1. § A rendelet célja, hogy

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

(3)² A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 12. § alkalmazásában e rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat tulajdonában álló közterületekre, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban helyi közútként kerültek bejegyzésre.

(4)³ A rendelet értelmezése során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.), valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő) – ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi – köteles gondoskodni .

(2) Az ingatlan tulajdonosának kötelessége a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról való gondoskodás.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

(4) Az úttest és a járda közötti vízelvezető árok kiásását, vagy újbóli kiásását az önkormányzat elrendelheti a tulajdonos részére. Megállapíthatja az árokásás sorrendjét és időpontját. A tulajdonos szociális rászorultsága esetén az önkormányzat e munkákat nála elvégezteti

(5) Intézmény, szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusítóhely előtt járdaszakasz tisztántartása, a hó- és síkosság mentesítés mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége.

(6) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztántartását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére és költségére elvégeztetheti.

4. § A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel, vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat köteles a rendszeres tisztántartásáról, továbbá az ott keletkezett hulladékok eltávolításáról gondoskodni.

5. § (1) Az üzlet, vendéglátó-ipari egység, elárusítóhely előtt a hulladékgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az egység üzemeltetőjének a feladata.

(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőkbe (kukákba) szabad elhelyezni.

(3) A szemétgyűjtők (kukák) közterületre történő kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata.

6. § (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól, vadon élő bokroktól szükség szerint, de legalább évente kettő alkalommal (május 15-ig és augusztus 20-ig) megtisztítani, a szabad területet megművelni. A tisztítási kötelezettség vonatkozik a közút és az ingatlan közti területre is.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról.

(3) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső környezetrendezését az üzemeltetők kötelesek minden év május 15-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (elterelő, portál, cégtábla, stb.) karbantartásáról gondoskodni.

(4) A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatokat kötelesek tisztántartani és az üzlet profiljának, jellegének megfelelő áru bemutatására használni.

7. § (1) Azon személyek számára, akik idős koruk, betegségük, vagy tartós távollétük miatt nem tudják ingatlanukat gyomtól, gaztól megtisztítani az önkormányzat térítés ellenében a fűkaszával végezhető kaszálási munkálatokat elvégzi.

(2)⁴ A térítés mértéke 8,-Ft/m²

(3) A térítést az önkormányzat pénztárába kell befizetni.

7/A. §⁵⁶ (1)⁷ Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását e rendelet szerint a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) tagjaként a társulási megállapodásban foglaltak szerint megkötött közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja.

(2)⁸⁹ Az önkormányzat közigazgatási területén a települési hulladék szervezett összegyűjtését, és ártalommentes elhelyezését, helyi kötelező közszolgáltatás (továbbiakban: közszolgáltatás) keretében a közszolgáltatás ellátására a Társulás által meghirdetett pályázatot elnyerő és közszolgáltatási szerződést kötő Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. (továbbiakban: közszolgáltató) biztosítja. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó részletes feltételeket a Társulás és a közszolgáltató által kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés rögzíti.

(3)¹⁰ A szervezett közszolgáltatást valamennyi ingatlanhasználó (továbbiakban: ingatlanhasználó) e rendeletben meghatározott módon köteles igénybe venni.

(4) A hulladék szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön. A közszolgáltató köteles az általa okozott szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

7/B §¹¹ (1) Az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról elsősorban saját ingatlanán gondoskodik.

(2)¹² A nem komposztált zöldhulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által megadott zöldhulladék-szállítási napot megelőző 15 napon keresztül elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltató részére átadja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon kívül az ingatlanhasználó a nem komposztált zöldhulladékot a települési vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben gyűjti.

(4)¹³ A zöldhulladékot a közszolgáltató az alapszolgáltatás részeként szállítja el.

(5) A zöldhulladékot (falomb, fanyesedék, kaszálék, egyéb növényi eredetű hulladék) az ingatlanhasználó ép és zárt fóliazsákban, vagy kötegelve helyezheti ki.

(6) A szállításra kihelyezett anyagok legkorábban a szállítást megelőző nap 18.00 óra után helyezhetők ki a közterületre.

(7) A karácsonyi ünnepek után a fenyőfák közterületről történő elszállításáról a közszolgáltatónak kell gondoskodnia. A lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el legkésőbb minden év január 14. napjáig.

7/C §¹⁴ (1)¹⁵ Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladékot az 1. mellékletben szereplő szabványos, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező. A 60 literes gyűjtőedényt csak a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy választhatja. Arról a tényről, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja az önkormányzat által kiállított igazolást kell benyújtania a közszolgáltató részére.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gyűjtőedényen felül az elkülönített gyűjtött hulladékot – a zöldhulladék kivételével – az ingatlanhasználó az erre célra rendszeresített, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű 120 literes, 770 literes vagy 1100 literes, szabványos kék színű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező.

(3) A gyűjtőedény beszerzése, javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelezettsége. A lakossági és gazdálkodó szervezeti gyűjtőedény lehet saját tulajdonú, vagy a közszolgáltatótól bérelt. Külterületen a gyűjtés történhet konténerekben is.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. Az ingatlanhasználó az ingatlanán tárolt gyűjtőedényt úgy helyezi el, hogy ahhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

7/D. §¹⁶ (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt a Hkr. 5. §-a szerinti módon tartja, azt a közterületre csak a begyűjtést megelőző napon 18.00 óra után, a begyűjtés napján 6.00 óráig helyezheti ki, és azt a begyűjtés napján köteles a közterületről bevinni. A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a begyűjtési napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. A begyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően a gyűjtőedény tárolási helyre történő visszahelyezése.

(2) A gyűjtőedény közterületre csak zárt fedéllel helyezhető ki. A közterületre kihelyezett gyűjtőedény nem lehet sérült és piszkos. A gyűjtőedény és közvetlen környezetének tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(3) A hulladékgyűjtő edényekről a közszolgáltató nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

a) az ingatlanhasználó nevét, címét,

b) gazdálkodó szervezeteknél a szállítandó (szerződő) hulladék mennyiségét,

c) a szerződés számát,

d.) a gyűjtőedény ürítési helyét.

(4) A közterületre kihelyezett gyűjtőedényből szemetet kiönteni, kivenni, abban guberálni tilos.

(5) A gyűjtőedény tisztítása szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a gyűjtőedény tulajdonosának kötelezettsége.

7/E. §¹⁷ (1)¹⁸

(2) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölnie az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék becsült mennyiségéhez igazodó edény űrméretét, valamint a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, és anyja nevét.

(3)¹⁹ Belterületen a vegyes hulladékot és az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a közszolgáltató heti egy alkalommal szállítja el. Külterületen a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, az esetenként megrendelt hulladékszállítás gyakoriságát a szerződő felek határozzák meg.

(4) Ha a gyűjtőedény ürítése az ingatlanhasználók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(5) A közszolgáltató a közszolgáltatás kötelező igénybevételére nem kötelezettek esetében idényjellegű szolgáltatásban is megállapodhat.

(6) Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalmát a szállítási gyakoriság és a Hkr. 7. §-ának figyelembe vételével választja ki. A Hkr. 7. § (1b) szerinti igazolást a Jegyző adja ki.

(7) Az ingatlanhasználó a rendszeresen használt típusedény űrméretében bekövetkező változást 30 napon belül köteles a közszolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(8) A szolgáltatási igény változását az ingatlanhasználó írásbeli bejelentése alapján közszolgáltató már a legközelebbi szállításkor köteles figyelembe venni, és ezt a soron következő számlázáskor érvényesíteni.

(9) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 60 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és a számlákkal utólag igazolni a szüneteltetés tényét. Ha a szünetelésben bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A szüneteltetés idejére már kiszámlázott ürítési díjat a közszolgáltató a számlákkal való igazolás benyújtását követően, utólag írja jóvá.

7/F §²⁰ (1) A települési vegyes, valamint az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot a közszolgáltató házhoz menő szolgáltatás keretében szállítja el.

(2) Az ingatlanhasználó a települési papír, műanyag és fém hulladékot a települési vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjti, amely elkülönítetten gyűjtött hulladékfajták közös gyűjtőedényben helyezhetőek el.

(3) Az ingatlanhasználó a települési üveg hulladékot elkülönítetten gyűjti és a hulladékgyűjtő szigeten helyezi el.

(4) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag és fém hulladékot hulladékgyűjtő szigeten is elhelyezheti.

(5) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag, fém és üveg hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban is térítésmentesen leadhatja.

(6) A (4) - (5) bekezdésben foglalt lehetőség az ingatlanhasználót az előírt gyűjtőedények beszerzése alól nem mentesíti.

7/G §²¹ (1) A szervezett köztisztasági szolgáltatás igénybevételével az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között a Ptk. közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályai szerinti szerződéses jogviszony jön létre. A jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2)²²

(3)²³ Az ingatlanhasználó (kivéve gazdálkodó szervezetek) és a közszolgáltató között létrejött szerződésben foglaltnál nagyobb mennyiségű hulladék elszállítását a közszolgáltató külön térítés ellenében végzi el. Ebben az esetben a közszolgáltató a hulladékot az erre a célra rendszeresített és forgalmazott, igénybevételi jogosultságot igazoló címkével ellátott 120 literes űrtartalmú nylonzsákban szállítja el, melyet a szabványos regisztrált gyűjtőedény mellett kell elhelyezni. Az erre a célra rendszeresített nylonzsák a közszolgáltatónál szerezhető be.

(4) Az ingatlanhasználónak télen, szükség esetén a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(5) A gazdálkodó szervezetnél, intézményeknél keletkező települési hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, vagy bérletéről és elszállításáról, a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. A keletkező települési hulladék más intézményekkel illetve lakóközösségekkel közös edényekben nem helyezhető el. Gazdálkodó szervezetek más gazdálkodó szervezettel, szervezetekkel közös gyűjtőedényt használhatnak, de a közös gyűjtőedény össztérfogata nem lehet kevesebb az egyes gazdálkodó szervezetek által a közszolgáltatóval kötött egyedi szerződésekben rögzített edénytérfogatok összegénél.

(6) A gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél keletkező települési hulladékot – amennyiben a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek, vagy az igénybe veszik – a közszolgáltató szállítja el.

(7) Szokásosnál nagyobb mennyiségű települési hulladék elszállíttatásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

7/H §²⁴ (1) Elhasználódott gumiabroncsot, lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, akkumulátort és szárazelemet, műanyag-, üveg-, papírhulladékot, fénycsövet, izzólámpát és lomot a hulladékgyűjtő udvarokban (Nagybajom 0197/33. hrsz, Hőgyész 038/20 hrsz.) és Kaposvár, Dombóvári úton a 0324/24 hrsz-ú hulladék-kezelő központban lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén térítésmentesen) elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elhelyezését a közszolgáltató a lakosság részére térítésmentesen, az alapszolgáltatás részeként biztosítja. A hulladékgyűjtő udvarban kezelési műveletek nem végezhetők.

(3) A még használható bútorokat, működő elektronikai cikkeket, háztartási eszközöket a Kaposvár, Dombóvári úton, a 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban kialakított újrahasználati központban és a hulladékgyűjtő udvarokban (Nagybajom 0197/33. hrsz, Hőgyész 038/20 hrsz.) lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén térítésmentesen) elhelyezni.

(4) A település hulladék elhelyezése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása kizárólag az erre a célra létesített Kaposvár, Dombóvári úton 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban történhet.

(5) A használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor és egyéb feleslegesség vált ingóság elszállítására évente egy alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni. A lomtalanítást a közszolgáltató végzi az önkormányzattal egyeztetve. A gyűjtés helyéről, időpontjáról, a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.

7/I §²⁵ (1) A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó fizeti.

(2)²⁶ A díj megfizethető csekken, átutalással, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb módon a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére.

(3) A díjfizetés időszaka egy naptári év.

(4)²⁷ A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt által megküldött számla alapján köteles megfizetni, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott gyakorisággal.

(5)²⁸ Késedelmes díjfizetés esetében a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jogosult késedelmi kamat felszámítására.

7/J. §³⁰ (1) Az önkormányzat bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül található közterületeken elhagyott hulladék felderítését.

(2) Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzatnál köztisztasági- és kommunális feladatokat ellátó foglalkoztatottakkal történik.

(3) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát és jellegét, amelynek során feljegyzést és fényképfelvételeket készít, amelyeket soron kívül átad az önkormányzat jegyzőjének további intézkedés érdekében.

(4) Amennyiben a jegyző az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítja, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, úgy az ingatlantulajdonos egyidejű írásbeli értesítése mellett a rendelkezésére álló adatok megküldésével egyidejűleg eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(5) Amennyiben az elhagyott hulladék önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a jegyző soron kívül tájékoztatja a polgármestert, aki intézkedik a hulladék összegyűjtéséről és a közszolgáltató útján a hulladéklerakóba szállításáról.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetésben biztostani kell.

(7) A polgármester folyamatosan gondoskodik a település közigazgatási területén belül található, korábban elhagyott hulladék lerakással érintett közterületek köztisztasági- és kommunális feladatokat ellátó foglalkoztatottakkal történő ellenőriztetéséről.

8. § (1) Hulladékok – kivéve az avar, a kerti, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék – nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás, stb) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(4) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármely más okból eredően kigyullad.

(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésre külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.

9. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyén lehetőleg olyan eszközt, felszerelést kell készenlétbe helyezni, amellyel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(5) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

9/A. §³¹ (1) Az avar, a kerti, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetésére Magyaratád község belterületén minden hétfőn 17-20 óra között kerülhet sor.

(2) Az égetés akkor tekinthető befejezettnek, ha a tűznek már parazsa, vagy füstje nincs. Amennyiben 20 órára a tüzelés nem fejeződik be, a tüzet el kell oltani oly módon, hogy füst-kibocsátás már ne legyen.

(1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek – a terjesztést követően – a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.

11. § Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztántartása a kivitelező feladata.

12. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

(2)³² Közterület-használati engedélyt kell kérni:

13. § Nem kell közterület-használati engedély:

14. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a körjegyzőségen, az 1. számú melléklet szerint kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az engedély

15. § (1) A közterület tartós – 6 hónapon túli használatához – feltéve, hogy a használat módja nem esik a 12. §-ban foglaltak hatálya alá – képviselő-testületi hozzájárulás szükséges.

(2) A képviselő-testületi hozzájárulást tartalmazó határozatban rendelkezni kell a közterület használatának időtartamáról, a bérleti díjról valamint a használattal kapcsolatban felmerülő további kikötésekről.

(3) A közterület állandó jellegű használatát építmény létesítése céljára a funkció megkötésével hagyja jóvá a képviselő-testület.

16. § Nem adható közterület-használati engedély illetőleg képviselő-testületi hozzájárulás

17. § (1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély illetőleg képviselő-testületi hozzájárulás csak az engedély, hozzájárulás – melynek beszerzésére az engedélyes köteles - megléte esetén adható ki.

(2) Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán taratani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.

18. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza, a fizetendő díjat (bérleti díjat) és megfizetésének határidejét, módját a közterület használati engedélyben, illetve a hozzájárulást tartalmazó határozatban kell közölni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles fizetni.

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használatához szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m² egésznek számít.

(4) A díj befizetésének tényét a körjegyzőségen a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell.

19. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben, egészben felmentést adhat:

20. § Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az eltérő célra vagy módon használja, vagy a díjfizetés tényét az esedékesség időpontját követő 15 napon belül nem tudja biztosítani. Ezekre az engedélyest az engedélyben figyelmeztetni kell.

21. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használat esetén a használót a polgármester határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

22. § Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

23. § (1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzembentartónak kell megkérni.

(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl, legfeljebb 30 napra adható.

24. § (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

(2) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

25. § (1) A közhasználatú és egyéb zöldterületeken tilos:

27. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg A helyi környezetvédelemről, a közterületek, az ingatlanok és az állattartás rendjéről, a település tisztaságáról a szóló 13/2000.(XI.20.) és az azt módosító 10/2001.(XII.4.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.