Kaposgyarmat Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.24.) önkormányzati rendelete

Kaposgyarmat helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 12. 18

Kaposgyarmat Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.24.) önkormányzati rendelete

Kaposgyarmat helyi építési szabályzatáról

2022.12.18.

Kaposgyarmat Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Kaposgyarmat község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2004. augusztus, jsz.:14/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelező elemei:

- a külterületi és belterületi határvonal,

- a szabályozási vonalak,

- a területfelhasználási módok és határok,

- az övezeti és építési övezeti határok, jelek

- az övezeti és építési övezeti előírások

- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,

- a sajátos jogintézmények

- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,

- az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

- a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

(4) ¹

(5) ²

(6) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) ³

(11) A bruttó 200 m²-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

(12) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(13) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni. Ezen szakvélemény az építési engedély iránti kérelem kötelező melléklete.

(14) Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(15) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(16) ⁴

(17) ⁵

(18) ⁶

(19) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(20) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

(21) ⁷ A település közigazgatási területe tájképvédelmi terület övezete által érintett, ahol

a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;

b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;

c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének:

a) Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1) falusias lakóterület (Lf)

2) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

3) ipari gazdasági terület, ezen belül

- egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátás területigényes létesítmény (gáztartály) (Gip-kg) területe

- jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

4) különleges terület, ezen belül

- temető, kegyeleti park (Kü-T)

- idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

b) Beépítésre nem szánt területei:

1) közlekedési és közműterület (KÖu)

2) zöldterület (közpark) (Z)

3) erdőterület, ezen belül

- védelmi (Ev)

- turisztikai (Et)

4) mezőgazdasági terület, ezen belül

- általános mezőgazdasági terület (Má)

- kertes mezőgazdasági terület (Mk)

5) vízgazdálkodási terület, ezen belül

- folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III.FEJEZET

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint.

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum	Telekterület minimum
Lf1	O	30	4,5	900
Lf2	O,SZ	30	4,5	1500
Lf3	O,SZ	25	4,5	2000
Lf4	O,SZ	25	4,5	2500
Lf5	K	100	7,5	K

Az Lf5 övezeti előírásban szereplő kialakult 100%-os beépítettség jóváhagyásához minisztériumi hozzájárulás szükséges.

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.

(5) A területen újonnan kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6) ⁸

(7) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(8) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

- az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.

- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (Jóváhagyásához OTÉK alóli felmentés szükséges)

- a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

(9) A keresztcsűrös, valamint a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

(10) A falusias lakóterületen az építési határvonallal lehatárolt területből kilógó, illetve azon kívül eső meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a „kilógó” épületrészek nem bővíthetők, illetve új épületek csak az építési határvonal figyelembevételével létesíthetők.

(11) Falusias lakóterületen nem helyezhető a vonatkozó jogszabályban⁹ meghatározott tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(12) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(13) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(14) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

(15) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 4.pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum	Telekterület minimum
Gksz	K	30	5,5	K

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha a módosítás megfelel az OTÉK 36. § (2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

(3) ¹⁰

(4) ¹¹

(5) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(6) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.

(8) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

(9) A kereskedelmi, szolgáltató terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

5. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény /gáztartály (Gip-kg)/ területe

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.

(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum	Telekterület minimum
Gip-M	SZ	30	5,5	K

(4) ¹²

(5) ¹³

(6) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(7) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.

(9) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

(10) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

6. § (1) A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (Kü-T) és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I).

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

(5) Az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) és a temető (Kü-T) övezeti előírásait a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymag. maximum	Telekterület minimum	Zölddel való fedettség (%)
Kü-I	SZ	20	5,5	K	50
Kü-T	SZ	10	5,5	K	50

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra (pl. lovarda, harangtorony) vonatkozó előírás indokolttá teszi.

(6) ¹⁴

(7) ¹⁵

(8) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. § (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(10) A különleges területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

IV.FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

7. § (1)¹⁶ A közlekedési és közműterületeken közlekedési építmények, közmű és hírközlési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

(5) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(7) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. pontja kivételével

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül védelmi (Ev) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen lévő 094/4, 094/6, 0100/2 és 0133/5 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakóházak és környezetük adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal maximum nettó 25 m² –rel bővíthetők.

(4)¹⁷ Az Ev-1 és Et-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(5) Az Ev-2 és Et-2 övezeti jelű – Natura 2000 terület által érintett – erdőterületen az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet bármilyen gazdálkodási tevékenységet folytatni, illetve a vonatkozó jogszabály¹⁸ előírásait kell alkalmazni.

(6)¹⁹

(7) Az Ev-4 és Et-4 övezeti jelű – védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(8) Az Et-5 övezeti jelű – ökológiai hálózat és natura 2000 terület által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületen a (4), (5) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

(9) Az Et-6 övezeti jelű – ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületen a (4), (6) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

(10) Az Ev-7 és Et-7 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre tervezett - erdőterületen a (4) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

(11)²⁰

(12) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

- általános mezőgazdasági terület (Má)

- kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(3) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Általános mezőgazdasági terület

11. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 10. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

a) 0,5 ha-nál kisebb és 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad

b) 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el

c) 1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m² –t nem haladhatja meg.

(3) Az általános mezőgazdasági területen

a) szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

b) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m²-t nem haladhatja meg

c) szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

d) művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Állattartó épületet felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.

(6) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.

(7) Az általános mezőgazdasági területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) ²¹

(8) Az Má-2 övezeti jelű – Natura 2000 terület által érintett – területeken az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet bármilyen gazdálkodási tevékenységet folytatni, illetve a vonatkozó jogszabály²² előírásait kell alkalmazni.

(9) Az Má-7 övezeti jelű – az ökológiai hálózat által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – általános mezőgazdasági területen

a) a szántó művelési ágú területeken épületek nem építhetők

b) környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

c) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

d) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos

e) a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Kertes mezőgazdasági terület

12. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 10. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kertes mezőgazdasági területeken

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadonálló beépítési móddal

b)²³

(3) Az Mk övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró – kertes mezőgazdasági területen

a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m², úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet

b) gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,0 m-t

c) a 720 m²-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők

d) a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) Az Mk-7 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint védelemre javasolt – területen

a) csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók

b) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

c) a művelési ág megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Vízgazdálkodási terület

13. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok²⁴ előírásait kell alkalmazni.

(2)²⁵

(3) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

V. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

14. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közparkok és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

VI. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

15. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b) közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban²⁶ meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiséget föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Abban az esetben, ha az oltóvíz mennyiségét másképpen nem lehet biztosítani, akkor önálló víztárolót /medencét, tartályt/ kell létesíteni.);

c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d) közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetők el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

16. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

(3) Térségi hulladéklerakó hely nem létesíthető.

VII. Fejezet

Környezetvédelem

17. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok²⁷^,²⁸ és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban²⁹^,³⁰^,³¹^,foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendelet állapítja meg az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település szennyezés-érzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi terület környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok³² szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületen 55/45 dB.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

18. § (1) A településen az országos védelemre tervezett és a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály³³ előírásait kell alkalmazni.

(3) A Natura 2000 területeken a hatályos jogszabály³⁴ előírásait kell alkalmazni.

(4) .³⁵

(5) .³⁶

(6) .³⁷

(7) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(8) .³⁸

Kulturális örökségvédelem

19. §³⁹

VIII. Fejezet

Sajátos jogintézmények

20. § (1)⁴⁰

(2)⁴¹

(3)⁴²

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból:

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken

Záró rendelkezések

21. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)⁴³

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2005. március 01-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kaposgyarmat Község Képviselőtestülete által 2/1988. (XII.20.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Kaposgyarmat község Összevont Rendezési Terve.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet ⁴⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁷

Az 1. § (21) bekezdését a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

⁹

„A környezeti hatásvizsgálatról” szóló 20/2001.(II.14.) Kormányrendelet

¹⁰

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

¹¹

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

¹²

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

¹³

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

¹⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

¹⁵

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

¹⁶

A 7. § (1) bekezdése a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 9. § (4) bekezdése a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

„Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről” szóló 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet

¹⁹

A 9. § (6) bekezdését a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁰

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

²¹

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

²²

„Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről” szóló 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet

²³

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

²⁴

„A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról” szóló 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet

²⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

²⁶

„Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról” szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46-49.§

²⁷

„A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet

²⁸

„ A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet

²⁹

„A környezeti hatásvizsgálatról” szóló20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

³⁰

„ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet

³¹

„ A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

³²

„A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet

³³

„Az Országos Területrendezési Tervről” szóló 2003.évi XXVI.törvény

³⁴

„Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről” szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet

³⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

³⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

³⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

³⁸

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

³⁹

Hatályon kívül helyezte a 7/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

⁴⁰

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁴¹

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁴²

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

⁴³

Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(IV.03.) önk. rendelet Hatálytalan 2012. 04.15-től

⁴⁴

A 4. melléklet a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kaposgyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.