Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 39/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete

a közterület használat rendjéről

Hatályos: 2022. 10. 01

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 39/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelete

a közterület használat rendjéről

2022.10.01.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi, LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv., valamint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4 /1997. (I.22.) Korm. rendelet, a köztisztasággal és települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.)ÉVM-EüM. rendelet, a tanácsi szervek kezelésében lévő közhasználatú zöldterület fenntartásáról és használatáról szóló 2/1976. (I.16.) ÉVM rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) Éüm. rendelet és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet előírásaira az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási és közlekedésbiztonsági szempontokat figyelembe véve meghatározza a közterület használatának rendjét, valamint a rendeltetéstől eltérő közterület-használatot.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba város közigazgatási határain belül

a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark, zöldterület, árok, csatorna) nyilvántartott területekre;

b) a beépítésre nem szánt önkormányzati tulajdonú területekre, amelyek közhasználatban állnak;

c) a földrészletek és építmények közhasználatra átadott részére, annak tulajdonosától függetlenül.

Az a)-c) pontokban körülírt területek a továbbiakban együtt: közterület.

(2) A közterületként kezelt területek 5 területi kategóriára tagozódnak, melyek leírását az 1.sz. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Ez a rendelet szabályozza:

a) a közterületek rendeltetésszerű használatát, ezen belül a fenntartói és használói jogokat és kötelezettségeket; valamint a rendeltetésszerű használathoz tartozó, de engedélyköteles tevékenységeket, így például a közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok elhelyezését.

b) a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, különösen az alábbi célokra:

1. kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

2. reklám és hirdetőtevékenység,

3. építőanyagok tárolása és építési munkaterületek kialakítása,

4. járművek tárolása,

5. üzemképtelen járművek tárolása,

6. közterületi bontás,

7. nyomvonal jellegű létesítmények terület-felhasználása,

8. pavilonok, büfé-kocsik és egyéb objektumok elhelyezése, üzemeltetése,

9. fás szárú növények kitermelése,

10. növényi részek (termések) begyűjtése,

11. postai levélszekrények elhelyezése,

12. film- és televízió felvétel készítése,

13. mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése,

14. rendezvények és kiállítások tartása,

15. taxi megállóhelyek létesítése,

16. repülőtárgyak fel- és leszállása,

17. az önkormányzati közút területének nem közlekedési célú igénybevétele.

18.1 hatályon kívül

19. szilárd hulladék szállítási közszolgáltatáshoz használt gyűjtőedényzet tartós elhelyezése

20.2 önkormányzati tulajdonú közmű alépítmény igénybevétele,

21.3

(2)4

(3)5 A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján létesített zárható konténertárolóban szabad elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. Az edényzetet használóknak a tárolók kialakítását legkésőbb 2014. december 31-ig kell elvégeznie.

4. § (1) A közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatával kapcsolatos ügyek a polgármester hatáskörébe tartoznak.

(2) A közterületet rendeltetéstől eltérően használni közterület használati engedély, vagy kezelői hozzájárulás alapján lehet, melynek kiadásához az egyéb jogszabályokban hatáskörrel felruházott szakhatóságok állásfoglalása szükséges. Az állami közút melletti területen a közút kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni. A közterület használati engedélyt, és kezelői hozzájárulást a polgármester adja ki, a döntés-előkészítő feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A közterületen végzett építési, felújítási illetőleg egyéb állagmegóvással kapcsolatos munkák elvégzéséhez, valamint a közterület bontásához kezelői hozzájárulás szükséges.

(4) A polgármester döntése ellen benyújtott fellebbezést a közgyűlés bírálja el.

Értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) Üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült jármű.

(2) Jármű tulajdonosa az: aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja, és akit a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe tulajdonosként bejegyeztek.

(3) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén lévő és az önkormányzat tulajdonátképező minden:

a) a város kertészetileg rendezett részei ( közparkok, közkertek, ligetek, játszóterek, sportpályák, stb.),

b) kertészeti gondozás alá vont közterületek,

c) utcai fák, fasorok és zöldsávok,

d) pihenésre, védelemre szolgáló véd-, városerdők,

e) helyi védettség alá vont területek,

f) főforgalmi utak zöldsávjai

g) közterületen elhelyezett virágtartók, növényzettel együtt

(4) Szervezett gondozás: azon fenntartási munkák értendők alatta, melyeket az önkormányzat végez, vagy rendel meg.

(5) Fabank: a polgármesteri hivatalnál létrehozott és elkülönítetten kezelt számla, amelyre az előírt költségtérítések befizetése történik.

(6)6 Reklám és hirdetőtevékenység: a közterületre önállóan elhelyezett mozgatható vagy lealapozott reklámtábla, hirdetőtábla, kirakatszekrény, bemutatóvitrin, zászló kihelyezése, az úszótelek esetében a telek határán túlnyúló, egyéb esetekben a telekhatáron 25 cm-en túl közterületbe benyúló cégér, fali reklámtábla.

(7) Járműtárolás: a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, valamint a 15 férőhelyesnél nagyobb autóbusz közterületen tárolása, amennyiben este 22.00 és reggel 6.00 óra között 4 óra hosszat egyhelyben a közterületen parkol.

(8) Árubemutatás: az üzletek saját termékeinek közterületi, reklám célú, figyelemfelhívásra szolgáló elhelyezése.

(9) Forgalmat nagymértékben akadályozó jármű: amelyet a közúti közlekedés szabályairól szóló többszörösen módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM számú együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) szabályait figyelmen kívül hagyásával helyeztek el.

(10) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása, a pihenő és emlékhelyek kialakítása, a közművek elhelyezése stb.

(11) Közművezeték: elektromos kábel, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékcsatorna, gázvezeték, távhővezeték, egyéb célú közmű és informatikai jellegű hálózat, telefonkábel. A felsorolt vezetékek egyaránt vonatkoznak föld alatti, valamint föld feletti vezetékekre és tartozékaira.

(12) Közérdekű cél: különösen állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; város-rendezés; önkormányzati beruházások, bányászat; honvédelem; közlekedés; posta és távközlés; villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható, valamint a közterületet rendeltetésszerűen használók érdeke.

(13) Mozgóreklám: mozgóreklámnak minősül a közterületeken folytatott hirdetési tevékenység, amelyet gépjárműből, hangosító berendezés használatával kereskedelmi célzattal azért folytatnak, hogy a lakosság figyelmét felkeltsék. Továbbá mozgóreklámnak minősül, ha a forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű, - amelyre a hirdetés, reklám külön van felszerelve - a KRESZ szabályai szerint részt vesz a forgalomban, illetve parkol és ennek célja a reklámtevékenység folytatása. Mozgóreklám a "szendvicsemberek” által folytatott reklámtevékenység is.

(14) Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak ( pl.: tricikli, fagylaltos kocsi, kosár)

(15) Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely, ahol az értékesítésre kínált árucikk átadása a közterületen történik.

(16) Kiemelten támogatott rendezvény: melyet a közgyűlés határozatával annak minősít.

(17)7 Koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történő felhívás, amennyiben a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott zaklató, illetve gyermekkel való koldulásnak.

II. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTÓI ÉS HASZNÁLÓI KÖTELEZETTSÉGEK

6. § (1) Az önkormányzat a közterületek fenntartásáról megbízott vállalkozó útján gondoskodik a (2) bekezdésben körülírt területek kivételével.

(2) Az önkormányzat az ingatlanok határvonalától a közút széléig, de max. 15 m szélességig, úszótelkes épületek közötti távolság feléig, de max. 15 m-ig a közterület gondozását az ingatlan tulajdonosok, valamint közterület-használati engedéllyel rendelkező pavilonok üzemeltetőinek, tulajdonosainak a közreműködésével látja el. A főforgalmi utak zöldsávjainak fenntartását az önkormányzat megbízott vállalkozó útján látja el. (Szarvasi út, Orosházi út, Berényi út, Békési út, Jókai út, Petőfi utca, Bartók Béla út, Bánszky utca, Bajza utca, Gyulai út, Dózsa György út, Corvin utca, Lencsési út, dobozi út, Kétegyházi út)

(3) A (2) bekezdésbe tartozó munkák közül a fás növényzet fenntartási munkáit végezni, fás növényt ültetni csak a polgármester előírása szerint szabad.

(4) Közterületekre egyéni kezdeményezésre utcabútor, berendezési tárgy csak a polgármester előírásai szerint helyezhető el.

Használói kötelezettségek

7. § (1) A közterület használat során a közterületben kárt okozni tilos.

(2) A kiemelt szegély nélküli utak melletti 1 m-es széles sávon (útpadkán) a szabályszerű várakozás, parkolás megengedett, ha az a KRESZ előírásaiba nem ütközik, egyebekben tilos.

(3) Játszóterekre és sportpályákra kutyát bevinni, sétáltatni tilos.

(4) Közterületen telephelyhez kötött munka és gépjármű vizes és/vagy mosószeres takarítása nem végezhető.

ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME

Zöldfelületek használata

8. § (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok berendezéseit, építményeit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelő célra – állaguk sérülése nélkül – mindenki díjmentesen használhatja.

(2) A közhasználatú zöldterületet építkezés céljából igénybe vevőnek kötelessége az építés során megmaradó fák, cserjék és zöldfelületek védelme.

(3) A közhasználatú zöldterület – engedélyezett - rendeltetéstől eltérő használata folytán a rajta lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések károsodása, megsemmisülése esetén a engedélyes saját maga, vagy megbízottja útján köteles a pótlásról, illetve a helyreállításról gondoskodni. Ennek elmulasztásakor köteles a pótlás költségeit megtéríteni.

9. § (1) Zöld területen tilos:

a) közhasználatú zöldterületen tüzet rakni; a tűzrakás kizárólag a kijelölt helyeken (tűzrakó helyeken) szabad, a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása mellett. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt helyeken is tiltott,

b) olyan tevékenységet folytatni, magatartást tanúsítani, mely mások nyugalmát, pihenését zavarhatja,

c) kerti építményeket, berendezési tárgyakat rongálni, rendeltetéstől eltérően használni,

d) utakon, tereken a forgalmat indokolatlanul, engedély nélkül akadályozni,

e) a fákon hirdetéseket kifüggeszteni, fákat kitörni, csonkítani,

f) 8

g) közhasználatú zöldterületen állatot legeltetni.

(2) Zöldterület végleges elfoglalására csak jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv birtokában kerülhet sor.

(3) A jelen rendelet hatálya alá eső területen, az engedélyek kiadásánál a fásítási terv előírásait figyelembe kell venni.

III. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATA

Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység

10. § (1) Kerthelyiségek nyitvatartási idejét a közterület-használati engedélyben kell megállapítani. A kerthelyiségben a vonatkozó jogszabályban megállapított termékkör árusítható a szükséges szakhatósági hozzájárulások birtokában.

(2)9 Közterületen szeszesital nem árusítható és nem fogyasztható, kivéve

a) a vendéglátó egységekhez kapcsolódó kerthelyiségben,

b) a közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi büfében, továbbá

c) a január 1. és december 31. napján

történő árusítást és fogyasztást.

(3) Az extra övezetbe sorolt területen itt üzlettel nem rendelkező kereskedő kereskedelmi tevékenységet az évente megrendezésre kerülő árverésen, bizottság által korábban kijelölt árusító helyeken folytathat, az árverés kiírása szerinti formában.

(4) A mozgó árusítási forma feltétele, hogy a mozgatható árusító eszköz, illetve a mozgó árusítást végző személy egy helyben fél óránál hosszabb ideig ne tartózkodjon.

(5)10 Mezőgazdasági őstermelő saját maga által megtermelt mezőgazdasági terményét közterület használati engedéllyel – az Extra és I. területi kategória kivételével – 1m2 nagyságban díjmentesen, ennél nagyobb terület igénybevétele esetén – a teljes használt területre vonatkozóan – közterület használati díj megfizetése mellett árusíthatja, amennyiben az árusítással a közterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja és gyalogos útvonalon mért 50 m-es távolságon belül hasonló terményt árusító üzlet nem működik.

(6) Az üzletek tulajdonosai és bérlői az üzletek előtt, engedély birtokában, akkor helyezhetik ki közterületre termékeiket,

a) ha azonos termékkör az üzlethelyiségen belül megtalálható

b) ha a gyalogos forgalom akadálymentesen biztosítható- melyhez azon időpontot kell figyelembe venni, amikor az adott területen a legtöbb gyalogos megfordul

c) az 1 m2-nél nagyobb árubemutatás esetében havonta maximum egy hétre adható ki engedély, mely adóéven belül összevonható

d) az árubemutatás az üzlet nyitva tartásával megegyező időben történhet

e) az árubemutatáshoz használt eszközöket, állványokat nyitva tartási időn túl a közterületről el kell távolítani

f) árubemutatás során a termékek megvásárlási lehetőségét a boltban kell biztosítani.

g) ha azok megjelenítése esztétikus és a terület városképi jellegének megfelel

Reklám és hirdetőtevékenység

11. § (1) Hirdetőtábla (reklámtábla) a közúti űrszelvényen kívül helyezhető el úgy, hogy a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti, figyelembe véve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben foglaltakat.

(2) Molinó elhelyezéséhez szükséges azon berendezési tárgyak, ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulása, akiknek a tulajdonában lévő berendezésekhez a molinó rögzítésre kerül.

(3)11

(4) Hirdetőtáblát, reklámtáblát, illetve molinót fára elhelyezni tilos.

(5) Az extra területi kategóriában üzletházak előtt csak egyedileg elbírált, városképi szempontból megfelelő hirdető-berendezés helyezhető el.

(6) Tilos hirdetményt, falragaszt a nem hirdetést szolgáló köztéri berendezéseken elhelyezni.

(7) A szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztése esetén az engedély kiadásával egy időben a terjesztő a 2. sz. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni a szétszóródott hulladék eltakarításáért. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok postaládába való behelyezése.

(8) Műemléken, védett épületen reklám elhelyezése tilos.

(9) Védett természeti területen reklámtábla nem helyezhető el.

(10) 12 m2/oldal hirdetési felületnél nagyobb hirdető berendezés nem helyezhető el a helységnévjelző táblán belül. A már kihelyezett 12 m2-nél nagyobb hirdetésekre vonatkozó közterület-használati engedélyek 2011. után nem hosszabbíthatók meg.

(11) A mozgóreklám közterület-használati engedély köteles. Alkalmazása során:

a) be kell tartani a KRESZ szabályait,

b) fél óránál hosszabb ideig egy helyben, parkolóban nem tartózkodhat,

c) forgalmat nem akadályozhatja, forgalmi jelzést nem takarhat el.

(12) Meglévő épületen, építményen – kivéve: közmű berendezések tartozó berendezéseit – 7 méter fölött elhelyezett reklám, hirdetés, felirat elhelyezése nem közterület-használati engedély köteles.

Építőanyag tárolás és építési munkaterület

12. § (1) Építőanyag tárolás az extra, az I. és II. területi övezetben egy napig, a III. és IV. területi övezetben 14 napig nem engedélyköteles.

(2) Építőanyag tárolásra közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Közműépítésnél csak a közvetlen építési munkával elfoglalt terület (csak a 3. számú mellékletben meghatározott mértékben) mentes a díjfizetési kötelezettség alól az engedélyben szereplő időpontig, de maximum 6 hónapig. Engedély nélkül, vagy lejárat után, illetve hat hónapon túl a 2. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.

(3) Az extra és az I. területi kategóriában ömlesztett építőanyag csak kalodában, építési törmelék csak konténerben tárolható.

Jármű tárolása

13. § (1) Az 5. §. (7) bekezdésében felsorolt gépjárművek közterületen tartása engedélyköteles.

(2) Lakókocsi közterületen 30 napon túl közterület-használati engedéllyel tárolható.

(3) Közterület-használati engedély sátorgarázs elhelyezésére nem adható.

Üzemképtelen jármű tárolása

14. § (1)12 Közterületen üzemképtelen jármű 10 napon túl csak közterület-használati engedéllyel tárolható. Az üzemben tartó az üzemképtelenné vált járművét, amennyiben közterület-használati engedéllyel nem rendelkezik, úgy saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.

(2) A polgármester írásban - vagy ha a tulajdonos ismeretlen, úgy hirdetmény útján - köteles felszólítani az üzemképtelen jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját a járműnek a közterületről 15 napon belül történő elszállítására.

(3) A forgalomból átmenetileg kivont gépjármű engedély birtokában 6 hónapig tárolható közterületen.

(4) Közterület-használati engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon közterületen tárolt üzemképtelen járművek elszállításáról a polgármester gondoskodik.

(5) Az üzemképtelen járművet el kell szállítani, ha az ismert tulajdonos a felszólításnak a megadott határidőig nem tett eleget, vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg. Az elszállításról a városi rendőrkapitányságot értesíteni kell.

(6) A jármű elszállításakor jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell - szükség esetén szakértő bevonásával – a jármű műszaki állapotának leírását, annak alvázszámát és motorszámát, a járműben látható tárgyak felsorolását és a járműről készült videofelvételt.

(7) Az elszállított járműveket az e célra kijelölt telephelyen a tulajdonos költségére és veszélyére kell tárolni. A tároló helyre történő szállítást követően az ismert tulajdonost értesíteni kell, és egyben írásban felszólítani a jármű a tárolóhelyről történő 15 napon belüli elszállítására, és a felmerült költséget megfizetésére.

(8) A kijelölt tároló helyen a járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig kell gondoskodni. A szállítás és tárolás költségei a tulajdonost terhelik. A tárolással megbízott csak a felmerült költségek megtérítését követően köteles a járművet a jelentkező tulajdonosának átadni.

(9) A ki nem váltott, elszállított üzemképtelen járműveket a tárolással megbízott az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti.

(10) Az üzemképtelen járműben talált dolgok értékesítésére, vagy megsemmisítésére a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló jogszabályokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(11) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a már felmerült költségek kielégítésére szolgál. E körben költség: a tárolással kapcsolatban felmerülő költségek, az elszállítással kapcsolatban felmerülő költségek, a szakértői értékeléssel kapcsolatban felmerülő költségek, továbbá minden olyan felmerülő költség, amely az elszállított járművel kapcsolatos.

(12) A vételárnak a költségeket meghaladó részét a jármű tulajdonosának kell kiadni, amennyiben pedig a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat elkülönített számláján kell letétben kezelni, és a Ptk. szerinti elévülési idő elteltéig megőrizni. Az elévülési idő eltelte után az át nem vett vételár az önkormányzat tulajdonába kerül.

(13) A letétként kezelt vételár után a jármű tulajdonosa letéti díjat nem tartozik fizetni, azonban kamatra sem jogosult.

Közterület bontása

15. § (1)13 Közterületet engedély nélkül felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást 24 órán belül be kell jelenteni. A bejelentésben közölni kell a helyreállítás várható időpontját, és a hely beazonosíthatóságára vonatkozó dokumentumokat.

(2) A közműjavítási munka végzése alatt az ideiglenes forgalom szabályozása és e munkával kapcsolatos egyéb élet - és vagyonbiztonsági intézkedésről a közmű üzemeltetője köteles gondoskodni.

(3) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, hozzájárulásában előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére kötelezheti a 19/1994. (V.31.) sz. KHVM rendelet alapján. A pótdíj az igénybevételi díj tízszerese.

(4) Amennyiben a közút igénybevétele során az érintett területnek több mint 50%-át felbontják, az igénybevevő köteles az utat teljes szélességben, az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.

(5) Ha a bontás a felület 25-50 %-át érinti, a teljes felület zárórétegének újjáépítése kötelező.

(6) Abban az esetben, ha a bontás a felület legfeljebb 25%-át érinti, az igénybe vevő köteles az utat az út pálya fél szélességében helyreállítani.

(7) Járda bontása esetén a bontást kérő köteles a járda burkolatát szükség szerint, teljes szélességben újra építeni.

(8) Ha a bontással érintett útszakaszon szerelvény van, azt szintre kell helyezni, továbbá a szegéllyel és útburkolati jellel ellátott felületeket az eredetivel azonos módon kell helyreállítani.

(9) Foltonkénti bontás esetén a felbontott területnél nagyobb terület helyreállítása is előírható.

(10) A közterület helyreállítási munkáinál a növénytelepítés költségének megállapításakor a garanciális időn belüli gondozási munkát is figyelembe kell venni.

(11) November 15. és március 15. közötti időszakban közterület felbontása csak hibaelhárítási munkálatok miatt, valamint időjárás függvényében az Önkormányzat beruházásában épülő, valamint közérdeket szolgáló közművezetékek esetében engedélyezhető.

(12) Békéscsaba városközpontjának az extra és I. területi kategóriákba sorolt területein, a villamos energia-, távközlési-, és optikai kábel csak földkábelben helyezhető el.

(13) Új burkolat, zöldterület elkészültétől, felújítástól számított 5 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben adható.

(14) A közút és járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás ideje alatt (a végleges helyreállításig) a bontást kérő köteles gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról.

(15) A műszaki átadás-átvételi eljárás során az engedélyes köteles a tömörségi vizsgálati jegyzőkönyvet, valamint geodéziai bemérési vázlatot átadni.

Pavilon és büfé-kocsi elhelyezése, üzemeltetése

16. § (1) Közterületen - építési engedély birtokában - csak talajjal szervesen nem egybeépített pavilont lehet elhelyezni és üzemeltetni. A pavilon alapterülete nem haladhatja meg a 16m2t.

(2) Az extra és az I. területi kategóriában árusítási tevékenység büfékocsiból, átalakított lakókocsiból folyamatosan nem végezhető. Ez alól kivételt képez a beépítésre váró, ideiglenesen hasznosított közterület.

Fás szárú növény kitermelése

17. § (1) Az engedélyeztetési kötelezettség fennáll e rendelet területi hatálya alá eső területen található mindennemű élő fás szárú növényre (fák, cserjék).

(2) A jogszabályban előírt pótlási kötelezettségnek ültetéssel vagy költségtérítéssel lehet eleget tenni. Ültetéssel történő pótlás közterületen csak a jóváhagyott fásítási terv szerint végezhető. Erre alkalmas terület hiányában költségtérítéssel kell a pótlási kötelezettséget teljesíteni.

(3) Az engedélyes pótlási kötelezettségének akkor tesz eleget, ha a növényzet a telepítést követő egy év múlva is életképes.

(4) A térítéssel történő pótlás teljesítését fabankba történő befizetéssel kell teljesíteni.

(5) A fabankban jelentkező összegből kizárólag a fásítási tervben szereplő ültetési munkákat lehet elvégezni.

(6) Nincs pótlási kötelezettség az alábbi esetekben:

a) életképtelen fa esetén,

b) amennyiben a fa az épület állagát veszélyezteti,

c) ha jóváhagyott fásítási terv végrehajtása során szükséges a fa kivágása.

d) kárelhárítás érdekében végzett fakitermelésnél

(7) Közművezeték rekonstrukciójánál, üzemzavar elhárításnál - bejelentési kötelezettség mellett -felmentést kell adni a pótlási kötelezettség alól, ha a kivágandó fás szárú növény a vezeték nyomvonalán vagy védőtávolságán belül helyezkedik el, és a fás növény telepítésére a közművesítést követően került sor.

Nyomvonal jellegű létesítmény terület felhasználása

18. §14 Építési engedélyhez kötött nyomvonal jellegű létesítményt (pl: utat, vasutat, járdát, közművezetéket, csatornát és ezekkel összefüggő műtárgyat és tartozékot) a közterület felett vagy alatt elhelyezni csak hozzájárulással15 lehet.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele

19. § (1)16 A közút területének nem közlekedési célú igénybevételi díj kiszabásánál jelen rendelet 2. számú melléklete díjtételeit kell alkalmazni

(2)17 A közterületek felett, vagy alatti közművezeték vagy közmű létesítmény építése, átépítése, bontása esetén a 2. melléklet v)-w) pontjában meghatározott mértékű díjat kell fizetni, azzal, hogy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított állami vagy önkormányzati beruházások esetében a polgármester részben vagy egészben felmentést adhat a díj fizetése alól.

19/A. §18

IV. Fejezet

A RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLAT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

Az engedély és a hozzájárulás iránti kérelem

20. § (1) A közterület-használati engedélyt és hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérően használni kívánja.

(2) A közterület-használati engedélyt és hozzájárulást a közterületet használón kívül annak megbízottja és az építtető is kérheti.

(3) A közterület-használati engedély vagy hozzájárulás hivatalból is kiadható illetve meghosszabbítható az adott adóévre.

(4) A kezelői hozzájárulás az engedélyező hatóság, a szakhatóság illetve államigazgatási szerv megkeresésére is kiadható.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a használati célt,

c) a használat időtartamát,

d) a használat helyét,

e) a használat mértékét /ez az elfoglalt terület vízszintes vetületét jelenti, táblák molinók, zászlók esetében a hirdetési felület nagyságát, /,

f) a használat módját,

(6) A közterület bontásához való hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a közterület pontos megjelölését,

c) az elbíráláshoz szükséges helyszínrajzokat, műszaki terveket

d) a közterületen végzett munka pontos megnevezését és nagyságát (m2),

e) a munkakezdés időpontját és helyreállítás idejét,

f) a szakipari munkát végző kivitelező nevét,

g) a felelős építésvezető nevét,

h) a bontást végző kivitelező nevét,

i) a helyreállításért felelős nevét, címét,

j) a keletkező törmelékek tételes kimutatását.

(7) A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a közterület pontos megjelölését,

c) a kivágandó fa fajtáját, törzsátmérőjét és egészségügyi állapotát,

d) a kivágás okát.

(8) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető megnevezését és címét,

b) a létesítmény elhelyezésére kért terület megjelölését,

c) elbíráláshoz szükséges helyszínrajzokat, műszaki terveket,

d) a terület felhasználás célját.

(9) Engedélyek iránti kérelemhez bekérhető:

a) helyszínrajz, melyen fel kell tüntetni az elfoglalni kívánt terület pontos helyét /pl.:tábla helyének bejelölése, felvonulási terület/,

b) forgalomszabályozási terv,

c) közművek építési engedélyezési terve,

d) növényjegyzék,

e) a közterületre kihelyezendő árusító eszköz, reklám és hirdető-berendezés rajza, tervrajza, fotója stb.,

f) takarítási szerződés, vagy nyilatkozat a takarítási munka elvégzéséről, ha a közterület károsodása, szennyeződése várható,

g) rendezvények esetében a terület berendezéséről 1 : 500 méretarányú helyszínrajz

(10) Jogszabályban meghatározott estekben a közterület-használathoz szakhatósági hozzájárulás szükséges.

Az engedély, és a hozzájárulás megadása

21. § (1)19

(2) Az engedély, hozzájárulás megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a városrendezési tervet, a közút kezelőjének állásfoglalását, a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedési követelményeket továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásának előírásait, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély) fennállását is.

(3)20 Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, megtagadható a közterület-használati engedély vagy a hozzájárulás kiadása, ha a közterület-használatát kérelmező a korábbi közterület-használattal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tett eleget.

(4) Rendezvények esetén az engedélyes köteles a rendezvény ideje alatt és annak befejeztével az elfoglalt közterületet feltakarítani és a keletkezett hulladék folyamatos elszállításáról gondoskodni vagy a fenti feladatok ellátásának elvégzésére a terület közszolgáltatójával szerződést kötni. Amennyiben a terület takarítása nem történik meg, az önkormányzat megbízott vállalkozó útján az engedélyes költségére azt elvégezteti.

(5)21 Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, megtagadható az engedély vagy a hozzájárulás kiadása, ha

a) az építmény elhelyezése nem felel meg az országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak,

b) a tervezett létesítmény a közterület vagy azt határoló építmények rendeltetésszerű használatát zavarja vagy biztonságát veszélyezteti,

c) a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van.

(6) A polgármester hozzájárulásának illetve engedélyező határozatának tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásait,

e) az engedély megszűnése, megszüntetése vagy visszavonása esetében az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségeket,

f) díjfizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

(7) Az engedélyező határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel, az építtetővel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,

d) a közterület-felügyelőkkel,

e) a közterület fenntartásával megbízottal,

f) az első fokú engedélyező hatósággal.

g) 21. § (1) bekezdése esetén a terület egyéni képviselőjével

(8) A kiadott engedélyekről, illetve hozzájárulásokról nyilvántartást kell vezetni.

(9) A közterület-használatot engedélyező irat számát a használó köteles a közterület-használat helyén a hivatal által biztosított öntapadós címke formájában, jól látható módon kihelyezni. (Engedély szám: ...)

Az engedélyek és hozzájárulások érvényessége

22. § (1)22 A közterület-használat maximum 10 évre engedélyezhető, de a közterület-használat díját évente, a hatályos közterület-használati díjnormák szerint kell megállapítani.

(2) A közterület-használati engedélyben meghatározott idő elteltével, újabb kérelemre a közterület-használati engedély újból kiadható.

(3) A közterület-használat előzetes bejelentés esetén maximum egy alkalommal két hónapos időtartamra szüneteltethető.

(4) Azon közterület-használati formákban, melyeknél nincsen díjfizetési kötelezettség, az engedély évenként, hivatalból is kiadható mindaddig, míg a terület használatának megszüntetését nem kéri az engedélyes, illetve azt hivatalból vissza nem vonták.

(5) A közművezetékek és berendezéseik elhelyezésére kiadott hozzájárulás határozatlan időre szól.

A közterület használati engedély megszüntetése és a hozzájárulás megvonása

23. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt, hozzájárulást:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja

b) ha az engedélyes díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra nem tesz eleget.

(2) Vissza lehet vonni az engedélyt, hozzájárulást:

a) ha az engedélyesnek a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okiratának érvényessége megszűnik

b) közérdekből

c) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének a megjelölt határidőig nem tesz eleget

24. § A közterület használati engedély, hozzájárulás megszűnik:

a) meghatározott idő lejárt;

b) megállapodás használó részéről történő felmondása esetén;

c) használatba adó részéről történő felmondása esetén.

25. § (1) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, köteles ezt a polgármesternek előzetesen bejelenteni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy nem mentesül a díj fizetése alól.

(2) Ha az engedély érvényét veszti, a használatot követően az engedélyes köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani minden kártalanítási igény nélkül.

(3) Az engedély visszaadása vagy visszavonása esetén a visszaadásig, illetve visszavonásig esedékessé vált díjat meg kell fizetni.

(4) A mobil jellegű építményeket (kerthelyiség, pavilon) az engedély lejáratakor - a tényleges használat megszűntével- az engedélyes köteles eltávolítani a közterületről.

A közterület használati díj

26. § (1) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért - amennyiben a rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - díjat köteles fizetni.

(2)23 A közterület-használati díjat a 2. számú mellékletben rögzített normák szerint kell megállapítani.

(3) Amennyiben a 2. sz. melléklet nem tartalmaz az adott tevékenységre konkrét díjmegjelölést, a tevékenység jellegéhez legközelebb eső díjnormát kell figyelembe venni.

(4) A gondozott zöldterületekre engedélyezett közterület-használat díjának mértékét 1,5-es szorzóval kell megállapítani.

(5) Mozgóbolti árusítás esetén a közterület használati díj mértékét háromszoros szorzóval kell megállapítani

(6) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közforgalom számára megnyitott területekért díjat a terület tulajdonosa kérhet.

27. § (1) A közterület-használat során elfoglalt terület nagyságának megállapításánál a vízszintes vetületet kell figyelembe venni. Ez alól kivételt képez:

a) a hirdető berendezés, fényreklám, molinó, zászló, ahol a hirdetőfelület nagyságát kell figyelembe venni, továbbá azt is, hogy a berendezés egy vagy több oldalas.

b) Az 5. §. (7) bekezdésében felsorolt gépjárművek elhelyezésénél darabszám alapján kell a díjat megállapítani /nyerges vontatót 1 db-ként, a pótkocsis szerelvényt 2 db-ként kell figyelembe venni/

c)24 a közművezetékek és berendezéseik elhelyezése – az elektronikus hírközlési építmények kivételével -, melyeknél a 3. mellékletben közölt sávszélességgel korrigált alapterületet kell figyelembe venni, illetve a közműberendezések tartószerkezeténél az alapterület egységesen 1 m2.

(2) A közterület-használati díj megállapítása esetén a töredékhónapra eső díjat a norma egy napra eső részének figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az igénybe vett terület nagyságánál minden megkezdett m2 egésznek számít, figyelembe véve az (1) bekezdés a) pontban előírtakat.

(4) A 600.-Ft, vagy annál kisebb közterület-használati díj esetén nincs díjfizetési kötelezettség.

(5) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(6) Amennyiben a közterületet egyidejűleg több fajta célra veszik igénybe, úgy az engedélyben az igénybevételi célok arányának megoszlása szerint kell a díjat megállapítani.

(7) Fizetőparkolóknak a közterület-használati rendeletben szabályozott tevékenységre (pl.: rendezvény stb.) való ideiglenes igénybevétele esetében, a fizetőparkolót működtető felé a kérelmezőnek pluszként kell befizetnie az övezeti besorolás szerinti napijegy árát, az igénybevett parkolók után.

28. § (1) A közterület használati díjat az engedélyes:

a) az engedélyben meghatározottak szerint köteles megfizetni.

b) közművezetékek és berendezéseik elhelyezésének engedélyezésekor, azzal egyidejűleg, a már üzemelő közművezetékek és berendezéseik esetében a közművek üzemeltetőjével kötött külön megállapodás szerint köteles befizetni. A gazdasági bizottság dönthet a közterületi díjak egy évre előre történő egyösszegű megfizetéséről.

(2) A közterület-használati díj kezelése, ellenőrzése, behajtása tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A felszólítás ellenére meg nem fizetett díj végrehajtása iránt intézkedni kell.

Mentesség a közterület használati díj fizetése alól

29. § (1)25 Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a tömegközlekedési célt szolgáló fedett várakozóhely által elfoglalt területek után,

b) közérdekű hirdetmények és választási hirdetések után,

c) ingyenes szórakoztatótevékenység területhasználatáért, ebbe nem tartozik bele a rendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi és reklámtevékenységek, amelyek díjkötelesek

d) göngyölegek este 20.00 órától reggel 6.00 óráig való közterületen tárolásáért,

e) politikai rendezvények tartása esetén, ebbe nem tartozik bele a rendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi és reklámtevékenységek, amelyek díjkötelesek

f)26 szelektív hulladékgyűjtő edényzet, valamint zárható konténertároló elhelyezése esetén,

g) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére

h) az önkormányzat tulajdonába kerülő közművezetékes berendezések elhelyezése után a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint

i) a közterületek rendeltetésszerű használatával összefüggő berendezési tárgyak, utcabútorok közterületi elhelyezése után

j) önkormányzat által kiemelten támogatott rendezvények után

k) az önkormányzat által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó építési munkaterület miatti igénybevétel esetén.

l)27 annak, akinek az érintett közterület használatát külön szerződéssel az önkormányzat átengedte, kivéve, ha az erre irányuló döntésével az önkormányzat a közterület-használati díj megfizetését kifejezetten előírja.

(2)28 A polgármester a díj fizetése alól az alábbi esetekben részben vagy egészben felmentést adhat:

a) karitatív jellegű közterület-használat esetében,

b) környezetvédelemmel kapcsolatos közterület használati tevékenységek esetében,

c) non-profit rendezvények esetében,

d) városképi jelentőségű, illetve közérdeket szolgáló közterület használati formák esetében,

e) közművelődéssel, népművészettel, egészséges életmóddal, sporttal, kulturális tevékenységgel kapcsolatos közterület használati formák esetében,

f) egyházi rendezvények, valamint az egyházak alaptevékenységéhez kapcsolódó közterület használati formák esetében,

g) városmarketing szempontjából kiemelkedő közterület használati formák esetében,

h) városkép javítását szolgáló közterület használati formák esetében,

i) politikai rendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi és reklám tevékenységek esetében

j) ingyenes szórakoztató tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi és reklámtevékenységek esetében

k) közterületen végzet környezetszépítő tevékenység kompenzálás képpen,

l) önkormányzati intézmények, alapítványok, közhasznú és non-profit szervezetek tevékenységükkel összefüggő közterület használata esetében,

m) önkormányzati beruházásokkal kapcsolatban,

n) közszolgáltatáshoz kapcsolódó közterület használati formák esetében,

o) a városi rendezvényeket támogatók közterület használata esetében,

p) a közterület használat során a minimálisan elvárható városképi megjelenést jelentősen meghaladó, igényes megjelenésű eszközt alkalmazó közterület használati formák esetében,

q) a közterület-használatot igénylők szociális rászorultsága alapján,

r) cirkuszok, mutatványosok által benyújtott közterület használati igény esetében,

s) kerthelyiségek esetében az igényes megjelenést támogatandóan maximum 50% díjmérséklés adható az alkalmazott bútorzat, kerítés arculat megteremtése érdekében, további maximum 50%-os díjmérséklés adható zöld és virágos növények díszítő elemként való alkalmazásakor. A kedvezmények március 01-től október 31 közötti időszakban alkalmazhatóak a nem téliesíthető kerthelyiségek esetében,

t) kisvállalkozások támogatásaként.

(3) A díjat az alábbiak szerint mérsékelni kell:

a) az önkormányzat intézményei, az önkormányzat által támogatott szervezetek a tevékenységi körükkel kapcsolatos hirdetéseikért egységesen a II. kategória díját kötelesek fizetni,

b) a lakossági alapellátást szolgáló, közterületen folytatni kívánt tevékenység esetén a terület egyéni képviselőjének javaslatára a közterület-használati díjat 50 %-kal mérsékelni kell,

c) a vállalkozások támogatása érdekében az újonnan beinduló vállalkozások hirdetésének kihelyezése az első hat hónapban ingyenes, melynek mértéke maximum 25.000 Ft. lehet. Az e fölötti rész megfizetésre kerül.

V. Fejezet

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

30. § (1) A közterületen engedélytől, hozzájárulástól eltérő illetve engedély, hozzájárulás nélküli használata esetén a használó a polgármester felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani.

(2) Aki a közterületet engedély, hozzájárulás nélkül vagy az engedélyben, hozzájárulásban foglalt feltételektől eltérő módon használja, az engedély, hozzájárulás nélküli, vagy az eltérő használat idejére az egyébként fizetendő jelen rendeletben meghatározott közterület-használati díjat köteles megfizetni.29

(3) Az engedély, hozzájárulás nélkül okozott vagy gondatlanság miatt bekövetkező zöldkár ellenértékét az elkövetőnek, a hatóság által megállapítottak (RADÓ faérték meghatározás) szerint kell megfizetni.30

(4) Aki hirdetményt, plakátot, hirdető-berendezést közterületre engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon kihelyez, kiragaszt, köteles saját költségére azt haladéktalanul eltávolítani (hulladékot is) és a rendelet szerinti díjat megfizetni.31

(5) Amennyiben a hirdetményt, plakátot, hirdető-berendezést kihelyező nem tesz eleget a takarítási és eltávolítási kötelezettségének, úgy költségére, a plakátok, hirdető-berendezések, eltávolítását az önkormányzat elvégzi vagy elvégezteti, ennek költségét áthárítja.32

(6) Közművezetékek és berendezéseik elhelyezésének engedélye nélkül a közterület felbontására hozzájárulás nem adható.

VI. Fejezet

Egyéb rendelkezések33

31. § (1) 34

(2)

(3) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, tárgyak beszállításáról a polgármester gondoskodik, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, illetve a tulajdonos felszólításra ezt nem szállítja el. Az utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.

(4) Engedélykérelem beadása vagy a terület elhagyására kötelező határozat elleni jogorvoslat benyújtása a terület használatára nem jogosít.

(5)35

VII. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (IV. 22.) közterületek rendjéről szóló, valamint az azt módosító 25/1999. (X. 20.), 20/2000. (V. 11.), 24/2000. (V. 11.), 28/2001. (XI. 15.), 31/2002. (XII. 19.), 17/2003. (IV. 24.), 35/2003. (XII. 11.), 29/2004. (X. 20.), és 41/2004. (XII. 16.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet a hatályba lépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekre nem alkalmazható.

1. melléklet36

TERÜLETI KATEGÓRIÁK LEÍRÁSA
Kiemelt (extra) kategória
- Árpád fejedelem tér
- Széchenyi liget
- Szeberényi tér,
- Kossuth tér -Kiss Ernő utca -Gőzmalom tér- Árpád sor Gyulai út és Deák Ferenc utcák közötti szakasza – József Attila utca Szent István tér által határolt közterületek (a Széchenyi utca valamint a Derkovits sor érintett szakaszaival)
- Korzó tér
- Andrássy út mindkét oldala a Szent István tértől a Trefort utcáig
- Kórház utca rendezvények idején
- Kórház utcához csatlakozó utcák 50 méterig: Ligeti Károly sor, Gőzmalom tér, Peter J. utca, Puskin utca, Telep utca, Tünde utca, Vandháti út, Körgát sor rendezvények idején
- MÁV - és autóbusz-pályaudvar előtti terület
- az Andrássy út Trefort-, Illésházi- és Jókai utcák által határolt földrészlet (piac környéke)
- Jókai u. Andrássy út és Illésházi utca közötti szakasza
I. kategória37
- Szabadság tér
- Bartók Béla út mindkét oldala
- Munkácsy tér
- Luther utca
- Derkovits sor Extra kategórián kívüli szakasza
- Bánszky utca
- Csaba utca
- Csaba köz
- Justh Gyula utca
- Hunyadi tér
- Irányi utca
- Munkácsy utca
- Posta köz
- Kinizsi utca
- Haán L. utca
- Mednyánszky utca
- Lepény Pál utca
- Knézich Károly utca
- Gyóni Géza utca
- Wlassics sétány
- Európa sétány
- Petőfi liget
- Gábor Áron utca
- Nagy Imre tér
- Petőfi utca
- Andrássy út extra területi kategórián kívüli részei
- Orbán Balázs tér
- Gábor köz
- Luther utca - Lázár utca sarok a Lázár utca 15. számig
II. kategória
- Áchim ltp.
- Penza ltp.
- Bánszki ltp.
- Kazinczy ltp.
- Millennium ltp.
- József A. ltp.
- Berényi út
- Baross u.
- Békési út
- Kórház utca, az extra övezeti besoroláson kívüli esetekben
- Gyulai út
- Bajza utca
- Árpád sor Bajza u. - Degré u. közötti szakasza
- Dózsa György út
- Corvin utca
- Lencsési út
- Bánát utca
- Vozárik utca
- Dobozi út
- Kétegyházi út
- Orosházi út
- Orbán Balázs tér
- Madách u. - Kolozsvári u. - Sziklai Sándor utca
- Nyugati kertváros
- Jókai út mindkét oldal, Szarvasi út és Illésházi utca közötti szakasz
- Kossuth utca
- Hadnagy u. - Szécsi u. - Fő u. - Október 23. tér által határolt földrészlet
- Szarvasi út
- Őr utca
- Temető sor
- Andrássy út - Gábor Áron utca - Bartók Béla út - Temető sor által határolt terület
III. kategória
A felsorolt területeken kívül eső egyéb, Békéscsaba Megyei Jogú Város belterületi földrészletei.
IV: kategória
Békéscsaba Megyei Jogú Város külterületi földrészletei.

2. melléklet38

A

B

C

D

1

Meghatározás

területi kategória

mérték (nettó)

díjnorma

2

a) Közterületbe benyúló üzlethomlokzat, kirakat szekrény, ernyőszerkezet, fényreklám, cég- és címtábla

EXTRA

Ft/m2/hó

1 600

3

I.

Ft/m2/hó

950

4

II.

Ft/m2/hó

600

5

III.

Ft/m2/hó

300

6

b) Árusító- és egyéb fülke (pavilon)

EXTRA

Ft/m2/hó

2 300

7

I.

Ft/m2/hó

1 800

8

II.

Ft/m2/hó

1 200

9

III.

Ft/m2/hó

600

10

c) Az 5. § (7) bekezdés ében felsorolt gépjárművek és ezek vontatmányai

I.

Ft/db/hó

21 500

11

II.

Ft/db/hó

15 000

12

III.

Ft/db/hó

12 000

13

d) Önálló hirdető-berendezés, zászló, molinó hirdetési felületre számítva

EXTRA

Ft/m2/hó

4 900

14

I.

Ft/m2/hó

2 200

15

II.

Ft/m2/hó

1 800

16

III.

Ft/m2/hó

650

17

IV.

Ft/m2/hó

200

18

e) Anyagtárolás

EXTRA

Ft/m2/hó

380

19

I.

Ft/m2/hó

250

20

II.

Ft/m2/hó

200

21

III.

Ft/m2/hó

100

22

IV.

Ft/m2/hó

80

23

f) Kereskedelmi reklámkampányhoz kapcsolódó árubemutatás, promóció

EXTRA

Ft/m2/nap

2 800

24

I.

Ft/m2/nap

1 000

25

II.

Ft/m2/nap

400

26

III.

Ft/m2/nap

200

27

g) Folyamatos, egyéb árusítási, kereskedelmi tevékenység

EXTRA

Ft/m2/hó

12 500

28

I.

Ft/m2/hó

7 000

29

II.

Ft/m2/hó

2 600

30

III.

Ft/m2/hó

1 200

31

IV.

Ft/m2/hó

500

32

h) Üzemképtelen járművek tárolása

I.

Ft/db/hó

20 000

33

II.

Ft/db/hó

5 500

34

III.

Ft/db/hó

1 000

35

IV.

Ft/db/hó

600

36

i/1) Vendéglátó ipari előkert üzemeltetése

EXTRA

Ft/m2/hó

1 000

37

I.

Ft/m2/hó

600

38

II.

Ft/m2/hó

400

39

III.

Ft/m2/hó

260

40

IV.

Ft/m2/hó

200

41

i/2) Rendezvényekhez kapcsolódó alkalmi vendéglátóipari előkert

EXTRA

Ft/m2/hó

2 200

42

I.

Ft/m2/hó

1 500

43

II.

Ft/m2/hó

800

44

III.

Ft/m2/hó

400

45

IV.

Ft/m2/hó

250

46

j) Üzleti szállítás, göngyölegtárolás

EXTRA

Ft/m2/nap

450

47

I.

Ft/m2/nap

210

48

II.

Ft/m2/nap

170

49

III.

Ft/m2/nap

80

50

k) Kiállítás, vásár

EXTRA

Ft/m2/nap

180

51

I.

Ft/m2/nap

130

52

II.

Ft/m2/nap

80

53

III.

Ft/m2/nap

60

54

l) Árubemutatás

EXTRA

Ft/m2/hó

8 000

55

I.

Ft/m2/hó

4 000

56

II.

Ft/m2/hó

1 100

57

III.

Ft/m2/hó

400

58

m) Automaták üzemeltetése

EXTRA

Ft/m2/hó

12 500

59

I.

Ft/m2/hó

6 000

60

II.

Ft/m2/hó

3 000

61

III.

Ft/m2/hó

2 300

62

n) Mutatványos tevékenység és cirkusz

EXTRA

Ft/m2/nap

80

63

I.

Ft/m2/nap

70

64

II.

Ft/m2/nap

35

65

III.

Ft/m2/nap

25

66

ny) Szemétgyűjtő edények elhelyezése

egységesen

Ft/db/hó

4 500

67

p) Szórólapok eltakarítási díja egységes

egységesen

Ft/db

20

68

q/1) Építési munkaterület miatti igénybevételi díj - részleges útlezárás esetén

EXTRA

Ft/m2/nap

180

69

I.

Ft/m2/nap

140

70

II.

Ft/m2/nap

80

71

III.

Ft/m2/nap

70

72

IV.

Ft/m2/nap

55

73

q/2) Építési munkaterület miatti igénybevételi díj - teljes útlezárás esetén

EXTRA

Ft/m2/nap

250

74

I.

Ft/m2/nap

200

75

II.

Ft/m2/nap

170

76

III.

Ft/m2/nap

100

77

IV.

Ft/m2/nap

50

78

r/1) Sport-, kulturális rendezvény esetén fizetendő igénybevételi díj részleges útlezárás esetén

EXTRA

Ft/m2/nap

40

79

I.

Ft/m2/nap

35

80

II.

Ft/m2/nap

15

81

III.

Ft/m2/nap

15

82

IV.

Ft/m2/nap

15

83

r/2) Sport-, kulturális rendezvény esetén fizetendő igénybevételi díj teljes útlezárás esetén

EXTRA

Ft/m2/nap

50

84

I.

Ft/m2/nap

40

85

II.

Ft/m2/nap

30

86

III.

Ft/m2/nap

30

87

IV.

Ft/m2/nap

25

88

s/1) Önkormányzati tulajdonban lévő hirdető berendezések bérleti díja (közterület-használati díjjal együtt)

EXTRA

Ft/m2/hó

5 000

89

I.

Ft/m2/hó

2 700

90

II.

Ft/m2/hó

2 000

91

s/2) Önkormányzati intézmények hirdetése

egységesen

Ft/m2/hó

1 500

92

t) Közfunkciót vesztett közművek létesítményei

EXTRA

Ft/m2/hó

3 000

93

I.

Ft/m2/hó

1 300

94

II.

Ft/m2/hó

900

95

III.

Ft/m2/hó

600

96

IV.

Ft/m2/hó

100

97

u) Hirdetésre használt közművek létesítményei

EXTRA

Ft/m2/hó

3 200

98

I.

Ft/m2/hó

1 700

99

II.

Ft/m2/hó

900

100

III.

Ft/m2/hó

650

101

IV.

Ft/m2/hó

200

102

v) Új közművezetékek és berendezéseik

EXTRA

Ft/m2

7 000

103

I.

Ft/m2

5 000

104

II.

Ft/m2

1 500

105

III.

Ft/m2

600

106

IV.

Ft/m2

300

107

w) Meglévő közművezetékek és berendezéseik

EXTRA

Ft/m2

700

108

I.

Ft/m2

450

109

II.

Ft/m2

100

110

III.

Ft/m2

60

111

IV.

Ft/m2

50

112

x) önkormányzati tulajdonú közmű alépítmény

EXTRA

Ft/fm/hó

80

113

I.

Ft/fm/hó

65

114

II.

Ft/fm/hó

50

115

III.

Ft/fm/hó

20

116

IV.

Ft/fm/hó

15

3. melléklet39

Föld alatti vezetékek elhelyezéséhez szükséges területsávok
(Tájékoztató méretek MSZ 7487/2 szerint)

A vezeték megnevezése

Sávszélesség (m)

Vízvezeték

Belső mérete:
NÁ 500 mm-ig
NÁ 501-800mm
NÁ 801-1200mm


1,2
1,6
2,4

Csatorna
(zárt gravitációs vezeték)

Külső mérete:
A<0,3m
0,3m<A<1,0m
1,0m<A<1,6m


1,2
2,4
3,2

Csatorna (nyomócső)

vízvezetékkel azonos

vízvezetékkel azonosan

Gázvezeték

Belső mérete:
NÁ 500mm-ig
NÁ 501-800mm
NÁ801-1200mm


1,2
1,5
2,0

Távhőellátási vezeték védőszerkezetben

Védőszerkezet külső mérete:
A<0,8m
0,8m<A<1,2m
1,2m<A<2,2m


1,5
2,0
3,5

Villamos energia ellátási kábel (erősáramú, nagyfeszültségű, feszültség kisebb mint 120kV)

A kábelek száma
1…2
3…5
5-nél több kábel esetén kábelenként


0,5
1,2
0,2

Távközlési kábel

Védőszerkezetenként
Kábelenként
Védőszerkezetben 2-6 nyílás esetén

0,4
0,4
0,8

Közvilágítási oszlopsor

-

1,0

Megjegyzés: - : névleges átmérő
- A: a vezeték vagy védőszerkezetének külső mérete (függőleges síkok közti vízszintes távolság)
1

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (V. 3.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2018. 05. 04.

2

Módosította a 21/2012. (V.29.) önk. rend. 16. § (2) bek. Hatályos: 2012. május 30.

3

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (3) bek. Hatályos: 2012. május 30. A 3. § (1) bekezdés b) pont 21. alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

4

Hatályon kívül helyezte az 53/2008. (XII.22.) önk. rendelet 2. §-a Hatályos: 2009. január 1.

5

Módosította a 38/2011. (XII.19.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2012. január 1.

6

Módosította a 38/2011. (XII.19.) önk. rendelet 2. §-a Hatályos: 2012. január 1.

7

Kiegészítette: 18/2011. (IX. 26.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2011. október 1.

8

Hatályon kívül helyezte a 19/2020.(IX. 28.) önkormányzati rendelet 3.§. Hatálytalan: 2020. IX. 29.

9

Módosította a 27/2013. (X. 25.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2013. október26.

10

Módosította a 3/2016.(II.1.) önkormányzati rendelt Hatályos: 2016. II.2.

11

Hatályon kívül helyezte a 38/2011. (XII.19.) önk. rendelet 4. §-a . Hatálytalan: 2012. január 1.

12

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (4) bek. Hatályos: 2012. május 30.

13

Módosította az 53/2008. (XII.22.) önk. rendelet 4. §-a Hatályos: 2009. január 1.

14

Módosította az 53/2008. (XII.22.) önk. rendelet 5. §-a Hatályos: 2009. január 1.

15

Módosította a 13/2018. (V.3.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2018. 05. 04.

16

Módosította az 53/2008. (XII.22.) önk. rendelet 6. §-a Hatályos: 2009. január 1.

17

Módosította a 13/2018. (V.3.) önk. rendelet 2. §-a Hatályos: 2018. 05. 04.

18

Hatályon kívül helyezte a 27/2018. (X.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a Hatályos: 2018. X. 26.

19

Hatályon kívül helyezte a 43/2007. (XII.17.) önk. rend. 1. §-a Hatálytalan: 2008. január 1.

20

Módosította a 13/2018. (V.3.) önk. rendelet 3. §-a Hatályos: 2018. 05. 04.

21

Módosította a 13/2018. (V.3.) önk. rendelet 4. §-a Hatályos: 2018. 05. 04.

22

Módosította a 35/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a . Hatályos 2016. 11. 29.

23

Módosította a 36/2010. (XII.20.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2011. január 1.

24

Módosította a 13/2018. (V.3.) önk. rendelet 5. §-a Hatályos: 2018. 05. 04.

25

Módosította a 43/2007. (XII.17.) önk. rendelet 2. §-a Hatályos: 2008. január 1.

26

Módosította a 38/2014. (XII.22.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2015. január 1.

27

Kiegészítette a 27/2016. (VIII.29.) önk. rendelet 1. §-a Hatályos: 2016.augusztus 30.

28

Módosította a 43/2007. (XII.17.) önk. rendelet 3. §-a Hatályos: 2008. január 1.

29

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (6) bek. Hatályos: 2012. május 30.

30

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (6) bek. Hatályos: 2012. május 30.

31

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (6) bek. Hatályos: 2012. május 30.

32

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (6) bek. Hatályos: 2012. május 30.

33

Módosította a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (4) bek. Hatályos: 2012. május 30

34

Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (V. 29.) önk. rend. 16. § (6) bek. Hatálytalan: 2012. május 30.

35

Hatályon kívül helyezte az 53/2008. (XII.22.) önk. rendelet 9. §-a Hatályos: 2009. január 1.

36

Módosította a 18/2011. (IX. 26.) önk. rend. 2. §-a Hatályos: 2011. október 1.

37

Módosította a 45/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-a Hatályos: 2018. 01.01.

38

Módosította a 11/2021.(III. 22.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2021. 04. 01. A 2. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 5. § - 3. mellékletével megállapított szöveg.

39

Módosította a 45//2017.(XII. 20.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2018. 01. 01.