Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Királd község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 05. 14
Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Királd község Helyi Építési Szabályzatáról
2024.05.14.
KIRÁLD Községi Önkormányzat képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 199. évi CXV. Tv. 6 § 3. a ) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét. E rendeletet a település szabályozási tervével együtt kell alkalmazni.
1. § A rendelet területi hatálya kiterjed KIRÁLD KÖZSÉG teljes közigazgatási területére.
(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási terv módosításával lehet. (Ezek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen é s csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja)
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt – kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
korlátozások
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterület) – a vonatkozó tervlapon jelölt – kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § (1) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. Sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. Tv. Rendelkezik.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Engedélyhez kötött építési munkák
(2) A képviselő testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyhez kötött építési munkák körét az alábbiak szerinti bővíti:
- minden, az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy elhelyezése esetén
- az 1,5 m2-nél nagyobb nagyságú reklámhordozó elhelyezése esetén
- védett épületek átfestése, illetve színezése esetén
- klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén
6. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII:29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően benyújtandó egyéb mellékletei a következők:
- az utcaképet befolyásoló építmény és műtárgy vonatkozó tervei
- védett épület esetén a részletes színezési terv
- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó tervei
- kézműipari létesítmény esetén technológiai terv
7. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) Az engedélyező hatóság – az építészeti minőség védelme érdekében – a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kér, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti. Vitás kérdések esetén a főépítész Tervtanácsi állásfoglalást kérhet. A fentiekről készült állásfoglalások és jegyzőkönyvek az engedélyezési terv mellékleteként benyújtandók, és az építési engedély megadásának feltételei.
(4) A műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak E-1, vagy É-2 vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet. Az e területekre benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes főépítészi egyeztetése és jóváhagyása kötelező.
(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(6) A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – a járműtároló épületeket kivéve – a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet – legfeljebb 50 %-os eltéréssel – eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára – útkezelői hozzájárulással – megengedje a közterületek közlekedésére szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
8. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
A terület-felhasználási egységek övezetei
9. § (1) Beépítésre szánt területek
Lk-T Kisvárosi telepszerű lakóövezet
Lk-K Kisvárosias kolónia lakóövezet
Lke-1 Kertvárosias, kis telkes családi házas lakóövezet
Lke-2 Kertvárosias, nagy telkes családiházas lakóövezet
Lke-3 Kertvárosias, ikres beépítésű lakóövezet
Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
Településközpont vegyes terület övezetei
Vt Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes övezet
Gazdasági területek övezetei
Gip Ipari gazdasági övezet
Gksz Kereskedelmi gazdasági övezet
Különleges területek övezetei
Ksz felhagyott rekultiválandó bányaterület (bánya-múzeum, szociális otthon)
Ke egyéb célokra fenntartott
Kre felhagyott rekultiválandó bányaterület
(2) Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű elhelyezési területek övezetei
Ev környezetvédelmi célú erdő
Ev természetvédelmi célú erdő
Mezőgazdasági rendeltetésű területek övezetei
Má-l szántó művelésű terület intenzív használattal
Má-lx szántó művelésű terület intenzív használattal – majorlétesítési tilalommal
Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal
Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal
Mk-1 kertgazdálkodásra szolgáló terület építmény elhelyezési tilalommal
Mk-2 kertgazdálkodásra szolgáló terület építmény és szőlőültetvények területek
Védelmi célú területek: Kataszterezett természeti területek
V-2 Vízbeszerzési, vízmű, szennyvíztisztító területek
Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei
Jele: Kb
Kb/En Különleges beépítére nem szánt megújuló energiaforrások területének övezete
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a szabályozási terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, amennyiben kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) A telekalakítás szabályai:
- Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
- Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
- A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
11. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásaink betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítse a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(5) A 15 %-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni.
(6) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m .
(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(8) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(9) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(10) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.
(11) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
(12) Lakótelkeken csak magáncélú és – tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetőek el.
(13) Terepszint alatti építmény- és közműépítményeket kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg.
(14) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
- műemléki környezet területén,
- helyi értékvédelmi területen,
- lakóépülettől 50 méteren belül.
(15) Részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető
- A kisvárosi és kertvárosi övezetben beépíthető telken új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtér-beépítés, pince-átépítés, - bővítés, stb.), továbbá
- Az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve, terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén).
- A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. – Az érintett terület lehatárolását a I. fokú építésügyi hatóság ennek felhasználásával határozza meg.
(16) A szerinti régészeti védelemmel érintett telkeken a földmunkával járó beruházások esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét.
(17) A tényleges felszínmozgásos területeken építési tilalom van hatályban. Ezeken a területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlát más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldási épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó – geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.
(18) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre
-a.) -3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
-b.) rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
-c.) amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
-d.) víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani.
-e.) nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
(19) Felszínmozgás közvetlen hatás és határ területén az épületek elhelyezéséhez, támfal létesítéséhez, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezéshez szakintézet által készített, szakhatóság által meghatározott, de a vizsgált telek határától legalább 70-70 m-es mélységi területén legalább 50-50 m-es kiterjedésű területre – melyekre az új építmény hatással lehet, vagy melyek az új építményt is befolyásolhatják -, területi részletes, környezetföldtani elemzést is tartalmazó geotechnikai és állékonysági vizsgálat és szakvélemény szükséges.
-a.) telkenként legfeljebb egy, vagy 1500 m2-ként legfeljebb egy-egy szabadonálló épület építhető,
-b.) önálló kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú épület nem létesíthető, támfalgarázs nem építhető,
-c.) 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
-d.) közcsatorna hiányában legfeljebb két lakás építhető telkenként,
-e.) rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
-g.) pince létesítése esetén szivárgót kell létesíteni, melyet folyamatosan karban kell tartani; a szivárgók vizét ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
-h.) amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
-i.) víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknát kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
-j.) a kertépítészeti engedélyezési tervnek kötelező módon öntözőhálózatot is tartalmaznia kell, melyet a teleken a használatbavételi engedély megadásának feltételeként üzembe kell helyezni,
-k.) nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
Az épületek alaprajzi elrendezése lehetőleg zárt alaprajzú, és kis terhelésű legyen, megerősített alap-, és födémkoszorú (pince esetén v. doboz-lemez alapozás) alkalmazásával. A vízvezetékrendszer üzemeltetése során a vízforgalmat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az esetleges csőtörés miatti túlfogyasztás észlelhető és azonnal megszüntethető legyen. A beépítés miatti zöldfelület-csökkentést megfelelő növényzet-pótlással kell ellensúlyozni.
Lakóövezetek általános előírásai
12. § (1) A terület fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági építmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500m2 beépített szintterületig
- kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig
- szolgáltatós és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény
- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
- Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
- Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Ahol a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de a telekméret indokolttá, illetve szükségessé tesz, az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is engedélyezhető lakótömbönként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ahol a telekszélesség a 20 m-t meghaladja, illetve övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti távolság betartandó,
- Oldalhatáron álló építés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
- Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.
(6) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein engedélyezhető
(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(8) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(9) A „kismélységű” telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telkek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kisméretű teleknek az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-rel rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások.
ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
cb) H a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
13. § (1) Lk-T építési övezet max. nyolclakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető:
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportlétesítmény
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
- Szálláshely szolgáltató épület
- Igazgatási épület
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény
(3) A kisvárosian lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el
- termelő kertészeti építmény
- önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára.
(4) Egyéb funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg normatív telekméret kétszeresét.
(5) A rendletetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el
A telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében:
Megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinthetik hátrányosan, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.
KISVÁROSIAS TELEPSZERŰ LAKÓTERÜLET
Az övezetben az OTÉK 12. § /2/3/-ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető: - termelő kertészeti építmény főrendeltetésű önálló egységként,
- semmilyen feltétellel állattartó épület.
Az övezetben tetőtér beépítés nem engedélyezhető
KISVÁROSIAS KOLÓNIA LAKÓTERÜLET
KISVÁROSIAS KOLÓNIA (HOSSZÚ HÁZAS) LAKÓTERÜLET
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület* |
Legnagyobb beépítettség ** |
Legnagyobb építmény- magasság |
Zöldterület legkisebb mértéke |
|
|
|
|
|
|
Lk-T1 |
CS
Csoportos |
(K) 1000 m 2 |
40 % |
9,5 m |
25 % |
Lk-T2 |
SZ
Szabadonálló |
(K) 600 m 2 |
40 % |
9,5 m |
35 % |
Lk-K1 |
Ikr
Ikres |
(K) 500 m 2 |
60 % |
4,5 m |
25 % |
Lk-K2 |
SZ
szabadonálló |
(K) 1000 m 2 |
60 % |
4,5 m |
25 % |
Minimális telek szélesség 14 m
A beépítési mód beépítési terv és elvi engedélyezéshez kötött
** A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
(6) Az Lk-T jelű úszótelkes területek nem növelhetők -, azaz új lakóépület úszótelken nem helyezhető el. A meglévő lakóépületek közül a szabályozási tervlapon jelöltek esetében magastető-építés és tetőtér-beépítés csak részletes statikai vizsgálat alapján engedhető meg.
(7) Az OTÉK szerinti lakásonkénti 1 db gépkocsitárolót, vagy parkolóhelyet kötelező biztosítani. A lakótelepi általános parkolóhiány miatt a garázsok, illetve parkolók, megvalósulása előfeltétele a tetőtér beépítésének:
(8) A tömbbelsőben új garázsok építése magas tetővel, vagy zöldtetővel engedélyezhetők.
(9) Tekintettel arra, hogy az övezetben új lakóépület nem létesíthető, s új telek sem alakítható, a sajátos úszótelkes, kialakult helyzet fenntartható. Így csak felújítás átépítési, korszerűsítési munkák engedélyezhetők. Az övezeti jellemzőken a kialakult állapot került rögzítésre, így az OTÉK-tól való eltéréshez külön eljárás nem szükséges.
(10) Meglévő lakóépületek esetén az épületek komfortfokozata növelése érdekében az építési hely a homlokzat síkjától maximum 2,5 méterrel növelhető
14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.
Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre
Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERVÁROSI LAKÓÖVEZET
Lke-2 NAGYTELKES KERVÁROSI LAKÓÖVEZET
Lke-3 IKRES BEÉPÍTÉSŰ KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET
(2) A lakóépület legfeljebb 4 lakásos egység helyezhető el.
(3) Az övezetben zártsorú beépítés kivételesen megengedhető.
(4) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
(5) Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a normatív telekméret nagyságát, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
Övezet jele |
Beépítési mód * |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- magasság** |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Lke-1 |
O
Oldalhatáron álló |
550 |
30 % |
K(4,5-6,0)** |
50 % |
Lke-2 |
SZ(K) Szabadon álló |
700 |
30 % |
K(4,5-6,0)** |
50 % |
Lke-3 |
Ikr
Ikres beépítés |
900 |
30 % |
6,0 |
50 % |
*Szabadonálló beépítés saroktelken, illetve 20 m-nél szélesebb telken megengedhető
**Az építmény magasság az illeszkedés szabályai szerint választandók meg
Minimális telek szélesség Lke-1, Lke-2, Lke-3 esetében 18 m , Lke-4 esetében 40 m .
(5) Megjegyzés:
Lke-1 szabadonálló beépítés saroktelken megengedhető
(6) A kertvárosias lakótelkek funkcionális zónái
Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,00 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 15,00-20,00 méterek között nem lakó funkciójú épületek – melyek nem lehetnek állattartó épületek – csak a főépülettel egybeépítve létesíthetők.
Gazdasági zóna és kert
- Az utcai telekhatártól számított 20,00-40,00 méterig terjedő zóna
- A mellék funkciójú épületek kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra mellék funkciójú épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- A telekhatártól számított 40 m-en túli telekrész nem beépíthető.
(7) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:
- járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár
- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva
- hőtermelést biztosító épület (kazánház)
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
(8) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a város állattartási rendelete szabályozza.
(9) A kertvárosi lakóövezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők
- A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek,
- A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy a 3.5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység,
- A tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek.
15. § (1) Az övezetben azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.) az övezetben zártsorú beépítés nem engedélyezhető
c.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a normatív telekméret nagyságát, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre
LF-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület* |
Legnagyobb beépítettség** |
Legnagyobb építmény- magasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Lf-2 |
O
Oldalhatáron álló |
800 |
30 % |
(K)4,5 |
40 % |
Minimális telek szélesség Lf-i esetében 16 m , Lf-2 esetében 14 m .
Tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem alakítható ki.
*Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonálló is elhelyezhető
**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
- a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
(3) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,00 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.
(4) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(5) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,
- nyári konyha, mosókonyha, szárító,
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőség: általános levegőtisztasági védelmi övezet
Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
16. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastrukúra alapfokú ellátását biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők
Vt Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes övezet
Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai
17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- parkolóház, üzemanyagtöltő; max 3 kútkiállásig
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen engedélyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A műemlékileg védett, a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi területen belül csak E-1, vagy E-2 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet. Új beépítések esetén – a látványvédelem érdekében – a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni.
A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei
18. § Vt TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET
(1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
(3) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek alapján szabják meg. (pl.oktatási intézmények minimális telke)
(4) Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága csak max. 4,0 m lehet.
(5) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(6) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetősége nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkolómérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
(7) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el.
(8) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület
közművesítés: teljes körű
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény magassság** |
Zöldfelület legkissebb mértéke |
Vt |
K
Kialakult |
550 |
35% |
(K)4,5-6,0 m |
40% |
A beépítési mód az illeszkedés szabályai és beépítési terv szerint állapítandó meg. Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.
- lakófunkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
- az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly pont.
**Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik.
Gazdasági területek övezetei
19. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
Gksz – kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
Gip-egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére.
GKsz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ÖVEZETEI
/1/ Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI SZOLGÁLATÓ CÉLRA
a.)funkciók: az OTÉK
19. § /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:
- lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók,
- sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.)A településképi megjelenítés feltételei:
- az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok stb.) de max. 50% lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
Az övezet |
A telek minimális |
Max |
Az építmény min-max.*magassága m |
Jele |
Beép.módja |
Szélessége m |
Legkisebb zöldfelület % |
Beépítettség%** |
|
|
Gksz |
SZ |
1000 |
25 |
50 |
9(K)T |
|
*T-vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, felvonó, siló stb.)
/2./A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
/3./A TEÁOR 1998.ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak) kivéve az alábbi tevékenységeket:
51.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
51.23 Élőállat nagykereskedelem
51.24 Nyers- félkész bőr nagykereskedelem
51.51 Energiahordozó nagykereskedelem
51.52 Fém- érc, nagykereskedelem
51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem
51.55 Vegyi áru nagykereskedelem
51.56. Egyéb termelési célú termékek nagykereskedelem
51.57 Hulladék nagykereskedelem
/4./ Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
Terepszint alatti építmények:
(talajmechanikai szakvélemény alapján)
- technológiai és üzemelésbiztonsági célú pincehelyiség.
(3) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2) és (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakkóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
/6./A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(4) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed á.
/2/Gip- ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA
A funkciók: az övezetben az OTÉK 20. § /3/bek. szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.) a.)funkciók: az OTÉK 19. § /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: - lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
- sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.) A településképi megjelenítés feltételei:
- az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
- a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok stb.) de max. 40% lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
Az övezet |
A telek minimális |
max |
Az építmény magassága max. m. |
jele |
beépítés módja |
területe m2 |
szélessége m |
legkisebb zöldfelület % |
max**beépítettség % |
Gip |
SZ |
1000 |
25 |
25 |
40 |
9 (K)T |
*T-vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, felvonó, siló stb.)
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet/határértékek a zaj- és rezgésvédelmi besorolása, gazdasági és különleges területi kategória:
Közművesítés: teljeskörű
Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
- atomenergiai létesítmény
- veszélyes hulladék égető és feldolgozó üzem
- fehérje feldolgozó üzem
- kőolaj és földgáz feldolgozó
Nem kerülhet be az ipari területre jelen esetben:
- veszélyes hulladéklerakó
Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben
- nyomtatott áramkör előállító üzem
Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók.
20. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelötl terültek:
Ksz bányászati múzeum és szociális illetve munkahelyi terület övezete
Ke egyéb funkció céljára fenntartott különleges övezet
Kre rekultiválandó felhagyott bánya övezet
övezete jele |
funkcionális besorolás |
beépítési mód |
kialakítható legkisebb telekterület |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény - magasság |
Ksz |
bánya-múzeum, szociális intézmény övezete |
K* kialakult |
K* |
(K)+10% szakvélemény alapján |
K*szakvélemény alapján |
Kt |
működő temető övezete |
SZ |
1000 |
5% |
7,5 m |
Ksp |
sportpálya övezete |
SZ |
K* |
10% |
7,5 m technológia függő |
Kc |
kemping, sátorozó hely övezete |
SZ |
1000 |
20% |
4,5 m |
Kl |
lovaspálya övezete |
SZ |
1000 |
20% |
4,5 m |
Kpi |
pincés terület övezete |
K |
K |
K |
K |
Ke |
egyéb funkció céljára fenntartott különleges övezet |
SZ |
K |
K |
K |
Kre |
rekultiválandó bánya terület övezete |
SZ |
K |
K |
K |
különleges területen 1 ha nagyságrendet meghaladó építési telek beépítése legalább E-2 jogosultságú tervező által készített beépítési terv és elvi engedély alapján lehetséges.
K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
(3) Egyes övezetekre vonatkozó sajátos előírások
a)Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő
A temetők területén elhelyezhető
- egyházi és kegyeleti épületek,
- a temetkezés egyéb építményei,
- virág és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,
- a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények kivételesen – ha azt az SZT részletesen szabályozza – a sírfelállításhoz szükséges – műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.
- A temető területén belül parkolót csak fásítottan szabad kialakítani. A telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével. A telken belül az építhető építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT-ben kell meghatározni. Temető bővítésénél 100m2-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni.
b)Ksp-Különleges sport övezet
A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SzT alapján lehet. Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható móon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők. Az övezet területeén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél. Az övezet területén épületként elhelyezhető:
- a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül – fagylaltozó, újságos pavilon,
- a testedzést szolgáló építmény, épület.
Az övezetben lyuk pincék létesíthetők. Új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
- a szomszéd, illetve az előtte vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezetábrázolást tartalmaznia kell (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát
- a pinceüreg max 5m mély, 6 m széles és 5 m hosszú lehet
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes terültek (eladhatók)
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető
- az előtető mx. 2 m-ig építhető. Műanyag használata tilos.
- a pincék szabadonállóan építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1. m távolság betartandó.
- a pince közi utakon a tehergépjármű forgalom nem engedhető meg.
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
21. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével – a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani
Országos főút esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyújtúutak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedési kiszolgálói:
közlekedési létesítmények
közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az ÚT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá:
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984.(XII.01.) KM sz. rendeletet
VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
22. § (1) Az övezetbe tartozik a 87-es számú vasúti vonal.
(2) Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, annak meglévő határát módosítani, építményt elhelyezni csak az SZT előírásai alapján lehet.
(3) Az övezet területén az SZT alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási- technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:
- szolgálati szállásépületek
- vendéglátási és maximum 500m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót – tartalmazó épületek
- felszíni parkoló helyezhetők el.
(4) SZT hiányában a területen kizárólag a vasúti megálló és fedett várakozóhelyek építményei helyezhetők el.
(5) Az övezet területén el lehet helyezni: kereskedelmi és vendéglátási létesítményt.
(6) Nem lehet elhelyezni:
- veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktárt.
(7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg.
(8) Az övezet területén a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értékét az SZT-ben kell rögzíteni.
Közműlétesítmények, közműellátás
23. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamit a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előríások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.) A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min.1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia ellátás
A középfeszültségű 20kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151.sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyenlőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(14) Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
24. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
- hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl.tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,
-utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra stb.) elhelyezése,
-távbeszélőfülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit pl.a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
25. § (1) A település területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:
(2) Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.
26. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
-vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely,
-a terület fenntartásához szükséges épület,
-pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya és 90-es gyermekjátszótér stb.)
26. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)
a)védelmi (Ev)
b)gazdasági (Eg)
rendeltetésű övezetekbe tartozik.
Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)
(1) A szabályozási tervben védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(4) A természet, az erdő és vad védelméről szóló jogszabályok (az 1996.évi LIII., LIV. illetve LV. törvény) valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999.(XI.19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani.
(5) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT és SPA – területeken) nem kívánatos, ennél fogva a BNP nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
(6) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb) művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése).
Ugyancsak fontos a hagyományos terület – és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák – megtartása-meghonosítása.
Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el:
Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség (maximum): 05%
Építménymagasság (maximum): 4,5 m
Mezőgazdasági területek övezete
29. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-l (jellemzően) szántó művelésű terület – extenzív terület
Má-E (jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(4) Külterületen építményt elhelyezni csak geotechnikai szakvélemény alapján szabad.
(jellemzően) kisparcellás szánt művelésű mezőgazdasági övezet
30. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telekszélesség biztosításával) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
övezet jele |
beépítési mód |
kialakítóható legkisebb telekterület |
legnagyonbb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság |
Má-l |
SZ szabadon álló |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
(3) A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
(döntően) Gyep, legelő művelésű mezőgazdasági övezet
31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IX. sz. táblázatba előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000m2 építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telek szélesség kialakítással) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3%-ának beépítésével.
Övezet jele |
beépítési mód |
kialakítható legkisebb telekterület |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság |
Má-E |
SZ Szabadon álló |
6000m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
(3) A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület övezete
32. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági terültek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
A volt zártkerti – kertes – Mkx jelű területeken a fokozott csúszásveszély miatt épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
(1) A település közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz. Melléklet 55/A pontja figyelembevételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, gyümölcsős, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsős, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha-nak kell lennie.
(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető a település területén.
(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000m2) legyen, beépítettsége max. 30% lehet és a telek min. 45%-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.
(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 4,5 m lehet.
(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető.
(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.
Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló
41/1997.(V.28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lakkóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
Egyéb terület Vízgazdálkodási terület
34. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a patak, partja és közvetlen környezete.
(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.
Területükön építmények nem helyezhetők el.
(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek.
Természeti területek és az ökológiai hálózat
35. § Ezen kataszterezett területekre a Bükki Nemzeti Park kezelési terve vonatkozik.
Kb Különleges beépítére nem szánt területek övezetei
35/A. § Kb-En-1 Megújuló energiaforrások területének övezete
Kb SZ 10
En-1 7,5 2000 Napelem telep
A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények. A műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani. A patak felőli keleti oldalon legalább 10 méter széles védősávot kell kialakítani.
Királd Község Belterületi Szabályzási terve módosul a jelen rendelet 1. számú rajzi mellékleteivel.
36. § (1) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
a.)2001. évi LXIV. évi törvény a kulturális örökség védelméről
b.)16/2001.(X.18.9 NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
(2) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(3) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
-A mikroarchitektúra elemi és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
-A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
-A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
-A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
-A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
(4) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
b.) Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések
Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni – az épületek közterületről látható
-A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők.
-Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
c.)Építési anyaghasználat
1.Lábazatképzés
- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2.Falfelületek
-Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.)
-Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe) függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3.Tető
-A tetőfedés anyaga cserép (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
-Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
d.)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
-A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl.szalagablak, erkélysor.
A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
-A meglévő kortörténi dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(7) A helyi építészei örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladat.
(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
(9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
-A helyi védelem alá tartozó épületek eseténbe elhelyezkedésétől függően – műemléki jelentőségi terület vagy sem – kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az önkormányzati testület másként nem rendelkezik – az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges.
-A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl.homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk stb.
-A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(11) A régészeti örökség sajátos szabályai
-A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.
-Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a hivatal intézkedéséig gondoskodni.
-Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
-A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
-Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni és a nyilatkozatot egyidejűleg a hivatalnak is megküldeni.
-Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
-Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékies hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hivatalt értesíteni.
-A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.
-Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítsása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérés.
A terv által érintett területen található ismert és ismeretlen régészeti lelőhelyek esetében a területen befektetni szándékozók kötelességeinek megismertetése céjából a fent felsorolt rendelkezések illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóságának állásfoglalása a leletmentő feltárások terheinek viseléséről gondoskodni kell.
Egyes sajátos jogintézmények
37. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
-a terület rendeletetésszerű használatát szolgálja,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek
38. § (1) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
39. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997.évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualizálását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
40. § Ez a rendelet a kihirdetését követően hatvan nap múlva lép hatályba
Ez a rendelet 2005. október 27-én kihirdetésre került.
Rajzi melléklet
fedvénytervlap. melléklet a 10/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelethez1
Fedvénytervlap