1. § A rendelet hatálya kiterjed Újfehértó Város Önkormányzatának tulajdonában lévő minden lakásra és helyiségre - függetlenül a használat módjától és a használat keletkezésének időpontjától.

2. § (1) A Képviselőtestület az Ltv-ben meghatározott bérbeadói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi - bérbeadói - jogok gyakorlásával és a kötelezettségek teljesítésével a polgármestert bízza meg, e rendeletben meghatározott kivételekkel.

(2) A megbízás kiterjed az önkormányzati bérlakás és helyiségbérlettel kapcsolatos polgári peres eljárásokban való képviseletre, valamint az önkormányzati illetve, vegyes tulajdonú társasházakban az alapítói jogok gyakorlására, melyről szükség szerint, de évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott alapítói jogokat, a pénzügyi kötelezettségvállalások során az idevonatkozó vagyont- és közbeszerzést szabályozó jogszabályok előírásai szerint lehet gyakorolni.

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások a bérbeadás jellege szerint:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő (1) bekezdésben meghatározott lakásokat az 1.melléklet tartalmazza.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott önkormányzati bérlakást csak lakás céljára lehet hasznosítani, illetve használni.

4. § (1) A bérbeadó az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogát köteles hirdetmény útján meghirdetni, úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen.

(2) a hirdetménynek tartalmaznia kell:

5. § (1) A pályázó által a hirdetményre vonatkozóan tett ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázati eljárásból ki kell zárni és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt.

5/A. § (1) A bérleti szerződés megkötését megelőzően a sikeres licitáló óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke a liciteljárás alapján kialakuló havi lakbér háromszorosának megfelelő összeg.

(2)

(3) Amennyiben a pályázat nyertese felhívás ellenére a bérleti szerződést 15 napon belül nem köti meg, úgy az óvadék összegét elveszíti, visszafizetésre nem tarthat igényt, az óvadék összege fedezetül szolgál a pályázati eljárás során felmerült költségekre és az elmaradt bérleti díjra.

6. § (1) A beérkezett pályázatok, előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi, amelynek során megvizsgálja, hogy a pályázó eleget tett-e az ajánlat tételi feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Az előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása során a Polgármesteri Hivatal - 5 napos határidővel - hiánypótlásra szólíthatja fel, azon pályázót aki pályázatában az ajánlat tételi feltételeket hiányosan teljesítette.

(4) A nyilvántartásból a személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra adatok szolgáltathatók.

(5) Amennyiben az ajánlat – esetleges hiánypótlást követően – a hirdetményben meghatározott ajánlattételi feltételeknek megfelel, a Polgármesteri Hivatal az érvényes ajánlatot benyújtónak meghívást küld a licittárgyalásra, a hirdetményben meghatározott tárgyalási időpontot megelőző 2 munkanappal korábban.

(6) A licittárgyalást a Polgármesteri Hivatal köteles megszervezni.

(7) A licittárgyaláson a bérleti díj ajánlatát, valamint a vállalt egyösszegű befizetésre vonatkozó ajánlatát teheti meg az ajánlattevő.

(8) A bérleti díjra történő licitálás esetén a licitlépcső a hirdetményben meghatározott minimális bérleti díj mértékének 5%-a.

(9) Az előzetesen vállalt egyösszegű befizetésre vonatkozó ajánlat minimum 3 havi, maximum 5 évi lakbér mértékével megegyező lehet.

7. § (1) A licit során a bérbeadó a számára gazdaságilag legkedvezőbb ajánlatot – előzetesen vállalt leghosszabb egyösszegű befizetést, legmagasabb bérleti díjat- fogadja el.

(2) Amennyiben a licit során a legkedvezőbb ajánlatot tevő a szerződéskötéstől visszalép, úgy a második legkedvezőbb ajánlatot tevő, ezen pályázó visszalépése esetén a harmadik legkedvezőbb ajánlatot tevővel kell a bérleti szerződést megkötni.

(3) Azonos licitajánlat esetén a lakásra bérleti szerződéssel rendelkező bérleti díj hátralékkal nem rendelkező licitáló ajánlatát kell elfogadni.

9. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a saját lakással nem rendelkező személyt, a vele együtt költözőket is figyelembe véve,

10. § (1) Önkormányzati bérlakásokra csak határozott idejű bérleti szerződések köthetők. A bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év.

(2) A lakás bérlőjéül kijelölt személy(ek) az erről szóló értesítés (határozat, megállapodás, jegyzőkönyv, stb.) kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles(ek) a bérbeadóval a lakásbérleti szerződést megkötni.

(3) A bérleti szerződés – pályázati kiírás nélkül - legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmező az e rendeletben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel és azt a lejárat előtt 30 nappal írásban kéri. A feltételek fennállását a bérbeadó vizsgálja, majd elbírálásra a kérelmet a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti.

11. § A bérleti szerződésnek az Ltv.-ben kötelezően előírtakon túl tartalmaznia kell az alábbiakat:

12. § A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, melyről jegyzőkönyvet és leltárívet kell felvenni. A lakás átadásakor észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

13. § (1) Vegyes, vagy önkormányzati tulajdonú társasházaknál felújítási, karbantartási, és hibaelhárítási feladatok teljesítése során a bérlő köteles többi bérlőtárssal együttműködni, a lakóközösség által meghatározott módon és időpontban a kötelezettségének eleget tenni.

(2) ^[22]A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) ^[23]A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

14. § (1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó és a bérlő megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, felújítja, vagy korszerűsíti. A bérlőnek a munka megkezdése előtt a bérbeadó előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2) Amennyiben a bérlő a lakást saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy ez által a lakás alapterülete, vagy komfort fokozata megváltozik, akkor e címen a lakbér a bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnéséig nem módosítható.

(3) Ha a bérlő bérbeszámítással kívánja a lakást felújítani, korszerűsíteni, - és ehhez a bérbeadó hozzájárul, - akkor köteles a szükséges építéshatósági engedélyeket beszerezni.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodását írásba kell foglalni, melyben rögzíteni kell, hogy a felmerült költségek melyik felet, milyen arányban terhelik, annak megfizetésének módját és idejét. Rendelkezni kell továbbá a megállapodásban a bérleti jogviszony megszűnésének esetére is, a még vissza nem térített beruházások megtérítésének módjáról is.

(5) A költségalapú bérlakások esetén nem adható bérbeadói hozzájárulás olyan jellegű átalakítás(ok)hoz, mely az épület homlokzatának vagy tetőszerkezetének megbontásával járna, továbbá a műhold- vagy televízió vételére alkalmas berendezés, eszköz homlokzatra történő elhelyezéshez.

15. § Az önkormányzati lakás bérlője a lakás használatáért külön rendeletben meghatározott lakbért köteles fizetni.

16. § Önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője külön rendeletben meghatározott módon és mértékben részesülhet lakbértámogatásban.

17. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

(4) A (2) bekezdésben említett személy esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül bérbeadó köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

18. § (1) Az önkormányzati bérlakások – kivéve a költségalapú bérlakásokat - esetében a bérlő, az Ltv 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívül a lakásba mást nem fogadhat be.

(2) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban befogadottként más személy is lakik, a bérbeadó köteles a bérlőt felszólítani, a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől számított újabb 8 napon belül a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

19. § (1) A bérbeadó évente két alkalommal köteles a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban, illetve a hozzátartozó helyiségben munkaidőben, vagy előzetes egyeztetés alapján más időpontban ellenőrzést végezni, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A bérbeadó ellenőrzi, hogy a lakáshasználat során a bérlő betartja-e a törvény és ezen rendelet előírásait, valamint a bérleti szerződésben foglaltakat, különös tekintettel a rendeltetésszerű használatra, a lakásban lakó személyek bentlakásának jogcímére.

(3) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során a bérlő részéről a jogszabályban foglalt vagy szerződésben vállalt lényeges kötelezettségének megszegését tapasztalja, vele szemben a Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:348. §-ban meghatározott felmondással élhet.

20. § (1) A bérlő e rendelet hatályba lépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet.

(2) A Bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

21. § (1) A bérlő a bérbe adott lakást vagy a lakás részét albérletbe nem adhatja.

(2) Az albérletbe adás olyan szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Ptk. 6:348. §-ban foglalt felmondást.

22. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel másik lakás bérbeadása és / vagy pénzbeni térítés fizetése mellett bármikor megszüntethető.

(2) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó a bérlő elhelyezésére a jelenlegi lakása helyett másik bérlakást biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felajánlott lakás a bérlő jelenlegi lakásánál alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű (kevesebb szobaszámú és lakbérű), akkor a bérlőt a másik lakás bérbeadása mellett, a két lakás kedvezményekkel számított éves lakbére közötti különbözet ötszörösének megfelelő pénzbeni térítés illeti meg.

(4) A bérbeadói lakáscsere csak abban az esetben hajtható végre és fizethető ki a különbözet szerinti pénzbeni térítés, ha a bérlő a lakását rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(5) Bérlőnek járó pénzbeni térítésből a lakásra fennálló tartozásokat le kell vonni.

(6) A pénzbeni térítés nem fizethető ki, ha a bérlő kezdeményezi a lakáscserét.

(7) Költséglapú bérlakások esetén, amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlőnek fel nem róható bármely okból meghiúsul, megszűnik (bérlő halála) a bérleti jogviszonyról a Ltv. rendelkezései alapján kell dönteni. A bérlővel illetve örökösével a le nem lakott bérleti díj erejéig el kell számolni.

23. § (1) Amennyiben a bérlő határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel, illetve a bérbeadó által - az Ltv 26. § (6) bekezdésében foglalt okok miatt felmondással - úgy szűnik meg, hogy a bérlő elhelyezésre tarthatna igényt, de e helyett pénzbeni térítést kér, akkor a bérlő a (2) bekezdés szerint megállapított pénzbeni térítésre jogosult.

(2) Pénzbeni térítés mértéke - öt évet meghaladó folyamatos lakásbérleti jogviszony esetén - az éves lakbér:

(3) A pénzbeni térítés nem fizethető ki, ha a bérlő kezdeményezi a bérleti jogviszony megszűntetését.

24. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást üres, tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítani, a lakás és a lakás berendezési és felszerelési tárgyainak tényleges állapotát, illetve az esetleges hibákat, hiányosságokat és megállapításokat írásba kell foglalni.

(3) Bérlő a lakás bérét és költségeit mindaddig köteles megfizetni, amíg a lakást az (1) bekezdés szerinti állapotban a bérbeadónak vissza nem adta.

(4) Ha a bérlő a saját költségén - bérbeszámítás nélkül - létesített lakásberendezéseket a lakás átadásakor leszereli, köteles az eredeti állapotot visszaállítani, vagy annak költségét a bérbeadónak megfizetni, illetve a rendeltetésszerű használatot más módon biztosítani.

25. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, a bérbeadó az örököst felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el a lakásból.

(2) A bérbeadó az örököst nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetve a költségek megtérítésére.

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőben nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben elhelyezheti. A hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni, melynek egy példányát lepecsételt raktárban, helyiségben kell elhelyezni és az örökös részére egy példányt át kell adni.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér és egyéb lakáshasználattal összefüggő díj tartozása van, a bérbeadó köteles hagyatéki teherként bejelenteni.

26. § A szükséglakások a bérbeadó elhelyezési kötelezettségének teljesítésére szolgáló félkomfortos, vagy komfortnélküli bérlakások.

27. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló megüresedett nem lakáscéljára szolgáló helyiségeket, illetve nem lakott lakás helyiségeket – határozott idejű – bérbeadás útján kell hasznosítani.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségére, valamint a bérlet megszűnésére - az alábbi eltérésekkel - a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban megkötött szerződése hozza létre. A szerződést határozott - legfeljebb 5 évig tartó - időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig lehet megkötni.

(4) A fizetendő helyiségbérben a szerződéskötéskor kell megállapodni.

(5) A bérleti díj megállapításánál a Képviselőtestület által megállapított övezeti besorolást kell alapul venni.

(6) A bérbeadó évente egy alkalommal jogosult a bérleti díjat felülvizsgálni és - a piaci viszonyoknak megfelelő - a helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő módosítását kezdeményezni.

28. § A Polgármesteri Hivatal a helyiségbérleti igényeket nyilvántartásba veszi és az igény benyújtásának időrendje alapján kialakult sorrend szerint a Pénzügyi Bizottság véleményezi a bérlemény – igénylőlapon megjelölt – használatának módját, idejét és bérleti díját, amelynek alapján a Polgármester dönt a bérlő személyére vonatkozóan.

29. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a helyiség visszaadásával kapcsolatban a felek megállapodása és a Ptk. rendelkezései az irányadó.

(2) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a bérbeadó köteles a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, annak megfelelő állapotban és felszereltséggel a bérlőnek átadni.

(3) A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a helyiséggel összefüggő jogszabályban meghatározott, illetve a szerződésben vállalt kötelezettségeiért helytállni köteles.

(4) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület egészére kiterjedő állagmegóvási, felújítási és karbantartási munkákról,

30. § (1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles gondoskodni a helyiségben folytatott tevékenység végzése során keletkezett kommunális hulladék elszállításáról.

(2) A bérlő a helyiségben építési (bontási, átalakítási) munkát a bérbeadó és - az építésügyi jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélyével végezhet.

31. § A bérlő a bérelt helyiséget további bérbeadás útján nem hasznosíthatja.

32. § (1) Ha a bérlő által alapított, vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles azt a bérbeadónak bejelenteni.

(2) A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a gazdasági társaság helyiség használati joga is megszűnik.

(3) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

33. § (1) A bérlő köteles előzetesen bejelenteni, hogy milyen tevékenységet kíván a helyiségben folytatni.

(2) Ha a bérlő a közbiztonságot, a közerkölcsöt veszélyeztető, a lakosság nyugalmát zavaró tevékenységet folytat a helyiségben, a bérbeadó a tevékenység megszüntetésére szóló előzetes felhívás eredménytelensége esetén jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(3) A bérlő köteles a helyiség műszaki állapotában tervezett változást a bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni. Az építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(4) Az épület felújításával kapcsolatos - bérbeadó által végzett-munkálatok ideje alatt a bérlő bérleti jogviszonya szünetel. Amennyiben a felújítás során megváltozik a helyiség alapterülete, beosztása és jellege a bérbeadó köteles kezdeményezni a bérleti szerződés módosítását.

(5) Ahol az Ltv illetve az önkormányzati rendelet a helyiség hasznosításához a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulás írásbeli nyilatkozattal történik. Hozzájárulás hiányában az engedélyhez kötött cselekmény nem gyakorolható, illetve tevékenység nem végezhető.

(6) A bérlő a bérbeadó hozzájárulását írásban köteles megkérni, s ha ezt elmulasztja a bérbeadó a mulasztás tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles a bérlőt az hozzájárulás megkérésére felhívni. Ha a felhívás eredménytelen marad, a bérbeadó a bérleti szerződés felmondását kezdeményezheti.

34. § (1) A helyiséget jogcím nélküli használó a jogosult (bérbeadó) felszólításától számított 15 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és visszaadni.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére - a használat ellenértékeként az egyébként fizetendő bérleti díjnak megfelelő összegű - használati díjat köteles fizetni.

(3) Ha jogcím nélküli használó, az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a használati díj mértéke 2 hónap elteltével a bérleti díj kétszerese egy év elteltével a háromszorosára emelkedik.

35. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 29/2003. (XII.30) VKT számú rendelet.

(2) A rendelet 3. § (4) bekezdése szerint történő bérleti jog ellenében átadott ingatlanok hasznosításából származó bevételeknek, elsősorban fedeznie kell, az érintett bérlakás üzemeltetésével, fenntartásával és felújításával kapcsolatos önkormányzati ráfordításokat.

(3) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló 4/2003. (II.13.) VKT rendelet valamint az azt módosító 10/2004. (V.13.) VKT. rendelet hatályát veszti.

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

36. § E rendelet alkalmazásában