1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Szabadkígyós Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

2. § (1) A bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja (továbbiakban: bérbeadó).

(2) A döntést követően a szerződést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester köti meg.

3. § (1) A lakások bérbeadásának jogcímei:

(2) A képviselő-testület határozza meg, hogy a lakások bérbeadási jogcímei közül melyik élvez elsőbbséget.

(3) ^[2] a) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas [Lt. 7. § (2) bekezdés] állapotban történő visszaadásának biztosítékául a szerződés megkötésekor történő, a Ptk. 207-271/A. §-aiban meghatározott óvadékot kell a bérlőnek megfizetni.

4. § (1) ^{[4] [5][6]} Szociális helyzete alapján lakásbérlésre jogosult az a család, személy, személyek, akiknél a családban, vagy az együtt költöző személyek esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 175. 000 Forintot nem haladja meg.

(2) ^[7] A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó havi jövedelemtől függetlenül - nem adható lakás bérbe annak, aki a vele együttköltöző személyeket is figyelembe véve:

5. § (1) ^[9]Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat (bérbevételi ajánlat) benyújtását megelőző 3 havi jövedelmet kell alapul venni.

(2) A jövedelem igazolásának, illetve számításának alapja:

6. § (1) Az a kérelmező, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérbevételi ajánlatot tehet a polgármesteri hivatalnál (továbbiakban: hivatal).

(2) A bérbevételi ajánlatot a hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) A bérbevételi ajánlatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

7. § (1) Amennyiben nincs nyilvántartott igénylő, a polgármester köteles meghirdetni a nyugdíjasházban megüresedő lakásokat a megüresedéstől számított 30 napon belül.

(2) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázati ajánlatok benyújtása folyamatos.

(5) Egyenlő feltételek fennállása esetén előnyt élvez:

(6) Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.

8. § (1) A nyugdíjasházba csak rendszeres nyugellátásban részesülő személy(ek) költözhetnek be.

(2) Az apartmant egyedülélő, illetve egyedülálló személy is igénybe veheti.

(3) Együttköltözés esetén a beköltözők elsősorban házastársak, élettársi kapcsolatban élők vagy testvérek lehetnek.

(4) A nyugdíjasház lakásbérletére való jogosultság megállapításának alapfeltétele, hogy a beköltöző lakástulajdonnal, vagy 50 %-os lakásra vonatkozó tulajdoni joggal, illetve haszonélvezettel, továbbá önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkezhet.

(5) A bérleti jogviszony határozatlan időre jön létre – a bérlő haláláig -, illetve a bérlő vagy a bérbeadó részéről történő felmondásig áll fenn. A bérleti jogviszony nem örökölhető és másra át nem ruházható. Bérlő Ellátási Szerződést és Lakásbérleti Szerződést köt Bérbeadóval.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel megkötött szerződés 3 hónapon belül mindkét fél részéről indoklás nélkül felbontható.

(7) A beköltözők számára a bérbeadó –a szerződés keretei mellett, igény szerint- az alábbi ellátás feltételeit biztosítja:

(8) Bérbeadó az étkeztetést és házi segítségnyújtást – a személyes gondoskodás keretein belül - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv), illetve ennek végrehajtására kiadott helyi rendeletében szabályozott feltételek szerint biztosítja.

(9) Bérbeadó gondoskodik a nyugdíjasházban élők orvosi ellátásáról a szabad orvosválasztás jogának tiszteletben tartása mellett, az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően.

(10) A nyugdíjasházban élők (hozzátartozóik) részére – igény esetén - saját költségükre szabadidős programokat, kirándulásokat szervez a bérbeadó.

9. § (1) A nyugdíjasház bérlői a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat fizetnek, melynek mértékére az Sztv., illetve a helyi szociális rendelet az irányadó. A bérlők a nyugdíjasház üzemeltetési, fenntartási költségeinek fedezéséért is díjfizetésre kötelezettek, melynek mértékéről a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

(2) A 9. § (7) bekezdésében részletezett ellátásokért – azok igénybevétele esetén - külön díjazást kell fizetni.

11. § Az e rendelet szerinti lakások esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni:

12. § A bérleménnyel, a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés az irányadó.

13. § (1) ^[15] A lakás

(2) A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően előbérleti joga van.

(3) Szociális jellegű bérlakás esetében a bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítani, hogy a bérlő – jövedelmi, vagyoni helyzete alapján - továbbra is rászorulónak minősül e.

(4) A szociális rászorultság változatlan fennállása esetében a lakásbérleti szerződést a bérlő kérésére az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül újabb határozott időtartamra kell meghosszabbítani.

(5) ^[16] Ha bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a lakásbérleti jogviszonyt megszüntetheti.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozott időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

15. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.

(2) A lakás használatával felmerülő szolgáltatás (víz, szennyvíz, villany, gáz, szemétszállítás stb.) díjait a lakbér nem tartalmazza, e szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg.

17. § A bérlő a lakbért havonta, minden 10. napjáig egy összegben előre köteles megfizetni.

18. § (1) Lakbértámogatást az a bérlő (bérlőtárs) igényelhet, aki szociális jelleggel bérbevételi ajánlatot tehet.

(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet a hivatalnál lehet előterjeszteni, a kérelem tárgyában a polgármester dönt.

(3) ^[22] A lakbértámogatás havi összege 2500 Ft.

(4) ^[23] Lakbértámogatásra jogosult:

(5) A kérelem évente két alkalommal nyújtható be.

(6) A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) ^[24] A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-8 hónap közötti időtartamra a lakásra megállapított lakbér összegének kétszeres összege, 9-14 hónap közötti időszakra a lakók lakbérének háromszoros összege, a 15. hónaptól kezdve a lakók lakbérének négyszerese.

(4) ^[25] Ha a jogcím nélküli lakáshasználók – a vele együttlakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A lecsökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó (2) bekezdésében említett személyek esetében legkésőbb az emelt használati díj megállapítását követő 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti pert megindítani.

20. § (1) Lakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lakás céljára adható bérbe, más célú hasznosításához hozzájárulás nem adható.

(2) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladatok ellátása érdekében - csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

21. § (1) Lakásra a házastársak közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelemre - a bérlővel együttlakó szülőjével (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjével), gyermekével (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekével), valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokájával lehet kötni feltéve, ha azok

22. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultak legalább komfort nélküli lakás adható bérbe. Ha az elhelyezésre jogosult kiskorú gyermekkel együtt költözik, legalább félkomfortos lakást kell részére felajánlani a 8. § szerinti mértékben.

(2) Az elhelyezésre jogosultnak másik lakás csak akkor adható bérbe, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

23. § Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

24. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Ha a cserét végrehajtó felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserét végrehajtó feleket a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakról eltérő tartalmú bérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

25. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 23-27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

26. § (1) A helyiségek bérleti jogát a bérbeadó által meghatározott tevékenységekre határozott időre pályázat útján lehet megszerezni.

(2) A pályázattal határozott időre történő bérbeadás legrövidebb időtartama 5 év. Ennél rövidebb időtartam akkor lehet, ha a bérlő azt kéri és a felek rövidebb időtartamban állapodnak meg.

27. § (1) Helyiségre bérleti szerződést azzal a természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal köthető, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb és a (2) bekezdés szerint meghatározott alsó összeget meghaladó összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(2) A bérleti díj alsó határát minden évben a képviselő-testület határozza meg.

(3) A hasznosítható üres helyiségre – a megüresedéstől számított 30 napon belül a kábeltelevízióban és a helyi újságban - pályázatot kell kiírni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

28. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

29. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt időpontban, felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérlő szükség szerint köteles gondoskodni:

30. § (1) A bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére csak akkor köteles másik helyiséget biztosítani, ha abban a szerződéskötéskor megállapodtak.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

31. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

32. § (1) E rendelet a 2005. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló, a 9/2003 (III. 25.), a 19/2003 (IX. 23.), a 23/2003 (XII. 19.), a 28/2004 (XI. 30.), valamint a 8/2005 (II. 22.) számú rendeletekkel módosított 5/2002 (III. 11.) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, szolgálati férőhelyek béréről és a lakbértámogatásról szóló, a 27/2004 (XI. 30.) számú rendelettel módosított 25/2000 (XI. 2.) számú helyi önkormányzati rendeletek.

(3) ^[26] „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”