Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (III.30.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2025. 03. 01Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (III.30.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
2025.03.01.
Nagykamarás község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. Törvény (továbbiakban Kt) 46. §. (1)bek. c; pont,a 47. §.(3) valamint az 58. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a település tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § .
( 1)A rendelet célja, hogy Nagykamarás község közigazgatási területén a köztisztaság, a környezetvédelem érvényesüljön, és ezzel a község általános környezeti kultúrája javuljon. A rendelet célja továbbá a település környezetvédelmi programjában meghatározott célok elérése, a célok eléréséhez szükséges feladatok , kötelezettségek és tilalmak a helyi sajátosságoknak megfelelő rendezése.
( 2)A rendelet hatálya Nagykamarás közigazgatási területére és a területen állandó és ideiglenes jelleggel lakó vagy ott tartózkodó, illetve tevékenységet végző magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiségekkel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
( 3)A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles tevékenyen közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.
( 4)A saját ingatlan tisztántartására és a szervezett hulladékszállításra vonatkozó előírásokat másik helyi jogi norma szabályozza.
2. §[1]
(1) Az e rendeletben használt fogalmakon a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény ( továbbiakban Kt.) 4§- ban meghatározott,és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény ( továbbiakban Étv.) 2.- §-ban meghatározott fogalmakat kell érteni
(2) Az (1) bekezdésben maghatározottakon kívüli fogalom az avar és kerti hulladék, amely alatt a falombot, kaszálékot, nyesedéket, szárat, levelet, gyökeret és egyéb növényi maradványokat kell érteni.
II. Fejezet
A környezeti elemek egységes védelme
3. §[2]
A föld védelme
4. §
.
( 1)[3]
( 2)[4]
( 3) [5]Kt. 14. § (1) és 15§ (1) bekezdésben meghatározott követelmények érvényre juttatása érdekében elfogadott Nagykamarás község Környezetvédelmi Programjában (továbbiakban: KP) meghatározottak szerint – az anyagi lehetőségek határain belül – megvalósítandó célok:
a. Fasorok, erdősávok, és erdők telepítése a támogatási, pályázati formák kihasználásával, megfelelő dűlőutak kialakítása
b. Folyamatosan gondoskodni kell a parlagterületek gyommentesítéséről (kiemelten a parlagfű visszaszorítására), saját forrás és pályázati források felhasználásával.
c. Előtérbe kell helyezni a műtrágya felhasználás helyett a szerves trágyafelhasználást.
d. Környezetbarát gazdálkodás szorgalmazása
e. Illegális szemétlerakások megszüntetése
f. Használt fóliák begyűjtése összekötött állapotban történő megszervezése, 2-3 hétig folyamatosan, előzetes értesítés küldve a lakosoknak.
A víz védelme
5. §
.
( 1)A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket – azok megóvása érdekében – minden olyan behatástól védeni kell, amely káros az emberi egészségre és a vizek szabályozott levezetésére, a vizek mennyiségére, minőségére, valamint felhasználására.
( 2)A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségi, mind az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülnie.
( 3)A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyeződésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának illetve természetes minőségének káros megváltoztatását.
( 4)A vizekbe szennyező hatású – de azokra fertőzést vagy káros szennyeződést nem okozó – anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által meghatározott előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő, vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.
( 5)Az előzőekben leírtaknak kiemelt jelentősége van abból a szempontból, hogy a település a Maros hordalékkúpján lévő sérülékeny vízbázison helyezkedik el. Az előírások érvényre juttatása érdekében a KP-ban meghatározottak szerint megoldandó feladatok:
a. A már kiépült szennyvízcsatorna hálózathoz és a tisztítótelephez kapcsolódva tovább kell folytatni a szennyvízcsatorna-hálózat további ütemeit;
b. A már kiépült szennyvízhálózattal lefedett településrészen növelni szükséges a rácsatlakozás arányát, hatósági eszközökkel és propaganda útján;
c. A mezőgazdasági tevékenységet össze kell hangolni a vízbázis védelem szempontjaival;
d. Fel kell tárni a kommunális hulladékok elhelyezésének környezetkímélő lehetőségét ,
e. Belvízcsatornák és árkok folyamatos karbantartása
f. Boda-tó természeti és közjóléti értékeinek megóvása , vízminőség megőrzése, javítása .
Kút, ivóvíz
6. §
.
( 1)Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút:
a. Kizárólag a létesítő háztartása, üzemelése stb vízellátási szükségleteinek kielégítésére szolgál és
b. mélysége az első vízadó réteget követő záró réteget nem lépi át.
( 2)Az ivóvizet szolgáló kút környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vizét, vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építési jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.
( 3)A közkifolyóknál járművet mosni, állatot itatni vagy azokból vizet elvezetni tilos.
( 4)A fenti szabályok érvényre juttatása érdekében a KP-ban meghatározottak szerint megoldandó feladatok:
a. Csőkutak használatának visszaszorítása szabályozott, engedélyezett vízkivételek engedélyezése
b. Az egészséges ivóvíz védelme miatt az ivóvíz gerinchálózatának fokozatos cseréje érdekében pályázatok felkutatása.
c. Az állattartás során az almos trágyázásra való áttérést szorgalmazni
Levegő védelme
7. §
.
( 1) [6]
( 2)A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos.
( 3)Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem).
( 4)[7]Az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. Az avart és kerti hulladék indokolt esetben történő égetése az ünnepnapokat és a hatóságilag elrendelt országos általános tűzgyújtási tilalomidőszakát kivéve a hét mindennapján 9 óra és 21 óra között történhet Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.
( 5)[8]Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. Az égetés megkezdését megelőzően a szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit lehetőség szerint értesíteni kell. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye, és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
( 6)[9] Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.
( 7) [10]A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.
( 8)A település belterületén a közúti forgalomban részt vevő benzin-,gáz-, gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 20 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.
( 9)A fenti előírások érvényre juttatása érdekében a KP-ban meghatározottak szerint:
a. Intézkedni kell a nem megengedett tüzelőanyagok felhasználásának megszüntetésére, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából eredő légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentésére;
b. A légúti megbetegedésekre való hajlam növekedése miatt intézkedni kell a növényi eredetű allergének feltárására és csökkentésére;
c. A burkolt utak mentén fasorok és díszcserjék ültetésével csökkenteni kell a légszennyező anyagok terjedését;
d. Nem pormentes utak karbantartása , burkolt utak növelése ,
e. Állattartás környezetvédelmi és közegészségügyi feltételeinek betartatása, zárt aknák kialakításának szorgalmazása
f. A kerékpárút és az úttest közötti terület lehetőség szerinti parkosítása
Az élővilág védelme
8. §
1. [11]
2. [12]Az élővilág védelmének biztosítása érdekében a KP-ban meghatározottak szerint a megoldandó feladatok:
1. őshonos fafajok telepítésére,
2. temető fásítása
3. elhagyott bányagödrök rekultivációja
4. természetes élőhelyek megóvása
Épített környezet védelme
9. §
.
( 1) [13]
( 2)A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzat településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet-, és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.
( 3)Az épített környezet alakításának részletes szabályait (helyi építésügyi szabályrendelet) külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
( 4)A készülő rendezési tervben előtérbe kell helyezni a magasabb környezetminőségű településkép kialakítását, a környezeti elemek további javítását, a helyi természeti értékek feltárását, a helyi értékek fokozott védelmét
Zaj és rezgésvédelem
10 §.
( 1) [14]
( 2)A rendelet hatálya nem terjed ki a községi ünnepségek, rendezvények során alkalmazott hangosításra, a községi hangosbemondón történő hírközlésekre és hirdetésekre.
( 3)Tilos minden olyan tevékenység végzése, amely a lakosság esti nyugalmát, pihenését bármely módon zavarja. Ennek biztosítása érdekében a településen este 10 órától reggel 7 óráig tilos hangos zene, éneklés vagy egyéb más zavaró mód ( pl gépjármű indokolatlan túráztatása stb) alkalmazása.
( 4)A vendéglátóipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben (a fentiek figyelembevételével) a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl. A vendéglátóipari egységekhez tartozó kertrészben vagy közterületen (amennyiben közterülethasználati megállapodás van az önkormányzat és az üzemeltető között) a (3) bekezdésben rögzített időpontban kiszolgálás a szabadban tilos.
( 5)Tilos a nehézgépjárművek, gépkocsik, motorkerékpárok motorjának járatása, túráztatása. ajtóiknak indokolatlan és tartós csapkodása, a gépjárműveken lévő hangjelző indokolatlan és tartós használata.
( 6)Lakásokban hangosító berendezést (rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó stb) üzemeltetni úgy szabad, hogy a zaj-okozás a környező lakosok nyugalmát ne zavarja.
Sugárzások
11. §
.
( 1)A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.
( 2)Fokozott sugárterhelést vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.
III. Fejezet
A Környezetvédelmi Alap létrehozása
12. §
.
( 1)Nagykamarás község Önkormányzata a település környezetvédelmi feladatai hatékony megoldásának elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: ÖKA) hoz létre, a Kt. 58. §. felhatalmazása alapján.
( 2)Az ÖKA bevételei:
a. Az éves költségvetési rendeletben e célra elkülönített összeg;
b. A területileg illetékes hatóságok által a község közigazgatási területén végzett tevékenység vagy mulasztás miatt kiszabott bírságnak, megállapított díjnak jogszabályban megállapított hányada;
c. A jogszabályokkal megállapított és a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege;
d. Támogatásokból, pályázatokból illetőleg egyéb forrásokból befolyt összegek.
( 3)Az ÖKA bevételeinek felhasználását az éves költségvetési rendelet szabályozza, végrehajtását és az elszámolását a zárszámadási rendelet tartalmazza.
IV. Fejezet
A közterületek és zöldterületek fenntartása, kezelése, tisztántartása
13. § ( 1)[15]A község közigazgatási területén lévő közparkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról, valamint a (2)-(7) bekezdésben rögzítettek kivételével az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről , a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről – a Közös Önkormányzati Hivatal útján – a Nagykamarás Községi Önkormányzat gondoskodik.
( 2)A magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata és kötelessége.
( 3)Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre szolgáló kiépített és kiépítetlen terület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (idetartozik az árok és azok műtárgyai), szegélyéig terjed.
( 4)Az ingatlan tulajdonosának a feladata az ingatlan előtti járdaszakasz (saroktelek esetén minden oldalán járda) tisztántartása. Tisztítás alatt: seprés, hó eltakarítás, fűnyírás, kaszálás, áteresz tisztítása a csapadékvíz zavartalan lefolyása érdekében.
( 5)Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, műhelyek, telephelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e vagy sem. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra.
( 6)Az ingatlan előtti közterületen lévő és a közterületre nyúló fák és más növények, valamint az élő sövény gallyazásáról, a járdák járhatóvá tételéről, az ingatlan előtti közterületen az allergén növények irtásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A közterületről eltávolított növények visszapótlásáról a növényt eltávolító köteles gondoskodni.
( 7)A közterületen fát, cserjét ültetni csak úgy lehet, hogy azok a növekedés után sem zavarhatják a gyalogos illetve a közúti forgalmat. Amennyiben a biztonságos közlekedést akadályozza valamely fa vagy cserje, úgy annak kivágására kell kötelezni a tulajdonost.
( 8)Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt, kisszemcséjű salak) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
( 9)A járda síkosság mentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
( 10)A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.
( 11)[16]Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a. A gyalogos közlekedési útvonalon és az úttesten,
b. Az útkereszteződésben az úttorkolaton,
c. A kapubejárat elé, annak szélességében,
d. A tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, valamint a jármű megállóhelye és a járda között,
e. A közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
( 12)Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni az épület közterülettel határos, közterület felé eső tetőzetéről a hó és jég letisztításáról olyan időszakban, amikor a forgalmat nem zavarja. A tisztítás tartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.
14. §
.
( 1)Járdát, utat járművel, munkagéppel és más hasonló eszközökkel, állat hajtásával szennyezni tilos. Ha azonban a tevékenységgel összefüggésben vagy egyéb módon a szennyezés elkerülhetetlen, az aki a szennyezés okozója vagy tulajdonosa köteles a járdát, gyalogjárót a szennytől azonnal megtisztítani.
( 2)Közterületen építési, bontási anyagot a kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.
( 3)Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak hatósági engedéllyel lehetséges.
( 4)Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az akinek az érdekében vagy megbízásából történt a kivitelezés ő köteles gondoskodni a helyreállítás elvégzéséről.
( 5)Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! (kivéve a szilárd hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedényzetet a szállítás napján). Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.
( 6)Közterületen szennyező és egyéb anyagot ( szemét , rongy , homok , kavics , salak, szálas takarmány, szalma, széna, trágya, egyéb hulladék, stb.) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
( 7)A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
( 8)A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
( 9)Tilos a közterületen a fák és egyéb növények, parkberendezések rongálása, pusztítása, beszennyezése, megcsonkítása. Tilos az élő fákra és parkberendezésekre plakátok elhelyezése.
15. §
.
( 1) Tilos a közterületet beszennyezni, ott szemetet, hulladékot vagy papírt eldobálni, továbbá szennyvizet vagy más folyadékot közterültre kiönteni.
( 2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
( 3)Közterületen állatok legeltetése tilos.
( 4)Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Közterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!
( 5)Elhullott állatról a tulajdonos köteles haladéktalanul a Polgármesteri Hivatalhoz bejelentést tenni. Közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Polgármesteri Hivatalhoz azonnal be kell jelenteni.
( 6)Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. A közterületen üzemképtelen jármű sem tárolható, az üzembentartó köteles azt maradéktalanul saját költségén eltávolítani.
( 7)A tilalom vonatkozik értelemszerűen a pótkocsikra, munkagépekre, utánfutókra a gépekhez tartózó egyéb mezőgazdasági eszközökre egyaránt.
( 8)Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen kell elszállítani.
16. §
.
( 1)A település területén lévő árkokba, belterületi és külterületi belvízelvezető csatornákba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
( 2)Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
( 3)Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívást kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
V. Fejezet
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
17. §1 (1) E rendelet alkalmazásában Nagykamarás közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet e rendelet IV. fejezetében előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a tilalmakat megszegi és ez a magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.
(2) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés alkalmazására a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben közigazgatási bírság szabható ki. A közigazgatási bírság természetes személy esetén 150.000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000 Ft-ig terjedhet.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
17. §
.[17]
Záró rendelkezések
18. §
.
(1) A rendelet 2004. május 01.-én lép hatályba, a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterületek gondozásáról, tisztántartásáról és használatáról szóló 14/1995. (VII.24.) ÖK rendelet hatályát veszti.
(2) [18] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
1
A 17. §-t a Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.