Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 41/2005. (XII.16.) önkormányzati rendelete

a környezet védelméről

Hatályos: 2005. 12. 17- 2005. 12. 17

Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 41/2005 (XII.16.) önkormányzati rendelete

a környezet védelméről

2005.12.17.

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában, valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait, elősegítse a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, továbbá a természeti, illetve védett természeti értékek megőrzését, fenntartását, ösztönözze a hatékony környezetvédelmi megoldásokat, megállapítsa
- a köztisztasággal összefüggő
- a levegőtisztaság-védelmi
- zöldterület és zöldfelület védelmi helyi előírásokat, valamint
- az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap működésének feltételeit.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Pápa város közigazgatási területére (továbbiakban: város)
(2) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a város területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a városban székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a városban ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre.
II. Fejezet

Fogalom meghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodás (pihenés, szállás stb.) céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek - valamint a közterületek tisztántartása.

(2) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró)

(3) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por-mentesítése.

(4) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás): megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása.

(5) Zöldterület: Helyi Építési Szabályzatban és Településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználási egység. A település területének állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (közpark Pl: Belső Várkert, Köztársaság liget, Kisliget).

(6) Zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el (a zöldterületnél általánosabb fogalom).

(7) Avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék és minden egyéb növényi maradvány.

(8) Települési szilárd hulladék: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 6/2003. (XI. 5.) rendelet szerinti hulladék.

(9) Közterületek kezelője: Pápa Város Önkormányzatának Városgondnoksága.

A közterületek kezelője a feladat ellátása érdekében alvállalkozó bevonására jogosult.
III. Fejezet

A köztisztaságról szóló rendelkezések

4. § A város köztisztaságának megőrzésében mindenki köteles hathatósan, a tőle elvárható legnagyobb mértékben közreműködni, a települési környezet és a közterületek szennyezését, fertőzését és elcsúfítását eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása, közterületek szennyezésének megelőzése

5. § Tilos a közterületet beszennyezni, közterületen bárminemű hulladékot (háztartási hulladékot, ürüléket, állati tetemet, trágyát, fertőző, robbanás- és tűzveszélyes anyagot, göngyöleget), veszélyes hulladékot, veszélyes anyagot, elhasznált tárgyat (pl.: csomagoló anyagot, roncsot, tartós fogyasztási cikket), gumiabroncsot, hatósági jelzés nélküli járművet, járműelemet elhelyezni, eldobni.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyűjtőket, padokat, játékokat, világítótesteket), műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyag), veszélyes hulladékot közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz elvezető árokba, felszíni vízfolyásba helyezni, önteni, vagy bevezetni.

(4) A közterületen elhullott, vagy elgázolt állatok eltávolításáról a közterület kezelője köteles haladéktalanul gondoskodni.

(5) Közterületen a hulladék elhelyezésére a hulladékgyűjtő edények szolgálnak, melyek szükség szerinti ürítéséről a közterület kezelője gondoskodik.

(6) Tilos közterületen 2t sajáttömeg feletti tehergépkocsival, továbbá súlykorlátozás nélkül vontatóval, nyerges vontatóval, autóbusszal, mezőgazdasági gépjárművel, munkagéppel, állati erővel vont járművel, illetve ezek járműszerelvényeivel, valamint pótkocsival és lakókocsival két órán túl várakozni. Kivételt képeznek az adott célra kijelölt közterületi parkolóhelyek.

Közterületen tevékenységet végzők kötelességei

6. § (1) A közterületen kereskedelmi és vendéglátói tevékenységet folytatók kötelesek az általuk bérelt területet tisztántartani, az árusításból eredő hulladékot összegyűjteni és hulladékgyűjtőkben elhelyezni, ennek hiányában a hulladék elszállításáról gondoskodni.

(2) Közterületet is igénybevevő rendezvények alatt és után a közterület takarítását az engedélyező hatóság a rendezvény lebonyolításáért felelős kötelezett részére előírja, annak végrehajtását ellenőrzi. Amennyiben kötelezett az előírásnak nem tesz eleget, az engedélyező hatóság a közterület kezelője útján a kötelezett költségére gondoskodik a közterület takarításáról.

(3) Az építési, bontási munkát végző köteles biztosítani a rendet és tisztaságot az építkezés körüli közterületen.

(4) Építési anyagot elsődlegesen magánterületen kell tárolni, amennyiben erre nincs mód, abban az esetben a közterület felhasználási engedélyben meghatározott helyen, módon és időtartamig szabad elhelyezni.

(5) Tilos közterületen járművet mosni, javítani, szétszerelni, illetve bontani.

Az ingatlan tulajdonosának kötelességei

7. § (1) Az egyes ingatlanok, ingatlanrészek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetve az azt bármilyen jogcímen használó köteles gondoskodni.

Ezen belül:
a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak,
b) a lakásnak és a lakás céljára használt egyéb helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.
(2) A közforgalmú utak, utcák, közlék, gépjárműparkolók, terek (piac, vásár- játszótér), azok berendezései, padok, járdák, belterületi buszmegállók és azok tartozékai (fedett buszváró), út menti árkok és azok műtárgyai, a forgalomtechnikai berendezések (jelzőtáblák, útburkolati jelek) rendszeres, szervezett tisztántartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a közterület kezelője gondoskodik, kivéve a (7) bek. a.) pontban és a (3) bekezdésben foglaltakat.
Ennek keretében:
- a közterületek tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, a hó eltakarításáról, a keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és kijelölt helyre szállításáról,
- az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, azok folyamatos ürítéséről, tisztántartásáról, karbantartásáról, pótlásáról.
(3) A tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztán tartásáról,
b) a járdaszakasz melletti nyílt csapadékvíz-elvezető árok, folyóka és az ezeken lévő műtárgyak (átereszek, víznyelő rácsok) folyamatos tisztántartásáról,
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület állandó tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek a beépítetlen - használaton kívüli - ingatlanokra is vonatkoznak.
(5) A szórakoztató, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt az azt működtető, valamint ennek hiányában a tulajdonos köteles tisztántartani és a hulladék elszállításáról gondoskodni.
(6) A járdáról letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy a biztonságos gyalogosforgalmat és a közúti járműforgalmat ne akadályozza.
(7) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében
a) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója,
b) belterületen lévő és az a) pontba nem tartozó várakozóhelyek, járdaszigetek tekintetében a közterület kezelője gondoskodik a tisztántartásról.
(8) Ha a gépjármű a közterületet beszennyezi, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani.
IV. Fejezet

A levegő tisztaságának védelméről

8. § A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

9. § (1) A 140 KW teljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karban tartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot – háztartási szilárd hulladékot, veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, tűz és robbanás veszélyes anyagot - nem tartalmazhat.

Avar és kerti hulladék égetésének szabályai

10. § (1) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban hasznosításával kell gondoskodni, amennyiben ez nem lehetséges, elszállításáról intézkedni kell.

(2) Avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges.

(3) Avart és kerti hulladékot a Településszerkezeti terv szerinti nagyvárosias lakóterületen, illetve településközponti vegyes területen égetni tilos. Ezekben az övezetekben keletkező avart és kerti hulladékot a települési szilárd hulladékkal azonos módon kell kezelni.

(4) Avart és kerti hulladékot csak ott lehet égetni, ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, emberi egészséget nem veszélyeztet.

(5) Avart és kerti hulladékot közterületen égetni tilos.

(6) Az égetés belterületen október 1. és április 30 között, szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet 10.00-18.00 óra közötti időszakban a hét minden napján, vasárnapot és ünnepnapokat kivéve.

(7) Az égetés külterületen szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet 10-18 óra közötti időszakban a hét minden napján, vasárnapot és ünnepnapokat kivéve.

(8) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, egyéb arra alkalmas módon – meg kell szüntetni.

V. Fejezet

A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályai

11. § (1) A város területe zajvédelmi szempontból az alábbi kategóriákba tartozik.

a) Kiemelten védett I. övezet: üdülőterület, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, templomok, temetők 100 m-es körzete, illetve a településszerkezeti tervben jelölt közparkok területe.

b) Kiemelten védett II. övezet: A Helyi Építési Szabályzatban és Településszerkezeti tervben meghatározott kisvárosias, kertvárosias, falusias lakóterületek

c) Kiemelten védett III. övezet: A Helyi Építési Szabályzatban és Településszerkezeti tervben meghatározott nagyvárosias lakóterületek településközponti vegyes terület

d) Védett övezet: A Helyi Építési Szabályzatban és Településszerkezeti tervben meghatározott gazdasági terület s különleges területek.

(2) Az egyes területek, városrészek övezetbe sorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A zajforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok a zajkibocsátásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatják meg.

(4) Alkalmi, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől származó zajterhelésre - az üzemeltetőnek illetve a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére- a jegyző a zajterhelési határértékekhez képest eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10dB lehet.

(5) A kiemelten védett I. övezetben a (4) bekezdésben foglalat túllépés nem engedélyezhető.

(6) A kiemelten védett I. övezetben 35 dB-t meghaladó zajt előidéző tevékenység nem engedélyezhető.

VI. Fejezet

A zöldterületek és zöldfelületek megóvása, használata, fenntartása és fejlesztése,

valamint a parlagfű és egyéb allergén gyomok visszaszorítása

12. § E fejezetben foglalt előírások célja, hogy szabályozza a zöldfelületek és zöldterületek védelmét, használatát, fenntartását és telepítését.

A zöldterületek és zöldfelületek megóvása

13. § (1) A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, használója köteles a tulajdonában, illetve használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket a hozzátartozó berendezésekkel, építményekkel együtt gondozni, karbantartani és felújítani.

(2) Tilos a zöldterületek és zöldfelületek növényzetének, egyéb elemeinek, tartozékainak bármilyen módon történő megrongálása, károsítása vagy elpusztítása.

14. § (1) Élőfa kivágására engedély az adott év április 15. és október 30. között nem adható.

(2) Ha az élőfák kivágását építmény elhelyezése teszi szükségessé, úgy azok pótlásáról a kötelezésnek megfelelően gondoskodni kell.

(3) Növényzet telepítésére az 1. sz. melléklet előírásait kell alkalmazni.

15. § (1) Közterületre a tulajdonoson kívül másnak fát, cserjét ültetni a Helyi Építési Szabályzatban foglalt előírások figyelembe vételével, a környezetvédelmi hatósággal, illetve a közterület kezelőjével történt egyeztetést követően lehet. A közterületen engedély nélkül ültetett fa vagy cserje eltávolítására a környezetvédelmi hatóság az ültetőt felszólíthatja vagy a növényt a közterület kezelőjének közreműködésével eltávolíttathatja.

(2) A közterületre ültethető növény fajtáját az önkormányzati fakataszterben szereplő pótlási javaslatok figyelembevételével kell kijelölni.

A zöldterületek használata

16. § (1) A zöldterületek tulajdonosa, használója gondoskodik a zöldterületek rendeltetésszerű használatáról.

(2) Zöldterület rendeltetéstől eltérő használatának, illetve jogszerű igénybevételének megszűnte után legfeljebb 15 nappal kérelmező köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(3) Zöldterületen reklámhordozót elhelyezni csak önkormányzati rendelet előírásai szerint lehet.

A parlagfű és egyéb allergén gyomok visszaszorításának szabályai

17. § (1) Pápa város közigazgatási területén a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területeket kötelesek a parlagfűtől és egyéb allergén gyomoktól (továbbiakban: allergén gyom) mentesen tartani.

(2) Az allergén gyom irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függően szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található allergén gyom irtását a lehetséges eszközök /mechanikus, vegyszeres/, illetve engedélyezett készítmények /peszticidek/ felhasználásával kell elvégezni.

(4) Az allergén gyom vegyszeres irtása tekintetében a Veszprém Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(5) Az allergén gyom felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok útján gondoskodik.

(7) E fejezetben foglalt szabályok megsértője ellen a jegyző a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

VII. Fejezet

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

18. § Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Környezetvédelmi Alapot hoz létre, a Város Környezetvédelmi Programjának és a kapcsolódó feladatok ellátása érdekében.

19. § (1) A Környezetvédelmi Alap forrásai

a) a jogerősen kiszabott és befizetett környezetvédelmi bírság önkormányzatot megillető része,

b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

c) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra elkülönített összege,

d) környezetvédelmi pályázatokon elnyert összegek,

e) az alap javára történő befizetések,

f) egyéb, az alapot megillető bevételek.

(2) Az Alapba befolyt összeget, amely nem került tárgyévben felhasználásra pénzmaradványként és az Alap következő évi forrásaként kell kezelni.

20. § A Környezetvédelmi Alap felhasználása

(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni, az alábbi célok megvalósításának érdekében:

a) levegőtisztaság védelme,

b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd, és veszélyes hulladék kezelése,

c) zaj- és rezgésvédelem,

d) védett természeti értékek megszűnése, eredeti állapotuk helyreállítása,

e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén gyomok elleni védekezés,

f) vizek védelme,

g) talaj védelme,

h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi szakmai programokon való részvétel,

i) környezetvédelmi információ rendszer működtetése,

j) egyéb környezetvédelmi tevékenység.

Az Alap tervezése és az Alappal való gazdálkodás

21. § (1) Az Alapból megvalósítandó feladatok meghatározása, módosítása és a végrehajtásról történő beszámolás a költségvetés tervezéséről, jóváhagyásáról és a gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint történik.

(2) A feladatok megvalósítása során a közbeszerzésről és az építési beruházások rendjéről szóló jogszabályok az irányadók.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) Aki e rendelet 5. §, (1-3) (6), 6. §, (1-2) (5), 7. §, 9. §, 10. §, 16. §, - ában foglalt szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) E rendeletben foglaltak megtartását a közterület-felügylető jogosult ellenőrizni. Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület felügyelő és a rendőrség helyszíni bírsággal sújthatja.

(3) A hatályos vállalkozási szerződések a veszélyes hulladékgyűjtő, feldolgozó, ártalmatlanító, lerakó tevékenység működési engedélyének lejártáig és a működési engedélyben meghatározott veszélyes hulladék mennyiségéig maradnak érvényben. A szerződésekben meghatározott veszélyes hulladék mennyisége nem növelhető.

23. § (1) A rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a környezet védelméről szóló többször módosított 34/1997. (XI. 26.) rendelet hatályát veszti.

1. melléklet a 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez1

Melléklet a fás szárú növények telepítési távolságáról
A telepítési távolságra vonatkozó előírások.

1 . A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:

a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén:

szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter, 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter.

b) külterületnek a zártkerten kívül eső részén:

gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter, minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter, birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter, törpelanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter. Vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, cseresznyefa esetében 5,00 méter, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter.

c) külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

1 méternél magasabbra nem növő 1,20 méter, 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter, fa esetében 8,00 méter.

2. Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és zártkerttől - minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

1

Módosította: 5/2009. (IV.01.) rendelet Hatályos: 2009. 04. 01-től