Törökszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

Törökszentmiklós város helyi hulladékgazdálkodási terve a 2005 - 2008. évekre szóló tervét e rendelet melléklete határozza meg.

2.§

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Melléklet a 11/2005. (IV. 06.) Ök. sz. rendelethez

I. fejezet

A tervkészítés általános adatai

Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum

E dokumentáció:

Törökszentmiklós Város

helyi hulladékgazdálkodási tervét tartalmazza

a 2005-2008 évekre.

A Hulladékgazdálkodási Terv elkészítésének felelőse:

Törökszentmiklós Város Önkormányzata

5201.  Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/a.

Tel.: (56) 590-420.

Dr. Varga Imre jegyző

A dokumentáció összeállításában közreműködött a Törökszentmiklós PMH részéről:

Erdődi Péter László

Környezetvédelmi tanácsos

 Tel.: (56) 590-420.

A dokumentációt a kapott adatszolgáltatás alapján készítette:

HIDRO Mérnöki és Szolgáltató Kft. 

5000. Szolnok, Verseghy u. 5.

Tel./fax: (56) 429-679

Németh Lajos

Hulladékgazdálkodási szakértő

(eng sz.: 642/2002)

Kálmán Nikoletta

Hulladéktechnológus

Erdődi Péter László

Környezetvédelmi tanácsos

 Tel.: (56) 590-420.

A dokumentáció báziséve:  2002. év

A település tagja a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítására és üzemeltetésére alapított KONZORCIUMNAK, ezt a jelen TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV készítésénél figyelembe vettük.

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, melyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg. A részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A Hgt. kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg:

- a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését,

- a keletkező hulladék újrahasznosítását,

- a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő

ártalmatlanítását.

A Hgt.-ben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (továbbiakban: OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozóik - hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.

A helyi hulladékgazdálkodási terv egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységi körére.

A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie:

- segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek

mindazok a jogszabályokban, illetve

-az OHT-ban és a területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket

önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális

szinten is javítani kell a környezet állapotán.

Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A jelen hulladékgazdálkodási terv bázisát a törvényben meghatározottak szerint a 2002. évi adatok képezik.

A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

A város elhelyezkedése, természeti viszonyai

A város a megyeszékhelytől - Szolnoktól - 20 km-re, a Tisza folyó bal partján fekszik. Igazgatási területén a központi belterülete mellett három kisebb különálló belterülettel rendelkezik. Ezek Surjány, Szakállas-puszta, Balla-puszta, valamint említésre méltó lakott hely Szenttamás-puszta és Barta-puszta is. A település Jász-Nagykun- Szolnok megye harmadik legnagyobb városa. Közúton a 46.sz. főközlekedési út kapcsolja az országos főhálózatba, vasúton a Szolnok-Debrecen vasúti fővonalon érhető el. Törökszentmiklós a környezetében kialakított, és a róla elnevezett kistérségi gazdasági terület központja. Törökszentmiklós Martfűvel együtt Szolnok társközpontja is. A törökszentmiklósi kistérség a megye területének mintegy 10,75 %-át teszi ki.

Éghajlat

A vizsgált terület mérsékelten meleg-száraz, de közel fekszik a meleg-száraz éghajlathoz. Az évi napfénytartam 1970-2010 óra között mozog. Az évi középhőmérséklet 9,9-10,4 °C fok között ingadozik. Az évi csapadékmennyiség 510-540 mm. A vegetációs idő csapadéka 300 mm körül van. A területen É-ÉK-i, illetve a D-i szélirány a leggyakoribb.

Domborzat

A város külterületének morfológiai formáit a futásirányát sokat változtató Tisza határozta meg. A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák gazdag hálózata borítja. A terület enyhén hullámos síkságként határozható meg, melyben az elhagyott folyómedrek, morotvák, illetve a kunhalmok jelentenek némi változatosságot.

Vízrajz

Törökszentmiklós területéről általánosan megállapítható, hogy szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Legjelentősebb vízfelületei a Tisza, az Alsóréti-holtág, a Nagykunsági-főcsatorna (22,5 m³/s vízvezetésre kiépített) egyenes szakasza és a Tinóka-ér, melynek felduzzasztásából alakultak ki a belterület északkeleti részén található, horgásztóként hasznosított víztározók.

Árvizekre a Tiszán, kora tavasszal és kora nyáron lehet számítani. Ilyenkor a belvizeket levezető főcsatornák is nagyobb vízhozamokat vezetnek. Az ősz az ún. kisvizek időszaka.

A talajvíz 4-6 méter között helyezkedik el, kémiai jellegére jellemző a magas szulfáttartalom (600 mg/l). A térségben az ártézi kutak száma nagy, mélységük átlaga nem haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk mérsékelt. A természetes vizek mennyiségének csökkenésével a holtágak jelentősége felértékelődött, mivel a megmaradt hullámtéren kívül a holtágak őrzik az érintetlen vízpart táji értékeit. A település területén elhelyezkedő Alsóréti-holtág ökológiai állapota sajnos kezd leromlani, vízminősége közepes besorolású, feliszapolódottsága előrehaladott állapotban van, ezért fontos feladat Szakállas területén a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítése, illetve horgászati tevékenység szabályozása, annak érdekében, hogy minél kevesebb szerves anyag kerüljön a vízbe, ami meggyorsíthatja a holtág eutrofizációját. 

Növény és állatvilág

A város igazgatási területe a Tiszántúli (Crisicum) flórajárásba tartozik. A Tisza és a holtág menti hullámtéri területeken a potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűzligetek, a kőris-mézgáséger láperdők és a tölgy-kőris-szil ligeterdők.

A hullámtéren kívüli területeken a potenciális erdőtársulások közé a fűz-nyár-éger ligeterdők, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek sorolhatók.

A mezőgazdasági növénytermesztés fontosabb kultúrái közé a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa tartozik.

Napjainkra a keményfás ligeterdők teljesen eltűntek a vidékről. Helyüket először az őshonos fűz-nyár ligeterdők foglalták el, majd ezeket is egyre növekvő mértékben szorították vissza a nemesnyár ültetvények, melyek az eredeti faunának sem élelmet, sem szaporodó és búvóhelyet nem képesek nyújtani. Az erdőkben helyenként a fákra, bokrokra felkapaszkodó növények fátyoltársulást alkotnak. Ezek között főleg a vadszőlő az uralkodó. Az aljnövényzetet zömmel hamvas szeder, nagy csalán, s a behurcolt gyalogakác alkotja.

A rét és az állatvilág kapcsolatának főleg a madárvonulások idején van jelentősége, különösképpen akkor, amikor a tavaszi madárvonulás és a zöldár levonulása egybeesik. Ilyenkor az árvíz után a mélyedésekben visszamaradó tocsogókra a parti madarak, récék, kisebb-nagyobb csapatokban szürke gémek, kanalas gémek, kis és nagy kócsagok, fehér és fekete gólyák gyülekeznek.

A területen megtalálható a fácán, a fogoly, a nyúl és az őz. Az igen változatos gerinctelen állatvilág még nagyrészt feltáratlan. A “meghatározott” gerinctelen állatok közül a pompás virágbogár, az aranyos bábrabló, a kis szarvasbogár, az orrszarvú bogár, a diófa cincér és a rezes futrinka védett.

Népesség

Törökszentmiklós az évszázadok során, a történelem viharaiban, mint annyi más város, több alkalommal is elnéptelenedett. A XX. században 1930-ban volt a legmagasabb a lélekszáma, akkor 28.503-an éltek a városban. Attól kezdve hol fogyott, hol növekedett a lakosság, de már sohasem haladta meg a ’30-as évek rekordját. Jelenleg a megye harmadik legnépesebb városa.

A terv bázisévében (2002. év) 23.378 fő, a terv készítésének idején (2004. 01. 01. Közigazgatási Hivatali adatközlés alapján) 23.094 fő volt az állandó lakosok száma.

Gazdasági élet jellemzői

A térségben kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott megélhetést az itt élő embereknek. Az egyházi birtokrendszer után a múlt századokban kialakult világi nagybirtokrendszerben az állattenyésztés ágai egyre híresebbé váltak. Az ipar a XIX. század második felétől jelenik meg, elsősorban a mezőgazdaságot kiszolgáló kapcsolódó tevékenységekre alapozódva.

A szántóföldi gazdálkodásban a gabonafélék aránya döntő (~ 42 %), de egyes tájegységek gyümölcsöt és zöldséget is termeltek nagyobb arányokban. A mezőgazdasági termékek feldolgozására fokozatosan létrejöttek a különböző üzemek, melyek a térség egyik jellemző ipari tevékenységét is jelentették. A megye és vele együtt a város mezőgazdasági területeinek dominanciája mellett az erdősültség aránya igen alacsony.

Erdőművelési ágú területek kimutatása elsődleges rendeltetés szerinti bontásban

A gyenge termő adottságú, a belvizesedésére hajlamos, illetve a Tisza árterületi térsége a távlatban erdőgazdálkodásra célba vehető terület, mely Törökszentmiklós viszonylatában is jelentős területgazdálkodási arányban tervezett. A város gazdasági arculata a rendszerváltást követően jelentősen átformálódott. Az agrárium szerkezete átalakult, jelentős munkaerőt foglalkoztató nagyüzemek - Baromfifeldolgozó, Finomechanika, Gabonaipari Vállalat, stb. - mentek tönkre, szüntették be működésüket, szenvedték meg az átalakulás gyötrelmeit. A ’90-es évek közepétől azonban ipari téren fellendülés következett be, a városban telepedett meg a holland Semecs Kft, a német Class Hungária Kft, a Videoton Holding Rt, a Radar Holding Rt. E cégek konzorciumot hoztak létre és ipari parkká alakították a 23 hektár területű ipari övezetet.

A városban a nagyobb cégek mellett több mint száz kis és közepes vállalkozás működik elsősorban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban. Az építőipar egyik sikeres vállalkozása a Referencia Kft., amely többek között a martfűi városházát is felépítette.

A városban több pénzintézet várja az ügyfeleket; az OTP helyi fiókja, ERSTE Bank, az ABN-AMRO Bank tulajdonában került Magyar Hitelbank, valamint a Fegyvernek és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet és a Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet.

Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint a város külterületén számos nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely (bányatelek) található. Ezekben az építoanyag-ipari ásványi nyersanyag kitermelést végző bányatelkeken agyagot illetve homokot termelnek ki.

Idegenforgalom

Budapest - Debrecen között vasúton, de a 4-es számú valamint a 46-os számú főközlekedési úton közlekedő utas előtt egy tipikusan alföldi mezőváros képe tárul fel a tájba épülő külterületi gazdálkodással. Törökszentmiklós ipari mezőváros, ipari parkkal, kereskedelemmel, színvonalas szolgáltatásokkal, üzletekkel. Emellett a Tisza élő és holtágai nyújtanak lehetőséget a vízi sport kedvelőinek, valamint gyógyvizes strand, kemping, horgásztó, vadásztársaság várja az átutazó és gyógyulni vágyó vendégeket.

A város földrajzi fekvéséből adódó adottságai igen kedvezőek, a város külterületét északról érintő Tisza több helyen is lehetőséget teremt a nyári fürdőzésre. A festői fás ligetes környezetben májustól szeptemberig üzemelő strand vize gyógyvíz minősítésű, télen ülőfürdő várja a vendégeket, nyáron háromcsillagos kemping a turistákat. A Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet egy része a város mellett található. A Tisza menti táj sajátos hangulatára építve az idegenforgalmi igények kiszolgálására egyre több lehetőség tárul fel. A tiszai hajózás, vízi és horgász turizmus mint természeti adottsággal számolhat, de a szükséges infrastruktúra - kikötő, sportbázis, megközelítő utak, ellátó szolgáltatás stb. - létesítése elengedhetetlenül szükséges a tényleges fejlődéshez.

Természetvédelem, tájvédelem

Törökszentmiklós és térsége több jelentős természeti értéket mondhat magáénak. Országos jelentőségű védett természeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet (védetté nyilvánító határozat száma: TK 16.szám 1978. március 31.), melynek egy része a város igazgatási területén található. A tájvédelmi körzet Törökszentmiklóst érintő területének nagysága 401 ha, mely terület élőhelyet biztosít többek között a Tisza-parti margitvirágnak (Chrysanthemum serotinum), valamint a debreceni tormának (Armoracia macrocarpa)

A tájvédelmi körzet területén fokozott védelmet élvez az Óballai 50 ha-os gém telep.
A gém telep kivételével a természetvédelmi előírások betartásával a védett terület látogatható. Helyi jelentőségű védett természeti érték a 11 ha, 525 m² területű erdő művelési ágú Szenttamási kastélypark, melyet a 144/6/1980. (VII.11.) vb. számú megyei tanácsi határozat 1980. július 11-én természetvédelmi területté nyilvánított.

Ex lege védett területek a kunhalmok. Törökszentmiklós területén 13 db található, (Fölvári halom, Keresztes halom, Lelovics halom, Öcsödi kettőshalom, Varga halom, Barta halom, Kettős halom, Túri halom, Csóri halom, Tinóka halom, Dinnyés halom, Pozderka halom, Uraságért halom), melyek egy része még jellegében jó állapotú.

Közismert és jelentősnek ítélt régészeti lelőhelyként nyilvántartott hely a Szenttamási homokbánya területe, ahol középkori település és temető nyomai találhatók.

Intézményi ellátás

Törökszentmiklós városi rangjához, kistérségi régióközpont létéhez, szerepköréhez a szükséges alap és középfokú intézményekkel megfelelő szinten rendelkezik, sőt a közeli megyeszékhely néhány tehermentesítő intézmény ellátási szerepében még segítőleg is közre tud működni. Felsőfokú oktatási intézmény és kórház intézmény nincs a városban, ezeket a szükségleteket a megyeszékhely, Szolnok biztosítani tudja, de a vasúti fővonallal kapcsolt Debrecen és a főváros is számításba vehető mint ellátó hely.

Lakásellátás, lakásviszonyok

A város lakásellátása egy - és több lakásos formában, egy és többszintes megoldásban, önkormányzati, magán és társas tulajdon formában működik. Az elmúlt időszakban a lakásépítés döntően családi házas formában valósult meg, kis részben csoportos lakásépítésként. Az önkormányzati bérlakások az előző rendszerben épültek. Mára már többségük eladásra került a benne lakók számára. A megmaradt bérlakások száma elenyésző. A lakásállomány 9220 db-ra tehető. Az önkormányzat 2004-ben jelentős bérlakás fejlesztést végzett el a „fecskeház”, valamint a 2X16 lakás programok véghezvitelével. A lakások közmű ellátása ivóvíz tekintetében 98 %-os, szennyvízcsatorna tekintetében 36 %-os, vezetékes gázzal ellátott lakások tekintetében 73 %-os, villamos energia ellátás tekintetében közel 100 %-osnak mondható.

Közművek

Az alapközmű ellátás (ivóvíz, elektromos áram) szinte teljesen kiépült a város területén és az alvó falvakban is, jelentős közműhiányos területek vannak a kisebb belterületi településrészeken, valamint a város északkeleti részén.. A szennyvízhálózat regionális rendszerének központja a város, de a belső hálózatra való rákötések száma még csak 36 %-nál tart. A városközpontban, a főút térségének sávjában, kiépült csapadékvízcsatorna működik, de a jellemző állapot még mindig a felszíni nyíltárkos elvezetés. A közmű-hiányos területrészeknél szennyvíz közműpótló berendezés található. Az egyes külterületi gazdasági majorok és tanyák a villamosenergia-ellátáson kívül saját ellátó rendszerrel működnek. Hírközlő hálózat terén a várost érinti az országos optikai gerinchálózat, valamint körzeti kábelhálózatok indulnak ki a városból.

Ivóvíz hálózati rendszer

A település teljes belterületén az ivóvíz hálózat ki van építve, részben körvezetékes, részben ágvezetékes hálózatként üzemel, összhossza 110 km. A hálózat főkörét, a belvárost körülölelő NA 200-as vezetékből kiépített hálózati kör alkotja. A hálózat többi része közvetett vagy közvetlen módon ehhez az említett főkörhöz csatlakozik. A rendszer megtáplálása mélyfúrású kutakról történik, melyek nagy része a belterületen kívül esik, vagy a belterület határán található. A kutakból a vizet a Táncsics úton található vízműtelepre vezetik. A vízműtelepen egyrétegű fizikai szűrő, valamint egy gáztalanító berendezés működik, mely a vas-és mangántalanítást végzi. Megfelelő klórozás után egy 300-as nyomócsövön az ivóvízminőségre tisztított víz a tározóba, illetve a víztoronyba kerül, majd innen a városi hálózatra. A vízmű mértékadó kapacitása 5.500 - 6.000 m³/d, amiből jelenleg 3.100 - 3.500 m³/d mennyiséget használnak fel. A városi hálózatra jellemző, hogy a városközpontból kifelé haladva egyre kevésbé épült ki a körvezetékes rendszer, legnagyobb részt ágvezetékekről történik a vízellátás. A hálózaton a tűzivíz igénynek megfelelően közel 200 db tűzcsap van elhelyezve, melyek legnagyobb része föld alatti tűzcsap. Üzemelő közkifolyók száma 81 db, (a Vízmű 15 éve folyamatosan szereli le, melynek nyomán a több mint 120 közkifolyó száma csökkent le ilyen szintre).

Szennyvízcsatorna rendszer

A városban 36%-os a közcsatornahálózat ellátottság. A városban elválasztott rendszerű csatornahálózat működik. A gerinc csatorna hossza 39,4 km, melyből 34,6 km gravitációs csatorna, 4,8 km nyomott csatorna, ehhez jön még a bekötővezetékek együttes hossza, ami 17,1 km. Ennek együttes hossza 56,6 km csatorna. A városban 9 db átemelő üzemel.

Szennyvíztelep

A város szennyvíztelepe az Óballai út mellett található, mely 1990-ben épült. A városi csatornahálózat által összegyűjtött szennyvizeket a végátemelő nyomja NA 400-as  nyomóvezetéken keresztül a szennyvíztelepre.

Az átemelőkben alkalmazott szivattyúk típusai:

A szennyvíztelep egy kisterhelésű totáloxidációs rendszer, melynek a műtárgyai a következők: A kombinált mechanikai tisztító műtárgy 2 db GIR-1 20 mm-es pálcaközű gépi tisztítású íves rácsból, a hosszanti átfolyású végtelenláncos homokfogóból, a Parshall csatornából, valamint az osztóműből áll. A mechanikai tisztításon átesett szennyvizek a csatornamedencés levegőztető medencékbe kerülnek, ami 2 db egyenként 2.000 m³-es. A levegőztető medencében kialakuló eleveniszap hatására a szennyvíz szerves szennyeződései lebomlanak.

A biológiai folyamatokhoz szükséges oxigént vízszintes tengelyű rotorok biztosítják. A levegőztetőkból elfolyó szennyvíz eleveniszap elegy szétválasztása a hosszanti átfolyású utóülepítőkben történik (2 db 355 m³-es Lipcsei medence).

A tisztított szennyvíz átfolyik a labirint rendszerű fertőtlenítő medencén (50 m³-es), majd a végátemelő (25 db CP 3201 típusú) szivattyúk segítségével a befogadóba jut.

Az előtisztított szippantott szennyvíz egyenletesen a fő tisztítósorra kerül és a további tisztítása ott történik. A tisztítótelepen a csurgalék és iszapvizek, valamint a szociális szennyvizek a csurgalékvíz átemelőbe folynak, ahonnan a mechanikai tisztítás helyére kerülnek. A szennyvíztelepet a 2004-2005. évi szennyvízfejlesztés keretében korszerű szennyvíztisztítóval látják el.

· Csapadékvíz rendszer

A csapadékcsatornák állagát, vízelvezető képességét felül kell vizsgálni, szükség esetén tisztítani, illetve átépíteni kell. Lehetőség szerint zárt csapadék elvezetést kell megvalósítani a nyílt árkok helyett.

Vezetékes gáz ellátási rendszer

A gázhálózat alapja megvalósult. A közművekben hiányos területrészeknél a gázellátás PB palackos ellátással működik. A városban 6793 háztartásban van vezetékes gázellátás. A gázfogyasztás 2002. évben családonként 1616,4 m³.

Villamos energia ellátási rendszer

Háztartási villamos energia fogyasztók száma 10.441 db. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 19.481.000 kWh.

Közlekedés

A város közlekedési szempontból kedvező helyzetben van. Közút és vasút tekintetében országos fővonal érinti. A várost átszelő volt 4. sz. főközlekedési út kiváltása jelentős tehertől szabadította meg a városközpontot. A főúthoz csatlakozó mellékhálózatok megfelelően kiépültek. A Tisza menti alvó falvak (Balla, Szakállas) közvetlen part menti kapcsolata Tiszapüspökivel és Fegyvernekkel régen tervezett fejlesztési cél, mely ma is aktuális feladat.

A központi várostesten belüli úthálózat történelmileg kialakult, könnyen áttekinthető, kissé szabályos hálózata általában a távlati igényeknek is megfelel.

Kerékpárút hálózat szempontjából a várost érinti az országos és a regionális hálózati vonal a térségi fejlesztési tervekben. A városban elkülönített kerékpárút a Mezőtúr felé vezető út, illetve a volt 4. sz. főút mentén Surjány felé található.

A tömegközlekedést szolgáló vasúti fővonal magas szinten működik, az állomás rendezettségével megfelelően kiépített. Az autóbuszállomás a Kossuth tér mellett a központban helyezkedik el. Az autóbuszközlekedés hálózata elég sűrű járatszámmal szolgálja a távolsági és a helyi (kishelyközi) tömegközlekedést. A Tisza folyó vízi közlekedése még nem alakult ki, de a jövőben erre tudatosan készülni kell. Hajókikötő, sportcsónak kikötő struktúrájáról gondoskodni kell majd.

Környezeti potenciál

Felszíni vizek

Törökszentmiklós település egyedüli jelentősebb belvízelvezető és egyben szennyvízbefogadó felszíni vízfolyása a Szajoli főcsatorna. A település földrajzi elhelyezkedéséből adódóan vízvédelmi szempontból a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés besorolása szerint két vízminőségvédelmi területi kategóriába sorolható.

 A volt 4. sz főközlekedési úttól északra eső rész a szolnoki vízkivételi mű feletti Tisza szakasz (335+400 - 404+000 fkm) vízgyűjtő területén található, ezért a II. vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik, az ettől délre eső rész a VI. vízminőségvédelmi kategóriába sorolható. A II. vízminőségvédelmi kategóriába sorolt területen elhelyezett szennyvíz kibocsátókkal szembeni vízminőségi követelmény sokkal szigorúbb, mint a VI. területi kategóriára vonatkozó előírások.

A Szajoli főcsatorna vize IV.-V. osztályba sorolható, mely szennyezett-erősen szennyezett minőségnek felel meg. Ez arra utal, hogy a csatorna vize külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvízzel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű növényekre és a soksejtű állatokra.

A Tisza folyó vízminősége, - mint a Szajoli főcsatorna befogadója - III. osztályba sorolható, mely a minősítési szabvány szerint “tűrhető víz”-nek mondható.

Felszín alatti vizek

Talajvizek

A felszíni földtani képződmények holocén-pleisztocén korú folyóvízi jellegű üledékek. A térség felszíni-felszínközeli képződményei rendkívül változékony felépítésűek. Jól jellemzi a variabilitást az a tény, hogy Törökszentmiklós keleti határánál téglagyár működik az agyagos, infúziós lösz jellegű képződményekre alapozva, míg a déli területrészen homokbányát üzemletettek. A felszín alatt 2-5-10 m-ben lévő képződmények lefelé fokozatosan durvulnak. A talajvizek használata nem jelentős, elsősorban a hobbykertek öntözési célú vízkitermelése a jellemző.

Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és tovább szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladata kell hogy legyen.

Rétegvizek

Törökszentmiklós körzetében a felső-pleisztocén korú víztartók jelentik a fő ivóvízbázist, bár a városi vízmű kútjainak egy része az alsó-pleisztocént is szűrőzi.

Az alsó-pleisztocén összlet kb. 300-400 m között található, összeségében iszapos, agyagos felépítésű, csupán néhány regionális finom kifejlődésű homokszint mutatható ki, így csak kisebb vízhozamok adására képesek. (400-500 l/p). A középső-pleisztocén rétegsorozat 100-300 m között helyezkedik el, és túlnyomóan agyagos felépítésű, vagyis vízbeszerzésre alkalmatlan. A felső-pleisztocén összlet alkotja a város és a környező települések fő vízbázisát. A kvarter felső szakaszának kavicsolt kúttal való szűrözésével 1.000-1.500 l/p maximális vízhozamokat is elértek. A jelentős víztermelések következtében a nyugalmi vízszintek 1-5 m-es regionális süllyedések formájában mutatkoznak a vízadó képződményekben. A kitermelhető rétegvíz minősége a vas és metántartalom miatt esik kifogás alá, a rétegvizekben külső eredetű szennyeződés nem mutatható ki.

Termálvizek

A termálkutak elsősorban kommunális céllal (fürdők ellátása) kerülnek hasznosításra, de a szenttamási részen a korszerű kútfúrási, kiképzési technológiák megjelenéséig, jobb híján ivóvíz bázisul is szolgáltak. A hévíztartó felső pannon képződménycsoportot a helyszíntől függően 900-1.500 m között szűrőzik a termálkutak. A kitermelhető alkáli-hidrogén-karbonátos, fluoridos jód és fluorid tartalmú víz hőmérséklete 40-65 C fokos.

Szilárd hulladék

A hulladék elhelyezése a magántulajdonú és a közterületekre elhelyezett kukákba, illetve konténerekbe történik. A konténerek elsősorban a lakótelepeken vannak alkalmazva, valamint azokon a helyeken, ahol az illegális lerakásokat próbálják felszámolni.  

Hosszú évekig jelentett komoly problémát az illegális hulladéklerakók megszüntethetetlensége. A kötelező hulladékszállítás bevezetése óta a város belterületén ez a gond jelentősen csökkent, de a város határában továbbra is előfordul az illegális hulladéklerakás, amelyekre elsősorban nem kommunális hulladék kerül, hanem építési és bontási törmelék, vagy veszélyesnek minősülő egyéb hulladék.

A jelenlegi városi hulladéklerakót- mely 1984-től működik kijelölt lerakóhelyként, és hivatalos (környezetvédelmi felügyeleti hozzájárulással ellátott) létesítési, üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik - a Kétpói Regionális Hulladéklerakó megépítéséig kívánja üzemeltetni az Önkormányzat. A lerakó üzembe helyezésével a szállítás és a lerakás díjai miatt a hulladékkezelés költsége növekvő mértékben hárul a lakosságra, ezért az illegális hulladéklerakás növekedésére számítunk.

A jelenleg használt lerakó, a város K-i szélén a volt 4. sz műút bal oldalán a téglagyár és a lakóterület között, a 2110/3 hrsz-ú területen található, mely műszaki védelem nélkül használatba vett, felhagyott téglagyári bányagödör.

A lerakón a szilárd kommunális hulladékok elhelyezése, valamint a lerakó területén kialakított gyepmesteri telepen az állati tetemek elhelyezése és ártalmatlanítása történik.

Légszennyeződés

Törökszentmiklós légszennyezettségi állapotát, a várost átszelő volt 4. sz. főútvonalon kívül a városban lévő, bejelentési kötelezettséggel rendelkező 37 légszennyező telephely 179 légszennyező pontforrása, valamint az egyéb légszennyezők határozzák meg.

Jelentős mértékű lehet, bár feltérképezetlen a lakossági fűtésből származó légszennyező anyagok kibocsátása, bár az utóbbi években végzett gázszolgáltatási beruházások ezt kedvezően érintették. A lakótelepek közelében lévő ipari eredetű légszennyezettség továbbra is gondokat fog okozni, amit csak a környezetvédelmi normák szigorodása fog korlátozni.

A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI, ÖSSZHANG AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS HELYI TERVEKKEL

A helyi tervezés szükségessége a jogszabályi kötelezettségeken túl kettős. Egyrészt a helyi közösségek, települések hulladékgazdálkodásának fejlesztését, problémáinak megoldását illetve jövőre vonatkozó terveit jeleníti meg, másrészt hozzájárul a megyei, regionális és nem utolsó sorban országos szinten kitűzött stratégiai célok megvalósításához. A helyi hulladékgazdálkodási terv eszköz az élhetőbb környezet eléréséhez a településeken.

A tervezés alapjait a Hgt, az OHT és az Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terv előírásai, stratégiai céljai jelentette, az önkormányzat lehetőségeit és jövőre vonatkozó terveit figyelembe véve.

A tervezésben érvényesültek azok az elvek, melyek a fent említett szélesebb körű célokat szolgálják. A megelőzés elve a kommunális hulladékként megjelenő anyagok külön kezelését, a lerakásra kerülő hulladékoktól való eltérítését jelenti.

A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése szintén jelentősen csökkentheti a hulladéklerakóra kerülő szilárd települési hulladékok mennyiségét, és egyúttal így újrahasznosítható másodnyersanyagokat nyerhetünk, megőrizve ezzel a meglévő természeti erőforrásokat.

A településen problémát jelent a régi, nem korszerű hulladéklerakó, melynek bezárása, jogszabályoknak illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség előírásainak megfelelő rekultivállása vagy tájba illesztése hatalmas költségekkel oldható csak meg. Ezen költségek felvállalására saját forrásból az önkormányzat nem képes, ehhez állami vagy Uniós támogatást kellene igénybe venni.

A helyi hulladékgazdálkodási terv a 2002-es bázisév adataira épült, melyet kétévente felülvizsgálni és értékelni kell. Ezzel ellenőrizhető az addig programok megvalósításának állapota, illetve a további tervek módosíthatóak a későbbiekben megjelenő előírásoknak, tendenciáknak megfelelően.

A hulladékgazdálkodási tervek részletes szakmai követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően az adatgyűjtésnél az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramokkal foglalkoztunk.

Törökszentmiklós város a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszert létrehozó Konzorcium egyik alapító tagja. Ez a város hulladékgazdálkodási stratégiáját alapvetően meghatározza.

A hulladékgazdálkodási országos, területi illetve helyi tervekre való kötelezettséget a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelte el.

A 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó legmagasabb szintű hulladékgazdálkodási tervet, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII.12.) OGY határozattal. Az OHT tervezése során figyelembe vették a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programot. Az OHT tartalmazza a 2003-2008-as időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási célokat, a megvalósításhoz szükséges részletes intézkedési és ütemtervet, a megvalósításhoz szükséges részletes intézkedési és ütemtervet, a megvalósítás eszközrendszerét, a feladatok, a finanszírozási források és a felelősök pontos megjelölésével.

Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok, melyeket az OHT és a regionális terv által részletezettek szerint állami, önkormányzati és gazdasági szereplők végeznek el:

- csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt;

- emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag és energiagazdálkodást;

- meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását;

- minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát;      

- növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét;

- fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladékelhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket;

- növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásának a mértékét;

- teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát;

- erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét;

- fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenőrzés) eszközrendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára;

- piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra;

- ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést;

- erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására;

- hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.

Az Önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékoknál a Hgt. értelmében a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése csak a képződés helyén történő elkülönített gyűjtés, illetve a szelektív begyűjtés és a külön kezelés biztosításával érheto el. A rendszernek ki kell terjednie a kerti és közterületi zöldhulladékra, a konyhai szerves hulladékra és a papírhulladékra egyaránt.

Az OHT kihirdetésével elkezdődött a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek kidolgozása, az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségek által. Ezek összegyűjtve a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendeletben jelentek meg. A rendelet 4. számú melléklete a Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve, mellyel minden régióban lévő önkormányzat illetve gazdasági szereplő hulladékgazdálkodási tervének szintén összhangban kell lenni.

Tervezésbe bevont Önkormányzatok:

Az SzHR megvalósítására létrejött konzorcium tagjait, tervkészítése idején felkerestük a közös tervkészítésre való felhívással. Döntésük alapján közösen készített hulladékgazdálkodási tervek:

1. Szolnok Megyei Jogú Város  Hulladékgazdálkodási Terve

2. Szajol Község Hulladékgazdálkodási Terve

3. Tószeg Község Hulladékgazdálkodási Terve

4. Tiszavárkony Község Hulladékgazdálkodási Terve

5. Tiszajenő Község Hulladékgazdálkodási Terve

6. Vezseny Község Hulladékgazdálkodási Terve

7. Szászberek Község Hulladékgazdálkodási Terve

8. Újszász Város Hulladékgazdálkodási Terve

9. Törökszentmiklós Város Hulladékgazdálkodási Tervének koncepciója

10. Tiszabő Község Hulladékgazdálkodási Terve

11. Kétpó Község Hulladékgazdálkodási Terve

12. Kuncsorba Község Hulladékgazdálkodási Terve

13. Tiszatenyő Község Hulladékgazdálkodási Terve

14. Kengyel Község Hulladékgazdálkodási Terve

15. Örményes Község Hulladékgazdálkodási Terve

16. Tiszapüspöki Község Hulladékgazdálkodási Terve

17. Mezőtúr Város Hulladékgazdálkodási Terve

18. Túrkeve Város Hulladékgazdálkodási Terve

19. Jászkarajenő Község Hulladékgazdálkodási Terve

20. Köröstetétlen Község Hulladékgazdálkodási Terve

21. Zagyvarékas Község Hulladékgazdálkodási Terve

A hulladékgazdálkodási terv készítéséről saját hatáskörben gondoskodtak:

22. Rákóczifalva Község

23. Rákóczújfalu Község

24. Martfű Város

25. Fegyvernek Község

26. Kenderes Község

27. Abony Város

28. Mesterszállás Község

29. Mezőhék Község

II. fejezet

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

A települési környezet számára az egyik legnagyobb terhelést a települési szilárd hulladékok jelentik. A még mindig nem 100%-osan megfelelő hulladékgyűjtés és kezelés oka lehet, a rovarok és rágcsálók elszaporodásának.

Az előzőek miatt is a hulladék rendszeres eltávolítása és ártalommentes elhelyezése a település üzemeltetés egyik legfontosabb feladata. Települési szinten a feladatok szervezője, gondozója, szabályozója a helyi önkormányzat, aki gondoskodik a helyi közszolgáltatás szervezett kialakításáról és működtetéséről, a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket pedig önkormányzati rendeletben szabályozza.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzat feladatává teszi a helyi közszolgáltatások körében - többek között - a köztisztaság és településtisztaság biztosítását. A köztisztasági szolgáltatás a közterületek tisztántartását, valamint a települési szilárdhulladékok kezelését, a településtisztasági szolgáltatás, a települési folyékony hulladékok összegyűjtését, elszállítását, elhelyezését jelenti. Törökszentmiklós Város Önkormányzata nem tervezi regionális állati hulladékgyűjtő-átrakó megépítését.

II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

A keletkező éves hulladékmennyiségi adatokat az Önkormányzat, a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft és a Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatorna Kft adatszolgáltatása alapján adjuk meg.Az SzHR tervezett adatait is rögzítettük.

II.1.1.Nem veszélyes hulladékok

II./1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel.

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./2. táblázat:   Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Törökszentmiklós városban 2002. évben hulladékudvar és hulladékgyűjtő szigetek még nem működtek, így a szelektív gyűjtés alapjai sem alakulhattak ki a bázisévben.

II.1.3. Csomagolási hulladékok

A Hulladékgazdálkodási terv készítésének idején a település közterületein (2003. január 30.-tól) 8 db 4 frakciós hulladékgyűjtő sziget üzemel, melyek a papír, a műanyag, a színes és fehér üveg szelektív gyűjtését biztosítják.

A szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát növelni fogja a tervezett 16 további hulladékgyűjtő sziget kihelyezése, valamint a lakosság odafigyelése, gondossága. Ennek érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot többek között a Környezetünkért Közalapítvánnyal (7621. Pécs, Jókai Mór út 2. szám), valamint a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft.- vel (7632. Pécs, Siklósi út 52. szám), mely szervezetek segítséget nyújtanak a környezeti tudatformálásban.

A hulladékszigetekről begyűjtött mennyiségek tekintetében megjegyezzük, hogy mivel a hulladékgyűjtő szigetek a bázisév (2002. év) után kerültek kialakításra, ezért a begyűjtött mennyiségek nem szerepelnek a tervben.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

A településen 1984-től egy darab települési szilárd hulladéklerakó működik, mely hivatalos (környezetvédelmi felügyeleti hozzájárulással ellátott) létesítési, üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik.

Törökszentmiklós Város Önkormányzata csak a Kétpói Regionális Hulladéklerakó megépítéséig  kívánja azt üzemeltetni.

A jelenleg használt lerakó, a város K-i szélén a volt 4.sz műút bal oldalán a téglagyár és a lakóterület között, a 2110/3 hrsz-ú területen található, mely műszaki védelem nélkül használatba vett, felhagyott téglagyári bányagödör. Nem rendelkezik többek között megfelelő szigetelési rendszerrel, csurgalékvíz gyűjtő és kezelő rendszerrel, biogáz megfigyelő, gyűjtő és kezelő rendszerrel, felszíni vízelvezetési rendszerrel, véderdővel.

A telepen 2002. évben monitoring rendszer – 5 db talajvíz minőség kontrollálására kialakított figyelő kút – lett kialakítva.

A hulladéklerakó eredeti méretei:

- szélessége: 500 méter

- hosszúsága: 300 méter

- magassága/és vagy mélysége: 4 méter

A Hulladékgazdálkodási terv készítéséig (2004. év) lerakott hulladék mennyisége kb.550.000 m³.

A valóságot megközelítő adatok meghatározása csak részletes feltárás, kellő számú talajfúrás alapján kidolgozott rekultivációs tervben határozható meg.

A lerakón a szilárd kommunális hulladékok elhelyezése, valamint a lerakó területén kialakított gyepmesteri telepen az állati tetemek elhelyezése és ártalmatlanítása történik.

II.2.1.Nem veszélyes hulladékok

II./4. táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna)

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen

Tekintettel a fentiekre, a:

II./5. táblázat:   Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük

II./6. táblázat    A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük

című táblázatokat nem töltöttük ki.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1. Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

* csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen

II./7. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (Nemleges!)

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./8. táblázat:   Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel.

II.3.3. Csomagolási hulladékok

Nem történik a településre beszállítás, sem kiszállítás!

II./9. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük ( Nemleges!)

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A területen alapvetően hulladékgyűjtés és lerakás történik. A hasznosítás elsősorban a település területén kívül történik.

II.4.1. Nem veszélyes hulladékok

II./10. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

II.4.2.Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./11. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

II.4.3. Csomagolási hulladékok

II./12. táblázat: A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

(Nemleges!)

A tervezés bázisévében még nem volt szelektív hulladékgyűjtés, ezért adatot nem tudunk megadni.

 III. fejezet

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki övetelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az

önkormányzat jegyzője és a

Közép – Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával.

III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

A hulladékkezelésre vonatkozó részletes hatósági előírásokat a kiadott engedélyek tartalmazzák.

IV. Fejezet

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékokkal kapcsolatosan Törökszentmiklóson, a következő önkormányzati rendeletek vannak érvényben:

- A települési szilárd hulladékkal és szelektív hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló többször módosított 20/2002. (XII.18.) számú önkormányzati  rendelet.

- A települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 21/2002. (XII.18.) számú önkormányzati rendelet.

Törökszentmiklós városában a települési szilárd hulladékok jellemző kezelési módja a városi hulladéklerakón történő lerakás. A Törökszentmiklós, 2110/3 hrsz-ú, jelenleg működő települési hulladéklerakó nem felel meg a műszaki előírásoknak, vagyis többek között nem rendelkezik műszaki védelemmel.

A 22/2001.(X.10.) KöM rendelet 3.§ (1) bekezdés alapján a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett kommunális hulladéklerakó: a nem veszélyes hulladék lerakó kategóriába sorolható. A hulladéklerakó nem felel meg a fenti jogszabály által az újonnan létesíthető lerakók követelményeinek és mint ilyen, ugyanezen jogszabály 18. §-a értelmében legfeljebb 2008. december 31-ig üzemelhetne. (Mai ismereteink szerint a Kétpó-i regionális lerakó 2005-ben üzembe helyezésre kerül, ami után a kommunális hulladékok lerakása megszűnik a telepen.)

A fentiek és a jövőbeli hulladékgazdálkodási célok (begyűjtési és lerakás-csökkentési feladatok) megvalósíthatósága érdekében Törökszentmiklós városa is csatlakozott a Szolnok - térségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez.

Ennek alapján Jász – Nagykun - Szolnok Megye középső területén elhelyezkedő térség települései és három Pest Megyei település a terület hulladékgazdálkodási rendszerének kiépítésére KONZORCIUMOT hozott létre,

„SZOLNOK  TÉRSÉGI  HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER”

megvalósítására, és üzemeltetésére, melynek Gesztora: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A „SZHR” főbb létesítményei és azok elhelyezkedése:

A regionális hulladéklerakó területén: (Kétpó község külterületén)

- Hulladék depónia

- Komposztálás létesítményei

- Kiszolgáló létesítmények

A szállítási rendszer: (Szolnok város belterületén)    

- Hulladékátrakó

- Válogatócsarnok (a szelektíven gyűjtött hulladékhasznosításra való előkészítésére)

A szelektív gyűjtési rendszer elemei:

- Hulladékudvarok (Szolnok, Abony, Törökszentmiklós és Mezőtúr városokban)

Ez a térségi, EU-támogatással épülő közös beruházás:

- megoldja a városban keletkező ömlesztett kommunális nem veszélyes hulladék előírások szerinti ártalommentes elhelyezését,

- megteremti a szelektív hulladékgyűjtés alapját képező válogatóművet,

- lehetőséget ad a biológiailag bontható anyagok komposztálására.

A Hulladékgazdálkodási Törvény és egyéb előírások ezeken túl is feladatokat jelölnek meg a települési Önkormányzatok részére.

Az ezek kielégítésére szükséges beruházásokat a következők szerint tervezi az Önkormányzat:

1.

A szelektív hulladékgyűjtés kialakítása érdekében:

Az Önkormányzat el kívánja érni, hogy a városban ezer lakosra jusson egy hulladékgyűjtő sziget, segítve ezzel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését.

A cél:   24 db 4 frakciós hulladék gyűjtő sziget kialakítása. (Ebből 8 db a Terv készítésének idején már üzemel.)

A hulladékgyűjtő szigetek megfelelő környezetbe illesztése, helyének meghatározása Önkormányzati, környezetének talapzatának burkolása, környékének gondozása a mindenkori hulladékszállítási közszolgáltató feladata.

2.

A „SZOLNOK TÉRSÉGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER” kiépítésének keretében Törökszentmiklóson 1db hulladékudvar épül ki, a lakosságnál keletkező veszélyes és újrahasznosítható anyagok megfelelő gyűjtésére.

Ez a mai feltételek szerint kevés, szükséges, hogy a 10 000 fő/hulladékudvar szint eléréséhez további 2 db 5500- 5500 fős hulladékudvar létesüljön. Ennek terület kiválasztása, tervezése és építése folyamatosan 2008-ig tervezhető.

3.

Szükséges a rekultivációs terv elkészítése a jelenleg üzemelő és a felhagyott lerakó területére.

4.

A hulladékgazdálkodási törvény értelmében 2005-re el kell érni a csomagolási hulladékokra vonatkoztatva országos szinten a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. A hasznosításba beleértendő az anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is. Az anyagában történő hasznosításnál összességében 25-45% között kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni. A fenti országos célok elérhetősége érdekében Törökszentmiklós városában biztosítani kellene, hogy a településen megjelenő, lakossági csomagolási hulladék szelektíven gyűjtött frakciói minimálisan 15%-ban visszagyűjtésre kerüljenek 2005. december 31-ig.

5.

Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint: az Állategészségügyi Állomás koordinálásával megvalósuló több régiót átölelő állati hulladékkezelő rendszer kialakításánál célszerű létrehozni.  Jelenleg a település Gyepmesteri telepének területén történik az elhelyezés.

6.

A térségi hulladéklerakó lehetőséget ad a komposztálásra, így  az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben célként megjelölt szerves anyag csökkentés („2004. július 1-ig 75%-ra, 2007. július 1-ig 50%-ra és 2014. július 1. napjáig 35%-ra” kell csökkenjen a biológiailag bontható hulladékok aránya 1995-höz képest) elérhet.

7.

A települési folyékony hulladék kezelését a Törökszentmiklós Térségi Víz és Csatornamű Kft végzi a szennyvíztisztító telepen.

8.

A háziorvosi szolgálat valamint a rendelőintézetek egészségügyi hulladékainak összegyűjtésére szerveződött szervezetet továbbra is fenn kell tartani.

Összefoglalva a szükséges további feladatokat:

V. Fejezet

A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

Települési szilárd hulladék:

Törökszentmiklós Város közigazgatási területén a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. (Törökszentmiklós, Stadion út 12.) látja el a szilárd kommunális hulladék gyűjtését, szállítását, valamint ártalmatlanítását.  A hulladék elhelyezése a magántulajdonú és a közterületekre elhelyezett kukákba, illetve konténerekbe történik, melyeket a Kft. a szerződésében foglalt rendszerességgel elszállít.

A keletkező hulladék a település saját hulladéklerakójába kerül, mely a város K-i szélén a volt 4.sz műút bal oldalán a téglagyár és a lakóterület között, a 2110/3 hrsz-ú területen található. A lerakó tulajdonosa az önkormányzat, üzemeltetője a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft.

A lerakóba érkező hulladékot tömörítik és földtakarással fedik, szelektálás nincs.

Lomtalanításra évente kétszer – tavasszal és ősszel – kerül sor a településen.

Települési folyékony hulladék:

A települési folyékony hulladék begyűjtését és ártalmatlanítását a Törökszentmiklós Térségi Víz és Csatornamű Kft. (Törökszentmiklós, Táncsics M. út 42/a.) végzi.

V./14. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

*a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladék szerinti bontásban

A települési szilárd hulladék begyűjtésére használt szállítóeszközökkel kapcsolatos megjegyzések:

**-al jelőlt IFA W 50LA/K típusú gépjármű konténeres szállító.

Az IFA UNITECH W 50 L/K típusú gépjármű konténeres szállító.

Az IFA W 50L/K típusú gépjármű konténeres szállító.

***-al jelőlt IFA W 50LA/K típusú gépjármű Uniporm F 8 adapterrel felszerelt.

A GAZ-DY 3307 típusú gépjármű Uniporm F 8 adapterrel felszerelt.

A ROBUR LD 3001 típusú gépjármű fix platóval felszerelt.

-al jelőlt MERCEDES ATEGO típusú gépjármű Uniporm F 13 adapterrel felszerelt.

-al jelőlt MERCEDES ATEGO egy 1317 típusjelű gépjármű, mely Uniporm F 16 adapterrel  felszerelt.

Az IVECO típusú gépjármű Uniporm F 13 adapterrel felszerelt.

V./15. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

V.1.2.  A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

A városban folyó települési szilárd hulladékgyűjtést az előzőekben ismertetett Kft végzi. a gyűjtés csak ömlesztett formában történik. A rendelkezésére álló hulladéklerakón kizárólag a begyűjtött anyag lerakása történik. Tömörítést, letakarást időszakosan végeznek.

Az alkalmazott technológia nem biztosítja az előírt hasznosítható anyag, szervesanyag csökkentését a lerakott anyagban.

V./16. táblázat: A hulladékkezelő telepek bemutatása

* a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód

V./17. táblázat: A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása

*a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./18. táblázat: A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása

*a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód

V./19. táblázat: Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása

V.1.3.  A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. A város bel és külterületé az alábbi, táblázatba foglalt illegális szemétlerakások fordulnak elő:

V./20. táblázat:  Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége

(*) Megjegyzés: Becsült adat. 2001-ben történt felmérés alapján a lerakott hulladék mennyisége 495.000 m³ volt.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hulladékok hasznosítása, de az országos és az Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervében szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok (pl. gumiabroncs) lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól.

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag, stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését.

A szelektív hulladékgyűjtés kialakítására komoly lépések történtek Törökszentmiklós területén. A terv készítésével egyidőben már 8 db 4 frakciós hulladékgyűjtő sziget került kialakításra. A város területén, a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtése viszont sajnos még nem megoldott.

V.2.2.  A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.

V./21. táblázat: A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai

Jelenleg nem működik a területen ilyen kezelő.

V.3.A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés –körzetenként

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza.

V./22. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

V./23. táblázat: A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

V./24. táblázat: A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

V. 4.A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkező iszapmennyiségeket adtuk meg t/év-ben.

V./25. táblázat: A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

V.4.2.  A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya

V./26. táblázat: A települési szennyvíziszap hasznosítása

V./27. táblázat: A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

VI. Fejezet

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A hulladékgazdálkodási stratégia jogszabályoknak és a magasabb szintű hulladékgazdálkodási terveknek megfelelő általános célkitűzései a

- a hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzése,

- a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése,

- a begyűjtött hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása,

- a nem hasznosítható hulladékok szakszerű, környezetkímélő ártalmatlanítása.

VI. 1.   A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./28. táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

VI./29. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

* Számított mennyiség.

VI./30. táblázat: A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

VI.1.2. Csökkentési célok

Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célok és mennyiségeket táblázatban vannak feltüntetni a csökkenteni tervezett hulladék típusok szerint. A csökkentési célokat az OHT és a regionális terv által felsorolt szereplők az ott rögzített területeken kötelesek elérni.

A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

Települési szilárd hulladék:

Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint:

A más településeken (Szászhalombatta) sikerrel alkalmazott komposztrácsok (akár ingyenes) kiosztásával kell elérni a csökkentési célt. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

- 2004. július 1. napjáig 75%-ra

- 2007. július 1. napjáig 50%-ra

- 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

- legalább 50% hasznosításra kerüljön,

- ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Települési folyékony hulladékok:

VI./31. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI./32. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

VI./33. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, valamint a hasznosító létesítmények kialakítása.

Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának, illetve szelektív gyűjtésének a megvalósítása.

A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert nem helyi szinten, hanem a területi vagy országos rendszerekhez való csatlakozással kell tervezni.

A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítás komposztálással és mezőgazdasági elhelyezéssel biztosítható.

A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni.

VI./34. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./35. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási ,  ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI./36. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./37. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális

hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI./38. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./39. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási,

ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VII. Fejezet

A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

VII.1.   Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A hulladékgazdálkodásban aktívan résztvevő önkormányzat feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása.

Alapvető cél a jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása. A célok végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével történnek.

Ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás érdekében:

Biztosítani kell az írott és az elektronikus sajtón és az egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokról a nagy nyilvánosság tájékoztatását, a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába.

Fokozni kell a civil szervezetek, zöld mozgalmak, kultúraközvetítő és közösségfejlesztő intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérésének érdekében, a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és a családok környezettudatos életvitelének alakításában végzett munkájukban

Az önkormányzatnál környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatot ellátó munkatársak részére biztosítani kell a folyamatos oktatást az új vagy változó jogszabályok végrehajtására, a versenyképes tudás érdekében a jogi és technikai tudásszint emelésére.

VII./40. táblázat: Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok

VII.2.   Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok megvalósításához szükséges intézkedésekre vonatkozik.

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések  meghatározása

1. Az Önkormányzat továbbra is aktívan részt vesz az SzHR-t működtető Konzorcium munkájában, biztosítva ezzel a keletkező nem veszélyes, szilárd települési hulladék gyűjtését, szállítását, ártalommentes elhelyezését.

2. Az Önkormányzat a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló hulladékgyűjtő szigetek kialakítását már megkezdte. Elhelyezésre került 8 db 4 frakciós hulladékgyűjtő sziget, 2005-ig további 2 hulladékgyűjtősziget valósult meg. Tervezi további 16 db gyűjtősziget kialakítását.  Ezzel gyakorlatilag átlagosan 1000 főre jut egy gyűjtősziget.

3. A SzHR keretében épülő 1 db hulladékudvar mellett további 1 db hulladékudvar kialakítása szükséges.

4. Az Önkormányzat továbbra is biztosítja a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciókat (pl. alkalmi lomtalanítás).

5. Létrehozza a szelektíven gyűjtött biológiai hulladék gyűjtését és a Kétpói komposztálóra való kihordását.

6. Létrehozza a szelektíven gyűjtött inert hulladék gyűjtését.

7. Az illegális lerakók folyamatos felszámolása.

8. A SzHR keretében készül a  meglévő lerakó rekultivációjának terve. Ennek tervezése csak a terv ismeretében lehetséges.

9. Meg kell teremteni a ma már kötelező szabványos hulladék- és hulladék összetevőkre vonatkozó mennyiségi adatok központi regisztrálását, elemzését, ezek alapján a hulladékgazdálkodási terv kétévenkénti felülvizsgálatának előkészítését.

VI./41. táblázat: A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához

szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./42. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

VI./43. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./44. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

VI./45. táblázat: A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Az V./20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok :

1. A törökszentmiklósi, hulladéklerakó működése 2005. II. félévében, a Kétpó-i lerakó üzembe helyezésével egy időben megszűnik. Rekultivációjára az SzHR keretében kidolgozandó rekultivációs terv intézkedik. A konkrét tennivalókat, műszaki megoldásokat e tervtartalmazza. Ennek ismeretében lehet meghatározni a szükséges intézkedési tervet, a várható költségeket, azok forrásait.

2. A felsorolt illegális lerakók ellenőrzése, felszámolása folyamatos feladat. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg.

VI./46. táblázat: Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai

VII.3.   A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

VIII. Fejezet

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

a becsült költségek (E Ft):

E hulladékgazdálkodási terv erre külön költségeket nem tartalmaz, mivel azok a korábbi szerződések alapján, a beruházást megalapozó EU-s Állami és Önkormányzati források felhasználásával készül.

E hulladékgazdálkodási terv erre külön költségeket nem tartalmaz, mivel azok a konkrét hulladék szállítási és lerakási költségek és díjak meghatározása után lehetséges.

A cselekvési programban szereplő költséget a költség meghatározásra szóló segédlet alapján vettük figyelembe. Csak a térburkolatok és az elhelyezés költségeit tartalmazzák.

A cselekvési programban szereplő költséget a költség meghatározásra szóló segédlet alapján vettük figyelembe.

A cselekvési programban szereplő költséget becslés alapján vettük figyelembe.

Csak a rekultivációs terv után állapítható meg a költségigény.

A költségek időbeni ütemezését a VIII./1. táblázat mutatja be.

VIII./1. táblázat: Költségek időbeni ütemezése