1.  § (1) temető: Erdőbénye község közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

(2) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az Önkormányzata a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti

(3) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, kegyeleti temetőben, vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál

(4) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól

(5) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla (emlékpark).

(6) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége

(7) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény

2.  § Ezen rendelet hatálya a Erdőbénye község közigazgatási területén fekvő temető(k)re, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temetők pontos címe Erdőbénye, Mátyás K. u. 913. hrsz. (új ref.temető), Erdőbénye, Mátyás K. u. 099. hrsz. (új köztemető), Erdőbénye, Mátyás K. u. 0100/2. hrsz. új köztemető része, Erdőbénye,Mátyás K.u. 865 hrsz. (Kegyeleti temető, emlékpark), Erdőbénye, Mátyás K. u. 871/2. hrsz. (régi temető- kat.), Erdőbénye, Mátyás K. u. 871/1. hrsz. régi temető – ref. egyház, Erdőbénye, Dózsa Gy. u. 224. hrsz..Erdőbénye, Petőfi u. 119/2. hrsz., a helyszínrajzok a rendelet 1.sz. melléklete.

3.  § (1) Erdőbénye Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető(k) fenntartásáról.

(2) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa - megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint - az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(3) A rendelet hatálya Erdőbénye község közigazgatási területén található, az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi (lezárt vagy működő) temetőre és létesítményeikre, illetve az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.

(4) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

4.  § (1) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(3) A 2 §. e., f., ) pontjaiban megjelölt temetőkben új sírhelyet kialakítani, a d, g, és h.) pontokkal jelölt temetőkben régi lezárt sírt temetkezés céljára felnyitni, rátemetés, üres helyre való koporsó vagy urna elhelyezése céljából sem lehet.

5.  § (1) A köztemető üzemeltetése az Önkormányzat feladata, a szolgáltatásokat Képviselőtestülete által kijelölt gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: szolgáltató) végzi , külön kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján. (szolgáltatási szerződés a rendelet 3.sz. melléklete)

(2) A temető fenntartásának költségeit az Önkormányzat biztosítja a temetkezési szolgáltatások nyújtásából befolyt díjakból (3-4.sz. melléklet) és egyéb bevételekből.

(3) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről, bevételeiről, kiadásairól. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év január 31-ig köteles - a polgármesteren keresztül - a képviselőtestület elé terjeszteni

(4) A temető üzemeltetője, amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníteni.

(5) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(6) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

6.  § (1) A köztemetőben világi és egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(2) A köztemetőbe felekezethez való tartozásra tekintet nélkül – az 1999. évi XLIII. Tv. 1. § (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel – csak az elhalálozásuk idején bejelentett erdőbényei lakcímmel rendelkező, valamint a település közigazgatási területén elhalt hajléktalan személyeket lehet temetni.

(3) Más településen bejelentett lakcímmel rendelkező elhunyt eltemetését a hozzátartozó kérésére kivételes méltányosságból a polgármester engedélyezhet, az elhunyt végakaratának teljesítését nem lehet megtagadni.

(4) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

7.  § (1) A köztemető nyitvatartási rendje:

(2) A temetőben csak a megjelölt nyitvatartási időben lehet tartózkodni.

(3) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(4) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a felügyelő tartozik felelősséggel.

(5) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

(6) A üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni. (a temetőben alkalmazható temetési módok és a sírhelyek méreteit a rendelet 2 .sz. melléklete tartalmazza)

8.  § (1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve:

(1a) a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet,

(1b) a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,

(1c) a temető üzemeltetéséhez szükséges járművet.

(2) A temetőben munkát végző vállalkozók csak e rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott mértékű úthasználati díj ellenében hajthatnak be a temető területére gépjárművel. Az úthasználati díjat a temető fenntartási hozzájárulás összege tartalmazza.

(3) A látogatók gépjárműveiket - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.

9.  § (1) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzíteni.

(2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.

(3) A temetőben munkát – a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével – csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének és befejezésének idejét az üzemeltetőnek be kell jelenteni a kezdés előtt legalább 15 nappal.

(4) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyre lehet.

(5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

10.  § (1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért az önkormányzatot , mint üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

(2) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(3) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

11.  § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. A temetői nyilvántartások vezetése

12.  § (1) A temető üzemeltetője köteles temető nyilvántartó könyvet vezetni.

(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is.

(3) A nyilvántartó könyvek mellett betűsoros névmutatót is kell vezetni.

13.  § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek. A kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

14.  § (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemeltetője eltávolítja, illetőleg az elhelyezővel eltávolíttatja.

(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez – de az üzemeltetőnek be kell jelenteni – a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél.

(3) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(4) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

15.  § (1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(3) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.

(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(5) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.Temetési hely

16.  § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki

(2) A temetőrendezési terv alapján az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet

(3) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.)

17.  § (1) Temetkezésre használt helyek:

(2) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(4) A sírgödör mélysége 200 cm . Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(6) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki.

18.  § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(3) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki,

19.  § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

20.  § A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

21.  § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

22.  § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.!

23.  § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

24.  § Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszűntetni.

25.  § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

26.  § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

27.  § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott, a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

28.  § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

29.  § (1) Temetni, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése. A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

30.  § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

31.  § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

32.  § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

33.  § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

34.  § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

(3) A sir, vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetéke intézet engedélyezheti

(4) Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

35.  § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

36.  § (1) A temetkezési szolgáltatások és temetési helyek díjait az 3. sz. melléklet tartalmazza. A díjakat a Képviselő testület évente felülvizsgálja.

37.  § (1) Az elhunytakat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérhet.

(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben levő sírban is elhelyezhető

38.  § (1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le.

(2) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető.

(3) Sírhelyre maximum 4 urna helyezhető Temető fenntartási hozzájárulás díja

39.  § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után az 4.sz. melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető üzemeltetőjének.

(2) A vállalkozó a (1) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett nap után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenységet folytat.

(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halottszállítással összefüggő szolgáltatást. A létesítmények, szolgáltatásoknak a vállalkozók általi igénybevételi díja

40.  § (1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű stb.) e rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott bérleti díj fejében veheti igénybe, melyet az üzemeltető részére - az igénybevételt megelőzően köteles megfizetni.

(2) A bérleti igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(4) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől - a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve - nem tagadhatja meg. Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

41.  § (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a temető rendjére vonatkozó szabályokat megszegi, így különösen:

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(3) Az üzemeltető szabálysértési bírsággal nem sújtható, vele szemben a szerződésszegés esetére előírtakat kell alkalmazni.

42.  § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő testületének a temetőkről és a temetkezésekről a 8/2000.(XII.13.) KT.sz. és a 2/2001.(III.08.) KT.sz rendelete