Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2005. (VII. 8.) önkormányzati rendelete
a Budapest X. kerület, Tündérfürt utca - Bogáncsvirág utca - Tarkarét utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2005. 08. 01- 2018. 11. 28
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2005. (VII. 8.) önkormányzati rendelete
a Budapest X. kerület, Tündérfürt utca - Bogáncsvirág utca - Tarkarét utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
2005.08.01.
Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest X. kerület, Tündérfürt utca - Bogáncsvirág utca - Tarkarét utca által határolt területre.
(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.
2. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani:
a) az építési övezetet és övezet határait és azok jellemzőit,
b) építési hely határát, mint minimum értéket
c) tervezett szabályozási vonalat,
(2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.
(3) Az irányadó jelleggel jelölt és 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosítása nélkül elvi telekalakítási terv illetve elvi építési engedély elfogadásával engedélyezhető.
(4) A kötelező építési hely határát a jóváhagyott telekalakítási terv szerint kialakított telekhatárok szerint kell figyelembe venni a jelen rendelet 5. § (3) bekezdésben előírt elő-, oldal-, hátsókert méretek betartása mellett.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt területre valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) A beépítésre szánt terület az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartozik:
„M” A terület védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A beépítésre nem szánt területek:
a) KL-KT-Tündérfürt utca
b) Keretövezetbe nem sorolt közterületek:
Bogáncsvirág utca
Tarkarét utca
Beépítésre szánt területek
Általános építési előírások
4. § (1) A jelen rendeletben előírt elő -, oldal - és hátsókerti építési határvonalak által körülhatárolt területrészen, azaz a keletkező építési helyen kívül eső épületen illetve épületrészen az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (1) bekezdése szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül engedélyezhető.
(2) A jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen az·egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (1) bekezdése szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben leírtaktól eltérni csak különösen indokolt esetben a főépítész által működtetett építészeti bíráló bizottság véleménye alapján lehet.
Az M-X/ SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások
5. § (1) A szabályozás paraméterei:
A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:
M-X/SZ |
SZ |
45% |
1,5 m2/m2 |
|
4,5-15 m |
2500 |
25% |
a) a beépítés módja: szabadonálló beépítés (SZ) ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül.
b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%,
c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 1,5 m2/m2,
d) minimális-maximális építménymagasság: 4,5-15 m,
e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2500,
f) zöldfelület legkisebb mértéke: 25%,
g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,
h) az ingatlanokon - a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület helyezhető el.
(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások: A területen elhelyezhető építmény fajták:
a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények
b) kereskedelem építményei
c) kutatás, fejlesztés építményei
d) parkolóházak
e) amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület.
(3) Előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások:
Előkert kialakítása:
a) a Tündérfürt utca felől 7,5 m, a Bogáncsvirág és a Tarkarét utca felől pedig 9,0 m az előkert. A 42545/2 teleknél megengedett az előkert nélküli beépítés is.
Oldalkert kialakítása:
b) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert mérete: min. 10,0 m
c) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert min. mérete: h/2, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság
d) a 42545/4 hrsz.-ú telek megosztása javasolt. A megosztást követően az építési hely a fent leírtaknak megfelelően alakul.
Hátsókert kialakítása:
e) a hátsókert mérete: min. h, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság
f) a 42545/11 hrsz.-ú telek esetén a hátsókert kialakult
g) a 42545/4 hrsz.-ú telek megosztása esetén a kialakuló hátsókert mérete 15,0 m.
Beépítésre nem szánt területek
6. § (1) A beépítésre nem szánt területek KL-KT-X övezetre, valamint keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagolódnak a szabályozási tervlapon jelölt határral.
(2) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.
(3) A KL-KT-X jelű övezet a közlekedés célú közterületek céljára kijelölt terület. Az övezetben csak közlekedést szolgáló:
közutak, pályatestek,
közúti csomópontok,
gyalogos forgalom területei (járdák),
- tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei, mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
A Tündérfürt utca II. rendű főút. Szabályozási szélessége: 33,00-35,00 m.
a) A szabályozási szélességen belül tervezett szervízút megépítése tervezési távlaton túli (2015 után) megvalósulásáig a jelenlegi nyomsávról létesítendő kapubehajtók engedélyezéséhez az illetékes \szak)hatóság hozzájárulása szükséges.
b) A területen meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.
(4) A Keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:
a) A Bogáncsvirág utca gyűjtőút szabályozási szélessége: 35,00 m.
b) A Tarkarét utca gyűjtőút szabályozási szélessége 24,50 m.
c) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges járműveket telekingatlanon belül kell elhelyezni az
OTÉK 42. §-ának megfelelően.
d) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül maximum, 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.
e) Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni.
f) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását.
g) A gyalogos közlekedésre szolgáló területek közterületen és ingatlanon belüli építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit.
h) A vasút 50 m-es védőtávolságába eső építési helyre történő építés esetén az építési engedélyezés során a MÁV külön szakhatóságként lép fel.
i) Az újszászi vasúti vonal mentén tervezett Ferihegyi Gyorsvasút engedélyezési tervei során, a minimálisan szükséges vágánytengely és útszegély között - szabvány szerint - betartandó 20 m-es távolságtól való eltérést előzetesen engedélyeztetni szükséges a Központi Közlekedési Felügyelettel.
Zaj- és rezgés elleni védelem
7. § (1) A zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 5. §-a előírja, hogy zajt előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet, egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad tervezni, létesíteni, meglévőt bővíteni, korszerűsíteni, felújítani, hogy azok rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(2) Új védendő épületet létesíteni, meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési és engedélyezési eljárás során a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj - és rezgésvédelmi fejezetében.
(4) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló
4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PMl 0) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló
14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található.
Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem
(5) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.
(6) A terület-felhasználás során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek. A területen új építési engedély csak közcsatornára történő rákötés mellett legyen kiadható.
(7) Új építési engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálni hogy a területen korábban történt-e talajvízszennyezés, ha igen azok kármentesítését el kell végezni.
(8) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(9) A felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint jelen rendelet 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület a „B” érzékeny területek kategóriába sorolt.
(10) A felszín és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható.
(11) Terület feltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.
(12) A csatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötését engedélyezni csak a
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. § alapján kiadott szennyvíz kibocsátási engedély alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvíz minősége előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad.
(13) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.
(14) A 1 burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt.
(15) A csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.
(16) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az
OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.
(17) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.
(18) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.
(19) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.
(20) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása tilos.
(21) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
(22) Jelentős nagyságú térburkolatok kialakítása esetén az azokról elvezetett csapadékvizek előtisztítását a térburkolatok elkészítésével egy időben kell elkészíteni.
(23) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.
(24) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.
(25) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és nem kommunális jellegű hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint lehet.
(27) A keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás), a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről, feltételeiről szóló mód.
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(28) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladékok közé juttatni.
(29) A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról.
(30) A keletkező hulladékok nyilvántartását, dokumentálását a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően kell végezni.
(31) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.
8. § (1) szükséges oltóvíz mennyiségét az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, illetve a rendelet egyéb vonatkozó előírásait be kell tartani.
(2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti táblával kell jelölni.
(3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell· biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
Kulturális örökségvédelem
9. § A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf.: 4.) jogosult a beruházó költségére (örökségvédelmi törvény 19. § (3) bekezdése). A megelőző feltárásra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §-a szerinti szerződést kell kötnie a. beruházónak a Budapesti Történeti Múzeummal.
10. § Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:
a) A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimumértékek betartása mellett.
b) 10 000 m2 és a fölötti építési telek kialakítása esetén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - min. 10,0 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani és fenntartani. A kertfelújítás és az új zöldfelületi egységek kertépítészeti kialakításához kertépítészeti terv készítése kötelező.
c) A 42545/7 hrsz.-ú telek esetében, építési tevékenység engedélyezésének feltételeként favédelmi terv készítése szükséges.
d) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.
e) A zöldfelületi mutató számításba ún. „zöldbeton”, „műanyag gyeprács” nem számítható be.
11. § Telket alakítani csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége megfeleljen a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben, valamint a szabályozási tervben foglaltaknak.
12. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest X. kerület R-27537, R-30178, R-31318, R-35150 tt. számú tervek, valamint a 33/1996. (IX. 24.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott R-43021 tt. számú terv, és az azt módosító 48/1996. (XII. 17.) számú önkormányzati rendelet.
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.1
Melléklet a 38/2005. (VII. 8.) önkormányzati rendelethez