Gerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005 (IX.20.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

Hatályos: 2022. 11. 30

Gerendás Község Képviselő-testületének 6/2005 (IX.20.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

2022.11.30.

Gerendás Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja szerint kapott felhatalmazás alapján, a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontja, valamint az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva, a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 41. § (2) bekezdése szerinti véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Út- és Hídügyi Főosztály Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Gerendás község lakossága (közzététel útján) véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §1 (1) A rendelet Gerendás közigazgatási területére terjed ki.

(2)2 Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel érvényes és alkalmazható: A belterületre az 1. melléklettel (Sz-1 jelű szabályozási tervvel), a külterületre a 2. melléklettel (Sz-2 jelű módosított szabályozási tervvel), kivéve a Napelem park és környezetére készített 3. mellékletet továbbá a Békéscsaba-Szeged vasútvonal környezetére készített SZ-2m 4. mellékletet, ahol azok érvényesek.

Szabályozási elemek

2. § (1)3

(2)4 Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával, a szomszédsági

illeszkedés, illetve a helyi védettségre vonatkozó döntés figyelembevételével önálló önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők.

Belterületi határvonal

3. § (1)5

(2) A belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha ezáltal a belterületté nyilvánított terület felhasználása is időszerű (a temető területének bővítése).

A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások

4. § (1) A beépítésre szánt területek az 1. és 2. sz. mellékletekben (SZ-1. és SZ-2. tervlapok) lehatároltak, amelyeken építményt elhelyezni az OTÉK-nak és jelen előírásoknak megfelelően lehet.

(2) Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület felhasználási egységekbe soroltak:

1.
Lakóterület.
1.1. Falusias lakóövezet. (Lf)
2.
Vegyes terület.
2.1. Településközponti vegyes övezet. (Vt)
3. 6
Egyéb ipari terület
3.1. Ipari gazdasági övezet. (Gip)
3.2. Mezőgazdasági ipari telephelyek övezete. (Gip-m)
3.3. Általános mezőgazdasági, ipari és környezetvédelmi ipari övezet. (Gip-má)
3.4. Ipari gazdasági fejlesztési övezet. (Gip-f)
4.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
4.1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet. (Gksz-p)
5.
Különleges területek.
5.1. Különleges művelődési, fürdő és vízmű övezet. (K-mf)
5.2. Temető övezet. (K-t)
5.3. Szennyvíztelep működésére kijelölt övezet. (K-sz)
5.4. Településgazdálkodási övezet. (K-tg)
5.5. Gázfogadó állomás különleges övezet. (K-gf)
5.6. Különleges sport és rekreációs övezet (K-rs)
5.7. Kommunális hulladéklerakó rekultivációs különleges terület (K-h)
(3) A mellékletben az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza:
beépítési mód max. beépítési % max. építménymagasság (m) min. telekterület (m2)
(4) 7 Általános építési előírások:
a) Egy övezeten belül szomszédos építmények magassága közötti különbség 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Kivételt képez a gazdasági építmények technológiai
követelményéből adódó magasságkülönbség.
b) 8 Ha meglévő épületek közötti távolság 4 m-nél kevesebb, új homlokzati nyílás nem
létesíthető.
c) 9 Gerendás közigazgatási területe Békés megye zsugorodásra hajlamos talajú területére esik, ezért a várható süllyedésekből eredő károk elkerülése érdekében a reálisan várható süllyedésből származó többletterhelést méretezni kell.
d.)10
(5) Valamennyi terület zöldfelületeire vonatkozó előírások az alábbiak:
a) 11
b12
c) 13
d) 14
e) A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét,
minőségét az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faértékszámítással meghatározott egyösszegben megváltható.
f) 15
g) 16
h) 17
i) A szabályozási tervben jelölt fasorok helyeit sem magas, sem mélyépítési
létesítményekkel elépíteni, a fasortelepítés helyét megszüntetni nem lehet.
(j)18
k) Fa és cserje a következő előírások betartásával telepíthető:
ka) kiskoronájú fa telekhatártól, épülettől min. 2,0 m-re,
kb) közép- és nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől min. 3,5 m-re,
kc) cserje és örökzöld telekhatártól és épülettől min. 1,0 m-re.
l) Utcai fasor a következő előírások betartásával telepíthető:
la) kiskoronás fa telekhatártól és épülettől min. 2,0 m-re,
ajtó, ablak elé min. 2,5 m-re,
kapubehajtótól min. 0,8 m-re,
törzsmagasság min. 2,2 m,
lb) középkoronájú fa telekhatártól és épülettől min. 2,5 m-re,
ajtó, ablak elé min. 3,0 m-re,
kapubehajtótól min. 1,0 m-re,
törzsmagasság min. 2,2 m,
lc) nagykoronájú fa telekhatártól és épülettől min. 3,0 m-re,
ajtó, ablak elé min. 2,5 m-re (fasorban egységes törzsmagassággal),
kapubehajtótól min. 1,5 m-re,
törzsmagasság min. 2,8 m.
m) 19
n) A beépítésre kerülő telekterület minimális zöldfelületi szintmutatójába csak a min. 0,6 m földtakarású területrészek, illetve a vízfelületek 50 %-a számítható bele.
o) Közterületet bármilyen, a zöldfelületet érintő munka után kertészeti eszközökkel
rendezni kell.
p) 3 hónapnál hosszabb ideig tartó felvonulási építmény esetén a környezeti
gyalogoskapcsolatokat, ha ideiglenesen is, de burkolattal biztosítani kell.
(6) 20

Lakóterület

5. § (1) Lakóterület a lakó-és a lakóterületre előírt terhelési határértékeket nem meghaladó egyéb funkciók fogadására kijelölt terület.

(2)21

(3) Lakóövezetben a környezetterhelési határérték: ZÜ-1 szerinti.

6. § (1) Lakóövezetbe az Lf kis laksűrűségű falusias lakóövezet tartozik.

(2) A Lf övezet elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgál, alapfokú ellátást biztosító (csak lakóterületi: össz-települési vagy körzeti vonzat nélküli) kereskedelmi-, vendéglátó-, illetve szolgáltató-, vagy egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális célú, és a rendeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari, gazdasági és szálláshely építmény elhelyezhető. Telkenként legfeljebb két lakás létesíthető, a lakásokat egy épületben kell elhelyezni. A lakásokat kiegészítő helyiségek (gépkocsitároló, műhely, mezőgazdasági üzemi épület) külön építményekben is elhelyezhetőek.

(3) Az övezet részletes előírásai a következők:

a) Új telek min. 16 m x 40 m mérettel alakítható ki, nyeles telek nem létesíthető.

b) Beépítés a kialakult helyzetnek megfelelően, földszintes, nyeregtetős lakóépülettel, amelynek tetőtere igény szerint beépíthető. A lakóépület elhelyezése az általános illeszkedés főszabálya alapján történhet, oldalhatáron, saroktelek esetében oldalhatárnak az utcafrontot kell tekinteni. Az előkert méretét a meglevő helyzethez igazodóan kell kialakítani, az oldalkert mérete min. 6,00 m, a hátsókert mérete min. 10,0 m.

c) Beépítettség max. 30 %.

d) Építménymagasság lakásra min. 4,5 m, max. 6,0 m, egyéb épületre min. 2,2 m, max. 6,0 m.

e) Teljes közművesítettség biztosítandó, a települési szennyvízcsatorna-hálózat

kiépítéséig, ideiglenes közműpótlóként, zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
f) Zöldfelület min. 40 %.
g) Terepszint alatti létesítmény hátsókertben, vagy a lakásokat kiegészítő épületek
oldalkertjében építhető, 3,0 m-es műszaki védőtávolság megtartásával.
h) Szintterület sűrűség max. 0,5.

Vegyes terület

7. § (1) A Vt településközponti vegyes övezet elsődlegesen össz-települési, illetve körzeti szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen igazgatási-, közösségi-, iroda-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport létesítmények és lakások helyezhetők el. Kiegészítő helyiségek (gépkocsitároló, raktár) külön építményben is elhelyezhetők.

(2) Településközpont vegyes övezetben a környezetterhelési határérték: ZÜ-1 szerinti.

(3) A Vt településközpont vegyes övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Új telek min. 16,0 m x 30,0 m mérettel, és legalább 480 m2 területtel alakítható ki,
nyeles telek nem létesíthető. Telekösszevonás 40,0 m-es utcai szélességig engedélyezhető, ha a létesíteni kívánt épület funkciója azt indokolja.
b) 22 Beépítettség a kialakult állapot szerint oldalhatáron álló, vagy zártsorú. Saroktelek esetében az utcafrontot kell oldalhatárnak tekinteni. Oldalhatárra való építés esetén az oldalkert mérete min 6,0 m. Az előkert mérete, vagy az előkert nélküli utcafrontra építés, a kialakult állapotnak megfelelően állapítható meg az alábbiak szerint:
ba) a Dózsa gy. – Táncsics M. – Kossuth L. – Bajcsy Zsilinszky E. utcák által határolt
tömb telkein az utca vonalát kell építési vonalnak tekinteni.
bb) A Dózsa Gy. – Petőfi S. – Kossuth L. – Táncsics M. utcák által határolt tömb telkein az utca vonalát kell építési vonalnak tekinteni.
bc) A Táncsics Mihály utca két oldalán levő 3, 4, 5, 6, 55, 56, 57, 58 hrsz-u ingatlanok
telekalakítása során min. 14,0 m utcai szélességű és min. 25,0 m mélységű telkek is
kialakíthatók, de csak zártsorú beépítés engedélyezhető. Építési vonalnak az utcai telekhatárt kell tekinteni.
bd) A Dózsa György utca 83, 84, 87, hrsz-u ingatlanon a kialakult előkertek vonalát
(83, 84 hrsz) kell építési vonalnak tekinteni.. A 87 hrsz-u ingatlanra új épületként csak
sarokház helyezhető el.
be) A Petőfi S. utca 7 és 9 számú, 67 és 68 hrsz-u ingatlanon új épület építése esetén azt szabadon állóan kell elhelyezni, építési vonalnak a 67 hrsz-u telek meglevő építési vonalát kell tekinteni.
bf) A Fürst S. utca 2 és 6 szám közötti szakaszán a telek északi oldalhatárára kell az új épületet elhelyezni, az előkert mérete a 464/6 hrsz-u épület jelenlegi előkertjének
mérete legyen.
bg) A fürdő utca 4-12 szám közötti utcaszakaszra a telek északi oldalhatárára lehet új épületet elhelyezni a kialakult előkertek vonalát tekintve beépítési vonalnak.
bh) A Kossuth L. – Sallai I. – Széchenyi I. – Fürdő utcák által határolt tömbben
minden építési telek esetében új épület elhelyezésénél az utcavonalat kell építési
vonalnak tekinteni. Ebben a tömbben a Kossuth L. utca 8-16 szám ingatlanai
zártsorúan is beépíthetők.
bi) A Kossuth L. – Damjanich J. – Széchenyi I. –Sallai I. utcák által határolt tömbben a 2 és 2a szám, 488, 489 hrsz-u ingatlanon új épületet a telek keleti oldalhatárára, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni, ezek a telkek azonban igény szerint összevonhatók. A tömb többi építési telkén -a helyi védelem alá eső 486 és 487 hrsz-u ingatlanok kivételével-új épület utcavonalra és oldalhatáron álló beépítéssel létesíthető.
c) A helyi értékvédelmi területen a 40. §-ban foglaltak figyelembevételével a következő építési előírásokat kell betartani:
ca) A Petőfi S. utca 3.szám, 66 hrsz-u ingatlanon levő épület a meglevő, szabadon álló beépítési forma megtartásával bővíthető, építési vonalnak a 66, 67, 68 hrsz jelenlegi előkertjét kell tekinteni. Az ingatlan max. 50 %-ig építhető be. A rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenül szükséges melléképület létesíthető. Zöldfelület min. 35 %.
cb) A Petőfi S. utca 1. Szám, 64/1 hrsz-u ingatlanon levő épület a meglevő, szabadon álló beépítési forma megtartásával bővíthető, építési vonalnak a jelenlegi előkert vonalát kell tekinteni. Az ingatlan max. 50 %-ig építhető be. A rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenül szükséges melléképület létesíthető. Zöldfelület min. 35 %.
d) Beépítettség max. 75 %. Kialakult állapot szerint azoknál a telkeknél, amelyek mérete kisebb az újonnan kialakítható telkek méreténél, a telek beépíthetősége max. 50 % lehet.
e) Építménymagasság min. 5,5 m, max. 10,5 m.
f) Teljes közművesítés biztosítandó, de a települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig, ideiglenes közműpótlóként, zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
g) Zöldfelület min. a be nem épített terület 50 %-a.
h) Szintterületsűrűség max. 1,5.
Egyéb ipari terület23

8. § (1) Az ipari, gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari, feldolgozó-ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, raktározó és szolgáltató épületek, építmények és műtárgyak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari, gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

Gip ipari, gazdasági övezet,
Gip-m mezőgazdasági ipari telephelyek övezete,
Gip-má általános mezőgazdasági, ipari és környezetvédelmi ipari övezet,
Gip-f ipari gazdasági fejlesztési övezet,
(3) Az ipari, gazdasági területeken üzemanyagtöltő állomás kialakítható.
(4) 24

9. § (1) Az Gip ipari, gazdasági övezet elsősorban olyan ipari létesítmények és telephelyek kialakítására szolgáló terület, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az övezet lakóterülettel határos, ezért olyan ipar telepítése, vagy benne olyan telephelyek kialakítása nem engedélyezhető, amely a környezetére számottevő mértékű környezetterheléssel (lég-, talajszennyezés; veszélyes hulladék tárolás, feldolgozás, bűzterhelés stb.), illetve környezeti kockázattal jár. Az övezet lakóterülettel határos oldalain hat méter széles, többszintes erdősávot kell kialakítani, telephelyengedély csak ennek ültetése után adható ki. Az övezetben kialakított telephelyeken a rendeltetésszerű használathoz nélkülözhetetlen szociális létesítmények kialakíthatók.

(2) Belső szerviz-utak létesíthetők, minimális szélességük 12,0 m.

(3) Az Gip ipari, gazdasági övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Új telek min. 20 m x 50 m telekmérettel alakítható ki.

b) Beépítés szabadon álló elő-, oldal-és hátsókert min. az építménymagassággal egyező, de 6,0 m-nél kevesebb nem lehet.

c)25 Beépítettség max. 50%.

d) Építménymagasság min. 3,0 m, max. 12,0 m, amelyet a technológia függvényében kell megválasztani, kémény max. 15,0 m magasságig létesíthető.

e) Teljes közművesítés közüzemi-vagy saját (technológiai vagy gazdasági

szükségszerűségből) hálózatról. A kommunális szennyvizek a települési
szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározóban is gyűjthetők.
f) Zöldfelület min. 25 %, a zöldfelület min. 50 %-a lombkoronával, vagy ha erre nincs
lehetőség, 80 % cserjével fedett legyen.
g) Terepszint alatti műtárgy létesítése nem korlátozott.
h) Szintterületsűrűség max. 1.
10 . § (1) Az Gip-m mezőgazdasági ipari telephelyek övezete elsősorban mezőgazdasági termeléssel, állattartással, mezőgazdasági feldolgozóiparral, raktározással, kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek számára szolgáló övezet. Az övezetben ezen tevékenységek számára létesíthetők épületek, építmények és műtárgyak, valamint a rendeltetésszerű használatukhoz nélkülözhetetlen szociális létesítmények és szolgálati lakások. Az övezetben állattartó telepek létesíthetők.
(2) Belső szerviz-utak létesíthetők, minimális szélességük 12,0 m.
(3) 2627 A Gip-m mezőgazdasági ipari övezet részletes építési előírásai a következők:
a.) Új telek minimális területe 5000 m2, az új telek minimális szélessége 20 méter, a telek beépítése szabadon álló, az építési hely lehatárolása a következő:
előkert 4,0 méter
oldalkert 4,0 méter
hátsókert 4,0 méter
a tervezett közút szabályozási vonalának figyelembe vételével.
b.) A telek beépítettsége maximum 50%, a zöldfelület minimális értéke 25%.
c.)28
d.) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni. Terepszint alatti létesítmény elhelyezhető, de területe a zöldfelületbe nem számítható be.
e.) A szintterület sűrűség maximum 1,0

11. §29 (1) A 8. § (1) bekezdésében felsorolt létesítményeken túlmenően elhelyezhetők még a mezőgazdasághoz és a mezőgazdasági feldolgozóiparhoz kapcsolódó környezetvédelmi tevékenységhez, és más környezetvédelmi tevékenységhez szükséges épületek, építmények és műtárgyak.

(2)30

(3) Az övezet részletes építési előírásai a következőek:

a.) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2, a legkisebb telekszélesség 20 méter. A telek beépítése szabadon álló, az építési hely lehatárolása a következő:
előkert 6,0 méter
oldalkert 6,0 méter
hátsókert 6,0 méter
a közút szabályozási vonalának figyelembe vételével.
b.) A telek beépítettsége maximum 50%, a zöldfelület minimális értéke 30%.
c.)31
d.) A terület részleges közművesítettséggel kell ellátni, terepszint alatti létesítmény építhető, de területe a zöldfelületbe nem számítható be.
e.) A szintterület sűrűség maximum 1,0.

12. § (1)32 A Gip-f ipari gazdasági fejlesztési övezet, zöldmezős beruházásként létesíthető ipari telephelyek övezete. Az övezetben ipari termeléssel termeléssel, kereskedelemmel, feldolgozással, raktározással kapcsolatos tevékenységek számára létesíthetők épületek, építmények és műtárgyak. Építhetők a telephelyek rendeltetésszerű használatához szükséges szociális létesítmények és szolgálati lakások. Az ipari beruházások megkezdéséig a terület mezőgazdasági használata zavartalanul folytatható. Mivel az övezetben környezetre jelentős zavaró hatású telephelyek is létesíthetők, az alkalmazni kívánt technológiák, a K-ri rekreációs övezettől és a külterületi lakott helyektől való távolság ismeretében véderdő telepíthető.

(2) Belső szerviz-utak létesíthetők, minimális szélességük 12,0 m.

(3)33 Az övezet részletes építési előírásai a következők:

a.) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2, a legkisebb telekszélesség 30 méter. A telek beépítése szabadon álló, az építési hely lehatárolása a következő:
előkert 6,0 méter
oldalkert 6,0 méter
hátsókert 6,0 méter
a közút szabályozási vonalának figyelembe vételével.
b.) A telek beépítettsége maximum 50%, a zöldfelület minimális értéke 30%.
c.)34
d.) A terület részleges közművesítettséggel kell ellátni, terepszint alatti létesítmény építhető, de területe a zöldfelületbe nem számítható be.
e.) A szintterület sűrűség maximum 1,0.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

13. § (1) A Gksz-p övezet kizárólag piac elhelyezésére és működtetésére fenntartott terület, ahol csak kereskedelmi, szolgáltató épületek és azok raktárai, kiszolgáló épületei helyezhetők el.

(2) A Gksz-p kereskedelmi, szolgáltató övezetben a környezetterhelési határérték: ZÜ-1 szerinti.

(3) A Gksz-p övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Az új piac építési telkét a 110 és a 111 helyrajzi számú telkek összevonásával kell

kialakítani .
b) A telekösszevonás után kialakult új építési telekre egységes beépítési tervet kell
készíteni, amely a piacon kialakításra tervezett összes funkciót magában foglalja, és
azt építészeti egységként megfogalmazza, beleértve a zöldterület telepítését is.
c) Beépítettség max. 50 %.
d) Építménymagasság min. 4,5 m, max. 9,5 m.
e) Teljes közművesítés biztosítandó, de a települési szennyvízcsatorna-hálózat
kiépítéséig, ideiglenes közműpótlóként, zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
f) Zöldfelület min. 20 %, fabeültetési kötelezettséggel.
g) Szintterületsűrűség max. 0,5.

Különleges terület

14. § (1) A különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége, vagy a területhasználat sajátosságai miatt a többi területtől eltérő egyedi szabályozást igényelnek.

(2) A különleges terület az alábbi övezetekre tagozódik:

K-mf művelődési, fürdő és vízmű különleges övezet,
K-t temető különleges övezet,
K-sz szennyvíztelep különleges övezet,
K-tg településgazdálkodási övezet,
K-gf gázfogadó állomás különleges övezet,
K-rs különleges sport és rekreációs övezet,
K-h kommunális hulladéklerakó rekultivációs övezet.

15. § (1) A K-mf olyan művelődési, termálfürdő és vízmű-funkciókat ellátó övezet, amelyben csak ezen funkciók magasabb szintű ellátását biztosító épület, építmény és műtárgy építési, ill. bővítési és korszerűsítési munkái végezhetők.

(2) Az övezetben a telekalakítás csak az (1) pont szerinti célok megvalósítása érdekében végezhető.

(3) A K-mf övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Az övezet egészére vonatkozó beépítettség max. 40 % lehet.

b) Bármely építési munka esetén az övezet egészét kell tervezési területként kezelni.

c) Építménymagasság max. 9,5 m.

d) Zöldterületi mutató min. 40 %, a zöldterület min. 20 %-a lombkoronával fedett legyen.

e) Teljes közművesítés biztosítandó, de a települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig, ideiglenes közműpótlóként, zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.

f) Szintterületsűrűség max. 1.

16. § (1) A K-t a temető számára kialakított övezet.

(2) Az övezetben csak a temető rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül fontos épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(3) Új parcellák kialakításánál előfásítást kell végezni. A telken belül kialakítandó véderdő szélessége az új parcellák kialakítása esetén 30 méter.

(4) A zöldterületi mutató min. 40 %.

(5) Telekhatártól 200 m-en belül építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok kegyeleti és mentálhigiénés szempontból nem zavarók.

17. § (1) A K-sz a folyékony kommunális hulladékok kezelésére szolgáló szennyvíztelep övezete. Rajta csak a szennyvíz kezelésével kapcsolatos épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(2) A K-sz övezet részletes építési előírásai:

a) A telek tovább nem osztható.

b) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő oldal-, elő-és

hátsókerttel.
c) Beépítettség max. 40 %.
d) Építménymagasság min. 2,0 m, max. 12,0 m, amely a technológia függvényében
változhat, kémény max. 20,0 m.
e) Zöldfelület min. 40 %, a zöldfelület 60 %-a lombkoronával, vagy ha erre nincs
lehetőség, 70 %-ig cserjével fedett legyen.
f) Szintterületsűrűség max. 1.

18. § (1) A K-tg a településgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló övezet. Rajta csak a településgazdálkodással kapcsolatos épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(2) A K-tg övezet részletes építési előírásai:

a) A telek tovább nem osztható.

b) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő oldal-, elő-és

hátsókerttel.
c) Beépítettség max. 40 %.
d) Építménymagasság min. 2,0 m, max. 12,0 m, amely a technológia függvényében
változhat, kémény max. 20,0 m.
e) Zöldfelület min. 40 %, a zöldfelület 60 %-a lombkoronával, vagy ha erre nincs
lehetőség, 70 %-ig cserjével fedett legyen.
f) Szintterületsűrűség max. 1.

19. § (1) A K-gf a gázfogadó állomás különleges övezete. Az övezetben csak a gázfogadó állomás üzemszerű működtetéséhez szükséges épület, építmény és műtárgy helyezhető el.

(2) A K-gf övezet részletes építési előírásai:

g) A telek tovább nem osztható.

h) Beépítés szabadon álló min. az építménymagasságnak megfelelő oldal-, elő-és

hátsókerttel.
i) Beépítettség max. 30 %.
j) Építménymagasság min. 2,0 m, max. 6,0 m, amely a technológia függvényében változhat az építéshatóság engedélye alapján.
k) Zöldfelület min. 40 %.
l) Szintterületsűrűség max. 0,5.

20. § (1) A K-rs különleges sport és rekreációs övezet. A terület a Csicsely-tó és környezete jóléti hasznosításra lett külön övezetként kijelölve. Az övezetben csak a jóléti hasznosításhoz és a tó rekultivációjához szükséges épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el, továbbá létesíthető egy kisebb kemping, sátorozó hely, játszó-és szabadidőpark, valamint sportlétesítmények.

(2) Az övezet teljes területét kell tervezési területnek tekinteni, akkor is, ha csak valamely hasznosítási részfunkcióra készül terv.

(3) A Csicsely-tó rekultivációját végre kell hajtani, az egész övezetet pedig parkosítani. Ezen munkák tervezésénél az (1) és a (2) pontban foglaltak az irányadók.

(4) Új telek min. 5000 m2 területtel alakítható ki.

(5) Az övezet beépíthetősége max. 5 %.

(6) Építménymagasság min3,5 m, max. 7,5 m.

(7) Szintterületsűrűség 0,2.

(8) Zöldfelület min. 60 %.

(9) Épület, építmény csak a közút védőtávolságán kívül helyezhető el.

21. § (1) A K-h a felhagyott kommunális hulladéklerakó övezete.

(2) Az övezetben a hulladéklerakó rekultivációján és későbbi, a rekultivációs tervben

meghatározott hasznosítás elősegítése érdekében tett intézkedésen kívül semmilyen más tevékenység nem végezhető.
(3) Az övezetet körülkerített állapotban kell tartani.
(4) Az övezetre vonatkozó részletes szabályozás:
a) A telek tovább nem osztható.
b) Beépítés szabadon álló, min. 10 m-es elő-, oldal- és hátsókerttel.
c) Csak a rekultivációval kapcsolatos legszükségesebb építmények helyezhetők el rajta.
d) Beépítettség max. 5 %.
e) 35 Építménymagasság min. 2,5 m, max. 6,0 m, illetve a technológiai igények szerint, ettől indokolt esetben el lehet térni.
f) A zöldterületi fedettséget a rekultivációs tervben kell rögzíteni, de az nem lehet kevesebb 40 %-nál.
g) Szintterületsűrűség 0,2.

A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások

22. § (1)36 A beépítésre nem szánt területek az 1., 2. és 3. mellékletekben lehatároltak, amelyekben építményt elhelyezni jelen rendelet előírásainak megfelelően lehet.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a meglevő és a tervezett közutak védőtávolságától kell számítani az elő-, oldal- és hátsókert előírt értékeit.

(3)37 Használatuk általános jellege, valamint sajátos építési lehetőségeik szerint a következő területfelhasználási egységekbe soroltak

1. Közlekedési területek.

1.1. Közutak és közműterületek. (Köu)

1.2. Kötöttpályás közlekedési terület. (Köv)

2. Zöldterületek.

2.1. Közparkok övezete. (Z-kpk)

2.2. Közpark és sportolási övezet. (Z-kps)

3. Erdőterületek.

3.1. Véderdő övezete. (Ev)

3.2. Egészségügyi, szociális és turisztikai célú erdő övezete. (Ee)

3.3. Gazdasági erdő övezete. (Eg)

4. Mezőgazdasági területek.

4.1. Általános mezőgazdasági övezet. (Má)

4.2. Általános mezőgazdasági és tájkarakter-védelmi övezet. (Má-mt)

4.3. Mezőgazdasági kertek övezete. (Mk)

4.4. Korlátozott mezőgazdasági hasznosítású övezet. (Má-korl1)

4.5. Mezőgazdasági, sortanyás övezet. (Má-st)

5.6. Mezőgazdasági, tanyás, gazdasági övezet. (Má-tg)

5.7. Korlátozott mezőgazdasági hasznosítású övezet (Má-korl2)

5. Vízgazdálkodási terület (V)

6. Különleges beépítésre nem szánt terület

6.1. Napelem park területe

Közlekedési terület

Közlekedési közúti terület

23. § (1)38 A Köu-1 az országos mellékutak (összekötő utak) és átkelési szakaszaik övezete. Az övezetben az országos közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.

(2) Az övezetben ezen kívül elhelyezhetők még:

a) közlekedési építmények,

b) maximum 1 m2 felületű reklámhordozók, a közóti szakhatóság hozzájárulásával,

c) a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút,

rögzített pad.

24. § (1)39 A Köu-2 a gyűjtőutak övezete. Az övezetben a helyi gyűjtőutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.

(2) Az övezetben ezen kívül elhelyezhetők még:

a) közlekedési építmények,

b)40 maximum 1 m2 felületű reklámhordozók

c) a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

25. § (1)41 A Köu-3 a lakó és kiszolgáló utak övezete. Az övezetben lakó és kiszolgáló utak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.

(2) Az övezetben ezen kívül elhelyezhetők még:

a) közlekedési építmények,

b)42 maximum 1 m2 felületű reklámhordozók.

Közlekedési vasúti terület

26. § (1)43 A Köv-1 a kötöttpályás, vasúti közlekedés övezete. Az övezetben csak a közlekedés, a közműelvezetés és ezek környezetvédelmi létesítményei számára elengedhetetlenül szükséges épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(2)44 A Köv-1 övezet területén belül épületet, építményt, műtárgyakat, közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek, a vasúti pálya beláthatóságát ne zavarják.

(3) Az Má övezetben az elő-, oldal-és hátsókert méretét a vasút védőtávolságától kell

számítani.

Közpark és zöldterület

27. § (1) A Z-kpk közpark övezet. Az övezetben épület, építmény nem létesíthető; a park rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges műtárgy azonban a felszín alatt, földborítással és parkosítással elhelyezhető.

(2) A közösségi rendezvények céljára használt ideiglenes építmények (színpad, nézőtér stb.) számára fix, földbe süllyesztett infrastrukturális csatlakozások létesíthetők.

(3) Az övezet beépíthetősége max. 2 %.

(4) Zöldterületi mutató min. 80 %, a zöldterület min. 20 %-a lombkoronával fedett legyen.

28. § (1) A Z-kps közparki övezet. Az övezetben csak a játszótéri, sportolási és pihenőparki funkciók számára lehet épületeket, építményeket és műtárgyakat létesíteni.

(2) Az övezet beépíthetősége max. 2 %.

(3) Zöldterületi mutató min. 80 %, a zöldterület min 20 %-a lombkoronával fedett legyen.

Erdőterület

29. § (1) Az erdőterületek az:

a) Ev véderdő,

b) Ee egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdő

c) Eg gazdasági erdő,

övezetekbe soroltak.

30. § (1) Az Ev a véderdő övezete.

(2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el. A véderdőt többszintes

növényállománnyal kell kialakítani. Infrastrukturális létesítmények műtárgyai csak abban
az esetben létesíthetők, ha véderdőn kívüli elhelyezésük műszakilag nem megoldható, és üzemszerű működésük környezetükre semmilyen káros hatással nincsen.

31. § (1) Az Ee az egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdő övezete. Az övezetben csak ezekkel kapcsolatos tevékenység folytatható.

(2) Az övezetben csak a jóléti tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges, vagy ahhoz rendeltetésszerűen kapcsolódó funkciójú épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők

el. Épület, építmény csak a 10 ha nagyságot meghaladó erdőterületen helyezhető el.
(3) Az Ee övezet építési előírásai a következők:
a) beépíthetőség max. 5 %,
b) építménymagasság max. 4,5 m.

32. § (1) Az Eg a gazdasági erdő övezete.

(2) Az övezetben kizárólag az erdő rendeltetésszerű használatához elengedhetetlen, vagy ahhoz rendeltetésszerűen kapcsolódó épület, építmény és műtárgy helyezhető el, ha az erdő legalább 10 ha területű.

(3) Az Eg övezet építési előírásai a következők:

a) A 10 ha-nál nagyobb területű gazdasági erdő max. beépíthetősége 0,5 %.

b) Építménymagasság max. 4,5 m.

Mezőgazdasági terület

33. § (1)45 A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. Az övezetben létesíthetők gazdasági utak, vonalas infrastruktúra létesítmények és az üzemeltetésükhöz elengedhetetlenül szükséges üzemi építmények és műtárgyak. A tulajdonosok érdekében létesített utak szélessége nem lehet kisebb 12,0 m-nél és legalább az út egyik oldalán fasort kell ültetni.

(2) A mezőgazdasági övezetekben, ha a telek területe az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot nem éri el, akkor a telek abban az esetben sem építhető be, ha a közvetlenül szomszédos telkek a tulajdonosok megegyezése alapján egy közös építmény elhelyezésére egyébként alkalmasak lennének.

(3)46

(4)47

Általános mezőgazdasági övezet

34. § (1) Az Má a nagyüzemi és az egyéni gazdálkodás számára biztosított övezet. Az övezetben csak mezőgazdasági tevékenység folytatható. Az övezet földrészletein max. két – egyenként legfeljebb két lakást tartalmazó-lakóépület, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el.

(2) Az Má övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Épület csak a 10 ha-t meghaladó méretű földterületen helyezhető el.

b) Az újonnan kialakított telek mérete nem lehet kisebb 3 ha-nál.

c) Beépíthetőség max. 3 %.

d)48 Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben el lehet térni.

e) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 20 m, az előkert méretét a meglevő, és a tervezett közutak védőtávolságától

kell számítani.
f) Terepszint alatti műtárgyak a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
g) 49

Általános mezőgazdasági és tájkarakter-védelmi övezet

35. § (1) Az Má-mt általános mezőgazdasági és tájkarakter-védelmi övezet. Az övezetben mezőgazdasági, turisztikai és természetvédelmi tevékenység folytatható. Az övezet földrészletein max. két –egyenként legfeljebb két lakást tartalmazó-lakóépület, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben a mikrodomborzat tájkarakter-védelmének érdekében semmiféle

tereprendezési munka nem végezhető.
(3) Az Má-mt övezet részletes építési előírásai a következők:
a) Épület csak az 5 ha-t meghaladó méretű földterületen helyezhető el.
b) Az újonnan kialakított telek mérete nem lehet kisebb 5 ha-nál.
c) Beépíthetőség max. 3 %.
d) 50 Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben az alkalmazott technológiára tekintettel el lehet térni.
e) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10 m, az előkert méretét a meglevő, és a tervezett közutak védőtávolságától
kell számítani.
f) Terepszint alatti műtárgyak a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

Mezőgazdasági kertek övezete

36. § (1) Az Mk a mezőgazdasági kertek övezete.

(2) Az Mk övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Az övezetben lévő telkek csak növény- és gyümölcstermesztési céllal hasznosíthatók.

b) Az 5000 m2-t meghaladó területű telken a telek rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen gazdasági épület létesíthető. Az épület csak földszintes, az útra merőleges gerincű nyeregtetős kialakítású lehet. A tető hajlásszögének 38° és 43° közöttinek kell lennie.

c) Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

d) Beépítettség max. 1,0 %.

e) Építménymagasság min. 2,5 m, max. 4,5 m.

f) Az épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telekhatártól min. 10,0 m távolságban.

Korlátozott mezőgazdasági hasznosítású övezet 1

37. § (1) Az Má-korl1 korlátozott mezőgazdasági hasznosítású övezet. Az övezetben levő földrészletek csak növény-és gyümölcstermesztési céllal hasznosíthatók, a (2) pontban megjelölt területnagyság fölött egy lakást tartalmazó lakóépület és a lakóépület, valamint a gazdálkodás és feldolgozás céljára elengedhetetlenül szükséges gazdasági épületek létesíthetők. Az övezetben állattartó telep nem létesíthető.

(2) Az Má-korl1 övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Épület csak 5 ha-t meghaladó méretű földterületen helyezhető el.

b) Az újonnan kialakított telek mérete nem lehet kisebb 6500 m2-nél.

c) Az 5 ha-t meghaladó területű földrészlet beépíthetősége max. 3 %.

d)51 Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében az alkalmazandó technológiára tekintettel el lehet térni.

e) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 20 m, az előkert méretét a meglevő, és a tervezett közutak védőtávolságától

kell számítani.
f) Terepszint alatti műtárgyak a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők, ha a telek mérete eléri az a) pontban előírt nagyságot.

Mezőgazdasági sortanyás övezet

38. § (1) Az Má-st az egyéni gazdálkodás számára biztosított sortanyás övezet. Az övezetben csak mezőgazdasági tevékenység folytatható. Az övezet földrészletein max. egy, legfeljebb két lakást tartalmazó-lakóépület, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el.

(2) Az Má-st övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Épület csak a 3 ha-t meghaladó méretű földterületen helyezhető el.

b) Az újonnan kialakított telek mérete nem lehet kisebb 2 ha-nál.

c) Beépíthetőség max. 3 %.

d)52 Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében az alkalmazandó technológiára tekintettel el lehet térni.

e) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 15 m, az előkert méretét a meglevő, és a tervezett közutak védőtávolságától

kell számítani.
f) Terepszint alatti műtárgyak a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
g) 53

Mezőgazdasági tanyás, gazdasági övezet

39. § (1) Az Má-tg mezőgazdasági, tanyás, gazdasági övezet. Az övezetben csak mezőgazdasági tevékenység folytatható. Az övezet földrészletein max. egy, legfeljebb két lakást tartalmazó-lakóépület, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek helyezhetők el. Az övezetben benzinkút létesíthető.

(2) Az Má-tg övezet részletes építési előírásai a következők:

a) Épület csak a 2,5 ha-t meghaladó méretű földterületen helyezhető el.

b) Az újonnan kialakított telek mérete nem lehet kisebb 2,5 ha-nál.

c) Beépíthetőség max. 3 %.

d)54 Építménymagasság max. 5,5 m, gazdasági épület esetében az alkalmazandó technológiára tekintettel el lehet térni.

e) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10 m, az előkert méretét a meglevő, és a tervezett közutak védőtávolságától

kell számítani.
f) Terepszint alatti műtárgyak a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
g) 55

Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági övezet 2

40. § (1)5657 Az Má-kor2 korlátozott mezőgazdasági hasznosítású övezet. Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében csak az infrastrukturális ellátásához elengedhetetlenül szükséges épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el. Az övezetben működő lőtér hosszabb távon is fenntartható, építményei korszerűsíthetők, de a lőtér területe, épületei nem bővíthetőek.

(2)58

(3) Az övezetben történő bármilyen tervezés esetén az övezet egészét kell tervezési területnek tekinteni.

(4) Az övezet jelenlegi mezőgazdasági hasznosítása korlátozás nélkül folytatható, de

semmilyen gazdasági épület, építmény nem létesíthető.
(5) Az övezetben a mikrodomborzat tájkarakter-védelmének érdekében semmiféle tereprendezési munka nem végezhető.
(6) Az övezetben kialakítható új földrészlet területe nem lehet kisebb 2 ha-nál.

Vízgazdálkodási terület

41. § (1) A V a vízgazdálkodási területek övezete, amelybe a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartozik, valamint a Csicsely-tó.

(2) Az övezetben kizárólag a vízkárelhárítási és vízgazdálkodási funkciók ellátásához

elengedhetetlenül fontos építmények és műtárgyak helyezhetők el.
Napelem park övezete59

41/A. § (1) A terület napelem park elhelyezésére szolgál.

(2) A területen csak a napelem park működtetéséhez szükséges létesítmények helyezhetőek el.

Kulturális örökség értékvédelmi előírásai

42. § (1) A település sajátos jellegének megőrzése érdekében helyi védelemben részesülnek az alábbi épületek:

a) Petőfi Sándor utca 3. sz (65 hrsz.), katolikus templom;

b) Petőfi Sándor utca 1. sz (64/1 hrsz.), katolikus óvoda (volt iskolaépület);

c) Kossuth Lajos utca 6. sz. (486 hrsz.), evangélikus templom;

d) Kossuth Lajos utca 4. sz. (487 hrsz.), evangélikus parókia;

e) Petőfi Sándor utca 3. sz (66 hrsz.), volt kastély épület, jelenleg szeretetotthon.

(2)60

(3)61

43. § (1)62 A régészeti értékek védelme érdekében az alábbi ingatlanokon és környezetükben különös

gonddal kell eljárni:
a) 094/33 hrsz.,
b) 016/30 hrsz.,
c) 024/41 hrsz.,
d) 034/50 hrsz.,
e) 026/41 hrsz.,
f) 024/63-66 hrsz.,
g) 096/19 hrsz.,
h) 026/22-23 hrsz.,
i) 063/12-13 hrsz.,
j) 63 Damjanich utca 12. sz. (549 hrsz.), az ingatlan körüli Damjanich utcaszakasz (558
hrsz.), valamint a környezetében levő 535, 535, 537, 538, 539, 540, 541, 542, 544,
545, 546, 547, 548, 550, 551, 552, 553, 563, 564, 565, 566, 567, 568, 569, 57, 571,
574, 575, 576, 577, 578 hrsz-u ingatlanok esetében.
(2) A különös gonddal való eljárás az (1) pontban felsorolt, már ismert lelőhelyek területén azt jelenti, hogy csak olyan, esetleg földmunkával is járó változtatásokra kerülhet sor, amely az adott régészeti lelőhelyet nem veszélyezteti, illetve amely során biztosított a régészeti örökség bármely részének előzetes vagy folyamatos megmentése (régészeti helyszíni felügyelet, próbafeltárás, megelőző feltárás), továbbiakban a régészeti lelőhely továbbra is hozzáférhető marad.
(3) 64 A még nem ismert, de a táj geomorfológiájából következtetve biztosan nagy számban feltételezhető régészeti lelőhelyek esetében ugyanakkor azt kell szem előtt tartani, hogy a váratlanul előkerülő leleteket bejelentsék, a terület érintetlenségét a régész szakember helyszíni szemléjéig biztosítsák, s a mentőfeltárás elvégzését lehetővé tegyék.
(4) 65

A környezetvédelemre vonatkozó előírások

44. § (1) A környezet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásai a település környezeti állapotának megőrzése és javítása érdekében a következő, (2)-(5) pontban részletezett helyi előírásokkal egészülnek ki.

(2) A levegő védelme érdekében:

a) Üzemi létesítményekben fűtőanyagként kizárólag gáz (földgáz, PB gáz) használható. Kivételt képez aGip, Gip-m, Gip-má, Gip-f, Má, Má-kolr1, Má-st, Má-tg, Má-mt jelű övezet, ahol tüzelőanyagként használható könnyű fűtőolaj (gázolaj), szén és fa is.

b)66 Szag-és bűzkibocsátással járó tevékenység a környezetet zavaró módon nem

folytatható. Ilyen tevékenység végzése az Gip-m, Gip-má, Gip-f, Má, Má-st, Má-mt jelű övezetben végezhető.
c) Szabadon végzett légszennyező hatású művelet, anyagtárolás (felületi forrás) kizárólag Gip-m, Gip-má, Gip-f, Má-st, Má-m, Má-mt jelű övezetben lehetséges oly módon, hogy káros légszennyezést ne okozzon.
(3) 67 A defláció okozta talajdegradálódás és légszennyezés mérséklésére – egyéb kedvező hatásuk mellett – a 10 ha-nál nagyobb külterületi szántóföldek földrészletein belül legalább 6,0 m széles mezővédő erdősávokat kell telepíteni a földrészlet egyik
határának teljes hosszában.
Telepítésre javasoltak a tájra jellemző őshonos fafajok: magyar kőris (Fraximus pannonica), szürke és fehér nyár (Populus canescens, P. alba), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sp.), mezei szil (Ulmus minor), tatárjuhar (Acer tataricum), egybibés galagonya )Crataegus monagyna), fagyal (Ligustrum vulgare), vadrózsa (Roza canina), kökény (Prumus spinoza).
(4) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében:
a) Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből (termelő, szolgáltató) származó zaj megengedett egyenértékű A – hangnyomásszintje (dB) nappal (622 h)/éjjel (22-6 h):
ZÜ 1: 50/40
ZÜ 2: 60/50
b) Belterületen a reálisan nem csökkenthető közlekedési zajártalmú térségekben az új beépítések, átépítések, felújítások a tényleges zajértékek tudomásul vételével, passzív zajvédelemmel történhetnek.
c) A közlekedésből származó zaj külterületen védőfásítással csökkentendő. A zajterhelés csökkentése érdekében a védőfásítás helyét és mértékét az építési hatóság határozattal rendeli el.
d) 68 Az övezetek zajvédelmi kategóriába sorolása:
1. kategória ZÜ-1: Vt, Lf, Gksz-p, K-mf, K-tg, Z-kpk, Z-kps, K-sp,
2. kategória ZÜ-2: Gip, Gip-m, Gip-má, Gip-f.
A többi övezetben a létesíteni kívánt épület funkciója és a körülmények mérlegelése alapján, ha a várható zajterhelés várható értéke a 60/50 dB értéket meg fogja haladni, a zajvédelmi határéték, valamint a zajterhelés elleni védelem egyedileg kerül megállapításra.
(5) 69
(6) Állattartásra szolgáló épületek az Lf, Gip-m, Gip-má, Má, Má-mt, Má-korl1, Má-st,
Má-tg övezetekben létesíthetők, de a huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épületek és az állattartásra használt épületek, trágyatárolók között min. 10 m-es távolságnak kell lennie.
(7) 70 A 3. melléklet teljes területén, valamint a 2. mellékleten jelölt országos vízminőség-védelmi területen az övezeti előírásokon túlmenően a hulladékok kezelésére, gyűjtésére, valamint a szennyvizek elhelyezésére vonatkozóan vizsgálni kell annak esetleges hatását a Szarvasi Holtágra, illetve a felszín alatti vizekre.

A településrendezési feladatok megvalósítására vonatkozó rendelkezések

Tilalmak és elővásárlási jog

45. §71

Záró- és átmeneti rendelkezés

46. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és egyidejűleg a számú rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

1

Módosította a 19/2017 (X.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos: 2017. október 30-tól.

2

Az 1. § (2) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§ (2) b.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

4

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) b.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től.

5

Hatályon kívül helyezte a 12/2018. (XI.27.) Ö.r. 1. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

6

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 1.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

7

Módosította: 8/2016.(IV.15.) 2.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

8

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) c.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

9

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 1.§-a Hatályos: 2016.november 29-től

10

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 2. § (1) bekezdése, Hatályos 2018. november 28-tól

11

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

12

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

13

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

14

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

15

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

16

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

17

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

18

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) d.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

19

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 2. § (2) bekezdése, Hatályos 2018. november 28-tól

20

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) e.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

21

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 3. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

22

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) f.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

23

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 3.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

24

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) g.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

25

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 4.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

26

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 5.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

27

Módosította: 12/2017.(V.29.) 1.§-a Hatályos: 2017.június 13-tól

28

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 4. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

29

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 6.§-a Hatályos: 2016.május 25-től

30

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 5. § (1) bekezdése, Hatályos 2018. november 28-tól

31

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 5. § (2) bekezdése, Hatályos 2018. november 28-tól

32

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 2.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

33

Módosította: 8/2016.(IV.25.) 7.§-a Hatályos: 2016. május 25-től

34

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 6. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

35

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) h.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

36

Módosította a 19/2017 (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017. október 30-tól

37

A 22. § (3) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

38

A 23. § (1) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

39

A 24. § (1) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

40

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) i.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

41

A 25. § (1) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

42

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) j.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

43

A 26. § (1) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

44

A 26. § (2) bekezdése a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

45

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) k) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

46

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) l.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

47

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) l.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

48

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 3.§-a Hatályos:2016. november 29-től.

49

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) m.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

50

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 4.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

51

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 5.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

52

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 6.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

53

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) n.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

54

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 7.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

55

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) o.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

56

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 8.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

57

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) p.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

58

Hatályon kívül helyezte a 13/2018. (XI.27.) Ö.r. 7. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

59

Beiktatta a 19/2017 (X.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a, Hatályos 2017. október 30-tól

60

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) r.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

61

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) r.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

62

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) s.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

63

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) s.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

64

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) t.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

65

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) u.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

66

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) v.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

67

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) y.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

68

Módosította: 19/2016.(XI.28.) 9.§-a Hatályos: 2016. november 29-től.

69

Hatályon kívül helyezte: 19/2016.(XI.28.) 10.§. (2) z.) pontja Hatályos: 2016. november 29-től

70

Beiktatta a 19/2017 (X.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a, Hatályos: 2017. október 30-tól

71

Hatályon kívül helyezte a 12/2018. (XI.27.) Ö.r. 8. §-a, Hatályos 2018. november 28-tól

72

A 4. mellékletet a Gerendás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.