Sajókaza Községi Önkormányzat képviselő-testülete az 1990. évi LXV.tv. 36.§ (1) bekezdés, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a 7.§ 83) bekezdésének c.) pontjában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

1.§

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya Sajókaza község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2.§

(1) Az 1.§-ban meghatározott területen belül terület felhasználni, telket alakítani, telek rendeltetését  megváltoztatni és arra engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, rendeletek, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv leírását és a Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) Erdő területek fenntartása, telepítése, védelme az érvényes rendeletek szerint történhet.

(3) Környezet védelemről a 21/2001. (II.14.) számú Kormány rendelet intézkedik.

(4) A település terület-felhasználásának szabályozását és az egyes terület-felhsználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása és Településszerkezeti Terv Tartalmazza.

(5) Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása tartalmazza – övezeti szabályozási Terv és a jelen helyi Építési Szabályzat határozza meg.

(6) Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti és Szabályozási Terv leírása szabályoz.

3.§

TELKEK BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén szabad.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízelvezetés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén feltételként kell kezelni.

(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a)a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között,

b)köztárgyak,

c)a kutatás és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

d)a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e)a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

4.§

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-a tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület az idézett rendeletek az építési munkák körét bővíti és az alábbi munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a)az építmények közterületekről és közterületeként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m² –nél nagyobb reklám felületet,

b)az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell reklámhordozó műszaki terveit és a homlokzati tervrajzot,

c)a település belterületén belül minden 50 m² –t meghaladó térburkolat,

d)a műemléki környezeten belüli védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha közterület választja el a tervezendő épülettől,

e)az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni,

f)kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám, pavilon elhelyezhető,

g)az építési engedélyezés során csak a meglévő környezethez igazodó épület engedélyezhetők. Nem engedélyezhetők a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, lélektelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek, a táj hagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

5.§

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a)a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

b)az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

c)a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

d)a legnagyobb beépítettség mértéke,

e)a megengedett építménymagasság felső határa

f)a minimális telek méret,

g)kötelező beépítési mód,

h)kötelező beépítési vonalak,

i)a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,

j)a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályzási elemek: Az azonos övezeten belül telekosztás és telekhatár.

(4) A szabályzás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) a kötelező szabályozási elemek módosításához Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c) a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összefonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) Településrendezési Tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

6.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A területre vonatkozó általános előírások:

(1) A település területén építési telket alakítani csak a Terv vonatkozó, kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területében be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el:

a.)elő- és oldalkertben

aa) közműbe-csatolási műtárgy

ab) hulladéktartály, tároló legfeljebb 1,5  m-es magassággal,

ac) kirakatszekrény, legfeljebb 0,40 m mélységgel, 1m²  felülettel

b.)oldal- és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút)

bb) 0,5 m² –nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz,

bc) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bd) kerti épített tűzrakóhely és lugas,

be) kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

bf) kerti szabadlépcső és lejtő,

bg) szabadon álló, legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

7.§

LAKÓTERÜLET

Lakóterület funkcionális besorolása: falusias lakóterület

(1) Az övezetek legalább részleges közművesítéssel el kell látni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztározóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(2) Az összetevőkben tömb méretű – 1200 m² –nél nagyobb – telek nem alakítható ki.

(3) Az övezetekben a haszonállat tartása külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.

(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.

(5) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület, laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti létesítménynek amennyiben terepszinttől mért magasságuk nem haladja  meg a +1,0 m-t,  korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(7) Az építési övezetek építési telek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasságot a vonatkozó táblázatok tartalmazzák.

(8) A táblázatokban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. A táblázatba megadott legkisebb értékeknél kisebb telek nem alakítható ki.

8.§

FALUSI LAKÓTERÜLET

Falusi lakóterület: Lf  (1-21, 23-50-es tömb)

(1) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépületet, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetőek el.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b)mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)szálláshely szolgáltató épület,

e)kézműipari építmény,

f)helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi

g)kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 50 m² –t.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%.

(4) Építési övezet funkcionális besorolása: Lf.

            Ahol: a „K” kialakult állapot

(5)színterület sűrűség: max. 0,5

(6)Előkert a kialakultak szerint, vagy min. 5,0 m

9.§

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület: Vt (15,15,17,18,19 tömb)

(1) Településközpont vegyes terület a fenti tömböket részben, foglalja magába. ( ÉT-3 sz. tervlap)

(2) Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Településközpont területén elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)igazgatási épület,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely,

d)egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

e)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)nem zavaró hatású gazdasági építmény,

g)épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: a be nem épített terület 50%

(5) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

(7) Legkisebb terület és a beépítési mód a Szabályozási Tervnek megfelelően (ÉT-3).

(8) Maximális építménymagasság: 4,5 m

10.§

GAZDASÁGI-KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

Gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület: Gksz (5, 15, 42-es tömb és külterület)

(1)A kereskedelmi-szolgáltató terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, kereskedelmi, szolgáltató épület elhelyezésére szolgál, amelyek nem zavaró hatásúak.

(2) A területen elhelyezhető:

a.)minden, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b.)gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület.

(3) Legkisebb telekterület: 1000 m²

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 20%

(5) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

(7) Legnagyobb építhető építmény magasság: 9,0 m

(8) A külterületi gazdasági területeket, a Szabályozási Tervnek megfelelő ütemben kell igénybe venni.

11.§

KÜLÖNLEGES TERÜLET

(1)Pincesor (4, 24, 35, 36-os tömbhöz csatlakozva)

a)meglévő pincesorok vendéglátó területekké fejleszthetők,

b)vendéglátó helyeken kívül más építmény a területen nem helyezhető el,

c)a terület helyi védelem alá kerül,

d)a területen végzendő építési munkálatoknak meg kell felelnie a helyi értékvédelmi szabályoknak (V. fejezet: Helyi Építési Szabályzat)

(2)Sport- és szabadidőközpont:

a)a területnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie,

b)a területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, labdarúgópálya, gyermekjátszótér),

c)a terület fenntartásához szükséges vendéglátó épület,

d)szabadtéri színpad a hozzá tartozó kiegészítő épületekkel (öltöző, szociális blokk)

e)épületek legfeljebb 25%-os beépítettséggel helyezhetőek el.

(3)Temető-községi temető ravatalozóval (6, 8, 9-es tömbhöz csatlakozva)

(4)Strand (külterületen a Sajó partján a 20-as tömbhöz csatlakozva)

a)meglévő szabad strand és sportpálya megmaradó,

b)bővítése csónakkikötővel,

c)üzemeltetni csak a 273/2001. (XII.21.) Korm. rendeletben előírtak szerint lehet.

(5)Bánya (külterületen ÉT-4)

a) a  már nem működő bányák területét rekultiválni kell (Sólyom-völgyi, Kacola pusztai, József segédtároló, Kálmán lejtősakna),

b)a homok-és kavicsbánya terültét tájrendezni kell,

c)a Sajókaza II. és III. rész, valamint a Sajókaza 3.sz. szén-külfejtés területén csak a tevékenységgel kapcsolatos és azok kiszolgáló építményei helyezhetőe el a Miskolci Bányaigazgatóság hozzájárulásával.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

 BEÉPÍTÉSE NEM SZÁNT TERÜLETEK

12.§

KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használathoz a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)

d)szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e)távbeszélő fülke elhelyezése,

f)építési munkával kapcsolatos létesítmények (állományok elhelyezése), építőanyag tárolás,

g)zöldfelületek, fasorok,

h)közművek felépítményei,

i)egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(8) Közterületekről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

13.§

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszer és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a)közlekedési építménye,

b)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c)igazgatási épület,

d)a gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A közlekedési területeket funkcionális besorolás a Szabályozási Tervben: K-  (közutak területe.

(4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv meghagyásával szabad.

(5) Országos mellékutak (2603 és 2604 sz. összekötő utak átkelési szakaszai, a szabályozási szélesség 16-2 m között változik.

a)helyi gyűjtő utak – Árpád fejedelem u. és Május l. utcák – 12-15,6 m szabályozással

b)lakó utcák 8-16 m szabályozással.

14.§

KÖZMŰLÉTESÍTMÉNY, KÖZMŰTERÜLETEK

(1) A közművek, területigényes létesítményei a Szabályozási Terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A (2) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna-, gázvezeték hálózatra is vonatkoznak.

(4) A község csapadékvizeinek befogadója Pacsány patak mentén két oldal 6-6 m árvízvédekezés céljára fenntartott területet kell biztosítani.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság és eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek előírásainak betartásával történhet (építmény engedély, vízjogi létesítési engedély, stb.).

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kell gyűjteni és szükség esetén elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) A folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani- és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

(8) A község É-i részén az övárok rendszer kiépítését javasoljuk.

15.§

ZÖLDTERÜLET

(1) A zöldterület (4, 5, 21, 22, 31, 36-os tömb) 

(2) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert, ligetes, fásítás, véderdő)

(3) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterület kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie.

(5) Zöldterületen elhelyezhető:

a)pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

b)vendéglátó épület,

c)a terület fenntartásához szükséges épület.

(6) Zöldterült épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

16.§

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

Mezőgazdasági terület: M

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbiak:

a)a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,

b)terményfeldolgozó, tároló, mezgazdasági gépjavító

aa) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince

ab)    biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház)

ac)  az 1996. évi LIV. tv. 15.§ (1) bekezdés szerinti termékvezetékek és műtárgyai

ad)    komposztáló telep építményei.

c)A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

ca)  a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

cb)  a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

cc)  közművek és a közműpótlók,

cd)  nyomvonaljellegű vezetékek,

ce)  távközlés,

cf)  vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel vízhasznosítás),

cg)  geodéziai jelek,

ch) köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

ci)  nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtő,

cj)  mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

ck)  biztonsági okokból szükséges őrház,

cl)  termékvezeték és műtárgyai.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29.§) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

(4) A területen elhelyezhető építmény az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Természeti területen művelési ág váltáshoz meg kell kérni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának hozzájárulását.

(6) Természeti területre eső mezőgazdasági területen építményt elhelyezni nem lehet.

17.§

EGYÉB TERÜLETEK, VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

Egyéb területek, vízgazdálkodási területek: V

(1)A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

      a) külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

18.§

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszűntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódón védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.

(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszűntetését.

(5) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek területi átcsoportosítását.

(6) A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

19.§

A TELEPÜLÉSSZERKEZET HELYI VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a Szabályozási Terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.

(4) Telekszerkezet:

a)a község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet,

b)beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók,

c)javasolt telekhatárok megvalósítása,

d)út céljára történő lejegyzés,

e)telekösszevonás telekmegszűntetés esetén,

f)új telekosztás.

(5) Beépítési mód:

a)az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein az oldalkertes beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias karakterrel,

(6) Tető:

a)a tetőfedés anyaga cserép, betoncseré, pala, nád, zsindely lehet,

b)nem alkalmazható fém tetőhéjas (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horganylemez) és az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

(7) Lapostető nem építhető az új építmények teljes területén.

(8) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kismértékben korrigált tetőidom alkalmazható.

(9) Építészeti térarányok, utcaképek védelme:

a)Utcai homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 163 észét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény jelenhet meg akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

b)Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(10) Homlokzati arányrendszer védelme:

a)a község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (pld.: szalagablak)

b)a nyílás és falfelületek aránya meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdasággal jelenjen meg

V.FEJEZET

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

20.§

(1) Műemlékvédelem alatt áll: (ÉT-3)

a)Radvánszky kastély,

b)Református templom

(2) Műemlékvédelem alatt álló épület felújításához, átalakításához a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium engedélyét be kell szerezni.

(3) Műemlékvédelem alatt álló épület környezetében épületet építeni, átalakítani, felújítani, korszerűsíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium szakvéleménye alapján lehet.

(4) Helyi védelem alá kerül:

a)pincesor,

b)Rózsás u. 2,3,4 és 14. sz. alatti lakóház

c)Arany J. u. 4.sz. alatti lakóház

(5) Védett növényzet:

a)Radvánszky kastély parkja

b)Pacsány patak és a Sajó folyó mentén lévő őshonos vízparti növénytársulás

21.§

ÁLTALÁNOS RENDELKEZEK

(1) E rendelet célja Sajókaza településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedéke számár történő megóvása.

(2) A település épített és természeti értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a)a különleges oltalmat igénylő településképi, táji, építészet településtörténeti szempontból védelemre érdemes értékek (a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése, és a lakossággal történő megismertetése,

b)a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(4) A rendelet hatálya kiterjed továbbá – azzal összefüggésben – minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.

22.§

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

(1)E rendelet alkalmazása során:

a) védett településkarakter: a képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elveinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak együttese,

b)védett településkép: a képviselő-testület által védetté nyilvánított épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen a sziluetteket, homlokzatokat,

c)védett épület, építmény: a képviselő-testült által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából,k továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett építmény áll

d)védett növényzet: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan egyedi növény vagy növényzet együttes (fasor, park), amely az adott településen jellegzetes, illetve az emberi környezet védelme, hagyományos településkép megőrzése közérdek,

e)védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett értékek teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

23.§

HELYI VÉDETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a képviselő-testület helyi rendelettel dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszűntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti erre települési, és rendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmazni kell:

a)egyedi építmények és természeti értékek esetén:

                  aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

                  bb) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám)

                  bc) védendő érték rövid leírását

                  bd) kezdeményezés indoklását.

b)településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

                  ba) együttes megnevezését

                  bb) körülhatárolását

                  bc) védendő értékek rövid leírását, dokumentálását

                  bd) kezdeményezés indokolását.

(4) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával az önkormányzat hivatala gondoskodik.

(5) Épület védetté nyilvánításához vagy annak megszűntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni a megyei és a területi főépítész szakvéleményét.

 a)indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi szakhatóság véleményét

(6) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszűntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

a)az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b)nem egyedi értékelés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos módon történő közzététellel

c)a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d)amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a helyben szokásos módon történő közzététellel megtörténtnek kell tekinteni.

(7) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a (6) bekezdésben foglaltak szerint értesíteni kell:

a)az érdekelteket,

b)az illetékes Földhivatalt,

c)az illetékes építésügyi hatóságot.

(8) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszűntetése tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(9) A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási Terven fel kell tüntetni és erre a rendeletben utalni kell.

(10) Az ingatlan nyilvántartási, illetve helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(11) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

24.§

A VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSI, RENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

(1) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát a kialakult környezet-kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(2) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett értékek megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(4) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(5) A védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakításához zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(6) A közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(7) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(8) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűntetését követően, illetve a növényzet kipusztulása setén továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszűntetése érdekében engedélyezhető.

(9) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a)a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:

aa) a védett értékek beavatkozással érintett részeinek felmérési dokumentációja,

ab) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

ac) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját.

(10) Védett építményt érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához az elsőfokú építési hatóság engedélye szükséges.

(11) A védett értéket érintő építési munka engedélyezéséhez az illetékes építési hatóságnak be kell szereznie a főépítész véleményét, melyben állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.

(12) A védett építményt érintő építési munka esetén az illetékes építési hatóság a főépítész közreműködésével meghatározhatja:

a)bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,

b)homlokzatképzést, színezést,

c)a felhasználható anyagok körét,

d)a beavatkozással kapcsolatos, védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

25.§

A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA

(1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, vagy megsemmisüléséhe vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

26.§

A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a)megnevezését,

b)pontos helyét (helyrajzi szám)

c)tulajdonos, kezelő nevét, címét.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyző biztosítja a védett értékre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását.

(5) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.

(6) Népi műemlék védelméről külön rendele4t intézkedik.

VI. FEJEZET

27.§

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

(1) Elővásárlási jog illeti meg az község Önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén (Étv. 25.§). Ezt a községnek az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetnie (355-375, 242, 242/2, 206-209).

(2) Az útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási terv tartalmazza.

(3) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után leht építési engedélyt kiadni. Ahol az út-terület miatt szükséges, a telekalakítást az Önkormányzat kezdeményezi.

VII. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

28.§

BELTERÜLET ÉS KÜLTERÜLET

(1) Levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 2001. július 01. napjával hatályba lépett 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény. Gazdasági területeken a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dB, éjszaka 50 dB üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre érzékeny („B”) minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2000.(II.17.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése és az 5.§-a szerinti tiltásokat, korlátozásokat. A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket a közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X.25.) Korm. rendelet 2.sz. mellékletében foglalt küszöbértéknek. Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az a1995. évi LVII. törvény, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (x.25.) Korm. rendelet előírásait.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. és a hozzá kiadott, illetve kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák.

a)ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megterezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést,

b) biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását,

c)konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkor hatályos jogszabályok – jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.05.) Korm. rendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó módosított 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet előírásai szerint kell kezelni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni)

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületekre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet. 2.sz. mellékletenem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni. Külterületeken az állattartás miatt a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 14.§-ában előírtak az irányadóak. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az ese4tben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.

(6) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építéséét, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.

(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíziszap kezelő- és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994. K.Ép.Ért.11./KTM tájékoztató” szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV.03.) Korm. rendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2001. (III.03.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni a terezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(8) Hulladék felügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, illetve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

29.§

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

(1) Ezen Helyi Építési Szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:

a)parkolási rendelt OTÉK 42.§ (10) bekezdése alapján,

b)útépítési és közművesítés hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Étv. 28.§ (2) bekezdése alapján

c)állattartási rendelet

(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.

(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki (Étv. 26.§)

(5) A Ny-i bányató körüli terület üdülési célra kerül felhasználásra. Az önkormányzat elővételi jogát erre a földterületre a Födhivatalnál be kell jegyeztetnie.

(6) A 29/2 hrsz-ú telek szociális otthon kialakítására kerül felhasználásra. Az önkormányzat elővételi jogát a földhivatalnál be kell jegyeztetnie.

30.§

KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK, KÖZMŰÚTERÜLETEK

(1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.

(3) a (2) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték hálózatra is érvényesek.

(4) Szennyvíztisztító helyét és védőtávolságát a KÍT-2 sz. rajz határozza meg.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencében kell gyűjteni és szükség esetén elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

VIII. FEJEZET

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

31.§

(1) Ezen Helyi Építési Szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:

a)parkolási rendelt OTÉK 42.§ (10) bekezdése alapján,

b)útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Étv. 28.§ (2) bekezdése alapján,

c)állattartási rendelet,

d)helyi értékvédelem.

(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv.

(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki (Étv. 26.§)

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32.§

(1) Jelen rendelet 2005. év június 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

                       Nagy János                                                                       Balázs Tibor

                           jegyző                                                                          polgármester