségében megjelenő keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), mely hajlamos a kevéssé kezelt gyepek felett bezáródni és ezzel kiszorítani a természetes vegetáció elemeit.
A természetvédelmi oltalom alá kerülő terület egyik kiemelt természetvédelmi értékét az itt előforduló fauna tagjai képezik, így a kezelési terv szempontjából meghatározó fontossággal bírnak.
2. 2. 4. 1. Gerinctelenek
A kezelési terv elkészítésének időpontjáig a területen nem készült a gerinctelen állatokról átfogó állapotfelmérés.
A néhány szúrópróbaszerű vizsgálat alapján az eddig ismerté vált védett gerinctelen fajok az alábbiak:
- aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta)
- bőrfuntinka (Carabus coriaceus)
- éti csiga (Helix pomatia)
- fecskefarkú lepke (Papilio machaon)
- imádkozó sáska (Mantis religiosa)
- kardoslepke (Iphiclides podalirius)
- kék futrinka (Carabus violeceus)
- kis színjátszólepke (Apatura ilia)
- nappali pávaszem (Inachis io)
A védett területen nem találhatók vizes élőhelyek. A halak számára megfelelő élőhelynek az arborétumon keresztül húzódó patak medre sem tekinthető. Ebből adódóan nem kell foglalkozni a későbbiek során sem a védett területhez kapcsolódó halállománnyal.
A nagy kiterjedésű vizes élőhely típusok hiánya miatt a terület a kétéltűek számára szüksége szaporodó és táplálkozó helyekkel gyéren van ellátva. Hosszabb-rövidebb ideig meglévő vizes élőhelyek közül a már említett árok számít kedvező élőhelynek számukra. A fentiek miatt a szórványosan megjelenő egyedek a védett területet inkább csak táplálkozási céllal keresik fel. A jellemző fajok jegyzéke a 6. 5. mellékletben található.
A terület megfelelő életfeltételeket biztosít több gyíkfajnak. Ezek pontos állománya a tematikus kutatások hiánya miatt nem ismert, de mivel a számukra kedvező száraz gyeptípusok aránya viszonylag csekély, az állományok nem tekinthetők jelentősnek. A jellemző fajok jegyzéke a 6. 5. mellékletben található.
A természetvédelmi oltalom alá került terület egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit az itt fészkelő, táplálkozó madárállomány adja. Az 1996.-ban a város területén folytatott ornitológiai kutatások eredményeként az előforduló fajok állományairól viszonylag pontos kép áll rendelkezésre.
Elsősorban a két nagyobb kiterjedésű egység – a gyurgyalag telep és az arborétum – nyújt számos madárfaj számára szaporodási, táplálkozási lehetőséget. A gyurgyalag telepen évente váltakozó nagyságban 20-25 pár fokozottan védett madár részére biztosított a nyugodt szaporodási lehetőség. A jellemző fajok jegyzéke a 6. 5. mellékletben található.
A terület emlős állományáról elmondható, hogy mind fajokban, mind állományokban a városi jellegnek köszönhetően viszonylag szegényes. Jelenleg nincs megfelelő mélységű felmérés az egyes fajok állománynagyságáról. A kisemlősök egy részéről – bagolyköpet vizsgálatokból – áll rendelkezésre szórványos jellegű adatsor.
A vadászható emlős fajok közül szórványosan egy-egy őz jelenik meg a Duna-parti területeken. A nagyvad állománynak nincs befolyása a védett terület élővilágára. A jellemző fajok jegyzéke a 6. 5. mellékletben található.
2. 3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
A védett területen belül a mezőgazdálkodás szerepet nem játszik. A meglévő gyepterületek használata sem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, hiszen az parkfenntartási céllal történik, a lekaszált fű minimális részéből készítenek lakossági céllal szénát.
A védett területen belül az erdőgazdálkodási tevékenység alárendelt szerepet játszik. Üzemtervezett erdő csak az arborétum területén 2,5 hektár kiterjedésben található. Az 1998.-ban lefolytatott üzemtervezési eljárás során a területek elsődleges rendeltetéseként a parkerdő rendeltetés került rögzítésre. A védett terület ingatlan-nyilvántartási adatai alapján legnagyobb kiterjedésű erdőterülete (Dunaújváros 372/18) nem üzemtervezett terület, ennek ellenére az itt folyó tevékenységek során természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást kell folytatni.
Az erdőállomány szerkezete, faji összetétele egyértelműen bizonyítja az erdők mesterséges jellegét. Található közöttük elegyes fenyőtelepítés, keményfa ligeterdő jellegű erdőrészlet. Szinte az összes erdőrészlet elérte, vagy az üzemtervezési ciklus végére eléri a jelenleg meghatározott vágásérési korát. Elsősorban az arborétum területén ezért szükségessé válik a vágásérettség felülvizsgálata. Elsősorban a fenyves állományokban figyelhető meg az állományok részleges pusztulása. Az elszáradó, pusztuló egyedek helyén sziles-kőrises újulat jelenik meg.
A Baracsi úti „Arborétum” területén az élőfa gyűjtemény részére lehatárolt területen kívül található erdőállományokban 60 %-os elegyarányban szerepel az akác (Robinia pseudo-acacia). Ez a természetvédelmi szempontból kevéssé értékes fafaj cseréjével lehetőség nyílhat a mai fagyűjtemény területének bővítésére, elsősorban a hazai őshonos fa- és cserjefajok bemutatóhelyének kialakítására.
A természetvédelmi terület erdőrészleteit a 6. 4. melléklet tartalmazza.
A védett terület a Dunaújvárosi Kohász vadásztársasághoz tartozik. A vadgazdálkodási üzemterveket 1999.-ben hagyták jóvá. Mivel a védett értékek belterületen belül helyezkednek el ahol vadgazdálkodási tevékenység csak rendkívül korlátozottan folytatható, a vadgazdálkodásnak a védett értékekre nincs semmilyen befolyásoló hatása.
2. 3. 4. Halászat, horgászat, vízgazdálkodás
A védett területen halászati, horgászati hasznosítás a terület jellegéből fakadóan nem folyik.
Vízgazdálkodási beavatkozások során az Alsó-foki-patak arborétumot érintő szakaszánál kell a természetvédelmi érdekeket figyelembe venni. A fenntartási munkák során a védett területre a vízfolyásból kitermelt hordalékot elhelyezni nem lehet, az esetleg szükségesé váló beavatkozásokat a kézi munkák preferálásával kell elvégezni.
2. 3. 5. Üdülés és idegenforgalom
A terület nagy része, jellegéből adódóan – lakóövezet, közutak – üdülési és idegenforgalmi szempontból nem minősül kiemelt célállomásnak. A védett területen kijelölt turista útvonal nincs.
Idegenforgalmi célú hasznosításra alkalmas a Baracsi úti arborétum területe. Az itt található, ma elsősorban fenyőfélékből álló bemutatóhely mind dendrológiai, mind ornitológia ismeretek megszerzését célzó idegenforgalmi fejlesztésre alkalmas. Ennek feltétele a növényegyedeket bemutató információs táblák kihelyezése, melyről a látogató a fajról szükséges információkat megszerezheti.
A „szelíd” idegenforgalom céljait, a terület bemutatását szolgálhatja a természetvédelmi területet bemutató ismertető füzet kiadása.
2. 3. 6. Települési viszonyok
A természetvédelmi terület Dunaújváros város belterületén belül helyezkedik el. Az egyedi értékként védett fák döntő része a település tömbházas lakóövezetében kialakított belső parkokban, utak melletti zöldsávokban helyezkedik el. Éppen ez adja azt az értéket ami a védelem alá helyezést indokolta.
A területen ipari, sem bányászati tevékenység nem folyik. A védett területre közvetett, kedvezőtlen hatása mutatható ki a távolabb elhelyezkedő ipari üzemeknek. Ilyen problémát okoz az ipari üzemektől időszakosan érkező légszennyezés. Ennek a kedvezőtlen terhelésnek a csökkentését a település egészére megfogalmazódó környezetvédelmi intézkedési tervben meghatározott feltételek szolgálják.
2. 3. 8. Oktatás, bemutatás
Jelenleg a terület szervezett formában oktatási, bemutatási célokat nem szolgál. Bemutatóhely, tanösvény nem létesült. Feltétlenül szükséges ezért a védett értékek bemutatása. Az egyedi fák esetében a fafajt, a védett egyedet bemutató információs táblák elhelyezése válik szükségessé.
A gyurgyalag telepnél a terület határában a fokozottan védett értéket bemutató és egyben figyelmeztető táblát indokolt elhelyezni.
A szervezett oktatás, bemutatás céljára a legalkalmasabb terület a Baracsi úti arborétum, ahol megfelelő környezet áll már ma is rendelkezésre számos fafaj bemutatására és a patak jobb parti területein lehetőség van a dendrológiai gyűjtemény fejlesztésére is.
A területhez kapcsolódóan a védetté nyilvánítás előtt néhány kutatás folyt. Legjelentősebb ezek közül a már említett ornitológiai vizsgálat. Ugyanakkor ki kell jelenteni, hogy számos területen hiányosságok tapasztalhatók a területre vonatkozó ismeretekben.
Hiányosak az ismeretek a terület gerinctelen, hüllő állományának viszonyairól.
Indokolt lehet folyamatosan figyelemmel kísérni a természetvédelmi célú kezelések hatására a gyepvegetáció esetleges változásait, a spontán szukcessziós folyamatokat.
Amennyiben nem kerülnek felújításra az említett erdőrészletek jó kutatási lehetőséget jelenthet a természetes átalakulásuk vizsgálata.
2. 3. 10. Egyéb használat
A területet a vonalas létesítmények közül földalatti vezetékek, a környező település részeket összekötő 20 kW-os távvezeték érintik. Felújításuk, karbantartásuk során a védett értékekre figyelemmel kell eljárni.
2. 3. 11. Kultúrtörténeti értékek
A szorosan vett területen belül nem található jelentős kultúrtörténeti érték. Dunaújváros belterületén belül számos, jelentős régészeti lelőhely ismert. Közülük feltétlenül említést érdemel a védett objektumoktól délre, a Duna-parton elhelyezkedő, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló Koszider földvár területe. A település területén a későbbi korokból (római, stb.) is gazdag leletanyag ismert.
A védett terület összességében tájképi szempontból kevéssé értékes. A gyurgyalag telepnek is helyt adó löszfal viszonylagos érintetlenségével a Duna felöl nézve értékelhető kedvező tájképi elemnek. A többi védett elem urbánus környezetében a természetes táji elemek nem lelhetők fel.
2. 4. 1. Számítógépes adatbázisok
Adatbázis (Excel) a védett terület ingatlan-nyilvántartási és erdő üzemtervi adatairól.
2. 4. 2. A területre vonatkozó térképanyag
A település területről rendelkezésre áll a M 1:2880 méretarányú ingatlannyilvánítási térkép.
Erdészeti üzemtervi térképek rendelkezésre állnak. Az 1997.-ben befejeződő üzemtervezés során kerültek aktualizálásra.
2. 4. 3. A területre vonatkozó fotóanyagok
Fekete-fehér légi fotók készültek a területről, de nem állnak az önkormányzat rendelkezésére. Megvásárolásuk – a régebben készültekkel együtt – kívánatos.
A védett értékekről, területekről fénykép és dia adatbázist célszerű kialakítani, melyet néhány évente célszerű megújítani, így is rögzítve a bekövetkező változásokat.
3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA
3. 1. A TERÜLET ÉRTÉKELÉSE
A védett terület kiterjedése, mérete alapvetően megfelelőnek tekinthető. A védetté nyilvánításkor meghatározott célt, a védelemre kijelölt egyedi fák, az arborétumban és a gyurgyalag telepen található természeti értékek megvédését, a terület nagysága és kiterjedése betölti. A továbbiakban potenciális bővítési lehetőségként a terület tovább fejlesztése több irányban is indokolt lehet.
A későbbiekben indokolt lehet megvizsgálni a Duna mentén kisebb-nagyobb területen még megtalálható ártéri ligeterdő fragmentumok természetvédelmi oltalom alá helyezést.
A védelem alá kerülő objektumok jellegéből fakadóan – egyedi, zömmel telepített fák – a diverzitás értékelése nehézségbe ütközik. Vegetációs szinten csak a gyurgyalag telep területét lehet minősíteni. A terület az emberi beavatkozások hatására zavart, fajszegény, degradált képet mutat, ugyanakkor ebben az állapotában is betölti a védetté nyilvánításkor tőle elvárt szerepet.
A gerinctelen fajok diverzitás viszonyai részletesen nem ismertek. A néhány rendelkezésre álló adat alapján kirajzolódó kép azt mutatja, hogy különösen az idős fákhoz kötődő bogárfajok diverzitása figyelemre méltó.
A védett terület zoológiai értékei közül kiemelkedő madarak diverzitása magas. Az eddig legalább egy alkalommal megfigyelt madárfajok száma megfelel az élőhelytől elvárható szintnek, sőt a belterületen megtelepedő jelentős gyurgyalag populáció külön értéket képvisel.
Csekély mértékben természetes. Ugyanakkor ez nem tekinthető kedvezőtlen helyzetnek, hiszen a védetté nyilvánítás célja alapvetően az urbánus környezetben megőrződött egyedi, jellemzően mesterségesen telepített értékek megóvása volt.
Néhány fafaj közterületi telepítése kifejezetten ritkának tekinthető. A hajóállomás mellett megtalálható 3, közel száz éves, jó állapotú kocsányos tölgy ma kifejezetten ritkának tekinthető, nem csak a város lakóterületén, hanem a közeli erdőgazdálkodással érintett erdőterületeket is figyelembe véve.
A védett objektumok összességükben nem tekinthető sérülékenynek. Az egyedi fákat közvetlenül az esetleg fellépő vandalizmus veszélye fenyegetheti. A gyurgyalag telep esetében a fészkelési időszakban végzett fokozott ellenőrzéssel biztosítható a fióka neveléshez szükséges nyugalom.
Közvetlen meghatározó korlátként jelentkező mezőgazdasági veszélyeztetés nem éri. Ipari jellegű veszélyeztetés a védett értékektől délre elhelyezkedő iparterületről érkező, illetve a közúti közlekedésből adódó légszennyezéshez köthetők.
Kevéssé jellemző, elsősorban mesterségesen ültetett, esztétikai értékkel bíró fák állnak oltalom alatt. A valamikori természetes vegetációra, az élőhelyhez kötődő állatpopulációkra a védett kocsányos tölgyek, szilek és a löszpartban előszeretettel fészkelő gyurgyalagok utalnak.
3. 1. 7. A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete
A védett terület környékére - mint a Mezőföldre általában - az intenzív mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. Ez döntően szántóföldi művelést jelent. Csak a Duna-parti sávját képező löszfal meredek oldalain, illetve a kisebb zátonyszigeteken maradt meg a természeteshez közelítő vegetáció.
3. 1. 8. Feljegyzett történet
A terület botanikai és zoológiai vizsgálata, kutatása szegényesek. Az így szerzett adatok publikálása végképp minimális.
Szórványos ornitológia kutatások folytak a területen az 1930-as évektől. Meghatározó szerepe volt a terület felmérésében Radeczky Jenőnek és a hozzá kapcsolódó kutatóknak, majd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek.
3. 1. 9. Potenciális természeti érték
A védett értékek, területek megfelelő természetvédelmi kezelésével stabilizálhatók, a meglévő védett, fokozottan védett növény- és állatállomány, a védelem alá került egyedi fák, a területre jellemző vegetáció fragmentumai megőrizhetők. A degradációt okozó gyomfajok állománya jól lehatárolható területekre korlátozódik, további térhódításuk megakadályozható.
Lehetőséget kell biztosítani a szakmai bemutatáshoz, oktatásba illesztéshez, valamint a további (sok esetben alap) kutatások elvégzéséhez, melyek – elsősorban a gerinctelen fajok között – számos új értékkel gazdagíthatják a védett területet.
3. 1. 10. Különleges jelentőség
A védett értékek különleges jelentőségét elsősorban az urbánus, erősen zavart környezetben megmaradt, jól fejlődő, ma is megfelelő egészségi állapotban lévő fák jelentik. Különlegesnek tekinthető a száraz klímájú Mezőföldön – a helyi kedvező mikroklímának köszönhetően – kialakított fenyőgyűjtemény a Baracsi úti arborétum területén.
A védett terület szélesebb környezetével együtt, részét képezi a Duna mellett húzódó ökológia folyosónak.
3. 2. A TERÜLET LEGFONTOSABB ÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA
A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint a Duna mellett húzódó löszpart falában kialakult, fokozottan védett gyurgyalag fészkelőtelep és a Baracsi úti Arborétum területe.
Nyújtson lehetőséget a tudományos célú ismeretterjesztésnek, kutatásnak. Szolgáljon bemutatóhelyként a szervezett és az önálló természetismeret szerzésnek, a tudatos környezeti nevelésnek.
A védetté nyilvánítással megőrizhetővé váltak a valamikori természetes társulások néhány hírmondója, mint a hajóállomás melletti idős kocsányos tölgyek. A gyurgyalag telep térségében elhelyezkedő sztyepptársulás jellegű gyep fragmentumok csak az eredeti vegetáció degradált, másodlagosan megjelent maradványainak tekinthetők, de még így is megtalálható bennük több védett növényfaj.
A védetté nyilvánítás egyik fő indoka a területen szaporodó fokozottan védett gyurgyalag fészektelepének hosszú távú oltalom alá helyezése volt.
A Baracsi úti „Arborétum” területe mai állapotában is – későbbi fejlesztésekkel még inkább – alkalmas az iskolai neveléshez, ismeretszerzéshez kapcsolódó in situ bemutatásra, ami egy város belterületén belül fontos értéknek tekinthető.
A szorosan vett területen nem található jelentős kultúrtörténeti érték., későbbi előkerülése (régészeti kutatások eredményeként) sem várható.
3. 3. Ideális kezelési célkitűzések
A területet érő külső és belső hatások, az itt található életközösségek ismeretében az alábbi kezelési célkitűzések megvalósítása szükséges és kívánatos:
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a védett értékek állapot változását, fejlődést.
El kell végezni a terület gerinctelen állatvilágának felmérését, különös tekintettel a bogarakra, a lepkékre és az egyenesszárnyúakra.
El kell készíteni a terület eddig még nem vizsgált gerinces csoportjainak felmérését.
Biztosítani kell az érdeklődők számára a szervezett formában, szakvezetéssel történő látogathatóságot.
3. 4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők
3. 4. 1. A területen belüli természetes folyamatok
A természetvédelmi kezelés szempontjából a legmeghatározóbb az egyedileg védelem alá került faegyedek egészségi állapotának figyelemmel kísérése. A betegségekkel, károsítókkal szemben a hatásuk mértékében, akár vegyszeres úton is védekezni szükséges.
Kisebb jelentőségű gyurgyalag telep térségében a keskenylevelű ezüstfa megjelenése. A cserjék irtását a természetvédelmi kezelés során kis ráfordítással el lehet végezni.
3. 4. 2. A területen kívüli természetes folyamatok
A területen kívül jelentkező természetes folyamatok közül a védett értékeket a csapadék hiánya, a hosszan tartó száraz időjárási viszonyok veszélyeztethetik. Szükség esetén ezért a faegyedek öntözését is meg kell oldani.
Intenzív aszály elsősorban a gyurgyalag telep térségében a tűzveszélyt is okozhat. A terület rendszeres kezelése, felügyelete jelentősen mérsékelheti az ilyen irányú kedvezőtlen hatásokat.
3. 4. 3. A területen belül érvényesülő emberi tényezők
A védett területen belül művelési ág váltásra, egyéb gazdálkodással kapcsolatos jelentős beavatkozásra nincs szükség. A jelenlegi területhasználatokat döntően továbbra is fenn lehet tartani.
Az esetleg jelentkező vandalizmussal, felelőtlen emberi viselkedéssel szemben rendszeres felügyelettel védekezni lehet.
A terület jelenleg látogatására csak kevéssé alkalmas, nem feltárt. Egyes részein (arborétum) indokolt lehet bemutató helyek, tanösvények kialakítása.
A kezelési feladatok jobb ellátása érdekében további kutatásokra van szükség, hogy az eddig nem vizsgált fajcsoportokról megfelelő ismeret álljon rendelkezésre.
3. 4. 4. A területre kívülről ható emberi tényezők
A természetvédelmi kezelésre ható legjelentősebb külső kedvezőtlen emberi hatásnak a város légszennyezés viszonyai tekinthetők. Ennek a hatásnak a csökkentése csak a település egészére kiterjedő levegő-tisztaságvédelmi beavatkozásokkal valósítható meg.
3. 4. 5. A természetvédelmi kezelés korlátai
A védett területen az üzemeltetési feladatokat a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő RT társaságai végzi. A természetvédelmi kezelési feladatok egységes szemléletű végrehajtása érdekében szükséges, hogy a szakmai irányítás és ellenőrzés egyetlen helyről történjen, függetlenül attól, hogy a konkrét tevékenységet melyik szervezet végzi el.
Több állatcsoport esetében nem ismertek az előfordulási, tömegességi adatok. Ezek nélkül nem lehet meghatározni az esetleg szükségessé váló természetvédelmi kezelési feladatokat.
Az ismeretterjesztést a bemutatást szolgáló kiadvány megjelentetése, így a terület értékeinek szélesebb körben történő megismertetése kedvező lehet.
3. 4. 6. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre
Az elcserjésedett gyepek rekonstrukciója részben a ma is meglévő technikai eszközökkel megoldható, az indokolt fejlesztés nem tekinthető rendkívüli nagyságú beruházásnak.
A terület őrzése jelenleg részben megoldott. Az őrzést ellátó területkezelő feladata több más védett terület felügyelete is. Szükséges lenne új területkezelő felvételére a tájegységen belül. A védett területek őrzésének átcsoportosításával lehetőség nyílna az új védett terület megfelelő őrzésére.
Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő ismeret a mai napig nem vizsgált állatfajokról nem lehet meghatározni az érdekükben esetleg szükségessé váló természetvédelmi gyakorlati kezelési feladatokat.
4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
4. 1. Gyakorlati célkitűzések
A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint a Duna mellett húzódó löszpart falában kialakult, fokozottan védett gyurgyalag fészkelőtelep és a Baracsi úti Arborétum területe.
Nyújtson lehetőséget a tudományos célú ismeretterjesztésnek, kutatásnak. Szolgáljon bemutatóhelyként a szervezett és az önálló természetismeret szerzésnek, a tudatos környezeti nevelésnek.
Az itt folytatandó gyakorlati tevékenységet, a szükséges feladatokat ezeknek az elvárásoknak a figyelembevételével kell meghatározni.
4. 2. Természetvédelmi stratégia
|
Stratégiai célok |
Természetvédelmi feladat |
|
Zóna beosztás |
Zónabeosztás nem készült a területre és a későbbiekben sem indokolt készítése. |
|
Élőhelyek kezelése, fenntartása |
- A természetvédelmi érdekeknek alárendelt erdő- és gyepgazdálkodás megkövetelése.
- Élőhely fenntartó erdő- és gyepkezelések. |
|
Fajok védelme |
- A parkfenntartó kaszálások idejének szabályozása a gyurgyalag telep térségében a védett növények és állatok szaporodási időszakára figyelemmel. (V.-VII. hó között a telep 15 m-es körzetében)
- A fokozottan védett gyurgyalag fészkeinek környezetében mindenféle tevékenység tiltása a szaporodási időszakon belül.
- Az arborétum területén és a gyurgyalag telep környezetében odútelep létesítése.
- A ma is folyó téli madáretetés rendszeressé tétele, az etető helyek számának bővítése. |
|
Agresszív fajok szabályozása |
- A gyepekben megtelepedő tájidegen spontán betelepülő faegyedek kiemelése környezetükből. |
|
Látogatás |
- A védett területen belül javasolt turistaútvonalakat lehet kijelölni.
- A védett területet, az ott található értékeket bemutató kiadvány megjelentetése szükséges. |
|
Oktatás és bemutatás |
- A bemutatására, szakmai oktatásban való ismertetésre jelenleg csak alkalomszerűen jelentkező igények kibővítése, beépítése az iskolai oktatási rendszerbe is.
- A szakvezetés lehetőségét biztosítani kell a speciális ismeret, és a fokozottan védett értékek megőrzése érdekében. |
|
Kutatás, vizsgálatok |
- El kell készíteni a területen található védett növényfajok elterjedési és tömegességi vizsgálatait.
- Fel kell mérni a terület természetvédelmi szempontból lényeges gerinctelen és eddig nem vizsgált gerinces faunáját.
- Folytatni kell az ornitológia kutatásokat. |
|
Földhasználat |
- A jelenlegi földhasználatok lényeges módosítása nem szükséges. |
|
Táj- és kultúrtörténeti értékek |
- A védett területen belül kiemelkedő kultúrtörténeti érték nincs.
- További nyomvonalas létesítmény elhelyezése a területen nem engedhető meg. |
|
Infrastruktúra |
- A rendszeres ellenőrzés személyi és technikai feltételeinek biztosítása.
- A védett terület határpontjain elhelyezett hatósági táblákkal folyamatos karbantartása. |
4. 3. Kezelési feladatok
|
Feladat |
Felelős |
Fontosság |
Költsége |
|
Adatgyűjtés |
|
|
|
|
Folyamatos rögzítése a védett növényfajok állományadatainak, állapotváltozásának. |
Természetvédelmi kezelő külső szakértők bevonásával |
folyamatos |
- védett növényfajok állományadatainak rögzítése 10 e Ft |
|
Az előforduló védett gerinctelen fajok felmérése, állomány vizsgálat |
Természetvédel-mi kezelő külső szakértők bevonásával |
3-4 éven belül |
gerinctelen fajok felmérése 10 e Ft |
|
Az előforduló védett gerinces fajok felmérése, állomány vizsgálat |
Természetvédel-mi kezelő külső szakértők bevonásával |
3-4 éven belül |
gerinctelen fajok felmérése 10 e Ft |
|
Kezelés |
|
|
|
|
Rendszeres területellenőrzés |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
|
|
A hatósági táblák elhelyezése, folyamatos pótlása |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
A szükségessé váló pótlás költsége |
|
A gyepekben megjelenő nem őshonos fafajok eltávolítása |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 20 e Ft |
|
Az egyedi értékként védett fák, facsoportok egészségi állapotának figyelemmel kísérése, esetleg szükségessé váló beavatkozások elvégzése. |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 50 e Ft |
|
A Baracsi úti „Arborétum” területén az ismeretterjesztést szolgáló információs táblák elhelyezése, fenntartása. |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
50 e Ft |
|
A Baracsi úti „Arborétum” területén a bemutatáshoz kapcsolódó fenntartási munkák elvégzése (kaszálás, utak karbantartása, esetleg szükségessé váló növényvédelmi munkák elvégzése) |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
100 e Ft |
|
A Baracsi úti „Arborétum” fejlesztése, bővítése. |
Természetvédel-mi kezelő |
6-10 éven belül folyamatosan |
|
|
Az agresszív fajok állományának folyamatos figyelemmel kísérése, amennyiben szükséges a visszaszorításukhoz szükséges intézkedések megtétele. |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 20 e Ft |
|
A fokozottan védett madárfajok fészkelési idejében a fészkek környezetében fokozott ellenőrzés a nyugalom biztosítására. |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 20 e Ft |
|
A területen odútelep elhelyezése, madáretetőhely karbantartása, fejlesztése |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 20 e Ft |
|
A terület természeti értékeit bemutató kiadványok megjelentetése |
Természetvédel-mi kezelő |
1-2 éven belül |
példányszámtól függően 200 e Ft |
|
Adminisztráció |
|
|
|
|
A területen folyó, azt érintő tevékenységekhez kapcsolódó államigazgatási feladatok ellátása |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 10 e Ft |
|
A kutatási eredmények, vizsgálatok következtetéseinek dokumentálása |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 20 e Ft |
|
A területről rendelkezésre álló térképek, más szervek által karbantartott adatbázisok beszerzése, a változások nyomon követése |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 10 e Ft |
|
A területről rendelkezésre álló fotó-, esetleg audio anyagok frissítése, bővítése |
Természetvédel-mi kezelő |
folyamatos |
évi 10 e Ft |
|
A kitűzött feladatok ellenőrzése |
Önkormányzat jegyzője |
folyamatos |
évi 50 e Ft |
5. 1. Középtávú munkaterv
A középtávú munkaterv 2005. január 1. – 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Az előző fejezetben ismertetett célok és stratégiák elérése, ill. kivitelezésükre kidolgozott kezelési feladatok időbeni beosztását tartalmazza.
A. Évente rendszeresen elvégzendő kezelési feladatok
1. Védett növény- és állatfajok állományadatainak rögzítése (folyamatos, de kiemelten március – október).
2. Rendszeres őrszolgálat a területrészeken (folyamatos).
3. Hatósági és tájékoztató táblák kihelyezése, folyamatos pótlása.
4. Az egyedi fák állapotváltozásának nyomon kísérése (folyamatos).
5. A gyurgyalagtelep területén a berepülést akadályozó cserjék eltávolítása (március-május).
6. Odútelep, műfészek ellenőrzés (május – július).
7. Téli madáretetés (december – március).
8. Erdészeti üzemtervekben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.
9. A területtel kapcsolatos egyéb hatósági, szakhatósági munkák végzése (folyamatos).
10. A területről rendelkezésre álló fotó-, esetleg audio anyagok frissítése, bővítése.
B. Egyedi kezelési feladatok
1. Bemutató tanösvény létesítése az arborétum területén.
2. Odútelep kialakítása, további műfészkek kihelyezése (2004 – 2005).
3. Erdészeti üzemtervek felülvizsgálata (szükség szerint).
4. Település Szabályozási Tervének felülvizsgálata (szükség szerint).
C. Feltételesen végrehajtható feladatok
1. A szükséges további faunisztikai, botanikai és dendrológiai kutatások elvégzése (2004 – 2006, a pénzügyi lehetőségek szerint).
2. A terület természeti értékeit bemutató kiadványok megjelentetése (2003 – 2004, a pénzügyi lehetőségek szerint).
3. A Baracsi úti „Arborétum” növényállományának fejlesztést megalapozó terv elkészítése (2004 – 2005).
4. A fejlesztés, kiegészítés kivitelezése részben az arborétum mai, részben a területet átszelő pataktól keletre eső területén. (2004 – 2014, a pénzügyi lehetőségek szerint).
Az előző fejezetben foglaltak, illetve az aktuális lehetőségek alapján el kell készíteni az adott évre vonatkozó tervet, időbeni és költségtervezéssel. Ezt mindig a megelőző év(ek)ben esetlegesen felmerülő újabb (középtávú tervben nem szereplő) problémák figyelembe vételével kell kidolgozni.
5. 3. A terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata
A terv végrehajtását az önkormányzat jegyzője folyamatosan figyelemmel kíséri az éves feladatok végrehajtásáról készült jelentés és személyes ellenőrzések alapján.
Évente jelentést kell készíteni minden kezelési feladat teljesítéséről, valamint eredményességéről. Össze kell foglalni a területen elvégzett munkákat.
Ez a terv tíz éves időszakra szól, akkor válik szükségessé felülvizsgálata. Azonban a terv célkitűzéseiben, stratégiáiban bekövetkezett lényegi változások, vagy a természetes körülményekben jelentkező, nem várt események korábbi felülvizsgálatát lehetővé teszik.
Boros, Á. (1937): Fejér-vármegye növénytakarója.
Csapody, I. (1982.): Védett növényeink. Gondolat Kiadó, Bp.
Fejér megye művészeti emlékei (1998): szerk.: Entz G. és Sisa J. pp. 264.
Fitz, J., Petres, É. (1956.): Fejér megye rövid története. István kir. Múz. Közl. 3.
Gerzson, L., Tóth, I. (1995.): Dunaújváros kijelölt zöldfelületeinek díszfái, díszcserjéi. Dendrológiai felmérés.
„Nimfea” Természetvédelmi Egyesület (2000): Kisemlős faunisztikai adatok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről bagoly-táplálkozástani vizsgálatok alapján, kutatási jelentés pp: 69.
Radetzky, J. (1964): Természet- és madárvédelem Fejér megyében. Fejér megyei Szemle 1. pp. 19.
Radetzky, J. (1984): Madarakról, tájakról Fejér megyében. MAE-VIB, Székesfehérvár pp. 197.
Simon T. (1992.): A magyarországi edényes flóra határozója harasztok-virágos növények, Tankönyvkiadó Budapest
Varga, Cs. szerk. (1996.): Madártani kutatások Dunaújváros területén. Ornis Természetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. pp. 23.
számú térképmelléklet: A természetvédelmi értékek elhelyezkedése
6. 3. A természetvédelmi oltalommal érintett területek ingatlan-nyilvántartási adatai
|
HELYSÉG |
HRSZ |
AL |
AR |
TERÜLET |
ÉRTÉKE |
M |
KIVETT |
TULAJDONOS/KEZELŐ |
|
Dunaújváros |
123 |
1 |
|
0,6801 |
0,00 |
9 |
közpark |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
132 |
1 |
|
1,4024 |
0,00 |
9 |
közpark |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
157 |
1 |
|
1,6458 |
0,00 |
9 |
közpark |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
162 |
|
|
1,5487 |
0,00 |
9 |
ált. iskola |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
163 |
1 |
|
0,7137 |
0,00 |
9 |
közpark |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
165 |
|
|
0,6193 |
0,00 |
9 |
közterület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
179 |
|
|
9,9290 |
0,00 |
9 |
közterület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
196 |
1 |
|
0,3715 |
0,00 |
9 |
beépítetlen terület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
200 |
4 |
|
0,2318 |
0,00 |
9 |
óvoda |
FM Munkaügyi Központ |
|
Dunaújváros |
202 |
1 |
|
0,8057 |
0,00 |
9 |
közterület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
372 |
18 |
|
8,3397 |
46,70 |
8 |
|
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
663 |
2 |
|
0,4770 |
0,00 |
9 |
beépítetlen terület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
663 |
16 |
|
0,0818 |
0,00 |
9 |
telephely |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
663 |
19 |
|
0,5001 |
2,80 |
8 |
|
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
666 |
|
|
0,1349 |
0,00 |
9 |
beépítetlen terület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
667 |
|
|
0,3795 |
0,00 |
9 |
patak |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
1491 |
|
|
0,3718 |
0,00 |
9 |
beépítetlen terület |
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
3350 |
1 |
A |
1,1715 |
6,56 |
8 |
|
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
3350 |
1 |
C |
1,0920 |
6,12 |
8 |
|
Önkormányzat |
|
Dunaújváros |
3355 |
|
|
0,5939 |
0,00 |
9 |
hajóállomás |
Önkormányzat |
6. 4. A természetvédelmi oltalommal érintett területek erdőrészletei
|
Községhatár
|
Erdő
|
Ebből ténylegesen védettséggel érintett |
Rendeltetés
|
|
|
tag |
részlet |
terület (ha) |
hrsz. |
terület (ha) |
elsődleges |
másodlagos |
|
Baracsi úti Arborétum TT esetében*:
|
|
Dunaújváros |
6 |
A |
2,5 |
663/19 |
0,5001 |
parkerdő |
- |
|
|
|
B A TT összesen: |
663/19 |
0,5001 |
parkerdő |
|
|
Gyurgyalag Fészkelőtelep TT esetében**:
|
|
Dunaújváros |
18 |
A |
1.8 |
372/18 |
1,8 |
vízgazdálkodási célokat szolgáló ter. |
- |
|
|
18 |
B |
1,8 |
1,8 |
- |
|
|
|
GY F TT összesen: |
372/18 |
3,6 |
vízgazd-i cél. |
- |
|
|
|
TT-k összesen: |
|
4,1001 |
|
|
|
Dunaújváros Egyedi Fái TE esetében:
|
|
Dunaújváros |
15 |
EY |
6,8 |
3350 |
5 db mocsárciprus |
|
- |
|
|
|
D EF TE összesen |
|
0,0 |
|
|
* a 6/A erdőrészlet a hatályos ErdőgazdálkodásiÜzemterv szerint üzemtervezetlen terület
** a 2004. június 24-i állapot szerint a Dunaújváros MJV Önkormányzatának Erdőgazdálkodási Üzemterve alapján
6. 5. Adatok a terület gerinces faunájából
A területen eddig feltárt kétéltűfajok jegyzéke:
barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
barna varangy (Bufo bufo)
leveli béka (Hyla arborea)
zöld varangy (Bufo viridis)
A területen eddig feltárt hüllőfajok jegyzéke:
fürge gyík (Lacerta agilis)
zöld gyík (Lacerta viridis)
vízisikló (Natrix natrix)
kockás sikló (Natrix tessellata)
A területen eddig feltárt kiemelt jelentőségű madárfajok jegyzéke:
Fészkelő fajok:
balkáni fakopács (Dendocopos syriacus)
barátcinege (Parus palustris)
barátposzáta (Sylvia atricapilla)
barázdabillegető (Motacilla alba)
berki tücsökmadár Locustella fluviatilis
búbos pacsirta (Galerida cristata)
cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata)
citromsármány (Embrezia citrinella)
csicsörke (Serinus serinus)
csilp-csalp füzike (Phylloscopos collibita)
egerészölyv (Buteo buteo)
énekes rigó (Turdus philomelos)
erdei fülesbagoly (Asio otus)
erdei pinty (Fringilla coelebs)
erdei pityer (Anthus trivialis)
fekete rigó (Turdus merula)
fitisz füzike (Phylloscopus trochilus)
fülemüle (Luscinia megarhynchos)
füstifecske (Hirundo rustica)
gyurgyalag (Merops apiaster)
hantmadár (Oenanthe oenanthe)
házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)
karvaly poszáta (Sylvia nisoria)
kenderike (Carduelis cannabina)
kerti poszáta (Sylvia borin)
kék cinke (Parus coeruleus)
kis fakopáncs (Dendrocopos minor)
kis poszáta (Sylvia curruca)
meggyvágó (Coccotraustes coccotraustes)
mezei pacsirta (Alauda arvensis)
mezei poszáta (Sylvia communis)
nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
nyaktekercs (Jynx torquilla)
őszapó (Aegithalos caudatus)
rozsdás csaláncsúcs (Saxicola rubetra)
sárgarigó (Oriolus oriolus)
sordély (Emberiza calandra)
szürke légykapó (Muscicapa striata)
tengelic (Carduelis carduelis)
tövisszúró gébics (Lanius collurio)
vadgerle (Streptopelia turtur)
vörösbegy (Erithacus rubecula)
vörös vércse (Falco tinunculus)
zöldike (Chloris chloris)
zöld küllő (Picus viridis)
Táplálkozáskor, vonuláskor előforduló fajok:
csonttollú (Bombicilla garullus)
danka sirály (Larus ridibundus)
erdei pacsirta (Lullula arborea)
erdei szürkebegy (Prunella modularis)
fenyő pinty (Fringila montifringila)
fenyőrigó (Turdus pillaris)
hegyi fakúsz (Certhia familiaris)
héja (Accipiter gentilis)
karvaly (Accipiter nisus)
kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenichurus)
kék galamb (Columba oenas)
nagy őrgébics (Lanius excubitor)
ökörszem (Troglodytes troglodytes)
örvös légykapó (Ficedula albicollis)
parti fecske (Riparia riparia)
sárgafejű királyka (Regulus regulus)
sarlós fecske (Apus apus)
sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)
süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)
tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus)
A területen eddig feltárt emlősfajok jegyzéke:
korai denevér (Nyctalus noctua)
közönséges denevér (Myotis myotis)
közönséges sün (Erinaceus europeus)
menyét (Mustella nivalis)
mezei cickány (Crocidua leucodon)
mezei nyúl (Lepus europaeus)
mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)