Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a helyi viszonyok rendezésére Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint elidegenítésére a következő rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§ (1) [1]A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakásokra, valamint a Közszolgálati Szállókra.

 (2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás bérletére, illetőleg elidegenítésére.

 (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: lakástv.) rendelkezései az irányadók.

II. Fejezet

A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

2.§ (1) Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlését (továbbiakban: közgyűlés) megilleti és terheli az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő lakások (továbbiakban: lakás) tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a közgyűlés illetve e rendelet felhatalmazása alapján Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága (továbbiakban: bizottság), valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) hatáskörébe tartozik.

(3) [2]A közgyűlés az e rendeletben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával megbízási szerződés útján a SZOLLAK Kft-t (továbbiakban: lakás-üzemeltető) bízza meg.

(4) Ha e rendelet nem jelöli meg a tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetet (személyt), a jogok és kötelezettségek a polgármestert illetik, illetve terhelik.

(5) [3] A tulajdonosi jogok gyakorlásához szükséges előkészítő feladatokat e rendeletben meghatározott módon Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Támogatások Osztálya (továbbiakban: Szociális Támogatások Osztálya), és a Vagyongazdálkodási Osztály (továbbiakban: Vagyongazdálkodási Osztály) látja el.

MÁSODIK RÉSZ

A lakásbérlet szabályai

III. Fejezet

Lakás bérbeadásának általános feltételei

3.§ [4]

4.§ (1) [5]Lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam állampolgára, vagy

b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy

c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személy.

 (2) Házastársak és élettársak esetében elegendő a felek egyikének rendelkeznie az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel.

(3) [6]A bérbeadás során a bérbeadó a szolnoki bejelentett lakóhellyel, vagy szolnoki bejelentett lakóhellyel és szolnoki bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Szolnokon tartózkodó nagykorú személyt előnyben részesítheti.

5.§ [7]

6.§ (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a lakás bérleti jogának megpályázása, illetve kérelmezése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:

a) [8]az ország területén 1/1 tulajdoni arányban lakás tulajdonával, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával rendelkezik; házastársak, élettársak olyan közös lakás tulajdonával rendelkeznek, ahol a tulajdoni hiányaduk összege az 1/1 tulajdoni arányt eléri,

b) [9]az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötvenszeresét meghaladó értékű lakásnak nem minősülő egyéb ingatlan tulajdonjogával rendelkezik,

c)[10] az ország területén önálló állami vagy a (3) bekezdés kivételével önkormányzati lakás bérletével rendelkezik,

d) pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé,

e) [11]

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kizáró tényezőket az együttköltöző személyek vonatkozásában is vizsgálni és alkalmazni kell.

(3) [12] Az (1) bekezdés c) pontja alól kivételt képez az a pályázó, lakásigénylő, aki Szolnok városában önkormányzati lakás bérletével rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja alól kivételt képez az 1/1 arányban haszonélvezeti joggal terhelten örökölt és a haszonélvező által lakott lakás, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakásrész.

(5) [13]

IV. Fejezet

Lakás bérletére irányuló kezdeményezés

7.§ (1) Önkormányzati lakás bérleti jogával kapcsolatos kezdeményezés történhet pályázati úton, vagy kérelem alapján az e rendeletben meghatározott esetekben.

(2) A kérelmet, illetve a pályázatra a jelentkezési lapot a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott tartalommal a Szociális Támogatások Osztályához lehet benyújtani.

(3) Házastársak, élettársak lakás bérbeadására kiírt pályázatra jelentkezési lapot, illetve kérelmet kizárólag együttesen nyújthatnak be.

(4) [1]Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot. A nyertes pályázó bérleti szerződést egy lakás bérletére köthet.

8.§ (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a bérbeadás jogcímét,

c) a bérbeadás feltételeit,

d) a bérbeadásra meghirdetett üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, szobaszámát, műszaki jellemzőjét,

e) a lakás megtekintésének idejét,

f) a bérleti jogviszony időtartamát,

g) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,

h) a pályázati ajánlat (jelentkezési lap) benyújtásának módját és határidejét,

i) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét és módját,

j) e rendelet 7.§-ának (4) bekezdésében meghatározott felhívást,

k) [2]felhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén, a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni,

l) [3]felhívást arra vonatkozóan, hogy a bérlő általi felújítással bérbe adott lakás megpályázása esetén a pályázat érvényességének feltétele a lakás megtekintése.

(2) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapnak tartalmaznia kell:

a) a megpályázott lakás címét,

b) [4]a pályázó alapvető személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, családi állapotát), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,

c) [5]a pályázóval együttlakó és együtt költöző személyek alapvető személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, családi állapotát), hozzátartozói minőségét,

d) a pályázó és a vele együttköltöző személyek e rendeletben meghatározott vagyon- és jövedelemnyilatkozatát, a vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetről, családi állapotról szóló igazolásokat, valamint a pályázó - a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló - lakhatásának jogcímét, a lakott lakás adatait,

e) a bérbeadás jogcímétől függően az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat,

f) [6]

g) a bérbeadás feltételeinek elfogadását,

h) [7]

i) [8]a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén, a bérleti szerződés fennállása alatt a részére bérbeadott lakásban életvitelszerűen lakik.

(3) [9]Azok a pályázatok, melyek a pályázati kiírásnak nem felelnek meg, érvénytelenek.

9.§ (1) A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:

a) [10](A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:)

a) a jövedelmi viszonyokat a pályázó, kérelmező, a lakás bérleti jogának megpályázása vagy kérelmezése időpontját megelőző – saját és a vele együttköltöző személyek - havi jövedelmére vonatkozó nyilatkozattal és

aa) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,

ab) egyéni vállalkozásból eredő jövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és osztalék jövedelmet APEH által kiállított igazolással,

ac) munkanélküli ellátást a megállapító, megszüntető határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, a Munkaügyi Központ erről szóló igazolásával,

ad) [11]amennyiben a pályázó, illetve kérelmező rendelkezik gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzéssel, ítélettel, gyámhatósági jegyzőkönyvvel, azok másolatával, gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap kifizetési csekkszelvényével, vagy a kérelmező nyilatkozatával a tartásdíj összegére vonatkozólag

ae) egyéb jövedelmet (pl. családi pótlék, GYES, szociális támogatások, stb.) a folyósító által kiállított igazolással.

b) Az ingatlanvagyont

ba) építési telek- és egyéb ingatlantulajdont fél évnél nem régebbi adó és érték bizonyítvánnyal,

lakástulajdon esetén a lakás hiteles tulajdoni lapjának másolat, vagy egyszerűsített határozat-szemle bemutatásával.

c) A hozzátartozói minőséget

ca) elvált családi állapot esetén a jogerős bírósági ítélettel, végzéssel,

cb) élettársi kapcsolat esetén közjegyző előtt tett nyilatkozat másolatával

igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a pályázat, kérelem elbírálására szolgálnak. Nem hozhatók nyilvánosságra a pályázó, kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyát, családi állapotát érintő, az egészségi állapotra vonatkozó, valamint egyéb személyes adatai. Személyazonosító adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

(3) [12]Bérlő általi felújítással bérbeadott lakás megpályázása esetén csatolni kell a lakásüzemeltető igazolását a lakás megtekintéséről.

[13](4) Bérlő általi felújítással bérbe adott lakás megpályázása esetén amennyiben a pályázati kiírás a rendeltetésszerű használat kialakítására is kiterjed, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik a kialakításhoz szükséges anyagi fedezet legalább 50%-val.

10.§ (1) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapon, illetve a kérelemben szereplő adatok valódiságát a Szociális Támogatások Osztálya jogosult ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés a munkáltató, és az igazolásokat kiállító szervek megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel, illetve a pályázó (kérelmező) meghallgatásával történhet.

[14](3)  Ha a pályázat a lakás rendeltetésszerű használatának kialakítására is kiterjed az önkormányzat a pályázat benyújtását követő 15 napon belül a pályázónál környezettanulmányt végez.

10/A. § [15](1) A 11.§ (2) bekezdés a) pontjában rögzített bérbeadási típusok esetén a lakáshoz jutás feltétele, hogy a lakásigénylő önkormányzati lakás bérletére kérelmet nyújtson be és az általános bérbeadási feltételeknek megfeleljen.

(2) A polgármester a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében lakásigénylési névjegyzéket készít.

(3) A névjegyzékbe történő vétel érdekében az (1) bekezdésben foglalt kérelemhez a 9.§ (1) bekezdésében foglalt igazolásokat kell csatolni.

(4) A kérelem benyújtása folyamatos.

(5) Az általános bérbeadási feltételeknek megfelelő kérelem a benyújtástól számított 1 évig érvényes.

(6) A polgármester a kérelem befogadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesítési a lakásigénylőt.

(7) Ha a kérelem benyújtásának időpontjától a bizottság döntéséig több mint hat hónap eltelt, a bérleti szerződés csak a jogosultsági feltételek megléte esetén köthető meg.

V. Fejezet

Lakás bérlőjének kiválasztása

11.§ (1) A lakásüzemeltető az üres lakásokról minden hónap 5. napjáig tájékoztatást küld a Szociális Támogatások Osztályának és a Vagyongazdálkodási Osztálynak.

(2) [16]Üres lakások bérlőjének kiválasztása az alábbiak szerint történik:

a) a 13. § a), ba), bi) és bj) pontjaiban rögzített jogcímek esetén kérelemre,

b) a 13. § bb) és bh) pontjaiban rögzített jogcímek esetén pályázat útján,

[17]c) a 13.§ bc), bd), be), bg), bk), bl), bm), bn), bo) és bp) pontjaiban rögzített jogcímek esetén egyedi kérelemre,

d) 13. § bf) pontjában rögzített jogcím esetén a bérlőkijelelő szerv döntése alapján,

e) 13. § br) pontjában rögzített jogcím esetén megállapodás alapján.

(3) [18]

(4) [19]

(5) [20]

(6) [21]

11/A.§ [22](1) A polgármester minden hónap 15. napjáig közzéteszi a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, valamint a www.szolnok.hu honlapon az üres lakások bérbeadására irányuló pályázati kiírást, vagy tájékoztatást arról, hogy az adott hónapban pályázat útján bérbe adható lakás nincs.

(2) A jelentkezési lapok benyújtásának határideje a pályázati kiírás kifüggesztése hónapjának 25. napja. Hiánypótlásra a kifüggesztés hónapjának utolsó napjáig van lehetőség, melyet szintén a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani.

[23](3) A pályázati eljárás lefolytatása alatt a lakásüzemeltető gondoskodik arról, hogy a lakást a következő bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vehesse át, kivéve önkormányzati bérlakásban bérlő általi felújítás során rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén.

 (4) Üres lakások pályázati úton való bérbeadásáról a bizottság legkésőbb a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét követő második - munkaterv szerinti - ülésén dönt.”

11/B. §[24] (1) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér (lakbérrel együtt fizetendő víz-csatornadíj), valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő a szerződés megkötésekor - az ismételt bérbeadás kivételével - óvadékot köteles fizetni, az alábbi nem szociális helyzet alapján történő bérbeadási jogcímek esetén:

a) fiatalok részére biztosított garzonlakás bérbeadása,

b) önkormányzati érdekből történő bérbeadás,

c) a Szolnok Hazavár Programban való részvétel alapján történő bérbeadás,

d) az 55 év felettiek részére garzonlakásban történő bérbeadás,

e) nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérbeadása.

[25](2) Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, melyet a leendő bérlő forintban a bérbeadó által meghatározott számlára fizet. Az óvadék mértéke három havi lakbér mértékének megfelelő összeg.

 (3) Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződés tartalmazza. A bérleti szerződésben a felek megállapodhatnak abban is, hogy ha az óvadék az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek kielégítésére elegendő fedezetet nyújt a bérlő a fennmaradó összeg vonatkozásában engedményező nyilatkozatot tehet a bérleménnyel összefüggő hátralékos közüzemi díjak szolgáltató részére történő kifizetésére.

(4) A befizetett óvadékot a bérbeadó használhatja, azonban a bérbeadó köteles a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 60 napon belül az óvadék összegével a bérlő felé elszámolni.

(5) Ha a bérlő a lakást a lakásbérlet megszűnésekor a leltár szerint feltüntetett tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta, és az (1) bekezdésben foglaltak jogcímén a bérbeadó felé tartozás nem áll fenn, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Amennyiben a nem rendeltetésszerű használatból eredően a bérlő a bérbeadónak kárt okozott és az óvadék összege ezt nem fedezi, a bérlő köteles a károkat a bérbeadónak megtéríteni.

(6) A bérlő elhalálozása esetén az óvadék összegével kapcsolatban a Ptk-nak az öröklési jog általános szabályaira vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

[26](7) [27]

 (8) A bérlakás elidegenítése esetén az óvadék a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása alapján kerül a vételárba beszámításra.

(9) Megállapodás hiányában az óvadékkal kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.”

12.§ (1) [28] A bizottság a bérbeadás feltételeinek megfelelő pályázók, lakásigénylők közül, lakásonként az első három helyre - a Szociális Támogatások Osztályának előkészítése alapján - bérlőjelöltet sorol. A bizottság az első helyre sorolt pályázót, lakásigénylőt további lakások vonatkozásában második, harmadik helyre nem sorolja.

(2) [29] A bizottság döntéséről a Szociális Támogatások Osztálya a bizottság által első helyre sorolt személyt értesíti, hogy a bérleti szerződés megkötése céljából a döntést tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetőt keresse fel. Amennyiben az első helyre sorolt személy önkormányzati bérlakás bérlője, a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek a szerződéskötés napján lakbértartozása nincs, illetve a lakásüzemeltető felé igazolja, hogy a bérlakással kapcsolatos közüzemi hátralékkal nem rendelkezik.

 (3) [30]Költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérbeadásánál a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő a pályázatában - a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére - meghatározott pénzösszeg megfizetését igazolja.

(4) [31]  A Szociális Támogatások Osztálya a második és harmadik helyre sorolt lakásigénylőt abban az esetben értesíti, ha a szerződés megkötése a bizottság által előző helyre sorolt lakásigénylő visszalépése miatt meghiúsul. Ebben az esetben a lakásüzemeltető a második, ennek visszalépése estén a harmadik helyre sorolt lakásigénylővel köti meg a szerződést. A pályázó, lakásigénylő visszalépésének minősül az is, ha a szerződést azért nem lehet határidőben megkötni, mert a pályázó, lakásigénylő a szerződéskötés helyén nem jelenik meg, és távolmaradását előre nem jelzi, illetve 5 munkanapon belül nem igazolja.

 (5) [32]A bizottság a nem nyertes pályázókat bérlőjelöltnek nem sorolja. A döntésről a pályázókat a Szociális Támogatások Osztálya a döntést követően értesíti.

(6) A szerződés megkötésekor a lakásüzemeltető átadja a bérlő számára a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő lakást.

(7) A bérlőnek a birtokba vételt követő 10 munkanapon belül a bérbe adott lakásra vonatkozóan lakóhelyet kell létesítenie.

(8) [33] Ha a szerződés megkötése a három bérlőjelölt közül egyikkel sem valósul meg, a polgármester a következő pályázati kiírás alkalmával új pályázatot hirdethet az üresen maradt lakásra vagy a bizottság a lakás bérbeadásáról a soron következő ülésén dönt.

(9) [34]Abban az esetben, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötésétől számított 60 napon belül a szerződést megszünteti és a lakást leadja, a lakásüzemeltető a bizottság által második helyen jelölt pályázóval, lakásigénylővel köti meg a szerződést.

[35]12/A.§ A lakásbérleti szerződés megkötésének időpontjában a kérelmezők, pályázók a szerződés tárgyát képező bérlakáson túli önkormányzati lakások bérletére irányuló lakáskérelmei, pályázatai megszűnnek, illetve érvényüket vesztik.

HARMADIK RÉSZ

A bérbeadás jogcímei

13.§ [1]A lakások bérbeadása az alábbi jogcímek szerint történik:

a) Szociális helyzet alapján

aa) szociális bérlakásban,

ab) fiatalok házában lévő szociális bérlakásban,

b) Nem szociális helyzet alapján

ba) fiatalok részére biztosított garzonlakásban,

bb) önkormányzati bérlakásban költségviseléssel,

bc) szolgálati lakásban,

bd) Közszolgálati Szállón,

be) önkormányzati érdekből,

bf) bérlő-kijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

bg) Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján,

bh) önkormányzati bérlakásban bérlő által felújítással,

bi) 55 év felettiek részére garzonlakásban,

bj) önkormányzati bérlakásban,

bk) bérlő által lakott lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadása,

bl) csereszerződés alapján,

bm) törvényben előírt kötelezettség alapján,

bn) bérleti jogviszony folytatása keretében,

bo) jogcím nélküli lakáshasználónak jelen rendelet alapján,

bp) krízishelyzet alapján méltányosságból,

br) bérlő-meghatározási jog alapján.

VI. fejezet

Bérbeadás szociális helyzet alapján

1. Szociális bérlakásban

14.§ [2] (1) Szociális bérlakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában - a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló - családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg és az általános bérbeadási feltételeknek megfelel.

(2) [3]

(3) A szociális bérlakások felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

15.§ [4]A bizottság az üres szociális bérlakást határozott időre, 5 évre adja bérbe.

16.§ (1) [5]Szociális bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

(2)[6] Szociális bérlakás ismételt bérbeadására az a bérlő, lakáshasználó jogosult, akinek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtása időpontjában – a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló – családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg, az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, valamint a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, illetve a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött.

 (3) [7]A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,

b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy e rendelet szerint szociális bérlakás bérbeadására jogosult, valamint

c) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat.

(4) [8]Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a polgármester a lakást a kérelmező részére ismételten bérbe adja 5 évre. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

(5) [9]

17.§ [10] (1) Amennyiben a 2011. július 1-jét megelőzően - az 1. számú mellékletben felsorolt lakások bérlői, használói kivételével - szociális alapon bérbeadott lakás bérlője, használója a 16.§ (2) bekezdése szerint szociális helyzet alapján nem jogosult az általa jelenleg lakott lakás ismételt bérbeadására, de megfelel a 62/D. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek, kérelmére a lakást a polgármester 5 évre bérbe adja.

(2) Az (1) bekezdés szerint bérbeadott lakás bérbeadási jogcíme: nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásban.  

(3) Amennyiben a lakás további bérbeadására nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

17/A.§ [11]

2. Fiatalok házában lévő szociális bérlakásban

18.§ (1) [12]A fiatalok házában lévő szociális bérlakások - takarékosságra ösztönzéssel – egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok és élettársak átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások.

(2) [13] Fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérletére azok az egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok és élettársak jogosultak, akiknek a kérelem benyújtásának időpontjában - a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló - családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át nem haladja meg és az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.

(3) [14]

(4) [15]

(5) [16]A fiatalok házában lévő szociális bérlakások felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

19.§ [17]A bizottság az üres fiatalok házában lévő szociális bérlakást határozott időre, 1 évre adja bérbe.

20.§ (1) [18]A fiatalok házában lévő szociális bérlakások bérletére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell lakáscélú előtakarékosságra vonatkozó nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint az egyedülálló kérelmező vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárral - havonta rendszeresen tízezer forint elhelyezésére vonatkozó - lakáscélú előtakarékossági szerződést köt. Abban az esetben, ha a kérelmezők házastársak, élettársak, a nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárral - havonta rendszeresen legalább húszezer forint elhelyezésére vonatkozó - lakáscélú előtakarékossági szerződést kötnek.

(2) A fiatalok házában lévő szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele a lakáscélú előtakarékossági szerződés megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.

21.§ (1) [19]Fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

(2) [20] Fiatalok házában lévő szociális bérlakás ismételt bérbeadására az a bérlő, lakáshasználó jogosult, aki a fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérbeadási feltételeinek megfelel, a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a lakáscélú előtakarékosságot időarányosan teljesítette és vállalja a fennálló lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített havi összeg bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését.

 (3) Abban az esetben, ha a bérleti jogviszony ideje alatt a bérlő lakásépítés céljából építési telket vásárol és az ingatlan értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázszorosát, - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a bérlő jogosult az általa lakott önkormányzati bérlakás ismételt bérbeadására.

(4) [21]Ismételt bérbeadás esetén a jogosultsági feltételek közül az életkort nem kell vizsgálni.

22.§ (1) [22]A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) [23]azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az önkormányzat hatályos rendelete szerinti jogosultsági feltételeknek megfelel,

b) [24]a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat, valamint a lakáscélú előtakarékosság időarányos teljesítéséről szóló hivatalos igazolást,

c) amennyiben a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő telket vásárol, annak igazolását, hogy az lakásépítési célú építési telek, és értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázszorosát.

(2) [25]Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában a 21.§ (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a polgármester a lakást - legfeljebb négy alkalommal - a kérelmező részére 1 évre ismételten bérbe adja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

23.§ [26]A házastárs, élettárs halála esetén az özvegy részére a 21-22.§  szerint akkor adható bérbe ismételten a bérlakás, ha az ott szabályozott feltételeknek megfelel és vállalja az általa korábban kötött lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített havi összeg bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését.

24.§ [27]Bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén a bérlakás változatlan feltételekkel bérbe adható azon bérlőtárs részére, aki vállalja az általa korábban kötött lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített havi összeg bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését

25.§ [28]Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban üresen, tisztán a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

26.§  [29](1) A bérlő a lakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja testvérét, azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, valamint az élettárs együttköltöző gyermekeit.

 (2) Polgármester hozzájárulásával történő befogadás esetén e rendelet 82.§-ának (3)-(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

[30]26/A.§ Ezen alcím alkalmazásában fiatal házaspárok, azok a nagykorú házastársak, akik közül az egyik fél a 35. életévet még nem töltötte be. Ezen alcím alkalmazásában fiatal élettársak, azok a nagykorú élettársak, akik közül az egyik fél a 35. életévet még nem töltötte be, és akik élettársi kapcsolatukat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolták.

[31]26/B. § A fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérlője, illetve jogcím nélküli használója részére másik fiatalok házában lévő szociális bérlakás nem adható bérbe. E rendelkezés a bérlők lakáscseréjére nem vonatkozik.

VII. Fejezet

Bérbeadás nem szociális helyzet alapján

3. Fiatalok részére biztosított garzonlakásban

27.§ (1) [32]Fiatalok részére biztosított garzonlakás bérletére azok az egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok, élettársak jogosultak, akik az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.

(2) Fiatalok részére biztosított garzonlakás csak méltányolható mértékű lakásigény fennállása esetén adható bérbe.

28.§[33] A fiatalok részére biztosított garzonlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.

29.§ [34]Fiatalok részére biztosított üres garzonlakást a bizottság határozott időre, 5 évre adja bérbe.

30.§ [35]Fiatalok részére biztosított garzonlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

31.§ [36](1) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő, lakáshasználó a hatályos rendelet szabályozása szerint fiatalok részére biztosított garzonlakás bérletére jogosult,

b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.

(2) [37] Fiatalok részére biztosított garzonlakás ismételt bérbeadására az a bérlő, lakáshasználó jogosult, aki a fiatalok részére biztosított garzonlakás bérbeadási feltételeinek megfelel, a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött.

 (3)[38] Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a polgármester a lakást – legfeljebb egy alkalommal – a kérelmező részére 5 évre ismételten bérbe adja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

32.§ [39](1) Fiatalok részére biztosított garzonlakás bérlője, lakáshasználója kérelmezheti a lakás 62/D.§ (6) bekezdése szerinti nem szociális helyzet alapján történő bérbeadását, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában 35. életévét betöltötte vagy 10. éve lakik a lakásban. A lakásüzemeltető erről a lehetőségről a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt.

(2) A garzonlakás nem szociális alapon történő bérbeadására az a bérlő, lakáshasználó jogosult, aki a 62/D.§ (6) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelel. A lakást a polgármester határozott időre, 5 évre adja bérbe.

(3) Az (1) bekezdés szerint bérbeadott lakás bérbeadási jogcíme: nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásban.  

(4) Amennyiben további bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

33. § [40]A garzonlakások felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

34.§ [41] Ezen alcím alkalmazásában fiatal házaspárok, élettársak a nagykorú, 35. életévüket be nem töltött házastársak, valamint azok a nagykorú, 35. életévüket be nem töltött személyek, akik élettársi kapcsolatukat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolták.

4. [42]Önkormányzati bérlakásban költségviseléssel

35.§ [43]Önkormányzati bérlakás költségviseléssel történő bérbeadásra való kijelölésről a polgármester dönt.

36.§ [44]A fiatalok házában lévő szociális bérlakás, valamint a Vegyiművek lakótelepen lévő, állami támogatással átalakított lakás költségviseléssel nem adható bérbe.

37.§ [45](1) Költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére az a személy jogosult, aki a bérbeadás e rendeletben foglalt általános feltételeinek megfelel.

(2) Az önkormányzati bérlakás költségviseléssel történő bérbeadása pályázati úton történik.

(3) A bizottság a lakást - a 39. §-ban foglaltak alapján kiválasztott pályázónak - határozott időre, 5 évre adja bérbe.

(4) [46]A lakás további bérbeadására akkor van lehetőség, ha a bérlő a további bérbeadásra irányuló kérelem benyújtásakor megfelel a 62/D. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek.

38.§ (1) [47]A költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásnak a 8.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségét és azt a legkisebb összeget, mellyel a pályázat benyújtható,

b) azt a felhívást, hogy a pályázatot az nyeri, aki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére a legkedvezőbb ajánlatot teszi,

c) [48]figyelmeztetést, mely szerint a nyertes pályázó a bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának kialakítására befizetett összegre nem tarthat igényt, és az 5 éves határozott idő eltelte után a lakást a továbbiakban akkor kaphatja bérbe, ha a 62/D.§ (6) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelel,

d) felhívást arra, hogy a pályázó tegyen nyilatkozatot jövedelmi, ingatlan-vagyoni viszonyairól, családi állapotáról.

(2) [49]A költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a jelentkezési lapnak a 8.§ (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére vonatkozó ajánlatot.

39.§ A pályázatokat a bizottság bírálja el. A bizottság a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázókat sorolja az első három helyre. Azonos tartalmú ajánlat esetén a bizottság sorsolással dönti el, hogy mely pályázót sorolja előrébb.

40.§ A nyertes pályázó által befizetett összeg Szolnok város költségvetésében a lakásgazdálkodás "karbantartás" során kerül elszámolásra.

41.§ A bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

5. Szolgálati lakásban

[50]42.§ (1) Közfeladatot ellátó szervezet polgármesterhez benyújtott kérelmére önkormányzati bérlakás - a 7. sz. mellékletben felsorolt lakások közül - a közgyűlés egyedi döntésével szolgálati lakásként bérbe adható.

(2) A bérbeadás nem pályázati úton történik, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemre indul.

[51]43.§ (1) Szolgálati lakás bérbeadása történhet a 42.§ (1) bekezdés szerint meghozott egyedi közgyűlési döntésben - jelen rendelet 7. sz. mellékletekben meghatározottaktól eltérően - megállapított egyedi lakbér ellenében.

(2) Szolgálati lakás bérbeadása esetén a bérbeadás időtartamát a közgyűlés a 42.§ (1) bekezdés szerint meghozott egyedi döntésével állapítja meg.

[52]44.§ (1) Szolgálati lakás bérlője az a nagykorú személy lehet, aki a kérelmező szervezetnél munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, Szolnok városában lakás tulajdonával, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával, valamint beépíthető lakótelek, üdülő tulajdonával nem rendelkezik, és lakáshoz juttatását a kérelmező szervezet indokoltnak tartja.

(2) Szolgálati lakás bérbeadása esetén az (1) bekezdésben foglaltak kivételével e rendelet 4.§-ban foglalt jogosultsági feltételeket és 6.§-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

45.§ [53]

6. [54]Közszolgálati Szállón

46.§ [55](1) A Közszolgálati Szálló szobabérlők háza.

(2) [56]Közszolgálati Szállón történő elhelyezés nem pályázati úton történik, azt a Szociális Támogatások Osztályán kell kérelmezni.

47.§ [57](1) Közszolgálati Szállón történő elhelyezésre a 4. számú mellékletben felsorolt intézmények Szolnokon munkát végző azon munkavállalói jogosultak, akiknek elhelyezését a munkáltató intézmény vezetője támogatja.

(2) [58]Közszolgálati Szállón történő elhelyezés esetén a nagykorúság kivételével e rendelet 4.§-ban foglalt jogosultsági feltételeket és 6.§-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

48. § [59](1) Közszolgálati Szállón történő elhelyezés az intézményvezető javaslatára a polgármester döntése alapján 5 éves határozott időre történik, de ezen időn belül legfeljebb addig, amíg a bérlő a javaslatot tevő intézményben dolgozik.

(2) [60]A bérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg a kérelmezővel.

(3) [61]

49.§ [62](1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti az ismételt bérbeadást. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

(2) [63] A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő, lakáshasználó a hatályos rendelet szabályozása szerint Közszolgálati Szállón történő elhelyezésre jogosult,

b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.

50.§ [64] Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában a 47. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, valamint a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a polgármester dönt az ismételt bérbeadásról, mely legfeljebb 2 évre történik. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

50/A.§ [65](1) A bérlő a Közszolgálati Szállón lévő lakóegységbe a polgármester hozzájárulása nélkül házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(2) [66]A bérlő a lakóegységbe az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a polgármester hozzájárulásával befogadhatja még azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

(3) [67]Közszolgálati Szállón lévő lakóegységbe történő befogadás esetén e rendelet 82. §-ának (3)-(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

7. Önkormányzati érdekből

51.§ [68]Önkormányzati érdekből az a személy lehet önkormányzati lakás bérlője, aki nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport-, szociális, gazdasági, társadalmi, közszolgálati, tudományos, továbbá művészeti tevékenységével Szolnok város szolgálatában kiemelkedő munkát végez és Szolnok városban lakás tulajdonával, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával valamint beépíthető lakótelek, üdülő tulajdonával nem rendelkezik.

[69]52.§  Önkormányzati érdekből történő bérbeadás esetén a nagykorúság kivételével e rendelet 4.§-ban foglalt jogosultsági feltételeket és 6.§-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

53.§ [70](1) Önkormányzati érdekből történő bérbeadásra bérlő kiválasztása nem pályázati úton történik, hanem kérelemre a polgármester előterjesztésével, a közgyűlés ágazatilag illetékes - önkormányzati képviselő személyére tett ajánlás esetén valamennyi - bizottságának véleményezését követő közgyűlési döntés alapján.

(2) Önkormányzati érdekből lakás annak adható bérbe, akinek lakás bérbeadására irányuló kérelmét munkahelyi vezetője, felügyeleti szerve, egyesülete, önkormányzati képviselő esetében a polgármester támogatja.

[71](3) A bérbeadás a bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éves határozott időre történik, de legfeljebb ezen időn belül a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonyának, tevékenységének megszűnéséig. A kérelmezőnek a közgyűlés jogosultságot megállapító döntését követő 1 éven belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Amennyiben ennek nem tesz eleget a lakás bérbeadására való jogosultsága megszűnik. A jogosultság megszűnéséről a polgármester a közgyűlést és a kérelmezőt tájékoztatja.

 (4) Az önkormányzati érdekből történő lakás bérbeadására irányuló kérelem tartalmazza az óvadék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

(5) A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni. A szerződést a lakásüzemeltető köti meg a közgyűlési határozatban meghatározott személlyel.

 (6) Ha a bérlőnek az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége megszűnik, a bérlő ezt a tényt a Szociális Támogatások Osztályánál a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

54.§ [72]Ha a kérelmet a közgyűlés zárt ülésen tárgyalja, a pozitív döntésről szóló hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

55.§ (1) [73]Önkormányzati érdekből bérbe adott lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét.

(2) [74]A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő, lakáshasználó a hatályos rendelet szabályozása szerint önkormányzati érdekből lakás bérletére jogosult,

b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.

 (3) [75]Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában az 51. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, valamint a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a közgyűlés a lakást a kérelmező részére legfeljebb 5 év határozott időre, de legfeljebb ezen időn belül a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonyának, tevékenységének megszűnéséig ismételten bérbe adhatja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a közgyűlési határozat kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

56.§ [76]A bérlő a lakásba a 82. § (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a polgármester hozzájárulásával befogadhatja azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, valamint az élettárs együttköltöző gyermekeit.

57.§ Önkormányzati érdekből bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet, a lakás 64.§ szerinti, nem lakás célú hasznosítása kizárt és a lakásra bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.

58.§ A bérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

8. Bérlő-kijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján

59.§ [1]Bérlő-kijelölési, illetve bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás bérlőjének kiválasztása nem pályázati úton történik. A bérlő-kijelölésre, illetve bérlő-kiválasztásra jogosult döntése alapján a polgármester a lakást bérbe adja a kiválasztott, kijelölt személynek. A lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg.

60.§ (1) [2]Az önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály alapján jogosult személyt vagy szervezetet az érintett lakás megüresedését követő 15 napon belül a lakásüzemeltető felhívja jogainak gyakorlására.

(2) A bérlő-kijelölési, illetve bérlő-kiválasztási jog jogosultja a jogának gyakorlására felszólító levél kézhezvételét követő 30 napon belül gyakorolhatja jogát, melynek keretében nyilatkozik:

a) a bérlő személyéről,

b) a megkötendő bérleti szerződés időtartamáról,

c) a szerződés egyéb, általa meghatározni kívánt tartalmi elemeiről.

61.§ [3]

62.§ A bérlő-kijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog biztosítása céljából üresen tartott lakás fenntartási és állagmegóvási költségei a jogosultat terhelik.

9.[4] Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján

62/A. § [5](1) A Szolnok Hazavár Programban történő bérbeadásra az a szolnoki kötődésű felsőfokú végzettségű, 30. életévét be nem töltött személy jogosult, aki szolnoki székhelyű, telep-helyű vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál végzettségének megfelelő munka-szerződés alapján dolgozik, és diplomája kiállításától 5 év még nem telt el, valamint a 6. § (1) bekezdés b) pontja kivételével az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és a Szolnok Hazavár Program portálján regisztrált.

(2) [6]A bérlő kiválasztása nem pályázati úton történik. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani minden év március és szeptember hónap 20. napjáig. A program keretében csak garzonlakások bérbeadására van lehetőség.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát, a munkaszerződést, a munkahelyi vezető ajánlását.

(4) A Szolnok Hazavár Programban történő bérbeadásról a „Szolnok Hazavár Program” Bizottsága javaslata alapján a polgármester dönt.

(5)  [7]A bérbeadás 5 éves határozott időre történik, de legfeljebb ezen időn belül addig, amíg a bérlő munkaviszonya szolnoki székhelyű, telephelyű vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál áll fenn végzettségének megfelelő munkaszerződés alapján.

(6) Ha a bérlő munkaviszonya megszűnik, a bérlő ezen tényt a Szociális Támogatások Osztályánál a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

(7) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően ezen a jogcímen önkormányzati bérlakás bérletére nem jogosult, a bérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.   

(8) A bérlő a lakásba a 82.§ (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a polgármester hozzájárulásával befogadhatja azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

(9) A Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet, a lakás 64. § szerinti, nem lakáscélú hasznosítása kizárt és a lakásra bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.

(10) [8]A Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján bérbe adható lakás bérbeadására irányuló kérelem tartalmazza az óvadék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

(11) [9]A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni. A szerződést a lakásüzemeltető köti meg a bérbeadói nyilatkozatban meghatározott személlyel.

[10] 10.  Önkormányzati bérlakásban bérlő általi felújítással

[11]62/B.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás bérlő általi felújítással történő bérbeadásra való kijelöléséről a polgármester dönt, mely irányulhat

a) értékmegőrző felújításra,

b) rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre.

(2) Fiatalok házában lévő szociális bérlakás, valamint a Vegyiművek lakótelepen lévő, állami támogatással átalakított lakás bérlő általi felújítással nem adható bérbe.

(3) Bérlő általi felújítással bérbe adható önkormányzati lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki a bérbeadás e rendeletben foglalt általános feltételeinek megfelel.

Amennyiben a felújítás a lakás rendeltetésszerű használatának kialakításra is kiterjed a jogosultság további feltétele, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó – a lakásba együtt költözni kívánó személyekből álló – családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, család esetén 250%-át meghaladja.      

(4) Az önkormányzati bérlakás bérlő általi felújítással történő bérbeadása pályázati úton történik.

[12](5) A bérlő általi felújítással bérbe adható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a határozott idő eltelte után a lakást a bérlő ismételten akkor kaphatja bérbe, ha a 62/D. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelel. Ezen felhíváson, valamint a 8.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) értékmegőrző felújítás esetén

aa) a lakásban elvégzendő értékmegőrző felújítások kialakításának tételes műszaki leírását költségbecsléssel együtt,

ab) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázó az értékmegőrző felújítást a bérleti szerződés megkötésétől számított legfeljebb 6 hónapon belül köteles elvégezni,

ac) felhívást arra vonatkozóan, hogy az értékmegőrző felújítás részleges, vagy teljes elmaradása a bérleti szerződés felmondási alapjául szolgál,

ad) figyelmeztetést, mely szerint a nyertes pályázó a lakás értékmegőrző felújítására fordított összegre nem tarthat igényt a bérleti jogviszonya megszűnése esetén sem;

b) rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén

ba) a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel tételes műszaki leírását költségbecsléssel együtt, a számlaköteles munkák és anyagok körét,

bb) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázónak igazolnia kell számlakivonat, banki igazolás, betétkönyv vagy előtakarékossági betét bemutatásával, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges összeg legalább 50%-a a rendelkezésére áll,

bc) tájékoztatást a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei ellentételezéseként a lakbérből biztosított kedvezmény lehetőségéről és mértékéről,

bd) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázó a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételt a lakásüzemeltetővel kötött - felújításra vonatkozó - megállapodás megkötésétől számított legfeljebb 3 hónapon belül köteles elvégezni,

[13]be) felhívást arra vonatkozóan, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel részleges, vagy teljes elmaradása esetén a bérleti szerződés nem kerül megkötésre, ebben az esetben a lakásüzemeltetővel kötött - felújításra vonatkozó - megállapodásban rögzített költségei elszámolásra kerülnek.

[14](6) A pályázatokat a bizottság bírálja el és a lakást határozott időre, az (1) bekezdés a) pontja szerinti felújítás esetén 5 évre, az (1) bekezdés b) pontja szerinti felújítás esetén 10 évre adja bérbe.

 (7) A bérleti szerződésben rögzített értékmegőrző felújításra, vagy a megállapodásban rögzített rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre megállapított idő elteltével a lakásüzemeltető ellenőrzi, hogy a felújítás megtörtént-e.  Amennyiben a felújítás részben vagy teljes egészében elmaradt, a lakásbérleti szerződés nem kerül megkötésre, vagy a lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető felmondja, és mindkét esetben elindítja az eljárást a lakás kiürítésére.

(8) Értékmegőrző felújítás esetén a lakás értékmegőrző felújítására fordított összegre a bérlő nem tarthat igényt a bérleti jogviszonya megszűnése esetén sem.  

(9) Rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén

a) A munkák elvégzéséről a lakásüzemeltető és a nyertes pályázó megállapodást köt, melynek feltétele a lakásüzemeltető felé annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges összeg legalább 50%-a a pályázó rendelkezésére áll.

b) A pályázat nyertese a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának időtartama alatt a megállapodás alapján az ingatlant kizárólag a helyreállításhoz szükséges mértékben használhatja. Ezen időtartam alatt az ingatlan használata során felmerülő költségeket, valamint havonta a lakbérrel azonos mértékű biztosítékot - a bérleti díj fizetési szabályainak megfelelően – a megállapodásban foglaltaknak megfelelően köteles megfizetni.

c) Ha a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételkor a nyertes pályázó nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, a szabályszegéssel okozott kárért teljes mértékben felel.

[15]d) A biztosíték a szerződésszegéssel okozott károk költségeinek fedezetéül szolgál, szerződésszerű teljesítés esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlőnek egy összegben visszafizetésre kerül.

e) Amennyiben a lakás a lakásüzemeltető részére a pályázó, vagy a bérlő részéről visszaadásra kerül, a pályázóval, vagy a bérlővel a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre fordított költségeket el kell számolni.

(10) A lakás ismételt bérbeadására akkor van lehetőség, ha a bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelem benyújtásakor megfelel a 62/D. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek.  

(11) Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető részére bocsátani.

[16]11. 55 év felettiek részére garzonlakásban

62/C.§ (1) 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás bérletére azok az egyedülálló 55. életévüket betöltött személyek, házaspárok, élettársak jogosultak, akik az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.

(2) 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás csak méltányolható mértékű lakásigény fennállása esetén adható bérbe.

(3) Az 55 év felettiek részére biztosított garzonlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.

(4) Az 55 év felettiek részére biztosított üres garzonlakást a bizottság határozott időre, 5 évre adja bérbe.

(5) Az 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

(6) A bérlő az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő a hatályos rendelet szabályozása szerint 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás bérletére jogosult,

b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.

(7) Ha a bérlő, lakáshasználó a további bérbeadásra irányuló kérelem benyújtásakor megfelel a 62/D.§ (6) bekezdésben rögzített feltételeknek, a polgármester a lakást a kérelmező részére 5 évre ismételten bérbe adja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

(8) Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

12. Önkormányzati bérlakásban

62/D. § [17] (1) Nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában - a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló - családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, kettő fő esetén 150%-át, három fő esetén 125%-át, négy vagy több fő esetén 100%-át meghaladja.

(2) A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte.

(3) Az óvadék befizetéséről szóló igazolást legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.

(4) A nem szociális helyzet alapján biztosított üres önkormányzati bérlakást a bizottság határozott időre, 5 évre adja bérbe.

(5) Nem szociális helyzet alapján biztosított önkormányzati bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Szociális Támogatások Osztályához. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

[18](6) Nem szociális helyzet alapján biztosított önkormányzati bérlakás ismételt bérbeadására az a bérlő, vagy lakáshasználó jogosult, aki a kérelem benyújtása időpontjában az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, valamint a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött.

 (7) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni

a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,

b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyekkel igazolja, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, valamint

c) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat.

(8) Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában az (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a polgármester a lakást a kérelmező részére ismételten bérbe adja 5 évre. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.

(9) Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.

13. Bérlő által lakott lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadása

63.§ (1) Bérlő által lakott lakás egy része csak a polgármester előzetes hozzájárulásával használható nem lakás céljára. A nem lakás céljára való használatot a bérlő kérelmezi a Szociális Támogatások Osztályánál. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződést, és meg kell jelölni a használat célját, idejét (mely nem lehet hosszabb, mint a bérleti szerződés időtartama) és a más célú használat indokait.

(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül hozzájárul a lakás egy részének más célú használatához, ha

a) a lakás egyszobásnál nagyobb szobaszámú, továbbá

b) a bérlő, bérlőtárs saját jogán vállalkozói tevékenységet végez, melyhez legfeljebb egy szobát, vagy szobánál nem nagyobb más helyiséget használ fel, és

c) a tevékenység gyakorlása - többlakásos épület esetén - nem zavarja a lakók nyugalmát valamint

d) a nem lakás célú használat nem jár a lakás építési-engedély köteles átalakításával.

(3) A polgármester hozzájárulásának megfelelően a lakásüzemeltető a bérlővel kötött bérleti szerződést módosítja a hozzájárulás kézhezvételét követő 30 napon belül.

(4) A nem lakás célú használat megszüntetésekor a bérlő saját költségén köteles gondoskodni az eredeti állapot visszaállításáról.

64.§ Üresen álló önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

14. Csereszerződés alapján

65.§ [1](1)

(2) [2]Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulásról a polgármester dönt.

66.§ [3]

67.§ [4]

68.§ [5]

69.§ [6]

70.§ [7]

15. Törvényben előírt kötelezettség alapján

71.§ (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy szociális intézménybe való beutalásakor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az intézményből való elbocsátása után másik lakás bérbeadását kérheti a Szociális Támogatások Osztályánál benyújtott kérelmében.

(2) A polgármester határozatlan időre biztosítja a szociális intézményből elbocsátott személy részére méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő és ugyanolyan komfortfokozatú lakás bérletét, mint amilyenről az intézménybe utaláskor lemondott, ha nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója és

a) a kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti, vagy

b) igazolja, hogy bérleti jogviszony megszüntetéséért járó térítést maradéktalanul az intézményi ellátásra használta fel.

(3) A (2) bekezdés alapján a lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a lakásüzemeltető köti meg.

16. Bérleti jogviszony folytatása keretében

72.§ (1) [8]A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy e jogosultság elismerését a polgármestertől kérheti. A kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani.

(2) [9]

73.§  [10]A lakástv. 32. §-ában foglaltakon túl az a személy is jogosult a bérleti jogviszony folytatására, akinek a befogadásához a polgármester hozzájárult és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

74.§ (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakásra a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést köthet.

(2) A lakásbérleti jog folytatására kötött tartási szerződés érvényességéhez a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges, melyet a bérlőnek a Szociális Támogatások Osztályánál írásban kell kérelmeznie.

(3) A tartási szerződéshez a polgármester nem járul hozzá, ha

a) a tartásra vállalkozó személy cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes és törvényes képviselője a tartási szerződés megkötéséhez nem járul hozzá,

b) a tartásra vállalkozó személy cselekvőképes, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik,

c) a tartásra vállalkozó személy vagy házastársa az önkormányzat területén másik beköltözhető lakás tulajdonjogával rendelkezik,

d) a tartásra vállalkozó személy egészségi állapota miatt a tartás teljesítésére nem képes,

e) a bérlő az életkora, egészségi állapota alapján nem szorul tartásra,

f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja,

g) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik.

(4) Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot folytathatja, ha

a) a polgármester a tartási szerződéshez hozzájárult,

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, és

c) a polgármester hozzájárulásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

(5) A bérleti jog folytatására befogadás alapján jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.

17. Jogcím nélküli lakáshasználónak jelen rendelet alapján

75.§ (1) A bérleti jogviszony helyreállítható azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásnak korábban bérlője volt és bérleti szerződése lakbérhátralék felhalmozása vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra.

(2) [11]A jogcím nélküli lakáshasználónak, amennyiben

a) az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik,

b) a lakbértartozását és használati díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti,

c) a közüzemi díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást köt,

d) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,

e) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó e rendelet szerinti feltételeknek továbbra is megfelel, és

f) a bérleti szerződéses feltételeket vállalja,

a tartozásának kiegyenlítését követően a Szociális Támogatások Osztályához kérelmet kell benyújtania a bérleti jogviszony helyreállítása érdekében.

 (3) A (2) bekezdésében fennálló feltételek megléte esetén a polgármester a jogcím nélküli lakáshasználónak az általa használt lakást a vele korábban határozott időre kötött bérleti szerződésben megjelölt időpontig, határozatlan idejű bérleti szerződés esetén legfeljebb 5 éves határozott időre újból bérbe adja. Az erre vonatkozó szerződést a lakásüzemeltető köti meg a jogcím nélküli lakáshasználóval.

(4) [12]

(5)  [13]Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személyek laknak, illetve azzal, aki az adósságkezelési tanácsadóval nem működött együtt.

75/A. § [14](1) Amennyiben a bérleti jogviszony közös megegyezéssel - külön jogszabályban szabályozott - lakásvásárlási és lakásépítési kedvezmény igénylése miatt szűnik meg, de az adás-vétel nem jön létre, és ezt a volt bérlő hitelt érdemlő módon igazolja, a bérleti jogviszony a megszűntetésétől számított 90 napon belül helyreállítható az eredeti időpontig, határozatlan idejű szerződés esetén legfeljebb 5 évre.

(2) A bérleti jogviszony helyreállításának további feltétele, hogy a volt bérlő nem rendelkezik lakbér-, illetve közüzemi díjhátralékkal, valamint megfelel az általános bérbeadási feltételeknek.”

75/B. § [15]

76.§ [16]

18.  Krízishelyzet alapján méltányosságból

76/A. §

(1) Egyéni krízishelyzetek kezelésére a polgármester önkormányzati lakás bérletére soron kívül, méltányosságból bérlőt jelölhet.

(2) A bérbeadás időtartama legfeljebb egy év.

(3) [17]

(4) A polgármester negyedévente tájékoztatja a bizottságot az (1) bekezdésben rögzített döntéseiről.

(5) [18]

(6) [19]Krízishelyzet alapján történő bérbeadás esetén e rendelet 6.§-ában foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

[20](7) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bizottságtól kérheti az általa lakott lakás bérbeadását. A bizottság az 1. számú mellékletben szereplő lakások tekintetében a 16. § (2) bekezdésében, a 7. számú mellékletben szereplő lakások esetén a 62/D. § (6) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén a lakást 5 évre bérbe adhatja.

     19. Bérlő-meghatározási jog

76/B. [21]§ (1) Közgyűlési döntés alapján, az önkormányzattal kötött külön megállapodás (a továbbiakban e § alkalmazásában: külön megállapodás) keretében a (6) bekezdésben meghatározott időtartamra bérlő-meghatározására jogosultak a felújítást igénylő üres önkormányzati bérlakás felújítását vállaló (2) bekezdésben meghatározottak.

(2) Bérlő-meghatározására jogosultak lehetnek:

a) gazdálkodó szervezetek, ahol a gazdálkodó szervezet szolnoki székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik és legalább 10 főt munkaviszony keretében foglalkoztat,

b) költségvetési szervek,

[22]c) civil szervezetek

(3) A bérlő-meghatározására jogosult döntése alapján a polgármester a lakást bérbe adja a meghatározott személynek, vagy személyeknek. A lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg, e rendelet szerinti bérleti díjjal.

(4) A bérlő-meghatározására jogosult a külön megállapodásban rögzített lakás bérlőjének egy vagy több személyt határozhat meg a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő – külön megállapodásban feltüntetett - időpontig.

(5) A bérlő-meghatározására jogosult köteles a külön megállapodásban rögzített lakás felújítására.

 (6) A lakásüzemeltető határozza meg az üzemeltetési tervében meghatározottak szerint a lakás felújítási értékét (továbbiakban: felújítási érték), melynek megfelelően a bérlő-meghatározási jog az alábbiak szerint biztosítható:

a)  amennyiben a felújítási érték 1100 ezer Ft fölötti, legfeljebb 10 évre,

b)  amennyiben a felújítási érték 1000 – 1100 ezer Ft közötti, legfeljebb 9 évre,

c)  amennyiben a felújítási érték 900 – 1000 ezer Ft közötti, legfeljebb 8 évre,

d)  amennyiben a felújítási érték 800 – 900 ezer Ft közötti, legfeljebb 7 évre,

e)  amennyiben a felújítási érték 700 – 800 ezer Ft közötti, legfeljebb 6 évre,

f)   amennyiben a felújítási érték 700 ezer Ft alatti, legfeljebb 5 évre.

(7) A felújítás a felújítási érték megfizetésével, vagy természetben teljesíthető. Természetben történő felújítás esetén a vállalt kötelezettségeket a külön megállapodásban rögzíteni kell.

(8) A bérlő-meghatározási jog biztosítása céljából üresen tartott lakás fenntartási és állagmegóvási költségei a bérlő meghatározására jogosultat terhelik és a bérlő meghatározására jogosult köteles továbbá az önkormányzatnak megtéríteni a lakásüzemeltetőnek történő megfizetéssel a lakás üresen tartása folytán az önkormányzat bevételéből kieső bérleti díjnak megfelelő összeget.

(9) Valamennyi tulajdonost érintő, lakáshoz fűződő kötelezettségek a bérlő meghatározására jogosultat terhelik, és a bérlőt terhelő bérleti díj, valamint a lakás vonatkozásában felmerülő valamennyi bérlőt terhelő fizetési kötelezettség után a bérlő meghatározására jogosultnak a (2) bekezdés b) pontja kivételével készfizető kezességet kell vállalnia.

(10) A külön megállapodásnak a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő időpont előtti, a bérlő meghatározására jogosult általi egyoldalú, vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő meghatározására jogosult a felújítási érték visszatérítésére, vagy a természetben vállalt felújítás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt.

(11) A külön megállapodásnak a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő időpont előtti önkormányzat általi egyoldalú megszüntetése esetén a bérlő meghatározására jogosult a felújítási érték időarányos visszatérítésére, vagy a természetben vállalt felújítás költségeinek időarányos megtérítésére jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ

A lakáshasználattal kapcsolatos egyéb szabályozás

VIII. Fejezet

A bérlőtársi szerződés

77.§ A bérlő és házastársa közös kérelmére - a házastársnak a lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a lakásüzemeltető a házastársakkal bérlőtársi szerződést köt.

78.§ (1) A bérlő és élettársa közös kérelmére - az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor - a lakásüzemeltető az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt.

(2) [23]A bérlő és élettársa közös kérelmére a lakásüzemeltető a polgármester hozzájárulása alapján az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt, ha az élettárs jogszerű befogadása a lakásba a kérelem benyújtása előtt legalább egy évvel megtörtént.

79.§ A bérlő és vele együttlakó (örökbefogadó, mostoha- és nevelő) szülője közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a lakásüzemeltető a kérelmezőkkel megköti a bérlőtársi szerződést, ha a kérelmezők együttlakását egészségi állapotuk indokolttá teszi.

80. § [24]A bérlő és vele együttlakó gyermeke, továbbá a  befogadott gyermekének gyermeke közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a lakásüzemeltető a kérelmezőkkel bérlőtársi szerződést köt, ha a gyermek(ek), illetőleg a bérlő befogadott gyermekének gyermeke:

- a 16. életévét betöltötte és

- jogszerű befogadásuk a lakásba a kérelem benyújtása előtt legalább két évvel megtörtént.

81.§ A leendő bérlőtársnak a szerződéskötés előtt írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleti szerződésben meghatározott feltételeket vállalja, és az ország területén másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, továbbá önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik. Ha e nyilatkozatot nem teszi meg, illetve a nyilatkozatban valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.

IX. Fejezet

Lakáshasználatra vonatkozó bérbeadói hozzájárulás

20. Befogadás

82.§ [25](1)  A bérlő a lakásba az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve  a polgármester hozzájárulása nélkül befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlő a lakásba - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a polgármester hozzájárulásával befogadhatja még

a) a vele együttlakó gyermekének házastársát,

b) [26]gyermekének gyermekét,

c) testvérét,

d) eltartóját, ha a tartás a bérleti jog folytatására irányul,

e) azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni,

f) [27]az élettárs együttköltöző gyermekeit,

g) [28]nagyszülőjét.

(3) A befogadáshoz a polgármester csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a (2) bekezdésben meghatározott személy

a) Szolnok városában lakás tulajdonával, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával nem rendelkezik, továbbá

b) [29] és a lakásban lakó személyek mindegyikére – az új beköltözővel együtt – legalább 8 m² lakószoba-terület jut. Élettárs és vele együttköltöző gyermekei befogadása esetén a lakásban lakó személyekre jutó lakószoba-terület nagyságát nem kell vizsgálni.

(4) A befogadást a bérlő és a befogadni kívánt személy együttesen írásban kérelmezik. A kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani.

(5) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérbeadói hozzájárulás előtt a befogadást kérőnek be kell szerezni a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulását.

(6) Az (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hozzájárulás megadását követő 90 napon belül a kérelmezőnek közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell igazolni élettársi kapcsolatát a Szociális Támogatások Osztályánál, ennek elmulasztása esetén a hozzájárulás érvényét veszti.

(7) A befogadáshoz a polgármester az alábbi időtartamra járul hozzá:

a) határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén legfeljebb 10 évre,

b) határozott időre, illetve feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződés esetében, a bérlet idejére, illetve a feltétel bekövetkezéséig,

c) tartási szerződés esetén a tartás idejére.

(8) A bérbeadói hozzájárulás nélkül jogszerűen befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, a bérbeadói hozzájárulással befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, legfeljebb az (7) bekezdésben meghatározott időtartamig jogosult a lakásban lakni, a továbbiakban jogcím nélküli használónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

21. Albérlet

83.§ (1) A bérlő egy lakószobánál nagyobb szobaszámú bérelt lakása egy részét - kizárólag lakáscélú használatra - a polgármester írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. Az albérletbe adásra vonatkozó írásbeli kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani.

(2) Az albérletbe adáshoz a polgármester akkor járul hozzá, ha

a) az albérlő részére a bérlő külön szobát biztosít, és

b) a bérlő és albérlő személyek száma együttesen nem haladja meg a 6 főt.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetén az albérletbe adáshoz valamennyi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(4) Bérlő-kijelölési, vagy bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás albérletbe adásához a jogosultak hozzájárulása is szükséges.

(5) A bérlő a polgármester írásbeli hozzájárulásának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Szociális Támogatások Osztályánál benyújtott kérelméhez csatolni az albérleti szerződés egy példányát, ennek hiányában a bérbeadói hozzájárulás érvényét veszti.

84.§ Az albérleti szerződés felbontásától számított 8 napon belül a bérlő a Szociális Támogatások Osztályánál köteles bejelenteni a felbontás tényét.

85.§ A lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt.

X. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

86.§  [30](1) A lakásüzemeltető köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakás-berendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek átadni.

A lakásüzemeltető a birtokba adáskor a helyszínen leltárt készít, melyben feltünteti a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a lakás átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2) [31]A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a lakásüzemeltető gondoskodik.

87.§ (1) A lakásbérleti szerződésben kiköthető, hogy ha a bérlő a lakást korszerűsíti, vagy egyéb szempontból a lakás jobb használatát eredményező átalakítást végez, az nem járhat a lakás komfortfokozatának, illetve a szobaszámának megváltozásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni az elvégzendő munkát, befejezésének határidejét, várható költségét, azt, hogy az teljes mértékben a bérlőt terheli és annak bérbeadó általi megtérítésére a bérleti jogviszony megszűnése után nem jogosult.

(3) A korszerűsítési, átalakítási munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni, a nem szakszerű munkavégzéssel okozott kárért teljes mértékben felel.

88.§ (1) A lakásüzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő fogyasztásmérő, illetőleg biztosítótáblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A lakásüzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek tisztántartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállításáról.

(3) A lakásüzemeltető szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését, melyről jegyzőkönyv készül.

89.§ (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás tisztán tartásáról, belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek és felszereléseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről kivéve, ha arra a falban, vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor.

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

[32](3) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a részére bérbeadott lakásban lakni.

90.§ [33]A lakás visszaadásakor a bérlő és a lakásüzemeltető megállapodhat, hogy a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a lakásüzemeltető végzi el.

91.§ (1) Ha a lakástv. 18.§-ában szabályozott szüneteltetésre bérbeadói kezdeményezés miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről az építés, bővítés stb. teljes időtartamára a bérbeadó gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

91/A. § [34](1) A bérlő a garzonlakásba a polgármester hozzájárulása nélkül házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.

[35](2) A bérlő a garzonlakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja szülőjét, testvérét, azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, valamint az élettárs együttköltöző gyermekeit.

(3) Garzonlakásba történő befogadás esetén a 82. § (3)-(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(4) A garzonlakást albérletbe adni nem lehet.

XI. Fejezet

Lakbér, használati díj, a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettség

22. Lakbérfizetési kötelezettség

92.§ (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A bérlőt a lakbérfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napjától terheli.

(2) A bérlő az e rendeletben megállapított és a lakásüzemeltető által közölt lakbért köteles havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig megfizetni.

23. A lakbér mértéke

93.§ (1) [36]E rendelet 1. és 2. számú mellékletében felsorolt lakások kivételével az önkormányzati lakások lakbérét a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

[37](1a) A közgyűlés egyedi lakbér megállapítása esetén a bérlő legalább a lakáshasználat során felmerülő költségeket viselni köteles.

(2) E rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szociális helyzet alapján bérbeadott szociális bérlakások lakbérének mértékét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) E rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szociális helyzet alapján bérbeadott fiatalok házában lévő szociális bérlakások lakbérének mértékét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Közszolgálati Szállón a fizetendő díj mértékét a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

[38](5) A mellékletekben rögzített lakbér és a Közszolgálati Szállón fizetendő díj az áfát nem tartalmazza.

 (6) A lakbér mértékét a Közgyűlés minden év november 30. napjáig felülvizsgálja.

94.§ (1) [39]A havi lakbér mértéke e rendelet 9. számú mellékletében rögzítettek szerint a lakás műszaki paramétereit figyelembe véve növelhető, illetve csökkenthető.

(2) A lakbér csökkentésének mértéke a lakás műszaki paramétereinek figyelembe vételével legfeljebb 40% lehet, melyet helyszíni ellenőrzés után a lakásüzemeltető állapít meg.

[40]94/A. § (1) A bérlőt az általa elvégzett, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre fordított és számlával igazolt költsége (a továbbiakban: igazolt költség) után - mely a pályázati kiírásban szereplő felújítás becsült költségét nem haladhatja meg - a lakásbérleti szerződés megkötésétől lakbérkedvezmény illeti meg. Amennyiben a bérlő vagy hozzátartozója a munkát saját maga végzi el, költségként a munkadíj nettó értéke számolható el számla nélkül.

(2) A kedvezmény mértéke a lakásra megállapított lakbér költségeken felüli része. Ha a tíz év alatt az igazolt költség a bérlőnek nem térül meg, a lakás ismételt bérbeadása esetén az igazolt költség kedvezményként nem érvényesített része a lakbérben kedvezményként továbbra is biztosítható. Amennyiben a lakás ismételt bérbeadására nem kerül sor, az igazolt költség kedvezményként nem érvényesített része a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő leadáskor a bérlőnek elszámolásra kerül.

95.§ (1) A műteremlakások lakbérének megállapításánál számításba vehető lakás-alapterület felső határa:

a) egy szobás lakásnál 50 m2,

b) két szobás lakásnál 80 m2,

c) háromszobás lakásnál 100 m2,

d) négyszobás lakásnál 120 m2,

e) négynél több szobás lakásnál a lakás-alapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.

(2) Ha a műteremlakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határokat félszobánként a felső határok közötti különbözet felével növelni kell.

96.§ [41]

24. Szociális rászorultság alapján biztosított kedvezmény

97.§ (1) [42] E rendelet 7. számú mellékletének C oszlopában rögzített lakbér bruttó értékéhez a (2) és (7) bekezdések figyelembe vételével szociális rászorultság alapján legfeljebb a D oszlopban szereplő kedvezmény adható.

 (2) A kedvezmény mértéke

a) a D oszlop 25 %-a abban az esetben, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 71 250 Ft-ot,

b) a D oszlop 50 %-a abban az esetben, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az 57 000 Ft-ot,

c) a D oszlop 75 %-a abban az esetben, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 42 750 Ft-ot,

d) a D oszlop 100 %-a abban az esetben, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 28 500 Ft-ot.

(3) A kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani.

(4) A polgármester a kedvezményre való jogosultságot a kérelem a benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján állapítja meg. A kérelemhez a 9. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt igazolásokat kell csatolni.

(5) A polgármester a jogosultságot a tárgy hónap 15. napjáig benyújtott kérelmek esetén a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, a tárgy hónap 15. napját követően benyújtott kérelmek esetében a kérelem benyújtását követő második hónap első napjától 1 évre, de legfeljebb a bérleti szerződés lejáratáig állapítja meg.

(6) A polgármester a szociális rászorultságtól függő kedvezmény mértékéről a lakásüzemeltetőt értesíti.

(7) Az 59. és a 76/B.§-okban meghatározott jogcímen bérbeadott lakások esetén szociális rászorultság alapján kedvezmény nem adható.

[43](8) Szociális rászorultságtól függő kedvezmény iránti kérelem a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

25. Közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettség

98.§ A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a szolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint köteles eleget tenni.

99.§ [1](1) Közüzemi szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az energia-szolgáltatással (villamosenergia-, gázszolgáltatás), vízellátás, csatornahasználat, távhő- és melegvíz-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban terheli a bérlőt.

(2) A bérlő díjfizetési kötelezettségét a bérleti szerződés tartalmazza.

(3) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében szabályozott kérelem benyújtására az önkormányzat nevében a bérleti szerződés megkötésével egy időben a lakásüzemeltető jogosult.

26. Használati díj

100.§ (1) [2]Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a használatért a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) [3]A lakásüzemeltető az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevő jogcím nélküli lakáshasználó ellen a szolgáltatásban való részvétel időtartam alatt a lakás kiürítése iránt peres eljárást nem kezdeményez.

(3) [4]

(4) A használati díjat a jogcím nélküli lakáshasználó előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig köteles a lakásüzemeltetőnek megfizetni.

(5) A fizetési kötelezettségről, esedékességének időpontjáról, valamint a fizetendő összeg mértékéről a lakásüzemeltető a jogcím nélküli használat kezdetét követő 8 napon belül írásban értesíti a lakáshasználót.

100/A.§ [5]

XII. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

101.§ (1) A bérbeadásra jogosult szerv és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel - írásban - bármikor megszüntetheti.

(2) [6]

(3) A lakásbérleti szerződést a bérlő és bérbeadó közös megegyezéssel oly módon is megszüntetheti, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés nélkül a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

102.§ [7]

103.§ A bérleti jogviszony közös megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakás használati díját és költségeit mindaddig fizetni, amíg a lakást a lakásüzemeltetőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja.

104.§ (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles

a) a lakást a bérlő halálát követő 30 napon belül kiüríteni és a lakásüzemeltető részére átadni,

b) a lakás leadásáig e rendeletben szabályozottak szerint használati díjat fizetni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a lakásüzemeltető az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik őrzéséről.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása vagy az elhalt jogcím nélküli lakáshasználónak használati díjtartozása van, a polgármester hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni.

105.§ [8]Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően a lakást nem bocsátja üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, vagy a megállapodásban meghatározott módon a lakásüzemeltető rendelkezésére, a lakásüzemeltető a lakás kiürítése iránt peres eljárást kezdeményez.

ÖTÖDIK RÉSZ

A lakás elidegenítésének szabályai

XIII. Fejezet

Üres lakások értékesítése

106.§ (1) Az üres lakás elidegenítéséről és az elidegenítés módjáról a közgyűlés dönt.

[9](2) Elidegenítésre kijelölt üres lakás pályázati vagy liciteljárás útján, vagy – törvényi előírások figyelembevételével – versenyeztetés nélkül a közgyűlés egyedi döntése alapján történhet.

107.§ Üres lakás elidegenítésekor Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási pályázati, vagy licitszabályzata szerint kell eljárni.

108.§  Az értékesítésből származó bevételt lakásfelújításra, lakásvásárlásra kell fordítani és Szolnok város költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.

109.§ (1) A jegyző a lakások eladásával kapcsolatos feladatát olyan szervek bevonásával végezheti, melyek erre a polgármestertől megbízást kaptak.

(2) Az értékesítésben résztvevő megbízással rendelkező szerv szükség esetén elkészíti a társasházi alapító okiratot.

(3) A társasházzá alakítással és az egyszeri forgalmi értékbecsléssel az adásvételi szerződés elkészítésének, ellenjegyeztetésének a költsége az eladót, minden további forgalmi értékbecslés készítésének költsége a vevőt terheli.

[10]XIV. Fejezet

Bérlő által lakott lakások értékesítése

109/A. § (1) [11]A lakástv. szerint elővásárlásra jogosult bérlő elővásárlás jogát írásban gyakorolhatja azon bérbeadott lakások esetén, amelyeket a Közgyűlés elidegenítésre kijelölt.

(2) [12]Nem idegeníthető el:

a) a 100 %-os önkormányzati tulajdonú társasházban lévő lakás;

b) a műteremlakás;

c) a Mester úton és a Vegyiművek lakótelepen lévő pályázattal érintett lakás;

d) a garzonlakás, valamint speciális helyzetű épületekben lévő lakás;

e) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás;

f) a bérlő-meghatározási joggal érintett lakás;

g) [13]

h) a Szolnok Hazavár program keretében bérbeadott lakás;

i) a krízis helyzet alapján bérbeadott lakás.”

[14](3) Az önkormányzati érdekből bérbe adott lakás elővásárlási joggal történő elidegenítéséről a közgyűlés egyedi határozattal dönt.

27. A lakás vételára

109/B. § (1) [15]Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90 %-a.

 (2) Bérlő/lakáshasználó által lakott lakást Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata elővásárlási jog gyakorlására nem jogosult harmadik személy részére nem értékesíti.

28. A vételár megfizetésének feltételei

[16]109/C. § (1) A 109/B.§ (1) bekezdése szerinti vételárból a fennmaradó hátralékra részletfizetési kedvezmény illeti meg az elővásárlási jog jogosultját. Részletfizetés esetén a szerződéses kamat mértéke a Ptk. 232.§ (3) bekezdésében meghatározott kamat mérték.

 (2) A részletfizetés időtartama 15 év.

(3) Részletfizetés esetén az első részlet összege a vételár 20 %- a.

(4) A (3) bekezdés szerinti első részlet befizetése után a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy a teljes vételár a szerződéskötéskor megállapított Ptk. szerinti kamattal együtt a (2) bekezdés szerinti idő alatt megfizetésre kerüljön.

109/D. § [17](1) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben egyenlíti ki, őt a teljes vételárból 30 % árengedmény illeti meg.

(2) Ha a határozott időre bérbe adott lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben egyenlíti ki, őt a teljes vételárból 20 % árengedmény illeti meg.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár teljes összegét részben vagy egészben bankhitelből egyenlíti ki, úgy a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül köteles a vételárat megfizetni. Ha a vételár kiegyenlítése határidőben nem történik meg, úgy a hátralék után a vevő a Ptk. 232. § (2)-(3) bekezdése szerinti kamatot köteles fizetni. Amennyiben a vevő a vételár megfizetésével a szerződéskötéstől számított 75. napot meghaladó késedelembe esik, az eladó jogosult az adásvételtől elállni.

(4) A 109/C.§ (4) bekezdése szerinti vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a határozatlan időre bérbe adott lakás megvásárlása során, a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 10 % engedményre jogosult.

(5) A 109/C.§ (4) bekezdése szerinti vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a határozott időre bérbe adott lakás megvásárlása során, a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 5 % engedményre jogosult.

109/E. § E rendelet III. része I/A. Fejezete szerinti szabályok alapján az elővásárlási jogával élő személyre e rendelet III. része II. Fejezete szabályait a 110. § kivételével kell alkalmazni. 

109/F. § E fejezetben előírt igazolásokra, nyilatkozatra a 9. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglaltakat alkalmazni kell. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja fentiek szerinti igazolást csatolni nem tud, azt büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával pótolhatja.  

109/G. § Az értékesítésből származó bevételt lakásfelújításra, lakásvásárlásra kell fordítani és Szolnok város költségvetésében elkülönítetten kell kezelni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 136/A. §-ban meghatározott önkormányzatot illető elővásárlási jog szabályait külön rendelet tartalmazza.

XV. Fejezet

A részletfizetési kedvezmény illetve vételárkedvezmény igénybevételével vásárolt lakásokkal kapcsolatos eljárási szabályok

110.§ (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt elidegenített lakások esetében az elidegenítés során meghatározott vételár 10%-ának egy összegben való befizetése mellett a hátralékra adott részletfizetési kedvezmény esetében a hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a fennmaradó összeg 40%-át el kell engedni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedmény azt a személyt illeti meg, aki vételi, vagy elővásárlási jogával élt.

(3) A teljes visszafizetést el nem érő, egyéb rendkívüli törlesztés esetén a hátralék összege nem mérsékelhető.

111.§ (1) [18]

[19](2) Ha a vevő a teljes vételár havonta egyenlő mértékben fizetendő törlesztő részlet megfizetésével késedelembe esik, a késedelmes teljesítés után a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot kell fizetnie.

 (3) [20]

112.§ (1) A hátralék törlesztése felfüggeszthető a vevő (kötelezett) kérelmére, amennyiben a vevő (kötelezett) személyi, családi, vagy anyagi körülményeiben az adásvétel létrejöttét követően bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi, e rendkívüli időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra.

(2) A felfüggesztés időtartamával a törlesztési idő meghosszabbodik.

113.§ (1) [21]A részletfizetéssel történt vétel esetén a teljes vételár megfizetésével száll át a tulajdonjog a vevőre, melyet az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog fenntartás bejegyzése biztosít.

[22](2) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata javára az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a tartozás kiegyenlítéséig, melyet az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni.

 (3) A (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom alól kivételt képez, ha

a) a lakásban valamelyik házastárs vagy élettárs visszamarad a tulajdonosok között házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetésére irányuló egyesség, vagy a vagyonközösség megszüntetéséről szóló jogerős bírói ítélet alapján,

b) a tulajdonjog átruházás okiratba foglalt öröklési és tartási szerződéssel jön létre.

(4) Amennyiben a szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségének a tulajdonos maradéktalanul eleget tesz, a korábban megvásárolt lakás megterhelhető:

a) [23]a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől, munkáltatótól igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzálogjoggal, illetve ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal,

b) az önkormányzattal szemben fennálló tartozás (nem köztartozás), valamint távhő- és melegvíz-szolgáltatási díj behajtása érdekében bejegyzett jelzálogjoggal, illetve végrehajtási joggal.

114.§ [24]Lakás elidegenítése és a vételárnak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belüli teljes kiegyenlítése esetén az önkormányzat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5. év végéig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba a kapott árengedmény biztosítására a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg.

115.§ (1) Az a tulajdonos, aki a vételárból árengedményt, illetve a hátralékból engedményt kapott és az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a 113.§ (3) bekezdésében foglaltakat kivéve a lakást részben, vagy egészben adásvétel, csere, ajándékozás címén elidegeníti, a kapott árengedményt, illetőleg a hátralékra kapott engedményt egy összegben köteles az önkormányzat javára visszafizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a 113.§ (3) bekezdésének a) pontja esetén a házassági vagy élettársi vagyonközösség felbontása után a lakásban visszamaradó személyre is alkalmazni kell.

(3) [25]A lakás adásvétel vagy csere címén történő elidegenítése esetén kérelemre a polgármester az (1)-(2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól felmentést ad, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és

a) saját méltányolható lakásigénye kielégítése céljából használja fel a cserelakást, vagy

b) méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő lakás vásárlásához, építéséhez használta, illetve használja fel a lakásért kapott vételár teljes összegét.

A kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál lehet benyújtani, a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjától, illetve amennyiben eddig az időpontig a vételár kiegyenlítése nem történik meg, és ezt a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítani tudja, a vételár kiegyenlítésétől számított 6 hónapon belül.

A határidőn túl benyújtott kérelem esetén felmentés nem adható.

(4) A teljes vételár felhasználásának vizsgálata során hitel, illetve lakásépítési kedvezmény igénybevételével történő építés, vagy vásárlás során a teljes vételár akkor tekinthető felhasználtnak, ha

a) építés esetében a kivitelezés költsége,

b) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben megjelölt vételár

az értékesített lakás teljes vételára, a hitel, valamint a lakásépítési kedvezmény együttes összegénél nem kevesebb.

Építkezés esetében azokat a számlákat kell figyelembe venni, amelyek igazolhatóan az adásvételi szerződés megkötése után kerültek kiegyenlítésre, míg másik lakás vásárlása esetén a megvásárolt lakásra vonatkozó adásvételi szerződésben szereplő vételárat kell irányadónak tekinteni.

(5) [26]

116.§ [27]A 115. §-ban meghatározott kérelemhez csatolni kell a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolásokat, a másik lakás vásárlásáról szóló adásvételi szerződést, illetve építés esetén a jogerős építési engedélyt és költségvetést, valamint a vételár kiegyenlítésének időpontjára vonatkozó igazolást, amennyiben a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjáig a vételár kiegyenlítése nem történik meg.

117.§ (1)[28] Kérelemre a polgármester részletfizetést engedélyez abban az esetben, ha a lakást elidegenítő személy a 115.§ (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alóli felmentés iránt kérelmet nem nyújtott be, vagy visszafizetési kötelezettség alól felmentést nem kapott. A kérelmet a Szociális Támogatások Osztályánál kell benyújtani. A polgármester a részletfizetésről megállapodást ír alá az adóssal.

(2) Ha a tartozás összege

a) a 200.000 Ft-ot nem haladja meg, legfeljebb 12,

b) 200.001 - 350.000 Ft, legfeljebb 24,

c) 350.001 - 500.000 Ft, legfeljebb 36,

d) 500.001 - 650.000 Ft, legfeljebb 48,

e) 650.001 Ft feletti, legfeljebb 60

hónapra lehet részletfizetést engedélyezni.

(3) A törlesztő részletek mértékének és a törlesztési idő hosszának megállapítása a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a kérelemben foglaltak szerint történik. Ha az adós a kérelmében a törlesztő részletek mértékét és a törlesztési idő hosszát egyedileg nem határozza meg, a fizetésre engedélyezett maximális idő függvényében havonta egyenlő részletekben köteles tartozását törleszteni.

XVI. Fejezet [1]

A lakások elidegenítésével kapcsolatos eljárási szabályok

117/A.§ A lakások eladásával kapcsolatos előkészítő feladatokat a polgármester a polgármesteri hivatal, valamint megbízási szerződés alapján a lakásüzemeltető bevonásával végzi.

117/B.§ (1) A polgármester az elővásárlási joggal rendelkezőkről értesíti a lakásüzemeltetőt.

(2) A lakásüzemeltető az (1) bekezdés szerint megküldött értesítés kézhezvételétől számított 150 napon belül az a.) pont szerinti intézkedéseket teszi meg, az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül gondoskodik a b.) és c.) pontokban foglaltak végrehajtásáról.

a.) tájékoztatja az elővásárlási jog jogosultját az önkormányzat értékesítési szándékáról, elővásárlási jogáról, a vételárról, fizetési feltételekről, közli az ajánlati kötöttség idejét, (ajánlat tartalma)

b.) szükség esetén elkészíti a társasház alapító okiratot,

c.) gondoskodik az adásvételi szerződés előkészítéséről, az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésről

d.) havonta kimutatást készít az eladott lakásokról (a volt bérlő és az új tulajdonos megjelölésével), melyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig megküld a polgármesternek.

(3) Az ajánlati kötöttség ideje 90 nap.

(4) [2]

(5) Az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.

(6) [3]Az egyszeri és minden további forgalmi értékbecslés készítésével járó költségek, valamint az adásvételi szerződés elkészítésével és a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések

XVII. Fejezet

Értelmező rendelkezések

118.§ (1) E rendelet alkalmazásában

[4]1. Jövedelem, a család, a közeli hozzátartozó, a háztartás, az egyedül élő vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése az irányadó.

2. méltányolható mértékű lakásigény:

- egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba

- három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba

- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

3. Rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot az, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

4. Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakást a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

5. [5]

6. Fiatal a 35. életévét be nem töltött nagykorú személy.

7. Önkormányzati érdek különösen:

a) a város ellátási kötelezettségébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó képzettséggel és tudományos, vagy szervező tapasztalattal, vagy huzamosabb szakmai, illetve vezetési gyakorlattal is rendelkező személy alkalmazása, vagy kinevezése, vagy feladatkörben tartása,

b) a városi képviselők megfelelő lakhatás-, munkafeltételének biztosítása,

c) a városon belüli és a város közszerepléséhez kapcsolódó személy városban tartása, városba hívása,

d) a megye, a régió szempontjából közvetlen városi ellátási kötelezettségbe nem tartozó, speciális képzettségű szakemberek, vagy vezetők munkába állítása, illetve munkakörben tartása.

8.  [6]Ismételt bérbeadás: a bérlő kérelmére az általa jelenleg lakott önkormányzati bérlakás bérbeadása.

9. [7]Adósságkezelési tanácsadó: Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központjában működő adósságkezelési tanácsadó.

[8]10. A munkadíj nettó értékét a 94/A.§ alkalmazásában az aktuális pályázati kiírás tartalmazza.

(2) [9]

XVIII. Fejezet

Vegyes rendelkezések

119.§ A lakásüzemeltető részletes feladatait az önkormányzat és a lakásüzemeltető között létrejött szerződés tartalmazza. A szerződést az önkormányzat részéről a polgármester írja alá. A szerződést aláírás előtt a közgyűlés illetékes bizottságai véleményezik, és a közgyűlés hagyja jóvá.

120.§ Az önkormányzati fenntartású intézmény a működéséhez biztosított lakásokra az e rendeletben foglaltakat köteles alkalmazni.

121.§ [10]A fiatalok házában, valamint a Vegyiművek lakótelepen lévő szociális bérlakásokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat külön számlán kell nyilvántartani.

122.§  (1) A lakásüzemeltető kezdeményezi azon adósok (volt jogcím nélküli lakáshasználók) tartozásának év végén, jogszabályban előírt módon történő töröltetését, amelyek behajthatatlanná válnak. A tartozás behajthatatlanná minősítéséről, valamint törléséről a közgyűlés dönt.

 (2) Azon adósok esetében, akiknek tartozása a korábban értékesített lakásokra kapott vételár-kedvezmény visszafizetési kötelezettsége alapján keletkezett, a tartozás behajthatatlanná minősítéséről, valamint törléséről a közgyűlés dönt.

(3) A behajthatatlan követelések minősítésénél a hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

123.§ E rendelet szabályozásának megfelelően a közgyűlés legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő munkaterv szerinti ülésén módosítja a lakásüzemeltetővel kötött, a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlására vonatkozó megbízási szerződést.

XIX. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

124.§ (1) Az e rendelet hatálybalépéséig beérkezett üres önkormányzati lakás bérletére irányuló kérelmeket tartalmazó nyilvántartást a rendelet hatálybalépését követően meg kell szüntetni. Erről a rendelkezésről a kérelmezőket a polgármester a Szociális Támogatások Osztályán keresztül értesíti a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően beérkezett, elbírált és el nem bírált, önkormányzati lakás bérletére irányuló kezdeményezéseket (kérelmeket) e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a bizottság megszünteti.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt meghozott önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadásáról szóló bérbeadói döntéseket a döntéshozatal idején hatályos rendelet szerint kell teljesíteni.

125.§ Az üres lakások bérbeadására irányuló pályázati kiírás közzététele első alkalommal a 11. §-ban szabályozottaktól eltérően 2005. augusztus hónapban történik.

126.§ Azon bérlők esetében, akiknek a határozott időre bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződésük 2005. október 31. előtt szűnik meg, a rendeletben szabályozott ismételt bérbeadásra irányuló kérelmüket a bérleti szerződés lejáratának napjáig nyújthatják be.

126/A.§ [11]A „nem szociális helyzet alapján nem szociális bérlakásban” jogcím alapján bérbeadott lakás ismételt bérbeadására akkor van lehetőség, ha a bérlő a további bérbeadásra irányuló kérelem benyújtásakor megfelel a 62/D. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek.

XX. Fejezet

Hatálybalépés

127. § E rendelet 2005. július 1-én lép hatályba.

128.§ (1) Ha az üres lakás bérbeadására irányuló kérelem

a) bérlő-kijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlására irányul, vagy

b) szolgálati lakásban vagy pedagógusszállón történő elhelyezés intézmény részéről történő kezdeményezése,

annak elbírálására a kérelem benyújtása idején hatályos rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet hatálybalépését megelőzően beérkezett kérelem lakásbérleti jog folytatására, bérleti jog cseréjére, tartási szerződés jóváhagyására, bérlőtársi szerződés megkötésére, befogadói hozzájárulásra, vagy ismételt bérbeadásra irányul, a kérelmeket benyújtásuk idején hatályos rendelet szabályai szerint kell elbírálni.

(3) E rendelet 100.§-ban meghatározott használati díjat e rendelet hatályba lépését megelőzően jogcím nélkülivé vált lakáshasználók esetén is alkalmazni kell.

129.§ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 11/2003. (IV.1.) KR. rendelet, az ezt módosító és kiegészítő 27/2003. (IX.25.) KR., a 48/2003. (XII.22.) KR., a 8/2004. (IV.1.) KR., a 36/2004. (X.29.) KR. rendeletek hatályukat vesztik.

130.§ E rendelet hatályba lépésének napjával Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003. (VII.9.) KR. rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet) 1. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul:  

 (1) A rendelet tárgyi hatálya Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő valamint a koncesszióba adott vagyontárgyakra terjed ki. E rendelet szabályait önkormányzati lakásokra abban az esetben kell alkalmazni, ha helyi rendelet előírja.

[12](2) Jelen rendelet az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló, módosított 25/2005. (VI.30.) KR. rendelet módosításáról szóló 3/2006. (I.31.) önkormányzati rendelettel módosított

a) 115.§ (3) bekezdése,

b) 116.§-a, valamint

c) 117.§ (1) bekezdése

2006. február 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. június 23-i ülésén.

Megjegyzés:

Az 52/2005. (XI.30.) KR. rendelet 8. §-a kivételével 2005. december 1. napján lép hatályba. Az 52/2005. (XI.30.) KR. rendelet 8. §-a 2006. január 1. napján lép hatályba.

A 3/2006. (I.31.) KR. rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 13/2006. (III.3.) KR. rendelet 2006. március 31-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokra kell alkalmazni, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

Az 5/2007. (II.1.) KR. rendelet – a 15. §-a kivételével - 2007. február 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet 15. §-ában foglaltak kivételével a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

Az 5/2007. (II.1.) KR. rendelet 15. §-a 2007. március 1-én lép hatályba.

A 17/2007. (III.29.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése előtt benyújtott, de még el nem bírált kérelmek vonatkozásában is alkalmazni kell.

A 24/2007. (VI.4.) KR. rendelet 2007. július 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a 10. § kivételével a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

A 12/2008. (IV.28.) KR. rendelet 2008. május 1-én lép hatályba.

A 34/2008. (IX.25.) KR rendelet (2) bekezdésében foglaltak kivételével 2008. október 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 34/2008.(IX.25.) KR rendelet 3. §-a és 7. §-a 2009. január 01. napján lép hatályba.

A 24/2009. (VI.26.) KR. rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 30/2009. (IX.24.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 38/2009. (XI.23.) KR. rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január 1. napján lép hatályba. A rendelet 3. § (3) bekezdése, 11. §-a és a 13. § (3) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 17/2010. (IV.30.) önkormányzati rendelet 2010. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 21/1011. (VI.30.) önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2011. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a 6.§, a 36.§ és a 44-47.§ kivételével - a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 21/1011. (VI.30.) önkormányzati rendelet 40-42.§, valamint az 5-8. számú mellékletek 2011. augusztus 1. napján lépnek hatályba.

A 21/1011. (VI.30.) önkormányzati rendelet 2011. augusztus 1. és 2011. szeptember 15. között benyújtott lakbérkedvezmény iránti kérelmek esetén a polgármester a jogosultságot 2011. augusztus 1. napjától 1 évre, de legfeljebb a bérleti szerződés lejáratáig állapítja meg.

A 21/2011. (VI.30.) önkormányzati  rendelet 52. §-a 2011. szeptember 16-án hatályát veszti.

A fejezet címeket és alcímeket módosította a 21/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet 50. § (2) bekezdése.

A 36/2011. (XI.24.) önkormányzati rendelet 2011. november 24-én 10.50 órakor lépett hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

A 44/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 7/2012. (II.23.) önkormányzati rendelet 2012. február 23-án 11 órakor lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A 20/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba és az 1-7.§ az azt követő napon hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2012. június 28-án 10 óra 30 perckor lép hatályba.

A 18/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 19/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 2013. május 30-án 10 óra 30 perckor lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 28/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 48/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

[1]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete

Ahol a rendelet szociális bérlakást említ, ott az alábbi címeken szereplő önkormányzati bérlakásokat kell érteni:

1) Pályázattal érintett lakások

a) Vegyiművek lakótelep 11.

b) Vegyiművek lakótelep 12.

c) Vegyiművek lakótelep 13.

2) Egyéb lakások

a) Bajcsy-Zs. út 2/A.

b) Baross G. út 40.

c) Búzavirág utca

d) Hangya utca

e) József A. út 18.

f) Katona József utca

g) Mártírok útja

h) Molnár F. út

i) Tenyősziget 113.

j) Tersánszky J. J. utca

k) Tisza A. út

l) Törteli út

m) Tücsök utca

n) Veres P. út

[2]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete

Ahol a rendelet fiatalok házában lévő szociális bérlakást említ, ott az alábbi épületekben lévő önkormányzati lakásokat kell érteni:

a) Mester út 35. I. épület

b) Mester út 35. II. épület A lépcsőház

c) Mester út 35. II. épület B lépcsőház

d) Mester út 35. III. épület A lépcsőház

e) Mester út 35. III. épület B lépcsőház

f) Mester út 35. III. épület C lépcsőház

g) Mester út 35. III. épület D lépcsőház

[3]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete

Garzonlakások

Ahol a rendelet garzonlakást említ, ott az alábbi épületekben lévő önkormányzati lakásokat kell érteni:

a) Bercsényi út 32.

b) Mikszáth K. út 17.

c) Sarló út 10/A.

d) Zagyvaparti sétány 4.

e) Zagyvaparti sétány 5.

[4]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete

Közszolgálati Szálló

Ahol e rendelet Közszolgálati Szállót említ, ott az alábbi épületekben lévő lakóegységet kell érteni:

a) Balogh Ádám u. 1.

b) Arany J. út 25.

Közszolgálati Szállón történő elhelyezésre az alábbi szervek munkavállalói jogosultak:

1. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő költségvetési szervek és az általa alapított nonprofit gazdasági társaságok

2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal és szakigazgatási szervei

3. Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ

4. Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézménye

5. Szolnok városban működő egyházi köznevelési intézmények vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazottai

[5]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 5. számú melléklete

Szociális helyzet alapján bérbeadott szociális bérlakások lakbére

[6]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 6. számú melléklete

Szociális helyzet alapján bérbeadott fiatalok házában lévő szociális bérlakások lakbére

[7]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 7. számú melléklete

Szociális bérlakások, illetve fiatalok házában lévő szociális bérlakások közé nem sorolt lakások lakbére

[8]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 8. számú melléklete

A Közszolgálati Szállón fizetendő díj mértéke

A Közszolgálati Szállón fizetendő díj mértéke 11.027.- Ft/hó.

[9]25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 9. számú melléklete

Az önkormányzati bérlakások lakbérének a lakás műszaki paramétereiből adódó módosító tényezői