Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény /továbbiakban: Ötv./ 16. § /1/ bekezdésében, valamint a 80/B. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 80.§ (1) bekezdésére, Hajdúböszörmény Város önkormányzati vagyonáról és annak hasznosításáról az alábbi rendeletet alkotja.[1]

I.

A rendelet hatálya

1. §

(1)     A rendelet személyi hatálya kiterjed[2]

-  az önkormányzat szerveire /SZMSZ 1. §. /4/ bekezdés/ és intézményeire /SZMSZ 2. számú függelék/;

-  az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdálkodó és más szervezetekre, továbbá természetes személyekre (beleértve képviselői munkája ellátásával összefüggésben az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselőt) az általuk használt, kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

(2)     A rendelet tárgyi hatálya

-  az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi /befektetett és forgó/ eszközökre, valamint

-  az ezeket terhelő kötelezettségekre terjed ki.

II.

Az önkormányzat vagyona

2. §

(1)     Az önkormányzati tulajdont képező vagyon teljes köre a számviteli törvény alapján

-  befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások és az azokra adott előlegek, valamint az egy évnél hosszabb időre befektetett pénzügyi eszközök

-  forgóeszközök: készlet, követelések, egy évig terjedő lejáratú értékpapírok, pénzeszközök és egyéb aktív elszámolások, valamint

-  az ezeket terhelő rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek és egyéb passzív elszámolások.

(2)  Az önkormányzati vagyon részei:

              - a törzsvagyon,

              - az azon kívüli üzleti vagyon.[3]

(3)     Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását szolgálja.[4]

(4)     A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll.

3. §

(1)     A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5.§ (3) bekezdésében meghatározott ingatlanok.

b) az önkormányzat jelen rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősített vagyonelemek.[5]

(2)     A forgalomképtelen vagyontárgyak tételes felsorolását a Polgármesteri Hivatalban mindenkor vezetett ingatlanvagyon-kataszter törzsvagyonra vonatkozó része tartalmazza.

(3)     A forgalomképtelen vagyontárgyak gazdasági társaságba apportként nem vihetők be, nem terhelhetők meg, az elidegenítésükre kötött szerződés érvénytelen.

4 §

(1)     Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre:

          a./A forgalomképtelen vagyoni körbe nem tartozó azon vagyoni elemek, amelyek felett a rendelkezési jog   gyakorlását jogszabály feltételhez köti:

-  közművek,

-  intézmények,

-  középületek,

-  műemlék épületek,

-  védett természeti terület,

-  kulturális javak,

-  viziközművek,

-  állami szervezetek elhelyezésére szolgáló önkormányzati tulajdonú középületek.[6]

b./  az önkormányzat jelen rendeletében idesorolt

-  köztéri műalkotások,

-  közüzemi - pl. közlekedési, köztisztasági, parkosítási szolgáltatást, szórakoztatást végző - szervezetek, vala­mint a fürdő, víz-, szennyvíz és közszolgáltatást végző szervezetek használatában lévő önkormányzati vagyon /ún. „nem közüzemi vagyon”/.

-  műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok

-  természeti emlék

-  muzeális emlékek és gyűjtemények

(2)     A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a Polgármesteri Hivatalban mindenkor vezetett ingatlanvagyon-kataszter törzsvagyonra vonatkozó része tartalmazza.

(3)     A 4. §-ban megjelölt vagyontárgyak kezelésbe vagy üzemeltetésre átadhatók más szervnek (szervezetnek).

         Lehetőség van apportként való hasznosításra is az alábbiak szerint:

a.) Apportként a települési önkormányzat többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba, míg

b.) a kötelező szolgáltatást ellátó vagyontárgyak csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.

(4)      A 4. § (1) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak vonatkozásában a Képviselő-testület az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.[7]

5. §

            (1)     Forgalomképes egyéb vagyon körébe tartozik minden, az önkormányzat tulajdonában álló egyéb vagyonféleség, amely az előzőekben részletezett törzsvagyonhoz nem nyert besorolást.

            (2)     A forgalomképes vagyonrészek elidegeníthetők, más módon hasznosíthatók, így vállalkozási célra is igénybe vehetők.

(3)      A 5. § (1) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak vonatkozásában önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.[8]

6. §

             A 3.-5. §-okban felsorolt vagyoncsoportok közül az önkormányzati rendelet hatáskörébe tartozók vonatkozásában átsorolásokat hajthat végre a Képviselő-testület.

7. §

              Az önkormányzati vagyon rendeltetése:

-     Elsődlegesen a kötelező és az önként vállalt közszolgáltatási feladatok ellátásának tárgyi biztosítása;

-     ezen túlmenően valamennyi vagyontárgy gazdasági kihasználásával és a forgalomképtelen törzsvagyonon kívüli vagyonrészek vállalkozásszerű működtetésével az önkormányzati bevételek növelése.

8. §

           (1)     Az önkormányzati vagyonról a számviteli előírások szerint nyilvántartásokat, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokról ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni.[9]

(2)[10] Az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi ingatlanról egységes ingatlanvagyon-katasztert a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya vezeti.

A más szervezetek használatában lévő önkormányzati ingatlanokra vonatkozó változásokat a használó köteles 30 napon belül írásban a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya részére bejelenteni.

           (3)     Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyonról a nyilvántartásokat a használó szervezet vezeti.

           (4)[11]   Az önkormányzat szerveinek használatában lévő ingó vagyontárgyakról a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya vezeti.

           (5)[12]   Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya kezeli és vezeti azokról a nyilvántartást.

           (6)     Az önkormányzat törzsvagyonát - azon belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat - valamint az üzleti vagyont elkülönítve kell nyilvántartani.[13]

           (7)     A nyilvántartásokat vezető szervezetek, illetve a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői felelősek az önkormányzat vagyonában bekövetkezett változások nyilvántartásokban való folyamatos átvezetéséért.

9. §

           (1) [14]

           (2)[15]  A vagyonleltár elkészítése a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának feladata. Ennek érdekében a 8. § /2/ - /4/ bekezdésében megjelölt szervezetek saját nyilvántartásaikból a megfelelő időben a Gazdálkodási Osztály részére kötelesek adatszolgáltatásokra. Más szervezet használatában lévő önkormányzati ingatlanokra vonatkozó változásokat a használó köteles 30 napon belül írásban közölni a Gazdálkodási Osztállyal.

(3)     A vagyonleltárban az ingatlanokat és az értékpapírokat tételesen, a többi eszközöket és a kötelezettségeket a vagyonmérleg sorainak megfelelő részletezettséggel, de a tárgyi eszközökön belül a főkönyvi számlánkénti értékek szerint kell szerepeltetni

(4)     Mivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, ezért a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani.[16]

III.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

10. §

(1)     Az önkormányzatot megilletik és terhelik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)     A tulajdonost megillető jogok /rendelkezési jog, birtoklás joga, használati jog/ gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik. E jogát más szerveire, személyekre rendeletben átruházhatja az Ötv. 10.§-ban foglalt korlátozással.[17]

11. §[18]

(1)     A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a./  valamennyi forgalomképes ingatlan, továbbá az 1.000.000,- Ft egyedi forgalmi érték feletti ingók és vagyoni értékű jogok

aa.) elidegenítése, szerzése,

ab.) hasznosítása,

- ingatlan esetében az 5 év időtartamot meghaladó, és határozatlan idejű hasznosítás;

- ingók és vagyoni értékű jogok esetében időtartamtól független hasznosítás

ac.) megterhelése,

ad.) vállalkozásba való bevitele;

b./  önkormányzati vagyon működtetésének koncessziós szerződés keretében történő átengedése;

c./  intézmény és gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése, gazdasági társaságba való részvétel engedélyezése, illetve azok megszüntetése;

d./  önkormányzati vagyon ingyenes átruházása;

e./  az önkormányzatot megillető követelések elengedése;

f./   alapítvány létrehozása, illetve alapítványhoz hozzájárulás, és közérdekű kötelezettségvállalás tétele;

g./ vagyonkezelői jog kijelölés vagy nyilvános pályázat útján történő létesítése, a vagyonkezelői szerződés feltételeinek meghatározása.

(2) [19] A Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik a forgalomképes mezőgazdasági művelésű ingatlanok 5 évet meg nem haladó időtartamú bérbeadása, az elővásárlási jogról való lemondás, valamint az Önkormányzat részére ingyenesen vagy térítés ellenében felajánlott rész- vagy egész ingatlantulajdon el nem fogadása kivéve a zártkerti ingatlan ingyenes felajánlását.

(3)     A polgármester hatáskörébe tartozik

a./  1.000.000.- Ft, értékhatár alatti ingóságok és vagyoni értékű jogok

- elidegenítése, szerzése, hasznosítása,

- megterhelése,

- vállalkozásba való bevitele;

b./  öröklés, illetve á vagyonról történő lemondás, zártkerti ingatlan ingyenes felajánlása esetén az öröklés, illetve a vagyon elfogadása;[20]

c./  Képviselő-testület által elfogadott Szabályozási tervben, illetőleg a Helyi Építési Szabályzatban előírt utcanyitások nyomvonalába eső területek ajándék címen való elfogadása,

d./ gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdon tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlása és megszűnéséről történő döntés,

e./[21] az önkormányzat tulajdonában lévő hirdető-berendezések bérbeadása a rendelet 1. függelékében foglaltaknak megfelelően.

(4)     A Képviselő-testület, illetve a polgármester döntését minden esetben az önkormányzati vagyon jellege szerint illetékes bizottságok, a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak és az önkormányzati vagyon használójának közreműködésével készítik elő.

(5)     A polgármester döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

12. §

           (1)     A 11. §. /1/ bekezdés d./ pontja alapján az önkormányzati vagyon csak törvényben meghatározott esetben és módon ruházható át ingyenesen. [22]

(2)     A 11. §. /1/ bekezdés e./ pontja alapján olyan követelésről lehet lemondani, amelynek a behajtása aránytalanul hosszú időbe telne, a behajtással járó költségek megközelítenék a követelés összegét, valamint a behajtás eredménye kétségesnek látszik, illetve a végrehajtás nem vezetne eredményre.

(3)     A 11. §. /2/ bekezdés b.) pontja alapján olyan öröklés fogadható el, amelynél a hagyaték értéke meghaladja a hagyatéki terheket. A lemondás folytan olyan vagyon fogadható el, amely vagyonnal járó feladatokat az önkormányzat képes ellátni.

További feltétel, hogy mind az öröklés, mind a lemondás következtében megszerzett vagyont az önkormányzat eredményesen tudja hasznosítani.

13. §[23]

           (1)     Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak    hatékony és eredményes ellátása, továbbá az önkormányzati vagyon folyamatos gyarapítása.

(2)     A rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen egyes vagyontárgyak használata, használatba-, bérbe- vagy haszonbérbe adása.[24]

           (3) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) [25]

14. §[26]

  (1) Az önkormányzati vagyon használója a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság, továbbá természetes személyek /továbbiakban: az önkormányzati vagyon használója/. Az önkormányzati vagyon kezelője a vagyonkezelői jog alapján vagyonkezelői szerződésben erre felhatalmazott szervezet.

          (2) Az önkormányzati vagyon használója jogosult /a rendeletben foglalt korlátozásokkal/:

-     a kezelésében, használatában lévő vagyontárgyak birtoklására, hasznainak szedésére, birtokvédelemre;

-     a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak tulajdonváltozást nem eredményező egyéb hasznosítására;

-     a kezelésében lévő - működésüket biztosító, a szokásos kereskedelmi kapcsolatokat nem meghaladó - ingó vagyontárgyak szerzésére és elidegenítésére.

(3)     Az önkormányzati vagyon használója felelősséggel tartozik a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért, állagának megóvásáért, felújításáért, megőrzéséért.

         Az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselő a használatába átadott önkormányzati tulajdonban lévő tárgyi eszközt csak a képviselői munka ellátása érdekében használhatja, harmadik személynek nem adhatja át, nem használhatja reklámhordozóként, továbbá nem helyezhet el rajta semmilyen logót, reklámot, vagy egyéb más szimbólumot

15. §

(1)     Az önkormányzati vagyon használója a rábízott önkormányzati vagyont alapfeladatának sérelme nélkül, határozott idejű bérbeadás útján hasznosítja. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyon használóját illeti meg.[27] Az önkormányzati vagyon használója a bérleti díj meghatározásakor köteles a bérbeadással járó költségeket figyelembe venni, a bérbeadás során a jó gazda gondosságával eljárni. Az erre vonatkozó önköltségszámítást, a bérleti díj meghatározásának indoklását dokumentálni kell, hogy az a későbbiekben is ellenőrizhető legyen. A bérbeadás az önkormányzat számára hátránnyal nem járhat.[28]

(2)     Az 5 évet meghaladó és a határozatlan idejű bérbeadáshoz a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

A bérleti szerződést az önkormányzati vagyon használójának vezetője jogosult megkötni, a Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottság, illetve a Képviselő-testület hozzájárulásában foglalt feltételeknek megfelelően.[29]

(3)[30] A bérleti szerződés egy példányát a megkötést követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya részére meg kell küldeni nyilvántartás céljából.

Az 1 évet meg nem haladó időtartamú bérleti szerződés tartalmáról a Képviselő-testületet évente 2 alkalommal tájékoztatni kell.

(4)     Az ingyenes használatba adás a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

16. §

           (1)     Az önkormányzati vagyon használója selejtezést csak a Polgármesteri Hivatal előzetes értesítését követően   végezhet, az önkormányzati vagyon használója saját "Selejtezési Szabályzat”-ában foglaltak szerint. Az önkormányzati vagyon használója a 20.000.- Ft-ot meghaladó piaci értékű ingó vagyontárgyak értékesítését és selejtezését a polgármester előzetes hozzájárulásával végezheti.

           (2)[31] Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás folytán az önkormányzati vagyon használójánál feleslegessé válik, úgy annak hasznosításáról elsősorban az önkormányzati vagyon használója köteles gondoskodni, másodsorban a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

           (3)     Valamennyi ingatlan esetében az ingatlan felülépítményeinek bontása tekintetében a Képviselő-testület dönt.

17. §[32]

           (1) A 25 millió Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Versenyeztetés alatt nyilvános pályázatot, indokolt esetben zártkörű pályázatot, valamint árverést kell érteni.

          (2) [33]

(3)    A 25 millió Ft értékhatár alatti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni az alábbi módokon lehet:

- nyilvános pályázat

- zártkörű pályázat

- árverés

- vevő-, illetve bérlőkijelölés[34]

            (4)    Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

a.) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b.) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

c.) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(5)       Az önkormányzati vagyont a Képviselő-testület vevőkijelöléssel értékesítheti, illetve a döntésre jogosult Képviselő-testület, vagy a Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bérlőkijelöléssel hasznosíthatja, ha: [35]

- az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb törvényi jogosultság (elővásárlási jog, használati jog, stb.) illeti meg, vagy

- a vagyontárgy értékesítésére lefolytatott árverés legalább két alkalommal eredménytelen volt, vagy

- egyéb önkormányzati érdek úgy kívánja, figyelembe véve az Ötv. 8. § (1) bekezdését, vagy

- a 17. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak érvényesülnek,

- az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100 ezer Forintot.[36]

(6)  [37]Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott eljárások lebonyolítása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának feladata. A pályázat és az árverés szabályait a rendelet 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák. A pályázati felhívás és az árverési hirdetmény tartalmáról a mellékletek figyelembe vételével a Képviselő-testület dönt.

              (7) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, szerzése, hasznosítása, illetve vállalkozásba való bevitele esetén ingatlan  vagyon tekintetében 2 millió forint, ingó vagyon tekintetében 500.000.-Ft egyedi forgalmi érték felett értékbecslést kell készíttetni.

              (8) A (7) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kell értékbecslést  készíttetni.

              (9) Önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése esetén a vevő köteles az önkormányzat részére az értékesítési ár 3%-ának megfelelő összegű bonyolítási díjat, és annak általános forgalmi adóját megfizetni. A bonyolítási díj nettó összege minimum 1000 forint.

            (10) Önkormányzati tulajdonú beépítetlen ingatlan értékesítése esetén a vevő köteles az ingatlant 4 éven belül beépíteni, melynek biztosítására az önkormányzat elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy késedelmi kötbért, vagy visszavásárlási jogot köt ki, melyről a Képviselő-testület egyedileg, határozattal dönt.[38]

Az önkormányzat vállalkozása

18. §

           (1)     Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni  hozzájárulásának mértékét. A társasági szerződést minden esetben a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Amennyiben a társasági szerződés pótbefizetési kötelezettséget tartalmaz, úgy a polgármester dönt 500.000,- Ft alatti összegű tőke és pótbefizetés esetén, míg 500.000,-Ft feletti összegű tőke és pótbefizetés esetén Képviselő-testület dönt.

A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(2)     Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)     Az önkormányzati vagyon vállalkozásban történő hasznosításának csak közgazdasági megalapozás /haszonszámítás/ után van helye.

A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legkisebb kockázat mellett vagyongyarapodást eredményezően kell gazdálkodni.

IV.[39]

Vegyes és záró rendelkezések

19. §

           (1)     A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

(2)[40]  E rendelet végrehajtását a Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az illetékes osztályok bevonásával ellenőrzi.

(3)     A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni és azt évente egyszer a Képviselő-testületnek bemutatni.

(4)     Az önkormányzat költségvetésében vagyongazdálkodási alapot kell képezni a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonrészek esetleges terhének fedezetére, a vonatkozó jogszabályok és a rendelet előírásainak megfelelő önkormányzati tulajdonrészek értékesítésre való előkészítésének és az értékesítés költségeinek fedezetére.

20. §

(1)     Az önkormányzat e rendelet tárgykörébe tartozó kérdéseket szabályozó egyéb rendeletei (önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére vonatkozó rendelete, a közterület használatára vonatkozó rendelete) az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást a magasabb szintű jogszabályokban foglaltakkal és e rendelettel összhangban szabályozhatja, de az e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezhet kivéve, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik.[41]

           (2)     A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jelen rendelet a 2005. február 1-jén lép hatályba.

           Egyidejűleg hatályát veszti „az önkormányzat vagyonáról és annak hasznosításáról ” szóló többször módosított 8/1995.  /III.09./ Önk. számú rendelet.

(3)     E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)     E rendelet mellékletét képezi a Polgármesteri Hivatalban mindenkor vezetett ingatlanvagyon-kataszter törzsvagyonra vonatkozó része.