1. § (1) Jelen rendelet hatálya Tóalmás község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A szabályzat az alábbiakban felsorolt SZT-1 és ÖT-1 jelű szabályozási és övezeti tervlapokkal együtt alkalmazandó:

(3) A HÉSZ függelékei:

(4) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási tervek szintén a HÉSZ mellékleteit képezik.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A területfelhasználás kötelező szabályozási elemei:

3. § (1) A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatálybalépése után a helyi értékvédelmi területen, valamint a helyi értékvédelem alatt álló épületek és építmények esetében az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni.

4. § (1) A hatósági engedélyhez kötött építési munkákon túl csak építési engedély alapján végezhetők az alábbi építési munkák is:

5. § (1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás és az alapterület 10 %-át meg nem haladó egyszeri építés engedélyezhető).

(2) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) A felszíni vagy felszín alatti vizek mozgását befolyásoló építmények elhelyezése esetén az illetékes vízügyi hatóság szakhatóságként működik közre.

(4) Az adott telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni:

(5) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(6) Oldalhatáros beépítésű építési övezetben, ha az adott építési teleknek az építési hely közterület felé eső határvonalán a telek szélessége a 20 m-t eléri vagy meghaladja, a szabadonálló beépítés szabályai szerinti szabadonálló beépítés is létesíthető, amennyiben ez a szomszédos telkek építési jogait vagy használatát nem csorbítja.

(7) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.

(8) A település területén állattartó építmény elhelyezése esetén az állattartást szabályozó mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(9) Lakótelken lakókocsi és konténer csak az építési helyen belül helyezhető el.

(10) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:

(11) Antennatorony nem helyezhető el

6. § (1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel már rendelkező építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.

(3) A telekalakítás szabályai:

(4) Ha egy adott építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(5) Az előkert mélysége:

8. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

9. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

10. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

11. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

12. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az előkert mélysége:

13. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

14. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

15. § (1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú lehet.

(2) Az építési övezetekben olyan kereskedelmi-szolgáltató gazdasági és mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a lakó-, vegyes és üdülőterületekkel szomszédos telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges technológiai létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság kétszerese lehet.

(4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

17. § (2) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

18. § (1) Az üdülőövezetek területein csak az övezetben üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel már rendelkező építési telken is létesíthető üdülőépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.

(3) Az övezetekben nem helyezhető el szerelési-, műhely- és gazdasági épület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

(4) A beépítés feltétele az OTÉK szerinti részleges közművesítettség azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés lehetőségét is biztosítani kell.

(5) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(6) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

19. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

20. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

21. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportterületek (Ksp) a strand (Kst), az üdülőtábor (Küt), a temető (Kt) és a lefojtott olajkút (Kk) területe tartozik.

(2) Az övezetek meglévő telkei nem oszthatók meg.

(3) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

(4) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

22. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

23. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

27. § (1) A közlekedési területek övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén az úthálózat szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(5) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az állami közutak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve az alsóbbrendű országos közutak esetén 50-50 m. Új beépítésre szánt területen tervezett gazdasági jellegű területfelhasználás esetén az 50 méteren belül az úttengelytől kerítés minimum 20 méterre, beépítés minimum 30 méterre helyezhető el.

(6) A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.

(7) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak (önkormányzati utak) esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(8) A tervezett belterületi közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet.

28. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A község területén beépített, illetve beépítésre szánt területen új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint, ha:

29. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználási változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(2) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.

(3) Az egyes telkeken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület, épület nem helyezhető el benne.

(4) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(5) A fakivágás és a faültetés csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.

(6) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(7) Beépítésre nem szánt területen, a közlekedési és közműövezetek területét kivéve, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának telepítésénél csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(8) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

(9) Közparkot, közkertet, díszteret kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(10) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

31. § (1) Az azonos övezetbe tartozó telkek összevonhatók.

(2) Az erdőterületek a körzeti erdőterv alapján álló erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn. Az erdőterületek művelését illetően az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes Igazgatósága gyakorolja a szakhatósági jogköröket.

33. § (1) Az övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények - vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. - létesíthetők.

(2) Az övezet erdőterületeinek, véderdőinek és védőzöldsávjainak, fásításainak területét min. 90 %-ban faállománnyal kell betelepíteni.

(3) Új növényállomány telepítésénél kizárólag őshonos fajok használhatók.

34. § (1) Az övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények - vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. – és a természetvédelemhez szükséges építmények létesíthetők.

(2) Az övezet erdőinek területét a természetszerű társulásnak megfelelő faállománnyal kell fenntartani.

(3) Új növényállomány telepítésénél kizárólag őshonos fajok használhatók. Az övezetben ültetvény, kert, szántó, vadföld, valamint új kivett művelési ágú terület nem alakítható ki.

35. § (1) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 5 méter széles oldalkertet és 20 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(2) Ha a telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszintet maximum 50 cm-rel haladhatja meg.

36. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei, az agrárturizmus kiszolgáló építményei, és lakóépület létesíthetők. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidőben, vagy a mezőgazdálkodási célú épület elkészülte és használatba vételi engedélyének megléte után létesíthető.

(2) A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető.

(3) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány¹ mértéke 95%.

(4) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (pl. silók) magassága legfeljebb kétszeresen haladhatja meg.

(5) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

37. § (1) Az Má-1 övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

38. § (1) Az Má-2 övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

39. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(2) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 95%.

(3) Az övezet telkeinek az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni, az úttengelytől legalább 6,5 méterre.

(4) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

40. § (1) Az Mk-1 övezetben kialakítható legkisebb telek méretét és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

41. § (1) Az Mk-2 övezetben kialakítható legkisebb telek méretét és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

42. § (1) Az Mk-3 övezetben kialakítható legkisebb telek méretét és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

43. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be.

(2) Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki, de az övezet telkei birtoktest területébe beszámíthatók.

(3) Az övezet területén az ökológiai tájgazdálkodás elveinek megfelelő extenzív művelési módok alkalmazásával biztosítani kell a természetközeli állapot fenntartását, a területek táji-, természeti értékeinek megőrzését.

(4) Az övezetben művelési ág változtatás, a természetes terepfelszínt és növényi fedettséget érintő bármilyen beavatkozás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(5) Az övezet területei ökológiai hálózathoz, Natura 2000 hálózathoz tartozó, illetőleg országos és helyi védettségre javasolt természeti területek. Az övezetben a gyepfeltörés, égetés, lecsapolás, ültetvény- és erdőtelepítés tilos. Az övezetben megengedhető és támogatott tevékenységeket a természetvédelmi hatósággal egyeztetett kezelési tervben kell részletesen meghatározni.

44. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen gyepterületként alakítandó ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(6) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

(7) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 1000 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

45. § (1) Tóalmás igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt:

46. § (1) A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodája szakhatóságként működik közre.

(2) Régészeti lelőhelyek területén való építkezés időpontját, ütemezését egyeztetni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(3) Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, a Kulturális örökség védelméről szóló törvényben (2001. évi LXIV. tv.) foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(4) A település területén található földvár egyben (ex-lege védett) természetvédelmi objektum is, ezért a területét érintő beavatkozásokhoz a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

47. § (1) Természeti területen épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

48. § (1) A területbe az országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülő földvár tartozik.

(2) A területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.

(3) A területen belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

49. § (1) Az övezetbe az országos jelentőségű természeti területnek minősülő, Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzethez csatolandó területek tartoznak.

(2) A területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.

(3) A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint - a TK bővítést követően - annak kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

50. § (1) Az övezetbe a nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek tartoznak.

(2) A területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, bármilyen tevékenység csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával végezhető.

51. § (1) Az övezetbe az európai közösségi jelentőségű természeti védelmi rendeltetésű területnek minősülő, Natura 2000 hálózathoz sorolt területek tartoznak.

(2) A területekre külön jogszabályban² meghatározott előírások vonatkoznak. Belső zonális besorolásuk szerint bármilyen tevékenység, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.

(3) A területeken belül bármely tevékenység a természeti területekre vonatkozó előírások alapján végezhető.

52. § (1) Az övezetbe a DINP Igazgatóság nyilvántartásában szereplő, jelenleg védelem alatt nem álló és országos védettségre nem tervezett természeti területek tartoznak.

(2) A természeti területek helyi védettségét önkormányzati rendeletben kell meghatározni, fenntartásukra kezelési tervet kell kidolgozni, amelyet a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel véleményeztetni kell.

(3) A területeken művelési ág megváltoztatásához a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása alapján engedélyezhető.

53. § (1) A defláció elleni védelem érdekében azon 10 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szélirányba eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a területnek az uralkodó szélirányba eső határa mentén.

(2) A tereprendezési, mélyépítési munkák során megmozgatott termőréteg elkülönített deponálásáról és újrahasznosításáról a talajvédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.

54. § (1) Szennyező hatású anyagok –hulladékok, kemikáliák, stb.- felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását ki kell zárni.

(2) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti,

55. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

56. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

57. § (1) A meglevő erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelés alóli kivonása és művelési ág változása a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes hozzájárulása nélkül nem engedélyezhető.

(2) A védett (és védendő) területekre vonatkozó kezelési és fenntartási tervek előírásainak meg kell felelni. A védett és védelmi hálózatokhoz tartozó területeken, illetve minden természeti területnek minősülő területen bármilyen területfelhasználási beavatkozás csak a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes hozzájárulásával végezhető.

(3) Beépítésre szánt területté nem minősíthetők a természeti területek külön jogszabályban³ meghatározott köréhez sorolt – nemzeti ökológiai hálózathoz és a Natura 2000 hálózat védett és természeti kategóriába tartozó - területek.

(4) További természeti területen építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(5) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:

58. § (1) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhető el. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(2) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt létesítményben történhet.