Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról
Hatályos: 2016. 01. 25Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról
2016.01.25.
Tarpa Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet alkalmazási köre
1. § .§ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért az igénybevevők közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni.
(2) A szolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat a Miniszter rendeletben állapítja meg a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény (továbbiakban: hulladéktörvény ) rendelkezései szerint .
(3) A miniszteri rendelet hatályba lépéséig a 2013. január 1-től fizetendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a szolgáltató állapítja meg és közli az igénybevevőkkel és a hulladéktörvény átmeneti rendelkezéseinek figyelembe vételével.
Hulladékkezelési közszolgáltatás
2. §
.
/1/ Tarpa Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban közszolgáltatás) szervez és tart fenn.
/2/ A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.
/3/ A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a képviselő-testület által kiírt nyilvános pályázat eredményeként, az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján Nyír-komm kft. Nyíregyháza gazdálkodó szervezet 2010 évéig érvényes (továbbiakban: szolgáltató).
/4/ a.) A közszolgáltató tagjai és alvállalkozó által végezhető hulladékgazdálkodási tevékenység: begyűjtés, szállítás, előkezelés, kezelés.
b) Amennyiben a közszolgáltató tagjai és alvállalkozó többségi önkormányzati, állami tulajdonú társaság, hulladékgazdálkodási tevékenységüket a közszolgáltatás egészéhez viszonyítva korlátozás nélküli arányban végezhetik. c) Amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltató tagjai és alvállalkozó b) ponttól különböző tulajdoni szerkezetű társaság, a hulladékgazdálkodási tevékenység aránya a teljes közszolgáltatáshoz viszonyítva nem haladhatja meg a 40%-ot.
c) Amennyiben a közszolgáltató tagjai és alvállalkozó többségi önkormányzati, állami tulajdonú társaság, hulladékgazdálkodási tevékenységüket a közszolgáltatás egészéhez viszonyítva korlátozás nélküli arányban végezhetik. c) Amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltató tagjai és alvállalkozó b) ponttól különböző tulajdoni szerkezetű társaság, a hulladékgazdálkodási tevékenység aránya a teljes közszolgáltatáshoz viszonyítva nem haladhatja meg a 40%-ot.
Értelmező rendelkezés
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pld. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint lakában folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja a 4 l/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.
2. Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilád hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.
3. Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, háztartási szilárd hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.
4. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.
5. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes ártalmatlanítására szolgáló telephely.
6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladék átvételére és az elszállításáig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.
7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.
8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.
9. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
10. Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.
11. Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosának vagy a begyűjtőnek a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.
12. Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.
13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.
II. Fejezet
KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA
4. §
.
A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt „Tarpa” Gazdasági, Kereskedelmi és Szociális Közhasznú Társaság (gazdálkodó szervezet) útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.
Az ingatlantulajdonos feladatai
5. §
.
/1/ Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:
a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 (tíz) méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése: ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,
b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,
c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,
d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása,
/2/ Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.
6. §
.
Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:
a) a település központjában folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,
b) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festékek stb. folyamatos eltávolítása,
c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,
d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,
e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és a előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.
A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei
7. §
.
/1/ Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.
/2/ Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 (hét) óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.
8. §
.
/1/ Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.
/2/ Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotában történő visszaadásáról.
Síkosság mentesítés és hó eltakarítás
9. §
.
/1/ A síkossá elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl: konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a v egyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2/n; több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.
/2/ Klorid tartalmú vegyszer használata alul- és felüljáró felületén, zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.
/3/ Hórakást tilos elhelyezni:
a) útkereszteződésben,
b) útburkolati jelen,
c) járdasziget és járda közé,
d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállójánál,
e) kapubejárat elé,
f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pld. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)
Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések
10. §
.
/1/ Tilos
a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet, a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,
d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.
/2/ Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításából az eb tulajdonosa, sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS
A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei
11. §
.
/1/ Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.
/2/ A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.
12. §
.
/1/ Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtő edényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.
/2/ az igénybe veendő gyűjtőedények típusai és a gyűjtőedényekben elhelyezkedő települési szilárd hulladékok súlyának felső határa:
„(2) Az igénybe veendő gyűjtőedények típusai:
60 literes gyűjtőedény
80 literes gyűjtőedény
110 literes gyűjtőedény
1100 literes konténer”
(2a ) 60 liter űrmértékű edény igénybevételére jogosult az a természetes személy, aki a lakóingatlant az Önkormányzat által igazoltan egyedül és életvitelszerűen használja.
/3/ A gyűjtőedények méretnek és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.
/4/ A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolására hulladékgyűjtő udvart kell kialakítani.(2a ) 60 liter űrmértékű edény igénybevételére jogosult az a természetes személy, aki a lakóingatlant az Önkormányzat által igazoltan egyedül és életvitelszerűen használja.
(5) A (2a) bekezdés szerinti önkormányzati igazolás kiadása iránti kérelmet a Rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatvány benyújtásával lehet igényelni. Az önkormányzati igazolást kérelemre a Polgármesteri Hivatal szociális/anyakönyv-vezetési feladatokat ellátó köztisztviselője adja ki, a kérelmező írásbeli nyilatkozata, valamint az Integrált Portál Alapú Lekérdező Rendszer adatai alapján.
13. §
A gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt – a 14. §-ban meghatározott tartalmu – szerződés megkötésével jön létre.
14. §
A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:
a) a felek megnevezése és azonosító adatai,
b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c) a teljes helye,
d) a megrendelő rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,
e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,
g) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,
h) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,
i) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
j) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
k) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
l) az irányadó jogszabályok meghatározása.
Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei
15. §
/1/ Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárdhulladékot az e rendeletbe meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításával gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget alacsony szinten tartani,
b) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztess, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,
c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni,
d) tilos a hulladék nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése
/2/ Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tény keletkezését követő 30 napon (harminc) napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.
/3/ Nem terheli az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.
/4/ Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 (három) nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelöl időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéshez, elszállításhoz alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni.
/5/ Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a /4/ bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.
/6/ Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyezett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást is igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának /2/ bekezdése szerint nem gondoskodott.
/7/ A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.
16. §
/1/ Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.
/2/ Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.
/3/ A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
/4/ A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.
/5/ A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat beleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
17. §
/1/ Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.
/2/ Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
/3/ Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
18. §
Az ingatlantulajdonos az ingatlan alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület felújításból származó települési szilárd hulladékot – legfeljebb 2 m3 –t – havi egyszeri alkalommal a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelye maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti.
A szolgáltató jogai és kötelezettségei
19. §
/1/ A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó helyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.
/2/ A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.
20. §
/1/ A szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére a rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.
/2/ A gyűjtőedény a szolgáltatótól megvásárolható vagy bérbe vehető.
/3/ A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.
21.
/1/ A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
/2/ A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.
/3/ A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesít gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.
Lomtalanítás
22. §
/1/ A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente 2 (kettő) alkalommal – április első hetében és szeptember második hetében – a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.
/2/ A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.
/3/ A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.
/4/ Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
Közszolgáltatási díj
23. §
A közszolgáltatás szünetelése
24. §
A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.
A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok
25. §
/1/ Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.
/2/ Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.
/3/ Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésében, létesítményben gondoskodik.
/4/ Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.
A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések
26. §
/1/ A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére; nem terjed kis továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosoknak a Hgt. 13. §-a /1/ bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.
/2/ A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlásra során keletkezett vagy más módon birtokában került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.
/3/ Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa:
a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
/4/ Az /1/ bekezdésben megjelölt hulladékot hulladéklerakó helyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.
/5/ Az ingatlantulajdonos jogosult az /1/ bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe venni.
27. §
/1/ A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítéskor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.
/2/ Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.
/3/ A /2/ bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – mind Nyír-komm kft. hulladék lerakóhely üzemeltetőjét, mind az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) termeli.
/4/ Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a kijelölt hulladék lerakóhelyre, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében köteles a rendeletben meghatározott elhelyezési díjat fizetni az üzemeltető részére.
28. §
/1/ Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltató bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésér bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésről.
/2/ Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.
29. § .
/1/ A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 (huszonnégy) órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.
/2/ A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és gyalogosforgalom biztonságát nem veszélytető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:
a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínem tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,
c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 (nyolc) órán belül el kell szállítani.
Hatálybalépés
30. §
/1/ Ez a rendelet 2004. május 05.napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti 3/2002/III.19.) sz. rendelet és módosításáról szóló 1/2003./II.15./ sz. rendelete.
/2/ kihirdetéséről a helyben szokásos módon hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – a jegyző gondoskodik.
2004 év április hó 19. nap.
Dr. Nyéky Tamás Vassné Szűcs Róza
polgármester jegyző