Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének

BUDAÖRS EGYES TERÜLETEIRE VONATKOZÓ

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ

a 28/2006. (V.02.), 48/2006. (XI.16.),  

8/2007. (III.20.) , 13/2007. (IV.27.),

29/2007. (IX.24.), 30/2007. (IX.24.),

 8/2008.(II.20.), 38/2008. (IX.16.),

46/2008. (XII. 01.), 4/2009. (II.17.),

22/2010. (VI.01.), 38/2011. (IX.27.)  

28/2012.(IX.07.),  18/2013. (IV.29.) és a 18/2014. (V.27.)  

önkormányzati rendeletek által módosított

42/2005. (IX.22.) rendelete

egységes szerkezetbe foglalt szövege

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés /c pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja a

Budaörs Város egyes területeire vonatkozó

Helyi Építési Szabályzatát

(továbbiakban: BHÉSZ)

és Szabályozási Tervét

(továbbiakban: BSZT).

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya^[1]

1.§  (1)^[2] E rendelet hatálya kiterjed Budaörs teljes közigazgatási területére, kivéve a BSZT-ben meghatározott területeket és a Hársfa utca – 4090 hrsz – Budafoki utca – 4080/22 hrsz. által határolt területet.”

(2) Az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2.§ E rendelet alkalmazásában:

a)       ^[3]Aktív zöldfelület: Aktív zöldfelület: teljes területében ténylegesen háromszintű– gyep, cserje, vagy lombkorona szinten - zöldfelülettel fedett felület. Az aktív zöldfelületen kell teljesíteni az övezet zöldfelületi minimuma alapján meghatározott zöldfelület területének minden megkezdett 100 m²-ére számítottan: legalább 1 db. nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fát, legalább 40 db. lombhullató vagy örökzöld cserjét és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítését. Az ajánlott fa- és cserjefajok listáját a 6. sz. függelék rögzíti

b)       Bruttó szintterületi mutató: A telken lévő építmények összes szintjének bruttó területe osztva a telek területtel.

c)       Fő rendeltetésű épület: Az övezeti előírásokban engedélyezett rendeltetéseket magába foglaló épület.

d)       ^[4]Hatásterület: A hatósági eljárások során, az építéshatósági eljárások kivételével, a hatásterület az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanokkal közvetlenül határos építési telkek, a közterületek és magánutak kivételével.

e)       ^[5]Hézagosan zártsorú beépítési mód: A zártsorú és az oldalhatáron álló beépítési mód között átmenetet képező speciális kisvárosias beépítési mód, ahol az építési hely megegyezik a zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési hellyel.

f)        ^[6]Homlokzatmagasság: Az építmény egy homlokzatának magassága, mely a homlokzat függőleges felületei összegének – melybe nem számít bele kémény, egy oromfal, felépítmény, reklámhordozó – és a homlokzat szélességének hányadosa.

g)       Irányadó szabályozási vonal: Közút vagy magánút kialakítására vonatkozó javasolt nyomvonal.

h)       ^[7]Kis mélységű telek: Azon építési telek, melynek hosszabbik oldala párhuzamos azzal a közterülettel vagy magánúttal, melyről a telek megközelíthető; a telek kiterjedése ezen irányában legalább kétszerese a rövidebb oldalának, és a rövidebb oldal nem hosszabb, mint a helyi előírások szerint kialakítható telek minimális szélességének 1,5-szerese.

i)         Korszerű csatorna-közműpótló: A környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró és rendszeresen ürített szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény.

j)         Látványterv: A legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs, digitális műszaki rajz, melyen feltüntetésre kerül a tervezett építmény képe, kontúrvonala, reálisan tükrözi a tervezett épület környezetéhez való viszonyát.

k)       ^[8]Magánút: Nem kizárólagosan önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévő építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati járművek számára is megközelíthető

l)         Nem zavaró hatású kézműipari tevékenységek: Minden, a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI.22.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, kézi erővel, egyszerű szerszámokkal vagy kisgépekkel, egyedi eljárással folytatott feldolgozó-ipari termelés, mely környezetét forgalmával, zajterhelésével, légszennyezésével, veszélyes hulladék termelésével nem zavarja.

m)     ^[9]Melléképület: Főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület, mely más épülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben. Nem önálló rendeltetési egység, hanem annak valamely szükséges, vagy kiegészítő részét tartalmazó épület. Melléképületnek minősül a pihenőház, a járműtároló, a háztartással kapcsolatos tároló épület, a műterem és a kazánház.

n)       Szabályozási vonal: A telek közterülettel közös homlokvonala, utcafronti telekhatára, mely egyben övezeti határvonal is.

o)       Terepszint alatti beépítettség: A terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület sík vetületének és a telek területének %-ban kifejezett aránya.

p)       ^[10] Irányadó építési vonal: a beépítés helyére vonatkozó javasolt vonal.

q)        ^[11] Lakó célú főrendeltetésű épület: Azaz épület, amely szintterületének legalább 50%-a lakás célú rendeltetési egységként kerül kialakításra.

3.§ A BSZT tervlapjai rögzítik e rendelettel egyidejűleg készített, Budaörs egyes területeire vonatkozó szabályozási tervet, azon belül:

a)a belterület lehatárolását,

b)az elővásárlási joggal érintett területek lehatárolását,

c)a csúszásveszélyes területek lehatárolását,

d)a látványvédelemmel érintett területek lehatárolását,

e)a beépítési paraméterek alkalmazásakor együtt kezelendő lakótelepi tömblehatárolásokat,

f)a beépítésre szánt területeken belüli építési övezetek, illetőleg a beépítésre nem szánt területeken belüli övezetek rövidített övezeti jelét és lehatárolását, valamint a további kötelező, irányadó és tájékoztató szabályozási elemeket.

A Szabályozási terv elemei

4.§ (1) A BSZT-ben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a)A rendelet hatálya alá nem tartozó területek lehatárolása,

b)Tervezett belterület határa,

c)Építési övezetek és övezetek határa és jele,

d)Tervezett szabályozási vonal,

e)Tervezett szabályozási szélesség értéke,

f)Lakótelepi tömbök lehatárolása,

g)Közterület céljára kijelölt területek,

h)Építési hely és határa,

i)Közhasználatra átadandó terület lehatárolása,

j)Védett természeti és művi értékek elemeinek lehatárolása,

k)Elővásárlási joggal érintett terület lehatárolása,

l)Beültetési kötelezettséggel érintett terület lehatárolása,

m)Beépítési kötelezettséggel érintett terület lehatárolása,

n)Látványvédelemmel érintett területek lehatárolása,

o)Csúszásveszélyes területek lehatárolása.

^[12]

p)       Kizárólagos zöldfelületi hasznosítású terület

q)Kötelező fásítás

(2) A BSZT-ben rögzített irányadó érvényű szabályozási elemek:

a)Irányadó szabályozási vonal,

b)Irányadó telekhatár,

c)Megszüntető jel,

d)Élővízfolyás védőtávolsága,

e)Természetvédelmi területek védőtávolsága,

f)Nyomvonalas építmények védőtávolsága

            ^[13]                    

g)Kerékpárút helye

A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

5.§ (1) A Szabályozási tervben rögzített tervezett szabályozási vonalak pontos helyét az építéshatósági eljárás során geodéziai felmérés alapján kell meghatározni.

(2) Jelen rendeletben irányadó hatállyal szabályozott elemek a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók a vonatkozó általános és helyi előírások keretei között.

II. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Építésjogi követelmények

6.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítésnek számít:

a)új főrendeltetésű épület, új főrendeltetési egység építése,

b)meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m²-rel való bővítése,

c)főrendeltetésű épület rendeltetésmódjának változtatása.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

a)^[14] a tervezett szabályozási vonalnak megfelelő telekalakítás – kivéve az M1 és M7 autópályák területének bővítését jelentő szabályozás - átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;

b)beépítésre szánt területen a belterületi határ módosítása megtörtént,

c)az övezeti előírásokban rögzített szükséges közművesítés a területen biztosítható,

d)csúszásveszélyes területen az övezeti előírásokban meghatározott szükséges közművesítés biztosított.

(3) Új beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció kertészeti tervvel egészítendő ki az alábbi esetekben:

a)a telek beültetési kötelezettséggel érintett,

b)kertvárosi, kisvárosi területfelhasználású lakóövezetekben, ill. üdülőövezetben, amennyiben a telek övezeti előírások alapján számított minimális zöldfelületének nagysága meghaladja az 1000 m²-t,

c)a telek vegyes, gazdasági, és különleges területfelhasználású övezetben fekszik.

(4)^[15] Új beépítés esetén az építési engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció geotechnikai szakvéleménnyel egészítendő ki az alábbi esetekben:

     a) a telek csúszásveszélyes területen fekszik,

     b) a telek Lk-1VED építési övezetben fekszik,

     c) a telek vízmosás mellett fekszik.

(5) ^[16] Ahol a már szennyvízcsatornával és ivóvízzel ellátott területen lévő telek területe közterület céljára történő szabályozás miatt csökken, és a terület külön szerződés alapján közterület céljára átadásra is kerül, ott a csökkentés előtti méretet kell figyelembe venni a telek beépítési mértékeinek meghatározásakor. A legkisebb zöldfelület mértéke a szabályozással kialakult telekre vonatkozik.”

Telekalakítás

7.§ ((1))^[17].A tervezett közterület-szabályozások minden esetben végrehajthatóak; akkor is, ha a telek területe, egyéb mérete az övezetben előírt minimális méret alá csökken, illetve eleve kisebb az előírt telekminimumnál. Telekegyesítés és telekhatárrendezés minden esetben engedélyezhető, ha az így kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az előírásoknak jobban megfelelnek

(2) Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(3) Ha a telek nyúlványszerű része 6,0 m-nél szélesebb, a telek nem tekinthető nyúlványos teleknek.

(4) A telekalakítás során kialakuló telkek mélysége nem lehet kisebb az övezeti előírásokban rögzített legkisebb kialakítható telekszélességnél.

(5)^[18]

Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

8.§ (1)A településrendezési feladatok megvalósítása, különösen a város intézményi ellátottságának és közúthálózatának fejlesztése érdekében Budaörs Város Önkormányzata elővásárlási jogot alapít az alábbi bekezdésekben rögzített ingatlanokra, a BSZT-ben jelölt lehatárolással:

(2) A turizmus fejlesztése érdekében a 033, 036/2, 042/1, 036/1, 039, 040, 030/5, 052/1, 052/2, 053, 034, 037/1, 037/2, 038 hrsz.-ú zömében erdő, illetve gyep (rét) művelési ágú területek.

(3) ^[19].Központi vegyes övezetű területek esetében az intézmények fejlesztése érdekében: a 8500/3, 8501/2, 8508/1 hrsz.-ú ingatlanok, valamint a 8503, 8504, 8506 8507, 8509, 8510/2 hrsz.-ú ingatlanok BSZT-ben meghatározott része

(4) A Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Kőhegy természetvédelmi területének egységes tulajdonba kerülése érdekében: 1633/1, 1633/2, 1632 hrsz.-ú ingatlanok.

(5) Farkasréti úti alapfokú intézmények bővítése érdekében a 2687/1, 2687/2, 2687/3, 2688, 2689, 2690 hrsz.-ú ingatlanok.

(6) ^[20]

(7) Beregszászi út alapfokú ellátásra kijelölt övezetének oktatási-nevelési intézmény elhelyezése érdekében a 3703/5, 3703/6 hrsz.-ú ingatlanok.

Beépítési kötelezettség

9.§ (1)^[21] A városkép egységességének megőrzése érdekében beépítési kötelezettség terheli

a) a Budapesti út egyes szakaszával - a Templom tértől az É-i oldalon a Tátra u.-ig, a D-i oldalon az Aradi utcáig - határos ingatlanokat:

93, 94, 95, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104/1, 104/2, 105, 106, 107/2, 108, 3154/1, 3155, 3158, 3159, 3163, 3164, 3167/1, 3168, 3169, 3172, 3173, 3180, 3181, 3182/1, 3185, 3186/1,  3191, 3192, 3194, 3195, 3196, hrsz.-ú ingatlanok

b) a Szabadság út déli oldalán a Stefánia utcától a Petőfi Sándor utcáig tartó szakaszával határos; a Károly király utca Szabadság út és Vasvári Pál utca közötti szakaszával határos ingatlanokat:

     335, 336, 337, 338, 341, 342, 343/2, 344, , 346, 350, 352, 353, 355, 356, 358/1, 358/2, 359, 364, 365, 367, 371, 372, 373, 374, 375, 376, 377, 592, 593, 595, 596, 597, 602, 603, 605/2, 607, 608, 613, 614/1, 618, 619, 623, 624/1, 627, 628, 629, 630, 631 hrsz."

(2) A beépítési kötelezettséget az övezeti előírásoknak megfelelő új főrendeltetésű épület építésével kell teljesíteni.

(3) A beépítési kötelezettséget a telken lévő főrendeltetésű épület bontási engedélyének jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni.

^[22]

(4) A beépítési kötelezettséget a 355 hrsz-ú - e rendelet hatálybalépésekor - beépítetlen építési telken, az erről szóló határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számítva a következők alapján kell teljesíteni:

a)    A jogerős építési engedélyt 1,5 éven belül kell megszerezni .

2. A használatbavételi engedélyt 4,0 éven belül kell megszerezni.

(5) A beépítési kötelezettség az utcafronti beépítéssel teljesül és a felsorolt telkek megosztása esetén csak az utcával határos telekre vonatkozik.

Beültetési kötelezettség

.

10.§ (1)Az eltérő területhasználat egymást zavaró hatásának csökkentése érdekében a BSZT-ben jelölt helyen beültetési kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat:

a)1001/1 és 1002 hrsz.-ú ingatlanok keleti telekhatára menti részén,

b)1003 hrsz.-ú ingatlan északi és keleti telekhatárai menti részén,

c)1008 hrsz.-ú ingatlan északi és keleti telekhatárai menti részén,

d)4121/1 hrsz.-ú ingatlan északi telekhatára menti részén,

e)4108/1 és 4108/3 hrsz.-ú ingatlanok északi telekhatára menti részén,

f)3853/7 hrsz.-ú ingatlan északi telekhatára menti részén,

g)741/1 hrsz.-ú ingatlan északi telekhatára menti részén,

h)690 hrsz.-ú ingatlan északi telekhatára menti részén,

(2) A beültetési kötelezettséggel érintett területen aktív zöldfelület kialakításáról kell gondoskodni.

(3) A beültetési kötelezettséggel érintett területen a telek megközelítése érdekében a növényzet telepítése legfeljebb 10,0 m hosszúságban szakítható meg.

(4) A beültetési kötelezettséget az elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül az érintett tulajdonosoknak teljesítenie kell.

(5) A beültetési kötelezettséggel érintett területek azon szakaszán, ahol épület található, a beültetési kötelezettséget az épület/épületrész bontási engedélyének jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül kell teljesíteni.

III. fejezet

Általános előírások

Belterületbe vonás helyi szabályai

11.§ (1)Földterület belterületbe vonási és a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárás kezdeményezése legalább közterületek és/vagy magánutak által határolt telektömbök esetén lehetséges.

(2) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék megfizetése a termőföldet igénybe vevőt terheli. Az eljárás megindítása előtt megállapodás köthető az Önkormányzat és igénybe vevő között a járulék összegének megelőlegezésére.

Közterületekre vonatkozó rendelkezések

12.§ (1)Közterület csak a BSZT és e rendelet vonatkozó előírásai alapján szabályozható ki, szüntethető meg.

(2) A BSZT-ben irányadó szabályozási vonallal ábrázolt új tervezett közterületek helyett közforgalom számára átadott magánutak is kialakíthatók.

(3) A BSZT-ben közterület céljára kijelölt területként nem ábrázolt, de az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott ingatlanok közterületi jellege megszüntethető, átminősíthető.

(4) A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a közművek elhelyezése. Közterületeken az (5) bekezdésben felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

(5) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen elhelyezhető építmé­nyek:^[23]

a)       közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak és köztárgyak,

b)       alkalmi vásárok építményei,

c)       esővédő, autóbuszváró,

d)       telefonfülke,

e)       hírlapárusító és virágárusító pavilon,

f)        vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz,

g)       mélygarázs,

h)       szabadtéri reklámhordozó,

i)         park és játszótér építményei.

(6) Az (5) bekezdés e) és g) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

(7) Az (5) bekezdés e) és f) pontja szerinti rendeltetési célú építmény tervének készítője az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtása előtt köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsának szakmai véleményét.

(8) A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

(9) Közterület kialakítása és rendezése, felújítása során - a domborzati adottságok figyelembe vételével - biztosítani kell az akadálymentes használatot.

(10) A közvilágítási oszlopok és a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor az egyes utcaszakaszokon, az egyes köztereken, közparkokban azonos kivitelűeknek kell lenniük.

(11) A telefonfülke és szemétgyűjtő nem telepíthető közvetlenül az épület homlokzati fala elé.

(12) Az övezetbe sorolt közterületekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket az adott övezet előírásai tartalmazzák.

(13) ^[24] „Új közterület kialakítása, meglévő közterületet érintő átalakítása esetén a közterület-használat intenzitásának megfelelő számú hulladék- v. szemétgyűjtő elhelyezése szükséges.

Magánutak kialakítására vonatkozó rendelkezések

13.§ (1) Új magánút minimális szélessége

a)legfeljebb 10 telek megközelítése esetén legalább 4,0 m,

b)10-nél több telek megközelítése esetén legalább 6,0 m.

(2) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti előírások.

(3) ^[25]

(4) ^[26]

(5) A 8,0 m, vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.

(6) ^[27]A telekalakítás során, a legalább 4 építési telket kiszolgáló magánút kialakítása esetén feltételként kell előírni az útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítését.

(7) Magánút természetvédelmi területek rovására nem alakítható ki.

(8) Magánúton csak a 12. § (5) a) pontban szereplő építmények helyezhetők el.

Védőtávolságok

14.§ (1) Nyomvonalas építmények és élővízfolyás védőtávolságán belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet.

(2) Az autópálya tengelyétől mért 100 m-en belül reklámtevékenység nem végezhető.

(3) Az M-K jelű övezetben a fokozottan védett területek védőtávolsága 50 m. A szabályozási terven jelölt, a fokozottan védett természeti területek telken belüli védőtávolságának a természetvédelmi terület határától számított 20 m-es sávjában épület, a védőtávolság további 30 m-ében lakóépület csak a táj- és természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

(4) A beépítésre szánt területen a fokozottan védett és védett területek határától számított 20 m-en belül épület csak a táj- és természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

Építményekre vonatkozó általános előírások

15.§ (1) Egy telken több épület is létesíthető, kivéve, ahol az övezeti előírások másképp rendelkeznek.

(2) Vegyes rendeltetésű épület minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető.

(3) Vegyes övezetű telek különböző övezetű részei külön-külön beépíthetők, az egyes övezeti előírásoknak megfelelően. Az egyes telekrészek építési lehetőségei nem vonhatók össze.

(4) Melléképületek mindenhol elhelyezhetők, ahol az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek az alábbi korlátozással:

a)melléképület csak önálló rendeltetési egység létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető.

b)a melléképület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át.

c)^[28]melléképület megengedett legnagyobb építménymagassága 3,0 m,

d)melléképület lapos tetővel vagy magastető kialakítás esetén a kiszolgált rendeltetést tartalmazó épület tetőhéjalásával azonos anyaggal fedhető.

(5) ^[29]Kis mélységű telkek építési helyének megállapításakor a hátsókert mérete szabadonálló beépítési mód esetén az övezetben előírt oldalkert szélességével egyenlő; oldalhatáronálló beépítési mód esetén 0,0 m, ha a mögötte lévő telek/telkek a hátsó telekhatárral ellentétes oldalon épültek/épülhetnek be, ellenkező esetben az övezetben előírt oldalkert szélességével egyenlő. Az előkert mérete az övezetben előírt mértékhez képest a kialakult állapot figyelembevételével csökkenthető.

(6) ^[30]Terepszint alatti építményt létesíteni csak abban az esetben lehetséges, ha biztosított, hogy az eredeti tereptől a tervezett terepszint alatti építmény legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki.

(7) Az előkertben létesített támfalgarázs terepszint alatti építményként és a főrendeltetésű épülethez csatlakozóan is kialakítható az alábbi feltételek mellett:

a)a támfalgarázs hátsó határfalánál már teljes magasságában az eredeti terepszint alá esik, vagy azzal egymagasságú,

b)^[31]a közterület felőli önálló bejáratainak száma nem lehet kettőnél több telkenként és a bejáratok együttes szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t,

c)a támfalgarázs mélysége – az épületszerkezeteket is beleértve - nem haladja meg 8,0 m-t, kivéve, ha pinceszintben folytatódik.

(8) Magastető legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthető.

(9) Hézagosan zártsorú beépítési módú építési övezetekben a telekegyesítéssel létrejövő telkek esetében az új beépítésnek az utcai homlokzaton tükröznie kell az eredeti telekstruktúrát.

(10) ^[32] Hézagosan zártsorú beépítési mód esetén a homlokzatot tűzfalasan kell kialakítani, ha az oldalkert felöli telekhatár és ezen homlokzata között kisebb a távolság, mint az építési övezetben engedélyezhető legnagyobb építménymagasság fele.

(11) Hézagosan zártsorú beépítési mód esetén a teleknyél, magánút, út utcafronti telekhatárán beépíthető, a hatóságok által előírt szükséges űrszelvény megtartása mellett, a tulajdonos hozzájárulásával.

(12) A telek övezeti előírások szerint számított minimális zöldfelületének legalább 75%-a aktív zöldfelületként alakítandó ki.

(13) Állattartás céljára szolgáló építmény kizárólag M-K mezőgazdasági övezetben helyezhető el. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(14) ^[33]Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület és a telekhatár között legalább 0,5 m távolságot kell tartani (csurgó).

(15) ^[34]

(16) ^[35]Az övezeti előírásokban szereplő, kivételesen elhelyezhető főrendeltetésű épületek engedélyezése során fokozott figyelemmel kell vizsgálni a várható forgalomnövekedést, a terület terhelhetőségét, a környezeti hatásokat. Az építési munka építészeti-műszaki terveinek készítője az engedélyezési kérelmének benyújtása előtt köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsának szakmai véleményét. A Tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentációnak a bekezdésben felsorolt vizsgálatokat is tartalmaznia kell.

(17)^[36] Az irányadó szabályozási vonal által határolt területre, és az attól mért 5-5 méteres távolságon belül épületet elhelyezni nem lehet.

^[37]

(18) Többszintes tetőtér nem építhető.

(19) Az előkert mérete az építési övezetben előírt mértékhez képest eltérhet abban az esetben, ha az újonnan elhelyezni kívánt épület megjelenése a településképi célok érvényre juttatása érdekében a kialakult utcaképbe illeszkedik és ezen tervezett épület a  szomszédos beépített építési telkeken kialakult építési vonalat megtartja.

A kerítések

16.§ (1) ^[38]Az Lke területfelhasználású övezetekben a 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 m-en belül tömör kerítés nem építhető, a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem telepíthető

(2) Üveg vagy műanyag kerítésként nem alkalmazható, kivéve a zajvédő falakat.

(3) Természetvédelmi területtel határos telekhatáron kapu nem nyitható.

(4) ^[39]Az Lke, Lk, Ü és Mk területfelhasználású övezetekben a közterülettel határos telekhatáron telkenként egy felszíni gépkocsibehajtó létesíthető. Ettől eltérni kivételesen, műszaki indokoltságát alátámasztva, a közútkezelővel egyeztetett módon többlakásos, két üdülőegységes épület vagy több különböző közterület által határolt telek esetében lehet, de a felszíni gépkocsibehajtók száma ekkor sem lehet kettőnél több és szélességük összege nem haladhatja meg a 7,0 m-t.

(5) ^[40] Gazdasági övezetekben a közterület felőli telekhatáron kerítés építése kötelező, ha a telek közterületi határát övező 10 m-es teleksávon belül állandó jelleggel (180 napot meghaladóan) késztermék, vagy nyersanyag tárolása történik.

Zöldfelületek

17.§ (1) Az építési övezetben és övezetben előírt minimális zöldfelület mértéke az alábbi szabályok szerint számítandó:

a)       gyeprácsos talajborítás 25%-os értékben beszámítható,

b)       gyephézagos talajborítás 10%-os értékben számítható be,

c)       tetőkön létesített zöldfelület:

ca)    min. 50 cm termőréteg vastagság esetén  50%-kal,

cb)    50-100 cm termőréteg vastagság esetén   75%-kal,

cc)    1,0 m termőréteg vastagság felett                        100%-kal,

d)       a növényzettel fedett homlokzatfelület max 6m-es magasságig a felület 25%-a,

e)       vízfelület 150%

számolható be az előírt minimális zöldfelület mértékébe.

(2) Az aktív zöldfelület értékébe az (1) bekezdésben felsorolt felületek nem számíthatóak be.

(3) ^[41] A kizárólag zöldfelületi hasznosítású területként jelölt parti sávon épület, szilárd burkolat és kettőnél több szintes zöldfelület nem létesíthető.

IV. Fejezet

A beépítésre szánt területen belüli építési övezetek

beépítési előírásai

Beépítésre szánt területek építési övezetei

18.§ A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

a)       Lke-1/SZ                 Szabadonálló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

b)       Lke-1/O                  Oldalhatáron álló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

c)       Lke-1/IK                  Ikres beépítésű kertvárosias lakóterület

d)       Lke-1/HZ                 Hézagosan zártsorú beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

e)       Lke-2/SZ                 Szabadonálló beépítésű, kertvárosias lakóterület

f)        Lke-2/O                  Oldalhatáron álló beépítésű, kertvárosias lakóterület

g)       Lke-3/SZ                 Szabadonálló beépítésű, domboldali kertvárosias lakóterület

h)       Lke-3/O                  Oldalhatáron álló beépítésű, domboldali kertvárosias lakóterület

i)         Lke-4/SZ                 Szabadonálló beépítésű, nagytelkes kertvárosias lakóterület

j)         Lke-4/O                  Oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes kertvárosias lakóterület

k)       Lke-INT                   Alapintézményi kertvárosias lakóterület

19.§ A kisvárosias lakóterület építési övezetei:

a)       Lk-1/HZ                  Hézagosan zártsorú, intenzív kisvárosias lakóterület

b)       Lk-1/VED               Védett kisvárosias lakóterület

c)       Lk-1/SZ                  Szabadonálló, intenzív kisvárosias lakóterület 

d)       Lk-2/HZ                  Hézagosan zártsorú kisvárosias lakóterület

e)       Lk-2/O                    Oldalhatáron álló kisvárosias lakóterület

20.§ A nagyvárosias lakóterület építési övezetei:

a)       Ln-Ltp10                 10 emeletes nagyvárosias lakóterület

b)       Ln-Ltp4                   4 emeletes nagyvárosias lakóterület

21.§ A vegyes területek építési övezetei:

a)       Vt-Al                       Alapellátás intézményeinek településközponti vegyes területe

b)       Vt-R1                      Rehabilitációs intenzív településközponti vegyes terület

c)       Vt-R2                      Rehabilitációs településközponti vegyes terület

d)       Vt-1                        Szabadonálló beépítésű településközponti vegyes terület

e)       Vt-2                                    Szabadonálló beépítésű, kistelkes településközponti vegyes terület

f)        Vt-F                        Intenzív fejlesztésű településközponti vegyes terület

g)       Vk-Ig                      Igazgatási intézmények központi vegyes területe

             ^[42]

h)  Vt-KF Kiemelt fejlesztésű településközponti vegyes terület

 i)  Vt-HZ Hézagosan zártsorú beépítésű településközponti vegyes terület

   j)  Vt-SZ  Szabadonálló, egységes beépítésű településközponti vegyes terület

k)^[43]  Vt-R3, R4, R5 Rehabilitációs átmeneti településközpont vegyes területek

l) ^[44] l) Vt-R6, R7, R8 Rehabilitációs átmeneti településközpont vegyes területek.

22.§ ^[45] A gazdasági terület építési övezetei:

a)  Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz--4; Gksz-5; Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet

b)  Gksz-Int Intézményjellegű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet

c)  Gksz-A   Alacsony intenzitású kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet

d)  Gip-1; Gip-2;            Egyéb ipari gazdasági övezet

e)  Gip-Tg   Egyéb településgazdálkodási gazdasági övezet

23.§ Az üdülőterület építési övezetei:

a)       Üh-1/O                    Oldalhatáron álló beépítésű hétvégiházas üdülőterület

b)       Üh-2/SZ                  Szabadonálló beépítésű hétvégiházas üdülőterület

c)       Üh-3/O                    Oldalhatáron álló beépítésű, hegyvidéki hétvégiházas üdülőterület

24.§ ^[46] A különleges terület építési övezetei:

a)  K-1        Különleges terület övezete

b)  K-Int       Intézményi, rekreációs és idegenforgalmi különleges terület övezete

c)  K-Sp      Sportcélú különleges terület övezete

d)  K-T        Temető különleges terület övezete

Kertvárosias lakóterületek általános övezeti előírásai

25.§ (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)       legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b)       a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)       egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

a)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint,

b)       a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c)       sportcélú építmény.

(4) Kertvárosias lakóterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(5) A Kertvárosias lakóterületen melléképület az Lke-4/INT jelű építési övezetben nem helyezhető el.

(6)  A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás.

Lke-1/SZ, Lke-2/SZ, Lke-3/SZ, Lke-4/SZ
 szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek

26.§ (1)A kertvárosias lakóterület szabadonálló beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgáló része.

(2) Az építési övezetekben a 12,0 m-nél keskenyebb telken/telekrészen új főrendeltetésű épület nem építhető.

(3) Az építési övezetben

a)az előkert mérete 5,0 m,

b)az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 3,0 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységű telkeket.

(4) Az Lke-1/SZ jelű, Lke-2/SZ jelű, Lke-3/SZ jelű és Lke-4/SZ jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

(5) Az Lke-3/SZ és az Lke-4/SZ jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6,5 m.

Lke-1/O, Lke-2/O, Lke-3/O és Lke-4/O
oldalhatáron álló beépítésű, kertvárosias lakóterületek

27.§ (1)A kertvárosias lakóterület oldalhatáron álló beépítésű, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezetekben a 10,0 m-nél keskenyebb telken/telekrészen új főrendeltetésű épület nem építhető.

(3) Az építési övezetben

a)az előkert méret: 5,0 m,

b)az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagassággal egyenlő,

c)a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységű telkeket.

(4) Az Lke-1/O, Lke-2/O, Lke-3/O, Lke-4/O jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

(5) Az Lke-2/O jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 7,5 m; az Lke-3/O jelű és az Lke-4/O jelű építési övezetekben 6,5 m.

(6^[48])            A Szabadság út – Lejtő utca – Koszorú utca által határolt területen

     a)           Bármely épület legfeljebb 200 m2 földszinti bruttó alapterületű lehet.

     b)          Az üzletek működési rendjére vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó kiskereskedelem címszava alatt felsorolt tevékenységek szerinti kereskedelmi funkció különálló rendeltetési egységének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együttvéve.

Lke-1/HZ – Hézagosan zártsorú beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

28.§ (1)A kertvárosias lakóterület hézagosan zártsorú beépítésű, intenzív, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezetben

a)az előkert mérete 0,0 m,

b)a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetekben az építési vonal az utcai telekhatár. Új épület utcai homlokzatának legalább a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra.

(4) Az Lke-1/HZ jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Lke-1/IK - Ikres beépítésű, kertvárosias lakóterület

29.§ (1)A kertvárosias lakóterület ikres beépítésű, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezetben

a)az előkert mérete 5,0 m,

b)az oldalkert mérete 6,0 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az Lke-1/IK jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Lke-INT - Kertvárosias lakóterület alapintézményi területe

30.§ (1)A kertvárosias lakóterület szabadonálló beépítési módú, a 7,5 építménymagasságot meg nem haladó, elsősorban intézmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) Az építési övezetben fekvő telken új építés esetén a lakások bruttó összterülete nem haladhatja meg az építhető bruttó szintterület 50%-át.

(3) Az építési övezetben

a)az előkert mérete: 5,0 m,

b)az oldalkert mérete 3,75 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(4) Az Lke-INT jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kisvárosias lakóterületek általános övezeti előírásai

31.§ (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)sportcélú építmény,

e)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kisvárosias lakóterületen főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

a)szálláshely szolgáltató épület,

b)igazgatási épület,

c)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d)a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

e)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint.

(4) ^[49] A Kisvárosias lakóterületen melléképület az Lk-1/VED, Lk-1/HZ, és az Lk-1/SZ jelű építési övezetekben nem helyezhető el.

(5) ^[50] A Kisvárosias lakóterület Lk-2/HZ, Lk-2/O jelű építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás.

(6) ^[51] A Kisvárosias lakóterület Lk-1/VED, Lk-1/HZ, Lk-1/SZ jelű építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)      közüzemi energiaszolgáltatás,

b)      közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)      közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)      közterületi csapadékvíz elvezetés.

Lk-1/HZ, Lk-2/HZ - Hézagosan zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterületek

32.§ (1)A kisvárosias lakóterület speciális, kisvárosias hézagosan zártsorú beépítési módú, a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az Lk-1/HZ és Lke-2/HZ jelű építési övezetekben

a)az előkert mérete 0,0 m,

b)a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetekben az építési vonal az utcai telekhatár. Új épület utcai homlokzatának legalább a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra.

(4) Az Lk-1/HZ jelű, Lke-2/HZ jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

(5) Az Lk-1/HZ jelű építési övezetben egy telken 6 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

(6) Az Lk-2/HZ jelű építési övezetben egy telken 2 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

LK-1/VED - Védett kisvárosias lakóterület

33.§ (1) A kisvárosias lakóterület kistelkes, hézagosan zártsorú beépítési módú, helyi védettség alatt álló, 5,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(1a)^[52]          Az építési övezetben az üzletek rendjére vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó kiskereskedelem címsora alatt felsorolt tevékenységek szerinti kereskedelmi funkció különálló rendeltetési egységének alapterülete legfeljebb 200 m² lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együttvéve.

(2) Az építési övezetben

a)az előkert mérete 0,0 m,

b)a hátsókert mérete 0,0 m.

(3) ^[53]

(4) ^[54]

(5) ^[55]Az építési övezetben fekvő telken bármely épület bruttó szintterülete legfeljebb 250 m², földszinti bruttó alapterülete 100 m² lehet.

(5a)^[56]        Az építési övezetben fekvő telken bármely épület legfeljebb pince + földszint+ tetőtér kialakítású lehet.

(6) ^[57]A 35% feletti beépítési mérték a lakófunkción kívüli egyéb rendeltetések céljára létesült épületek rendeltetésmódosítása esetén sem megengedett lakófunkció létrehozására, az övezetben csak egyéb rendeltetés helyezhető el.

(7) A védett területen építési munka építészeti-műszaki terveinek készítője az engedélyezési kérelmének benyújtása előtt köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsának szakmai véleményét. A Tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentációnak utcaképet és fotódokumentációt is kell tartalmaznia.

(8) ^[58]A területen tervezett épületek építészeti karakterének követelményei:

a) Az épület elhelyezésével illeszkedni kell az eredeti beépítéshez, az épületeket a lejtő felőli közterületi határhoz közelebb kell elhelyezni úgy, hogy azok megközelítse is csak erről a közterületről legyen biztosított, és a hegyoldal felőli közterülethatártól a lehető legtávolabb legyen épület, épületrész.

b) Az övezetben új épületek kizárólag magastetős kialakítással épülhetnek. Magastető 40 – 45 fok közötti hajlásszöggel létesíthető, az utcára merőleges gerinccel. Az épület eredeti terepszinttől mért gerincmagassága legfeljebb 9,0 m lehet a lejtő felőli oromzatos homlokzaton mérve.

c) A présház jellegű kialakítás fal-nyílás arányaival  új épület közterület felőli oromzatos – oromfal nélkül – homlokzat magasságának és szélességének arányát 1:1 és 1:3 között kell kialakítani.

d) Meglévő pince kizárólag életveszély-elhárítás esetén szüntethető meg.

e) A terület hagyományos épületeire jellemző osztott ablakok és kőkeretezés megtartandó és az új épületek esetében is alkalmazandó megoldás.

f)   A területen csak természetes pala vagy cserépfedés készíthető, a homlokzatok kialakításánál vakolt felszín és kőburkolat alkalmazandó.

g) Az épületek falazati és födém tartószerkezeteinek kialakításánál csak kiselemes építőanyag, tető tartószerkezeteinél csak fa szerkezetek alkalmazhatók.

h) Meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén is törekedni kell az a)-f) pontokban foglaltak érvényesítésére.

(9)^[59]     Az építési övezetben az épület egy homlokzatának magassága maximum 5,0 m lehet.

Lk-1/SZ - Szabadonálló kisvárosias lakóterület

34.§ (1) A kisvárosias lakóterület, szabadonálló beépítési módú, intenzív, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezetben:

a)az előkert mérete 5,0 m,

b)az oldalkert mérete 6,25 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az Lk-1/SZ jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Lk-2/O - Oldalhatáron álló kisvárosias lakóterület

35.§ (1)A kisvárosias lakóterület oldalhatáron álló beépítésű, meglévő, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezetben:

a)az előkert mérete 5,0 m,

b)az oldalkert mérete 6,0 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az Lk-2/O jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(4) Az övezetben egy telken 2 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

Nagyvárosias lakóterületek általános övezeti előírásai

36.§ (1) A nagyvárosias lakóterület a telepszerűen kialakított lakóépületek elhelyezésére szolgál, magába foglalja a meglévő lakóépületek úszótelkeit és a nagyvárosias lakóterület övezeteibe sorolt közterületeket.

(2) A nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)sportcélú építmény.

(3) A nagyvárosias lakóterület  építési övezeteinek területén főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

a)szálláshely szolgáltató épület,

b)igazgatási épület,

c)a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

d)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint,

e)többszintes parkolóház.

(4) Az építési övezetek területén melléképület nem helyezhető el.

(5) A terület építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

(6) A BSZT tartalmazza az építési övezetek beépítési paramétereinek alkalmazásánál figyelembe veendő összetartozó tömbök lehatárolását. Az övezeti előírások tömb területére, és azokon lévő épületekre értelmezendők. A tömbök tájékoztató adatait a 7. sz. függelék tartalmazza.

(7) Az övezet területén lévő lapostetős lakóépületekre új magastető építhető, melyben egy új lakószint alakítható ki.

(8) A meglévő épületekben a lakásszám lakásmegosztással nem növelhető.

(9) Előtető, erkély, loggia, és minden egyéb az épület külső megjelenését befolyásoló építészeti elem építése, beépítése egy épületen csak az épület egészét bemutató, külső megjelenésében egységes építészeti terv alapján valósítható meg, oly módon, hogy az épület hőtechnikai paraméterei ne romoljanak. A terv készítője az engedélyezési kérelem benyújtása előtt köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsának véleményét.

Ln-Ltp10 és Ln-Ltp4-  nagyvárosias lakóterületek

37.§ (1)Az építési övezetek területén új épület szabadonálló beépítéssel létesülhet.

(2) Az Ln-Ltp10 és Ln-Ltp4 jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

* = az úszótelkeken belül elhelyezett építmények esetén.

** = az övezetbe tartozó közterületeken elhelyezett építmények esetén.

Vegyes területek általános övezeti előírásai

38.§ (1) A vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, valamint a lakófunkciót nem zavaró intézmények, gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) ^[60] A területen melléképület csak a Vt-R8 jelű építési övezetben helyezhető el.

(3) A terület építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

Vt-AL – Alapellátás intézményeinek településközponti vegyes területe

39.§ (1)A településközponti vegyes terület szabadon álló beépítésű, az alapellátás biztosításához szükséges intézmények elhelyezésére szolgáló területe.

(2) Az építési övezetben az alábbi állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek működéséhez szükséges főrendeltetésű épületek helyezhetők el:

a)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c)sportcélú építmény.

(3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető hulladékgyűjtés-, kezelés tevékenységi célú főrendeltetésű építmény.

(4) Az építési övezetben:

a)az előkert mérete: 5 m,

b)az oldalkert mérete 6,25 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(5) Az Vt-AL jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Vt-R1 és Vt-R2 – Rehabilitációs településközponti vegyes területek

40.§ (1)Az építési övezetek a településközpont vegyes terület rehabilitációs jellegű, hézagosan zártsorú beépítésű részei.

(2) Az építési övezetekben főrendeltetésként elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)igazgatási épület,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

d)szálláshely szolgáltató épület,

e)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

f)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)sportcélú építmény,

h)nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint;

i)parkolóház.

(3) Az építési övezetben

a)az előkert mérete 0,0 m,

b)a hátsókert mérete 6,0 m.

(4) A Vt-R1 jelű és Vt-R1 jelű építési övezetekben a telkek építési vonala az utcai telekhatár. Új épület utcai homlokzatának minimum a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra.

(5) A Vt-R1 jelű és Vt-R1 jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

(6) A Vt-R1 jelű építési övezetben egy telken 4 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

(7) A Vt-R2 jelű építési övezetben egy telken 2 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

„Vt-R3, Vt-R4, Vt-R5

 rehabilitációs átmeneti településközponti vegyes területek

40/A. §^[62]

(1)              Az építési övezetek a  településközpont vegyes terület rehabilitációs jellegű, átmeneti, hézagosan zártsorú beépítésű részei.

(2)              Az övezetben lévő zárványtelkeket magánúttal vagy teleknyél kialakításával kell építési telekké alakítani.

(3)              Az építési övezetekben főrendeltetésként elhelyezhető:

a)  lakóépület,

b)  igazgatási épület,

c)  szolgáltató, vendéglátó valamint kereskedelmi célú épület,

d)  szálláshely szolgáltató épület,

e)  egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

f)   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(4) Az építési övezetekben

a)  az előkert mérete 0 m

b)  a hátsókert mérete 0 m.

 (5)             A Szabályozási terven jelölt meglévő átjárási szolgalom területén (623, 618, 610, 609/2, 600, 305/1, 306, 309, 310, 311, 338 hrsz) épület, épületrész nem helyezhető el mindaddig, míg a szolgalom fennáll. Ezeken az átjárási szolgalommal jelölt területeken a 13. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően legalább 3,0 m széles magánút is létesíthető.

.

(6)              Az építési övezetekben a telkek beépítésére vonatkozó szabályok a következők:

a)  közterülettel határos telkek esetében az utcai telekhatár egyben építési vonal is és a

     telekhatár felén épületnek kell lennie;

b) új épület utcai homlokzatának minimum az épületszélesség 75 %-án illeszkednie kell az

    építési vonalra;

c) az a) pontban meghatározott építési vonaltól épületrészt visszahúzni a szomszédos telek

     mellett 3,0 m-en belül nem lehet;

d) építési vonaltól épületrészt max. 1,5 m-re lehet visszahúzni, mellyel az építési vonal és az

     épületkontúr között kialakuló terület közhasználatúvá válik. 

(7)     A Vt-R3,  Vt-R4 és Vt-R5 jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

                  * A VT-R3 övezet szabályozási terven korlátozással jelölt részén érvényes építménymagasság

(8) Az épületek közterülettel, magánúttal határos homlokzatmagassága nem lépheti túl az övezetben megengedett építménymagasság maximumát.

(9)    Az építési övezetekben az utcai telekhatártól számított 20 m-nél mélyebben elhelyezkedő épületek, épületrészek az oldalhatáros szomszéd felé néző homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. Ezen homlokzat magasságának számításánál az oromfalak felületét is be kell számítani.  A tűzfalak kedvezőbb látványa érdekében tűzgátló megoldásként dobozolt vagy rejtett eresz létesíthető.

(10)             Az üzletek működési rendjére vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó kiskereskedelem címszava alatt felsorolt tevékenységek szerinti kereskedelmi funkció különálló rendeltetési egységének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együttvéve.

(11) A Vt-R3 jelű építési övezetben 500 m2 telekméretig 4 lakás, e felett 150 m2-enként +1 létesíthető, melyek legfeljebb  8 lakásos lakóépületekben helyezhetők el. A tömbbelső korlátozással érintett telkeken a szabályozási terven korlátozással jelölt telekrészen legfeljebb 4 lakásos épület helyezhető el.

(12) A Vt-R4 jelű építési övezetben 500 m2 telekméretig 4 lakás, e felett 150 m2-enként +1 létesíthető, melyek legfeljebb 6 lakásos lakóépületekben helyezhetők el.

(13) A Vt-R5 jelű építési övezetben 400 m2 telekméretig 2 lakás, e felett 150 m2-enként +1 létesíthető, melyek legfeljebb 4 lakásos lakóépületekben helyezhetők el.

(14)             A Szabadság út, Károly király utcával határos épületek földszintjén az utca felé csak a (3) bekezdés b)-f) pontjaiban felsorolt funkciójú helyiségek nyílhatnak.

 (15)  Az építési övezetekben a kialakítható maximális telekméret 2000 m2.

(16) Az építési övezetekben lévő telkeken több épület is elhelyezhető, de egy épület legfeljebb 500 m² földszinti bruttó alapterületű lehet, kivéve közintézmények (igazgatási, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület) esetén.

(17)             Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb a földszinti beépítés mértékétig építhető. Kivétel ez alól, ha a pinceszint legalább 60 %-án gépjárműtároló is létesül, abban az esetben a pinceszint beépíthetősége a telek maximális beépíthetősége + 20 %. Pinceszint illetve mélygarázs  max. -1 szintben létesíthető.

 (18) Az 1,5 m-nél mélyebb rétegeket érintő felszín alatti beépítések esetén biztosítani kell a felszín alatti vizek zavartalan áramlását. Az építkezésből adódó esetleges talajvízmozgások káros következményeitől a szomszéd telken álló építményeket meg kell védeni.

(19)             Az épület közterület ill. magánút felé néző homlokzati síkjából a közterület ill. magánút felé kiálló erkély, bármely legalább 0,5 m kiállású építészeti elem (a zárópárkány kivételével) össz-hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzatszélességének 50 %-át. A homlokzati elemek legnagyobb kiállása:

1. 8 m vagy annál nagyobb közterület ill. magánút -szélesség esetén: 1,0 m lehet,
2. 8 m-nél kisebb közterület ill. magánút -szélesség esetén: 0,5 m lehet.

 (20) Építési vonaltól épületrészt visszahúzni a szomszédos telek mellett 3,0 m-en belül nem lehet.    Építési vonaltól épületrészt csak akkor lehet visszahúzni max. 1,5 m-re, ha az így kialakuló terület (az építési vonal és az épületkontúr között) a közhasználat céljára átadott területként kerül kialakításra.

(21)             Az épület utcai homlokzatán, annak legfeljebb 1/3 szélességében alakítható ki oromfalas kiemelés.

(22)             Az épület alapterületének legalább felén; utcafronton a homlokzat szélességének legalább 2/3-án magastetőt kell kialakítani.

(23)  Klímaberendezés homlokzaton történő elhelyezésére vonatkozó szabályok:

     a) klímaberendezés utólagosan csak a homlokzati felületképzéshez illeszkedve, építészeti eszközökkel esztétikus módon takartan helyezhető el,

     b) új beépítés esetén, többlakásos lakóépületben közös klímarendszer kültéri egység kialakítása előre megtervezett, az utcai homlokzati felülettől távol, előre kialakított helyen – az építési engedélyezési tervdokumentáció részét képezve - helyezhető el.

(24)             A portálok, kirakatok, cégérek és hirdetőtáblák méretét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges homlokzati tagoláshoz, a nyílászárók ritmusához illetve az épület építészeti hangsúlyaihoz. Utólagos elhelyezésük, cseréjük, átalakításuk csak a teljes homlokzat figyelembevételével megtervezve lehetséges.

(25)             A szomszédos telekhatárok mentén a felszíni parkoló csak a telekhatártól min. 2 m-re létesíthető, ahol a telekhatár mentén többszintes növényzet létesül.

(26)Azon telkek esetén, melyeken keresztül átjárást biztosítanak belső fekvésű telkek megközelítésére, ha területéből magánút, vagy teleknyúlvány leválasztásával a belső telek közterületi kapcsolata biztosítottá válik, a telek beépítettségének és szintterületének számításánál az eredeti telekméretet (telek+magánút, illetve telek+teleknyúlvány területe), kell figyelembe venni. Ez a szabály csak bejegyzett átjárási szolgalom és a fennálló, jogilag nem nyilvántartott átjárás rendezésekor alkalmazható. Ebben az esetben az építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható a közterületi kapcsolat biztosításának mértékéig –teleknyél esetén max. 3 m, magánút esetében max. 4 m.

 (27) Pinceszint vagy terepszint alatti építmény építési (bontási) munkáinak megkezdése előtt  8 munkanappal a beruházónak fel kell vennie a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával az esetleges régészeti  megfigyelés biztosíthatósága érdekében.”

^[63]

(28) A Vt-R3 jelű építési övezetben a kialakításra kerülő szintek száma, a megengedett maximális 7,5 m építménymagasság mellett, nem haladhatja meg a pince+földszint+1 emelet+ tetőteret. Az övezet szabályozási terven korlátozással érintett területén a kialakításra kerülő szintek száma, a megengedett maximális 5,5 m építménymagasság mellett, nem haladhatja meg a pince+földszint+tetőteret.

(29) A Vt-R4 jelű építési övezetekben a kialakításra kerülő szintek száma, a megengedett legnagyobb építmény magasság mellett, nem haladhatja meg a pince+földszint+1 emelet+ tetőteret.

(30) A Vt-R5 jelű építési övezetben a kialakításra kelülő szintek száma, a megengedett legnagyobb építménymagasság mellett, nem haladhatja meg a pince+földszint+tetőteret.

Vt-R6, Vt-R7, Vt-R8
 REHABILITÁCIÓS ÁTMENETI TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK^[64]

40/B. §

(1) Az építési övezetek a településközpont vegyes terület rehabilitációs jellegű, átmeneti, hézagosan zártsorú beépítésű részei.

(2) Az építési övezetekben főrendeltetésként elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

 c) szolgáltató, vendéglátó valamint kereskedelmi célú épület,

 d) szálláshely szolgáltató épület,

 e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

 f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3)  Az építési övezetekben

a) az előkert mérete 0 m

b) a hátsókert mérete 0 m.

(4) A Szabályozási terven jelölt meglévő átjárási szolgalom területén (2018, 2065/1 hrsz) épület, épületrész nem helyezhető el mindaddig, míg a szolgalom fennáll. Ezeken az átjárási szolgalommal jelölt területeken a 13. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően legalább 3,0 m széles magánút is létesíthető.

(5) Az építési övezetekben a telkek beépítésére vonatkozó szabályok a következők:

a) közterülettel határos telkek esetében az utcai telekhatár egyben építési vonal is és az utcai telekhatár felén épületnek kell lennie;

b) új utcafronti épület homlokzatának minimum az épületszélesség 75 %-án illeszkednie kell az építési vonalra;

c) az a) pontban meghatározott építési vonaltól épületrészt visszahúzni a szomszédos telek mellett 3,0 m-en belül nem lehet;

d) az építési vonaltól épületrészt a telek belseje felé max. 1,5 m-re lehet visszahúzni, amennyiben az építési vonal és az épületkontúr között kialakuló területsáv közterületi használata településrendezési szerződésben rögzítésre kerül.

(6)  A Vt-R6,  Vt-R7 és Vt-R8 jelű építési övezetek beépítési paraméterei:

(7)  Az épületek közterülettel, magánúttal határos homlokzatmagassága nem lépheti túl az övezetben megengedett építménymagasság maximumát.

(8)  A Vt-R6 és Vt-R8 jelű építési övezetekben a kialakításra kerülő szintek száma, a megengedett legnagyobb építmény magasság mellett, nem haladhatja meg a pince+földszint+1 emelet+ tetőteret.

(9)  Az üzletek működési rendjére vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó kiskereskedelem címszava alatt felsorolt tevékenységek szerinti kereskedelmi funkció különálló rendeltetési egységének alapterülete legfeljebb 500 m² lehet az azt kiszolgáló létesítményekkel együttvéve.

(10) A Vt-R6 jelű építési övezetben 500 m² telekméretig 4 db lakáscélú önálló rendeltetési egység, e felett 150 m²-enként +1 létesíthető, melyek legfeljebb  8 lakásos lakóépületekben helyezhetők el.

(11) A Vt-R8 jelű építési övezetben 500 m² telekméretig 4 db lakáscélú önálló rendeltetési egység, e felett 150 m²-enként +1 létesíthető, melyek legfeljebb 6 lakásos lakóépületekben helyezhetők el.

(12) Az építési övezetekben lévő telkeken több lakó célú főrendeltetésű épület is elhelyezhető, de egy lakó célú főrendeltetésű épület legfeljebb 500 m² földszinti bruttó alapterületű lehet.

(13) Az építési övezetekben kialakítható maximális telekméret 5000 m².

(14) Az építési övezetekben lévő telkeken több épület is elhelyezhető, de egy épület legfeljebb 500 m² földszinti bruttó alapterületű lehet, kivéve közintézmények (igazgatási, közösségi szórakoztató, alapszintű szolgáltatást, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület) és postaépület esetén.

(15) A Szabadság úttal utcával határos épületek földszintjén az utca felé csak a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban felsorolt funkciójú helyiségek nyílhatnak.

(16) Amennyiben a telek szélessége nagyobb, mint 20 m, akkor az utcai homlokzatot építészeti eszközökkel úgy kell kialakítani (pl.: homlokzat színezés, homlokzat függőleges irányú tagozásával, anyagváltással), hogy az tükrözze a kialakult, hagyományos utcakép ritmusát.

(17) Új építés, bővítés esetén, amennyiben a rendeltetési egységekhez előírt parkolóhelyek száma meghaladja a 15-öt, az előírt parkolóhelyek 75%-át az épület földszintjén vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

(18) Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb a földszinti beépítés mértékétig építhető. Kivétel ez alól, ha a pinceszint legalább 60 %-án gépjárműtároló is létesül, abban az esetben a pinceszint beépíthetősége a telek maximális beépíthetősége + 40 %. Pinceszint illetve mélygarázs maximum 1 szintben létesíthető.

 (19) Az 1,5 m-nél mélyebb rétegeket érintő felszín alatti beépítések esetén biztosítani kell a felszín alatti vizek zavartalan áramlását. Az építkezésből adódó esetleges talajvízmozgások káros következményeitől a szomszéd telken álló építményeket meg kell védeni.

(20) Az épület közterület ill. magánút felé néző homlokzati síkjából a közterület ill. magánút felé kiálló erkély, bármely legalább 0,5 m kiállású építészeti elem (a zárópárkány kivételével) össz­hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzatszélességének 50 %-át. A homlokzati elemek legnagyobb kiállása 0,5 m lehet.

(21) A Vt-R6 és Vt-R8 jelű építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület mértéke 5%-kal csökkenthető, amennyiben:

-    az építési vonal és az épületkontúr között, minimum 1,5 m szélességű területsáv létesül, amelynek közterületi használatát településrendezési szerződés rögzíti,

-    a telken minimum 4,0 m szélességű közterületeket összekötő gyalogos átkötés, illetve passzázs létesül, amelynek közterületi használatát településrendezési szerződés rögzíti.

(22) Az épület utcai homlokzatán, annak legfeljebb 1/3 szélességében alakítható ki oromfalas kiemelés.

(23) Az épület alapterületének legalább felén; utcafronton a homlokzat szélességének legalább 2/3-án magastetőt kell kialakítani.

(24) Klímaberendezés homlokzaton történő elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a) klímaberendezés utólagosan csak a homlokzati felületképzéshez illeszkedve, építészeti eszközökkel esztétikus módon takartan helyezhető el,

b) új beépítés esetén, többlakásos lakóépületben közös klímarendszer kültéri egység kialakítása előre megtervezett, az utcai homlokzati felülettől távol, előre kialakított helyen – az építési engedélyezési tervdokumentáció részét képezve - helyezhető el.

(25) A portálok, kirakatok, cégérek és hirdetőtáblák méretét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges homlokzati tagoláshoz, a nyílászárók ritmusához illetve az épület építészeti hangsúlyaihoz. Utólagos elhelyezésük, cseréjük, átalakításuk csak a teljes homlokzat figyelembevételével megtervezve lehetséges.

(26) A régészeti érdekű területen bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. A beruházások a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell venni a kapcsolatot a Múzeummal.

Vt-1 – Szabadonálló beépítésű településközponti vegyes terület

41.§ (1)A településközponti vegyes terület szabadonálló beépítésű területe.

(2) Az építési övezetben főrendeltetésként elhelyezhető:

a)igazgatási épület,

b)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)szálláshely szolgáltató épület,

d)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

e)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)sportcélú építmény.

(3) Az építési övezetben:

a)az előkert mérete: 5 m,

b)az oldalkert mérete 4,5 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(4) Az Vt-1 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(5)^[66] Az építési övezet telkein megvalósítandó rendeltetési egységek működéséhez szükséges parkoló mennyiség az OTÉK alapján számított érték 50 %-a, mely telken belül helyezendő el.”

Vt-2 – Szabadonálló beépítésű, kistelkes településközponti vegyes terület

42.§ (1)A településközponti vegyes terület szabadonálló beépítésű területe.

(2) Az építési övezetben főrendeltetésként elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)igazgatási épület,

c)szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

d)szálláshely szolgáltató épület,

e)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

f)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)sportcélú építmény,

(3) Az építési övezetben:

a)az előkert mérete: 5 m,

b)az oldalkert mérete 3,75 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(4) Az Vt-2 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Vt-F – Intenzív fejlesztésű településközponti vegyes terület

43.§ (1)A településközponti vegyes terület szabadonálló beépítésű, intenzív fejlesztésű területe.

(2) Az építési övezetben főrendeltetésként elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)^[67]igazgatási, egyéb irodaépület,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

d)szálláshely szolgáltató épület,

e)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

f)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)sportcélú építmény.

(3) Az elhelyezhető rendeltetésekre vonatkozó egyéb megkötések:

a)A Komáromi a Kenyérgyár és a Lévai utca mentén csak lakóépületek helyezhetők el. E területen a lakófunkción kívüli egyéb rendeltetések területe nem haladhatja meg az épület bruttó szintterületének 20%-át.

b)A Bretzfeld utcai részen a (2) bekezdés b) – g) pontja szerinti rendeltetések helyezhetőek el. A földszinten kötelezően a c) pontban szereplő funkciók helyezendők el.

c)A Bretzfeld u. – Lévai u. – Komáromi u. – Kenyérgyár u. által határolt tömb területén 400, ezen belül a 1003 hrsz.-ú telken legfeljebb 300 lakás helyezhető el.

d)A tömbbelső egy részén, a BSZT-n ábrázolt területen közhasználatra átadott terület létesítendő.

e)A megépülő lakásszámnak, vagy lakás m² nagyságának megfelelően oktatási-nevelési intézmények létesítésére hatósági szerződést kell kötni.

f)        Új épület építésének engedélyezési eljárását megelőzően a terv készítője köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsának véleményét.

(4) Az Vt-F jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(5) Az alábbi maximális építménymagasságok és szintszámok a BSZT-ben lehatárolt területeken használhatók ki:

a)Komáromi u. felőli oldal                  legfeljebb P+F+3+T - 15 m

b)Lévai utca felőli oldal                      legfeljebb P+F+4+T - 18 m

c)Bretzfeld és Lévai utca sarok          legfeljebb P+F+5+T - 21 m

d)Bretzfeld utca közepe                     legfeljebb P+F+4+T - 18 m

e)Bretzfeld utca vége                                    legfeljebb P+F+3+T - 15 m

f)Kenyérgyár utca                             legfeljebb P+F+3+T - 15 m

(6) Az építési helyek és az előírt legnagyobb építménymagasságok és szintszámok területeinek lehatárolása telekalakítás esetén sem módosul.

(7) Az építési övezetben a Bretzfeld utca felőli építési hely határa egyben építési vonal is. A tervezett új épület utcai homlokzatának legalább a telekszélesség 75%-án illeszkednie kell az építési vonalra.

(8) Az egyes építmények megközelítésére vonatkozó előírások:

a)       Komáromi u.: A lakóházak belső szervizúton közelíthetők meg, mely a telek déli része felöl indul.

2. Lévai utca: Zsákutca a Bretzfeld utcai oldal lezárásával.
3. Bretzfeld utca: Az utcafronton épülő létesítmények csak innen közelíthetők meg, az épület fokozatos hátrahúzásával nyitott köztér alakul ki, mely közforgalom céljára átadandó, de a telek területébe a beépítettségnél beszámítható.

Vt-KF – Kiemelt fejlesztésű településközponti vegyes terület^[68]

43/A.§ ^[69] (1) A településközponti vegyes terület szabadonálló beépítésű, kiemelt fejlesztésű része.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a)       igazgatási, egyéb irodaépület,

b)      szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)       kereskedelmi épület/létesítmény csak földszinten a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

d)      szálláshely-szolgáltató épület,

e)       egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

f)        egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)      sportcélú építmény és

h)       az a)-g) pontokban felsorolt főrendeltetésű épületekben a tulajdonos/használó személyzet számára szolgáló lakások (az építési övezet teljes területén legfeljebb 15 db).

(3) Az elhelyezhető rendeltetésekre vonatkozó további megkötés:

a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SzT) szerinti „A” építési hely földszintjét a közterület felőli kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó hasznosítással kell kialakítani.

(4) A Vt-KF jelű építési övezet beépítési paraméterei

^* az építési övezet telke nem megosztható

^** ld. (9) bek.

^*** a különböző építési helyeken eltérő, ld. (5) bek.

(5) A (4) bek.-ben megengedett legnagyobb építménymagasság az építési övezet SzT-en lehatárolt építési helyein és a megmaradó épületek vonatkozásában a következőképpen érvényesíthető:

a) „A” jelű építési hely:

a megengedett építménymagasság 15,0 m (max. F+4 szint), de az elhelyezhető épületek egy pontja sem haladhatja meg a 19,0 m-t; az építési hely Komárom u. felőli utolsó 25 m-es szakaszán (max. F+3 szint) a 16 m-t;

b) „D” jelű építési hely:

a megengedett építménymagasság 12,0 m (max. F+3 szint), de az elhelyezhető épületek egy pontja sem haladhatja meg a 15,0 m-t; az építési hely Komárom u. felőli utolsó 25 m-es szakaszán (max. F+2 szint) a 12,0 m-t;

c) „E” jelű építési hely:

az elhelyezhető épület csak földszintes kialakítású lehet, megengedett építménymagassága legfeljebb 5,0 m;

d) A meglévő, megmaradó épületek ("B", "C" jelű épületek) építmény-magassága nem növelhető.

e)    A "D" építési hely csak az "A" építési hely beépítésével egyidejűleg, vagy azt követően építhető be.

(6) További előírások az „A” jelű építési hely vonatkozásában:

a)   az építési hely Szabadság út és Bretzfeld utca felőli határai egyben építési vonalak is, amelyekre a tervezett épületek homlokzatainak legalább 75%-ban illeszkedniük kell;

b)a Bretzfeld utca – Szabadság út kereszteződésénél a kötelező építési vonalat a SzT szerint a Szabadság út 117. sz. (hrsz.: 1016/1) telek „C” épülete nyugati és a Szabadság út 119-129. sz. (hrsz.: 1036/28) lakóépület északi homlokzatsíkjának meghosszabbított vonala határozza meg a Bretzfeld és a Szabadság utak irányában legalább 20-20 m hosszban;

c)a Bretzfeld utca – Szabadság út kereszteződésénél a SzT előírásai figyelembevételével a „Városháza-tér” határozott térszerű alkatát elősegítő térfalú épületet, épületegyüttest kell elhelyezni;

d)a Szabadság út felől a tervezett épületek csak tagoltan helyezhetők el. A tagoltság érdekében az összefüggő, azonos homlokzatmagasságú épületszakaszok legfeljebb 25 m szélességben alakíthatók ki;

e)az építési helyen álló transzformátor-állomás az építési hely beépítése esetén bontandó, pótlásáról az építtetőnek telken belül, épületben elhelyezett módon kell gondoskodni.

(7) A maradó „B” és „C” jelű épületek és az „A”, "D" és "E" jelű építési helyeken építhető új épületek közvetlen szomszédjaikkal legfeljebb 1 db, max. 6 m széles átközlekedő folyosóval bármely szinten összeköthetők. Az összekötő épületrész egy pontja sem haladhatja meg az alacsonyabb épület érintett homlokzatának magasságát.

(8) Az építési övezet meglévő "B" és "C" épületeihez az épületek udvari homlokzatsíkjaitól mért legfeljebb 3 m szélességben építményrész (pl. előtető, lépcső) építhető az adott terepszinttől mért legfeljebb 5 m magasságig. Az épületek földszintje ilyen módon helyiséggel nem bővíthető.

(9) A szint alatti beépítés lehetséges mértéke, helye, módja az építési övezetben a következőképpen érvényesíthető:

a)a szint feletti beépíthetőség (35%) lehetséges mértékéig az építési övezet telke szint alatt is beépíthető; az építési övezet telkének további 30%-a építhető be terepszint alatti építményként. A szint alatti beépítések mélygarázs- és raktár hasznosításúak lehetnek. 

b)az övezet keleti és déli határaitól az övezet területe felé mért 15-15 m-es, és az "E" építési hely melletti, a Vt-SZ jelű építési övezet határai mentén mért 6-6 m-es sáv területén terepszint alatti építmény nem létesíthető;

c)a telek közhasználat céljára átadandó területrésze egésze, vagy annak része terepszint alatt beépíthető, de az építmény a környező csatlakozó terepszint fölé nem emelkedhet; 

d)a megengedett szint alatti beépítés épület és/vagy vízzáró burkolat alatt legfeljebb 60%-ban, a további lehetséges 5% csak legalább 2 m-es földtakarással, növényborítással alakítható ki.

(10) Az építési övezet kötelező zöldfelületeit kertépítészeti engedélyezési terv alapján kell megvalósítani a be nem épülő telekrészeken álló fás növényállomány megtartásával.

(11) A keleti és déli övezethatár-menti legalább 2 m szélességű sávon az építtetőt beültetési kötelezettség terheli.

(12) Az építési övezet közúti kapcsolatainak lehetséges helyeit a SzT tartalmazza. A Szabadság út felől egy, a Bretzfeld utca felől legalább egy, legfeljebb két helyen kell közúti kapcsolatot biztosítani.

(13) Az építési övezetben a parkolást az OTÉK előírásai szerint kell telken belül biztosítani. A szükséges parkolószám legalább 85%-át szint alatt kell elhelyezni.

(14) Az építési övezet telke Szabadság út – Bretzfeld u. felőli részén a SzT-en jelöltek szerint nem bekeríthető, közhasználat céljára átadott, az építési övezet telek-területébe a beépítettség mértékénél beszámított területet kell kialakítani.

(15) Az építési övezet telke Szabadság út - Bretzfeld u. felőli közhasználat céljára átadott részén lévő fás növényállomány - amennyiben szint alatti beépítés nem érinti – megtartandó.

(16) A Bretzfeld utca – Szabadság út kereszteződésénél a SzT szerinti közhasználat céljára átadott területen a forgalom biztonságát nem zavaró épített köztárgy, mikroarchitekturális építmény helyezhető el, melynek legmagasabb pontja sehol nem haladhatja meg az „A” építési helyen építhető épület legmagasabb pontját.

Vt-HZ – Hézagosan zártsorú beépítésű településközponti vegyes terület

43/B.§ ^[70] (1) A településközponti vegyes terület hézagosan zártsorú beépítésű, intenzív, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó része.

(2) Az építési övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportcélú építmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3)          Az építési övezet területén főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

a)       szálláshely-szolgáltató épület,

b)      igazgatási épület,

c)       egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d)      a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

e)       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint.

(4) A Vt-HZ jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(5) Az építési övezetben

az előkert mértéke a Komáromi u. felől 0,0 m, a Lévai u. felől 7,0 m,

a hátsókert mértéke a Komáromi u. felől 10,0 m, a Lévai u. felől 6,0 m.

(6) A Komáromi u. és a Szabadság út felől az építési vonal az utcai telekhatár. Új  főépület utcai homlokzatának legalább a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra.

(7) Az építési övezetben egy telken legfeljebb 2 lakás helyezhető el. Az 500 m² feletti telekterület minden megkezdett 150 m²-re után további 1 lakás építhető.

Vt-SZ – Szabadonálló egységes beépítésű településközponti vegyes terület

43/C^[71].§ (1) A településközponti vegyes terület egységesen kialakult, szabadonálló beépítésű része.

(2) Az építési övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)       lakóépület,

b)      a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

c)       egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)      a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A Vt-SZ jelű építési övezet beépítési paraméterei:

^* ld. (7) bek.

(4) Az építési övezetben az előkert és az oldalkert mérete a SzT szerinti.

(5) Az építési övezet épületeihez az épületek homlokzatsíkjaitól mért legfeljebb 2 m szélességben építményrész (pl. előtető, lépcső) építhető az adott terepszinttől mért legfeljebb 3 m magasságig. Az épületek földszintje ilyen módon helyiséggel nem bővíthető.

(6) Az építési övezetben a melléképületek közül csak járműtároló helyezhető el, melyet a SzT-en jelölt hátsókerti építési helyen kell elhelyezni. A melléképületet lapostetővel kell kialakítani.

(7) Főépület bontása esetén az új főépület Lévai utcai homlokzata csak a maradó szomszédos épületegység homlokzatának megfelelően kialakítva építhető úgy, hogy a szomszédos (maradó/új) épületegységek megfelelő épületrészei megegyező tömegűek és az új épület párkánymagassága legfeljebb 0,5 m-rel tér el a maradó szomszédos épület párkánymagasságától. Tetőtérbeépítés esetén az ablaknyitás módja a Lévai u. felé a szomszédos, maradó épülettel azonos módon történhet. Meglévő, maradó épület építménymagassága, tetőidoma nem módosítható.”

Vk-Ig – Igazgatási intézmények központi vegyes területe

44.§  

(1) A központi vegyes terület szabadon álló beépítésű, igazgatási intézmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) Az építési övezetben az alábbi, állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek működéséhez szükséges főrendeltetésű épületek helyezhetők el:

a)igazgatási épület,

b)szálláshely szolgáltató épület,

c)egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e)sportcélú építmény.

(3) Az építési övezetben.

a)az előkert mérete: 5,0 m,

b)az oldalkert mérete 6,0 m,

c)a hátsókert mérete 6,0 m.

(4) Az Vk-Ig jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Gazdasági területek általános övezeti előírásai

(1)A gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)A Gazdasági terület építési övezeteinek területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek elhelyezhető:

a)^[72] mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület a 3. sz. mellékletekben részletezettek szerint,

b)a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c)igazgatási, egyéb irodaépület,

d)parkolóház, üzemanyagtöltő,

e)sportcélú építmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

f)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A terület építési övezeteiben melléképület elhelyezhető.

(5) A gazdasági terület építési övezetein új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

Gazdasági területek építési övezetei ^[73]

46. §  (1) Az építési övezetekben szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el épületek.

(2) ^[74]

(3)A Gip-1 jelű egyéb ipari építési övezetben a 45. § (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények is elhelyezhetők.

^[75]A Gip-Tg építési övezet területfelhasználása közérdeket szolgál, területén csak a településgazdálkodás rendeltetésének megfelelő és annak kiegészítő funkciójú építményei helyezhetők el. Az épületekre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a szabályozási terven jelölt zajvédőfal min. 2 m magas kialakítással megépült.

(4)A tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építhető szintterület 1%-át.

(5) a)^[76]      A gazdasági célú építési övezetekben a szabályozási tervek eltérő jelölései, vagy egyéb jogszabályi rendelkezések hiányában az elő-, oldal- és hátsókertek az alábbiak szerint értendők

aa)      az előkert mérete 10,0 m

ab)      az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele

ac)       a hátsókert mérete 10,0 m"

                        b) ^[77] A Gksz-Int építési övezetben:

                 ba) az előkert mérete 5,0 m,

                                   bb) az oldalkert mérete 5,0 m,

                                   bc) a hátsókert mérete 6,0 m.

(6)^[78] Az övezetek beépítési paraméterei:

(7)^[80]   A szabályozási terven jelölt -MKr- jelű határon belüli területen repülőtéri magassági korlátozás van érvényben Az építmények legnagyobb magasságát Balti méterben is meg kell határozni, s azt az illetékes szakhatósággal véleményeztetni kell.

Üdülőterületek általános övezeti előírásai

47. § (1)  Az üdülőterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagykertes, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó hétvégiházas üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületi építési övezetek területén fő rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)       1 üdülőegységes üdülőépület,

b)       sportcélú építmény,

c)       az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint.

(3) Az üdülőövezetben kivételesen elhelyezhető a terület közbiztonságát szolgáló építmény.

(4) Üdülőterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(5) A területen melléképület az Üh-2/SZ jelű övezetben nem helyezhető el.

(6) Az üdülőterület övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás.

Üh-1/O, Üh-2/SZ, Üh-3/O - üdülőterületek

48.§ (1)Az Üh-2/SZ jelű építési övezet területén szabadonálló, az Üh-1/O és Üh-3/O jelű építési övezetek területén oldalhatáron álló beépítési móddal helyezhető el épület.

(2) Az Üh-1/O és Üh-3/O jelű övezetekben a 10,0 m-nél keskenyebb telken/telekrészen új főrendeltetésű épület nem építhető.

(3) Az Üh-1/O és Üh-3/O jelű építési övezetekben

a)       az előkert mérete: 5,0 m,

b)       az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagassággal egyenlő,

c)       a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységű telkeket.

(4) Az Üh-2/SZ jelű építési övezetekben

d)       az előkert mérete: 5,0 m,

e)       az oldalkert mérete 3,0,

f)        a hátsókert mérete 6,0 m.

(5) Az építési övezetek beépítési paraméterei:

(6) Az Üh-3/O jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m.

Különleges területek általános övezeti előírásai

49.§ (1) Az övezetekben szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el építmények.

(2) A területen melléképület nem helyezhető el.

(3) A Különleges terület építési övezetein új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

(4) A területen

e)       az előkert mérete 5,0 m,

f)        az oldalkert mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele,

g)       a hátsókert mérete 6,0 m.

K-1 –  Különleges területek

50.§ (1) A Különleges terület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy zöldfelülettel tagolt, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgáló része.

(2) A K-1 jelű építési övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)       Vásárok, kiállítások, kongresszusok épületei,

b)       Irodaépületek,

c)       Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)       Kulturális, szórakoztató, szabadidős épületek,

e)       Sportcélú építmények,

f)        Szálláshely szolgáltató épület,

g)       Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint.

(3) A (2) e) és g) pontjában szereplő funkciók a építhető bruttó összszintterület legfeljebb 30%-án helyezhetők el.

(4) A K-1 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

K-INT - INTÉZMÉNYI, REKREÁCIÓS ÉS IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGŰ KÜLÖNLEGES TERÜLET

50/A. §^[81]

 (1)    Az intézményi, rekreációs és idegenforgalmi jelentőségű különleges terület elsősorban a város lakosságát, illetőleg a városba rekreációs céllal érkezőket szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2)     A K-Int jelű építési övezet területén főrendeltetési épületként elhelyezhető:

a)  Szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület,

b)  Egyházi, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális épület,

c)  Kulturális, szórakoztató, rekreációs célú épület,

d)  Vásárok, kiállítások, kongresszusok épületei,

e)  Kereskedelmi funkció, ha egy telken az összes kereskedelmi egység bruttó szintterülete nem haladja meg 500 m2-t.

f)   A főrendeltetési épületen belül a tulajdonos, egyéb használó számára maximum 2 db lakás helyezhető el, melyek bruttó szintterülete együttesen legfeljebb 200 m2 lehet.

     (3)          A K-Int jelű építési övezet paraméterei:

(4)     A K-Int jelű építési övezetekben

a)   az előkert mérete minimálisan10m

b)   az oldalkert minimális mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság fele,

c)   a hátsókert mérete legalább 10m

(5)     A 17.§ e) pontjának rendelkezésétől eltérően az építési övezetben a legkisebb zöldfelület területébe a sport,- szabadidő célú, minimálisan 1,0 méter átlagos mélységű vízfelület 100 %-os mértékben számítható be.

(6)     Az építési övezetben a 20 férőhelynél nagyobb parkolókban a parkoló felületek közti fák elhelyezésére - a fák életfeltételeinek javítása érdekében - legalább 1,5 m széles, összefüggő zöld sáv létesítendő.

(7)     A lakóterület védelme érdekében a lakóterülethez 50 m-nél közelebb kerülő zajt keltő sportcélú létesítmények, labdajátékot szolgáló szabadtéri sportpályák építésekor a lakóterület felé a létesítmény mentén legalább 8 m széles, többszintű növényzetből álló, jól záródó növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.

K-sp – Sportcélú különleges területek

51.§ (1) A Sportcélú Különleges terület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy zöldfelülettel tagolt, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, sportcélú és egyéb rekreációs építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Sp építési övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

a)       sportcélú és egyéb rekreációs építmény,

b)       egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

c)       a sport- és rekreációs célú építményen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb a bruttó szintterület 1%-át meg nem haladó mértékben,

d)       a sport- és rekreációs célú építmény ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, melynek összterülete nem haladhatja meg az építhető bruttó szintterület 50%-át.

(3) A K-Sp jelű építési övezet beépítési paraméterei:

K-T – Temetők különleges területe

52.§ (1) Az övezet a Különleges terület temetők számára fenntartott része.

(2) Az övezet területén az egyes sírhelyeken elhelyezhető épületen kívül 1 darab, a temető működtetését szolgáló épület helyezhető el, legfeljebb 100 m² beépített alapterülettel.

(3) Az építési övezetben legfeljebb 8,0 m magas köztárgy helyezhető el.

(4) A K-T jelű építési övezet beépítési paraméterei:

V. Fejezet

A beépítésre nem szánt területek előírásai

Beépítésre nem szánt területek övezetei

53.§ (1)A közlekedési terület övezetei:

a)       Köu-1                     Országos utak közlekedési területe

b)       Köu-2                     Helyi gyűjtőutak közlekedési területe

c)       Kök                                    Kötöttpályás közlekedési terület

d)       Kö-Beep                 Közterületnek nem minősülő közlekedési és közműterületek

(2) A zöldterületek övezetei:

a)       Z-1                         Közkertek, közparkok területe

b)       Z-K                         Budaörsi Kopárok területe

(3) Az erdőterületek övezetei:

a)       E-V                        Védelmi rendeltetésű erdőterületek

b)       E-E                        Egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek

(4) A mezőgazgasági területek övezetei:

a)       M-VGy                    Védett sziklagyepek és gyepek területe

b)       M-K                        Kertes mezőgazdasági területek

(5) A vízgazdálkodási terület övezetei:

a)       V-Mü                      Vízmű területek

b)       V-F                         Élővízfolyások területe

c)       V-Vm                      Vízmosások területe

d)       V-A                        Vízelvezető árkok területe

Közlekedési és közműterületek általános övezeti előírásai

54.§ A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

Köu-1és a Köu-2 - Közlekedési övezetek előírásai

55.§ (1)Az övezetek rendeltetése elsődlegesen a közlekedéshez és a közművesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása.

(2) A Köu-1 jelű övezet az országos közutakat, a Köu-2 jelű övezet a helyi gyűjtőutakat foglalja magába.

(3) Az övezetekben elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 3,0 m.

(4) Az övezetek mentén elhelyezkedő épületek díszkivilágítása, építési területek megvilágítása nem zavarhatja a közlekedés résztvevőit.

Kök - Kötöttpályás közlekedési hálózat elemeinek területe

56.§  

(1) Az övezetek rendeltetése elsődlegesen a kötöttpályás közlekedéshez és a közművesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása.

(2) ^[82] Az övezetben az elhelyezhető épületek legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal építhetők, kivéve a 10313 és a10338 helyrajzi számú telkeket, melyeken épület nem létesíthető.

Kö-Beep - Közterületnek nem minősülő közlekedési és közműterületek

57.§ (1) Az övezet területén az 56.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően főrendeltetésű épületként elhelyezhetők:

a)       kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület a 2. sz. mellékletben részletezettek szerint,

b)       szálláshely szolgáltató épület,

c)       igazgatási épület,

d)       nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület a 3. sz. mellékletben részletezettek szerint,

e)       a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(2) Az övezetben melléképület elhelyezhető.

(3) Az Kö-Beep jelű övezetben épület legfeljebb 5%-os beépítéssel, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal építhető.

(4) A Kö-Beep övezetben az új beépítés közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás.

Zöldterületek

Z-1 - Közkertek, közparkok területe

58.§  

(1) Az övezet a zöldfelületek állandóan növényzettel fedett, közhasználatú, közterületi parkjainak, kertjeinek területe.

(2) A zöldterületen a közterületekre vonatkozó 12. § (5) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetekben az elhelyezhető épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal épülhetnek.

(4) Az övezet telkeinek közútról, köztérről megközelíthetőnek kell lenniük, és biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit.

(5) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel elkeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

(6) Az övezetek területén a környező épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethető, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb, mint az övezetbe sorolt terület 5 %-a. Burkolatként a környező közterületek díszburkolata alkalmazandó, azok hiányában azt kertépítészeti tervben kell meghatározni. Az így kialakított vendéglátó teraszokon kiszolgáló építmény nem létesíthető, de egybefüggő védőernyő szerkezet, lábon álló kerti tető elhelyezhető.

Z-K - Budaörsi kopárok területe

59.§  

(1) Budaörs természeti adottságai közül meghatározó kopárosok – sziklakibúvásos száraz sziklagyepek - területe tartozik az övezetbe.

(2) A Kopárok területének felszíne érzékeny minden környezeti beavatkozásra, ezért a felszínt meg kell védeni a felszínét károsan befolyásoló hatásoktól, meg kell őrizni a terület száraz sziklagyep jellegét. A területen nem engedhető meg a felszín alapkőzetének és domborzatának karakterét megváltoztató semminemű beavatkozás. Növénytelepítés esetén csak a már előforduló sziklagyepi növényfajok telepíthetőek.

(3) Az övezetben csak a terület bemutatását lehetővé tevő sétautak, tanösvények, hozzá tartozó utcabútorok alakíthatók ki, valamint művészeti alkotások.

(4) Ideiglenes jelleggel, legfeljebb 30 napra a terület hagyományaihoz kapcsolódó szabadtéri színpad ülőhelyei és faépítménye elhelyezhetők a Kőhegyen, a 1632 1633/1, 1633/2 és 1634/1 hrsz.-ú ingatlanokon.

Erdőterületek

E-V - védelmi rendeltetésű erdőterületek

60.§ A természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőterületen az alábbi építmények elhelyezhetők:

a)       nomád táborhely, menedékház és bivakszállás,

b)       a pihenés, testedzés épületnek nem minősülő építményei,

c)       ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d)       a terület fenntartásához szükséges épületnek nem minősülő építmények.

E-E - Egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek

61.§  

(1) A terület telkein legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhető építmények:

a)       a pihenés, testedzés építményei,

b)       a terület fenntartásához szükséges építmények,

c)       ismeretterjesztés építményei,

d)       vendéglátó építmény.

(3) A területeken a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendeltetések elhelyezésének közművesítési feltétele:

a)       közüzemi energiaszolgáltatás,

b)       közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás,

d)       közterületi csapadékvíz elvezetés.

Mezőgazdasági területek általános övezeti előírásai

62.§ A terület a növénytermesztés és kertművelés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. Speciálisan ide tartoznak Budaörs külterületi védett, botanikai szempontból értékes sziklagyepes területei is.

M-K - Kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai

63.§  

(1) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, oldalhatáron álló beépítéssel.

(2) Az övezetben:

a)       a 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b)       a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 3%-os beépítettséggel tárolás célját szolgáló, 1 gazdasági épület és 1 terepszint alatti építmény helyezhető el,

c)       az 1500 m2-t meghaladó területű telken legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhetők el tárolás célját szolgáló gazdasági épületek és terepszint alatti építmények,

d)       ^[83]6000 m2 telekterület felett a gazdasági épületeken és terepszint alatti építményeken túlmenően lakófunkció is elhelyezhető úgy, hogy a különálló lakóépület a 1,5%-os beépítettséget, ill. a különálló lakóépület vagy vegyes rendeltetésű épületben a lakás bruttó szintterülete a 0,03 értéket nem haladhatja meg.

(3) Az övezet területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezhető. Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(4) Az övezetben

a)       az előkert mérete 5,0 m,

b)       az oldalkert mérete 4,5 m,

c)       a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységű telkeket.

(5) Az övezet beépítési paraméterei:

(6) Az övezet területén a 16 m² bruttó beépített alapterületet meghaladó méretű épület létesítésének közművesítési feltétele:

a)       közüzemi villamos energia szolgáltatás,^[84]

b)       ivóvíz szolgáltatás,

c)       közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, vagy korszerű csatorna-közműpótló megléte.

(7) A 16 m² bruttó beépített alapterületet meg nem haladó méretű épület létesítésének nincs közművesítési feltétele.

M-VGy - Védett sziklagyepek és gyepek mezőgazdasági területe

64.§  

(1) A mindenkori használat során gondoskodni kell a meglévő botanikai értékek védelméről. A területen nem engedhető meg a felszín alapkőzetének és domborzatának karakterét megváltoztató semminemű beavatkozás.

(2) A területen elhelyezhető építmények:

a)       a terület bemutatását lehetővé tevő sétautak, tanösvények, hozzá tartozó utcabútorok,

b)       a pihenés, testedzés épületnek nem minősülő építményei,

c)       ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d)       a terület fenntartásához szükséges épületnek nem minősülő építmények,

e)       művészeti alkotások.

(3) A területen nem létesíthető nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás sem.

Vízgazdálkodási területek

V-Mü - Vízmű területek

65.§ (1) Az övezet a közüzemi vízellátás létesítményeinek területeit tartalmazza. A területen a közcélú vízilétesítmények építményei helyezhetők el.

(2) A területen építményt elhelyezni a vonatkozó külön jogszabályok szerint lehetséges.

V-F - Élővízfolyások területe

66.§  

(1) Az övezet az élővízfolyások és fenntartó sávjainak területeit tartalmazó telkek területeit tartalmazza. A terület telkein kizárólag a vízfolyás fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások mentén a vízfolyás partélétől számított 6,0 m széles sávot a vízfolyás karbantartása érdekében legalább az egyik oldalon fenntartási sávként szabadon kell hagyni.

V-Vm - Vízmosások területe

67.§  

(1) Az övezet a hegyvidéki területek felszíni vízelvezetésének megoldásához szükséges területeket tartalmazza.

(2) A terület telkein a vízfolyás fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) A vízmosások telekhatárainak és medrének rendezését a környező telekhatárok felmérését és kitűzését is tartalmazó geodéziai munkarész alapján, a felszíni vízelvezetési szakági alátámasztó munkarésznek megfelelően méretezett keresztmetszet alapján, természetes mederburkolat alkalmazásával kell megoldani.

V-A - Vízelvezető árkok területe

68.§  

(1) Az övezet a vízgazdálkodási terület felszíni vízelvezetés tározóit, közcélú nyílt árkokat, csatornák medrét és parti sávját magába foglaló része.

(2) Az övezetben a felszíni vízelvezetés létesítményein túl más építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezet telkei a szomszédos ingatlanokhoz hozzá nem keríthetők, az esetleges ilyen meglévő elkerítéseket meg kell szüntetni.

(4) Az árkok, csatornák keresztmetszeteit és a létesítendő műtárgyak paramétereit a felszíni vízelvezetési szakági alátámasztó munkarésznek megfelelő méretezés alapján kell kialakítani. A partéltől számított min. 1,0 m széles sávot a gyalogos megközelítés és fenntartás számára szabadon kell hagyni.

VI. Fejezet

Épített és természeti értékek védelme

69.§  

(1) A műemlékeket, a műemléki környezetet, a helyi védettségű épületeket és a településkép szempontjából helyi védelemre kijelölt terület lehatárolását a BSZT, felsorolását a 2. sz. és 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) A látványvédelem alatt álló területen – a terület kiemelkedő tájesztétikai értéke miatt – csak olyan épületek engedélyezhetők, melyek a táj és a település látványába jelentősen nem avatkoznak be.

(3) A látványvédelemmel érintett telkeken új épület építése esetén az építési engedélyezési eljárását megelőzően a terv készítője köteles kikérni Budaörs Város Építészeti Tervtanácsa szakmai véleményét. A Tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia.

Régészeti értékek védelme

70.§  

(1) Az ismert régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek lehatárolását a BSZT felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza. Régészeti érintettség esetén a vonatkozó általános előírások alapján kell eljárni.

(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) előzetes szakhatósági engedélye szükséges.

(3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(4) Minden olyan esetben, amikor lelet kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a KÖH-t értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

(5) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

Természeti értékek védelme

71.§  

(1) Az Ökológiai Hálózat, a Natura 2000 övezetének, valamint a Budai Tájvédelmi Körzet lehatárolását a BSZT, a Natura 2000 övezet ingatlanainak felsorolását az 5. sz. függelék, a Budai Tájvédelmi Körzet ingatlanainak felsorolását a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) A természetvédelem alatt álló területek védelmére kijelölt védősávokra vonatkozó rendelkezéseket a 14. § rögzíti.

(3) Védősávok növényállománya csak a védett területen belül is meglévő fajokból létesíthető.

(4) A természetvédelmi területen belül tiltott a növény- és állatfajok zavarása, bolygatása, bántása, rongálása, gyűjtése.

(5) A természetvédelmi területen belül fokozott figyelmet kell fordítani a a védett növény- és állatfajok védelmére, termő-, illetve élőhelyük megőrzésére.

VII. fejezet

Környezetvédelmi követelmények

72.§ (1)A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatja. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell:

a)       a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

b)       a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés),

c)       az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,

d)       feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(2) A termőföld belterületbe csatolásához, termelésből történő kivonásához előzetesen meg kell kérni az illetékes Körzeti Földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. A más célú hasznosítás engedélyezéséig a földrészletet a művelési águknak megfelelően kell hasznosítani.

(3) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet alapján Budaörs területe nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A termőföldön történő beruházások tervezésekor erre figyelemmel kell lenni.

(4) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a)       a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b)       megelőzze a környezetszennyezést,

c)       kizárja a környezetkárosítást.

(5) Az ásványi nyersanyag –a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e./ bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az érintett szakhatóság állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(6) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

(7) Talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető.

(8) Az építési törmelék nem rakható bele a kommunális szemétbe.

(9) Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(10) Tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(11) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. a területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(12) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(13) A közüzemi csatornahálózat kiépüléséig csak korszerű csatorna-közműpótló létesítése engedélyezhető.

(14) Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(15) A meglévő zárt szennyvízgyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés után fel kell számolni.

(16) A 20 férőhelyet elérő szilárd burkolattal kiépített parkolókat kiemelt szegéllyel kell ellátni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(17) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(18) A belterületbe vonandó telkek zajvédelmét meg kell oldani.

(19) Az autópálya kezelője a mindenkori zajtérkép szerint köteles a zajvédő falak kiépítésére, meglévők fejlesztésére.

VIII. Fejezet

Közlekedés, Közműellátás és közmű létesítmények

Közlekedés, parkolás

73.§ (1) Közutak mellé létesítményt elhelyezni – az egyéb kapcsolódó szakterületi előírások figyelembevételével úgy lehet, hogy az a közút fejlesztési igényeit, jelenlegi és távlatban várható forgalmát, üzemeltetését, fenntartását, közlekedésbiztonságát hátrányosan ne befolyásolja.

(2) Természetvédelmi területen parkoló nem létesíthető.

Közműellátás általános előírásai

74.§  

(1) Új közműhálózati elem akkor létesíthető, ha a közművezetéssel érintett közterület szabályozási szélessége a BSZT-ben rögzítettnek megfelelően kialakított.

(2)  Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén, víziközműveknél a hatályos jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével végezhető és engedélyezhető.

(3) A tervezett közcélú, városi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem jelent.

(4) Közterületen új vízellátás és szenny-, és csapadékvíz-elvezetés közművezetékét, földgázvezetéket csak terepszint alatt lehet elhelyezni. Közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket gazdasági területfelhasználású területeken térszín alatti, egyéb területen légkábeles vagy földkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(6) A településfejlesztés során a közlekedésfejlesztési és a közmű ágazati fejlesztési terveket együttesen kell megtervezni.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) A közterületen megvalósult, eltakart közművezetékek nyomvonalainak digitális bemérési adatait a megvalósulási terv készítője az önkormányzat részére átadni köteles.

Vízellátás

75.§  

(1) A már vízzel ellátott és a vízellátásban csak később bevonandó területek magas színvonalú kiszolgálásához a vízbeszerzési kapacitás biztosításán kívül, hálózatépítés tároló medencék és nyomásfokozók létesítése is szükséges.

(2) A vízvezetékek védőtávolsági igénye a hatályos jogszabályokban és érvényes szabványokban előírások szerint biztosítandó.

(3) Új beépítési területeken legalább NÁ 100 mm-es hálózat kiépítése szükséges.

(4) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(5) A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell.

(6) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani

Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

76.§  

(1) Új beépítési területen csak szétválasztott rendszerű csatornahálózat építhető.

(2) A közcsatornába nem bocsátható szennyvíz előtisztításáról a szennyvíz keletkezési helyén kell gondoskodni. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a)       A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a város egész területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.

b)       Nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c)       A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon egyedi korszerű csatorna-közműpótlót kell építeni.

d)       A szippantott szennyvizet csak a hatóság által kijelölt helyen, kizárólag szippantott szennyvíz fogadására alkalmas szennytisztító telepre szabad elszállítani.

(3) Gazdasági területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötésre vonatkozó hatályos jogszabályoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

Vízrendezés, csapadékvízelvezetés

77.§  

(1) Karbantartás, illetve belvízvédekezés számára az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 1,0 m szélességű sáv szabadon hagyandó.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a vízügyi hatóság engedélyével szabad.

(3) A város hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

(4) Az útburkolat, vasúti létesítmény kiépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a közterületi vízelvezetés megoldásáról is.

(5) A vízelvezető árok felső nagyesésű szakaszai felett meg kell építeni a hordalékfogó gátakat.

(6) Zártsorú beépítés esetén fokozott figyelemmel kell gondoskodni a telken belüli felszíni víz elvezetéséről. A felszíni vízelvezetés megoldását az építési engedélyezési tervben rögzíteni kell.

(7) ^[85] Az új beépítés esetén a tetőfelületen és a burkolt felületeken összegyűlő csapadék-vizeket csapadék-víztározókban kell felfogni, és telken belül kell elszikkasztani kivéve Kőhegy Lk-1VED jelű övezetbe sorolt ingatlanok területét, ahol, ha a közterületen csapadékvíz elvezető rendszer rendelkezésre áll, ott a kiépített közterületi vízelvezető rendszerbe a burkolt felületekre méretezett tározóból késleltetve vezetendő ki.

(8) A vízmosások és közterületek közvetlen csatlakozásainál a hordalék visszatartásáról gondoskodni kell.

(9) A meglévő átereszek rendezett árokszakaszok folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Természetvédelmi területen engedély nélkül létesült átereszeket meg kell szüntetni, a medret helyre kell állítani.

(10) Természetvédelmi területen fekvő vízmosásban műtárgy nem helyezhető el. Védett terület csapadékelfolyási, beszivárgási viszonyait nem lehet megváltoztatni, kivéve a természetes állapot helyreállítását.

(11) Árok szélességét csak olyan mértékben lehet csökkenti, hogy a felszíni vízelvezetés megoldásához szükséges árok keresztmetszete és fenntartási sáv biztosítható maradjon.

(12) Meglévő árok megszüntetésekor a tervezés során gondoskodni kell a felszíni csapadékvízelvezetés megoldásáról csereterülettel, vagy közterületi vízelvezetéssel.

Villamosenergia

78.§  

(1) Villamosenergia-ellátási hálózatkapcsoló-átalakító berendezéseinek helyszükségletét a beruházások tervezésénél biztosítani kell.

(2) A villamosvezetékek biztonsági övezetét a hatályos szabvány szerint kell figyelembe venni.

(3) A villamosenergia-ellátás vezetékeinek elhelyezését az általános érvényű közműszabvány szerint kell megoldani.

(4) Új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energiaellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját gazdasági területfelhasználású területeken engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek használatát kell tervezni.

(6) A belterületen közvilágítás létesítése kötelező.

Távhőellátás

79.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

(2) Távhőszolgáltató hálózat rekonstrukciója, vagy új építése során csak földalatti műszaki megoldás engedélyezhető.

Földgázellátás

80.§ (1) A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(2)  Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(3) A nagyközép-nyomású gázvezeték védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten.

Távközlés

81.§ (1) Új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni gazdasági területfelhasználású területeken föld alatti (földkábel, alépítmény), egyéb területen légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2) Hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsítja sem a településképet, sem a tájképet.

IX. Fejezet

Egyéb rendelkezések

82.§  A településrendezési feladatok megvalósítása, különösen a város intézményi ellátottságának és közúthálózatának fejlesztése érdekében, az építéshatósági eljárás során hatósági szerződés köthető az alábbiakra vonatkozóan:

a)       útszabályozások kapcsán szükséges építmények áthelyezése,

b)       út- és közműhálózati fejlesztés,

c)       zöldfelületi fejlesztés,

d)       alapfokú intézményellátás fejlesztése,

e)       közcélú parkoló, parkolóház, mélygarázs építése,

f)        közterületrendezés.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

83.§ (1) E rendelet 2005. október 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet 43. § (3) e) pontja és 82. §-a 2005. november 1-én lép hatályba.

(3)^[86] „(3) E rendelet mellékletei:

1.sz. Szabályozási terv (BSZT) M 1:2000

1.1.sz. Szabályozási terv (ORCO BP-tömb SZT) M=1:1000 45

1.2. sz. Szabályozási terv (Szabadság út – Stefánia utca – Vasvári Pál utca – Pozsonyi utca – Petőfi utca által határolt terület  SZT) M=1:1000”

1.3. sz. Szabályozási terv (Deák Ferenc utca – Dózsa György  utca – Stefánia utca – Gólya utca által határolt terület SZT) M= 1:1000

1.4. sz. Szabályozási terv (Győr-Budapest vasútvonal - 9837 hrsz-ú közterület - 9836 hrsz-ú közterület (Méhecske utca)- 9835 hrsz-ú közterület által határolt terület SZT) M= 1:1000

1.5. ^[87] sz. Szabályozási terv (Szabadság út – Nefelejcs utca – Kossuth Lajos utca – Kisfaludy utca által határolt terület SZT) M=1:1000

1.6 sz. ^[88]. Szabályozási terv (Hídépítő telkek és az 1. számú főúttól északra elhelyezkedő területek SZT) M= 1:4000, és annak – Budaörs, 10310 hrsz ingatlanon üzemelő helikopter állomás akadálykorlátozási síkja – elnevezésű SZT-m jelű melléklete

2.sz. Az egyes építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek, mint főrendeltetések meghatározása

3.sz. Az egyes építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető gazdasági tevékenységek, mint főrendeltetések meghatározása

(4) E rendelet függelékei:

1. sz. Övezeti tervlap M=1:10000

2 sz. Országos védelem alatt álló épített és régészeti objektumok listája

3. sz. A helyi védelem alatt álló védett értékek listája

4. sz. Természetvédelmi területek listája

5. sz. A Natura 2000 hálózattal érintett ingatlanok listája

6. sz. Ajánlott növényfajok jegyzéke

7. sz. Lakótelepi tömbök mérete

8. sz. Érvényben lévő helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek listája

84.§ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a BSZT-ben rögzített lehatárolás szerint

a)       A 44/2000. (XII. 01.) ÖKT sz. rendelet Merengő utca és Környéke Településrendezési Terve Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat (Frankhegy) 9757 és 9020 hrsz.-ú ingatlanra, a Hegyfok u.-ra és a Hegyfok u. és Esthajnal u. közötti területre, valamint a Völgy utca – Nefelejcs utca – Kőhát utca által határolt területre vonatkozóan,

b)       A 32/1999. (XI. 05.) ÖKT sz. rendelet Budaörs Budapark Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat M1 autópálya menti határára vonatkozóan,

c)       A 26/2003. (IX.8.) ÖKT sz. rendelet Szabadság út – Szivárvány u. – Napsugár sétány – Puskás Tivadar u. – 4153/72 hrsz.-ú út – Holdfény u. – Árok u. által határolt terület Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata Szivárvány utcától délre eső területrészére vonatkozóan,

d)       A 41/2001. (XI. 16.) ÖKT sz. rendelet Templom tér és környéke Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata Mindszenty térre vonatkozóan,

e)       A 39/1999. (XI. 26.) ÖKT sz. rendelet Budaörs Kereskedelmi Központ (Auchan, IKEA…) Helyi Építési Szabályzat Baross utca – Sport utca – M1-M7 autópálya által határolt területen kívül eső területeire vonatkozóan,

f)        Az 1/1999. (I. 22.) ÖKT sz. rendelet Budaörs Nádasdűlő–Terrapark és környezete Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv (TERRADOM) a 4158/7, 4158/8, 4158/9, 4158/10, 4159/4, 4159/5, 4159/6, 4158/5 hrsz.-ú ingatlanokra és a Liget u. egy részére vonatkozóan,

g)       A 20/2004. (IV. 20.) Budaörs M1-M7 autópálya – Kinizsi u. – Máv terület – Sport u.-i felüljáró D. ága által határolt terület Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat (PORSCHE) 0100/2 hrsz.-ú ingatlanra, valamint az M1-M7 autópálya le- és felhajtó közötti telekhatárára vonatkozóan,

h)       A 12/2000. (IV. 07.) ÖKT sz. rendelet Budaörs – Franktanya (Vasút u. - Seregély u. – Hosszúréti patak – Szőlőskert u. által határolt) területre vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Seregély utca tengelyétől keletre eső területeire vonatkozóan,

i)         A 45/2003. (XII.22.) ÖKT. sz. rendelet Budaörs, Tétényi Fennsík Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat a 10358 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan.

hatályát veszti.

85.§ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budaörs város zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 29/2004. (V. 25.) ÖKT. sz. rendelet 10. § (8) bekezdése hatályát veszti, helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kijelölt esetekben új épület építésére irányuló építési engedélyezési eljárásban legalább 1:200 méretarányú kertépítészeti tervet kell készíteni és azt az építési engedély iránti kérelem tervdokumentációjához kell mellékelni.”

86. § ^[89]

87.§ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budaörs Város Építészeti Örökségének védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) ÖKT. sz. rendelet

(1) 2. §-a az alábbi f.) ponttal egészül ki:

„Védett terület: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan terület, mely a rajta előforduló jellegzetes épületek, épületegyüttesek, építmények következtében sajátos megjelenéssel bír, közterület-rendszere, telekstruktúrája különleges, helytörténeti jelentőséggel rendelkezik, így az egységes településkép szempontjából együtt kezelendő, védendő terület.”

(2) mellékletének „Védett épületek” alatt szereplő

                  Budakeszi u. 1/2 hrsz.-a 1436/1-ről 1436/2-ra módosul,

                  Budapesti út 9/b. címe Budapesti út 5, 7, 9/b-re módosul,

                  Csalló köz 1. címe Csalló köz 4.-re módosul,

                  Csap u. 10. hrsz.-a 1307-ről 1306/1-re módosul,

                  Csap u. 8. hrsz.-a 1306-ról 1307-re módosul,

                  Kőhíd u. 6.  címe  Kőhíd u. 22.-re módosul,

                  Kőhíd u. 6. sz. melletti pince címe  Kőhíd u. 20.-ra módosul,

                  Szabadság út 66. hrsz.-a 2019-ről 2019/2-re módosul,

                  Templom tér 12. hrsz.-a 110/2-ről 110/6-ra módosul.

(3) mellékletének „Védett épületegyüttesek” alatt szereplő Ó-temető hrsz: 2085 című bejegyzés a „Védett terület” kategóriába kerül.

(4) melléklete az alábbiakkal egészül ki:

„Védett terület:

Odvas-hegy Tájvédelmi Körzet határa – Kőhalom u. – Kőhalom utca menti 1375, 1378,1380,1381,1382 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – 9020 hrsz.-ú ingatlan déli határa – 1388-1389 hrsz.-ú ingatlanok közti telekhatár – Zúzmara u. – Víztorony u. – Kőhát u. – Kőhát utcai 1667-1664 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – Kőhát utca - 1672, 1673 hrsz.-ú ingatlanok északi határa – Nefelejcs u. – 2168, 2167/1, 2166, 2163, 2162, 2161, 2159, 2156, 2155, 2154, 2153, 2148, 2147 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – Nefelejcs u. – Bor u. – Kereszt u. – Szép u. – 1987 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára – Kisfaludy u. – 1528, 1529, 1491 hrsz.-ú ingatlanok déli határa – Kálvária u. - Kötő u. – Mátra u. – 1148 hrsz.-ú utca – Víg u. – Csap u. – Budakeszi u. – 1329/3 hrsz.-ú árok telkének keleti határa – 1333, 1334, 1335, 1336 hrsz.-ú ingatlanok nyugati határa – Budakeszi u. – 1354 hrsz.-ú ingatlan északnyugati határa.”

(5) melléklete kiegészül a „Védett terület” lehatárolásának térképen való megjelenítésével.

(6) mellékletének „Védett műtárgyak” listája az alábbiakkal egészül ki:

Ló-hegy                                    Hrsz: 025          fényvető torony

Törökugrató hegy          Hrsz: 4319/2     fényvető torony

Horthy villa                   Hrsz: 4319/2     kapuzat és kerítéselemek

Farkas-hegy                  Hrsz: 018          vitorlázó kilövőpálya

Farkas-hegy                  Hrsz: 016/2       reptéri hangár maradványa

Farkas-hegy                  Hrsz: 016/2       vitorlázó emlékmű

Budaörs, 2005. szeptember 15.

                              Wittinghoff Tamás                                           Tevanné dr. Südi Annamária

                                 polgármester                                                                  jegyző

A 42/2005.(IX.22.) ÖKT. rendelet 2005.  szeptember 22-én a Polgármesteri Hivatal (Budaörs, Komáromi u. 16. sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került.

Erdős Károlyné

irodavezető

1. sz. Melléklet^{[90] [91]}

2. sz. Melléklet^[92]

Az egyes építési övezetekben és övezetekben
elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek, mint főrendeltetések meghatározása

1. Lakó- és üdülőterületek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek:

(minden Lke, Lk, Ln és Ü övezet)

a) ^[93]

b) Az üzletek működésének rendjéről szóló hatályos jogszabály alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és a saját előállítású termékét üzletben értékesítő termelő által végzett tevékenységek, az alábbiak kivételével:

1363 Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok szaküzlete (kivéve: bemutatótermek, ill. az üzletkörből: festékek, lakkok, vasáru, barkács anyagok, szaniteráruk)

1500 Üzemanyagtöltő állomás

1700 Háztartási tüzelőanyag-telep

2150 Zenés szórakozóhely

5700 Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár (kivéve: vas- és fémáru, szerelvény, fűtési berendezés, papír, drágakő bemutatótermek)

6010 Személygépjárművek kiskereskedelmi üzlete (kivéve: bemutatótermek)

6012 Egyéb gépjármű kiskereskedelmi üzlet (kivéve: bemutatótermek)

6030 Motorkerékpárok, motorkerékpár alkatrész és tartozék kiskereskedelmi üzlet (kivéve bemutatótermek)

7100 Személygépjármű-kölcsönző

7200 Gépjármű-kölcsönző

7300 Egyéb szárazföldi jármű-kölcsönző

7400 Vízijármű-kölcsönző

továbbá minden nagykereskedelmi tevékenység

2. Egyéb építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó tevékenységek:

(Vt-R1, Vt-R2, Vt-1, Vt-F, K-1, Kö-Beep, ill. Vt-2, ahol kereskedelmi tevékenység nem végezhető (lsd. 42. § (2) c) pont^[94] továbbá^[95] Vt-KF, Vt-HZ és Vt-SZ pont)

a) ^[96] Az üzletek működésének rendjéről szóló hatályos jogszabály alá nem tartozó minden egyéb szolgáltatás, kivéve a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről szóló hatályos jogszabály alá tartozó szolgáltató tevékenységek.

b) Az üzletek működésének rendjéről szóló hatályos jogszabály  alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és a saját előállítású termékét üzletben értékesítő termelő által végzett tevékenységek, az alábbiak kivételével:

1363 Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok szaküzlete (kivéve: bemutatótermek, ill. az üzletkörből: festékek, lakkok, vasáru, barkács anyagok, szaniteráruk)

1500 Üzemanyagtöltő állomás

1700 Háztartási tüzelőanyag-telep

2150 Zenés szórakozóhely

5700 Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár (kivéve: vas- és fémáru, szerelvény, fűtési berendezés, papír, drágakő bemutatótermek)

6010 Személygépjárművek kiskereskedelmi üzlete (kivéve: bemutatótermek)

6012 Egyéb gépjármű kiskereskedelmi üzlet (kivéve: bemutatótermek)

7100 Személygépjármű-kölcsönző

7200 Gépjármű-kölcsönző

7300 Egyéb szárazföldi jármű-kölcsönző (kivéve motorkerékpár)

7400 Vízijármű-kölcsönző

továbbá minden nagykereskedelmi tevékenység

3. sz. Melléklet^[97]

Az egyes építési övezetekben és övezetekben
elhelyezhető gazdasági tevékenységek, mint főrendeltetések meghatározása

1. Nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységek:

(minden Lke, L,, Ln valamint Vt-R1 és Vt-R2 övezet, továbbá^[98] Vt-HZ övezet)

2. Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységek:

(Gksz-Int, Gksz-1, Gksz-A és Gip övezetek)

a.) Az üzletek működésének rendjéről szóló hatályos jogszabály alá tartozó tevékenységek teljes köre,

b.) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről szóló hatályos jogszabály alá tartozó tevékenységek közül az alábbiak:

2. sz. függelék

Országos védelem alatt álló épített és régészeti objektumok listája

Budaörs Műemlékei

Törzsszám:       6932

Név:                 Római katolikus templom

Megye:             Pest megye

Település:         Budaörs

Cím:                 Béke tér

Jegyzék:           R.k. templom barokk, 1744-1751. Feltehetőleg Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervezték. Bővítve és átépítve 1802-ben. Losch János és Bonnier Mátyás közreműködésével.

                        Berendezés: főoltár, szószék, barokk orgonaház, rokokó padok empire 18-19.

Törzsszám:       9394

Név:                 Lakóház

Megye:             Pest megye

Település:         Budaörs

Cím:                 Templom tér 18.

Hrsz:                132

Jegyzék:           Lakóépület. Klasszicista.

Törzsszám:       9346

Név:                 Lakóház, és gazdasági épület

Megye:             Pest megye

Település:         Budaörs

Cím:                 Budapesti út 47.

Hrsz:                2710

Jegyzék:          Lakóház és gazdasági épület népi Tájház - múzeum

Törzsszám:       6933

Név:                 Római katolikus kápolna

Megye:             Pest megye

Település:         Budaörs

Cím:                 Farkasréti út 87.

Hrsz:                2547

Jegyzék:           R.k. kápolna késő barokk 1808.

Törzsszám:       6934

Név:                 Kálvária

Megye:             Pest megye

Település:         Budaörs

Cím:                 Kálváriahegy

Hrsz:                1481, 1116

Jegyzék:           Kálvária: a Golgota-szoborcsoport barokk 18. sz. A stációk 19. sz.-iak    

Régészeti objektumok listája

Lelőhely száma             lelőhely neve                jellege/kora

1.       Csiki-puszta                                 Telep/Árpád-kor – késő-középkor                                             Templom/Árpád-kor – késő-középkor

2.      Kamaraerdő-dűlő                           Telep/kelta

Villa/római kor

Kőemlék/római kor

Éremlelet/római kor

3.      Csiki-szőlők                                   Telep/római kor

                                                             Telep/Árpád-kor

4.      Kamara-erdei törzsgyümölcsös       Földvár?/Bronzkor, késő bronzkor?

5.      Kálvária-domb                               Telep/bronzkor

6.      Rusten-Wiesen                               Urnasír/bronzkor

                                                             Telep?/Kelta

7.      Csap utca 4.                                  Sír/Árpád-kor

8.      Belterület                                       Telep/neolit

9.      Rózsa u. 7.                                    Sír/római kor

10.    Vasútállomás (Kamaraerdő-dűlő)    Raktárlelet/bronzkor

                                                             Urnasír/késő-bronzkor

                                                             Szórthamvas sír/római kor

11.    Belterület                                       Telep/Árpád-kor – késő-középkor

                                                             Temető/Árpád-kor – késő-középkor

12.    Kamaraerdői törzsgyümölcsös       Telep/római kor

                                                             Temető/Árpád-kor

Telep/Árpád-kor – késő-középkor

                                                             Templom/késő-középkor

                                                             Kastély/késő-középkor

13.Kamaraerdő                                  Kastély/késő-középkor

                                                             Telep/Árpád-kor

3. számú függelék

A helyi védelem alatt álló védett értékek listája

Budaörs Város Építészeti Értékei

védett épületek:

Cím:                                                    Helyrajzi szám:                                                           

Ady E. u.1.                                          Hrsz:    582                 

Arany János u. 3.                                 Hrsz:    149                  (Arany J. utca felőli lakóépület);

Bokréta köz   7.                                               Hrsz     16                    (lakóépület);

Bor u. 62.                                             Hrsz:    1840                

Budafoki u.3.                                       Hrsz:    3231                

Budakeszi u.1/2                                   Hrsz:    1436/2

Budapesti út 13/1, 13/2                         Hrsz:    104                 

Budapesti út 9/a.                                  Hrsz:    106                             

Budapesti út 5, 7, 9/b.                          Hrsz:    108                             

Clementis L. u. 4.                                 Hrsz:    137/1                (lakóépület);

Clementis L. u. 6.                                 Hrsz:    137/2                (lakóépület);

Clementis L. u. 8.                                 Hrsz:    138                  (lakóépület utca felőli része, és a nyári konyha épülete);

Csalló köz 4.                                        Hrsz:    1080                           

Csap u. 10.                                          Hrsz:    1306/1                         

Csap u. 5.                                            Hrsz:    1480                           

Csap u. 8.                                            Hrsz:    1307                           

Esze Tamás u. 3.                                 Hrsz:    9                      (iskolaépület nyugati szárnya);

Esze Tamás u. 5.                                 Hrsz:    13                    (lakóépület);

Esze Tamás u. 7.                                 Hrsz:    14                    (lakóépület);

Farkasréti út 43.                                   Hrsz:    2424                

Farkasréti út 45.                                   Hrsz:    2425                           

Károly Király út 61.                               Hrsz:    423                 

Károly Király út 72.                               Hrsz:    523                 

Kossuth L. utca 29.                              Hrsz:     2043                 (lakóépület);

Kossuth L. utca 35/2                            Hrsz:    2037                 (lakóépület);

Kossuth L. utca 47.                              Hrsz:    2023                 (lakóépület);

Kossuth L. utca 49.                              Hrsz:    2022/2              (lakóépület);

Kőfejtő u.1.                                          Hrsz:    1744                           

Kőhát u. 1.                                           Hrsz:    1652                

Kőhíd u. 24.                                                     Hrsz:    1777                

Kőhíd u. 22.                                                     Hrsz:    1775/1                         

Kőhíd u. 20.                                         Hrsz:    1773                 (pince)

Kőhíd u.16.                                          Hrsz:    1768                

Kötő u. 7.                                            Hrsz:    1088                

Lomnici köz 9.                                     Hrsz:    1094

Mária-völgy u. 23.                                Hrsz:    1439    

Mátra u. - Kötő u. pince-együttes          Hrsz:    1149    

Mátra u. - Kötő u. pince-együttes          Hrsz:    1151    

Mátra u. - Kötő u. sarok                                   Hrsz:    1149    

Mező u. 19.                                          Hrsz:    173/4   

Naphegy u. 1.                                      Hrsz:    2091    

Ostor u. 19.                                          Hrsz:    1729/4

Présház u. 14.                                      Hrsz:    1783    

Présház u. 2.                                        Hrsz:    1790    

Szabadság út 100.                               Hrsz:    1047    

Szabadság út 102.                               Hrsz:    1046/1

Szabadság út 102.                               Hrsz:    1046/2

Szabadság út 20.                                 Hrsz:    2064                 (óvoda és általános iskola);

Szabadság út 57.                                 Hrsz:    602                  (óvoda)

Szabadság út 66.                                 Hrsz:    2019/2              (lakóépület);

Szakály M. u.8.                                    Hrsz:    73/1     

Tavasz u. 29.                                       Hrsz:    3171    

Templom tér 12.                                   Hrsz:    110/6   

Templom tér 13.                                   Hrsz:    111      

Templom tér 14.                                   Hrsz:    112      

Templom tér 15.                                   Hrsz:    113      

Templom tér 17.                                   Hrsz:    115      

Templom tér 2.                                     Hrsz:    60       

Templom tér 20.                                   Hrsz:    116      

Templom tér 3.                                     Hrsz:    62       

Présház u. 8. sz.                                  Hrsz:    1787

Kőláb u. 1. sz.                                     Hrsz:    1726/1 

Budapesti út 71/1. sz.                           Hrsz:    2751/2 hrsz-ú    lakóépület ingatlan

Budapesti út 71/2. sz.                           Hrsz:    2751/3 hrsz-ú    lakóépület ingatlan

Védett Épületrészek

Cím:                                                    Helyrajzi szám:                                                           

Dózsa Gy. u. 8.                                               Hrsz:    163/1                (lakóépület tömege);

Dózsa Gy. u. 8.                                               Hrsz:    163/2                (lakóépület tömege);

Kossuth L. utca 21.                              Hrsz:      2055               (lakóépület, tömegében);

Kossuth L. utca 23.                              Hrsz:    2049                 (lakóépület, tömegében);

Kossuth L. utca 39.-41.                         Hrsz:      2028                (lakóépület, tömegében);

Stefánia u. 17.                                     Hrsz:    126                  (lakóépület utca felőli tömege);

Stefánia u. 19.                                     Hrsz:    127                  (lakóépület utca felőli tömege);

Stefánia u. 25/1.                                   Hrsz:    148                  (lakóépületek tömege);

Stefánia u. 25/2.                                   Hrsz:    148                  (lakóépület Arany J. utca felőli tömege);

Stefánia u. 9.                                       Hrsz:    122                  (lakóépület tömege);

Védett épületegyüttesek

Cím:                                                    Helyrajzi szám:                                                          

Arany János u. 11/2.                            Hrsz:    151                  (a Zichy major épülete);

Arany János u. 15.                               Hrsz:    152/1                (a Zichy major épülete);

Arany János u. 5.                                 Hrsz:    146                  (a Zichy major épülete);

Arany János u. 7.                                 Hrsz:    150                  (a Zichy major épülete);

Clementis L. u. 20/1-2.                          Hrsz:    153                  (a Zichy major épülete);

Köz tér 18                                            Hrsz:    145/1                (a Zichy major épülete);

Köz tér 18/a-c.                                     Hrsz:    145/2                (a Zichy major épülete);

Védett műtárgyak:

Cím:                                                    Helyrajzi szám:                                                           

Deák F.u.62.sz. melletti kereszt             Hrsz:    461      

Templom tér                                         Hrsz:    109/2                (a Templom tér 11 szám előtti közterületen elhelyezkedő boltozott kő híd).

Ló-hegy                                               Hrsz: 025          fényvető torony

Törökugrató hegy                                 Hrsz: 4319/2     fényvető torony

Horthy villa                                          Hrsz: 4319/2     kapuzat és kerítéselemek

Farkas-hegy                                         Hrsz: 018          vitorlázó kilövőpálya

Farkas-hegy                                         Hrsz: 016/2       reptéri hangár maradványa

Farkas-hegy                                         Hrsz: 016/2       vitorlázó emlékmű

VÉDETT terület:

A BSZT-ben rögzített lehatárolással (északról-kelet felé indulva)                     

Odvas-hegy Tájvédelmi Körzet határa – Kőhalom u. – Kőhalom utca menti 1375, 1378, 1380,1381,1382 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – 9020 hrsz.-ú ingatlan déli határa – 1388-1389 hrsz.-ú ingatlanok közti telekhatár – Zúzmara u. – Víztorony u. – Kőhát u. – Kőhát utcai 1667-1664 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – Kőhát utca - 1672, 1673 hrsz.-ú ingatlanok északi határa – Nefelejcs u. – 2168, 2167/1, 2166, 2163, 2162, 2161, 2159, 2156, 2155, 2154, 2153, 2148, 2147 hrsz.-ú ingatlanok keleti határa – Nefelejcs u. – Bor u. – Kereszt u. – Szép u. – 1987 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára – Kisfaludy u. – 1528, 1529, 1491 hrsz.-ú ingatlanok déli határa – Kálvária u. - Kötő u. – Mátra u. – 1148 hrsz.-ú utca – Víg u. – Csap u. – Budakeszi u. – 1329/3 hrsz.-ú árok telkének keleti határa – 1333, 1334, 1335, 1336 hrsz.-ú ingatlanok nyugati határa – Budakeszi u. – 1354 hrsz.-ú ingatlan északnyugati határa.

Ó-temető Hrsz: 2085

4. számú függelék

Természetvédelmi területek listája

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

5. számú függelék

 A NATURA 2000 hálózattal érintett ingatlanok listája

Budai - hegység

(HUDI20009)

007, 008, 009, 010, 011, 012, 013, 014, 02, 03, 04, 05,

06, 8948/7, 8949 hrsz-ú ingatlanok

Budaörsi kopárok

(HUDI20010)

09, 010, 015, 016/2a, 016/2b, 016/2c, 016/2d, 016/2f,

016/2g, 016/2h, 017, 018a, 018b, 018c, 018d, 018f, 018g,

018h, 018j, 019/1a, 019/1b, 021a, 021b, 021c, 028a,

028b, 029, 030/5a, 030/5b, 030/5c, 033a, 033b, 035,

036/1, 036/2, 036/3, 037/1, 037/2, 038, 039, 040a, 040b,