Alsópetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete
8 /2004. (V. 20. ) számú rendelete
Alsópetény Község Helyi Építési Szabályzatáról

(Egységes szerkezetben)

Alsópetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ÉTV) 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Alsópetény Község településrendezési tevének Helyi Építési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.

I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§.

1. Alsópetény község Önkormányzat Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
2. Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv.

• az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírása.
• a 36/2002.(III.7) Korm. Rendeltet az OTÉK módosításáról
• a termőföldekről szóló 1994. évi LX. Törvény 36.IV. törvény (2) bekezdés
• jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.

2.§.

Helyi Építési Szabályzat előírásai csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

 II.

TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3.§.

1. E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból

1. beépítésre szánt (már beépített és továbbiakban beépítésre tervezett)
2. beépítésre nem szánt területeket határol le
   2. A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
   3. A további beépítésre tervezett terület felhasználásáról, illetve igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület-előkészítő feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
   4. A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:

• csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, illetve ideiglenes jellegű, kártérítési igény nélkül elbontandó építmények létesíthetők.
• terepszint alatti építmények–közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.

5. A belterületi határ módosításról a szabályozási tervlapnak és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
6. A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Községi Önkormányzat a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4.§.

1. A beépítésre nem tervezett területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdaság, a közlekedés és közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI

5.§.

1. E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.          
   
   
2.  A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:
   1.        lakó-,
   1.1.     falusias lakó (Lf)-,
   1.2.     kertvárosias lakóterület (Lke)-
   2.        gazdasági-,     
   2.1.     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)-,          
   2.2.     ipari gazdasági terület (Gip)-
   3.        különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.  

LAKÓTERÜLETEK

Falusias lakóterület
(Lk jelű)

6.§.

Falusias lakóterület (Lf jelű)

1. A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), kétlakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető:         

a)         lakóépületek, 
b)         mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,  
c)         kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,           
d)        szálláshely szolgáltató épület,           
e)         kézműipari építmény,
f)         helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociálisépület,   
g)         sportépítmény

3. A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §. (1) bekezdése szerint.)          

A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, ezért a falusias lakóterületen a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés kötelező.

4. Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
5. A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.          
   
   
6. Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §. szerint kell értelmezni

7.§.

Falusias lakóterület övezetei

1.  Az övezet telkein az épületek  oldalhatáron állóan és szabadon állóan helyezhetők el.

2. Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.     

3. Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.     
   
   

Az Lf-1 esetében a legkisebb zöldfelület min. 50% kell, hogy legyen.

            A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.

Megjegyzés:              
K  =     Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de max. 6,0 m lehet.

(4)       Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési  telken belül kell megoldani.  

(5)       Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. (A HÉSz. mellékletben adjuk meg a max. tartható állatok számát illetve a min. védőtávolságot.)

(6)       Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.    

(7)       Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telektől max. 1 m-re helyezhető el az épület (lakó-, intézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.        

(8)       Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m² -nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el az 500 m2-t, építési engedély abban az esetben adható, ha az előírt elő-, oldal- és hátsókerti méretek biztosíthatók.

(9)       A község D-i részén tervezett lakóterületnél - 05/2 - 5 hrsz.-ú terület - építési helyet ad meg (5 m előkerttel 6 - 6 m oldal- és hátsókerttel), amelyen belül az épület elhelyezhető.

(10)     A Petőfi úton és az Alkotmány úton tervezett lakótelkeknél, ahol a terv nem jelöl építési vonalat ott az épületek elhelyezéséhez építési helyet kell meghatározni az alábbiak szerint:

            - előkert min. 5 m,

            - oldalkert OTÉK szerint,

            - hátsókert min. 6 m

            A nagymélységű lakótelkeknél az utca fronttól számított 50 m-en túl lakóépület ne kerüljön(45 m mélységű építési sáv).

            Foghíjbeépítések esetén (2 üres teleknél) a meglévő beépítési vonalat tartva kell az épületeket elhelyezni. 3 vagy annál több üres telek esetén építési helyen belül helyezhető el az épület.

(11)   A 60 hrsz.-ú ingatlanon építményt a kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Az előkert kialakult, az oldalkert min. 1 m, a hátsókert min. 10 m. Az építési hely szélessége 35 m.

8.§

1. Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató, stb.- megvalósulása esetén a HÉSZ 6.§ és 7.§ előírásait kell alkalmazni.
2. A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény ( OTÉK 42.§) saját telken belüli elhelyezést.
3. Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
4. Az épületek kialakításával, vagy saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:
   - nappal ( 6-200 h) az 50 dB-t
   - éjjel ( 22-6 h) a 40 dBt
   nem haladhatja meg.
5. A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit ( nyitvatartási idő, szállítási- rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

8/A.§

Kertvárosias lakóterület
(Lke jelű)

(1)        A kertvárosias lakóterület laza beépítésű,  összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,50 m-es építmény magasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)        A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)   legfeljebb négylakásos lakóépület,,

b)   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c)   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

d)   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(3)        A kertvárosias lakóterületen kivételesen – ha az építmény a kertvárosias lakóterületre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerint külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát – elhelyezhető:

a)   legfeljebb hatlakásos lakóépület,

b)   a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c)   sportépítmény,

d)   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4)       A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a)   szálláshely szolgáltató épület -  a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b)   egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c)   önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5)     Az övezet építési telkei csak részleges közműveszítettség és a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés biztosítása esetén építhető be.

(6)     Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9.)—(10.) bekezdéseiben előírtak szerint kell elvezetni. A területen a csapadékvizet nyílt vízelvezető árokkal kell elvezetni.

(7)     A területen a közműveket (víz, szennyvíz, távközlési, hírközlési, elektromos vezetékek) a felszín alatt kell vezetni.

(8)     Az építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. § szerint kell értelmezni.

(9)     Az épületeket magastetővel kell megépíteni.

8/B.§

Kertvárosias lakóterület övezetei

(1)     Az övezet építési telkein az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

(2)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)     Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(5)     A gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(6)     A kertvárosias lakóterületen állattartó melléképületek nem létesíthetők, haszonállat tartása nem megengedett. A kedvtelésből tartható állatok (kutya, macska) számát helyi állattartási rendeletben kell meghatározni.

(7)     Az építési teleknek közterületről közvetlen megközelíthetőnek kell lenni (gyalogosan és gépjárművel egyaránt.

(8)     A telkek körbekeríthetők. Az utcafront felől max. 1,50 m magas kerítés létesíthető természetes anyagból (fából) vagy pedig élő sövény lehet.

(9)     Az épületek elhelyezésére építési helyet kell meghatározni.

         Az „Lke1” övezetben az előkert min. 5 m, az oldalkert min.3-3 m, a hátsókert min.6 m  kell, hogy legyen.

Az „Lke2” övezetben az előkert min. 5 m, az oldalkert min. 3,75-3,75 m, a hátsókert min. 7,50 m kell, hogy legyen.

(10)   Tetőtér beépítése megengedett a megadott legnagyobb építménymagasság betartása mellett.

(11)   A kertvárosias lakóterületen  melléképületek nem létesíthetők.  A gépkocsi tároló egybeépítve kerüljön megépítésre a lakóépülettel.

(12)   A kertvárosias lakóterületen a vidék- és a településkép harmonikus megjelenését nem zavaró, tájbaillő épület kerüljön kialakításra.

         Ennek érdekében az építményekre látványtervet kell készíteni.

(13)   A területen az épületeknél a  természetes anyagokat kell használni(fa, tégla, kő.).

         Kerülni kell a rikító színek használatát, ennek érdekében színtervet kell készíteni.

(14)   A telken belüi és a közterületeken(zöldterület, utak menti zöldsávok) kialakítandó zöldterületeknél a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

GAZDASÁGI TERÜLETEK
9.§.

1. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
   
   
2. A gazdasági terület lehet:     
   -          kereskedelmi, szolgáltató terület      
   -          ipari gazdasági terület.

10.§.

Kereskedelmi, szolgáltató terület.
(Gksz jelű)

(1)A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

1. nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
3. igazgatási, egyéb irodaépület
4. sportépítmény
5. parkolóház, üzemanyagtöltő
6. a 206/1-2, 207/4 hrsz.-on egészségcentrum
7. a 023/2 hrsz.-on turisztikai célú létesítmények, konferencia terem és egyéb kiszolgáló létesítmények (irodák, vizesblokk, konyha stb.)

A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
2. Egyéb közösségi szórakoztató épület

(3)A területet - az OTÉK 19.§. (2) (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, max 6,0 m-es építménymagassággal. Az épület magastetővel kerüljön kialakításra.

(4)   Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó)

(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42.§) saját telken belüli elhelyezését.

(6) A terület határán mért hangnyomásszint:

• nappal ( 6-22 h) az 55 dB-t
• éjjel ( 22*6 h) a 40 dB-t

ne haladja meg.

(7)  A kereskedelmi, szolgáltató területen – tervezett beépítésnél – az előkert min. 5 m kell, hogy legyen. Az előkert a 206/1-2, 207/4 hrsz. összevonása után min. 3 m.

 (8) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Közterület (park) felől min. 5 m-t kell elhagyni, a hátsókert mérete min. 6 m kell, hogy legyen.

(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet javasoljuk védő zöldsávval körbevenni.

10/A.§.

Ipari gazdasági terület (Gip jelű)

(1)     Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)     Az ipari területen az energiaszolgáltatás; településgazdálkodás stb. építményei helyezhetők el.

(3)     Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

 (A legkisebb zöldfelület területe  az OTÉK 25.§. előírásai szerint)

(4)     A terület határán mért, megengedett „A” hangnyomásszintje:

                  -    nappal (6-22 h) az                  55 dB-t

         -        éjjel (22-6 h) a                  40 dB-t

ne haladja meg.

(5)     A 054/4 hrsz.-on tervezett ipari gazdasági területnél az épületek elhelyezésére építési helyet kell meghatározni. Az előkert min. 10 m, az oldalkert min. 9,00  m,a hátsókert min. 25 m legyen.

 (6)    A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani. A parkoló helyeket az OTÉK-ban előírtak szerint fásítani kell.

(7)     A vidék- és a településkép harmonikus megjelenését nem zavaró épület kerüljön kialakításra

 (8)    Az ipari terület zöldfelületének tervezésénél a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(9)     Az ipari gazdasági területet a főút felől fásítani kell. A fásításnál szintén őshonos fafajokat kell alkalmazni.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

11.§.

 (1) Különleges terület sajátos beépítettésgű terület.

Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv:

• A temető területét
• A sportpálya területét,

12.§

Temető
(KT-TEM KT-KEGY jelű)

 (1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLII. Törvény 3.§. (a) (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.

(2) A temetők területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével ( ravatalozó, kripta, WC- mosdó) szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.

(4) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra ( mellőzni kell a hullámlemezt, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.

(5) Sírbolt párkánymérete nem haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.

(6) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.

(7) a temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldfelület 40 % lehet.

(8) a külterületen lévő izraelita temetőt (0204 hrsz) kegyeleti parkként kell fenntartani.

(9) A temető és a kegyeleti park helyeit a Szabályozási Terv jelöli.

13.§.
Sportpálya
(KT-SP jelű)

(1) A sportpálya területét ( 03,026/1) a Szabályozási Terv jelöli.

(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el ( öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 10%-os beépítéssel.

(3) Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.

(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség 2,0 lehet, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet, az épület szabadon állóan helyezhető el.

(5) A legkisebb zöldfelület 40% kell, hogy legyen.

(6) A sportpálya területét belterületbe kell csatolni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14.§.

(1)A beépítésre nem szánt terület:

1. közlekedési és közműterületek
2. zöldterületi
3. erdők területei
4. mezőgazdasági
5. vízgazdálkodási

(2)A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

15.§.

(1)A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók ) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)A területen az OTÉK 26§. (3) bekezdésben foglalt építmények és funkciók helyezhetők el.

(3)A közlekedés vonalas létesítményeinek elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

16.§
Országos mellékút

(1) a községen az alábbi forgalmi út halad keresztül:

 2115 sz. Rétság – Alsópetény összekötő út, belterületen Petőfi út

A forgalmi út részére belterületen 20 m- es, külterületen 22 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.

(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el ( az út tengelyétől számított 50-50 m-en belül)

17.§
Gyűjtőutak, egyéb utak

(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:

- Virág út

A gyűjtőút szabályozási szélessége min. 16 m

(2) Külterületi gyűjtőútak: - 0174 Hrsz- ú út

A külterületi gyűjtőút szabályozási szélessége min. 20m

(3) Egyéb utak – a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével- a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 14 m kell legyen.

(4) Az utak szabályozási szélességét – a mezőgazdasági utak kivételével – a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélességet a Szabályozási Terv és a javasolt út- keresztmetszetek szerint értelmezendő.

18.§
Lakóutak, kerékpárút

(1) A HÉSz 18-19.§-aiban felsorolt utak kivételével a község több útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége min. 14 m

(2) A forgalmi út nyomvonalában tervezetük a kerékpárutat, melynek helyét a Szabályozási Terv jelöli.

19.§
Gyalogutak, gyalogos forgalom

(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs- legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.

(2) A meglévő és tervezett önálló gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli. A gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m

20.§
Állóforgalom

1. A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót - lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. - saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. §. (11) bekezdés szerint.   
   
   
2. Közterületen gépkocsi parkoló részére az alábbi helyeken kell  területet biztosítani:                    
   
   

• Petőfi úton a Kultúrház előtt
• Arany János úton a Községi Önkormányzattal szemben                
• Petőfi úton a 244 hrsz-ú terület déli részén
• Külterületen a 044-13 hrsz-ú területen

3. A gépkocsi parkolók helyeit a Szabályozási Terv jelöli.
4. A külterületen tervezett gépkocsiparkoló területe(04/4-13 hrsz) mellett húzódó patak partélétől 10 m-es sávban építmény nem építhető, a jelenlegi állapotban tartandó meg.

21.§
Tömegközlekedés

(1) A község belterületén három helyen van autóbusz megálló. Ezek területi elhelyezése megfelelő. Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni, ehhez az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.

(2) Buszforduló részére az Arany János úton a községi Önkormányzattal szemben biztosítottunk területet.

22.§.

Zöldterület (Z jelű)

1. A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.     
   
   
2. A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.             
   
   
3. Az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya) szabályozását a HÉSZ12-13. §. előírásai tartalmazzák.          
   
   
4. A zöldterületeken az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, az építménymagasság max. 4,50 m lehet, az épületek szabadon állóan helyezhetők el.             
5. A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási Terv jelöli.    
   
   

23.§

Erdőterület

1. Az erdő a település külterületének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

2. Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:                   
   a)        gazdasági,      
   b)        védelmi,         
   
   
3. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.           
   
   
4. A 3.000.000 m² -t (300 ha) meghaladó nagyságú területen
   a)        az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, (kezelő- vagy       
              erdészház)                 
   b)        biztonsági okból szükséges őrház,    
   c)        közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5 %-os beépítettséggel.
   
   
5. Az erdészeti hatóság elvi engedélyét, majd szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

6. A rendezési terv készítésekor erdőterület igénybevételére nem kerül sor.

Igény esetén út kialakítása  a 028/56 hrrsz.-ú terület igénybe vételét teszi szükségessé, a művelési ágból való kivonás eljárását ebben az esetben le kell folytatni.

24.§.

Gazdasági célú erdőterület
(Eg jelű)

1. Gazdaságinak minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja- külön törvényben meghatározva- az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
2. A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
3. Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltozatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
4. Vadászház legalább 3000 hektárt elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető.  Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
5. Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez be kell szerezni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán szakhatósági hozzájárulását is.

25.§.

Védelmi célú erdőterület
(VE jelű)

(1)A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő, melyet a Szabályozási Terv jelöl.

(2)A védelmi célú erdő tereltén építményt elhelyezni nem lehet.

26.§
Mezőgazdasági terület

(1)A mezőgazdasági területen növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági terület:

• általános
• kertes mezőgazdasági terület lehet.

27.§.

Általános mezőgazdasági terület

(Má jelű)

(1)       A mezőgazdasági területen

1. az 1000 m² –t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,          
   
   
2. az 1000-2000 m² – közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

3. a 2000 m² –t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. 
              

(2)       Mezőgazdasági területen  lakóépület - szőlő, gyümölcsös  és kert művelési           ág esetén - 3 000 m² , egyéb művelési ág esetén 6 000 m² telekterület felett         helyezhető el úgy, hogy a  megengedett 3 %-os beépítés felét (1,5 %) nem        haladhatja meg.         
            A különálló lakóépület építménymagassága max. 4,50 m lehet.

3. A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m² -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.        

4. A birtokközpont kialakításához elvi építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a  telkekre, amelyek  területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben – beszámításra kerültek.

5. Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége.  Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni.

6. Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája "hígtrágyás" nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

7. A belterületen "házikertként" jelölt terület  csak elméleti lehatárolás. A "házikert" megjelölés a telek 50 m-en túlnyúló része, melyen építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.   
   
   
8. Belterületen lévő, önálló hrsz.-mal rendelkező telkeket művelés céljára használhatják, azon építmény nem helyezhető el. ("házikertek")

(9)       A 026/3-11, 028/53-63 hrsz.-ú területeken csak pince létesíthető, egyéb épületet (felépítményt) elhelyezni nem lehet. A pince a hegyoldalba bevágva építhető, a bejárat csak terméskőből, vagy téglából épülhet.

28.§.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk jelű)

(1)        A község belterületétől K-re (031/77-149, 031/178-180 és 158-215 hrsz.-ú területek) a szerkezeti tervnek megfelelően kertes mezőgazdasági terület alakítható ki.

(2)        a)         A területen a minimális telekméret 900 m2, a maximális telekméret 3500 m2. A minimális telekméretet el nem érő területű telken  építményt elhelyezni nem szabad.

            b)        A 900 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3)        Új földrészletet kialakítani, földrészletet megosztani, vagy földrészleteket egyesíteni csak az övezetben előírt méreteknek megfelelően lehet.

(4)        Az épületek elhelyezésére építési helyet kell meghatározni, ahol az elő-, és oldalkert min. 5 m, a hátsókert min. 6 m kell, hogy legyen. Az építési területen belül az épület bárhol elhelyezhető, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően. Az épületek főhomlokzata kizárólag a Cser-tó irányába nézhet.

(5)        A területen ingatlanonként egy önálló rendeltetési egységet magában foglaló gazdasági épület helyezhető el. Az épületek max. építménymagassága 3,00 m lehet, melyet a magasabban fekvő rendezett terepszinttől kell számítani, azonban a max. tetőgerinc magassága az 5,00 m-t nem haladhatja meg.

(6)        Egy telken egy épület helyezhető el. Az épületek alápincézhetők.

(7)        Az ingatlanokon nem helyezhető el felvonulási épület, anyagtárolásra sem. Nem helyezhető el űrgödrös kerti WC, árnyékszék. Az épületekhez kizárólag zárt rendszerű szennyvíztároló telepíthető mindaddig, amíg a szennyvízcsatorna hálózat ki nem épül. Az ingatlanok tulajdonosainak a szennyvízcsatorna- hálózat kiépülését követő 30 napon belül arra rá kell csatlakozniuk, továbbá gondoskodniuk kell a zárt rendszerű szennyvíztárolók végleges eltávolításáról.

(8)        Az övezet ingatlanjai a közműhálózatok kiépítéséig közművesítettség nélkül beépíthetők. A területen a Közművek (elektromos, hírközlő kábelek) felszín feletti légvezetéken nem vezethetők. A távközlési, a kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeket földkábelben kell vezetni. Az övezetben közszolgálati távközlési bázisállomás nem helyezhető el, rádiótelefon átjátszó állomás telepítése nem engedélyezett.

(9)        A közműhálózatok kiépítését követően építési engedély csak akkor adható, ha az ingatlan a szenny- és az ivóvízhálózatra rácsatlakozott.

(10)      A területen gerenda- és  rönképület helyezhető el. Egyéb építőanyag (tégla, beton, faváz, acélváz) abban az esetben engedélyezhető, ha a külső homlokzatburkolata fa, kialakításával a gerenda- és rönképület megjelenéséhez igazodik. Alápincézett épületek esetében a pince falazata lehet tégla vagy beton, azonban a nyers betonfelületet burkolattal (vakolat, terméskő, tégla) kell ellátni.

(11)      Csak szimmetrikus hajlásszögű, kizárólag egyszerű tetőforma (nyeregtető, teljes vagy részleges kontyolt nyeregtető) alkalmazható. Az épületet kizárólag magastetővel lehet megépíteni. A tető hajlásszöge legfeljebb 45 fok lehet.

(12)      Az épületek tetőfedésére pala, hullámpala, hullámlemez nem lehet. Az épületek tetőfedésére kizárólag cserép (a hagyományos népi építészet tetőfedő színárnyalatai), nád, vagy (fa) zsindely alkalmazható. Az építési engedély iránti kérelem (bejelentés) mellékleteként színtervet be kell nyújtani.

(13)      Az övezetben a kerítés csak egységes és tájba illő lehet,, legfeljebb 1,60 m magassággal. A kerítés lehet élő sövény, vagy fából készült. Minden egyéb anyaghasználat (beleértve betonlábazat kialakítása, deszkaborítás, drótfonat, kovácsoltvas) tilos.

(14)      Az építési engedély iránti kérelemhez (bejelentéshez) csatolni kell a tájba illesztés megítéléséhez alkalmas helyszínrajzot M = 1:200 léptékben. A helyszínrajzon ábrázolni kell a tervezéssel érintett ingatlannal szomszédos 2-2 telket, fel kell tüntetni a meglévő épületeket, az épülő épületeket, továbbá az építési engedéllyel rendelkező épületek helyét. Az ingatlanon a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy a korábban építési engedély alapján megépített (épülő, építési engedélyt kapott) épületeket a tóra való rálátásban ne zavarja.

(15)      Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(16)      A területen haszonállat tartása (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szárnyas) nem megengedett, ezzel kapcsolatos építmény nem létesíthető.

29.§
Vízgazdálkodási terület
(V jelű)

(1)A vízgazdálkodási területeket a vízgazdálkodással kapcsolatos területe

1. folyóvizek medre és partja
2. állóvizek merdre és partja
3. vízbeszerzési bázisok és védőterületeik

(2) A területen csak a vízkár- elhárítási, vízisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3)Az élővízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv).

(4) A község közigazgatási területén megvalósult tó területét a Szabályozási Terv jelöli.

(5)Az 1996. évi LIII. Törvény ( természetvédelmi törvény) 16.§ (5) pontjában, 18.§-ában, valamint  21.§-ának (3) pontjában foglaltak értelmében 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen 50-50 m, tavak esetében pedig 100 m-es védőtávolságot kell elhagyni, amin belül új épület, mesterséges létesítmények elhelyezése tilos!

III.

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

30.§.

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, környezet-, a táj-, a természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

31.§.

(1)Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2)Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén lakóépületeknél 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.

(3)Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33.§. és 34.§. előírásai tartalmazzák.

(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem  6,0 m-nél, sem az építmény hátsó kertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

(5)Az építmények közötti legkisebb távolságokat az OTÉK 36.§. és 37.§. előírásai szabályozzák.

(6)A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

32.§

Építmények elhelyezése közterületen

(1)Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetésétől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2)Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39.§. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3)Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - élőlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

33.§

(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42.§. előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.

(3)Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő és oldalkerti részen)

IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
34.§.

Általános előírások

(1)Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.

(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(4)Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSz. 7487/2-80 és az MSz 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.

(7)A használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos!

(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés ( régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van- e megelőző régészeti beavatkozásra. A régészeti terepjárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.

35.§

Vízellátás

(1)Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46.§-ban előírtak szerint) és oltóvíz ellátás biztosított.

(2)Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.

(3)Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(4)Meglévő épületeknél- melyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, 1 éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni.

(5)Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

36.§

Szennyvízelvezetés

(1)Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésre korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3)A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4)Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését -1 éven belüli határidővel – szorgalmazni kell.

(5)Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6)Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül,  a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.  

37.§

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

 (1)Az építési telkek, területek csapadékvíz elvezetését az OTÉK 47.§. (5) - (10) bekezdése alapján kell megoldani, illetve kezelni.

(2)Az élő vízfolyások rendezett partélétől 10-10 m szélességű sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.

(3)Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(4)Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árkok beszántása, vagy eltömítése) tilos!

(5) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984 (II.7) OVH sz. rendelkezésében előírt határértéknek.

38.§

Villamos energia ellátás és hírközlés

(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű belterületen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.

(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Községi Önkormányzat engedélyével lehet. ( Föld felett hálózathoz földfeletti, föld alatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)

(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.

39.§
Hulladéklehelyezés

1. A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igénylő – kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elhelyezése az jobbágyi szeméttelepen történik.
2. Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék ( pl. savas akkumlátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb) a szeméttelepen nem helyezhető el. ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
3. Az illegális hulladék – lerakóhelyeket meg kell szüntetni.
4. Építési telken keletkezett hulladékot – annak szállításáig – csak saját telken lehet tárolni.

V.

ÉRTÉKVÉDELEM

40. §.

1. Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.           
   
   
2. A mű emléki védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.  
   
   

 (3)       A mindenkor hatályos 2001. évi LXIV törvény a kulturális örökség védelméről szóló törvény (továbbiakban: törvény) alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembe vételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük.

(4)        A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Észak-magyarországi Regionális Irodáját (3530 Miskolc, Rákóczi út 11.) szakhatóságként előzetesen meg kell keresni és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni.

(5)        A törvény értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megvalósításának megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni.

(6)        A törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:

            a)      A tevékenységet azonnal abbahagyni és azt az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.

            b)         Haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady Endre. 7.), valamint az illetékes települési Önkormányzat jegyzőjét. E kötelesség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

            c)         A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal intézkedéséig gondoskodni kell.

            d)         Az illetékes múzeum a bejelentést  követően köteles  a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni és a nyilatkozatot egyidejűleg a Kulturális Örökségvédelmi  Hivatalnak is megküldeni.

            e)         Amennyiben az illetékes múzeum  nyilatkozata alapján  a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.

            f)         Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható,  a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.

41.§
Épített környezet és elemi védelme

1. Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára ( templomok esetében) „A Kulturális örökség védelemről szóló” 2001.évi LXIV (továbbiakban örökségvédelmi törvény) törvény hatályos.
2. Országos védettségű építészeti – műemlék építmény:
   • Volt Prónay major                 Kossuth L út (177hrsz)
     tulajdonos és kezelő:             magán tulajdonban van
     Jellege: barokk, 18.sz
   • Volt Prónay kastély               Kossuth L út (177)
     Tulajdonos és kezelő:            magántulajdonban van
     Jellege: barokk, 18 sz
   • Volt Prónay nagykastély       Kossuht L út (177)
     Tulajdonos és kezelő:            magántulajdonban van
     Jellege: barokk, 18 sz
   • Harangtorony                        112 hrsz
     Tulajdonos és kezelő             Római Katolikus Egyházközség, Alsópetény
     Jellege: Barokk 18. sz
   • Római katolikus templom      112 hrsz
     Tulajdonos és kezelő             Római Katolikus Egyházközség Alsópetény
     Jellege: gótikus, XV. sz hajója barokk stílusban megújítva
   • Sírkövek (5db)                       112 hrsz (temető területén)
     Tulajdonos és kezelő             Római Katolikus Egyházközség Alsópetény
     Jellege: XVIII- XIX századi sírkövek
   • Werbőczy- emlék                   112. hrsz (temető területén)
     tulajdonos                              Római Katolikus Egyházközség Alsópetény
3. A műemléki védettség kiterjed a műemlék épületek funkciójára, külső és belső megjelenésére, szerkezeteire, anyagaira, képzőművészeti emlékeire, továbbá a 2001.évi LXIV. örökségvédelmi törvény alapján a műemléki környezetre.
4. A (2) bekezdésben meghatározott műemlék épületek műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. A műemlék épületek esetében minden építési jellegű munka végzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét ( külső- belső felújítási, karbantartás, javítási munkák esetében).

42.§
Helyi érdekvédelem.

1. Az önkormányzat helyi védettség alá helyezte:
   • Arany János út- Petőfi út sarkán lévő épületet, amelyben a Községi Önkormányzat, Könyvtár, Ifjúsági Klub található.
2. A védelem terjedjen ki a külső megjelenésére, anyagaira. A helyi értékvédelmi terület határát a Szabályozási Terv jelöli.

VI.

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

43.§

1. A községben tervezett országos jelentőségű termeszti területeket a Szabályozási Terv jelöli. A település területén lévő Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeit a HÉSZ: 2. számú melléklete tartalmazza.
2. A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltozása, stb) a Községi Önkormányzatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, a Közép-Duna–völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságával illetve a Földhivatallal folyamatos egyeztetés szükséges.
3. A belterületen, a Petőfi úton lévő 160/1 hrsz-ú terület helyi természetvédelmi terület, melyet a szabályozási terven jelöltünk.
4. A külterületen ( 052/1 hrsz) lévő sáncvár helyét, valamint a 052/1 hrsz-ot mint helyi természetvédelmi területet a Szabályozási Terven jelöltük.

VII.

KÖRNYEZETVÉDELEM

44.§

1. A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001. (II.14) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
2. A tervezett természetvédelmi területekre a 14/2001. (V.9) KöM- EüM- FVM 23/2001. (XI.13) KöM. Rendelet, és a 10/2001. (IV.19) KöM rendelet együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
3. A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladhatja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
4. A termőföldön megvalósuló 400 m2-t meghaladó beruházásoknál szükséges a humuszos talajréteg mentését megalapozó talajtani szakvélemény elkészítése.

VIII.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

45 §.

1. A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek (054, 535-538, 028/71 hrsz.) előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak kiépíthetők az Étv. 27.§.(1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

2. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

IX.

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

46 §.

(1)     Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás érdekében a gazdasági terület védősávjában kötelező szabályozási terv szerinti beültetési kötelezettséget ír elő, fásítás formájában, amelynek végrehajtása az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata.

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47.§

1. E rendelet 2009. 09. 30.-án lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatóságnál el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. Jelen helyi építési szabályzat csak a tervhez készült szabályozási terv mellékletekkel (külterületi szabályozási terv H-3M rajz, belterületi szabályozási terv H-4M, és 054 hrsz.- ú terület szabályozási terv H-5 rajz) együtt érvényes.

(3.)       E rendelet hatályba lépésének napjával az Alsópetény Község Önkormányzatának 8/2004 (V.20.). számú rendeletének a H-3, H-4  számú szabályozási terve hatályát veszti.