Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és jóváhagyja az annak mellékletét képező Szabályozási Tervet.

1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A RENDELET HATÁLYA

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

(2) Jelen rendelet mellékleteivel együtt érvényes.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK - 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) A következő elemeket a szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani, módosításuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges:

1. a tervezett szabályozási vonal,
2. a telkek kialakítására vonatkozó méretek (minimális telekterület, minimális szélesség),
3. a beépítési mód,
4. a beépítettség legnagyobb mértéke,
5. a megengedett legkisebb, legnagyobb építménymagasság,
6. a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke,
7. a zöldfelület legkisebb mértéke,
8. környezetterhelési határérték,
9. az építési hely,
10. az építési vonal.

(5) Az irányadó építési határvonaltól el lehet térni abban az esetben, ha a javasolt telekosztástól eltérő telekalakítás történt. Ebben az esetben elvi építési engedélyt kell kérni az építési hely meghatározására, mely eljárás során az engedélyező hatóság az új építési határvonalat – mely az eredetivel egyező elv szerint kerülhet kialakításra - engedélyezi.

(6) Irányadó szabályozási elem az azonos övezeti besorolású telkek egymás között már meglévő, vagy javasolt határvonala, mely az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

2.§ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKÁK

(1) Építési engedély

Az építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§ (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a jelen paragrafus a) és b) pontjában szereplő munkák is engedélykötelesek.

1. az Lf-2 és a Vt-1, Vt-2 építési övezetekben a fenti KTM rendelet a) pontjában kivételként említett munkák,
2. az Lf-2 és a Vt-1, Vt-2 építési övezetekben a homlokzatot érintő bármilyen változtatás (felújítás, színezés, szerelt berendezések - pl. vezetékek, antennák - elhelyezése).

(2) Elvi építési engedély

 Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a

1. kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb adottságú telkeken a beépítési lehetőség vizsgálatára,
2. beépített telek esetén az újabb épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés vizsgálatára.
3. az 1. § (5) bekezdése szerinti esetben.

(3) Közterület rendezési terv

1. Közterület rendezési terv készítése kötelező a 8. § (2) bekezdésében említett esetben továbbá valamennyi közparkban és közlekedési területen folytatott növénytelepítés, építés, köztárgy elhelyezés esetében.
2. A közterület rendezési terv tartalmazza – meglévő állapot/tervezett állapot bontásban - a tervezési terület geodéziai felmérését, a növényzetet, a burkolatokat, a köztárgyakat, felszín alatti és felszín feletti közműveket, műtárgyakat, a szomszédos telkeken álló építményeket és a telkek bejáratait.

              A terv léptéke: 1:500 vagy 1:1000.

II. FEJEZET: TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 

3. § BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉS EZEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 

(1) Lakóterületek 

a) Falusias lakóterület (általános lakóterület) .......................................................................(Lf-1) 

b) Falusias lakóterület (a településközponthoz kapcsolódó lakóterület)..............................(Lf-2) 

c) Kertvárosias lakóterület (új telekosztás a Pedagógus földeken)...................................(Lke-1) 

(2) Vegyes területek 

a) Településközponti vegyes terület (a Fő utcai intézményközpont) ...................................(Vt-1) 

b) Településközponti vegyes terület (a Szövetkezeti köz)....................................................(Vt-2) 

c) Településközponti vegyes terület (az Arany János utca) .................................................(Vt-3) 

(3) Gazdasági területek 

a) Kereskedelmi, szolgáltató terület (a besnyői határ menti terület) ............................. (Gksz-1) 

b) Kereskedelmi, szolgáltató terület (a Csiba-völgyi terület)........................................... (Gksz-2) 

c) Kereskedelmi, szolgáltató terület (a 6-os út melletti terület) ...................................... (Gksz-3) 

d) Mezőgazdasági üzemi terület ......................................................................................(Gmg-1) 

(4) Különleges területek 

a) Temető.................................................................................................................................(Kte) 

b) Kemping .............................................................................................................................(Kke) 

c) Rekreációs terület .............................................................................................................. (Kre) 

d) Bányaterület .........................................................................................................................(Kb) 

4. § BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS EZEK ÖVEZETEI 

(1) Közlekedési és közműelhelyezési területek 

a) Utak ....................................................................................................................................(KÖu) 

b) Vasútterület.........................................................................................................................(Kök) 

(2) Zöldterületek 

a) Közpark építési lehetőség nélkül (bekötőút érkezésénél).............................................(Zkp-1) 

b) Közpark építési lehetőséggel (településközpont) ..........................................................(Zkp-2) 

(3) Erdőterületek (E) 

(4) Mezőgazdasági területek 

a) Általános mezőgazdasági terület.........................................................................................(Má) 

b) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület ................................................................ (Mko) 

c) Szélerőművek elhelyezésére alkalmas mezőgazdasági terület.......................................(Msz) 

d) Kertes mezőgazdasági terület (belterületi kertek)........................................................... (Mk-1) 

e) Kertes mezőgazdasági terület (külterület – volt zártkert) ............................................... (Mk-2) 

f) Biogazdálkodás területe..................................................................................................... (Mbi) 

(5) Vízgazdálkodási területek 

a) Folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja ............................................................................ (V) 

b) Vízmű 
.................................................................................................................................... (Vk) 

III. FEJEZET: A TELEKALAKÍTÁS, ÉS AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK 
ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSAI 

5. § A TELEKALAKÍTÁS ÉS BEÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 

(1) Lakóterületen telekalakítás esetében a kialakítandó telek mérete legfeljebb kétszerese lehet az 
övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretnek vagy a tömbben meglévő átlagos 
telekméretnek. 

(2) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő kialakult telek, kialakult beépítés esetében 
a) belső átalakítás, homlokzat felújítás végezhető, 
b) homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha a változtatás megfelel jelen rendelet előírásainak, 
c) bővítés akkor végezhető, ha a bővitmény megfelel jelen rendelet előírásainak, az összes 
beépítettség megfelel jelen rendelet előírásainak, 
d) tetőtérbeépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel jelen rendelet előírásainak, 
e) ha a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot. 

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építési hely újjáépítés, bontás és új építés 
esetében megtartható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: 
- a telek kialakult mérete az övezeti előírásnál kisebb, vagy szélessége kisebb 12 méternél, 
- az építési hely a megengedett legnagyobb beépítési százalékot nem lépi túl, 
- az oldalkert legalább a legnagyobb megengedett építménymagasságot eléri, 
- a szomszédos telkek beépítési adottságait az új építmény nem rontja. 

(4) Lakóterületen, Vegyes területen csak közterületről megközelíthető telek alakítható ki. 

(5) Geometriai szükségszerűségből (pl. meglévő telek megosztása, meglévő 
épület átalakítása, kis 
telek beépítése) 5% eltérés engedélyezhető az előírt telekmérettől, beépítettségtől, 
építménymagasságtól, zöldfelületi mutatótól, terepszint alatti beépítéstől. Az eltérés nem lehet 
megengedőbb, mint az OTÉK előírása. 

6. § AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 

(1) Előkert 
a) Általános esetben az előkertet az adott tömbön belül jobbra, balra eső öt-öt beépített telek átlagával 
számolva kell kialakítani, melytől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el, de 
nem lehet kisebb, mint 2m és nem lehet nagyobb, mint 6m. 
b) Amennyiben a SZT építési vonalat, építési helyet jelöl, úgy az épületek elhelyezése során azt kell 
figyelembe venni. 
c) Amennyiben sem az a), sem a b) bekezdés nem alkalmazható, úgy az előkert mérete 5-6m. 
d) Vt-1 építési övezetben az előkert mérete nincs kötelezően előírva. 
e) Gksz építési övezetekben az előkert mérete legalább 10m. 

(2) Az oldalkert 
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 6 m, 
b) szabadon álló beépítés esetén: a legnagyobb megengedett építménymagasság fele. 
c) 14 méternél kisebb (kialakult) telekszélesség esetén az oldalkert 4,5 méterre csökkenthető. 

(3) Oldalhatárra épülő épület esetében 60 cm csurgótávolságot kell tartani. 

(4) Saroktelek 
a) Meglévő telekosztásban a keresztutca felé néző előkert – amennyiben az építési hely erre az 
oldalra esik - egy és három méter között alakítandó ki új vagy újjáépítendő épület esetében. 

(5) Lakóterületen a telek hosszirányában mérve legfeljebb 60 m mélységben helyezhető el épület. 

(6) A lakóterületen több rendeltetési egység esetében mindig a fő rendeltetésű épületet kell a 
közterülethez közelebb elhelyezni. 

(7) A fő rendeltetésű 
épület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló út (meglévő vagy 
tervezett) koronaszintjéhez képest legalább +0,3m-re kell kialakítani. 

(8) Terepszint alatti létesítmény a beépítethető terület 1, 25-szöröse lehet, s nem nyúlhat be az oldal-
és hátsókert méretébe. 

(9) Lakó funkció esetében fedetlen vízmedence (úszómedence) létesítése esetén alapterülete 75%kal, 
legfeljebb 75 m2 értékben a zöldfelületi minimumba beszámítható. 

(10) Fedetlen sportpályák, úszómedencék alapterülete 50%-al a zöldterületi minimumba, annak 
legfeljebb 75% -áig beszámítható. 

(11) Állattartó épület 
a) Belterületen az állattartó épületek közül csak a család önellátására szolgáló épületek helyezhetők 
el. 

7. § AZ ÉPÜLET KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 

(1) Az épületformára vonatkozó előírások 
a) A Gksz-2 építési övezet kivételével oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 
7 méter lehet. 
b) A tető hajlásszöge: 
– oromfal esetében (Gksz-2 építési övezet kivételével) 35 és 45 fok között lehet. 
– kontytető esetében 20 és 45 fok között lehet. 
– Lapostető, enyhelejtésű tető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki. 
– Toronyjellegű épületrész építése csak funkcionális céllal engedélyezhető. Ez az épület 
beépített területének legfeljebb 15 %-ára terjedhet ki. 
c) Belterületen a kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány 
vonatkozásában a lakóépületnél, amennyiben 30 méternél közelebb van a szabályozási vonalhoz, 
a szabályozási vonaltól 30 méternél távolabb a kiegészítő használati módú épület 
építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet, amennyiben a szomszédos telekszélesség legalább 14 
m. 

(2) Tetőfelépítmények 
a) Jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, 
melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják. 
b) Jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető”-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény 
kiemelkedik. 
c) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem 
létesíthető 
d) A gerincet függőlegesen mért 80cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg. 
e) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50%-a lehet. 
f) Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg. 
g) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb egy méterre közelítheti meg. 
h) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál. 
i) Egy tetősíkon csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. 
j) Gksz-2 és Gmg-1 övezetekben sílóépület magassági korlátozás nélkül elhelyezhető. 

(3) Anyaghasználat 
a) Belterületen csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű 
burkolattal kell ellátni. 
b) Tetőfedésre megjelenésében csak kiselemes- vagy nádfedés használható: 
– lakóövezetben a szabályozási vonaltól számított 30 méteren belül, 
– vegyes övezetben, 
– zöldterületen. 
c) Homlokzaton fémlemez-, műanyag burkolat nem használható. 

(4) Saroktelek esetében minden közterület felé néző homlokzatot utcai homlokzat jelleggel kell kialakítani. 

(5) Újonnan épülő épület homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés csak turbó gázkazánok 
esetében és nem utcai homlokzaton lehetséges. Meglévő épületeknél a meglévő égéstermék 
kivezetést a hatóság átmeneti ideig engedélyezheti. 

8. § KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, HASZNÁLATA. 

(1) A közterületek használatát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza. 

(2) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről 
gondoskodni kell. Ezek elhelyezését egy közterületi egység (utcahossz, tér) egészére egyszerre 
készülő terv – közterület rendezési terv - alapján összehangoltan lehet engedélyezni. 

9. § .HIRDETŐTÁBLÁK 

(1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter felületű hirdetőtábla. 

(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként legfeljebb egy m2 felületű reklámtábla elhelyezése 
engedélyezhető. 
Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását, termőföldet érintő elhelyezés esetében a 
talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. 

(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60cm kiállású lehet a hirdetőtábla. 

(4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet. 

(5) A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem helyezhető el. 

(6) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az ÚT 2-1.140:1998 számú "Közterületi információs 
táblák megtervezése, alkalmazása, és elhelyezése" című műszaki előírás alapján. 

10.§ KERÍTÉSEK 

(1) Belterületen a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol sem 
haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-t. E fölött csak áttört kerítés alkalmazható 
kivéve a fakerítést, mely tömör is lehet. A kerítéssel legfeljebb 2m2 alapterületű szeméttároló 
egybeépíthető. 

(2) Gksz-2 és –3 építési övezetekben és mezőgazdasági, állandó ott-tartózkodás céljára is felhasznált 
területen legfeljebb 1,8m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető. 

(3) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány 
védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedély-kérelemben és az 
engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni. Szárazon rakott kő, rönkfa vagy faoszlopok 
közé feszített legfeljebb 2,5 m magas nagy lukbőségű drótháló kerítés építhető. 

(4) Mk-1, -2 kertes mezőgazdasági övezetekben legfeljebb 1,8 m magas drótfonatos kerítés, illetve 
élősövény létesíthető. 

(5) Szántó területeket nem szabad körülkeríteni. 

(6) Külterületen az előző – (2), (3), (4), (5) – pontokban nem említett és mezőgazdasági övezetbe nem 
tartozó övezetek határán faoszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas nagy lukbőségű drótháló 
kerítés építhető. 

11.§ .VÉDŐTERÜLETEK 

(1) A vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából 
– a természetes vízfolyások (patakok), mesterségesen kialakított tározók, belvíz-és 
öntözőcsatornák, 
– tavak partja mentén 6m vízügyi védőterületként kialakítandó, vagy meghagyandó. 

(2) A temető védőterülete: 
– a temetőn kívül a telekhatártól számított 50 m széles területsáv. A védőterületen belül 
kegyelet-sértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető 
el. 
– a temetőn belül 30 m széles területsáv, melyet zöldfelületként kell fenntartani. 

(3) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles 
területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető. 

(4) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem 
helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét, idegenforgalmi célú 
épületet (szállás, vendéglátás) 

(5) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter. 

(6) A gazdasági övezetben a lakóterület felé eső oldalon a kerítés mentén 10 méteres védelmi célú 
zöldsáv telepítendő 3 szintes növényállománnyal. 

12.§ KÖZMŰVEK 

(1) Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati 
előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott 
szabályozási szélességen belül. 

(2) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó 
szabványok, jelenleg az MSz7487/2-80 „Közmű 
és egyéb vezetékek elrendezése közterületen” 
előírásait kell figyelembe venni. 

(3) A település belterületén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel 
szabad elhelyezni. 

(4) A 35/1996.(XII.29.) BM rendelet IV. fejezet 49.§ (1) bekezdés értelmében a területen szükséges 
oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 
m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet. 

(5) A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető. 

(6) A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályban /220/2005.(VII.21.) Korm. rendelet/, 
valamint a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről, az alkalmazási szabályairól szóló 
9/2002. KöM-KöViM együttes rendeletben előírtakat kell figyelembe venni. 

(7) Gázellátó rendszerek létesítése esetében az MSz 7048-1:1983 szabványban megfogalmazottakat be 
kell tartani. A település területén húzódó Adony-Budatétény, Adony-DHE, Adony-Kápolnásnyék 
nagynyomású szállítóvezetékek esetében a 6/1982 IPM rendeletben és a 9004/82 KPM-IPM együttes 
közleményében foglaltakat kell figyelembe venni. A jelzett vezetékek védőtávolsága átlagosan 28-28 
m. Nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez 
az érték 4-4 m. 

(8) A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és 
korlátozásokat jelenleg a 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet szabályozza. A mindenkori szabályozásban 
előírtakat be kell tartani. 

(9) A község külterületén húzódó Dunaújváros-DHE I-II 220 kV-os távvezetékek biztonsági övezete a 
nyugalomban lévő szélső fázistól számított 18-18 méterig terjed a vezeték mindkét oldalán. A Paks-
Martonvásár 400 kV-os távvezeték esetében ez az érték 28-28 m. 

(10) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani. 

(11) A távközlési létesítmények elhelyezési területét a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 26.§ (1) bek. 
szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSz7487 ad, míg az elhelyezés engedélyezésének 
feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg. 

(12) Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony), 4 m2-nél nagyobb alapterületű 
távközlési létesítmények, szekrények csak a vonatkozó rendeletek betartásával, építési engedély 
alapján helyezhetők el. 

(13) Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata földkábeles kiépítettségű legyen. 

13.§ TEREPALAKÍTÁS 

(1) Lakóterületen tereprendezés esetében a telekhatárhoz képest egy méteren belül a szomszédos 
telek szintjéhez képest legfeljebb 80 cm-es szintkülönbség alakítható ki. 

(2) 1 méternél magasabb feltöltés esetében a megengedett legnagyobb építménymagasságot a 
különbség mértékével csökkenteni kell. 

IV. FEJEZET: ÖVEZETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI 

14.§ FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK -LF 

(1) Falusias lakóterületek - Lf-1, Lf-2 
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– lakóépület 
~ 1000m2-nél kisebb telken legfeljebb egy épület, legfeljebb egy lakás, 
~ legalább 1000m2-es telken legfeljebb két épület, legfeljebb két lakás, 

– egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény, 
– a lakóövezetre előírt környezetterhelési határértékeket nem túllépő, legfeljebb egy lakóteleknyi 
területet igénylő kisipari, mezőgazdasági üzemi építmény, 
– egyéb épületek a fő rendeltetésű létesítmény kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy 
egy-idejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület. 
Lf-2 építési övezetet kivéve nem helyezhető 
el olyan létesítmény, melyhez az OTÉK előírása szerint 
6 gépkocsinál több parkoló létesítése lenne szükséges. 

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek: 
– a kialakítható legkisebb telekterület:..................................................................................1000m2 
de két párhuzamos utcára néző telek megfelezhető, ha eredeti területe legalább 1000m2 és 
szélessége legalább 14m. 

– a kialakítható legkisebb telekszélesség:.................................................................................. 18m 
de meglévő, legalább 32 m széles telek szélességében megfelezhető 
c) Beépítési mód:...............................................................................................................oldalhatáron álló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 30%
de egy épület legnagyobb beépített alapterülete nem lehet több, mint: 
– Lf-1 építési övezetben .......................................................................................................... 300m2 
– Lf-2 építési övezetben lakóépület ........................................................................................ 300m2 
egyéb használati módot is tartalmazó épület bontott tömegformálás mellett: ................... 500m2 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 35% 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 
– Lf-1 építési övezetben ......................................................................................................3,5-4,5 m 
– LF-2 építési övezetben .....................................................................................................4,5-6,5 m 
Kivéve a 7. § (1) c. pont alatt említett esetet 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 40% 

(2) Kertvárosias lakóterület – Lke-1 
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– Egy lakóépület, legfeljebb 4 lakással. 

(3) Egyéb használati módok a fő rendeltetésű létesítmény kiegészítéseként – csak épületen belül helyezhetők 
el: alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény, tároló, 
műhely. 
– Nem helyezhető el olyan létesítmény, melyhez az OTÉK előírása szerint 4 gépkocsinál több 
parkoló létesítése szükséges egy telken belül. 
– Állattartó helyiség nem helyezhető el. 
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek: 
– csak a Szabályozási Terven jelölt telekalakítás alkalmazható 
c) Beépítési mód:............................................................ a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerint 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:............................ a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerint 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: ............................................................ csak pinceszint 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:............................................................ 5,5 m 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 40% 

(4) Falusias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, 
kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. 

(5) Beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező). 

15.§ VEGYES TERÜLETEK -VT 

(1) Településközpont vegyes terület - Vt-1 
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– lakóépület legfeljebb 6 lakással, 
– igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, 
egészségügyi, szociális épület. 
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 
– a kialakítható legkisebb telekterület:...........................................................................1500 m2 
c) Beépítési mód:....................................................................................................................szabadon álló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 50% 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 50% 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:......................................................4,5-6,5 m 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 40% 
A zöldfelületet parkszerűen kell kialakítani, mezőgazdasági célú használat nem folytatható. 

(2) Településközpont vegyes terület - Vt-2 
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– lakóépület legfeljebb 2 lakással, 
– igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, 
egészségügyi, szociális épület. 
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 
– a kialakítható legkisebb telekterület: .............................................................................. 1000 m2 
– a kialakítható legkisebb telekszélesség: ............................................................................... 18m 
c) Beépítési mód:...............................................................................................................oldalhatáron álló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 30% 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 35% 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:......................................................4,5-6,5 m 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 40% 
A zöldfelületet parkszerűen kell kialakítani, mezőgazdasági célú használat nem folytatható. 

(3) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett 
igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. 
(4) Beépítés közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező). 

(5) Településközpont vegyes terület - Vt-3 

a) Telkenként – kizárólagosan - elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 

– kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sporttevékenységgel kapcsolatos épület. 

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 

– a kialakítható legkisebb telekterület: ................................................................................ 200 m2 

– a kialakítható legkisebb telekszélesség: ............................................................................... 20m 

c) Beépítési mód:............................................................................................................................. zártsorú 

d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 60% 

e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 60% 

f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:............................................................ 4,5 m 

g) Zöldfelület legkisebb mértéke: ............................................................................................................ 0% 

h) Építési hely: hátsókert mérete: ............................................................................................................0m 

(6) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett 
igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. 

(7) Beépítés közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező). 

16.§ GAZDASÁGI TERÜLETEK 

(1) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-1 
a) Telkenként elhelyezhető létesítmények: 
– OTÉK 19. § (2) bek. szerinti építmények 
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 
– a kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................... 4000m2 
c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 30% 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 30% 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:......................................................3,5-6,5 m 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 20% 
h) Építési hely 
– előkert: ..................................................................................................................... legalább 10m 
i) Környezetterhelési határérték: 
– a szomszédos lakóövezetekben biztosítani kell a lakóterületen megengedett igénybevételi, 
kibocsátási és szennyezettségi határértékeket. 
j) Beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező). 

(2) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-2 
a) Telkenként elhelyezhető létesítmények: 
– OTÉK 19.§ szerinti építmények 
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 
– a kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................... 5000m2 
– a kialakítható legkisebb telekszélesség: ............................................................................... 30m 
c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 50% 
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 40% 
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:......................................................3,5-9,5 m 
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 30% 
h) Építési hely 
– előkert: .................................................................................................................... legalább 10 m 
i) Környezetterhelési határérték: 
– a szomszédos lakóövezetekben biztosítani kell a lakóterületen megengedett igénybevételi, 
kibocsátási és szennyezettségi határértékeket. 
j) A beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező, közműpótló 
engedélyezhető) 

(3) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-3 

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 

– Vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, a tulajdonos, használó lakóépülete 

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 

– a kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................... 2000m2 

– a kialakítható legkisebb telekszélesség: ............................................................................... 20m 

c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 

d) Legnagyobb beépítettség:................................................................................................................. 20% 

e) Terepszint alatti beépítés:.................................................................................................pinceszintként 

f) Legnagyobb építménymagasság:.................................................................................................... 5,5m 

g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 50% 

h) Környezetterhelési határérték: 

– a gazdasági területekre megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi 
határértékek. 

(4) Mezőgazdasági üzemi terület - Gmg-1 

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 

– mindenfajta mező-, erdő-, és vadgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos termesztő, 
tenyésztő, feldolgozó, tároló létesítmény 

– a tulajdonos, használó, személyzet számára szolgáló lakások 

– irodaépület 

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek 

– a kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................... 2000m2 

– a kialakítható legkisebb telekszélesség: ............................................................................... 20m 

c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 

d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 30% 

e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: .............................................................................. 35% 

f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: ........................................................ 2-6,5 m 

– silóépület esetében nincs megkötés 

g) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 40% 

h) Építési hely 

– előkert: .................................................................................................................... legalább 10 m 

i) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítettség 

(5) Gazdasági területen egy épülettömeg legfeljebb 1500 m2 lehet, e fölött az építendő épületet több esetleg 
kapcsolódó - tömegre bontva kell kialakítani. 

a) Mezőgazdasági üzemi területen a telekhatár mentén legalább 10m széles zöldsáv alakítandó ki, 
mely az előírt zöldfelület részét képezi. 

b) Gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel, lakóterületet határoló úttal határos, a 
telken belül a kerítés mentén 10 méteres védelmi célú zöldsáv telepítendő. 

17. § KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 

(1) Különleges temetői terület - Kte 

a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: ravatalozó, templom, temetői fenntartó épület, 
gépkocsitároló, sírkert 

b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: ................................................ telekalakítás nem végezhető, 
kivéve a telekhatárrendezés esetét 

c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 

d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 10% 

e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:...........................................nincs korlátozás 

f) Zöldfelület legkisebb mértéke: .......................................................................................................... 70% 

g) Építési hely: ........................................................................................................telekhatártól mért 10 m 

h) A beépítés közművesítettségi feltétele: ......................teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező) 

(2) Különleges rekreációs terület - Kre 

a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 

– sportpálya, vendéglátó létesítmény 

– sportolást kiszolgáló létesítmények (lelátó, öltöző, vendéglátóhely), szociális, karbantartó, 
tároló létesítmények. 

b) Kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................................. 5000m2 

c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 

d) Beépítettség legnagyobb mértéke................................................................................................... :10% 

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: ............................................................................ 5,5 m 

f) Zöldfelület legkisebb mértéke: ......................................................................................................... 70%, 
melybe sportpálya beszámítható 

g) Építési hely: .........................................................................................................telekhatártól mért 10 m 

h) Környezetterhelési határérték: a szomszédos lakóövezetekben biztosítani kell a lakóterületen megengedett 
igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket. 

i) A beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező, közműpótló 
megfelelő) 

j) Építmény a hullámtérben csak az időszakos vízelöntés figyelembe vételével helyezhető el. 

(3) Különleges terület - kemping - Kke 
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– Közösségi épület, vendéglátó épület, egészségügyi – szaniter épület, sportpálya, 
medence, fedett szín, tároló 
b) Kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................................ 5000m2 
c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke:................................................................................................... 10% 
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: ............................................................................ 5,5 m 
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: ......................................................................................................... 70%, 
melybe a sportpálya, medence beszámítható 
g) Környezetterhelési határérték: a szomszédos lakóövezetekben biztosítani kell a lakóterületen megengedett 
igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket. 
h) A beépítés közművesítettségi feltétele: teljes közművesítettség (de gáz nem kötelező, közműpótló 
megfelelő). 
i) Építmény a hullámtérben csak az időszakos vízelöntés figyelembe vételével helyezhető el. 

(4) Különleges bánya terület - Kb 
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: 
– Az üzemi tevékenységet szolgáló építmények, iroda, a helyben dolgozók szállásépületei. 
b) Kialakítható legkisebb telekterület: ............................................................................................. 5000m2 
c) Beépítési mód:.....................................................................................................................szabadonálló 
d) Beépítettség legnagyobb mértéke................................................................................................... :10% 
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: ............................................................................ 5,5 m 
..............................................................................(technológiai célú építmény esetében nincs korlátozás) 
f) Zöldfelület legkisebb mértéke:...........................................................................................................5%, 
g) Építési hely: .........................................................................................................telekhatártól mért 10 m 
h) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítettség (de gáz nem kötelező, 
közműpótló megfelelő) 
i) Építmény a hullámtérben csak az időszakos vízelöntés figyelembe vételével helyezhető el. 

18.§ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, PARKOLÁS 

(1) Elhelyezhető építmények: az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerint. 

(2) Országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás, 
vagy kapubehajtó nem létesíthető. 

(3) Belterületen, az országos közút mellett gazdasági, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú 
építmények építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelői és közlekedés 
szakhatósági véleményt kell kérni. 

(4) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 12m-es távolságon belül kerítés, 25 
m-es távolságon belül épület nem létesíthető. 

(5) Ahol a szabályozási szélesség és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak 
melletti fasor kialakítását honos fajokból, vagy gyümölcsfákból 

(6) A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell építeni. 

(7) A tömegközlekedés létesítményeinek állandó karbantartásáról gondoskodni kell. 

(8) Új épület építése, járda építése, felújítása esetén az esővizet épületről csak a járda alatt lehet az 
árokba bevezetni. 

(9) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak a jóváhagyott 
útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák 
tervezett földműveit is ki kell alakítani. 

(10) A parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő. 

(11) A magánutakat csak közforgalom számára megnyitottan szabad kialakítani. 

19. § ZÖLDTERÜLETEK 

(1) Zöldterület - Közpark - nem beépíthető - Zkp-1 

Az övezetben csak gyalogutak, köztárgyak helyezhetők el. 

(2) Zöldterület - Közpark - építési lehetőséggel - Zkp-2 

– a kialakítható legkisebb telekterület:....................................................................................100m2 

– a beépítési mód:...................................................................................................szabadonálló álló 

– beépítettség legnagyobb mértéke:............................................................................................. 2% 

– terepszint alatti legnagyobb beépítettség:.................................................................................5% 

– a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: ....................................................3m 

– az építési hely határai: ...............................................................................a telekhatártól mért 5m 

– elhelyezhető építmények: ...........................................................................OTÉK 27. § (4) szerint 

– a beépítés közművesítettségi feltétele épület építése esetén:................teljes közművesítettség 

(3) A meglévő közcélú zöldterületek fenntartásáról, megtartásáról, hiányos növényzet esetén 
kiegészítéséről gondoskodni kell. 

(4) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű 
telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását. 

(5) Közparkok kialakítása csak engedélyezett közterületrendezési tervek alapján lehetséges. 

(6) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a 
következő tenyészidőszak végéig gondoskodni kell, legalább az 1m magasan mért törzsátmérőnek 
megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával 

20.§ ERDŐTERÜLETEK 

(1) A község területén az erdők elsődleges rendeltetése az Állami Erdészeti Szolgálat 
nyilvántartásában található. 

(2) Új erdőt telepíteni csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési 
tervdokumentáció alapján lehetséges. 

(3) Az erdő művelési ágban lévő területeken minden beavatkozás csak az Erdőfelügyelet engedélyével 
végezhető. 

(4) Létesítmények elhelyezése az OTÉK 28. § (3) (4) bekezdése szerint lehetséges. 

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m, kivéve a kilátó épületet, melynek magassága 
nincs korlátozva. 

(6) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. 

(7) Tarvágás nem, csak fokozatos fajcsere engedélyezhető, mielőbbi pótlás előírásával, annak 
érdekében, hogy az érintett erdőterület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója 
betöltésében. 

(8) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány 
védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az 
engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni. 

(9) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek 
használhatók. 

(10) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m. Véderdő és a védelmi célú zöldsávok 
telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és 
cserjefajokat kell alkalmazni. 

(11) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat 
váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni. 

(12) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez 
alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. 

(13) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. 

(14) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról 
gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen. 

21.§ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 

(1) Általános mezőgazdasági terület - Má, Mko, Msz, Mbi 
a) elhelyezhető építmények:..................................................Má övezetben: OTÉK 29. § (1) bek. szerint 
Mko övezetben épület nem helyezhető el 
Msz övezetben szélerőművek is elhelyezhetők 
b) a kialakítható legkisebb telekterület/telekszélesség: ...................................................10000 m2 / 20 m 
c) a beépítési mód:...........................................................................................................szabadonálló álló 
d) beépítettség legnagyobb mértéke:........................................................ 3%, de a beépíthető legkisebb 
telekméretnél nagyobb területrész nem vehető számításba (lásd: a j) pontban) 
e) terepszint alatti legnagyobb beépítettség:............................................................a beépített alapterület 
f) a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: .................................................... 0 - 6,5m 
g) a beépítés közművesítettségi feltétele: .....................................................részleges közművesítettség, 
de az energia és vízszolgáltatás is biztosítható egyedi közművel 
h) az építési hely határai: .....................................................................................a telekhatártól mért 10m 
i) silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető. 
j) A beépíthető legkisebb telekméretek (Má és Msz övezetben) 
– szántó művelési ág esetében:.......................................................................................... 10ha 
– gyep művelési ág esetében:............................................................................................... 5ha 
– szőlő művelési ág esetében: .............................................................................................. 1ha 
– gyümölcsös művelési ág esetében: ................................................................................... 2ha 
– nádas művelési ág nem építhető be 
k) Lakóépület beépített alapterülete legfeljebb ..................................................................... 200 m2 lehet. 
l) gazdasági épület beépített alapterülete legfeljebb ........................................................ 1000 m2 lehet. 
m) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (Mko) 
– épület nem építhető, 
– a művelési ág csak rétre, legelőre, erdőre változtatható, 
– 5 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki. 
n) Szélerőművek elhelyezésére alkalmas mezőgazdasági területen (Msz) 
– épület a szélerőmű védőövezetében nem építhető, 
– a szélerőmű számára legfeljebb 2000m2-es telek és a hozzávezető út – mely magánút is 
lehet - kialakítható. 
o) Biogazdálkodás övezetében (Mbi) 
– a beépíthető legkisebb telekméret – művelési ágtól függetlenül – 1ha. 

(2) Kertes mezőgazdasági terület - belterület - Mk-1 

a) elhelyezhető építmények: ..........................................................................................tárolási célú épület 

b) a kialakítható legkisebb telekterület/telekszélesség: .........................................................700 m2/ 14 m 

c) a beépítési mód: ............................................................................................................ oldalhatáron álló 

d) beépítettség legnagyobb mértéke: ................................................................................. legfeljebb 10m2 

e) terepszint alatti beépítettség:......................................................................................... nem lehetséges 

f) a megengedett legnagyobb építménymagasság: .......................................................................... 2,5m 

g) a beépítés közművesítettségi feltétele: ..........................................................................nem szükséges 

h) A beépíthető legkisebb telekméret: ............................................................................................. 700 m2 

(3) Kertes mezőgazdasági terület - külterület - Mk-2 

a) elhelyezhető építmények: .................................................... tárolási, átmeneti tartózkodási célú épület 

b) a kialakítható legkisebb telekterület/telekszélesség: .......................................................1000 m2/ 14 m 

c) a beépítési mód: ............................................................................................................ oldalhatáron álló 

d) beépítettség legnagyobb mértéke: ..................................................................................................... 3% 

e) terepszint alatti beépítettség:..............................................................................................................3% 

f) a megengedett legnagyobb építménymagasság: .......................................................................... 3,5m 

g) a beépítés közművesítettségi feltétele: ......................................................részleges közművesítettség 

h) A beépíthető legkisebb telekméret: ............................................................................................. 700 m2 

(4) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú 
létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el. 

(5) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát és almos trágyát zárt, szigetelt falú tárolóban kell 
tartani. 

(6) A nagyüzemi állattartó telepek körül a védőtávolságot az érintett szakhatóságok állásfoglalása 
alapján az építési hatóság határozza meg. 

(7) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, 
tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. A mezőgazdaságban keletkező szerves 
hulladék komposztálásával létrehozott talajjavító anyag csak forgalomba hozatali engedéllyel 
használható fel mezőgazdasági rendeltetésű területen. 

(8) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és a tó környezetében bármilyen 
növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni: 

– vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédőszerrel 200m-en belül, 

– vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédőszerrel 50m-en belül, 

– vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédőszerrel 20m-en belül, 

– vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédőszerrel 5m-en belül. 

(9) A régészeti területeken és a régészeti érdekű területeken (1. Függelék) művelési ág váltás 
esetében a KÖH szakhatósági véleményét be kell szerezni. 

22.§ VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 

(1) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető létesítmények: 
a) vízkár elhárítási építmények 

(2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok 
partjait kísérő természetes, ill. természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba 
nem sorolhatók. 

V. FEJEZET: ÉRTÉKVÉDELEM

23.§ A TELEPÜLÉS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰVI ÉRTÉKEI 

(1) A régészeti területek felsorolását a 1. Függelék tartalmazza. 
a) A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanokon a földmunkával járó beruházások (beleértve az 
erdőtelepítést ill. fasorok létesítését is) illetve telekalakítási engedélyeztetési eljárás során a 
régészeti örökség védelme (régészeti örökség elemei, régészeti lelőhelyek) tekintetében a 
Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) területileg illetékes Budapesti Regionális Irodája 
szakhatóságként működik közre. 
b) A KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal 
el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás 
költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a 
beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen – megelőző feltárás keretében – fel 
kell tárni. 
c) Amennyiben földmunkák során régészeti emlék, lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős 
vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, a területileg illetékes önkormányzat 
jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni, továbbá a helyszín és lelet őrzéséről – a felelős őrzés 
szabályai szerint – a jegyző 
vagy az illetékes múzeum, vagy a KÖH intézkedéséig gondoskodni. E 
kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A 
kulturális örökség védelméről szóló törvény 24. §-a szerint eljárva értesíteni kell a Fejér Megyei 
Múzeumok Igazgatóságát is. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság 
kiszabását vonja maga után. 
d) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt 
véleményező 
szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet 
vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. Régészeti lelőhelyeken 
a nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő. 

(2) Helyi védettség alá tartozó építmények felsorolását a 1. Függelék tartalmazza. 
a) A helyi védelem biztosítását a 66/1999. (VII.13.) FVM rendeletben foglaltak alapján kell elrendelni. 
b) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával 
az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni. 
Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek: 

~ utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés, 

~ tornácos parasztházak, 

~ nádtető, cseréptető 
~ vakolt, festett falfelületek, 

~ függőleges tengelyű (álló) ablakok, 

~ vakolatdíszek, nyíláskeretezések, faoromzatok, faoszlopok. 

Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását 

az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem 

szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni. 

Funkcióváltás engedélyezhető. 
Az utcai homlokzattól számított, 6 méternél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal 
bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a 
védett épülettel azonosan képzendő ki. 

c) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem 
újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében 
az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a 
hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől. 
A b) pont alatti bővítés ebben az esetben is megvalósítható. 

24.§ A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEI 

(1) Tájképi értékek felsorolását a 2. Függelék tartalmazza. 
a) A tájképi érték - löszfal - látványát nem szabad eltakarni sem építménnyel, sem növényzettel. 
Kivételt jelentenek a löszfal előterében lévő Kertes mezőgazdasági övezetben létesíthető 
építmények. 

(2) A védett természeti területek felsorolását a 2. Függelék tartalmazza. 

(3) Természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli 
állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek 
és természeti rendszerek fenntartásáról. 

(4) Az (2) bekezdésben felsorolt területeken, a Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 
gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a 
természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő 
tájba illesztésről. 

(5) Az (2) bekezdésben felsorolt területeken, a Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken csak 
magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők. 

(6) Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan 
használhatók. 

(7) Egyszerű tömeg: alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel 
fedett épület. 

VI. FEJEZET: KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 

25.§ LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM 

(1) A légszennyező létesítmények megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni. 

(2) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell 
venni az engedélyezés során. 

26.§ A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS A TALAJ VÉDELME 

(1) A községben területfelöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel. 

(2) Bontási és mélyépítési munkálatok során a terület korábbi ipari funkciója esetén meg kell vizsgálni 
a talaj és a talajvíz szennyezettségét. 

(3) Az erózióveszélyes lejtős területek földvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell 
megoldani. 

(4) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani. 

(5) A 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet 34.§ 10. bekezdése szerint a település szennyeződés 
érzékenység szerinti besorolása “A”, fokozottan érzékeny. 

(6) A meglévő talaj- és talajvízszennyezéseket meg kell szüntetni. 

(7) A földmozgatással járó munkavégzések során a humuszos szintet külön kell letermelni és 
deponálni, a humuszos szintet kiporzás ellen védeni kell takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel, 
építési tevékenység után a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, feleslegben 
maradó humuszos feltalajt csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet a helyszínről 
elszállítani. 

(8) A művelés alóli kivonásokat csak szakaszosan, a beépítés ütemének megfelelően szabad 
végrehajtani, a kivonásig az eredeti művelési ág szerint kell a területet hasznosítani. 

27.§ A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME 

(1) A Gazdasági területekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell. 

(2) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes 
vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani. 

(3) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A 
rendezés során a vízfolyások kiegyenesítése, medrének szilárd burkolattal való ellátása tilos, a 
meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni. 

(4) A természetes és természetközeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül a 
vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos. 

28.§ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS 

(1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A 
szemét engedélyezett lerakóba való szállításáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik. 

(2) A község területén keletkező 
veszélyes hulladék folyamatos elszállításáról a hulladék 
tulajdonosának kell gondoskodni. Veszélyes hulladék nem halmozható fel. 

(3) A településen kommunális és veszélyes hulladék lerakása közterületen tilos. A meglévő illegális 
lerakókat fel kell számolni és a talaj vagy a talajvíz szennyezettsége esetén szükséges 
kármentesítést el kell végezni. 

(4) A kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján kell 
elvégezni. 

29.§ ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM 

(1) A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zaj- és rezgésvédelmi határértékeket meghaladó 
tevékenység a településen nem folytatható. Zajt és rezgést előidéző létesítményt csak oly 
módon lehet elhelyezni, hogy az a környezetét ne zavarja. 

(2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai 
módszerekkel kell csökkenteni a terhelést, illetve a védendő létesítmények és utak között védelmi 
célú zöld-sáv telepítendő. Ezek kialakítása háromszintű növényzettel történik. 

30.§ TERMÉSZETVÉDELEM 

(1) A természetvédelmi területeken (Natura 2000 hálózat) csak idegenforgalmi, természetvédelmi, 
ismeretterjesztési célú építmény helyezhető el. 

(2) Az (1) pont alatti területen csak extenzív gazdálkodás folytatható. 

(3) A vizes élőhelyek mentén feltöltését, burkolását végezni nem szabad. 

31.§ ZÖLDFELÜLETEK 

(1) A település zöldfelületi rendszerének elemei: 
– elsődleges elemek: zöldterületek (közparkok, játszó-kertek)–önálló övezetben; 
– erdők - önálló övezetben; 
– rét-legelő és időszakosan víz borította nádas területek, 
– jelentős zöldfelülettel rendelkező 
különleges területek (temető, kemping) 
– közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek (fasorok) 
másodlagos elemek: a lakó- és intézménytelkek fennmaradó növényzettel fedett részei. 

(2) A zöldfelületek védelme céljából a zöldmezős fejlesztésekkel szemben előnyben kell részesíteni a 
meglévő foghíj telkek beépítését, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációját. 

(3) Közterületen, különleges területen új zöldfelület létesítését (a területfelhasználás jellegétől függően) 
közterületrendezési, kertészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni. 

(4) Külterületi utak, dűlőutak mellett, a mezőgazdasági ingatlanon belül fasorokat kell ültetni, honos 
fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek 
csonkolása nem szükséges. 

(5) A hiányos fasorokat ki kell egészíteni. 

(6) A belterületen, ahol azt a szabályozási szélesség, és a közművek elhelyezése megengedi, 
biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek 
fásítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Különös figyelmet kell 
fordítani a falu-központ fásítására. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani. 

(7) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell. 

(8) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 100m2-e után 1db honos nagy lombot növelő fa 
ültetendő. 

(9) Vegyes településközpont területen – beültetési kötelezettséggel - a zöldfelületet parkosítva kell 
kialakítani, mezőgazdasági termelés nem végezhető. 

(10) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány 
alakítandó ki tájra jellemzőőshonos fa- és cserjefajok felhasználásával. A Gksz-3 építési 
övezetben használatba vételi engedély csak a telejes ültetési kötelezettség megvalósítása után 
adható ki. 

(11) A település zöldfelületi rendszerében a meglevő növényzet állapotát folyamatosan vizsgálni kell. 
Rehabilitáció keretében az idős, elöregedett fák ifjításáról, eltávolításáról, valamint egy éven belül 
az eltávolított fák pótlásáról az ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell. 

(12) Zöldfelületek rehabilitációja favédelmi, kertépítészeti terv vagy szakvélemény alapján, a 
21/1970.(VI.21.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően készülhet. 

32.§ÉLŐVILÁG VÉDELME 

(1) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról 
gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen. 

(2) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő, valamint a kopáros kivett területek 
használati módjának intenzívebbé módosítása tilos. 

(3) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket 
fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban. 

(4) A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló 
ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni. 

33.§ IGAZGATÁSI TERÜLET KÖZIGAZGATÁSI MEGOSZTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 

(1) A belterületi határ a jelen Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően módosítandó. 

34.§ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 

(1) Jelen Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet Iváncsa egységes Szabályzatának kell 
tekinteni, a későbbiekben bármely önálló területre készülő szabályzatot jelen HÉSZ módosításával 
kell kidolgozni. 

VIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

35.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

(1) Ez a rendelet 2005. március 1-én lép hatályba. 

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő eljárásokban nem kell érvényesíteni. 

               
Molnár Tibor                                                                 Tóth Julianna

polgármester                                                                    jegyző