A Képviselő-testület a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvényben foglaltak végrehajtására, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonának ésszerű és hatékony felhasználása, megőrzése és gyarapítása érdekében, és a mindezekkel kapcsolatos tevékenység szabályozása céljából az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §.

E rendelet hatálya kiterjed:

1. a község önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények):
2.  mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságoknak az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2. §.

(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével e rendelet 1. és 2. számú melléklete állapítja meg.

(3) A törzsvagyon a jogszabály vagy a képviselő testületi döntése által forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak összessége.

 (4) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból, értékpapírokból, üzletrészekből és egyéb vagyoni értékű jogból áll.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3. §.

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §.

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 10. §-a szerint saját szerveire ruházza át.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala.

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.

(6) A korlátozottan, forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. §.

(1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat pénzügyi bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

(5) Az 5 000 000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. §. (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §.

(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

1. értékpapír esetén, a névérték alapján,
2. egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekintetni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. §.

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

8. §.

(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

1. meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
2. kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
3. közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
4. közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
   

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással érvényesíthető),
6. kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

9. §.

(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükséges van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10. §.

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
2. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
3. gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
4. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
5. társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

11. §.

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól független az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(1/A) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

1. 500.000 Ft. feletti vagyontárgy vásárlása,
2. 500.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
3. behajthatatlan követelések törlése, 30.000 Ft. értékhatár felett,
4. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.
   

(3) A képviselő-testület pénzügyi bizottságának hatáskörébe tartozik az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése.

(4) A polgármester jogosult:

1. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyeletek megkötésére,
2. megköti a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
3. 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítése.

III.

Záró  rendelkezések

12. §.

(1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, s egyben hatályon kívül helyezi Újszilvás község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 10/1999. (VII.19.) rendeletét.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Kelt: Újszilváson, 2004. június 08.

                        Dr. Petrányi Csaba                       Dr. Diósgyőri Gitta

                             polgármester                                       jegyző

A rendelet kihirdetve:

2004. június 09.

                                                           Dr. Diósgyőri Gitta

                                                                   jegyző