Taktaszada Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 2.) önkormányzati rendelete

Taktaszada Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2005. 05. 02- 2008. 10. 29

Taktaszada Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 2.) önkormányzati rendelete

Taktaszada Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2005.05.02.

Taktaszada Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1980. évi LXV. törvény 16. §.-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Taktaszada község közigazgatási területére terjed ki.

2. § 1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.

2) Az 1. §.-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Tervek együttes alkalmazásával szabad.

3) A közigazgatási terület terület-felhasználásának szabályozását és az egyes terület felhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozás Terv és a Területrendezési Szabályzat tartalmazza.

3. § Közigazgatási és belterületi határ

1) A település bel-és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli.

2) Közigazgatási határmódosítást nem terveztünk.

3) Belterületbe vonást az alábbi területen kell végrehajtani, az építési igény függvényében ütemezve:

· Vörösmarty utca végén a 023/4; 023/5; 023/6; 023/7 hrsz. ingatlanok végéből mintegy 100 m-es területsáv;

· A Rákóczi utca meghosszabbításával és az iparterületi úthoz történő csatlakoztatásával, a tervezett lakóúttól délre, a 032 hrsz. ingatlan út melletti 50 m-es területet;

· 0121/4 hrsz. külterületi ingatlan déli részén, mintegy 1,7 ha nagyságú területet.

4. § Építéshatósági eljárások

1) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások megtartása mellett adható ki.

2) Hatályon kívül helyezve. ¹

A Szabályozási Terv elemei

5. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

1. A közterületek és egyéb terület felhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)

2. Az eltérő terület felhasználási egységek határvonalai

3. A Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási kategória, terület felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

4. A legnagyobb beépítettség mértéke,

5. A megengedett építménymagasság felső határa,

6. A minimális telekméret,

7. Kötelező beépítési mód

8. Építési vonalak,

(3) Irányadó szabályozási elemek:

- Irányadó szabályozási vonal;

- Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályozat egyidejű módosítása szükséges.

(5) az övezeti határok és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik, a módosítás területére az eredeti Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az SZT_1m rajszámú módosított szabályozási terv lép hatályba.

(6) ¹ A szabályozási terv területi hatálya megváltozik, a módosítás területére („37. sz. főút fejlesztéséhez kapcsolódóan annak külterületi szakasz északi oldalán telepítendő hóvédő erdősáv kialakításhoz kapcsolódó területre”) az eredeti, hatályos Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az „SZT-02.” jelű (dátum: 2021. 11.) módosított szabályozási terv lép hatályba.

II. Fejezet

A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai

6. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

2.1. lakóterületek (kertvárosias, falusias) L_ke; L_f

2.2. vegyes területek (településközp. vegyes terület) V_t

2.3. gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület) G_kszipari terület G_ip

2.5. különleges területek K

^{1 Hatályon kívül helyezte a 14/2008.(X.30.) önk. rendelet .Hatályos 2008.X.30.}

7. §

Lakóterületek

1) Kertvárosias lakóterület

O-K	30
4,5	K

L_ke jelű építési övezet

O-SZ-K	30
4,5	K

L_ke jelű építési övezet

O-Ikr-K	30
4,5	K

L_ke jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

a) A kialakítandó legkisebb terület: kialakult teleknagyság

b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:

· Oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m ²

· Ikresen csatlakozó beépítés esetén: 550 m ²

· Szabadon álló beépítés esetén: 600 m ²

c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó építési övezetekben a 12,0 m-es is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 12 m-nél kevesebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. §. és 36. §. alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyen lehet építeni, a régivel azonos előkerttel.

(2) Falusias lakóterület

O-1	30
4,5	900

L_f jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m ²

b) Beépítési mód:

- oldalhatáron álló

- szabadon álló (szélső telek esetén)

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

Az előkert mérete 5,0 m . Oldal- és hátsókert mérete az OTÉK 35. és 36. §.-ainak előírásai alapján kerül meghatározásra.

O-K	30
4,5	K

L_f jelű építési övezet

O-SZ-K	30
4,5	K

L_fjelű építési övezet

O-K	30
6,0	K

L_f jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

f) A kialakítandó legkisebb telekterület: a meglévő teleknagyság

f) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:

Szabadon álló beépítés esetén: 900 m ²

Oldalhatáron álló beépítés esetén: 800 m2

C. Beépítési mód:

- oldalhatáron álló

- szabadon álló

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.

D. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

E. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m , illetve 6,0 m

F. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

G. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

Elő-, oldal- és hatsókertek előírásai OTÉK 35. §. és 36. §. alapján. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

H. A nagyobb mennyiségű telkeknél a beépítettség a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.

I. Amennyiben a beépített lakótelken a kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyén lehet építeni, a régivel azonos előkerttel.

8. §

Vegyes területek

Településközpont vegyes terület

A településközpont vegyes területén elhelyezhető:

f) lakóépület,

f) igazgatási épület,

f) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

f) egyéb szórakoztató közösségi épület, a terület azon részén, amelyen a gazdasági célú használat az elsődleges,

f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. sportépítmény

Kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

A településközpont vegyes területen nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő és termelő kertészeti építmény.

O-SZ-K	30
6,0	K

V_t jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Táncsics utca északi szakaszának keleti oldala,

- Petőfi utca- Táncsics utca és Kossuth Lajos utca közötti szakaszának északi és déli oldala,

- Református és katolikus templom,

- Iskola, Zábrádszky-kástély térsége:

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló,

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m (kivéve templom)

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. §. és 36. §-ai alapján, az adottságok figyelembevételével.

SZ-K	30
4,5	K

V_t jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Sőre lóistálló terület- Arany J. utca:

f) Telekterület: meglévő, kialakult állapot

f) beépítési mód: szabadon álló

f) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet

f) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

f) beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló építhető.

6. Elő-,oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

O-K	30
4,5	K

V_t jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Óvoda- Kossuth u.:

f) Telekterület: meglévő, kialakult állapot

f) Beépítési mód: oldalhatáron álló

f) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.

f) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

f) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető

6. Elő-, oldal, és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

SZ-K	40
6,0	K

Vt jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

-Táncsics u., Petőfi u., Dózsa Gy.u., valamint a 300 hrsz. telek északi határa által határolt tömb:

a) Kialakítandó legkisebb terület: meglévő teleknagyság.

b) Beépítési mód: szabadon álló

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

SZ-K	50
6,0	K

Vt jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Művelődési ház, takarékszövetkezet területe, valamint a 277/1 és 275 hrsz. ingatlanok:

· Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság

· Beépítési mód: szabadon álló

· Beépítettség legnagyobb mértéke: 50%

· Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

· Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető

· Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

9. § Gazdasági területek

A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

- ipari területek

alakíthatók ki.

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:

A területen elhelyezhető:

- Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgálati lakások.

- Igazgatási, egyéb irodaépület.

- Üzemanyagtöltő (csak a külterületen)

SZ-K	30
6,0	K

G_kszjelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- meglévő telephely – József A. u.:

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő

b) Beépítési mód: szabadon álló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: meglévő

e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%

g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

SZ	30
6,0	5000

Gksz jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Tervezett gazdasági terület a község északi részén, külterületen (0138 hrsz. terület belterület felé eső rész):

g) A legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m ²

g) Beépítési mód: szabadon álló

g) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet

g) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

g) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%

7. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. és 36. §.-a tartalmazza.

(2) Ipari területek:

Sz	30
6,0	5000

G_ip jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Tervezett iparterületek külterületen a mezőgazdasági major mellett (031/2-8 és 026/3 hrsz. területek):

g) kialakítandó legkisebb telekterület: 5000 m ²

g) beépítési mód: szabadon álló

g) a beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet

g) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

g) beépítés feltétele: teljes közművesítettség

g) a zöldfelület legkisebb mértéke min. 20%

7. elő-,oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

A gazdasági területek új telephelyének kialakításánál szükséges megvizsgálni a tervezett ipari (gazdasági) tevékenységeknek a felszín alatti vízkészletre gyakorolt várható hatását. Ezért környezetvédelmi hatástanulmány készíttetése szükséges a területre.

10. § Különleges területek (OTÉK 24. §.)

Zöldfelületi intézmények területei:

Temető: K-TE

SZ-K	5
4,5	13000

(1) Kossuth utcai temető bővítésére nincs szükség.

(2) A lakóterületek felől 30 m széles védőerdősáv telepítése szükséges.

(3) Zsidó temető felszámolásra került.

Sportterület: K- Sp

SZ	10
6,0	K

K-Sp

(1) meglévő sportpálya külterületén 034 hrsz. ingatlanon.

(2) Megközelítése a 021/1 hrsz. külterületi útról, parkolók (fásított) kiépítése szükséges.

(3) Tervezett sportterület: a katolikus templom mögött, a 439 és 437/1 hrsz. ingatlanok felhasználásával kézilabda pályák elhelyezésére, a területen épület nem helyezhető el.

Szabadidőközpont: K-Szk

SZ	10
6,0	6000

K-Szk jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

a) Kialakítandó legkisebb terekterület: 6000 m ² , 0,6 ha

b) Beépítési mód: szabadon álló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% lehet

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

A szabadidőközpont elhelyezhető:

- közlekedési terület, 038 hrsz. útról a faluközpontból közelíthető meg,

- fásított parkoló,

- gyermekjátszótér és építményei,

- sportpályák (különböző sportolási lehetőségek biztosításához)

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, szociális helyiségek (sétaút,pihenőhely,esőbeálló,kerti építmények,pihenőterek, tűzrakóhelyek)

- a terület fenntartásához szükséges épületek,

- ligetesen telepített erdő

SZ	10
6,0	60000

K-Ap jelű építési övezet

Előírásai az alábbiak:

- Állatpark területe:

f) kialakítandó legkisebb telekterület: 60000 m ² , 6,0 ha

f) beépítési mód: szabadon álló

f) a beépítettség legnagyobb mértéke: 10% lehet

f) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

f) beépítés feltétele: részleges közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető

6. elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §.-a tartalmazza.

A park területén elhelyezhető:

(1) őshonos állatok és növények

(2) Közlekedési területek, feltáróutak, sétautak, sétautak, parkolók

(3) Az állattartás építményei

(4) Vendéglátó, szolgáltató és szociális létesítmények

(5) Ligetes fásítás őshonos növények felhasználásával

(6) A terület lehatárolására kerítés, természetes anyagok felhasználásával, tájba illően történhet.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

Közlekedési területek és létesítmények

11. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

(4) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. Forgalmi út KÖ_u-3 Petőfi utca, Táncsics M. utca, Jókai utca, Kossuth L. utca

2. Gyűjtőút KÖu-4 Árpád utca

3. Lakóutak KÖu-5

4. Vegyesforgalmi utak KÖu-6 A Petőfi utca, Táncsics M. utca és Kossuth L. utca közötti szakasza. Itt parkolósáv kialakítására van lehetőség az átmenő szakasz gyalogos forgalmi út kizárásával és célforgalmat szolgál. A Petőfi utca református templom előtti szakasza a Kossuth L. utcától a Molnár közig.

5. Gyalogút KÖu-7

6. Mezőgazdasági út KÖu-8

7. Kerékpárút (Szerencs-Taktaharkány) KÖu-9

8.² 37 sz. másodrendű főút KÖu-1

(5) ³ Közlekedési területen belüli véderdő övezet (övezeti jele: K-E). Az övezetbe a közlekedési területtel szoros összefüggésben (hófogó erdősáv) kialakított erdőterületek tartoznak. Az övezeten belül épületet elhelyezni nem lehet. Az övezeten belül közlekedési terület, közmű nyomvonal és műtárgyai elhelyezhetőek.

(6) ⁴ A szabályozási terveket az OTÉK szerinti gyorsforgalmi út védőtávolsága (250-250m) jelölés figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.

12. § Zöldterületek

(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Meglévő közparkok, emlékparkok változatlanul megmaradnak.

A művelődési ház mögötti közparkban szabadtéri színpad kialakítása, fásítása megtörtént.

(3) Tervezett közparkok (Zkp)

- 657 hrsz. útról megközelíthető 169/1 hrsz. terület,

- református templom mellet: 610/1; 610/2;611;612 hrsz. ingatlanok területén,

- a tervezett szabadidőközpontban.

13. § Erdőterületek (E)

(1) A településrendezési tervben erdőterület megszüntetése, funkcióváltás nincs.

(2) A külterületen lévő gazdasági hasznosítású (Eg)

(3) Védőerdőt javasoltunk:

- a meglévő temető és a lakóterület között ( 30,0 m )

- víztorony mellett, 023/1 hrsz. területén,

- tervezett állatpark és a nagy távban tervezett lakóterület, valamint a mezőgazdasági területek között ( 20 m )

14. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

- Általános mezőgazdasági terület

- szántó M_á1

- rét, legelő M_á2

- Kertes mezőgazdasági terület:

- külterületi kert (zártkert) M_k1

- tanya területe M_k2 (Szerencs-Tiszalúc forgalmi út mellett)

- belterületi kertek, illetve mg. hasznosítású területek

- Mezőgazdasági üzemi területek (majorok) Mg.

Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 29. §.-ban foglaltak figyelembevételével lehet.

(3) Komplex ártéri gazdálkodás kialakítása hosszú távon:

- táji sajátosságoknak megfelelő tájhasználat rehabilitációja,

- új vízgazdálkodási kultúra kialakításának támogatása.

15. §

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület:

- Takta-csatorna, Holt-Takta (tó), Harangod-patak, Polykos-ér, csatorna, árok (V₁)

- Védőgát, árvízvédelmi töltés (Vt)

- Vízmosások, vízállásos nádasos terület (V₇)

- Vízmű területe (V₅)

medrei és partjai.

A partélektől számítva a parti sávot 6,0 m-es szélességben szabadon kell hagyni.

(2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közmű területekre vonatkozó előírások szerint történhet.

(3) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos. A vízfolyások menti természetes növényzettársulások megőrzéséről gondoskodni kell, mint a tervezés, mind a kivitelezés során.

(4) A vízfolyások medreiben és parti sávjában az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:

Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

- veszélyeztetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és talajvizek állapotát és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,

- amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,

- amelyek során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletszerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

Felszíni vízfolyásokhoz 100 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztáló telep nem létesíthető.

(5) Szennyvízelvezető rendszer közműpótlás formájában nem irányozható elő.

Fejlesztési területek víziközmű rendszerrel történő ellátását biztosítani kell.

(6) A település területén csak elválasztó rendszerű csatornázás valósítható meg.

(7) Valamennyi fejlesztésben érintett területre teljes közművesítést kell előirányozni, a községi rendszerhez történő kapcsolódással.

16. § Közműterületek, közműlétesítmények

Közműellátás:

(1) Taktaszadán a szennyvízhálózat kivételével a teljes közműhálózat kiépült.

(2) Ivóvízellátást a Takta Vízmű Kft. biztosítja.

(3) Szennyvízhálózat: a község szennyvízelvezetésének tervei elkészültek, az önkormányzat önálló szennyvíztisztító telep létesítését tervezi, a tisztított szennyvíz befogadója a Takta-csatorna. Elhelyezésére a település északi külterületi részén tervezett gazdasági területén van lehetőség.

(4) Csapadékvíz-elvezetés nyílt árokkal történik.

(5) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(6) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a faluképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.

(7) A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.

(8) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.

(9) Villamos energia hálózat a község egész területén kiépült.

(10) Gázellátás: az egész településen, minden utcában kiépült.

(11) Hírközlés: MATÁV telefonhálózat igény szerint kiépült Pannon torony a Tsz. Majorban van. Kábel TV hálózat megvalósult.

IV.FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYZET VÉDELME

17. § A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környzet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvényben, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1992. (IX.26.) OGY határozat) kitűzött környezeti célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X.19.) Korm. Határozata „Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról” című jogszabályban foglaltakat.

18. § Régészeti lelőhelyek védelme

(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni.

(2) A Rendezési Terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe.

(3) Kezelésüket a kulturális javak védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény alábbi rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.

(4) A régészeti emlékek és leletek előkerülés esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.

Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetés múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.

(5) ”A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket… el kell kerülni.”, ilyen területen bolygatásra- e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A Kövt. Előírásának megfelelően régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(6) A településrendezési terv szerint belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználás-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb.; valamint szakirodalmi adatok értékelésére.

(7) A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

(8) A település közigazgatási területén található ismert régészeti lelőhelyek:

- Ráchalom – Bogárzó – Hegyeshalom (külterületen)

Egyedi azonosító száma: 16826

- SŐRE istálló (belterületen hrsz. 568)

Egyedi azonosító száma: 16827

- Zábrádszky-kastély (belterületen hrsz. 584/1)

Egyedi azonosító száma: 16828

(9) A tervezett belterületbe vonni kívánt, illetve beépítésre szánt területeken – Vörösmarty utca végén a 023/4; 023/5; 023/06; 023/7 hrsz-ú ingatlanok végéből mindegy 100 m-es területsáv; a Rákóczi utca meghosszabbításával és az iparterületi úthoz történő csatlakoztatásával, a tervezett lakóúttól délre, a 032 hrsz-ú ingatlan út melletti 50 m-es terület; a 0121/4 hrsz-ú külterületi ingatlan déli részén, mintegy 1,7 ha nagyságú terület – el kell végezni a terület régészeti terepbejárását a terület régészeti jelentőségű megállapítására, esetleges újabb régészeti lelőhelyek felkutatására.

19. § Épített értékek védelme

(1) Műemlékek:

Református templom és környezete, teresedése, ennek épületei

(2) Helyi védelemre javasolt épületek:

Uradali gazdasági épületek:

- Zábrádszky-kastély Kossuth u. 55. (438 hrsz.)

(587;584/1 hrsz.) katolikus parókia épülete

- SŐRE istálló épülete Kossuth u. 53. (440 hrsz.)

Arany J. u. 3. (568 hrsz.) Kossuth u. 57. (437/3 hrsz.)

- katolikus templom

Lakóépületek

- Dózsa Gy. u. 82. (269 hrsz.) - Táncsics u. 27. (285. hrsz)

- Dózsa Gy. u. 62. (259 hrsz.) - Táncsics u. 3. (313. hrsz)

- Árpád u. 4. (187. hrsz) - Táncsics u. 9. (306. hrsz)

- Árpád u. 6. (188. hrsz) - Kossuth u. 66. (605/4. hrsz)

- Árpád u. 8. (189. hrsz) - Kossuth u. 100. (631. hrsz)

- Árpád u. 10. (190. hrsz) - Kossuth u. 145. (353. hrsz)

- Árpád u. 12. (191. hrsz)

(3) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömbegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(4) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

(5) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek, beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben – egyebek mellett – meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is.

20. § TERMÉSZETI KÖRNYZET VÉDELME

Az élővilág és a táj védelme

1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §.-ában foglalt táblázat szerint- kell igazolni.

2) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.

4) Az erdőként, közparkként és közterületi zöldfelületként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget írunk elő, melyet be kell tartani.

5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

6) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

A föld védelme

1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

4) A különböző terület felhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell beépíteni.

5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára kell teríteni.

6) A csapadékvíz elvezetésről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.

7) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

8) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

9) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.

10) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.) A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

23. § A levegőtisztaság védelme

f) A 21/1986. (VI.2.) MT rendelet, a 3/1988. (VI.10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Taktaszada község teljes be- és külterülete.

f) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001.(II.14.) sz. Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezet veszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésekben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

f) A helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni, a módosított 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet 10. §.-a értelmében.

f) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 11. §.-a értelemében.

f) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a fenti jogszabály 5. §.-a szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.

6. Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

f) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő, a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet alapján.

f) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendlehető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

f) A fenti kormányrendelet 5. §.-a érdekében a község állattartási rendeletének előírásait összhangba kell hoz6ni a rendezési terv előírásaival, jóváhagyás után.

f) Az avar és a kerti hulladék égetését a helyi önkormányzatnak rendelt útján, időben kell korlátoznia, és ezt a helyi lakossággal ismertetni szükséges, az esetleges diffúz légszennyezés kialakulása és ez által a lakossági panaszok elkerülése érdekében.

Vízvédelem

1) A településrendezés során, a településszerkezet mindennemű átalakítását, terület felhasználását úgy kell megtervezni, s majdan végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen.

2) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. Törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelhelyezés és- kezelés rendjét szabályozó: 200/2004. (VII.21.); 221/2004. (VII.21.); továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendeletekben foglalt előírásokat.

3) A településrendezés során törekedni kell a települési közműves szennyvízcsatorna- hálózat mielőbbi kiépítésére. A szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig, átmeneti közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött zárt szennyvíztároló medencék létesítése és üzeme engedélyezhető.

4) A talaj és a talajvíz rétegek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

5) Gondoskodni kell a felszíni vizek rendezett elvezetéséről. Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

A 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 7. §. (5) bekezdése értelmében a jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenységi besorolását is. Ennek alapján Taktaszada község „C” szennyeződésérzékenységi kategóriás besorolással rendelkezik, amely a rendelet értelmében 2005. január 1-ig érvényes. Ezután egy lokális vizsgálat alapján egyedi szennyeződés érzékenységi kategóriába történik a település besorolása.

(6) A kül- és belterület rendezett csapadékvíz-elvezetésére vízrendezési engedélyezési tervet kell készíteni.

A területek zaj-és rezgésvédelme

Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket”

Ezen határértékeket a 8/2002. (II.22.) KÖM-EüM.sz.rendelet 1-5. sz. mellékletei tartalmazzák.

Kommunális hulladék elhelyezése

f) A mód. 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletés a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, illetve a 22/2001. (X.10.) KÖM rendeletben foglaltakat be kell tartani.

f) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:

· Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése

· Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.

· A veszélyes hulladékok- melyet körét a 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.

· A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról.

f) A 2000. évi LXIII. tv. 2.sz melléklete, illetve a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletszerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.

Természeti értékek védelme

(1) Országos védelem alatt álló terület:

Taktaszada határában a BNP két kunhalmot tart nyilván:

- Hegyes halom hrsz. 051 műv. ág: szántó (jórészt megsemmisült)

- Homok halom műv.ág. szántó, gyep

Megóvásuk érdekében ,a felszínformákon kívül, azok lábától számított min. 20 m-es sáv, mint védőövezet megtartását, melyen belül minden felszín átalakítással, vagyis földmozgatással járó tevékenység tilos.

(2) Természeti területek:

Természet közeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek. Ezeken a területeken természet- és tájvédelmi szempontból nemkívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezhet.

Természeti területek helyrajzi számok alapján:

	Hrsz./alrészlet	Műveltségi ág
1.	02	Kivett
2.	06	Kivett
3.	06	Nádas
4.	015	Kivett
5.	016	Nádas
6.	020	Nádas
7.	023/12	Gyep (legelő)
8.	024	kivett
9.	025	Gyep (rét)
10.	029	Kivett
11.	030	Gyep (legelő)
12.	035	Gyep (legelő)
13.	040	Gyep (legelő)
14.	057	Kivett
15.	0134/a	Gyep (rét)
16.	0134/b	Nádas
17.	0135	Nádas
18.	0136	Nádas
19.	0141	Nádas
20.	0165	Gyep (legelő)

(3) Egyéb rendelkezések: A természet, az erdő és a vad védelemről szóló jogszabályokat (az 1996. évi. LIII.; LIV.; illetve LV. törvényeket), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI.19.) kormányrendelet) azzal a megjegyzéssel, hogy azok előírásait mindenkor be kell tartani.

(4) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint a NÖH területein) a BNP nem tart kívánatosnak, ennél fogva nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem az ún. zöldmezős beruházásokat.

(5) A 2003. évi XXVI. Törvény 19. §.-ban foglaltak szerint az ökológiai (zöld) folyós területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(6) A községhatár természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel stb.) művelési águk megváltoztatása nemkívánatos, sőt természetvédelmi szempontból ellenjavallt (pl. értékes gyepek erdősítése).

(7) Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása meghonosítása. A községhatárban, de különösen a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, a fentiekben felsorolt területeken és azok közvetlen környezetében extenzív, környezetkímélő gazdálkodás (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítása javasolt.

(8) Rendkívül fontos a település közigazgatási területén áthaladó állandó és időszakos vízfolyások, illetve állóvizek megóvása. Ezek a vizes élőhelyek fontos ökológiai folyosók, amelyek összeköttetést teremtenek a hegységben és annak előterében található élőhelyek között. Azok „szabályozása”, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása, eltávolítása – magában a mederben esetlegesen kinőtt cserjéken és fákon kívül – nemkívánatos és természetvédelmi szempontból ellenjavallt.

V.FEJEZET

Általános érvényű előírások

21. § Sajátos jogintézmények

(1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelölt, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező.

(3) A beültetési kötelezettséget végre kell hajtani – szabadidőközpont, állatpark, tervezett közparkok területére vonatkozóan.

22. § Egyéb rendelkezések

(1) Jelentősebb környezeti hatású beruházások estén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a Környezetvédelmi Hatóságot és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát.

(2) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, területkimatatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. Tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni).

(3) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-engedélyezési terveit. Meg kell oldani a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.

23. § Tűzvédelmi előírások

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. §. (5) bekezdés szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. §. (1) bekezdés szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

VI.FEJEZET

24. § Záró rendelkezések

(1) Taktaszada Község jelen Helyi Építési Szabályzata, Területrendezési Szabályzata, valamint a Településszerkezeti Terv, a kül- és belterületi szabályozási terv a kihirdetés napján, 2005. május 2-án lépnek hatályba.

(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(5) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv jóváhagyásával Taktaszada község 2/1987. (II.26.) sz. Tanácsrendelete – az egyszerűsített rendezési terv községrendezési előírásának megállapításáról- hatályát veszti.

1. melléklet⁵