Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 05. 25Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település közigazgatási területének felhasználásával, az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Kölked teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozás elemei
2. § (1)1 Fogalom meghatározások. E rendelet alkalmazásában:
a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték Az építménymagasság megállapítása során:
ba) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
bb) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
bc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
bd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
c) Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés
d) Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület
e) Szolgálati lakás gazdasági területen a tulajdonos, használó és a személyzet számára épített lakás, amelyhez nem tartozhat önálló telek.
f) Horgászház olyan ideiglenes tartózkodás céljára szolgáló, lábon álló építmény, mely a horgászati tevékenységhez szorosan kapcsolódó, magán jellegű pihenés, szállás és eszköz tárolás funkciót foglalja magába.
(2) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) helyi védettségű épület
bc) megszüntető jel
bd) tervezett út irányadó tengelyvonala
c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
f) Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
fa) az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,
fb) az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait kell alapul venni.
(3)
(4)
Építési engedélyezés általános szabályai
3. §
4. § (1) Geotechnikai követelmények
a) A rendelet hatálya alá tartozó, újonnan beépítésre kerülő területek, valamint a belvízzel veszélyeztetett területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell a terület geotechnikai állapotát, valamint az építmény biztonságos kialakításához szükséges előírásokat a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás, belvíz, szivárgó víz) a figyelembevételével.
b) A rendelet hatálya alá tartozó területen építeni csak a várható magas talajvíz állás figyelembevételével szabad.
(2) Tűz elleni védelem
a) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
b) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
(3) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
(4) Gazdasági területen, mezőgazdasági üzemi területen és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
(5) Tájképvédelmi területen az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(6)2 Vízminőség- védelmi területen
a) sem kezeletlen szennyvizet, sem tisztított szennyvizet talajba szikkasztani nem lehet,
b) a közcsatorna hálózattal nem rendelkező területeken - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken egyaránt- szennyvíztároló csak vízzáró kivitelű létesíthető, melynek szakszerű ürítéséről – a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint- a tulajdonos köteles gondoskodni.
(7)3 A Bátaapáti, kis- és közepes aktivitású radioaktív-hulladék lerakó 30km-es védőtávolságának ábrázolása elnevezésű, jelen rendelet 2. melléklete alapján érintett területeken a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel kell eljárni.
Az építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1)
(2) A R hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:
a) lakóterület falusias lakóterület (Lf)
b) gazdasági terület
ba) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk)
bb) ipari terület (Gi)
c) különleges terület
ca) sportterület (K-Sp)
cb) intézményterület (K-In)
cc) temető területe (K-Te)
cd) skanzen területe (K-Sk)
ce) nemzeti park beépíthető területei (K-Np)
cf) belterületi kertek (K-Ke)
cg) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
ch) idegenforgalmi célú terület (Kid)
(3) Kölked község igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület (Kö)
b) zöldterület (Z)
c) erdőterület (E)
d) mezőgazdasági terület (M)
e) vízgazdálkodási terület (V)
f)4 beépítésre nem szánt különleges terület (Kb)
(4)
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással Erdőfű területén távlati cél a földkábeles villamos energiaellátás. Ennek ütemezett megvalósítása érdekében új építés esetén az érintett építési telek villamos energiaellátását földkábellel kell megoldani a meglévő légkábeles rendszerhez csatlakoztatva. A csatlakozásnál olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely része tud lenni a majdani egységes földkábeles rendszernek. Közterületi hálózat korszerűsítése, átépítése, egyes elemek cseréje esetén szintén földkábeles megoldást kell alkalmazni.
b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(2) Terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a telken belül bárhol építhető, ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket, illetve ahol az esetlegesen fellépő építéshidrológiai, mérnökgeológiai problémák műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetők
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmény föld alatti része sem nyúlhat a szomszédos ingatlanok alá.
(3)
(4)
Lakóterületek, falusias lakóterület
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.
(3) A település lakóterületeire vonatkozó általános előírások:
a) az új lakóépületek építménymagassága sehol nem lehet kisebb 3,5 m-nél,
b) az utcafronti, főhelyiségeket magába foglaló épületek csak magastetősek lehetnek,
c) tetőhéjazatként elsősorban égetett agyagcserép, vagy felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható.
d)
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépületek esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Szabadonálló beépítésnél a lakóépület mellett vagy mögött, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
c) Zártsorú beépítés esetén elsősorban az északi, északkeleti oldalhatáron építendő. Az oldalsó telekhatáron hátranyúló szárny az utcai telekhatártól mért 9 métert követően nyeregtetővel is lefedhető, egyébként a szomszédos telek felé tűzfal kialakítása szükséges.
(5)
(6)
(7) A területen a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű épületek homlokzatain tilos.
(8) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(9) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.
Gazdasági területek
Kereskedelmi, szolgáltató terület
9. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, ipari, mezőgazdasági feldolgozó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.
Ipari gazdasági terület
10. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.
(3)
Különleges területek
11. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az egyes építési övezetekben betartandó előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
(3) Közhasználat céljára átadott telekrészekre vonatkozó előírások
a) Közhasználatra átadott telekrész nem keríthető el, kerítés és épület a közhasználatra átadott telekrészen nem építhető.
b) A közhasználat céljára átadott telekrészeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
ba) a beépítési előírások számításakor a közhasználat céljára átadott telekrész területe beszámítható a telek területébe
bb) a közhasználat céljára átadott telekrészen kialakított zöldfelület beszámítható a telekre előírt legkisebb zöldfelületbe
bc) a közhasználat céljára átadott telekrészen kialakított parkolók beszámíthatók a rendeltetésszerű használathoz a telken létesíteni szükséges parkoló-számba.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
12. § (1) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.
(2) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
(3)
(4) Az újonnan kialakítandó utcákat fásítani kell.
(5) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(6) A település területén szereplő önálló közműterületek, a település ellátását biztosító területigényes létesítmények övezetei, ahol a telkek beépítése, beépítettsége az ágazati szabványnak megfelelő:
a) Kö-V – Vízgazdálkodás és létesítményeinek övezete
b) Kö-SZ – a tervezett szennyvízátemelő tervezett területe
(7) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
(8) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
(9) Belterületen, Erdőfű területén és a Duna-Dráva Nemzeti Park területén távközlési, illetve hírközlési adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.
Zöldterület
13. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK vonatkozó előírásait kell megtartani.
a) A Z-1 jelű övezet a közparkok és játszóterek területe. A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
b) A Z-2 jelű övezet a településen átvezető árkok, utak melletti, nagyobb összefüggő zöldterület, ahol csak kerti építmények helyezhetők el.
c) A Z-3 jelű övezet a református temető kegyeleti parkká alakítandó területe, ahol új építmény, sír, sírbolt már nem, csak kerti építmény, valamint ismertető tábla helyezhető el.
d)
e) A Z-EKt jelű övezetbe a volt cselédsor mögött kialakítandó, rekreációs célra szolgáló „Közösségi tér” területe tartozik.
ea) Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen belül a fő rendeltetéshez köthető rendeltetésű, 1 db közösségi célú épület építhető.
eb) beépítési mód szabadon álló
ec) legnagyobb beépítettség 2%
ed) legnagyobb építménymagasság 3,5 m
ee) legkisebb zöldfelület 90%, a növényesítés szaktervező bevonásával, őshonos, vagy helyben honos növényállomány alkalmazásával történjen
ef) Az épületet 35-40 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, amely hosszoldali tornác kialakítása esetén a cselédházaknál alkalmazott módon vízcsendesítővel egészíthető ki. Kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb 30 cm lehet.
eg) A tetőhéjalás a területen hagyományos színű hódfarkú égetett agyagcserép legyen.
eh) A homlokzatokon kizárólag az Erdőfű területén hagyományos nyerstégla architektúra alkalmazható. A nyerstégla felület igény esetén fehér színezéssel (festés vagy meszelés) látható el.
f) A Z-4 jelű övezetbe a településtől északra található mélyfekvésű, befásodott terület tartozik. Az övezetben épület nem építhető.
(2)
Erdőterület
14. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a V-1, V-2 szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint védelmi rendeltetésű „Ev” övezetbe tartoznak. A védelmi rendeltetésű erdőterület védett erdő -Ev-1 és védőerdő -Ev-2 alövezetbe sorolható.
(3) A V-1 tervlapon jelölt jelenlegi erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(4) A területen a vonatkozó jogszabályok(10) rendelkezései mellett az OTÉK 28. § (3) bekezdésének előírásait is meg kell megtartani.
(5) Az erdőterületen csak az OTÉK előírásainak megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A védelmi rendeltetésű erdőben épület nem építhető. Az Ev-1 alövezetben (védett erdőben) hagyományos anyagokból készített ismertető táblák, pihenés célját szolgáló kerti építmények azonban elhelyezhetők.
b) Az Ev-1 övezetben meglévő épületek nem építhetők át és nem bővíthetők.
Mezőgazdasági terület
15. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv V-1 tervlapja ábrázolja.
(2) Az Má-1 jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik. Az övezetben
a) csak a művelési ághoz kötődő funkciójú (üzemi-, tároló-, állattartó- stb.) épület helyezhető el, 10.000 m2-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.
b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 3000 m2 lehet.
c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.
d) az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 méteres elő-, oldal-, és hátsókert biztosításával kell elhelyezni.
e) Az épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- Az épület legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek szélességi mérete a 14 m-t nem haladhatja meg, az épületet 35-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.
(3) Az Má-2 jelű övezetbe a tanyás szántóföldek területe tartozik. Az övezetben
a) a művelési ághoz kötődő funkciójú épület és egy lakóépület helyezhető el, 6.000 m2-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.
b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 300 m2 lehet. A beépítettség az övezetre előírt mértéket az alábbi esetekben haladhatja meg:
- beépítettség növelésével nem járó átalakításnál,
- ha meglévő épület bontásával alakul ki az új beépítés (ekkor legfeljebb a kialakult, eredeti állapot szerinti mértékig megengedett a beépítés),
- lakóépületben, kizárólag a komfortfokozat javítását szolgáló, egyszeri max. 20 m2-es bővítésnél.
c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.
d) az épületeket szabadonállóan, legalább 5-5 méteres elő-, oldal-, és 10 méteres hátsókert biztosításával kell elhelyezni.
e) lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- A lakóépület legfeljebb a beépíthető terület 50%-át foglalhatja el.
- Az épület legalább 3,5 m és legfeljebb 6,0 m közötti építménymagasságú lehet.
- Az épületet a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel fedett legyen.
- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t ne haladja meg.
f) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- Az épület földszintes, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg, az épületet szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.
g) Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 3 méteres zöldsáv kialakítása szükséges
(4) Birtokközpont, vagy birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei az Má-1 és Má-2 övezetekeben:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint e paragrafus (3) bekezdésében foglalt előírások szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az Má-3 jelű övezetbe a gyepfelületek (rét, legelő) területe tartozik
a) az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
b) az övezetben a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmény helyezhető el
(6) Az Má-4 jelű övezet a mocsár, nádas művelési ágú területek övezete
a) az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, és az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási területek
17. § (1) A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a szabályozási terv tartalmazza
(2) A VT-1 jelű övezet a természetes vízfolyások, holtágak, élővizek területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A VT-2 jelű övezet a csatornák, nagyobb árkok, vízügyi létesítmények területe. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint s fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó jogszabályok(13) előírásait kell betartani.
(3a)5 A V-3 jelű övezet az árvízvédelmi töltések területe. A töltés lábától számított 10 méteren belül csak a vízgazdálkodás, árvízvédelem épületei, valamint a kezelő által engedélyezett épületek helyezhetők el.
(4)6
Különleges beépítésre nem szánt területek7
17/A. § (1) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv V-4 tervlapja ábrázolja.
(2) A Kb-hh jelű, Külső-Béda vízfolyás mentén elhelyezkedő horgászházak elhelyezésére szolgáló terület övezeti előírásai:
a) Az övezetben csak a szabályozási terven építési hellyel megjelölt épületek fennmaradása, használata, felújítása, átalakítása, megerősítése lehetséges az alapterület és a terasz területének növelése nélkül. Az övezetben meglévő épület bővítése, új épület építése nem megengedett. Az övezetben a .felújítás körébe értendő, azon tevékenység, mely a meglévő épület helysége padlószintjének d) pont előírásának való megfelelés érdekében történik az épület tartó oszlopainak megemelése, és a felépítmény újraépítése.
b) A zárt tér területe a terasz rovására nem növelhető
c) Az övezetben az épületek az áramlást nem akadályozó, oszlopokon állóak lehetnek, az épület helységei padlószintjének minimális magassága a mértékadó árvízszint figyelembe vételével: Balti feletti 88,51 m. E szint alatt az épület „földszintjének” a meglévőn túli további beépítése tilos. A lábazat közvetlen körbekerítése a természet- és tájvédelmi érdekek figyelembevételével vagyonvédelmi célból elfogadható.
d) Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,0 m.
e) Az épületek megjelenését és az alkalmazott anyagokat a településképi rendelet és a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani.
f) Az övezetben az épületek által elfoglalt helyek és a meglévő 1,5 méternél nem szélesebb járdák es a meglévő burkolt felületek kivételével a felszín burkolása tilos. Ezen túlmenően a természetes terepfelületet, es növényállományt megváltoztatni nem lehet, a terület zöldfelületi fedettséget fenn kell tartani. A területen fás- és lágyszárú növényzet telepítése tilos. Fakivágás gallyazás kizárólag közvetlen vagyon-életvédelmi célból a természetvédelemi kezelővel (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) felvett jegyzőkönyv alapján végezhető.
g) Az építésügyi és természetvédelmi eljárások során a tájba illesztés megítéléséhez az átalakítás, felújítás megismerésére alkalmas látványtervet kell készíteni. A látványtervben a rálátás és a kilátás szempontjait kell elsősorban vizsgálni a területet feltáró, meghatározó irányokból vagy a természetvédelmi szempontból érzékeny területek, pontok felől a szomszédos épületek és a tájképi háttér bemutatásával színezett makett, fotómontázs, vagy digitális 3D megjelenítéssel. A grafikus megjelenítések esetén a nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni. Tájképvédelmi, tájkarakter-védelmi szempontból a beépítés módja és az egyéb konkrét paraméterek (méret, magasság, szín, anyag) is csak a konkrét hely ismeretében ítélhetők meg. Konkrét hely ismerete nélkül a látványkapcsolatok sem vizsgálhatók érdemben.
h) Az építmény árvíz elleni védelmének biztosításáról egyedi védelem kialakításával az építmény tulajdonosa, vagy építtetője köteles gondoskodni. Az esetleges árvízi elöntéséből származó kötelezettségeket és károkat, valamint azok következményeit a tulajdonos köteles viselni.
i) Az övezet területén a levonuló árhullámok változatos mértékű, időszakos elöntéseket okozhatnak bizonytalan időközönként. A területen elhelyezkedő épületeknek az elöntésekből származó sajátos körülményeknek megfelelő igénybevételekkel szemben megfelelő helyzeti és szerkezeti állékonyságúra kell méretezni.
j) Az övezetben hulladékgyűjtőhely, -kezelőhely, -ártalmatlanító hely nem létesíthető.
k) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíztároló csak vízzáró kivitelű létesíthető, melynek szakszerű ürítéséről a várhatóan elöntést okozó árhullám érkezését megelőzően a tulajdonosnak gondoskodnia kell.
l) Tereprendezés, támfal építés, föld alatti tároló/létesítmény építése a zárt szennyvíztároló elhelyezési munkáinak kivételével nem megengedett.
m) Tűzrakók, tárolók, melléképítmények, egyéb építmények (pl. a c) pontban rögzített kerítésen kívüli kerítés, tereplépcső) nem építhetők.
n) Légkábelek, légvezetékek, antennák nem létesíthetők.
o) Az övezetben közművek közül csak a villamos energia hálózat elemei létesíthetők a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályoknak megfelelő kút, és zárt szennyvíztároló létesíthető.
p) Hulladék, építési törmelék a területen nem tárolható.
q) Az egyes épületek parkolóigénye a telken kívül, a telekhatártól mért 500 méteren belül más telken is elhelyezhető. Egy építményt csak egy gépjárművel lehet megközelíteni, a további gépjárművekkel a töltéshasználati szabályok betartása mellett a töltésen, vagy azon kívül kell várakozni.
r) Az építmények használata során az általános erdőlátogatási szabályokat be kell tartani, a területen hangoskodni tilos.
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6 m2 alapterületű lehet, 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással.
b) A közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek legfeljebb 15 m2 alapterülettel és 3,0 m-es építménymagassággal építhetők, a település teljes területén egységes kialakítással.
(6)
Örökségvédelem
19. § (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település régészeti lelőhelyeinek listáját a 10. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza, helyüket irányadó elemként a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) H1 kategóriájú épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. H2 kategóriájú épület a védett részérték megtartásával, felújításával bővíthető, vagy alakítható át.
cc) Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cd) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
ce) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
cf) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d) A helyi területi védelem (HT) alatt álló Erdőfű területén a következő előírásokat kell betartani:
da) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra megőrzendő, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint visszaállítandó.
db) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
dc) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a korabeli állapothoz igazodjon, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
dd) Az Erdőfű területén végezhető telekalakítási és építési munkálatokkal kapcsolatos részletes követelményeket a vonatkozó övezeti előírások (13. § (1) e) pontja, 8. melléklet 8.7 pontja)) tartalmazzák.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
20. § 1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a vonatkozó jogszabályok(14) rendelkezéseit kell alkalmazni. A település területén található védett természeti értékeket a V-1 szabályozási terv tünteti fel.
a) A Duna-Dráva Nemzeti Park területe a terven lehatárolt terület, ez egyben az országos ökológiai hálózat és a Natura 2000 területének is a határa.
b) Természeti területek közé soroltak a nemzeti park területén kívül eső rétek, legelők, nádas és mocsaras területek, nagyobb erdőfelületek, amelyeket a V-1 tervlap tüntet fel.
Környezetvédelmi előírások
21. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Felszíni és felszín alatti vizek védelmi
ba) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
bb) Az állattartási tevékenység során keletkező trágya tárolására és elhelyezésére olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése kizárható.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g) Zajvédelmi szempontból
ga) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.
gb) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
gc) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségtől környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
Növénytelepítési előírások
22. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat be kell tartani:
a) Szőlő, valamint 3m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m
b) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetén 2,0 m
(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres-, ribizke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m
b) minden egyéb gyümölcsbokor továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
c) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor, továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetén 5,0 m
Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
23. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a Képviselő-testület az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történő lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések (amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség).
(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség megelőzésére határozhatók meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2005 év október hó 28. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseiket a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, de az építtető kérelmére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.
25. §8 A R. 12. mellékletét képező "V-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv" tervlapjának jelen rendelet 1. mellékletében megjelölt módosítási területre vonatkozóan a terv normatartalma helyébe e rendelet 12. mellékletének normatartalma lép.
26. §9 (1) A R. 1. mellékletét képező „V-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv” tervlapjának jelen rendelet 13. mellékletében megjelölt módosítási területre vonatkozóan az 1. melléklet normatartalma helyébe a 13. melléklet normatartalma lép.
(2) A R. 1. mellékletét képező „V-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv” tervlapjának jelmagyarázata helyébe a 14. melléklet normatartalma lép.
3. melléklet
a) öt évre szóló építési tilalom van érvényben a településközpont bővítése a telekcsoport újraosztása céljából a 372/1, 373, 374 hrsz-ú telkeken.
2.Elővásárlási jogok
a) a tervezett Roma skanzen megvalósíthatósága, a szomszédos lakóterület fejlesztése érdekében a 79, 80, 81, 84, 85, 86, 87 hrsz
b) a tervezett gazdasági terület fejlesztése érdekében a 03/9, 03/10 hrsz
c) a településközpont bővíthetősége érdekében a 372/1, 373, 374 hrsz
d) a művi és természeti értékvédelem céljából Erdőfű teljes területére, a 0309/3-15; 0311/1-4; 0315/3-4; 0316,0317,0318/1-2; 0319; 0320; 0321/2; 0324/2-7; 0339/1-11; 0340; 0341/2-38 hrsz alatti ingatlanokra az önkormányzat elővásárlási joga az ingatlannyilvántartásba bejegyzendő.
3.
4. melléklet
5. melléklet
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
1800 m2 |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
22 m |
|
|
beépítési módja |
szabadonálló |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
30% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
40% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
5,0 m |
|
legkisebb előkert |
5,0 m |
|
|
legkisebb oldalkert |
3,0 m |
|
|
legkisebb hátsókert |
6,0 m |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
lakásszám |
max. 2 |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
35-42 fok közötti magastető, formája az utcára merőleges gerincű fő tetőforma, oromfallal |
|
|
kerítés |
legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, legalább 60 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény |
|
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
700 m2* |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
16 m |
|
|
beépítési módja |
zártsorú |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
30% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
40% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
|
legkisebb előkert |
0,0 m , ez egyben a kötelező utcai építési vonal is |
|
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
|
legkisebb hátsókert |
6,0 m |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
lakásszám |
max. 2 |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
35-42 fok közötti -a meglévő környezethez alkalmazkodva-, utcával párhuzamos nyeregtető (esetleg oromfalas fióktetővel) |
|
|
Egyéb előírások |
||
|
A teljes telekszélesség nem kötelezően beépítendő, de az épület a keleti oldalhatárra telepítendő. A nyugati telekhatártól 3,0 méteren belül tűzfal, 5,5 méteren belül nyílás nélküli fal építendő. A be nem épített utcai telekrészen legalább 1,8 m magas, tömör kerítést, tömör kaput kell építeni. |
||
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
800 m2 |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
18 m |
|
|
beépítési módja |
oldalhatáron álló |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
30% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
40% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
5,0 m |
|
legkisebb előkert |
0,0 m , ez egyben a kötelező utcai építési vonal is |
|
|
legkisebb oldalkert |
6,0 m |
|
|
legkisebb hátsókert |
6,0 m |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
lakásszám |
max. 2 |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
35-42 fok közötti magastető, utcára merőleges szimmetrikus nyeregtető. Már kialakult, utcával párhuzamos nyeregtetőjű épület környezetében a tető formája a szomszédos épülethez alkalmazkodva egyedileg határozandó meg |
|
|
épület szélessége |
legfeljebb 9,0 m , oldalszárny az utcafronti síktól legalább 3 méterrel hátrébb létesíthető. |
|
|
kerítés |
Legalább 1,8 m magas tömör kerítés, tömör kapu építendő, vagy pillérek közötti kovácsoltvas kerítéselemekkel áttört kerítés, legalább 50 cm magas tömör lábazattal |
|
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
900 m2 |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
20 m |
|
|
beépítési módja |
oldalhatáron álló |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
30% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
50% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
|
legkisebb előkert |
A kialakult állapothoz igazodjon |
|
|
legkisebb oldalkert |
5,0 m |
|
|
legkisebb hátsókert |
A kialakult állapothoz igazodjon |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
lakásszám |
max. 2 |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
35-42 fok közötti magastető, utcára merőleges gerinccel |
|
|
kerítés |
legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény |
|
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
1000 m2 |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
20 m |
|
|
beépítési módja |
Oldalhatáron állló |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
25% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
40% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
|
legkisebb előkert |
5,0 m |
|
|
legkisebb oldalkert |
6,0 m |
|
|
legkisebb hátsókert |
10,0 m |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
lakásszám |
1 db |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
Utcával párhuzamos 35-45 fok közötti magastető |
|
|
épület szélessége |
legfeljebb 9,0 m , |
|
|
kerítés |
legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal |
|
6. melléklet
|
Az építési telek |
kialakítható legkisebb területe |
600 m2 |
|
kialakítható legkisebb utcai szélessége |
25 m |
|
|
beépítési módja |
szabadon álló |
|
|
legnagyobb megengedett beépítettsége |
50% |
|
|
legkisebb zöldfelületi mutatója |
30% |
|
Az egyes telkeken belül kialakítandó |
legnagyobb építménymagasság |
6,0 m |
|
legkisebb előkert |
5,0 m |
|
|
legkisebb oldalkert |
3,0 m |
|
|
legkisebb hátsókert |
6,0 m |
|
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
|
tetőidom és hajlásszög |
20-40 fok közötti nyeregtető |
|
|
kerítés |
legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal |
|
|
Egyéb előírások |
||
|
Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 3 méteres zöldsáv kialakítása szükséges |
||
7. melléklet12
7.1 Gi-1 jelű építési övezet a település nagyrészt mér beépült, jelentős mértékű zavaró hatású állattartó telepe, ahol az építési előírások a következők:
1. Az építési telek kialakítható legkisebb területe: 5000 m2
a) kialakítható legkisebb utcai szélessége: 50 m,
b) beépítési módja: szabadon álló,
c) legnagyobb megengedett beépítettsége: 30%,
d) legkisebb zöldfelületi mutatója: 40%.
2 Az egyes telkeken belül kialakítandó legnagyobb építménymagasság: 7,5 m,
a) legkisebb előkert: 5,0 m,
b) legkisebb oldalkert 5,0 m,
c) legkisebb hátsókert 6,0 m.
3 Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) tetőidom és hajlásszög: 20-35 fok közötti nyeregtető,
b) kerítés: legfeljebb 180 cm magas, áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal.
4 Egyéb előírások: Az övezetben a telekhatár melletti körben legalább 5 méter zöldsáv kialakítása szükséges.Amennyiben a létesítendő technológia azt szükségessé teszi, az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 1,5 m-rel túlléphető.
5 A Gj-2 jelű építési övezet a településtől északkeletre tervezett új beépítésű ipari övezet, ahol az építési előírások a következők:
a) Az építési telek kialakítható legkisebb területe: 2000 m2.
b) Kialakítható legkisebb utcai szélessége 40 m.
c) Beépítési módja: szabadon álló.
d) Legnagyobb megengedett beépítettsége: 30%.
e) Legkisebb zöldfelületi mutatója: 40%.
6 Az egyes telkeken belül kialakítandó legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
a) Legkisebb előkert: 15,0 m.
b) Legkisebb oldalkert: 4,0 m.
c) Legkisebb hátsókert: 6,0 m.
d) Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: tetőidom és hajlásszög 20-35 fok közötti nyeregtető, kerítés legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal.
e) Egyéb előírások: Az övezetben a telekhatár melletti körben legalább 5 méteres, az utcai telekhatáron legalább 15,0 méteres zöldsáv kialakítása szükséges.
7 Az építési telek kialakítható legkisebb területe: 5000 m2.
a) Kialakítható legkisebb utcai szélessége: 50 m.
b) Beépítési módja: oldalhatáron álló.
c) Legnagyobb megengedett beépítettsége: 30%.
d) Legkisebb zöldfelületi mutatója: 40%.
8 Az egyes telkeken belül kialakítandó legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
a) Legkisebb előkert: 5,0 m.
b) Legkisebb oldalkert: 7,5 m.
c) Legkisebb hátsókert: 7,5 m.
d) Egyéb előírások: Az övezetben az eltérő területhasználattal határos telekhatár mellett az építési helyen kívüli szakaszokon legalább 5 méteres, kétszintes zöldsáv kialakítása szükséges. Amennyiben a létesítendő technológia azt szükségessé teszi, az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 1,5 m-rel túlléphető.
9. melléklet
|
Út |
Közlekedési ter. szélessége |
|
|
Köu-1 |
56. sz. főút |
meglévő: |
|
Köu-2 |
5117. sz. összekötő út |
meglévő: |
|
Köu -3 |
Meglévő, bővíthető lakóutcák |
meglévő |
|
Köu -4 |
Vegyes használatú útfelületek |
meglévő |
|
Köu -5 |
Kialakult gyalogos közlekedő felületek |
min.4,0 m |
|
Köu -6 |
Mezőgazdasági utak |
8- 12 m |
10. melléklet
040/3-9, 041, 043, 044/1 hrsz.
10.2 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
06/1, 07, 011, 021, 023/9-29, 024/1-4, 026/5-15, 037/1-2, 040/1-2, 044/2-3, 071/1-9; 0430, 0452/1-6, 0492/3-22, 0493, 389-392 hrsz.
10.3 RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK
398-401, 456, 457 hrsz.
13. melléklet a 10/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelethez15
1. függelék a 11. melléklethez
|
Cím |
Hrsz. |
Védett érték |
Kat. |
|
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Erdőfű |
0341/3-37, 0315/1-6, |
A mintagazdaság épületeinek egységes arculata, a cselédlakás-sor, a gazdasági épületek, a széles közterületek, a nagy udvarok. |
HT |
|
2. |
Mátyás u.9. |
317. |
Lakóépület utcai homlokzata, tömege |
H2 |
|
3. |
Hunyadi u. 5. |
339. |
Lakóépület tömege, tornáca, góré |
H1 |
|
4. |
Petőfi u. 2. |
394. |
Lakóépület díszes homlokzatai, tömege |
H1 |
|
5. |
Petőfi u.3. |
401. |
Volt iskola épületének tömege |
H2 |
|
6. |
Petőfi u.7. |
308/2. |
Kerítés és melléképület (istálló, fészer) |
H1 |
|
7. |
Petőfi u.12. |
349/1. |
Lakóépület utcai homlokzata, |
H2 |
|
8. |
Petőfi u.14. |
348. |
Lakóépület utcai, udvari homlokzata, |
H1 |
|
9. |
Petőfi u.15. |
313/2. |
Lakóépület és melléképületei |
H1 |
|
10. |
Nagy Lajos u. 33. |
342. |
Lakóépület és melléképületei |
H1 |
|
11. |
Kossuth Lajos u. 1. |
387 |
Melléképület, góré tömege, homlokzata |
H1 |
|
12. |
Kossuth L. u. 3. |
389. |
Lelkészlak tömege, vakolatdísze, felirata |
H1 |
|
13. |
Kossuth L. u.. 4. |
383. |
Népház épületének tömege, nyílásai |
H1 |
|
14. |
Kossuth L. u.8. |
372/1 |
Lakó és melléképület tömege |
H2 |
|
15. |
Kossuth L. u. 14. |
356. |
Lakóépület |
H1 |
|
16. |
Kossuth L. u. 21. |
360. |
Lakóház |
H1 |
|
17. |
Tisza utca |
347/2 |
Katolikus imaház tornya, tömege |
H2 |
|
18. |
Tisza u. 13. |
252. |
Lakó- és melléképület |
H1 |
|
19. |
II. Lajos u. 12. |
1. |
Községháza tömege, tetőformája, |
H1 |
|
20. |
II. Lajos u. 11. |
241. |
Lakó- és melléképület tömege, homlokzata |
H1 |
|
21. |
II. Lajos u.19. |
297. |
Melléképület tömege, oldalszárnya |
H1 |
|
22. |
II. Lajos u. 20/a. |
10. |
Lakóépület tömege, utcai homlokzata |
H1 |
|
23. |
II. Lajos u. 23. |
231. |
Lakó- és melléképület együttese |
H1 |
|
24. |
II. Lajos u. 26. |
13. |
Lakó- és melléképület tömege, díszítése |
H1 |
|
25. |
Tisza u.5. |
3. |
Lakó- és gazdasági épület együttese |
H1 |
|
26. |
Széchenyi u. 1. |
408. |
Gólya-múzeum |
H1 |
|
27. |
Árpád u. 8. |
438. |
Lakóház és melléképületei |
H1 |
|
28. |
Rákóczi u. 26. |
449 |
Lakó- és melléképület kapuzattal |
H1 |
|
29. |
Rákóczi u. 30. |
453. |
Volt óvoda tömege |
H2 |
|
30. |
391. |
Református templom |
H1 |
|
|
31. |
Béda |
0193. |
Lábasház -főépület tömege, téglaarchitektúrája, homlokzata |
H1 |
|
32. |
Béda |
0354 |
Vadászkastély tömege, funkciója |
H1 |
|
33. |
Béda |
0349 |
Halászházi szivattyú tömege |
H1 |
|
34. |
Béda |
0137 |
Harczi-kastély, DDNP Kezelőépülete |
H1 |
2. függelék a 11. melléklethez
BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiak szerint:
1.1 településképi szempontból, a környezeti minőség javítása érdekében a tervezett gazdasági területeken az övezet telkein a telekhatár mellett 5m-es zöldsáv kialakítása szükséges.
1.2 településképi szempontból, a környezeti minőség javítása érdekében a gazdasági területek lakóterület felé eső (hátsó és oldalsó) telekhatáránál
- a 288/2 hrsz alatti ingatlanon 15 méter széles
- a 048 hrsz alatti tervezett gazdasági területen 20 méter széles védőfásítás telepítendő.
2. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
2.1 Idegenforgalmi célt szolgáló különleges területen (Kid)
2.2 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
2.3 Mezőgazdasági üzemi területen (Kmü)
3. függelék a 11. melléklethez
(1) Általános követelmények
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
(3) Speciális eljárási szabályok
4. függelék a 11. melléklethez
5. függelék a 11. melléklethez
A 2. § (1) bekezdése a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdését a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4. § (7) bekezdését a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (3) bekezdés f) pontját a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 17. § (3a) bekezdését a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 17. § (4) bekezdését a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte.
A „Különleges beépítésre nem szánt területek” alcímet (17/A. §-t) a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 25. §-t a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 26. §-t a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be. A 13. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 14. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 16. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdése iktatta be.
A 17. mellékletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (5) bekezdése iktatta be.