Tolna Város Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 57.§ (3) bekezdése, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 3.§ (1) bekezdése alapján az építészeti örökség helyi védelméről az alábbi rendeletet alkotja. Tolna Város épített és természeti értékei – tulajdonformára tekintett nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Tolna Város közigazgatási területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Tolna Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) helyi területi, - illetve egyedi védelem alá helyezett (a továbbiakban: helyi védelem).

(2) A helyi védelem feladata különösen: a.) a védett helyi értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; b.) a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2. §

E rendelet alkalmazása során:

a.) Helyi építészeti örökség: az országos védelemben nem részesülő építészeti örökségnek önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi- vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őrzők, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint az országos védelemre felterjesztett, de még le nem védett értékek.

b.) Védett értékek: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek. Ezek:

Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat.

Védett épület: olyan épület, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület minden alkotórészét - ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is - védelem illeti meg.

Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület homlokzata, tetőszerkezete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

Védett műtárgy: a védett épület és a védett épületrész címek alatt fel nem sorolt építmény, illetve műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék, (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés).

Védett növényzet: olyan egyedi növény vagy növényzet együttes (fasor, park), amelynek megléte az emberi környezet védelme, a hagyományos városkép megőrzése, vagy várostörténeti, kulturális szempontból közérdek.

Védett városépítészeti terek: azok a közterületnek minősülő utcák és terek, melyek alkotó elemeinek harmonikus össze-függése, térhatása a város eredeti és sajátos építészeti jellegét tükrözik.

Védett udvarok, átjárók: a közterületekhez építészetileg harmonikusan kapcsolódó kertek, udvarok, átjárók, amelyek közcélú használata biztosított, vagy biztosítható, függetlenül a tulajdonviszonytól.

Védett intézménykertek, előkertek: az egyedi védelem alatt álló építészeti alkotással (templomok, klinikák, kórházak, oktatási intézmények) együtt védett kertek és előkertek.

c.) Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

d.) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, olyan beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

e.) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai-, műszaki- és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

A helyi védettségi kategóriák

3. §

(1) A helyi területi védelem

a.) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b.) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c.) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d.) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formája, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

(2) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló területre, valamint a műemléki jelentőségű terület(MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.

(3) A helyi egyedi védelem

a.) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),

b.) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c.) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d.) egyedi tájérték védelmére (topográfia, morfológia, táji sziluett, növényállomány) terjedhet ki.

Helyi védelem keletkezése és megszűnése

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi, melynek folyamatos vezetése a városi főépítész feladata.

(3) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a képviselő testület és szervei is élhetnek.

(4) A kezdeményezésnek tartalmazni kell:

a.) Helyi egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

- a kezdeményezés indoklását.

b.) Helyi területi védelem esetén:

- az együttes megnevezését,

- körülhatárolását,

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

5. §

(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot

kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a.) a szükség szerinti szakértők,

b.) a védendő érték jellegétől függő szakhatóságok,

c.) a területi főépítész véleményét

(3) A városi főépítész által készített javaslatnak tartalmazni kell:

a.) a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b.) az érdekeltek véleményét,

c.) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,

d.) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,

e.) a helyreállítási javaslatot.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a.) Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

b.) A területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltek észrevételeiről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

6. §

A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a.) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos

meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,

b.) a kezdeményezőt,

d.) a területi főépítészt,

e.) az érintett szakhatóságokat.

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a főépítész tájékoztatja és az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 17.§ (1) bekezdés m) pontja szerint egyéb építésügyi korlátozásként bejegyezteti.

(2) A helyi védettséget a Helyi Építési Szabályzatban fel kell tüntetni.

(3) A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a városi főépítész végzi. A nyilvántartásnak tartalmazni kell:

a.) a védelem rövid szakszerű indoklását, az értékvizsgálat alapján,

b.) a fotódokumentációt,

c.) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

d.) a helyrajzi számot, utca házszámot, helyszínrajzot

e.) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

f.) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az beszerezhető,

g.) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi döntés másolatát,

h.) a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát

i.) a helyreállítási javaslatot.

8. §

(1) A helyi területi védelem nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes területekre, építési területekre, parkokra, közlekedési felületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek.

9. §

(1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, csonkítani.

10. §

(1) A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot -a hatályos jogszabályok keretei között - az első fokú építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

A helyi védelem alá tartozó objektumok megóvása, támogatása, a támogatás általános feltételei

11. §

(1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást ad. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni minden év május 30­ig.

(2)^[1] A támogatás mértéke nem lehet több, mint az értékvédelem által a felújítás során többletköltséget eredményező munka díja, anyag bekerülési költsége (többletköltség); továbbá nem lehet több, mint a pályázati eljárás során jóváhagyott beruházási összköltség maximum 50 %-a, amely mint bruttó összeg tartalmazza az áfát, egyéb adót és a közterheket is. A támogatás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg ugyanazon ingatlan esetében a 400.000 Ft-ot, azaz négyszáz ezer forintot. Ugyanazon ingatlanra a következő években újabb pályázat nyújtható be.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához támogatás nem nyújtható.

(5) Támogatást lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére is igényelni.

(6) Támogatás elnyerésére benyújtott pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- kérelmet, melyben pontosan megjelöli a beruházás tárgyát képező ingatlant (utca, házszám, helyrajzi szám)

- a kérelmező nevét és lakcímét valamint az érintett ingatlannal való jogosultságának formáját (pl: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, bérlő, stb.)

- a tervezett építési munka rövid műszaki leírását, bemutatva, hogy hogyan felel meg az épületre előírt értékvédelmi javaslatnak.

- a tervezett beruházás költségbecslését, kimutatva benne azt a belekerülési költség többletet amit az átlagos felújítási és speciális felújítási költségek különbözete eredményez.

Hiányosan beadott dokumentáció hiánypótlását a pályázatok elbírálását tárgyaló Bizottsági ülésig lehet megtenni. Ellenkező esetben a benyújtott pályázat tárgyalására nem kerül sor.

12. §

(1)^[2] A pályázatokat a főépítész javaslata alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg a döntését a támogatásról.

(2) A pályázati rendszer működtetése és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása és a támogatási szerződések előkészítése az Építési és Városfenntartási Osztály feladata, míg a támogatási szerződések elszámolása a Pénzügyi Osztály feladata.

(3) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát kérni nem lehet, de a pályázat újra benyújtható.

13. §

(1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(2) Az önkormányzat a támogatás összegének 50 %-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után (az eredeti támogatási százalék arányában) folyósítja a támogatottnak.

(3)^[3] A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat – szükség esetén – szakértő bevonásával ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat, melyek értéke nem lehet kevesebb, mint a beruházás pályázati eljárás során jóváhagyott költségvetése bruttó értékének 70%-a.

(4) Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét- a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.

(5)^[4] A támogatásban részesített beruházást 1 éven belül meg kell valósítani. Amennyiben a beruházást a támogatott hibáján kívüli okból nem valósult meg 1 éven belül, úgy kérelmére maximum 1 évvel a befejezési határidő hosszabbítását a főépítész javaslatára a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság engedélyezheti.

14. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybelépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetéséről – kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.

T o l n a, 2005. február 28.

                        dr. Szilák Mihály sk.                                  Ezerné dr. Huber Éva sk.

                          polgármester                                                           jegyző

Záradék:

Fenti rendelet a mai napon kihirdetésre került.

T o l n a, 2005. március 1.

Ezerné dr. Huber Éva sk.

                                                                                                              jegyző

A kiadmány hiteléül:

Jelen rendelet 1. számú melléklete^[5]