Aszófő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1.) bekezdésében, 9.§. (3.) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1.) bekezdésében foglaltakra, továbbá tekintettel az 1999. évi LXIX. tv. 1.§. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazásra, a települési közterületek használatáról és a közterületi hirdető-berendezések szabályozásáról a következő rendeletet alkotja:

                                                                                I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

(1) A rendelet célja településképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait, valamint a hirdető-berendezések elhelyezésének rendjét.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Aszófő község közigazgatási területén belül

a) a közterületekre; a közterületeken elhelyezett hirdető-berendezésekre,

b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, amelyek a település területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak, illetve tevékenykednek, továbbá hirdető-berendezést vagy hirdetményt kívánnak elhelyezni.

c) E rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló többszörösen módosított 19/1994. (V.31.) KHVM r. 4. számú mellékletében foglalt tevékenységekre, díjfizetési kötelezettségekre és az azokkal kapcsolatos hatósági eljárásokra.

Értelmező rendelkezések

3.§

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) közterület: „a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati  tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.  A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése;” (1997. évi LXXVIII. Tv. 2.§. 13. pontja)

c) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak;

d)jármű tárolása: ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik;

e) vásár: országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be;

f) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából hirdető-berendezés:

a)cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata

fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra,

b) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla,

c)   címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla),

d)  hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény,

e)  hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla,

f) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla,

g) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű,

h) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla,

i) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül.

(3) Egyéb értelmezési rendelkezések:

a) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része,

a) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai.

b) Üzemképtelen jármű: a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező többszörösen módosított 1./1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 5.§ (1.)bek. szerinti jármű.

I. Fejezet

A közterületek rendeltetésétől eltérő célú használata

4.§

(1) A közterületet és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit a rendezési tervekben, az önkormányzat rendeleteiben és egyéb jogszabályokban  körülírt célra és módon, rendeltetésüknek megfelelő módon, állaguk sérelme nélkül az általános magatartási szabályok betartásával, mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterületet vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

A közterület-használati engedély

5.§

(1) A közterületek és azok építményei eredeti rendeltetéséről eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges.

(2) A közterület engedélyes használója a használatba adott közterületet nem adhatja további bérletbe, vagy harmadik személy használatába.

6.§

(1) Közterületen a lakosság és az üdülővendégek ellátását szolgáló árusítások és szolgáltatások engedélyezhetők elsősorban.

(2)  Alkalmi rendezvények helyét a Képviselő-testület jelöli ki és engedélyezi.

7.§

Közterület-használati engedély köteles tevékenységek különösen az alábbiak:

a)közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezése,

b)árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, vendéglátó-ipari egység,

c)a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi vendéglátó-ipari hasznosítása pl. vendéglátó-ipari kert, előkert, terasz létesítése,

d)üzlet előtti áruelhelyezés (kitelepülés), telephellyel rendelkező üzlet előtti kitelepüléshez,

e)üzleti rakodás, láda- és göngyöleg elhelyezésére, tárolásra,

f)üzemképtelen jármű tárolása 15-30 nap között,

g)az igényjelleggel árusító alkalmi és mozgó árusításhoz, mutatványos tevékenységhez, utcai zenéléshez, újságárusításhoz, portrérajzoláshoz, kiállítás, vásár, alkalmi vásár tartáshoz,

h)köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

i)szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló

hirdető-berendezések és reklámhordozó táblák, tárgyak és köztárgyak elhelyezése (pad, figyelmeztető táblák, tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák tartóoszlopai stb.), ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezése,

j)távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezéséhez, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, továbbá utcai árusító automaták (pl. pénzváltó, ital, telefonkártya stb.) felállításához,

k)építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények (pl. építési állvány, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai stb.) valamint építőanyag és törmelék elhelyezésére, tárolására, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület-igénybevételhez, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja,

l)tüzelőanyagok, konténerek rakodásához, tárolásához, ha ez a tevékenység a 24 órát meghaladja,

m)film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, reklám, sport- és kulturális tevékenységhez és egyéb rendezvényekhez.

8.§

(1) Nem kell közterület-használati engedély:

a)Aközút, a járda és a zöldterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület igénybe vételéhez,

b)Az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c)Távközlési kábelek, valamint közművek és azok berendezései, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében végzett munkák elvégzéséhez, ha időtartama a 72 órát nem haladja meg.

d)Az élet és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez.

e)A fák és a zöld terület védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak.

f)Üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cím és cégtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

g)Közületek, magánszemélyek stb. részére szállított dolog ( pl. tüzelőanyag ), tárgy területfoglalása esetén, ha időtartama a 24 órát nem haladja meg.

h)Építési anyagok, eszközök 24óránál rövidebb időtartamú terület használatakor.

i)Az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú szervezetek közösségi célt szolgáló berendezései után (pl. kézi hulladékgyűjtők, sózóedények).

j)Az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényekhez.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt közterület használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a hatóságnál – lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor – be kell jelenteni.

9.§

(1) Nem adható közterület-használati engedély:

a)A település közterületein büfé kocsi és lakókocsi felállítására.

b)Közintézmények, középületek falára, élő fára, közúti jelzőtáblára történő reklámeszköz kihelyezésére.

c)Közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatán festett kivitelben, közparkban, középületek falain, közterületen álló fákon, padokon, emlékműveken, szobrokon, közterületi oszlopokon hirdető-berendezés elhelyezésére, ideértve a politikai reklámot is.

d)Közterületen tűz- és robbanásveszélyes, zajos, bűzös tevékenység gyakorlására, minden olyan tevékenységre, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné.

e)Erotikus termékek bemutatása, reklámozás és értékesítése, valamint egyéb közízlést sértő tevékenység végzésére.

f)Nem helyezhető el közterületen olyan hirdető berendezés, melynek reklámozását más törvény tiltja vagy közízlést sért, illetve ami a helyi építésügyi szabályokba ütközik.

g)A közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezése és anyagok elhelyezésére.

h)Olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná.

i)Külön jogszabályokban meghatározott tevékenységre, közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához.

j)Ügyességi játékautomaták közterületen való elhelyezéséhez.

k)Járdán történő árubemutatás, kitelepülés céljára.

l)Olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.

(2) Megtagadható a közterület használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

      a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,

b) veszélyeztetné a közrendet és közbiztonságot, a közegészségügyi előírások érvényesülését,

      c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

      d) sértené a településképet,

      e) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

      f) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését.

A közterület használat engedélyezése

10.§

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben -  a polgármester (a továbbiakban: engedélyező) engedélyezi.

(2) A közterület-használat ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

A közterület-használati engedély iránti kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő módon kívánja használni. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel vagy jogosultságot igazoló iratokkal együtt – kivételes esetektől eltekintve – a közterület igénybe vétele előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelező is kérheti. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz a közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.

11.§

A közterület-használati engedélyben az építési, falurendezési, faluképi előírások, köztisztasági és környezetvédelmi szempontok alapján a közterület-hasznosítás, felhasználás módja előírható.

12.§

A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének (telephelyének) címét,

a)a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására más jogszabályban előírt egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat, a jogosító okirat másolatát (vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, társasági szerződés stb.)

b)a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket,

c)a közterület igénybevételének célját és időtartamát,

d)az igényelt közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, az árusítás időtartamának pontos meghatározását,

e)járda, térburkolat, zöldterület használata esetén a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a használat miatt bekövetkezett károk helyreállításáért teljes vagyoni felelősséggel tartozik,

f)idényjellegű és alkalmi árusítás, valamint hirdető-berendezés elhelyezése esetén a mobil árusítópult illetve a hirdető-berendezés megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet,

g)amennyiben a közterület igénybevétele a közúti járműforgalmat befolyásolja, szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet 1:500 méretarányban,

h)rendezvény, vásár esetén a terület takarítására, az esetlegesen okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozatot.

13.§

A közterület-használati engedély tartalmazza különösen:

a)a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, vállalkozás esetén a vállalkozás adatait,

b)a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltételek bekövetkeztéig tart,

c)a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d)utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

e)az engedély megszűnése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli - helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,

f)a közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,

g)a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, illetve alkalmazottainak nevét, lakcímét,

h)hogy az engedély nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek betartása alól,

i)anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan az engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvó rendszabályokban előírt módon történhet,

j)a közterület-használattal járó járulékos költségek (energia-díj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,

k)a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását.

l)Az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.

14.§

(1) A közterület-használat az engedélyben meghatározott időpontig, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tart. Az engedély hatálya megszűnik akkor is, ha engedélyesnek a közterületen folytatott tevékenységre – egyéb jogszabály alapján - jogosító engedélye érvényét veszti.

      Az engedély érvénye megszűnik a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és az engedélyen vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.

      Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén- jogutód nélküli megszűnésével.

      Az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező testületekbe történő választással, továbbá népszavazással összefüggésben a választási hirdető berendezések elhelyezése céljából adott közterület-használati engedélyek érvénye a választások befejezését követő 15. nappal szűnik meg.

(2) A határozott időre szóló engedély, annak lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, meghosszabbítható.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha az engedélyes a közterületet nem a meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, nem vagy nem csak azt a közterületet használja, amelyre az engedélye szól, a közterületet bérletbe vagy harmadik személy használatába adta  vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség napjáig nem tesz eleget.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, illtetve a hatálya bármely okból lejár, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot, - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Engedélyes a területet tiszta állapotban köteles visszaadni.

(6) Ha közterület-használat megvonás vagy önkéntes visszaadás alapján szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(7) Ha a közterület igénybevétele során közvetlen veszély vagy a közlekedés zavarása áll fenn, az engedélyező a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja.

(8) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.

15.§

(1) A közterület használata során a közterületet úgy kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.

(2) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat, eszközöket az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet és annak 10 méteres környezetét rendszeresen tisztán tartani.

A közterület engedély nélküli használata

16.§

(1) Az engedély nélküli közterület igénybevétel esetén az engedélyező jogosult az igénybevevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására és a felmerült közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kötelezni.

E kötelezettség elmulasztása esetén az engedélyező az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 3 napon belül nem tesz eleget. Engedélyező jogosult a közterületre helyezett anyagot, eszközt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére – azonnal elszállítatni. Az engedély nélküli közterület használó az eredeti állapot helyreállítását saját költségén – kártalanítási igény kizárásával – köteles elvégezni.

(2) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kell kötelezni.

17.§

Amennyiben a közterület-használó a 16.§-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és az engedély nélküli használatot nem szünteti meg, a közterület eredeti állapotát saját költségén azonnal nem állítja helyre, az engedélyező az engedély nélküli használó költségére és veszélyére a közterületre kitett árut, anyagokat, gépjárműveket, eszközöket, felépítményeket azonnal –a többször módosított 1959. évi IIV. Törvénynek (a Ptk.) a felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint – elszállíttathatja.

Az előző bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – az eredeti állapot helyreállítására irányuló felhívás mellőzésével – abban az esetben is, ha az élet és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár elhárítása érdekében indokolt.

18.§

A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek megfizetése után veheti át a közterületről eltávolított dolgokat. Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot az engedélyező értékesítheti.

19.§

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétele engedély nélküli és ezen rendelet előírásai szerint engedély adható, úgy a díjat a tényleges igénybevétel napjától kell megfizetni azzal a kiegészítéssel, hogy az engedély nélküli közterület-használat időtartamára az 1. számú melléklet szerinti közterület-használati díj háromszorosát köteles a használó megfizetni.

Az engedélyező az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a 8 napos határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

A közterület-használati díjfizetési kötelezettség

20.§

(1) A közterület-használatáért használati díjat kell fizetni, jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott nagyságrendben, a használat célja és a terület nagysága alapján. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül - a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon - köteles megfizetni.

(2) A közterület –használat szempontjából minden  megkezdett hónap és négyzetméter egésznek számít. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(3) A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni.

(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.

(5) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen egy négyzetméternek tekintendő.

(6) A közterület-használati díjat az engedélyes a határozatban megjelölt időpontig köteles megfizetni.

(7) Díjfizetési késedelem esetén a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(8) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

      Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejáratától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel háromszorosát kell megfizetni.

21.§

Amennyiben a terület használatára nem kerül sor az engedély érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal, kérelmező írásban visszavonását kezdeményezheti. A befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a közterület használója saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a díj vissza nem fizethető.

22.§

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a)a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltók, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei esetén,

b)közműveknek (elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek) valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése esetén,

c)ha a közterület-használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál,

d)ha a közterület használó az önkormányzat (pl. önkormányzati rendezvény), illetve az önkormányzat költségvetése terhére megvalósuló bármely építési munkával összefüggő közterület-használat esetén,

e)a közvetlen lakossági megrendelésre végzett közműépítési munkával összefüggő igénybevétel esetén,

f)ingyenes, bárki által szabadon igénybe vehető sport és kulturális célú tevékenység, rendezvény esetén,

g)szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezésekor,

h)azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy baleset elhárítását szolgálják a közterületen,

i)a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

j)a Képviselő-testület határozata alapján bármely más esetben.

(2) Nem adható díjfizetési mentesség az (1.) bekezdésben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi-vagy reklámtevékenységgel párosul.

(3) A mellékletben megállapított díjtételektől a Képviselő-testület  - kérelemre – mérséklést engedélyezhet.

23.§

(1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről engedélyező a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

24.§

A kereskedelmi és vendéglátó egységekhez az áruszállító járművek bármikor behajthatnak és az áru ki- és berakodása céljából maximum egy óra időtartamig tartózkodhatnak ott. Az áruszállítás tényét igazolni kell, pl. szállítólevél.

25.§

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(6) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, a megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a településképet nem rontja.

III. Fejezet

 Közterületek felbontásának és helyreállításának szabályai

26.§

(1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni, megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) engedélye, hozzájárulása alapján lehet, aki az említett munkákra feltételeket állapít meg.

(2) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy építési engedély is szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni.

(3) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni. Közműjavítás esetén a bontási engedélyt a közmű kezelője is kérelmezheti.

27.§

(1)„A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény ( a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.” (többszörösen módosított 1988. évi tv. 36. §.1 bek.)

2. „A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni. (többszörösen módosított 1988. évi I. tv. 37.§. (1.) bek.)”

(3)„A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját külön jogszabály állapítja meg (többszörösen módosított 30./1988.(IV.21.) MT rendelet 27.§. (1) bek) „

28.§

(1) A 27.§. hatálya alá nem tartozó minden egyéb helyi közterület vonatkozásában a közterület felbontását közterület-használati engedélyben a polgármester engedélyezi.

(2) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő közterület-használati díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Nem kell díjat fizetni, ha az önkormányzat a beruházó.

(3) Ha az építési és bontási, fenntartási munkákhoz építési engedély is szükséges, az építésügyi hatóság szakhatósági nyilatkozatában működik közre az engedélyezési eljárásban, melyben feltételeket állapíthat meg.

29.§

A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a felbontást kérő, a kivitelező megnevezését, címét, az igénybevétel céljának és módjának leírását, az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m2-ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység), az igénybevétel időtartamát, a munkakezdés időpontját, a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, a végleges helyreállítás időpontját.

A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is.

30.§

A közterület-bontással megvalósuló építmény, műtárgy, közmű geodéziai bemérését műszaki átadására el kell készíteni, és a digitális térképállomány kezelőjének bedolgozásra át kell adni.

31.§

A közterület felbontási hozzájárulásnak tartalmaznia kell:

-a fizetendő díjat,

-a közterület helyreállítására vonatkozó minőségi követelményeket

-a helyreállítás határidejét,

-a helyreállításért felelős személy nevét, címét

-szükség esetén az 50 méterenkénti tömörségi vizsgálat igazolásának szükségességét a vonatkozó előírások szerint, valamint a garanciális, szavatossági elemeket,

-késedelmes helyreállítás esetén a felszámításra kerülő késedelmi díj mértékét.

32.§

Új út, járda és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig, aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő harmadik év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint csak a fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.

33.§

(1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztását nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot, és közölni kell a helyreállítás várható időpontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közmű fenntartója köteles gondoskodni.

(2) Közutak bontása esetén a közutat kezelő- hozzájárulásának megadása előtt- forgalomkorlátozási, vagy  forgalomterelési terv készítését írhatja elő.

(3) A közterületek bontása és helyreállítása teljes időtartama alatt engedélyes gondoskodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély kizárásáról.

34.§

A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak:

- a bontási és munkakezdési hozzájárulásban foglalt feltételeket teljesítették,

- rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő, munka- és fuvareszköz,

- a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a burkolat, terület helyreállítása.

35.§

(1) A közterület bontását és helyreállítását a  hozzájárulásban meghatározott módon, minőségben és határidőben kell elvégezni.

(2) Ha a teljes helyreállítás a hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő módosítását kérelmezni kell.

36.§

Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidőn túl a sikeres műszaki átadás időpontjáig a hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett teljes építési területre kiterjedően a meghatározott közterület-használati díjat megfizetni.

37.§

Amennyiben az igénybe vevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy engedélyező jogosult az igénybe vevőt a közterület-használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására, és a felmerült közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kötelezni, vagy pedig a közterületre helyezett tárgyat, anyagot, eszközt, létesítményt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére - annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával - azonnal elszállíttatni.

38.§

(1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz, illetve járdaszakasz 50%-át felbontják, az építtető köteles az utat vagy járdaszakaszt teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.

(2) Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni, humuszterítéssel.

39.§

Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti. A helyreállító három évig köteles a kivitelezés minőségét garantálni, illetve a megsüllyedést, meghibásodást haladéktalanul kijavítani.

A közterületen történő munkavégzés

40.§

A közterületet igénybevevő köteles:

a) a bontási munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,

b) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a lakosságot előzetesen tájékoztatni,

c) a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni,

d) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást munkavégzéskor a munka helyszínén tartani,

e) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a Polgármesteri Hivatalt értesíteni,

f) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,

h) a munkahelyet és felvonulási területet tisztán tartani, a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségén elszállítani,

g) a munka során e növényzet védelméről a kiadott közterület bontási hozzájárulásban meghatározott egyedi előírás szerint gondoskodni,

h) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,

i) a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,

j) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani,

k) a munka befejezése után azonnal gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról, a zöldfelület helyreállításáról,

l) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a tömörségi jegyzőkönyvet átadni a Polgármesteri Hivatal részére.

IV. Fejezet

Hirdető-berendezések elhelyezése

41.§

(1) Közterületen hirdető-berendezést, hirdető táblát elhelyezni csak a közterület-használati engedély és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése alapján lehet.

(2) A fizetendő díj összegének megállapításakor a hirdetőtábla, hirdető berendezés, transzparens esetén annak tényleges felületét kell alapul venni.

(3) Közterületen lábon álló (talajhoz rögzített) hirdető-berendezést  elhelyezni csak akkor szabad, ha az a településképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelel.

(4) Az 1 m2-nél nagyobb hirdető-berendezés elhelyezésére építési engedélyt is kell kérni. Ez vonatkozik a magáningatlanon, ill. magánépület falán, homlokzatán elhelyezett, festett hirdető-berendezésekre és hirdetményekre, reklámokra is, de ez utóbbi esetben közterület-használati díjat nem kell fizetni.

42.§

A közterület hirdetési célú használatára vonatkozó közterület-használati engedélyt a polgármester adja meg.

43.§

A hirdető-berendezés és reklámtábla kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell:

a) a pontos helyszínrajzot (út keresztszelvényében, utca, házszám megnevezéssel) és műszaki tervet, leírást (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban) a tábla anyagának megjelölésével,

b) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat;

1. közút esetén az út kezelőjétől;

2. közmű üzemeltetőjétől;

3. rendőrségtől;

4. az ingatlan tulajdonosától;

1. építési engedély köteles hirdető-berendezés esetén az építéshatóság engedélyét.

b)szükség szerint statikai számítást a szélnyomás figyelembevételével, kihorgonyzási tervvel, továbbá alapozási tervet.

44. §

Aszófő település közigazgatási területén e rendelet hatálybalépésekor kint levő és a jelen rendelet rendelkezéseinek nem megfelelően kihelyezett hirdető-berendezések esetén:

a) amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel nem rendelkezik, úgy a berendezést elhelyező köteles a szükséges építéshatósági engedélyt megszerezni, ellenkező esetben az építéshatóság kezdeményezi a hirdető-berendezések eltávolíttatását;

b) ha a hirdető-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel rendelkezik, úgy azt az engedély lejártakor, a hirdető-berendezés természetes elhasználódásakor e rendeletnek megfelelően módosítania kell;

c) a közút területén a közútkezelő hozzájárulása nélkül elhelyezett hirdető-berendezések eltávolítására a közútkezelő saját hatáskörben intézkedhet;

d) a közút területén kívül, a közutakra vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközően elhelyezett hirdető-berendezések esetén a közútkezelő közvetlenül - a közlekedési hatóság közreműködése nélkül - a jegyzőnél kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését.

45. §

(1) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a hirdető-berendezés tulajdonosa köteles saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül - eltávolítani.

(2) Amennyiben a hirdető-berendezés eltávolítását a hirdető-berendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a külön törvény alapján lehet intézkedni a végrehajtásáról.

(3) Az e §-ban meghatározott eljárások befejezéséig a hirdető-berendezés tulajdonosának újabb hirdető-berendezés elhelyezésére nem adható engedély.

46.§

(1)Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdető-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdető-berendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős.

(2)Épület falán, kerítésén hirdető-berendezést, plakátot elhelyezni csak az épület, kerítés tulajdonosának hozzájárulásával szabad, ha az a településképi követelményeknek, közlekedésbiztonsági és egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelel.

47.§

Hirdető-berendezés elhelyezésére közutak mellett az érintett közút kezelőjének, a rögzítésre igénybe vett épület vagy közmű esetén annak tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával adható engedély.

48.§

(1) Magáncélú hirdetések az önkormányzat által elhelyezett közterületi hirdetőtáblákra helyezhetők ki, melyek után nem kell közterület-használati díjat fizetni. Hirdetmény, plakát a rendszeresített hirdetési felületeken engedély nélkül elhelyezhető.

(2) A választással kapcsolatos hirdető-berendezésekre és hirdetmények elhelyezésére jelen rendelet és a külön jogszabály előírásai az irányadóak.

49.§

(1) Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.

(2.) A hirdető-berendezések és plakátok nem sérthetik és veszélyeztethetik az élet- és testi épséget, a közerkölcsöt, a vagyonbiztonságot, a közlekedés rendjét. Az ilyen jellegű plakátokat és hirdetéseket haladéktalanul el kell távolítani, az azt elhelyező vagy a berendezés tulajdonosának költségére.

(3)A hirdető-berendezéseken káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető.

(4)Tilos plakátot, hirdetéseket elhelyezni élő fára, elektromos és világító berendezésekre, közlekedési jelzőtáblákra, jelzőberendezésekre, úttartozékokra, autóbuszvárókra, telefonfülkékre, közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben, közparkban, középületek falain és minden egyéb köztéri berendezésre.

(5) Hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető (különösen a szórólapos hirdetmény).

50.§

(1) Hirdetőtáblákat csak az úttest területén kívül, a kiemelt szegélytől min. 1 méter távolságra lehet lehelyezni. A hirdetőtábla mérete a 10 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Nem helyezhető el hirdetőtábla bármely KRESZ és útbaigazító tábla előtt - menetirány szerinti oldalon - 25 méter távolságon belül, illetve az engedélyező által baleseti gócnak tekintett csomópont, szintbeli gyalogátkelőhely és minden esetben vasúti átjáró előtt és után 50 m távolságon belül.

(3) Azokon a helyeken, ahol a tábla mögül gyalogos léphet az útra, vagy a gépkocsiforgalom biztonságos belátása szükségessé teszi,  a tábla csak az engedélyben meghatározott olyan magasságban helyezhető el, hogy a gépjármű vezetője alatta elláthasson. A járda feletti, forgalmi sávra merőleges hirdetőtábla min. 2,5 m magasságban helyezhető el.

(4) Mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási idejében helyezhető el közterületen, ha a közterület-használati engedélyben foglaltaknak megfelelő módon helyezték el.

(5) Tilos az úton, útkereszteződésben és azok térségében olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Tilos továbbá közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bármit feltüntetni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.(többszörösen módosított 20/1984. (XII.21.) KM rendelet 4.§. (6.) bek.)

(6) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, forgalom szabályozására, vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon.

(7) Az országos közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezési engedélyének megadásához a Veszprémi Megyei Állami Közútkezelő Kht. hozzájárulása is szükséges.

(8) A közvilágítási kandeláberen vagy elektromos vezeték tartóoszlopán, trafóházon, kapcsolószekrényen hirdető-berendezés, tábla elhelyezéséhez az ÉDÁSZ Rt. Veszprémi Kirendeltségének; a nyilvános távbeszélő fülkéken a MATÁV Rt.-nek a hozzájárulását is be kell szervezni.

(9) Zöldterületen, parkban elhelyezésre tervezett tábla engedélyezéséhez be kell szerezni a terület kezelőjének hozzájárulását is.

(10) Műemléképületeket és műemlékileg védett területeket érintő elhelyezésekhez a  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása is szükséges.

51.§

A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni és az engedélyest a hirdetőtábla eltávolítására fel kell szólítani, ha

-    a hirdetőtábla léte a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja,

-    az útszakaszon a forgalmi körülmények jelentősen megváltoztak,

- az engedélyes vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási vagy felújítási kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget,

- az engedélyes a hirdetőtábla méretét, tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta,

- az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedély tartalmának megfelelően helyezte el,

- az engedélyes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

52.§

A hirdető szervezeteknek, illetve a berendezések tulajdonosainak, a reklámtáblák tulajdonosainak gondoskodni kell a hirdetőeszközök műszaki és esztétikai karbantartásáról, tisztításáról, az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül.

53.§

A szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztését előzetesen a Polgármesteri Hivatalnál be kell jelenteni. A terjesztő átalányként jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjat köteles megfizetni a szétszóródással keletkező hulladék eltakarításáért. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok postaládába való behelyezése.

54.§

Közterületen szállásférőhelyek, ideiglenes, járműre szerelt, vagy járműben elhelyezett, vagy kézben tartott hirdető berendezéssel, táblával való reklámozása tilos!

V. Fejezet

Járműtárolás közterületen

55.§

Teher- és áruszállításra szolgáló jármű, kamion, autóbusz, vontató, nyergesvontató, traktor, munkagép, 3,5 t összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, utánfutó, valamint pótkocsi és lakókocsi, továbbá más – személygépkocsinak és motorkerékpárnak nem minősülő – jármű közterületen a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló jogszabályban foglaltak kivételével nem tárolható, ilyen célra közterület-használati engedély nem adható.

Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan közterületen áll, a nap többi részében pedig legalább 1 órát meghaladóan áll.

56.§

Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

57.§

A 56.§-ban meghatározott járművek tárolása történhet:

- bértárolásra kijelölt telephelyen az építésügyi hatóság engedélyével,

- saját telephelyen.

58.§

Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a településképet.

59.§

(1) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművek közterületen közterület-használati engedély nélkül – a (2.) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolhatók.

(2) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt

a)főútvonalon, erdőterületen, zöldterületen, járdán egyáltalán nem lehet tárolni,

b)mellékútvonalon közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 15 napig szabad tárolni. Ezt követően további 15 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni, a díjfizetési kötelezettség teljesítése mellett. A határidő leteltéig a tulajdonos vagy üzemben tartó a járművet saját költségén köteles eltávolítani.

60.§

A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelennek minősül a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel  nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban engedéllyel vagy jelzéssel vehet részt, és a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, vagy roncs, vagy sérült, továbbá a lejárt hatósági engedéllyel rendelkező jármű.

61.§

A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos vagy az üzembentartó köteles gondoskodni.

62.§

Amennyiben a tulajdonos vagy az üzemben tartó az elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díj tízszeresének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

63.§

(1) Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének vagy ismeretlen, akkor – a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint – a gépjárműnek kijelölt helyre történő elszállítása is elrendelhető a tulajdonos költségviselése terhe mellett.

E rendelkezések megszegésével a közterületen tárolt járművet a rendőrhatóság is eltávolíttathatja.

(2) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a szállító- szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg, és arról jegyzőkönyvet vesz fel és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben talált tárgyakat.

Szabálysértési rendelkezések

64.§[2]

Záró rendelkezések

65.§[3]

66.§

E rendelet alkalmazása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

67.§

(1) E rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépés előtt indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület-használat engedélyezéséről és a fizetendő díjak mértékéről szóló 12/2004.(VII.15.) számú önkormányzati rendelet  hatályát veszti.

(3.) A rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő  kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

Aszófő, 2005. szeptember 7.

Bors János                                                                                          Molnárné dr. Papp Judit

polgármester                                                                                                    jegyző

A rendelet kihirdetve:  2005. szeptember 20

Molnárné dr. Papp Judit

jegyző