Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.23.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2023. 12. 01

Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

2023.12.01.

Szabadkígyós Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Szabadkígyós Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

Eljáró szervek és a bérbeadói jogok gyakorlása

2. § (1) A bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja (továbbiakban: bérbeadó).

(2) A döntést követően a szerződést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester köti meg.

A lakások bérbeadása

3. §1 (1) A lakások bérbeadásának jogcímei:

a) szociális jellegű bérlakás,

b) nyugdíjasház,

c) költségelvű bérlakás.

(2) A képviselő-testület határozza meg, hogy a lakások bérbeadási jogcímei közül melyik élvez elsőbbséget.

(3) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas [Lt. 7. § (2) bekezdés] állapotban történő visszaadásának biztosítékául a szerződés megkötésekor történő, a Ptk. 5:95 §-ában meghatározott óvadékot kell a bérlőnek megfizetni.

(4) Ha a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül – a bérlő ugyanolyan összegű kiegészítő biztosítékot ad.

4. § (1) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

Szociális jellegű bérlakás

5. § (1)2 Szociális helyzete alapján lakásbérlésre jogosult az a család, személy, személyek, akiknél a családban, vagy az együtt költöző személyek esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori garantált bérminimum összegét nem haladja meg

(2) A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó havi jövedelemtől függetlenül - nem adható lakás bérbe annak, aki a vele együttköltöző személyeket is figyelembe véve:

(3) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl 500.000.- Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát, a rokkant munkaeszközeit,

6. § (1) Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat (bérbevételi ajánlat) benyújtását megelőző 3 havi jövedelmet kell alapul venni.

(2) A jövedelem igazolásának, illetve számításának alapja:

a) a pályázó (ajánlattevő) és a vele együtt költözők havi nettó munkabére, a munkáltató által kiállított előző 3 havi nettó jövedelem igazolás alapján,

b) vállalkozóknál, szabad-foglalkozásúaknál az adóhatóság által elfogadott előző évi adóalap,

c) nyugdíjas, illetve egyéb – nyugdíjszerű - rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő, csökkent munkaképességű személyek esetén a nyugdíj vagy a járadék összege a meghatározó,

d) jövedelemként kell figyelembe venni a gyes, gyed, gyet összegét, a családi pótlékot, a munkanélküli járadékot és az egyéb rendszeres szociális támogatásokat.

7. § (1) Az a kérelmező, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérbevételi ajánlatot tehet a polgármesteri hivatalnál (továbbiakban: hivatal).

(2) A bérbevételi ajánlatot a hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(3)3 A bérbevételi ajánlatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező személyi adatait,

b) a vele együtt költözők személyi adatait,

c) jelenlegi lakásuk címét komfortfokozatát, nagyságát, szobaszámát,

d) a bérelni kívánt lakás nagyságát, komfortfokozatát,

e) a szükséges jövedelemigazolásokat,

f) az 5. melléklet szerinti Bérbevételi ajánlatot, a 6. melléklet szerinti Jövedelemnyilatkozatot és a 7. melléklet szerinti Vagyonnyilatkozatot.

(4) Ha az ajánlat hiányos – adatokat nem közöl, a 4. § szerinti szociális rászorultság nem állapítható meg - a hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adatok pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.

(5) Az érvényes ajánlatokat a hivatal nyilvántartásba veszi.

(6)4 A sorrend megállapításánál a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével, előnyben kell részesíteni :

a) a három- vagy több gyermekes családokat,

b) a zsúfolt körülmények között lakókat,

c) a rokkant, munkaképtelen személyeket,

d) akiknek állami gondozása 5 éven belül szűnt meg,

e) azokat a családokat (együttköltöző személyeket), akik törekszenek önálló lakásgondjaik megoldására.

(7) Az ajánlatokat a hivatal a Szociális Bizottság sorrendiségi javaslatával a megüresedő lakások számához igazodóan szükség szerint terjeszti a képviselő-testület elé.

8. § (1) Szociális jelleggel – a bérlővel együttköltözők számát is figyelembe véve – az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

(2) 1-2 személy esetében legalább egy és legfeljebb másfél lakószoba

(3) 3-4 személy esetében: legalább másfél és legfeljebb kettő lakószoba

Nyugdíjasház

9. § (1) Amennyiben nincs nyilvántartott igénylő, a polgármester köteles meghirdetni a nyugdíjasházban megüresedő lakásokat a megüresedéstől számított 30 napon belül.

(2) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

1. a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét, annak megtekinthetőségét,

2. a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

3. a lakás lakbérének díját, a szolgáltatási díjakat,

4. az egyszeri használatba-vételi díj mértékét,

5. a bérleti szerződés időtartamát, egyéb szerződési feltételeket,

6. a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, valamint

7. a pályázat elbírálásának időpontját.

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét, személyi adatait és lakcímét,

2. a pályázóval egybeköltöző személy nevét, személyi adatai, a rokonság fokát,

3. az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,

4. pályázó személy és –adott esetben- a pályázóval egybeköltöző személy jövedelemnyilatkozatát és jövedelemigazolásait,

5. a lényeges szerződési feltételeket.

(4) A pályázati ajánlatok benyújtása folyamatos.

(5) Egyenlő feltételek fennállása esetén előnyt élvez:

1. a szabadkígyósi állandó lakóhellyel rendelkező pályázó,

2. időrendben pályázati ajánlatát előbb benyújtó pályázó.

(6) Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.

10. § (1) A nyugdíjasházba csak rendszeres nyugellátásban részesülő személy(ek) költözhetnek be.

(2) Az apartmant egyedülélő, illetve egyedülálló személy is igénybe veheti.

(3) Együttköltözés esetén a beköltözők elsősorban házastársak, élettársi kapcsolatban élők vagy testvérek lehetnek.

(4) A nyugdíjasház lakásbérletére való jogosultság megállapításának alapfeltétele, hogy a beköltöző lakástulajdonnal, vagy 50 %-os lakásra vonatkozó tulajdoni joggal, illetve haszonélvezettel, továbbá önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkezhet.

(5) A bérleti jogviszony határozatlan időre jön létre – a bérlő haláláig -, illetve a bérlő vagy a bérbeadó részéről történő felmondásig áll fenn. A bérleti jogviszony nem örökölhető és másra át nem ruházható. Bérlő Ellátási Szerződést és Lakásbérleti Szerződést köt Bérbeadóval.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel megkötött szerződés 3 hónapon belül mindkét fél részéről indoklás nélkül felbontható.

(7) A beköltözők számára a bérbeadó –a szerződés keretei mellett, igény szerint- az alábbi ellátás feltételeit biztosítja:

1. étkeztetés,

2. házi segítségnyújtás,

3. orvosi, egészségügyi, betegellátás,

4. szabadidős programok szervezése.

(8) Bérbeadó az étkeztetést és házi segítségnyújtást – a személyes gondoskodás keretein belül - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv), illetve ennek végrehajtására kiadott helyi rendeletében szabályozott feltételek szerint biztosítja.

(9) Bérbeadó gondoskodik a nyugdíjasházban élők orvosi ellátásáról a szabad orvosválasztás jogának tiszteletben tartása mellett, az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően.

(10) A nyugdíjasházban élők (hozzátartozóik) részére – igény esetén - saját költségükre szabadidős programokat, kirándulásokat szervez a bérbeadó.

11. § (1) A nyugdíjasház bérlői a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat fizetnek, melynek mértékére az Sztv., illetve a helyi szociális rendelet az irányadó. A bérlők a nyugdíjasház üzemeltetési, fenntartási költségeinek fedezéséért is díjfizetésre kötelezettek, melynek mértékéről a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

(2) A 10. § (7) bekezdésében részletezett ellátásokért – azok igénybevétele esetén - külön díjazást kell fizetni.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

12. § (1) Az e rendelet szerinti lakások esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni:

a) a lakás helyreállításának költségeit,

b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját,

c) a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A bérleménnyel, a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés az irányadó.

A lakások bérbeadásának időtartama

13. § (1) A lakás

a) határozott időre, legfeljebb azonban 5 évre, vagy

b) határozatlan időre, valamilyen feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, de csak abban az esetben, ha az adott feltétel 5 éven belül bekövetkezik.

(2) A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően előbérleti joga van.

(3) Szociális jellegű bérlakás esetében a bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítani, hogy a bérlő – jövedelmi, vagyoni helyzete alapján - továbbra is rászorulónak minősül e.

(4) A szociális rászorultság változatlan fennállása esetében a lakásbérleti szerződést a bérlő kérésére az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül újabb határozott időtartamra kell meghosszabbítani.

(5) [16] Ha bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a lakásbérleti jogviszonyt megszüntetheti.

A lakásbérlet megszűnése

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozott időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a) másik lakást ad bérbe vagy

b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő

a) kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

b) azonos szobaszámú, azonos alapterületű és komfortokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg

c) nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű, illetve magasabb komfort-fokozatú lakás bérbeadását kérheti.

(3) A (2) bekezdés c.) pontja esetében feltétel, hogy a bérlő a saját háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermekről gondoskodjon.

(4) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedő bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatban meghirdetni.

(5) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés b.) pontja alapján szűnik meg, a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet egyszeresének – mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésnek - felvételére.

(6) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés c.) pontja alapján szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként éves lakbér egyszeresére tarthat igényt.

(7) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(8) Az (5) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a törvény 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.

(9) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondja, a bérlővel megállapodhat, hogy cserelakás helyett a (6) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést fizet.

Lakbér

15. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.

(2) A lakás használatával felmerülő szolgáltatás (víz, szennyvíz, villany, gáz, szemétszállítás stb.) díjait a lakbér nem tartalmazza, e szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg.

(3) A lakbér havi mértéke a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakások után:

a)5 összkomfortos lakás esetén nettó 400.- Ft/m2

b)6 komfortos lakás esetén nettó 200.- Ft/m2

c)7 félkomfortos lakás esetén nettó 120.- Ft/m2

d)8 komfort nélküli lakás esetén nettó 80.- Ft/m2

(4)9 A lakbér havi mértéke a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakás esetén 42.000 Ft lakásonként, azzal, hogy ez az összeg a bérlő létfenntartását nem veszélyeztetheti, így az egy főre jutó jövedelmének maximum a 40%-át teheti ki

(5) A költségelvű bérlakások 3. § (1) bekezdés c) pontja esetén a képviselő-testület egyedileg, a piaci viszonyokhoz igazodóan állapítja meg a lakbér mértékét (szabad bér).

(6) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a képviselő-testület a lakbér mértékét minden év január elsejétől az előző évi inflációs rátának megfelelően egyoldalúan megemelheti.

(7) Közlekedő helyiséggel nem rendelkező komfortos, vagy összkomfortos lakás esetén a lakbérből 5 %-os kedvezményt kell nyújtani.

16. § A bérlő a lakbért havonta, minden 10. napjáig egy összegben előre köteles megfizetni.

Lakbértámogatás

17. §10

Lakáshasználati díj

18. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) [24] A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-8 hónap közötti időtartamra a lakásra megállapított lakbér összegének kétszeres összege, 9-14 hónap közötti időszakra a lakók lakbérének háromszoros összege, a 15. hónaptól kezdve a lakók lakbérének négyszerese.

(4) [25] Ha a jogcím nélküli lakáshasználók – a vele együttlakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A lecsökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó (2) bekezdésében említett személyek esetében legkésőbb az emelt használati díj megállapítását követő 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti pert megindítani.

Bérbeadói hozzájárulás szabályai

19. § (1) Lakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lakás céljára adható bérbe, más célú hasznosításához hozzájárulás nem adható.

(2) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladatok ellátása érdekében - csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

20. § (1) Lakásra a házastársak közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelemre - a bérlővel együttlakó szülőjével (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjével), gyermekével (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekével), valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokájával lehet kötni feltéve, ha azok

a) beköltözhető lakástulajdonnal, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joggal nem rendelkeznek,

b) a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együttlaknak és

c) a gyermek, illetőleg az unoka a 14. életévét betöltötte.

(3) Lakásra a bérlőtársi szerződést a bérlő és a vele együttlakó élettárs, a testvér és a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó 14. életévét betöltött unoka közös kérelmére is meg lehet kötni, ha:

1. a kérelmezők a lakásban legalább 3 év óta megszakítás nélkül együtt laknak,

2. az élettársnak, a testvérnek, illetve a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó 14. életévét betöltött unokának lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joga nincs és

3. a bérlő a lakásbérleti szerződést nem szociális helyzete alapján kötötte.

(4) A bérlő továbbá a bérlőtárs a lakásba a bérbeadó, továbbá a bérlőtárs írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamit szülőjét (mostoha- és nevelőszülőjét).

(5) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó és a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

1. a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,

2. az élettársát, továbbá

3. a testvérét.

(6) A bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulást köteles megadni.

(7) A szociális jellegű bérlakásba a bérlő testvérének, élettársának és élettársa kiskorú gyermekeinek befogadásához a bérbeadó csak akkor köteles hozzájárulni, ha:

1. a befogadottnak a község közigazgatási területén nincs saját tulajdonú ingatlana vagy lakásbérleménye,

2. a befogadott havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és

3. a befogadott a mozgássérült gépkocsi-tulajdonát kivéve nem rendelkezik 500.000.- Ft-ot meghaladó értékű forgalomképes vagyontárggyal.

(8) A bérbeadónak a (6) és (7) bekezdés szerinti hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (5) és (7) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(9) A bérbeadónak a hozzájárulásában akkor vállalhat kötelezettséget, ha a lakásban jogcím nélkül visszamaradó – az (5) és (7) bekezdésben említett - személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha

1. a visszamaradó személy e rendelet alapján a beköltözéskor és a szerződés megszűnésekor is szociálisan rászorulónak minősül,

2. a bérlővel a lakásban legalább 5 év óta megszakítás nélkül együtt lakott és

3. az önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(10) Másik lakásként csak olyan alapterületű, szobaszámú és komfortokozatú lakás biztosítható, mint amilyet a lakásban visszamaradó személy szociális bérletként bérelhet.

21. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultak legalább komfort nélküli lakás adható bérbe. Ha az elhelyezésre jogosult kiskorú gyermekkel együtt költözik, legalább félkomfortos lakást kell részére felajánlani a 8. § szerinti mértékben.

(2) Az elhelyezésre jogosultnak másik lakás csak akkor adható bérbe, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

22. § Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

23. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Ha a cserét végrehajtó felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserét végrehajtó feleket a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakról eltérő tartalmú bérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

A helyiségbérlet szabályai

24. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 25-29. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

25. §11

26. §12

27. §13

28. §14

29. § (1) A bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére csak akkor köteles másik helyiséget biztosítani, ha abban a szerződéskötéskor megállapodtak.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

Vegyes rendelkezések

30. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

a) A bérlő és a vele együtt költözők (illetve vele együtt lakók) személyi adatai

b) családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme)

(2) szociális bérletnél az a.) pontban foglaltakon túl a bérlő és a vele együtt költözők (illetve együtt lakók) jövedelmi, vagyoni adatai (havi nettó jövedelem, lakás, üdülő, mezőgazdasági ingatlan-, gépjármű tulajdon)

(3) helyiségbérletnél az a.) pontban foglaltakon túl a tevékenységre vonatkozó jogosultság (vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés).

Záró rendelkezések

31. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló, a 9/2003 (III. 25.), a 19/2003 (IX. 23.), a 23/2003 (XII. 19.), a 28/2004 (XI. 30.), valamint a 8/2005 (II. 22.) számú rendeletekkel módosított 5/2002 (III. 11.) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, szolgálati férőhelyek béréről és a lakbértámogatásról szóló, a 27/2004 (XI. 30.) számú rendelettel módosított 25/2000 (XI. 2.) számú helyi önkormányzati rendeletek.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet15

Szociális jellegű bérlakások

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1

József Attila u. 1/1 1. lakás

44,54

összkomfortos

2

József Attila u. 1/1 2. lakás

35,93

összkomfortos

3

József Attila u. 1/1 3. lakás

26,37

összkomfortos

4

József Attila u. 1/1 4. lakás

44,54

összkomfortos

5

József Attila u. 1/1 5. lakás

44,54

összkomfortos

6

József Attila u. 1/1 6. lakás

35,93

összkomfortos

7

József Attila u. 1/1 7. lakás

47,50

összkomfortos

8

József Attila u. 1/1 8. lakás

45,80

összkomfortos

9

József Attila u. 1/1 9. lakás

37,61

összkomfortos

10

József Attila u. 1/1 10. lakás

35,30

összkomfortos

11

József Attila u. 1/1 11. lakás

35,30

összkomfortos

12

József Attila u. 1/1 12. lakás

37,61

összkomfortos

13

József Attila u. 1/1 13. lakás

44,81

összkomfortos

14

József Attila u. 1/1 14. lakás

47,45

összkomfortos

2. melléklet16

Nyugdíjasház

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1

Major 4. sz. 1. ajtó

26,00

összkomfortos

2

Major 4. sz. 2. ajtó

27,00

összkomfortos

3

Major 4. sz. 3. ajtó

47,00

összkomfortos

4

Major 4. sz. 4. ajtó

35,00

összkomfortos

5

Major 4. sz. 5. ajtó

32,00

összkomfortos

6

Major 4. sz. 6. ajtó

30,00

összkomfortos

7

Major 4. sz. 7. ajtó

29,00

összkomfortos

8

Major 4. sz. 8. ajtó

32,00

összkomfortos

9

Major 4. sz. 9. ajtó

35,00

összkomfortos

10

Major 4. sz. 10. ajtó

33,00

összkomfortos

3. melléklet17

Költségelvű bérlakások

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1.

Major 11. sz.

42,00

összkomfortos

4. melléklet18

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek

A helyiség címe

A helyiség területe m2

Inkubátorház Major 11. 1. csarnok

50,00

Inkubátorház Major 11. 2. csarnok

48,00

Inkubátorház Major 11. 3. csarnok

65,00

Inkubátorház Major 11. 4. csarnok

98,00

Inkubátorház Major 11. 5. csarnok

50,00

Inkubátorház Major 11. 6. csarnok

50,00

Intézőlak Major 11. 1. iroda

33,00

Intézőlak Major 11. 2. iroda

18,00

Intézőlak Major 11. 3. iroda

17,00

Inkubátorház Major 11. Raktárépület

204,66

1

A 3. § a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (1) bekezdése a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § a) pont, 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 7. § (3) bekezdése a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 7. § (6) bekezdése a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 15. § (3) bekezdés a) pontja a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 15. § (3) bekezdés b) pontja a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 15. § (3) bekezdés c) pontja a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 15. § (3) bekezdés d) pontja a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 15. § (4) bekezdése a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 18. §-t a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 25. §-t a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

12

A 26. §-t a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

13

A 27. §-t a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

14

A 28. §-t a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

15

Az 1. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 2. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 3. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 4. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.