1.§
.

1. E rendelet hatálya Szirmabesenyő Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

2. Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket építési területet, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Szirmabesenyő Nagyközség Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

Az igazgatási terület

2.§
.

1. A település igazgatási határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra. Az igazgatási határvonalat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve - 1. sz. melléklet b) pontja - tünteti fel.

2. A nagyközség az igazgatási határt nem módosítja.

A belterületi határ és változásai

3.§
.

1. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

2. A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt területek határvonalát a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve - 1. sz. melléklet a) pontja - tünteti fel. A belterületbe vonható és a belterületből kizárható területek felsorolását a 2. sz. melléklet a) pontja tartalmazza.

3. A még belterületben nem lévő beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról, illetve a belterületben lévő, de beépítésre nem szánt területek belterületből való kizárásáról a Testület külön határozatban minősített többséggel dönt.

4. A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

5. A terv távlatán túli beépítésre szánt - belterületi kezelést igénylő - területeket (továbbiakban tartalék területek) a 2. számú melléklet b) pontja tartalmazza.

Szabályozási elemek

4.§
.

1. A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.

2. A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

1. A belterületi határvonal a lehetséges változásainak figyelembevételével;

2. A beépítésre szánt területek határvonala;

3. A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – szabályozási vonal;

4. A szabályozási szélesség – a közterületeknél a szabályozási vonalak között mint minimális távolság;

5. Az eltérő építési övezetek és övezetek határa;

6. A meghatározott területfelhasználási kategóriák;

7. Az övezeti besorolás;

8. Az övezeti jellemzők;

9. A kialakítható legkisebb telekterület mérete;

10. A telek előírt beépítési módja;

11. A telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke;

12. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság;

13. A beépítés feltételei között meghatározott közművesítettség minimális mértéke;

14. A telek zöldfelületi kialakításának legkisebb mértéke;

15. A telekhasználat során a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetterhelési határértékek – emisszió és imisszió);

16. A terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások.

2. A kötelező erejű elemek csak a Településrendezési Terv módosításával együtt változtathatók meg.

3. A szabályozás kötelező elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv (érintettség esetén) és a Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása (érintettség esetén) és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;

2. A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, - melyet kötelező szabályozási vonal és a telekterület legkisebb méretére vonatkozó korlátozás nem tilt), a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

5.§
.

1. A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

2. A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve határozza meg.

3. A beépítésre szánt területek - a különleges területek kivételével – csak belterületen helyezhetők el.

6.§
A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

1. A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

2. A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve határozza meg.

7.§

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

1. ¹

2. A lakóterület kialakítása érdekében történő kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmeznie.²

3. Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

4. A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

1. tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik.³

2. ⁴.

5. A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

6. A tilalommal terhelt ingatlanon csak olyan építési tevékenység engedélyezhető, melyet magasabbrendű jogszabály nem tilt.⁵

7. A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli teljesítéséhez - a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – az önkormányzat a képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott mértékben hozzájárul.

8. ⁶

9. Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

8.§
A telekalakítás szabályai

1. A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás - a 6. § szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

2. Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

3. Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

4. Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

9.§

A telkek beépítésének feltételei

1. A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

2. A meghatározott területhasználattól eltérően kialakult használat esetén építési tevékenység csak a vonatkozó előírások szerint engedélyezhető.

3. ⁷

4. A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség figyelembevételével, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

5. Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

6. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.

7. ⁸

10.§

Építéshatósági eljárások

1. Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a beépítésre szánt területen a belterületbe vont építési telkekre adható.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:

1. az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

2. a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.⁹

4. ¹⁰

5. ¹¹

7. Az építési engedélyezési eljárás során az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen az építési engedélyezés feltételeit a Képviselő-testület az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó külön rendeletben szabályozza.

8. Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet megalkotásáig a terv által jelölt építészeti örökség-védelem helyi területén építeni, az egyéb jogszabályok megtartásával és akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglevő környezethez. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptéktelen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, építmény, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat.

9. Közterületen csak a Képviselő-testület külön rendeletével szabályozott építmények építése engedélyezhető.

10. Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és a település állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

11.§

1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és a környezet legkisebb igénybevételét idézze elő,

2. megelőzze a környezetszennyezést,

3. kizárja a környezetkárosítást.

2. Új beruházások engedélyezésénél, amennyiben az tömb méretű, és a beépítésre szánt terület pedig meghaladja az 1 ha-t, akkor is környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges, ha azt egyéb jogszabály nem írja elő.

3. Környezetvédelmi területek – Rekultivációt igénylő területek:

   1. A rekultivációt igénylő területekre indokolt esetben környezetvédelmi szakemberek bevonásával rekultivációs tervet kell készíteni.

   2. ¹⁴

   3. ¹⁵

   4. Az elkészített tervek alapján a kijelölt területeket rekultiválni kell.

   5. ¹⁶

   6. ¹⁷

12.§

A föld védelme

.

1. A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelezettsége.

2. A termőföld terv szerinti igénybevételéhez a művelési ág változtatása, a beépítésre szánt terület esetén a belterületbe vonás a beruházó kötelezettsége.

3. A beruházás megkezdése előtt a beruházó köteles a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni.¹⁸

4. A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

5. Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

6. Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

13.§

A vizek védelme

.

1. A település felszín alatti vízminősége szennyeződés érzékenység alapján a vonatkozó rendelet előírása szerint „A” - fokozottan érzékeny besorolású terület.

2. Szirmabesenyő „I.” jelű „Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területek” közé tartozik, illetve a települések szennyeződés érzékenységi besorolásában „A” fokozottan érzékeny területek közé sorolt.¹⁹

3. A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről magasabbrendű jogszabály intézkedik.²⁰

14.§

Árvízvédelem, folyószabályozás

1. Árvízvédelmi töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-en, a vízoldali lábvonalától számított 60 m-en belül a fedőréteget megbontani, anyaggödröt, bányagödröt nyitni tilos. A területen bármilyen tevékenység végzése, építmény elhelyezése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozata mellett engedélyezhető.

2. Az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a töltéslábtól számított 10-10 m szélességű védősávot szabadon kell hagyni.

3. Árvízvédelmi töltés hullámterében a töltés hullámverés és jég elleni védelmére a Sajó mentén 30 m szélességű véderdőt kell telepíteni.

4. A Sajó mindkét oldali partvonala mentén 6-6 m-es parti sávot kell szabadon hagyni. A parti sáv külterületi szakaszán a vonatkozó rendelet előírásait kell alkalmazni.

5. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv lehatárolja a nagyvízi meder övezetét. A nagyvízi meder övezetének Országos Vízügyi Főigazgatóság által pontosított határvonalát és érintett területét a 2. sz. függelék tartalmazza. A nagyvízi meder területének hasznosítása, valamint a nagyvízi medren belül történő építmény, létesítmény elhelyezése esetén a vonatkozó rendelet előírásait kell alkalmazni.²¹

A levegőtisztaság védelme

15.§

A levegőtisztaság védelme

1. A levegőtisztaság védelme a Környezetvédelmi tv., a levegő védelmével kapcsolatos vonatkozó rendelet előírásai alapján történik. A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei és a légszennyezési határértékek a vonatkozó rendelet előírásai szerint kerülnek megállapításra.

2. A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezésre gyakorolt hatása e rendeletek előírásait teljesíti és környezetveszélyeztetést nem okoz, továbbá melyek használata során a tényleges kibocsátás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott technológia specifikus határérték alatt marad.

3. A (2) bekezdés szerinti területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

16.§

Zaj és rezgés elleni védelem

1. A település belterületének a zaj és rezgésterhelési határértékei a vonatkozó rendelet alapján kerül meghatározásra.

2. Az üzemi létesítmény határértékei alól a vonatkozó rendelet alapján meghatározott időtartamra a környezetvédelmi hatóság legfeljebb 10 dB túllépést engedélyezhet.

3. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

4. A szórakoztató és sportlétesítmények környezetének védelme érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az intézményhez kapcsolható, de azon kívül keletkező zajterhelés kialakulása ellen.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

17.§

1. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

2. ²⁷

3. ²⁸

4. ²⁹

5. A közterületek tisztántartásáról, takarításáról, hulladék és gyommentesítéséről külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.

18.§
.

Környezeti biztonság

19.§

1. A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

A természet értékeinek védelme

20.§
.

1. Tájidegen (invazív) fajok jegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.³⁰

2. A természeti értékvédelemmel érintett területek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.³¹

3. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól magasabbrendű jogszabály rendelkezik.³²

4. A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. Természetvédelmi és tájképvédelmi területek:

Természeti területek

Ökológiai folyosó területe

(Tervezett) Natura 2000 hálózat területe

Érzékeny természeti területek - Tájképvédelmi terület

Természetvédelmi és tájképvédelmi területek

21.§

1. Természetvédelmi és tájképvédelmi területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.³³

2. A természeti területeken a természeti értékek, a biológiai sokféleség megőrzése a cél.

3. A természeti területek övezete azok a természetközeli állapotú területek, amelyek művelési ága által erdő, gyep vagy nádas, illetve erdő és mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek.

4. A folyók hullámtere, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része – ha nem minősül védett területnek – természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni.

5. Természeti területen új épület, építmény elhelyezése csak oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai, és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető.³⁴

6. Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

7. Természeti területen lévő vizeknél a horgászatot a víz és az élőhelyek védelmét szolgáló feltételekhez kell kötni.

8. Természeti területen területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

9. Természeti területen a természet közeli gyepeket feltörni nem szabad.

10. ³⁵

11. Természeti területen - a település belterületének kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.

12. ³⁶

13. ³⁷

Ökológiai folyosó területe

14. Az ökológiai folyosók övezete a természetes vagy természetközeli állapotú, általában lineáris jellegű – folytonos vagy megszakított –élőhely sávok, illetve kisebb mozaikos élőhely területek rendszere, amely alkalmas az egyes élőhelyek közötti, a hálózat egyes elemei közötti biológiai kapcsolat biztosítására.

15. Az ökológiai hálózat övezetébe tartozó területeken nem jelölhetők ki beépítésre szánt területek.

16. A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

17. Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

18. Gyepes területeken csak őshonos fajokból kialakított facsoportok telepíthetők (ligetesítés).

19. Új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, és bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

20. A Sajó mellett átlagosan 40 méter, egyéb vízfolyások mellett átlagosan 10 méter széles sávot fenn kell tartani a természetes, természetközeli társulások számára. Ezekben a sávokban kizárólag gyep, ligetes gyep, nádas művelési ágú területek, illetve erdő területek fenntartása lehetséges.

21. A természetes élővizek megváltoztatott, szabályozott, kiépített mederszakaszaira tervet kell készíteni a vízfolyás természetszerű rendezéséről.

22. A meder kísérő felületeként, külterületen legalább a meder természetes átmérőjének háromszorosát elérő területet, épületmentesen meg kell tartani.

23. Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni, az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

24. ³⁸

Érzékeny természeti területek – Tájképvédelmi terület

25. A tájképvédelmi övezet a táj karakterét meghatározó változatos dombvidéki tájhasználatú területeket foglalja magába. Az övezet a védett tájakat övező terület védőövezete.

26. Tájképvédelmi övezetben csak komplex tájgazdálkodás folytatható.

27. Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

28. Tájképvédelmi övezetben külszíni bányatelek csak ott létesíthető, ahol a tájpotenciál más gazdasági ágazatok révén gazdaságosabban nem hasznosítható és táji, természeti értéket a bányászat nem károsít.

Pincegazdasági területek

29. A pincegazdasági területen kizárólag a borgazdálkodás, borturizmus épületei alakíthatók ki.

30. Az övezeten belül új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést kell kialakítani.

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

22.§
.

1. Az örökségvédelem hatálya kiterjed a település egyedi építményeire, műszaki létesítményeire, és azok környezetére.

2. A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

3. ³⁹

4. ⁴⁰

23.§

Építészeti értékvédelem

1. A település területén fekvő műemlékek felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében a területi és egyedi építményeinek védelmét külön helyi rendeletben szabályozza.

3. Szirmabesenyő területén az építészeti örökség helyi védelme biztosítása érdekében

1. helyi területi védelem

2. helyi egyedi védelem alatt kell kezelni és nyilvántartani a 7. számú melléklet szerinti területeket ill. építményeket.

4. Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül - különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.

5. ⁴¹

6. A település területén a közterületről látszó tetők anyaga szürke hullámpala, illetve üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.⁴²

24.§

Régészeti örökség védelme

1. A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

2. Földmunkákkal járó beruházásoknál a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

3. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

4. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Herman Ottó Múzeumnak be kell jelenteni.

5. A régészeti feltárás költségeit – a mentő-feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

6. A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A területre vonatkozó általános előírások

25.§

1. A beépítésre szánt területeken az övezetek azonosítására övezeti kódok kerülnek bevezetésre. Az övezeti kódok létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/1.23-10 %) ahol Lf – területfelhasználás kategóriája

1 – a beépítési mód kódja

2 – a beépítés max. magasságának kódja

3 – a telekterület min. nagyságának kódja

10 % - a telek maximális beépíthetőségének mértéke

2. A beépítési mód kódjai:

3. A beépítés max. magasságának kódjai:

Ahol:

K – kialakult állapot ill. a Szabályozási Terven jelölt állapot

K* – a nagyobb üzemek területén a technológiából adódó építési magasság

KT* - tornyok, templomtornyok kialakult magassága

4. A telekterület minimális nagyságának kódjai:

Ahol:

K – kialakult állapot ill. a Szabályozási Terven jelölt állapot

K* - újonnan telepített ipari üzemek technológiából adódó telekmérete”

5. Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

6. A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

1. A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.

2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető be.

7. A település területén az előírt beépítési magasságtól eltérő magasságú tornyok ill. nagy méretű kémények csak az igényelt technológia függvényében az alábbi övezetekben létesíthetők:

1. Településközponti vegyes terület (Vt)

2. Ipari terület (Gip)

3. Különleges terület (K)

8. Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

9. Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolószámot kell létesíteni.

10. Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:

elő- és oldalkertben:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy

2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

1. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

2. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

3. kerti épített tűzrakó hely, lugas,

4. kerti szabadlépcső és lejtő,

5. szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

11. Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:

1. Előkertek:

1. Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.

2. Oldalkertek:

1. Oldalhatáron álló beépítésnél a 16 m és szélesebb telkek esetén minimum 6 méter.

2. A 16 m-nél keskenyebb telkek esetében az oldalkertek mérete a megengedett építménymagasság méretével egyezik meg.

3. Hátsókertek:

1. Kertvárosias és falusias lakóterületen belül min. 6 méter, illetve kialakult.

26.§

LAKÓTERÜLETEK

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

1. A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. legfeljebb négylakásos társasház

2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

3. A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

2. sportépítmény

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

4. A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás

2. négynél több lakást tartalmazó lakóépület

3. négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület

4. közösségi szórakoztató, kulturális épület

5. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára

6. termelő kertészeti építmény

5. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m összmagassággal létesíthető. Utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés a kertvárosias utcakép biztosítása miatt nem építhető. Élőzöld sövénykerítés az utcai kerítésnél is telepíthető.

Falusias lakóterületek (Lf)

27.§

Falusias lakóterületek (Lf)

1. A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4. kézműipari építmény

5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

6. sportépítmény

7. termelő kertészeti építmények

8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.⁴⁴

3. A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás

28.§

A lakóterületek építési övezeteinek

telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Ahol

K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok

KT* – tornyok, templomtornyok kialakult magassága

Ahol

K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok

KT* – tornyok, templomtornyok kialakult magassága

29.§

Vegyes területek

1. A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

30.§

Településközponti vegyes területek (Vt)

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2. A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. igazgatási épület,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. sportépítmény,

7. parkolóház.

3. A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

1. zavaró hatású, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

2. termelő kertészeti építmény,

3. üzemanyagtöltő állomás.

4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

31.§

A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

32.§

Gazdasági területek

1. A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).

33.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

1. A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

3. igazgatási és egyéb irodaépület

4. sportépítmény

5. üzemanyagtöltő

3. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

34.§

Ipari területek (Gip)

1. Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

2. A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a meg-valósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértéket.

3. Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m.

4. Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

5. Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

6. Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

7. Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

8. Ha az ipari-gazdasági terület lakóterülettel vagy kertes mezőgazdasági területtel – közvetlenül vagy közterület, közlekedési terület közbevetésével – határos, az ipari telken belül legalább 15 m széles, többszintes növényzet telepítése kötelező a telekhatár környezetében.

35.§

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó

összefoglaló szabályozása

36.§

Különleges területek (K)

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

2. A település különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

3. A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

3. A település tervezett szabadidős, rekreációs területén elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, camping és sport és szabadidő funkciókkal kialakításra kerülő épületek helyezhetők el. A megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni.

3. A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

3. A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

3. A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

37.§

Ahol SZ - szabadon álló beépítés

Z – zártsorú beépítés

K - kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok

K* - kialakult beépítési magasság

**⁴⁶

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

38.§

1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

4. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

5. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

1. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

4. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

5. távbeszélő fülke elhelyezése,

6. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

7. zöldfelületek, fasorok,

8. közművek felépítményei,

9. egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

6. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

7. Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

8. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

39.§

Közlekedési területek (KÖ)

1. A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

2. A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál. (9. sz. melléklet)

3. A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

4. A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.

40.§

Zöldterületek (Z)

1. A belterületi zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

Z – Közpark, közkert

2. A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.

3. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

4. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

5. A zöldterületen az OTÉK 27.§ (4) bekezdés szerinti létesítmények 2 % beépítettséggel helyezhetők el.

6. A közparkok területén a zöldfelület-rendezési tervek készítését táj- és kertépítész szakemberrel kell elkészíttetni.

7. A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991. évi XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) Korm. sz. rendelet előírásainak betartásával lehet.

8. Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

41.§

Erdőterületek (E)

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

2. Az erdőterületek rendeltetése Szirmabesenyő területén:

Ev – védelmi ill. védőerdő

Ev/e – védelmi erdő másodlagosan egészségügyi, turisztikai-szociális rendeltetéssel

3. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

4. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

5. Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

6. Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, fel-újításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

7. Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a 1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte.

8. Az erdő kezelése természetbarát, fenntartó erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásával történhet.

9. A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

10. Az erdők mesterségesen kialakított szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében.

11. Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

12. Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.

13. Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

geodéziai, turisztikai jelek,

köztárgyak,

nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

termékvezeték és műtárgyai.

Védelmi célú erdők – Ev

14. A tervezési területen az alábbi típusú védelmi rendeltetésű erdők kerülnek kijelölésre:

1. Települést védő településvédelmi erdő, amely a település határait, illetve egyes részeit védi, illetve a lakosság élet- és egészségi körülményeit kedvezően befolyásolja. (Pl.: településtől északnyugatra fekvő erdők, tervezett lakóterület-bővítés és a repülőtér közötti területen

2. Környezet- és tájképvédelmi erdők telepítése a kijelölt iparterületek között szükséges.

3. Az árvízvédelmi töltések hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló hullámtéri erdő, illetve a csatornák, tavak és folyók partszakaszait az elhabolás és káros szivárgások ellen védő, illetve a talajvízháztartást szabályozó árvízvédelmi- és partvédelmi erdő. Telepítése szükséges: a Sajó mellett, illetve a védőtöltés mentén

4. A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő. Telepítése szükséges: a településtől keletre elterülő összefüggő mezőgazdasági területek mezsgyéin és szegélyein.

5. Az erózióval veszélyeztetett, erősen lejtő dombvidéki területeken és a vízmosásokkal veszélyeztetett területeken talajvédelmi erdő.

15. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

16. ⁴⁷

17. A 10 ha-t meghaladó turisztikai erdő területén legfeljebb 5%-os beépítettség mellett a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el.

18. A védelmi erdő telepítését csak nem invazív, őshonos fajokkal szabad megoldani. A Tájidegen (invazív) fajok jegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.⁴⁸

Védelmi célú erdő, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel – Ev/e

19. Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet. Ebben az esetben, az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető.

20. Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

21. Ev/e szabályozási övezetbe tartozó erdőben, annak rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 2%-os beépítettséggel.

22. Az erdőterületen sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.

23. ⁴⁹

24. ⁵⁰

42.§

Mezőgazdasági területek (M)

1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

2. Mezőgazdasági területek:

1. Általános mezőgazdasági terület

Szántó – Má/sz

Kistelkes szántó – Má/szk

Gyepterület – Má/gy

2. Kertes mezőgazdasági terület

Kertes terület – Mk

3. Korlátozott funkciójú területek – Mkf

3. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

4. A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

5. A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén –vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról.

6. A Szirmai-árok mentén legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.

7. A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű- várakozó-helyek,

a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával,

a távközlés létesítményei,

a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

geodéziai jelek, köztárgyak,

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

biztonsági okokból szükséges őrház,

komposztáló telep és építményei.

8. Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 50%-ot nem haladhatja meg. A birtok-központra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.

9. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

10. Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

11. Az egyes tevékenységek során, a mezőgazdasági területeken keletkező, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

12. A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

Általános mezőgazdasági terület – szántó terület – Má/sz

13. A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával.

14. Szántóterületként szabályozott területen lakó épület nem helyezhető el.

15. Szántóterületen, min. 10 ha nagyságú telken gazdasági épület elhelyezhető, max 2%-os beépítettséggel. A megengedhető max. épületmagasság 7,5 m.

16. A (7) pontban felsorolt építmények a területen elhelyezhetők.

17. ⁵¹

Általános (árutermelő) mezőgazdasági terület – kistelkes szántó terület – Má/szk

18. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

19. Minimum 2000 m² nagyságú telken gazdasági épület elhelyezhető, max. 3%-os beépítettséggel. A megengedhető max. épületmagasság 4,5 m.

20. A (7) pontban felsorolt építmények a területen elhelyezhetők.

Általános (árutermelő) mezőgazdasági terület – gyepterület – Má/gy

21. A szabályozási terven gyepként jelölt területeken nem lehet a művelési ágat megváltoztatni, a gyepterületeket fenn kell tartani.

22. ⁵²

23. A termelési célú gyepek hasznosítása extenzív módon javasolható.

24. ⁵³

Kertes mezőgazdasági terület – Mk

25. A kertes területen belül szántó, gyep, gyümölcsös, szőlő illetve vegyes művelésű telkek vegyesen fordulnak elő. A parlagon álló, illetve a szántóként művelt telkeket lehetőleg gyep, szőlő, vagy gyümölcsművelésbe kell vonni.

26. A dűlőutak menti fasorokat, cserjesávokat meg kell őrizni, hiányzó fasorokat, cserjesávokat pótolni kell. A telepítést honos, a területen természetesen is jelenlévő fajokkal, illetve hagyományos, nagy ellenálló képességű gyümölcsfajokkal kell megvalósítani.

27. A 720 m²-t el nem érő telken épületet elhelyezni nem szabad.

28. A 720–1500 m² közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel és legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal – elsősorban a tárolás célját szolgáló – egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

29. Az 1500 m²-t meghaladó területű telken 3%-os beépítettséggel és legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

30. Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telkek területe nem lehet kevesebb 1500 m²-nél.

Korlátozott funkciójú területek – Mkf

31. Korlátozott funkciójú területek a Sajó nagyvízi mederben fekvő, egyéb természetvédelmi övezetek által is érintett mezőgazdasági területek.⁵⁴

32. Az övezetben a szántó művelést fel kell hagyni, helyette gyepgazdálkodás, erdőgazdálkodás lehet a használat módja.

33. Az övezetben új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető.⁵⁵

34. ⁵⁶

35. ⁵⁷

36. ⁵⁸

37. A jelenleg mezőgazdasági rendeltetésű területeken indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése lehetséges. A telepített új erdőkre a HÉSZ erdőterületekről szóló 45. §-ának előírásait kell alkalmazni.

43.§

Vízgazdálkodási területek (V)

1. A vízgazdálkodási terület övezeti besorolása:

Állandó vízfelületek – Vá

Állóvizek területe – Vá/á

Folyók vízfolyások – Vá/f

Időszakos vízfelületek – Vi

Árvízvédelmi töltés – Vt

Sziget – Vsz

Gátőrház telke – Vgh

2. A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.§

1. Jelen rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkezdett eljárásokra kell alkalmazni.

2. A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek kidolgozására:

1. a kulturális örökség helyi védelmére vonatkozó előírások,

2. a természet védelmére vonatkozó helyi előírások,

3. új beépítésű területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértékének meghatározása

3. A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek módosítására:

1. a közterület használata,

2. a település forgalomtechnikai terve,

3. a település környezetvédelme,

4. az állattartás szabályai,

5. a köztisztaság előírásai és

6. a települési szilárd hulladék gyűjtése.

4. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szirmabesenyő általános rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 2/1988.(IV.22.) számú Tanácsrendelete, valamint az azt módosító 5/1997.(II.24.), 8/1997.(IV.28.), 17/1997.(XII.22.) és 11/2001.(VII.1.) számú önkormányzati rendeletek, továbbá az alaprendeletet is módosító 15/1994.(X.14.), 10/1998.(VIII.28.), 5/1999.(IV.30.) és 7/1999.(VII.2.) számú önálló önkormányzati rendeletek.

5. Jelen rendelet mellékletei:

​​

1. sz. melléklet:

a) Szirmabesenyő Településrendezési Terve – Szabályozási Terv – Módosítás 2009 (Teljes közigazgatási terület) [Rajzszám: SZT–01m]

b) Szirmabesenyő Településrendezési Terve – Szabályozási Terv – Módosítás 2009 (Részterület: Nagyrét, Köteles dűlők) [Rajzszám: SZT–02m]

c) Szirmabesenyő Településrendezési Terve – Szabályozási Terv – Módosítás 2010 (Részterület: Bibik alatt dűlő) [Rajzszám: SZT–M5]

d) Szirmabesenyő Településrendezési Terve – Szabályozási Terv – Módosítás 2013 (Részterület: Lapos dűlő) [Rajzszám: SZT–M6]

2. sz. melléklet:

a) A belterületbe vonható és a belterületből kizárható területek felsorolása

b) A terv távlatán túli beépítésre szánt - belterületi kezelést igénylő – területek

3. sz. melléklet: 

4. sz. melléklet: 

5. sz. melléklet:

Természeti értékvédelem

6. sz. melléklet:

Országos építészeti értékvédelem

7. sz. melléklet:

Helyi építészeti értékvédelem

a) Helyi védelemre javasolt épületek és objektumok