1. § (1) Hatályon kívül

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) Külön jogszabály alapján védett építményt érintő felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad.

2. § (1)¹ A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.

A) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-

1.1. falusias lakó- (jele: Lf)

2. vegyes-

2.1. településközpont vegyes- (jele: Vt)

3. gazdasági-

3.1. kereskedelmi szolgáltató- (jele. Gksz)

3.2. ipari- (jele: Gip)

4.üdülő-

4.1. üdülőházas- (jele: Üü)

4.2. hétvégi házas- (jele: Üh)

5. különleges- (jele: K)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

B) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint

(2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

(3) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani

3. § (1) Hatályon kívül

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási terven meghatározott kötelező építési vonalra, a telekre elhelyezésre kerülő bármely épületet pedig a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére biztosított területen belülre kell telepíteni.

(5)²

(6) A falusias lakóterület esetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

3/A. § (1) Az építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó épületet elhelyezni kötelező építési vonallal szabályozott telek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala, az utcafrontra nem merőleges oldalhatárú telkek esetében az épület utcafronthoz legközelebbi pontja környezetbe illeszkedően e vonal mentén helyezkedjen el.

(2) Meglévő építmények felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése során, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak olyan építési tevékenység folytatható, mely az épület növelésével (beépítettség, bruttó szintterület) nem jár.

Azon építmények esetében, melyeket útszabályozás nem érint, de az épület a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen épületeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.

(3) A település belterületén közmű vezetéket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával- beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) A település belterületén építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal, a tájra jellemző építészeti hagyományok alkalmazásával lehet. A tájképet jelentősen megváltoztató építmény esetében az építmény tájba illesztését külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó követelmény a következő:

- a lakóházakat, a környezetükben lévő kisebb (nem csarnokszerkezetű) gazdasági épületek, üdülő és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömegének szimmetrikusnak kell lenni, tetőhéjalés anyagaként kis elemes, piros színű beton vagy agyagcserép használható. A tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztell színezésű felület használható.

- A turizmushoz kapcsolódó nagyobb tömegű szolgáltató épületek esetében az anyaghasználattal kapcsolatos követelmények megegyeznek az alőzőekkel. A nagyobb épülettömegből adódó dominancia csökkentése érdekében az épületet a domboldalon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Lakó és üdülőházak közelsége esetén az épület tömegét meg kell bontani az épített környezet egységessége érdekében.

-csarnok épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében szürke színű fémlemez fedést kell alkalmazni.

(5) A település külterületén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bányászati tevékenységet a bányászatból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

4. § (1) Hatályon kívül

(2) A településközpont vegyes területeken, azok egyes övezeteiben a következők helyezhetők el:

(3) A településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A településközpont vegyes övezet területén épületeket a meghatározott építési mód általános szabályai szerint a szabályozás szerint az egyes övezetek területén jelölt építési területen kell elhelyezni.

(5) A Vt-3 és Vt-5 jelű övezetek területén a jogszabályban rögzített gépkocsi elhelyezését az építési telken biztosítani kell, míg a Vt-1. Vt-2, Vt-4, Vt-6 és Vt-7 jelű övezetek területén az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül nem kell biztosítani.

(6) A Vt-3 jelű övezet területén az építési helyen kívül építményt elhelyezni csak a terület fásított jellegének, lombkoronával történő borítottságának megtartásával lehet.

5. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet területén épületeket a meghatározott építési mód általános szabályai szerint a szabályozási tervben az egyes övezetek területén jelölt építési területen kell elhelyezni.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet szabályozási terven jelölt egyes területein telken belüli védőfásítás, beültetési kötelezettség elrendelt. Ezen övezetek területén építési engedély a beültetési kötelezettség elrendelése mellett, használatbavételi engedély pedig a növénytelepítést követően adható ki.

6. § (1) Hatályon kívül

(2) Hatályon kívül

(3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) Az ipari gazdasági övezet területén épületeket a meghatározott építési mód általános szabályai szerint a szabályozási tervben az egyes övezetek területén jelölt építési területen kell elhelyezni.

(5) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(6) Az ipari gazdasági övezet szabályozási terven jelölt egyes területein telken belüli védőfásítás, beültetési kötelezettség elrendelt. Ezen övezetek területén építési engedély a beültetési kötelezettség elrendelése mellett, használatbavételi engedély pedig a növénytelepítést követően adható ki.

7. § (1) Hatályon kívül

(2) Az üdülőházas területen az egyes övezetekben elhelyezhetők a következők:

Üü-1 jelű övezet területén

- Üdülő és szálláshely szolgáltató épület.

- Kemping.

- Sportépítmény.

- Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület.

- Tároló és személygépjármű tároló épület.

Üü-2 jelű övezet területén

- Szálláshely szolgáltató épület.

- Vendéglátó épület.

- Tároló és személygépjármű tároló épület.

(3) Az üdülőházas területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) Az üdülőházas övezet területén épületeket a meghatározott építési mód általános szabályai szerint a szabályozási tervben az egyes övezetek területén jelölt építési területen kell elhelyezni.

(5) Az üdülőházas övezet területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

8. § (1) Hatályon kívül

(2) Az hétvégi házas üdülőterület telkein elhelyezhető:

- legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület

- legfeljebb két személygépkocsi számára garázs és tárolóépület

(3) A hétvégi házas területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) Az hétvégi házas övezet területén épületeket a meghatározott építési mód általános szabályai szerint a szabályozási tervben az egyes övezetek területén jelölt építési területen kell elhelyezni.

(5) Az hétvégi házas övezet területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(6) A hétvégi házas üdülőterület Üh-1 jelű övezetének területén a beerdősödött területen a meglévő növényzet megtartásával tájba illő beépítés valósítható meg. Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni az épület elhelyezését, mely kérelemnek tartalmaznia kell a meglévő faállomány felmérését.

9. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek). Az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:

K-1 jelű övezet területén:

- Temető, melyben elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és ezekhez kapcsolódó tároló építmény.

K-2jelű övezet területén:

- Sportterület, melyen elhelyezhető sportépítmény, hozzá kapcsolódó szociális és tároló épület, valamint vendéglátó épület.

K-3 jelű övezet területén:

- szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei K-4 jelű övezet területén:

K-4 jelű övezet területén:

- strandterület, melyen elhelyezhető a strand kiszolgálásához szükséges szociális, kereskedelmi, vendéglátó és tároló épület, valamint sport és közműépítmények az övezet területének legfeljebb 5 %-os beépítettségével, legfeljebb 3 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal.

(3) A K-3 jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) körül a szabályozási terven jelölt 250 m sugarú védőtávolság területén belül lakó és huzamos tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(4) A különleges övezet területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.

10. § (1) A település közlekedési területei szabályozási vonalak határoltak, s azok szélességeit a szabályozási terv tartalmazza. A közlekedési területek szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(2) A közlekedési területeken alapvetően az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani.

(4) Hatályon kívül

(5) A településen a tömegközlekedés autóbuszokkal történik. Tömegközlekedési útvonalként a meglévő országos mellékutak és helyi gyűjtőutak vehetők figyelembe. A tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit – a lakott területen belül - 500m elérési távolságon belül kell elhelyezni. A megállóhelyeket a közlekedési területen kell elhelyezni, s azokat szabványos méretű öbölben kell kialakítani.

(6) Az országos kerékpárút-hálózathoz csatlakozó, helyi kerékpárutak kialakítását előtervben vagy tanulmánytervben kell vizsgálni.

(7) A közterületen elhelyezendő közlekedést szolgáló létesítményeket, illetve eszközöket engedélyezett tervek alapján szabad megépíteni, illetve elhelyezni.

(8) A település közigazgatási területén belül található állami út- és vasúthálózat külterületi szakaszai mellett védőtávolság van előírva. A védőtávolságon belül mindennemű építmény csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető. Az utak védőtávolságán belüli építés esetén az engedélyezési eljárás során a Közlekedési Felügyeletet szakhatóságként be kell vonni.

(9) A közútkezelő hozzájárulását kell beszerezni a belterületeken lévő közlekedési területek szabályozási vonalain belül elhelyezendő minden közlekedési és nem közlekedési létesítmény elhelyezéséhez is.

(10) A közlekedési törvényben előírtaknak megfelelően a közcélra megnyitott földutak, utak, vasutak és kerékpárutak létesítése esetén építési engedélyt kell beszerezni az illetékes Közlekedési Felügyelettől.

(11) Az OTÉK előírásaitól eltérő szabályozási szélességek esetén ebből adódóan az útkezelő felé kártérítési igény nem érvényesíthető.

(12) A mintakeresztszelvényeken szereplő utcák műszaki paraméterei (forgalmi sáv szélesség, kiemelt szegélyek közötti burkolat-szélesség stb.) tájékoztató jellegűek, azoknak a hátósági engedélyezés és a kivitelezés során meg kell felelni a Közutak Tervezése c. ÚT 2- 1.201:2004 Útügyi Műszaki Előírás (4.7. pont) belterületi utakra vonatkozó keresztszelvény paramétereinek.

(13) Országos közutakon az ÚME előírásainak betartása kötelező.

(14) A tervezett szabályozásnak biztosítani kell, hogy a tervezési területen lévő új utak építése, illetve a meglévők korszerűsítése környezetvédelmi szempontból megvalósítható legyen.

(15) A szabályozási területen valamennyi építési telek megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elöl el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elöl elzárt magánúton biztosítani kell. Más jelölés, szabályozás hiányában az utak önkormányzati közútnak tekintendők.

(16) A telekalakítási, illetve az épületek (építmények) építési-, és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telkek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni.

(17) A közlekedési területek (utak és tartozékaik) önálló ingatlan nyilvántartási feltüntetését a tervnek biztosítania kell.

10/A. § (1) A település külterületén közmű vezetéket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazások - beleértve a felszín alatti vonalvezetést - kell elhelyezni.

(2) A település külterületén a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(3) A település külterületén az Má-k jelű övezetben építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal úgy lehet, hogy annak tömege dominanciát ne jelentsen sem a tájban sem az épített környezetében. A tájképet jelentősen megváltoztató építmény esetében az építmény tájba illesztését külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó követelmények a következők:

- gazdasági épületet, lakóházat zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömegének szimmetrikusnak kell lenni, tetőhéjalás anyagaként kis elemes, piros színű beton vagy agyagcserép használható. A tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztell színezésű felület használható

-fémlemez burkolatú, illetve tetőhéjalású, csarnok jellegű épület nem építhető.

(4) A település külterületén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bányászati tevékenységet a bányászatból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

11. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.

(3) Az övezetben az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) Az övezet területén az épített felületű elemek aránya legfeljebb 20% lehet.

12. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak a természetvédelmi hatóság közreműködésével felülvizsgált erdészeti üzemterv alapján és a természetvédelmi hatóság közreműködésével az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

13. § (1) A terület egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterület (jele: Ee), mely az üdülőterület környezetében kijelölt.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak a természetvédelmi hatóság közreműködésével felülvizsgált erdészeti üzemterv alapján és a természetvédelmi hatóság közreműködésével az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) Egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

14. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má és Má-k).

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági területen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) az Má-k jelű övezet területén a terület művelésével összefüggő, a földterületen végzett gazdálkodást kiszolgáló gazdasági épületek, valamint lakóépület helyezhető el. Az övezet területén elhelyezett építmények normatív szabályozása:

(4) Az Má-k jelű övezet területén az állattartás, állattenyésztés, halászat és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei a szomszédos üdülő területektől 30 méteres védőtávolság tartéséval helyezhető el.

14/A. §⁴ (1) Az övezet a kertes mezőgazdasági termelés céljára szolgáló terület (jele: Mk).

(2) A kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, továbbá termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetőek el szabadonállóan, 4,5 m-es építménymagassággal.

15. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Magyarósdi patak és víztározója, a Vadása patak és víztározója, valamint a Szentjakabi patak területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei, valamint az üdülőterület déli határában található ivóvíz kút.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok víztározói mentén beépítésre nem szánt területen fekvő természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) Az (1) bekezdés szerinti Vízmű területén a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el. A védőterületén belül a 123/1997. Korm. rendelet 5. számú melléklet szerint korlátozás vonatkozik.

(4) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a 3/1984 (II.7.) OVH rendelet előírásait.

(5) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.

18. § (1) Az ipari gazdasági terület kijelölése olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területeken nem helyezhetők el. Ezen belül a terület a területen lehetőség van veszélyes, bűzös, vagy zajjal járó tevékenységek végzéséhez, pl. az állattartási tevékenységhez.

(2) Hatályon kívül

(3) A kereskedelmi szolgáltató terület alapvetően azon tevékenységek céljára lett kialakítva, melyek nem tartoznak sem az egységes környezethasználati engedély, sem a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listájába. A területen elsősorban olyan tevékenységek végezhetők, melyekhez védelmi övezet kialakítása nem szükséges.

(4) A gazdasági területen, illetve –szükség esetén – a lakóterületen a helyhez kötött új pontforrások, illetve diffúz források esetében a levegővédelmi követelményeket, a kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság - a lehető legjobb technika figyelembe vételével - határozattal írja elő.

(5) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a szerint:

(6) Hatályon kívül

20. § (1) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot, vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.

Szennyvíz

Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.

(2) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

(3) A település az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területén helyezkedik el, így a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok állapítják meg.

(4) Települési folyékony hulladék

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a jogszabályokban meghatározott és hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, és a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni.

A nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről, és ellenőrzéséről az önkormányzat (a közszolgáltatások körében) továbbra is gondoskodik.

(5) Települési szilárd hulladék

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

(6) A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.

(7) Hatályon kívül

(8) Hatályon kívül

21. § (1) A építésre szánt területek övezeteiben részleges közművesítettség feltételeinek biztosíthatósága esetén adható építési, ezek tényleges elkészülte után pedig használatbavételi engedély. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megtörténtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.

(2) A talaj és a talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vagy szennyvíztisztító kisberendezésre vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szennyvíz elszállítását csak engedéllyel rendelkező szállító végezheti. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. A szennyvíz elhelyezést hitelt érdemlően igazolni szükséges.

(3) A település területén szennyvízcsatorna hiányában szennyvízelhelyezés csak zárt rendszerű tározóban történhet. Az újonnan létesítendő zárt szennyvíztárolók vízzáróságát üzembe helyezést megelőzően igazolni kell. Meglévő szennyvíztározó esetében az adott ingatlant érintő építéshatósági engedélyezési eljárás során a szennyvíztározó vízzáróságát meg kell vizsgálni, vízzáróságáról igazolást kell kiállítani.

(4) Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet előírásaiban foglaltak a mérvadók.

(5) Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.

Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szorgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.

(6) A közművek és létesítményeinek részére az MSZ 7487/2 valamint az ágazati szabványok és előírások szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(7) A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

22. § Az országos 7359. j. országos mellékút valamint a gyűjtőútként definiált településközi utak esetében az OTÉK 26. §-ban az útkategóriákra vonatkozó előírásoktól eltérően szbályozott közlekedési területekkel szomszédos övezetek telkeinél az eltérő szabályozásból adódóan kár esetén kártérítés az út kezelőjénél nem érvényesíthető.

23. § Hegyhátszentjakab Községi Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében az alábbi területeken:

23/A. § A rendelet mellékletei:

24. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hegyhátszentjakab község összevont rendezési tervének jóváhagyásáról szóló Községi Közös Tanács 1/1988. számú rendelete, az ezt módosító 4/1995. (III.14.) számú önkormányzati rendelet, valamint az előzőeket módosító 7/1996. (X.17.) számú önkormányzati rendelet.

Hegyhátszentjakab, 2005. április 26.

Kránicz Ferenc Dr. Biró Lívia

polgármester körjegyző