Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (V. 14.) önkormányzati rendelete

Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2004. 05. 14- 2014. 04. 09

Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (V. 14.) önkormányzati rendelete

Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról

2004.05.14.

Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása birtokában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. §-ába és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Mindszent város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 Az (1) bekezdés alatti területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rajzi mellékleteit képező alábbi mellékleteknek és szabályozási terveknek megfelelően lehet:

1. sz. melléklet:
- Szabályozási tervlapok átnézeti vázlata M=1:36 000
- Jelmagyarázat
2. sz. melléklet:
- Szabályozási tervlapok külterület (8 szelvény) M=1:12 000
- Szabályozási tervlapok belterület (9 szelvény) M=1:4 000
- Építési övezetek táblázata
(3) 2 A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű rendelkezések (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.
Szabályozási elemek

2. § (1)3 A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából lényeginek tekintendők, megváltoztatásuk csak a TERV előzetes módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:
szabályozási vonal,
építési övezetek és övezetek határa,
övezeti besorolás és előírások,
építési vonal, amelyre az épület homlokzatának legalább 50 %-a helyezendő.
(2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de a további tervezés, illetve a végrehajtás során szükségessé váló kisebb módosításuk - megfelelő műszaki-településrendezési alátámasztó munkarészekkel indokolva - az építési engedélyezési eljárás keretében lehetséges.
(3) A TERVtől eltérő szabályozási vonal engedélyezhető - a védett városrész kivételével - kizárólag a biztonság (belátási háromszög, közmű védősáv, stb.) miatt szükséges, az előirányzottnál nagyobb mértékű útszélesítés érdekében. Az így nyert teleksáv egyidejűleg a vonatkozó általános szabályok szerint közterületként lejegyzendő.
(4) 4 A Terv szerint beépítésre szánt, K jelű (jelenleg beépítetlen) területek fejlesztési célú igénybevételét megelőzően - a beépítést és a környezeti illeszkedést bemutató - építési engedélyezési tervhez látványterv készítése kötelező.
(5) 5
RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK
Közigazgatási és belterületi határ6

3. §7 A területek rendeltetése

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és

beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül

a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:
a.) lakóterület,
b.) vegyes,
c.) gazdasági és
d.) különleges terület lehet;
a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület,
c.) erdőterület,
d.) mezőgazdasági, valamint
e.) vízgazdálkodási terület lehet.
Építési övezetek általános előírásai8

5. § (1)9

(2)10 Újonnan beépítésre, vagy használatát tekintve átminősítésre kerülő építési övezetek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (előközművesítés, feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, stb.) – legfeljebb tömbméretű területenként ütemezve – el kell végezni. A tervezett lakóterületi bővítések és egyéb új beépítésű területeken az építési engedély feltétele, hogy a kijelölt utcanyitás, ill. -szélesítés közterületi lejegyzése, a durva tereprendezés, illetve a szükséges közművek és közműpótló berendezések kiépítése az építkezés megkezdéséig megtörténjen.

(3)11 Új beépítésű építési övezetek közművesítettsége az övezeti előírások szerinti legyen, közműhálózat hiányában közműpótló megoldás az illetékes szakhatóságok engedélyének megfelelően létesíthető, amely a közműhálózat megvalósulása esetén megszüntetendő, valamint a közműhálózatra rá kell csatlakozni.

(4) A beépítettség kötöttségeire tekintettel kialakult övezeti besorolású és településközpont vegyes területeken, továbbá mindazon tervezett építési övezetben, ahol a tömb beépítése megkezdődött - az illeszkedés érdekében - a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

(5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen.

(6) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási

előírások - egyéb pontosítás, illetve általános szabályozás (pl.: oktatási

intézmények max. beépítettsége és min. zöldfelülete, stb.) hiányában - az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari, illetve mezőgazdasági üzemi építmény építési feltételei).

(7) Pincét építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(8)12

(9)13 A HÉSZ szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, az épület hosszáig, de legfeljebb 10 m telekmélységig érvényes.

(10)14 A kerítésépítés általános szabályain túl, az utcavonalon a kialakult helyzethez illeszkedő, illetve tervezett övezetekben max. 2,0 m magas, legalább 50 %-ban áttört kerítés építendő, a tömör lábazat max. 0,8 m magas lehet.

(11) Nem közterülettel határos kerítésszakasz mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

- 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-bokor és díszcserje: 1,0 m,
- 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb díszfa: 1,5 m,
- 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs-bokor és díszcserje (élősövény): 3,0 m.
(12) 15 Az egyes földrészleteken létesülő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárművek számára az általános szabályok16 szerinti elhelyezési lehetőséget kell biztosítani, valamint figyelembe kell venni az Önkormányzatnak a gépjármű elhelyezési lehetőség helyi szabályairól szóló rendeletét17.
(13) 18 A HÉSZ előírásainak - ezen belül az övezeti besorolásnak -megfelelő, tömbméretű telekrendezés, illetve magánút nyitása és telekalakítás belterületen - igény jelentkezése esetén - a Terv módosítása nélkül végezhető. A tömbméretű telekrendezés és utcanyitás lehetősége elvi telekalakítási eljárás keretében tisztázandó.
(14) 19 Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.
(15) 20 Saroktelek beépítése esetén az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
Lakóterület

6. § (1)21 A területfelhasználás általános jellege szerinti lakóterület a sajátos építési használata alapján kisvárosias, kertvárosias, továbbá falusias -ezen belül általános, halászfalusi és vállalkozói - besorolású lehet.

(2)22 A sajátos építési használat alapján megkülönböztetett lakóterületeket tovább tagolja a beépítettségi karakter szerinti - általános esetben a kialakult és a tervezett, illetve a kisvárosias építési övezetben az „átépülő kialakult" besorolású területekre vonatkozó - övezeti szabályozás.

(3)23 A kialakultnak tekinthető építési övezetben elhelyezkedő lakótelkek a vonatkozó előírások (beépítési mód, beépítési %, tűztávolság, stb.) betartásával méreteiktől függetlenül beépíthetők.

Új tel(k)ek kialakítása (telekmegosztás, -átosztás) – kialakult építési övezetben, a halászfalusias kivételével – akkor engedélyezhető, ha a kialakuló tel(k)ek területe, illetve homlokvonala azonos lesz
a./ az adott tömbben a telkek legalább egyharmadára jellemző méretekkel, vagy
b./ az építési övezetenként meghatározott minimális területtel és átlagos szélességgel.
(4) 24 A halászfalusias építési övezetben (Lf-2) telekalakítás (megosztás-, átosztás összevonás, stb.) csak különösen indokolt esetben (tűzvédelmi szempontok, beépíthetőségi lehetetlenség, közművesítési nehézségek miatt), és a telektömbön belül kialakult jellemző telekszerkezethez illeszkedően lehet. A telekalakítási tervnek tartalmaznia kell a telekalakítás indokoltságát, az építési hely megjelölését, valamint az elő-, oldal- és hátsókert méreteit.
(5) 25 Az általános szabályokban26 foglalt általános előírásoktól eltérően üzemanyagtöltő lakóterületen nem létesíthető.
(6) 27 Az egyes lakótelkeken a lakásokat – az adott építési övezetben előírt minimális teleknagyság másfélszeresét meghaladó területű ingatlanok kivételével - egy közös épületben kell elhelyezni.
(7) 28 Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelően, illetve a szomszédos beépítési adottságok és a vonatkozó illeszkedési előírások figyelembe vételével alakítható, de az előkert mélysége nem lehet nagyobb, mint 5,0 m.
A kialakult szomszédos telek előkertjétől legfeljebb 1,5 m eltérés megengedett. A kialakuló lakó építési övezetekben, az építési övezeti előírások külön tartalmazzák az előkertre vonatkozó szabályokat.
(8) 29 Az építési telek hátsókertjében a kertvárosias és a falusias lakóterületen a kialakult állapot figyelembe vételével elhelyezhető:
1. állattartási épület (az állattartási rendeletnek megfelelően)
2. barkácsműhely
3. kerti-szerszámtároló
4. A hátsókertben elhelyezhető építmények telekhatáron álló legnagyobb magassága legfeljebb 2,5 m lehet, a vízelvezetés a saját telek irányába történhet, a szomszédos telek felé ereszkiállás nem építhető. A szomszéd telek felé nyílás, szellőzőablak nem nyitható.
(9) 30 Az építési telek oldalkertje a kialakult állapot figyelembe vételével 4,0 m- ig
csökkenthető31, ha az egymással szemben álló homlokzatok építménymagassága kisebb 5,0 m-nél.
(10) 32 Saroktelek beépítése esetén az építési övezeti előíráshoz viszonyítva a beépítettség mértékére az újonnan kialakítható legkisebb telekméretre, ill. ennél kisebb meglévő telek esetén a meglévő telek területére számítottan legfeljebb 20 % -os túllépés engedélyezhető.
Kisvárosias lakóterület

7. § (1)33 Lk-1 jelű kisvárosias lakó építési övezetek építési használatának megengedhető határai a következők:

Beépítési mód: jellemzően zártsorú, illetve kivételesen ikres,
Legnagyobb beépítettség: max. 50 %
Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 9,0 m
Legkisebb zöldfelület: min. 25,0 %
Telekterület: kialakult, illetve min. 600 m2,
Átlagos telekszélesség: kialakult, illetve min. 18 m.
(2) 34 Lk-2 jelű kisvárosias lakó építési övezetek építési használatának megengedhető határai a következők:
Beépítési mód: zártsorú,
Legnagyobb beépítettség: max. 50 %
Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 7,5 m
Legkisebb zöldfelület: min. 25,0 %
Telekterület: kialakult, illetve min. 600 m2,
Legkisebb telekszélesség: min. 18 m.
(3) 35
(4) 36 A felsorolt előírások a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel érvényesítendők:
a./ A beépítési mód Lk-1 építési övezetben kialakult telekviszonyok mellett, 300 m2-nél kisebb és 12 m-nél szélesebb telek esetén lehet hézagosan zártsorú, illetve ikres.
b./ Telkenként legfeljebb egy max. 4,5 m széles gépjármű áthajtó (vagy tároló) nyílhat közvetlenül az utcára.
c./37 Az Lk-1, valamint az Lk-2 övezetben előkert nem létesíthető.
(5) 38
Kertvárosias lakóterület

8. § (1)39 Lke-1 jelű kialakult kertvárosias lakó építési övezetek építési használatának megengedhető határai a következők:

Beépítési mód: jellemzően előkertes, oldalhatáron, vagy szabadon álló;
illetve kivételesen, kialakult övezetben ikres.
Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: min. 3 m, max. 6 m
Legkisebb zöldfelület: min. 50,0 %
Telekterület: kialakult, illetve min. 700 m2,
Átlagos telekszélesség: kialakult, illetve min. 18 m.
(2) 40 Lke-2 jelű tervezett kertvárosias lakó építési övezetek építési használatának megengedhető határai a következők:
Beépítési mód: előkertes, oldalhatáron álló;
Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: min. 3 m, max. 6 m
Legkisebb zöldfelület: min. 50,0 %
Telekterület: min. 700 m2,
Átlagos telekszélesség: min. 18 m.
Előkert: 5,00 m
(3) 41
(4) A felsorolt határértékek a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel érvényesítendők:
a./ A beépítési mód csak kialakult övezetben, a szomszéd épület nyílás nélküli tűzfalának takarása érdekében lehet ikres.
b./ Általános esetben a lakóterületek beépítési módja a telek méreteitől és elhelyezkedésétől függően választható, és szabadon álló, vagy oldalhatáron álló lehet.
c./42 az Lke-1 és az Lke-2 jelű építési övezetekben a 6. § (7) bekezdés alapján létesíthető előkert, kivéve, ha a szabályozási terv a beépítésre kötelező szabályozási vonalat határoz meg.
(5) 43
Falusias lakóterület

9. § (1)44 Falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok45 tartalmazzák.

(2)46 Építési Övezeti besorolás:

a.) kialakult:
a1.) általános – jele Lf-1,
a2.) halászfalusi – jele Lf-2
b.) tervezett:
b1.) általános – jele Lf-3
b2.) vállalkozói – jele Lf-4
(3) 47 Falusias lakóterületek építési használatának megengedhető határai a következők:
a.) Lf-1 jelű építési övezeti besorolás esetén:
Beépítési mód: jellemzően oldalhatáron, vagy szabadon álló;
Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 6,0 m,
Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %
Általános (Lf-1) építési övezetben a lakótelkek beépítési módja a telek méreteitől és elhelyezkedésétől függően választható, és szabadon álló, vagy oldalhatáron álló lehet. szabadon álló beépítési mód választása esetén – a szomszéd esetlegesen eltérő (oldalhatáros) beépítési szándéka érdekében – a kedvezőtlenebb tájolású oldalhatár mentén min. 3,0 m, a kedvezőbb tájolású telekhatár mentén min. 6,0 m széles oldalkert biztosítandó.
b.) Lf-2 jelű építési övezeti besorolás esetén:

Beépítési mód: jellemzően a kialakult állapotnak megfelelően oldalhatáron, vagy kivételesen indokolt esetben szabadon álló; zártsorú, hézagosan zártsorú, vagy ikres.

Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Halászfalusias (Lf-2) építési övezetben a 30 %-ot meghaladó, kialakult beépítési % változatlanul engedélyezhető az egyéb vonatkozó előírások betartása mellett.
Építménymagasság: min. 3,0 m max. 4,5 m
A tetőidom 35 ° -45 ° közötti hajlásszögű lehet.
Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %
c.) Lf-3 jelű építési övezeti besorolás esetén:
Beépítési mód: jellemzően oldalhatáron
Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 6,0 m,
Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %
Telekterület: min. 800 m2, telekszélesség min. 17,0 m,
d.) Lf-4 jelű építési övezeti besorolás esetén:
Beépítési mód: jellemzően oldalhatáron
Legnagyobb beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 6,0 m,
Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %
Telekterület: min. 1.500 m2, telekszélesség min. 22,0 m,
e./ Előkert a kialakult övezetben történő átépítés esetén akkor engedélyezhető, ha mindkét szomszédos beépítés előkertes. Az előkert mérete az adottságok és a vonatkozó illeszkedési előírások figyelembe vételével alakítható.
f./ Előkert az Lf- 3 és az Lf-4 jelű építési övezetekben legfeljebb 3 m lehet. Ettől eltérni a 6. § (7) bekezdésben foglaltak alapján lehet.
g.) Az (Lf-4) jelű építési övezetekben preferálni kell a lakóterületet nem zavaró, gazdasági kiegészítő tevékenységek, kisvállalkozások megtelepedését.
(4) 48
Vegyes terület

10. § (1)49 A területfelhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területek általános előírásait az általános szabályok50 tartalmazzák.

(2)51 A Terv szerint (Vt-1) jelű építési övezetbe sorolt területeken kizárólag lakást tartalmazó épület csak a szomszédos lakó építési övezet előírásai szerint engedélyezhető.

(3)52 Amennyiben a földszinti alapterület legalább 50 %-án közellátási létesítmény (kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, illetve közösségi intézmény) épül, úgy a megengedhető határértékek a következők:

Beépítési mód: zártsorú, szabadon- vagy oldalhatáron álló, előkert nélküli
Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 7,5 m, ezen belül zártsorú beépítésnél a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő (HÉSZ 5 § (4) bek.) épület magassága 0,6 m, egyéb beépítési mód esetén 1,0 m.
Legnagyobb beépítettség: max. 50 %
Legkisebb zöldfelület: min. 20,0 %
Telekterület: kialakult, illetve min. 1.000 m2
(4) 53
(5) 54 A (Vt-1) jelű építési övezetben – az utcaképre kiható építési munka esetében az építési engedélyezési tervhez látványterv benyújtása kötelező.
(6) 55 A Terv szerinti Vt-2 jelű építési övezetben lakóépület, lakás nem, legfeljebb a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
(7) 56 A Vt-2 jelű építési övezetre vonatkozó beépítési előírások:
Beépítési mód: zártsorú, szabadon- vagy oldalhatáron álló, előkert nélküli

Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 7,5 m, ezen belül zártsorú beépítésnél a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő (HÉSZ 5. § (4) bek.) épület magassága 0,6 m, egyéb beépítési mód esetén 1,0 m.

Legnagyobb beépítettség: max. 75 %
Legkisebb zöldfelület: min. 15 %
Telekterület: kialakult.
(8) 57 A Vt-2 jelű építési övezetben az utcaképre kiható építési munka esetében az építési engedélyezési tervhez látványterv benyújtása kötelező.
(9) 58 Saroktelek beépítése esetén az építési övezeti előíráshoz viszonyítva a beépítettség mértékére
az újonnan kialakítható legkisebb telekméretre, ill. ennél kisebb meglévő telek esetén a meglévő telek területére számítottan legfeljebb 20 %-os túllépés engedélyezhető, amely érték azonban legfeljebb 75 % lehet.
Gazdasági célú terület

11. § (1) Idetartoznak a területfelhasználás általános jellege szerint gazdasági,

míg sajátos építési használata alapján kereskedelmi-szolgáltató; ipari, valamint

mezőgazdasági üzemi besorolású területek.

(2)59 Az általános szabályokban60 foglalt általános előírásokon túl, sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (egykori majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok, stb.).

(3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető.

(4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek - a működés feltételeinek biztosítása esetén - a vonatkozó előírások betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők.

(5)61 A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és a min. 1.500 m2 területet.

(6)62 Az építési övezetben építhető lakás/ok/ szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség/ek/ szintterületét. Lakásonként egy gépjármű-tároló 18,0 m2 szintterülettel akkor is a lakórészhez számítandó, ha annak építése az engedélyezési tervben nem szerepel.

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági célú terület

12. § (1)63 A kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó általános előírásokat

az általános szabályok64 tartalmazzák.

(2)65 Az általános szabályokban66 foglaltakon túl a területen elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági termelés védőtávolságot nem igénylő (üzemi) létesítményei, valamint az azokat üzemeltető személyzet számára szolgáló lakások.

(3)67 Építési övezeti besorolás: a.) kialakult - jele Gk-1

b.) tervezett - jele Gk-2
(4) 68 A Gk-1 jelű építési övezetekbe tartozó létesítmények esetleges megosztása, bővítése, vagy funkcióváltása esetén az építési használat megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:
Beépítési mód: kialakult, illetve szabadon álló
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m, de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető
legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,
400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %
(5) 69 A Gk-2 jelűépítési övezetekbe tartozó létesítmények kialakítása esetén az építési használat megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:
Beépítési mód: szabadon álló,
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m, de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető
legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,
400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %
Kialakítható telkek nagysága: min. 1.500 m2, szélessége min. 20 m.
(6) 70 A Gk-1 és Gk-2 jelűépítési övezetekben az építhető építménymagasságnál – technológiai kötöttségek miatt – az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján.
Egyéb ipari terület71

13. § (1)72 Az egyéb ipari területekre vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok73 tartalmazzák.

(2)74 A területen elhelyezhetők azáltalános szabályokban75 foglaltak, továbbá a mező- és erdőgazdasági termelés védőtávolságot nem igénylő (üzemi) létesítményei, valamint az azokat üzemeltető személyzet számára szolgáló lakások.

(3)76 Építési övezeti besorolás: a.) kialakult – jele Ge-1

b.) tervezett – jele Ge-2
(4) 77 a) A Ge-1 jelű építési övezetbe tartozó létesítmények esetleges bővítése, vagy funkcióváltása esetén a területek beépítési módját és építési használatának megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:
Beépítési mód: kialakult, ill. szabadon álló, az előkert legalább a beültetési kötelezettség méretével azonos, illetve ilyen előírás hiányában min. 5,0 m,
az oldalkert min. 5,0 m, a hátsókert min. 6,0 m lehet.
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m,
de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető
legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,
400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %
A kialakítható telekterület nagysága: min. 1.500 m2, szélessége min. 20 m.
b) 78 A Ge-2 jelűépítési övezetbe tartozó területek beépítési módját és építési használatának megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani:
Beépítési mód: szabadon álló, az előkert legalább a beültetési kötelezettség méretével azonos, illetve ilyen előírás hiányában min. 5,0 m,
az oldalkert min. 5,0 m, a hátsókert min. 6,0 m lehet.
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m,
de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető
legnagyobb építménymagasság 200 m2 szintterületig max. 4,50 m,
400 m2 szintterületig max. 6,0 m, 400 m2 szintterület fölött max 7,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %
A kialakítható telekterület nagysága: min. 2.000 m2, szélessége min. 20 m.
(5) 79 A (4) bekezdésben felsorolt határértékek közül a max 7,5 m építménymagasságnál -
technológiai kötöttségek miatt - az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is
engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján (pl. siló, stb.).
(6) 80
Mezőgazdasági gazdasági terület81

14. § (1)82 A mezőgazdasági gazdasági terület elsősorban a mező- és erdőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi épületek elhelyezésére szolgál.

(2)83 Mezőgazdasági gazdasági területen elhelyezhető

a./ a mező- és erdőgazdasági termeléshez kapcsolódó, koncentrált elhelyezést igénylő üzemi épületek,
b./84 az általános szabályok85 szerint elhelyezhető létesítmények.
(3) 86 Építési Övezeti besorolás: kialakult – jele Gmg-1 és tervezett – jele Gmg-2
(4) 87 Állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése a
lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető. Ezen távolságon belül a
meglévő telep bővítése nem engedélyezhető, valamint figyelembe kell venni az OTÉK előírásait, és ha bizonyított a jobb technológia, akkor ezen előírások alól mentesség biztosítható.
(5) 88 Az Gmg-1 jelű építési övezetbe tartozó létesítmények esetleges bővítése, vagy funkcióváltása esetén a Ge-1 és Ge-2 építési övezet szerinti előírásokat kell figyelembe venni, a következő módosítással:
Legnagyobb beépítettség: 30,0 %
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %
(6) 89 A Gmg-2 jelűépítési övezetre vonatkozó beépítési előírások:
Beépítési mód: szabadon álló,
legalább 10,0 m elő-, 5,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert biztosításával.
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: max. 10,5 m,
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %
Legkisebb kialakítható telekterület: 2.000 m2.
(7) 90 A Gmg-1 és Gmg-2 jelűépítési övezetben az építhető építménymagasságnál – technológiai kötöttségek miatt – az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján.

Különleges területek

15. § (1)91 Különleges területekre vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok92 tartalmazza.

(2)93

(3) Mindszent esetében a különleges területek beépítése szabadon álló módon, a Terven jelölt, min. 5,0/vagy 10,0 m elő-, min. 5,0/vagy 10,0 m oldal- és min. 20,0 m hátsókert biztosításával történhet. Egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) Különleges területekbe tartozó létesítmények:

a.)94 a kialakuló K-intézmény1 jelű intézmény építési övezet kereskedelmi célú létesítmények számára kijelölt terület, valamint kivételesen ezen a területen elhelyezhető sport tevékenységet, és ifjúsági célokat segítő építmény.
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Beépítési mód: szabadon álló,
Legnagyobb beépítettség: 40,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 7,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %
A telekterület nagysága: kialakult, illetve min. 2.500 m2
b.1.)95 K-szabadidő1 jelű szabadidős építési övezet: itt kivételesen kereskedelmi célú létesítmények számára is kijelölhető terület, elhelyezhető ilyen célt szolgáló építmény.
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Legnagyobb beépítettség: 15,0 %
Építménymagasság: min. 2,5 m, max. 6,0 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 70 %
A telekterület nagysága: min 4000 m2.
b.2.)96 K-szabadidő2 jelű szabadidős építési övezet
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Legnagyobb beépítettség: 5,0 %
Építménymagasság: max. 3,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 80,0 %
A telekterület nagysága: min. 10.000 m2
c.)97 K-sport1 jelű sportterületi építési övezet.
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Beépítési mód: szabadon álló,
Legnagyobb beépítettség: 10,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 9,0 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 60 %
A telekterület nagysága: kialakult, ill. min 4000 m2.
d.)98 K-temető1 jelű építési övezet a jelenlegi temető.
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Legnagyobb beépítettség: 3 %
Építménymagasság: kialakult, illetve max. 4,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 70 %
A telekterületek nagysága: kialakult.
e.)99
f.)100 K–szennyvíztelep1-jelű építési övezet védőterületét a Terv jelöli.
1. Az építési használat megengedhető határai a következők:
Legnagyobb beépítettség: 40 %
Építménymagasság: max. 7,5 m +.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40 %
A telekterület nagysága: min. 2000 m 2
+ Technológiailag indokolt esetben ettől el lehet térni, de az építménymagasság ebben az esetben sem haladhatja meg a max. 15,0 m-t.
2. A szennyvíztisztító telep védőterületén belül új épület építése az országos előírások szerint101 engedélyezhető.
g.)102
h.)103 A K-dögtelep1 jelű építési övezet védőterületét a Terv jelöli.
Az építési használat megengedhető határai a következők:
Legnagyobb beépítettség: 10,0 %
Építménymagasság: max. 4,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %
A telekterület nagysága: kialakult, illetve min. 1.000 m2
Beépítésre nem szánt területek

16. §104 Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az általános szabályok 105tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

17. § (1)106 Közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok107

tartalmazzák.

(2)108 A Terv szerint kijelölt településszerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület (gyűjtőút, vagy magasabb útkategória), vasúti közlekedés övezete (vasúti területek), nem településszerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület (kiszolgáló út, vegyes használatú út, önálló gyalogút) számára közlekedési célú építési területek (továbbiakban: szabályozási szélesség) biztosítása szükséges.

(3)109

(4)110

(5)111 A külterületi utak jelenlegi szélessége változatlanul marad. Átépülő ill. új dűlőút min. 12,0 m szabályozási szélességgel alakítható ki.

(6)112

(7)113

(8)114

(9)115 Az utak mellett növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat széléig gyepesíteni kell.

(10) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles.

(11)116

(12) A meglévő, megmaradó közúti-vasúti kereszteződésben biztosítani kell a balesetek megelőzéséhez szükséges belátási háromszögek területét és folyamatos karbantartását.

(13)117

(14) Az önálló területfelhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közmű-nyomvonalak (pl.: elektromos, ill. szénhidrogén szállítóvezetékek, stb.) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

(15) A csapadék- és belvíz-, továbbá a szennyvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.

(16) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bővítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó.

(17)118 A településkép védelme érdekében elvi építési engedély keretében látványvizsgálat készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.

(18)119 Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:

a) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,

b) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,

c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

(19)120 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

(20)121 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

(21)122 Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad.

(22)123 Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.

A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

(23)124 A komp kötélpályájától számított 50-50 m védőterületen belül úszó létesítményt elhelyezni és a parthoz rögzíteni nem szabad.

Zöldterület, zöldterületek125

18. § (1)126 A vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok127 tartalmazzák.

(2)128 Zöldterület a terven Z-1 (közpark), Z-2 (kegyeleti park) jelzésű, jellemzően állandó növényzettel fedett közterület.

(3)129 A Z-1 (közpark) övezet területén a pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely), köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút) és a terület fenntartását szolgáló épület helyezhető el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 méteres építménymagassággal. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható.

(4)130 A Z-2 (kegyeleti park) övezet területén épületet, pavilont elhelyezni nem szabad.

(5)131 A Z-1, Z-2 övezet területein gépkocsi parkoló nem létesíthető.

(6)132 A Z-4 (köztér) jelű, nem településszerkezeti jelentőségű kisebb területű közterületeken parkosított zöldfelület tartandó fenn. Az övezet területén parkolóhelyet és épületet nem szabad elhelyezni.

(7)133

Erdőterület

19. § (1)134 Erdőterület: erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2)135 Természeti érintettségű (Natura 2000, országos ökológiai hálózat) erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglevő felújítása nem engedélyezhető.

(3)136 Az erdősítésre javasolt területen a következő szárazságtűrő fajok telepítése ajánlott:

Fák – fehér vagy szürke nyár (Populus alba, P.x canescens), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre).
Cserjék – vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa).
(4) 137 Az erdőterület az építési használat szerint (épület, építmény elhelyezés szempontjából)
a) Védelmi (Ev)
b) Gazdasági (Eg)
másodlagos rendeltetésű övezetbe tartozik.
Ev Védelmi rendeltetésű erdőterület138

19/A. §139 (1) A terület védelmi (környezet- illetve, táj- és természetvédelmi) célokat szolgál.

(2) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

Eg Gazdasági rendeltetésű erdőterület140

19/B. §141 (1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen az erdőgazdálkodáshoz, a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Maximális beépítettség: 0,5%
Maximális építménymagasság: 4,5 m
(2) Gazdasági célú erdőt telepíteni – az Eg jelű meglévő erdőkön, illetve az erdőtelepítésre alkalmasnak jelölt területeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein, az Mko jelű területek kivételével bárhol – a Terv módosítása nélkül, a település készítendő hosszú távú erdőtelepítési programjának megfelelően – lehetséges.
Mezőgazdasági terület

20. § (1)142 A vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok143 tartalmazzák.

(1/A)144 A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Az övezet a külterületen hagyományosan kialakult lakó (tanya) funkcióra is szolgál.
(1/B)145 Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű, magastetős (dominánsan nyeregtetős) épület létesíthető. Lakóépület esetén minimum 38, maximum 45, mezőgazdasági épület esetén minimum 30, maximum 45 tetőhajlásszögű épület engedélyezhető. Épületcsoportnál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(1/C)146 A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), maximum 25 m2-rel bővíthetők és újjá is építhetők.
(2) 147 Mindszent mezőgazdasági területei három övezetre tagolódnak:
a.) Kertes mezőgazdasági övezet – jele: Mk
b.) Általános mezőgazdasági övezet – jele Má
c.) Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet – jele Mko
(3) 148 Az Mk jelű, kertes övezetbe tartozó – korábban zártkertként nyilvántartott – területeken
az (1) bekezdésben hivatkozott általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:
a./ A 720-3000 m2 közötti telkeken építhető gazdasági épület építménymagassága max. 3,5 m, gerincmagassága max. 7,0 m lehet. A tetőtér nem építhető be.
b./ A beépítési mód oldalhatáron vagy szabadon álló, illetve ikres lehet, min. 5,0 m előkert, 6,0 m oldalkert és 10,0 m hátsókert biztosításával.
c./ A tetőidom 35 ° -45 ° közötti hajlásszögű félnyereg, vagy nyeregtető lehet.
d./ Új telek kialakítása esetén a megosztással (átosztással) érintett ingatlanok szélessége min 18,0 m, területe min. 1500 m2 lehet.
e./ WC, illetve árnyékszék űrgödre vízhatlanul zárt kivitelben létesítendő.
f./ A HÉSZ hatálybalépésének időpontjában igazolhatóan már beépített telkek beépítettségét a tényleges állapotnak megfelelően kell tudomásul venni. Amennyiben a beépítettség a 3 %-ot meghaladja, úgy csak az épület bővítés nélküli felújítása engedélyezhető.
g./ Az övezetben lakóépület is létesíthető, ha a telek területe meghaladja a 3.000 m2-t, illetve a lakóépület építéshez rendelt egyéb általános és a (4) bekezdés szerinti helyi feltételek teljesülnek.
h./ Az övezetben max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszka-kerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,6 m lehet.
(4) 149 Az Má jelű övezetbe tartozó területeken az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:
a./ Az ide tartozó területeken lakóépület akkor építhető, ha
– az egy helyrajzi szám alá tartozó, köz-, vagy magánúttal megközelíthető ingatlan területe legalább 6.000 m2, átlagos szélessége legalább 30 m,
– az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m2, legfeljebb a földrészlet területének 30%-ával azonos méretű, művelésből kivont udvar biztosított,
– az alapközművek (víz, villany), továbbá a kiszolgáló út rendelkezésre állnak, illetve a tulajdonos vállalja azok kiépítését, továbbá
– a keletkező házi szennyvíz gyűjtése és elszállítása, illetve tisztítása és szikkasztása az előírásoknak megfelelően biztosított.
b./ Az építési hely az ingatlan határaitól min. 6,0 m távolságban lehet.
c./ Az udvar beépítési módja kötetlen, beépítettsége – a vonatkozó egyéb általános és eseti előírások (pl.: a telek egészére vonatkozó max. 3%) teljesítésével – nem haladhatja meg a 30 %-ot.
d./ A HÉSZ hatálybalépésének időpontjában igazolhatóan már beépített, lakóházat is tartalmazó ingatlan beépítettségét a tényleges állapotnak megfelelően kell tudomásul venni. Amennyiben a beépítettség a 3 %-ot meghaladja, úgy csak az épület bővítés nélküli felújítása engedélyezhető.
e./ A Mindszent környékére jellemző szokásokra tekintettel a lakó és a gazdasági funkciók csak indokolt esetben, különösen igényes tömegformálás esetén építhetők össze.
f./ A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet.
g./ A lakóépület földszintes lehet. Az építménymagasság max 4,5 m, a tetőidom 35 ° -45 ° közötti hajlásszögű nyeregtető lehet.
h./ A gazdasági épület/ek/ építménymagassága max 7,5 m lehet, de ha lakást is tartalmaz, csak
4,5 m.
i./ Az udvar körül max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszkakerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,6 m lehet. A kerítés vonala – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától min. 8,0 m, csatorna partvonalától min. 6,0 m távolságba helyezendő.
j./ Az egyes udvarokon az engedélyezett beépítéssel arányos beültetési kötelezést kell előirányozni.
A használatbavételi engedély feltételeként minden megkezdett 5,0 m2 szintterület után min. 1 fa ültetését kell előírni. A telepítendő fafajok a termőhelyi adottságokat jól tűrő, honos egyedekből választhatók.
k./150
(5) 151 Az Mko jelű korlátozott mezőgazdasági terület övezetében a következő előírások érvényesek:
a./ Legeltetéses állattartást, illetve természetvédelmi bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló épület építése engedélyezhető. Az ilyen épületek csak szántó vagy gyep művelési ágú, min. 1 ha területű telken, telkenként létesíthetők, szabadonálló beépítési móddal, tájbaillő, hagyományőrző módon kialakítva. A létesítéshez elvi építési engedélyt kell benyújtani, és ehhez csatolni kell az elhelyezést és a tájban való megjelenést bemutató látványtervet.
b./ Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
(6) 152 Az Mk és Má jelű övezetekben erdőt és szőlőt telepíteni bárhol lehetséges. Ezek nyilvántartásba vétele, valamint a művelési ág megváltoztatása az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet.
(7) 153 birtokközpontot létesíteni – a vonatkozó általános és helyi előírások szerint – az Má jelű övezetekben bárhol lehetséges.
Vízgazdálkodási terület

21. § (1)154 Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az általános szabályok155 tartalmazzák.

(2)156 A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó általános szabályok157 értelmében a szakfeladatok ellátásához a Tisza és a Kurca folyó partélétől, illetve a tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától az előírás szerinti szélességű parti sáv158 hagyandó szabadon.

(3) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.

(4) Mindszent város vízgazdálkodási területei két övezetre tagolódnak:

a.)159 a V1 jelű vízgazdálkodási övezet a folyóvizek, állóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjának területe,
b.)160 a V2 jelű vízgazdálkodási övezet az árvízvédelmi töltések területe.
Az árvízvédelmi töltés területén épületet elhelyezni nem szabad. Az övezetben építményt elhelyezni az illetékes vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet.
c.)161 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között a Vt-1 építési övezet paramétereinek megfelelő Vt-1 alövezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény építhető a lakás funkció kizárásával.
d.)162 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között az Üh-1 építési alövezet paramétereinek megfelelő hétvégiházas üdülőépületek építhetők:
Beépítési mód: előkertes, oldalhatáron, vagy szabadon álló;
illetve kivételesen, kialakult esetben ikres.
Legnagyobb beépítettség: max. 10 %
Építménymagasság az előírt padlóvonalszint fölött: max. 3,0 m
Legkisebb zöldfelület: min. 70,0 %
Telekterület: kialakult, illetve min. 300 m2,
Legkisebb új kialakítású telekszélesség: min. 12 m,
600 m2-nél kisebb földrészleten csak 1 db épület építése engedélyezhető.
A beépítés feltételei:
1. 84,85 mBf szint feletti padlóvonalszint kialakítása az épület lábraállításával
2. A közműellátottsági szint legalább részleges, a szennyvíz elhelyezése közcsatorna hiányában, annak megvalósításáig az ÁNTSZ által engedélyezett közműpótlóval helyettesíthető.
3. 10 x 20 m kialakult telekméretet elérő esetben az előírt beépítettségtől függetlenül 30 m2 beépített területű épület építése engedélyezhető.
e.)163 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között a K-kemping1 építési alövezetben az alábbi paramétereknek megfelelő létesítmény építhető:
Beépítési mód: szabadon álló
Legnagyobb beépítettség: 5,0 %
Építménymagasság: min. 3,0 m, max. 4,5 m.
Telepítendő legkisebb zöldfelület: 70,0 %
A telekterület nagysága: kialakult, ill. min 1.000 m2.
f.)164 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között a Z-3 (szabadstrand) alövezet paramétereinek megfelelő létesítmény alakítható ki. Az alövezet területén gépkocsiparkoló nem létesíthető.
A Z-3 (szabadstrand) alövezet területén játék, sport, pihenési, vendéglátási, és a terület fenntartását szolgáló épületek építhetők, max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m építménymagassággal. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható.
g.)165 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között az Ev övezet paramétereinek megfelelő erdő alövezet tartandó fenn.
h.)166 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között az Mk övezet paramétereinek megfelelő kertes mezőgazdasági alövezet tartható fenn.
i.)167 A Tisza hullámterében lévő vízgazdálkodási területen a nagyvízi mederkezelési terv és a szabályozási terv keretei között az Mko övezet paramétereinek megfelelő korlátozott mezőgazdasági alövezet tartható fenn.
(5) 168
(6) 169
Zöldfelületi előírások, zöldfelületi értékvédelem170

22. § (1)171 A közterületi zöldfelületek (közparkok, közterek, kegyeleti parkok, szabadstrandok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleges kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében, és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2)172 Közparkokat, kegyeleti parkokat, közkerteket, szabadstrandokat a helyi védelem alatt álló zöldfelületi értékeket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőt érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3)173 Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített kertépítészeti tervfejezet.

(4)174 A városközpont helyi védelemre javasolt platán fasorának esetleges kiegészítése csak előnevelt, koros platán fával (Platanus hybrida) történhet.

(5)175 Meglévő fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása ill. kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.

(6)176 Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné (felnövésük után a közúti űrszelvényt nem csökkenthetik), illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(7)177 Új, legalább 18 m szélességű közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést kell végezni.

(8)178 Utcafásításra, ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia tomentosa), ostorfa (Celtis occidentális), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), magas kőris (Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). Szűk utcákban ill. a légvezetékek alatt díszkörte (Pyrus nivalis „Kartalia”) és piros virágú galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul’ s Scarlat) telepítendő.

(9)179 Az utcák fásításánál az utak tervezett mintaszelvényeit kell figyelembe venni.

(10)180 Parkoló-fásításra javasolt fafajok: csörgőfa (Koelreuteria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, F. excelsior), kínai nyár (Populus simonii) és gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’).

(11)181 A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, amelyen belül épületet, építményt elhelyezni nem szabad. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő, már meglévő lakó és gazdasági épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók,

és egy alkalommal 25 m2 –rel bővíthetők, de lebontás esetén csak a zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.
(12) 182 A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját háromszintes növényállományú sűrű ültetéssel kell biztosítani.
A védőfásításnak legalább egy sor előnevelt faegyedekből álló fasort is tartalmaznia kell. A telken belüli védőfásítást a telek megközelítésére szolgáló bejárat létesítése céljából legfeljebb 6,0 m szélességben szabad megbontani. A telken belüli védőfásítás megvalósítása a használatbavételi engedély feltétele.
A növényzet védelme183

22/A. §184 (1) Az építkezés miatt kivágott fa pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontját követő fél éven belül gondoskodni kell.

A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni és igazolni kell az I. fokú építésügyi hatóság felé.
(2) A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani.
Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat az építésügyi hatósággal egyeztetve.
Természetvédelem185

22/B. §186 (1) Mindszent közigazgatási területén az alább természeti értékvédelmi területek és emlékek találhatók:

Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek)
Országos jelentőségű természetvédelmi területek (ex lege védett kunhalmok)
Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű természetvédelmi emlékek
(2) A Natura 2000 terület védelmi céljait korlátozó vagy sértő tevékenység végzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(3) Az ex lege védett kunhalom területén és talpvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül épületet, építményt elhelyezni nem szabad. A kunhalmok gyep művelési ága nem változtatható meg.
(4) Az országos ökológiai hálózat területén újabb, a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(5) Az értékes növényállományú Köztársaság és Szabadság téri közpark helyi természeti védelemben részesítendő.
(6) Helyi jelentőségű védett természeti emlékek a következők:
a Kossuth utca, Szabadság és Köztársaság tér jelölt részein található platán (Platanus hybrida) fasorok,
a Szabadság tér nyugati részén jelölt két hatalmas, idős kocsányos tölgy (Quercus robur),
valamint a Dózsa György utca - Iskola utca sarkán található értékes tölgy.
(7) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre az illetékes természetvédelmi szakhatóság által véleményezett kezelési tervet kell kidolgozni. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken folyó építési és egyéb területfelhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak betartásával történhet.
A kezelési terv tartalmának összhangban kell lennie a település Helyi Építési Szabályzatával.
(8) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
(9) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
Környezetvédelem187

23. § (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat,

szabványokat - a HÉSZ 1. § (3) bek. értelmében - be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.

(2) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi188 határértékek betartásához szükséges méréseket folyamatosan el kell végezni.

(3) Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a területfelhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli.

(4)189 Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat190 figyelembe kell venni.

(5)191

(6)192

(7) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó tevékenységet) végezni, illetve arra engedélyt adni tilos.

(8)193 Településközpont vegyes és különleges övezetben, továbbá gyermeknevelési intézmények telekhatárától, valamint nem csak konzerv jellegű élelmiszert forgalmazó kereskedelmi egységek épületétől 50 m-es távolságon belül haszonállatot tartani a helyi állattartási rendelet előírásai alapján lehet.

(9)194 Lakóterületen csak az állattartásról szóló, mindenkor hatályos helyi rendeletben meghatározott állatlétszám tartása engedélyezhető.

(10)195

(11)196

(12)197

(13)198 Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni. A területek gondozása, irtása a mindenkori tulajdonos feladata és kötelezettsége.

(14)199 Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

(15)200 Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(16)201 Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok) történhet.

(17)202 Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát.

(18)203 A keletkező kommunális, illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető. Az elhelyezésre kerülő és a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének meg kell felelnie a mindenkor hatályos rendelet204 előírásainak.

(19)205 Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(20)206 Hullámtérben új épület építésére építési engedélyt adni csak az árvízvédelmi előírások207 betartásával, az illetékes vízügyi hatóság előírásainak megfelelően szabad. A hullámtérben lakóépület építése nem engedélyezhető.

Kulturális örökségvédelem

24. § (1)208 A kulturális örökség védelmére a Terv készítésekor vonatkozó általános szabályokat a vonatkozó központi jogszabályok tartalmazzák.

(2)209 Mindszent területén - a kulturális örökség meghatározó részeként - védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.

(3)210

(4)211 Terven jelölt rk. templom és a 024/4 hrsz-ú tanya országos, a - he - jellel határolt egykori halászfalu területe helyi védelem alatt állnak. A helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését, azok szabálytalanságával együtt.

(5)212

(6)213

(7)214

(8)215

(9)216

(10)217

(11)218

(12)219

(13)220

(14)221

(15)222 A Terv szerinti városképvédelmi övezet területén és a halászfalusias építési övezetben (Lf-2) az utcaképet befolyásoló építési tevékenység esetében új épület építése, vagy meglévő épület bővítése, átalakítása során, továbbá a helyileg védett épületeket érintő építési engedély iránti kérelemhez (építés-bejelentéshez) látványtervet kell benyújtani.

(16)223 A helyileg védett épületekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Védett és védőterületek

25. § (1)224 Védőterületek általános előírásait az általános szabályok225 tartalmazzák.

(2)226

(3)227

(4)228 A védőterületet igénylő létesítmény engedélyezésének feltétele az általános szabályoknak229 megfelelően kialakított védőterület.

(5)230 A védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények (pl.: szénhidrogén szállító vezetékek) által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a Terv végrehajtása során figyelembe kell venni.

(6)231

(7)232

(8)233

(9)234

(10)235 A lezárt kommunális hulladéklerakó 500 m-es védelmi övezetet az utógondozási időszak befejeződéséig (kármentesítési célállapot elérése) kell biztosítani.

(11)236 A meglévő és létrehozásra kerülő nagy létszámú állattartó telepek valamint az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározásra kerülő létesítmények esetén levegővédelmi övezetet kell megállapítani egyedi eljárás keretében, kikérve a környezetvédelmi hatóság véleményét.

(12)237 A különleges dögtér telekhatárától 1000 m-es levegővédelmi övezetet kell tartani.

(13)238 A szennyvíztisztító védelmi övezete 500 m, amely a technológia korszerűsítése esetén csökkenthető 300 illetve 150 m-re.

(14)239 A kijelölt levegővédelmi övezetben nem lehet állandó vagy huzamos emberi tartózkodásra szolgáló (lakó-, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási típusú) épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével kapcsolatos építményt.

(15)240 A beépítésre szánt lakóterülettől, vegyes, különleges (kivéve szennyvíztisztító) és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtől 500 m távolságon belül, illetve a vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb új, nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(16)241 Az országos ökológiai hálózat által érintett területen, a természeti területeken, a helyi természetvédelmi területen illetve tájképvédelmi szempontból értékes területen adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(17)242 Országos jelentőségű természetvédelmi területen, természeti területen, az országos ökológiai hálózat részét képező területen, helyi természetvédelmi területen, külszíni művelésű bánya nem nyitható.

A településrendezési feladatok megvalósulását szolgáló sajátos jogintézmények előírásai

26. § (1)243 A településrendezési feladatok megvalósulását az általános szabályok szerinti244

sajátos jogintézmények biztosítják, melyek alapján a település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a) telekalakítási és építési tilalom (útnyomvonalak, útszélesítések mentén, védőövezetet igénylő létesítmények körül)
b) helyi közút céljára történő lejegyzés
c) elővásárlási jog (területfelhasználási változással érintett területen)
d) beépítési kötelezettség (a beépítésre szánt területeken)
e) beültetési kötelezettség (a szabályozási terveken jelölt területeken).”
(2) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom: a környezeti veszélyeztetettség megelőzése
érdekében (vasútvonal, útnyomvonalak mentén, védőövezetet igénylő létesítmények körül) a Tervben kijelölt területeken biztosítani kell, hogy a jelenlegi lakóépületek ne újuljanak meg, hanem fokozatosan a környezeti hatás által nem veszélyeztetett (pl.: nem állandó emberi
tartózkodásra szolgáló) funkciót kapjanak. Az általános szabályok szerinti, egyszeri max. 25 m2-es bővítés engedélyezésének feltétele az előirányzott funkcióváltás.
(3) Feltételhez kötött telekalakítási és építési tilalom: a Tervben beépítésre kijelölt területek tervezett igénybevételéig, továbbá a nagyobb távlatban tervezett - az új Tisza-hídon keresztül a 4523 jelű (Miási) útba csatlakozó - hálózati jelentőségű összekötő út építéséig tartandó fenn.
(4) 245
(5) Elővásárlási jog: az Étv. 25. § figyelembevételével az önkormányzat elővásárlási jogát kell elrendelni minden területfelhasználási változással érintett területen (pl.: lakóterületi bővítések).
(6) 246
(7) 247
(8) 248
(9) Településrendezési kötelezések: az általános előírásokat az Étv. 29. § tartalmazza.
a./249 A beépítésre szánt területeken a beépítetlen építési telkekre – a folyamatos megvalósulás biztosítása és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében – max. 5 évre szóló beépítési kötelezettséget kell előírni.
b./250
c./251
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés

27. § (1) Jelen rendelet a 2004. május 14-én lép hatályba. Egyidejűleg az Összevont Rendezési Terv módosításáról szóló 4/1991. (II. 14.) Kvt. számú rendelet, továbbá a mezőgazdasági rendeltetésű területek övezeti besorolásáról szóló 2/1990. (V.24.) Tr. számú rendelet hatályát veszti.

(2) A Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2004. (V.14.) Ö. rendeletet módosító 14/2009. (VI. 26.) Ö. r. 2009. június 26-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg a HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlapok hatályukat vesztik, helyükbe a 14/2009. (VI. 26.) Ö. r. mellékletei lépnek:

1. sz. melléklet - Szabályozási tervlapok átnézeti vázlata /M=1:36 000/,
- Jelmagyarázat
2. sz. melléklet - Szabályozási tervlapok külterület (8 db szelvény) /M=1:12 000/,
- Szabályozási tervlapok belterület (9 db szelvény) /M=1:4000/,
- Építési övezetek táblázata
(3) A 14/2009. (VI.26.) Ö.r. módosításáról szóló 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 2009. szeptember 1-én lép hatályba.
(4) A 14/2009. (VI. 26.) Ö. r. hatálybalépésével a Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2009. (III.17.) Önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(5) A rendelet előírásait a kihirdetés napjától kezdődően a folyamatban lévő és a kihirdetés napjáig határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
1

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 1.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, ismét

2

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 1.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

3

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 2.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

4

Módosította a 18/2009. (IX.01.) Ö. r. 2.§ , hatályos 2009. IX. 1-től

5

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 2.§. (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

6

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 3.§., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

7

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 3.§., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

8

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

9

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 3.§. (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

10

Módosította és kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

11

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

12

A 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (4) bek áthelyezte a HÉSZ 5.§ (2) bek.-be, hatályos 2009. VI. 26-tól

13

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

14

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (8) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

15

Módosította és kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (10) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

16

OTÉK 42.§

17

8/2005. (III.17.) Ö.r.

18

Módosította és kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 5.§ (11) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

19

Megállapította a.14/2009. (VI.26.) Ö.r. 5.§ (12) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 4.§ (10) bek.

20

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö.r. 5.§ (12) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 4.§ (10) bek.

21

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

22

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

23

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

24

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

25

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

26

OTÉK 12-14.§

27

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

28

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (7) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 5.§ (3) bek.

29

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 6.§ (7) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 5.§ (3) bek.

30

Megállapította a 14/2009.(VI.26.) Ö. r. 6.§ (7) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 5.§ (3) bek.

31

OTÉK 36. § (2) bek. alóli felmentéssel

32

Megállapította a 14/2009.(VI.26.) Ö. r. 6.§ (7) bek., hatályos 2009. VI.26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 5.§ (3) bek.

33

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 6.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

34

Módosította a 14/2009.(VI.26.) Ö. r. 7.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

35

A 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 6.§ (2) bek áthelyezte a HÉSZ 7.§ (1) bek.-be, hatályos 2009. IX.1-től

36

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 6.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

37

Megállapította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r.. 6.§ (6) bek., hatályos 2009. IX.1-től

38

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 7.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

39

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 7.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

40

Módosította a 14/2009.(VI.26.) Ö. r. 8.§ (3) bek., hatályos 2009. VI.26-tól

41

18/2009. (IX.1.) Ö. r. 7.§ (2) bek áthelyezte a HÉSZ 8.§ (1) bek.-be, hatályos 2009. IX. 1-től

42

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 7.§ (5) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

43

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 8.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

44

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 9.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

45

OTÉK 14. §

46

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 9.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

47

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 9.§ (4) bek., hatályos 2009. VI.26-tól

48

A 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 8.§ (3) bek. beépítette a HÉSZ 9.§ (3) bek.-be, hatályos 2009. IX. 1-től

49

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 10.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

50

OTÉK 15. és 16. §

51

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 10.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

52

Módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö. r. 9.§ (4) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

53

A 18/2009.(IX.1.) Ö. r. 9.§ (4) bek . beépítette a HÉSZ 10.§ (3) bek.-be, hatályos 2009. IX. 1-től

54

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 9.§ (4) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

55

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 9.§ (5) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

56

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 9.§ (5) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

57

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 9.§ (5) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

58

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 9.§ (5) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

59

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 11.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

60

OTÉK 18.§

61

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 11.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

62

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 11.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

63

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

64

OTÉK 18.§, 19.§

65

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

66

OTÉK 19.§ (2), (3)

67

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

68

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

69

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 11.§ (3) bek.

70

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 12.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 11.§ (3) bek.

71

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

72

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

73

OTÉK 20. §

74

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

75

OTÉK 20. § (5), 19. § (2), (3)

76

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

77

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

78

Kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 12.§ (4) bek.

79

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (8) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

80

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 13.§ (9) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

81

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

82

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

83

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

84

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

85

OTÉK 19.§ (2), (3), 20.§ (4), (5)

86

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

87

Kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

88

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

89

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (8) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 13.§ (3) bek.

90

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 14.§ (8) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 13.§ (3) bek.

91

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

92

OTÉK 24.§

93

Hatályon kívül helyezte a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 14.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

94

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (4), (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

95

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (6) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a számozást módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 14.§ (4) bek.

96

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a számozást módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 14.§ (5) bek.

97

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (8) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, és a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 14.§ (6) bek.

98

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (9) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, és a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 14.§ (7) bek.

99

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 15.§ (10) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

100

Módosította a 11/2014.(IV. 9.) Ör., és a 16/2014. (V. 29.) Ör. hatályos 2014. V. 29-től.

101

OTÉK FÜGGELÉK

102

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 14.§ (9) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

103

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 14.§ (10) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

104

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

105

OTÉK 19. § (2), OTÉK 6. § (1) b)

106

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (1) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

107

OTÉK 26. §

108

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (1) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

109

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

110

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

111

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (1) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

112

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

113

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

114

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

115

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (1) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

116

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

117

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX. 1-től

118

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (1) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

119

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

120

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

121

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

122

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

123

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

124

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 16.§ (2) bek., hatályos 2009. IX. 1-től

125

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

126

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

127

OTÉK 27. §

128

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

129

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

130

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

131

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

132

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

133

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 18.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

134

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 19.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

135

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 19.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

136

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 19.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

137

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 19.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

138

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 19.§ (1) bek., hatályos 2009. IX.1-től

139

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 19.§ (1) bek., hatályos 2009. IX.1-től

140

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 19.§ (1) bek., hatályos 2009. IX.1-től

141

Megállapította a

142

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 21.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

143

OTÉK 29.§

144

Megállapította 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 20.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

145

Megállapította 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 20.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

146

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 20.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

147

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 21.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

148

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 21.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

149

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 21.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, és a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 20. § (16) bek.

150

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 21.§ (8) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

151

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 20. § (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

152

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 20.§ (9) bek., hatályos 2009. IX 1-től

153

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 20.§ (9) bek., hatályos 2009. IX 1-től

154

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

155

OTÉK. 30.§

156

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

158

Kurca és Mindszent-Szegvár csatorna mentén 6- 6 m , egyéb csatornák esetében 3- 3 m .

159

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

160

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

161

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

162

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

163

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

164

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

165

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

166

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

167

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

168

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

169

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 22.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

170

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

171

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

172

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

173

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

174

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

175

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

176

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

177

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek.

178

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek

179

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek

180

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek

181

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek

182

Megállapította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 23.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, a bek. számozását módosította a 18/2009.(IX.1.) Ö.r. 22.§ (1) bek

183

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 23.§, hatályos 2009. IX.1-től

184

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 23.§, hatályos 2009. IX.1-től

185

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 23.§, hatályos 2009. IX.1-től

186

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 23.§, hatályos 2009. IX.1-től

187

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 25.§ (1) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

188

8/2002. KöM-EüM rendelet

189

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 25.§ (4) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

190

314/2005. XII. 25.) Korm. rendelet

191

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

192

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (2) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

193

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (3) bek., hatályos 2009. IX.1-től

194

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 25.§ (7) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, szövegét pontosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 24. § (4) bek.

195

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (6) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

196

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (6) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

197

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (6) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

198

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 25.§ (10) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

199

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

200

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

201

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

202

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

203

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

205

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

206

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 24.§ (8) bek., hatályos 2009. IX.1-től

208

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

209

Kiegészítette a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (3) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

210

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 25.§ (4) bek., hatálytalan 2009. IX.1-től

211

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 25.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

212

A 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 25.§ (2) bek. áthelyezte a HÉSZ 24.§ (4) bek.-be, hatályos 2009. IX.1-től

213

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

214

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

215

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

216

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

217

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

218

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

219

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

220

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

221

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 26.§ (6) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

222

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 25.§ (3) bek., hatályos 2009. IX.1-től

223

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 25.§ (3) bek., hatályos 2009. IX.1-től

224

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 27.§ (2) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól

225

OTÉK 38.§

226

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (4) bek , hatálytalan 2009. IX.1-től

227

Hatályon kívül helyezte a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (4) bek , hatálytalan 2009. IX.1-től

228

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

229

OTÉK 38.§ (7) bek.

230

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (3) bek., hatályos 2009. IX.1-től

231

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 27.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

232

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 27.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

233

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 27.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

234

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 27.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

235

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

236

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

237

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

238

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

239

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

240

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

241

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

242

Megállapította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 26.§ (5) bek., hatályos 2009. IX.1-től

243

Módosította a 18/2009. (IX.1.) Ö. r. 27.§ (2) bek., hatályos 2009. IX.1-től

244

Étv. 17. § a)-j), 23-29.§

245

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

246

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

247

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

248

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (3) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

249

Módosította a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (5) bek., hatályos 2009. VI. 26-tól, szövegét pontosította a 18/2009. (IX.1.) Ö.r. 27.§ (3) bek.

250

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól

251

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (VI.26.) Ö. r. 28.§ (5) bek., hatálytalan 2009. VI. 26-tól