Gálosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.25.) önkormányzati rendelete

Gálosfa helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 14

Gálosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.25.) önkormányzati rendelete

Gálosfa helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 14

Gálosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Gálosfa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező Virányi Építész Stúdió Bt. 2004. március, jsz.:16/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelező elemei:

-a külterületi és belterületi határvonal,
-a szabályozási vonalak,
-a területfelhasználási módok és határok,
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
(4) 1
(5) 2
(6) 3
(7) 4
(8) 5 A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki
(9) Azon területeken, ahol útszabályozás meglévő épületeket metsz át, a tervezett közlekedési területre eső meglévő épületrészek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek a szabályozási és az építési határvonalak figyelembe vételével létesíthetők.
(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(11) 6
(12) 7
(13) A bruttó 200 m2-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.
(14) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(15) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.
(16) Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
(17) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(18) 8
(19) 9
(20) 10
(21) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(22) 11 Az e rendeletben telekalakításra meghatározott legkisebb terület méretet nem kell tartani az alábbi esetekben:
a) közlekedési területnél
b) közműelhelyezési és hírközlési területnél
c) közhasználatú zöldterületnél és véderdőnél, védműveknél
d) közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületnél.
(23) 12 A település teljes közigazgatási területe tájképvédelmi terület övezete által érintett, ahol
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;
b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
d) 13 Az éjszakai tájképi hatások, a természetvédelmi értékek védelme, a biodiverzitás megőrzése céljából, valamint a fényszennyezés minimalizálása érdekében lefelé világító, irányított fényű lámpatesteket kell alkalmazni.
(24) 14 A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területen
a) beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező;
b) egyedi szennyvízkezelő kisberendezés akkor alkalmazható, ha a tisztított víz felszíni vízbe történő elvezetése biztosítható, és a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken;
c) szennyvizet, tisztított szennyvizet a talajba szikkasztani tilos.
(25) 15 A vízbázis védőterületeken, védőidomokban csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelésre kerülő víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. A hidrogeológiai védőidom és védőterület által érintett területeken a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítményekről szóló jogszabály előírásait, valamint a vízbázis védelmi területekre vonatkozó határozatokban rögzítetteket be kell tartani.
(26) 16 A telken belül zöldfelületként kialakítandó területen egy sor nagy lombkoronát nevelő (azonos, honos fajú fákból álló) fasor, és min. 2 m széles és min. 2,5 m magas, télen is takaró honos fajokból álló cserjesáv alakítandó ki.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. §17 (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

a) falusias lakóterület (Lf)

b) ipari gazdasági terület, ezen belül

ba) egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és a hírközlés területigényes létesítmény (matáv telefonközpont) (Gip-h) területe

bb) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

c) különleges terület, ezen belül

ca) temető, kegyeleti park (KÜ-T)

cb) sportterület (KÜ-S)

cc) idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

cd) szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ)

(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

a) közlekedési és közműterület (KÖu)

b) zöldterület (közpark) (Z)

c) erdőterület, ezen belül

ca) gazdasági (Eg)

cb) védelmi (Ev)

cc) turisztikai (Et)

d) mezőgazdasági terület, ezen belül

da) általános mezőgazdasági terület (szántó, gyep, legelő, rét) (Má)

db) kertes mezőgazdasági terület, ezen belül kert, szőlő, gyümölcsös (Mk) és belterületi kert (Mk-0)

e) vízgazdálkodási terület, ezen belül

ea) folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)

eb) a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) területe (V-kv)

f) különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (Kb-I)

(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. §18 (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A lakóterületek övezeti lehatárolását a belterület szabályozási terv, előírásait az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A lakóterület építési telkein lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.

(5) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6)19

(6) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(7) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait az alábbi keretek között kell meghatározni:

a) ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően kell biztosítani

b) ahol a szabályozási terv nem jelöli, ott

ba) az előkertet a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni.

bb) az oldalkert oldalhatáron álló beépítési módnál az építési övezetre előírt építménymagasságnál kisebb nem lehet, szabadon álló beépítési módnál az építési övezetre előírt építménymagasság fellénél kisebb nem lehet

bc) a hátsókert.a kialakult állapotnak megfelelően biztosítandó, ennek hiányában sem 6,0 méternél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságnál kisebb nem lehet.

(8) Az építési határvonalon kívül eső, valamint az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. A meglévő keresztbe álló csűrök ugyancsak megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve – az építési határvonal figyelembe vételével – újonnan is építhetők

(9) A Petőfi utca és a Dózsa György utca között tervezett lakóövezet kialakításának, valamint építmények létrehozásának feltételeit talajmechanikai, mérnökgeológiai, geotechnikai, építéshidrológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(10) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(11) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(12) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke az Lf1-Lf5 építési övezetben a telekterület 50 %-a, az Lf6 építési övezetben a telekterület 60 %-a.

(13) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

4. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

- egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és a hírközlés területigényes létesítmény /matáv telefonközpont (Gip-h)/területe és
- a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.
(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gip-M

SZ

20

7,5

10.000

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(4) 20
(5) 21
(6) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(7) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
(8) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
(9) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
(10) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

5. § (1)22 A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), valamint a szennyvíztisztító telep(KÜ-SZ) területe .

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

(5)23 Az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), a sportpálya (KÜ-S) és a temető (KÜ-T), valamint a szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum

Zölddel való fedettség (%)


KÜ-I1


SZ


10


5,5


K

50


KÜ-I2


SZ


10


7,5


K

50


KÜ-I3


SZ


30


7,5


K

50


KÜ-S


SZ


10


5,5


K

60


KÜ-T


SZ


10


5,5


K

50


KÜ-SZ


SZ


30


5,5


4300

50

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra vonatkozó előírás indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) 24
(7) 25
(8) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(9) 26 A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) 27 A szennyvíztisztító telep területén a 6621 sz. Szentbalázs-Bőszénfa összekötő út tengelyétől számított 15 m-en belül szilárd építmény – a kerítés kivételével – nem helyezhető el.
(11) A különleges területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

6. § (1) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

(5) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(7) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. pontja kivételével

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásait kell figyelembe venni.

(2) Az erdőterületek közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőterületen lévő 037 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóház és környezete adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m2 –rel bővíthető.

(4) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.
b) Lakóépület:
1. az Mk és az Mk-0 övezeti jelű területen nem helyezhető el;
2. az Má övezeti jelű területen minimum 10 ha nagyságú területen helyezhető el.
(2) A belterületi kertterületen (Mk-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.28
(4) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. § előírásai alapján lehet kialakítani.
(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Vízgazdálkodási terület

10. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok29 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

10/A. §30 A különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (Kb-I) területén

a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szociális épület, szállásférőhely, sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei) létesíthetők

aa) szabadon állóan

ab) maximum 2 % beépítettséggel

ac) maximum 5,5 m építménymagassággal

ad) minimum 4000 m2 telekterületen

b) a zöldfelület minimum 70 % kell legyen

c) legalább részleges közműellátást biztosítani kell.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a közparkok és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b) közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban31 meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);

c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d) közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A településre komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetőek el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket ATEV telepre kell szállítani.

V. Fejezet

Környezetvédelem

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok3233 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

(3) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban34,35,36,foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabály37 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

15. § (1) A településen az országos védelemre tervezett, a helyi védelem alatt álló, és – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és természeti emlékeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)38

(3)39

Kulturális örökségvédelem

16. §40

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17. § (1)41

(2)42

(3)43

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból.

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen
-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(1)44

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(3) E rendelet 2005. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gálosfa Község Képviselőtestülete által 4/1996. (IV.06.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Gálosfa község Összevont Rendezési Terve.

5. melléklet a 4/2005. (II.25.) önkormányzati rendelethez48

1.A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások

Jel

Beépítési mód

Beépítési %*
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Lf1

O

25

5,5

1000

Lf2

O

25

5,5

1500

Lf3

O

20

5,5

2000

Lf4

O

20

5,5

3000

Lf5

O

20

5,5

3600

Lf6

O

20

5,5

7000

1. A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m2 feletti része 50 %-ban számítható be.(pl.: 2000 m2-es telken, 1000 m2+(1000 m2/2)=1500 m2

2. a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m2-es telek esetén 1500 m2.)

1

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

2

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

3

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

4

Törölte 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

5

Módosította 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

6

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

7

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

8

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

9

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

10

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

11

Módosította a 6/2013. (V.16.) önk. rendelet Hatályos: 2013. május 16-tól

12

Az 1. § (23) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

13

Az 1. § (23) bekezdés d) pontját a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

14

Az 1. § (24) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

15

Az 1. § (25) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

16

Az 1. § (26) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 2. § a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

18

A 3. § a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

19

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

20

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

21

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

22

Kiegészítette 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

23

Kiegészítette 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

24

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

25

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

26

Módosította 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

27

Beiktatta 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

28

A 2. és 3. mondatot hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. r Hatálytalan: 2018. október 01-től

29

„A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról” szóló 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet

30

A 10/A. §-t a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

31

„Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról” szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46-49.§

32

„A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet

33

„A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet

34

„A környezeti hatásvizsgálatról” szóló20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

35

„ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet

36

„ A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

37

„A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet

38

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

39

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

40

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

41

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

42

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

43

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

44

Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(IV.02.) önk. rendelet Hatálytalan 2012. április 15-től

45

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

46

A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

48

Az 5. mellékletet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.